A kormány célja szerint a Szülőföld Alapról szóló törvény módosítása a határon túli magyarok támogatását átláthatóbbá, hatékonyabbá és politikai befolyástól mentessé teszi – mondta Szilvásy György kancelláriaminiszter. A szervezeti átalakítások azt jelentik, hogy az Illyés Közalapítvány a Szülőföld Alapba, a Határon Túli Magyarok Oktatásáért Közalapítvány az Oktatásért Közalapítványba, az Új Kézfogás Közalapítvány pedig a határon túli magyarságot érintő gazdaságfejlesztési és vállalkozás-ösztönzési programok lebonyolítására létrehozott gazdasági társaságba, a Corvinus Zrt.-be olvadna beSzilvásy György kijelentette: a Szülőföld Alapról szóló törvény módosítása nem jelenti a források csökkentését. Minden valószínűség szerint nagyjából 10 milliárd forintos támogatás áll majd a határon túliak számára elérhetővé. Lengyel Zoltán (Fidesz), a bizottság kisebbségi véleményének előadója kifejtette: „láthatatlan forrásokkal nem lehet kibökni a határon túliak szemét”, és egyébként is baj, ha a rendszerben vannak nem látható pénzek. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke a testület kisebbségi véleményét előadva azt kifogásolta, hogy a kormány nem egyeztette a határon túli magyar szervezetekkel a törvénymódosítást. /Szülőföld Alap – Szilvásy: átláthatóbb, hatékonyabb lesz a támogatás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./ A Segítő Jobb Alapítványt nem integrálják, mivel magánalapítvány. A sorsa viszont kérdéses, mert a jövőben elesik az állami támogatástól, ami eddig forrásainak döntő részét tette ki. Az ÚMSZ információi szerint a megszűnő HTMH helyett a Miniszterelnöki Hivatalban január elsejével felálló szervezeti egység neve Nemzetpolitikai Főosztály lesz. /Guther M. Ilona: Tízmilliárd a határon túliaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Folyik a költségvetés vitája az Országgyűlésben, minden a drasztikus lefaragásokról szól. A határon túli magyar tudomásul vette, hogy őt is lefaragták a költségvetésből, pedig eddig úgy tudta, hogy költségvetési tényezőnél valamivel több. De nem. Hol van az az idő, amikor 1992-ben a magyar kormány létrehozta az Illyés Közalapítványt, amit azóta évi 1 milliárd forinttal támogatott a magyar kormány és az Országgyűlés? Most megszüntetik az Illyés Közalapítványt. Azt mondták, létrehozzák a Szülőföld Alapot, hogy a határon túli magyarok szülőföldön maradásának gazdasági feltételeit teremtse meg. De hol marad a kultúra, az identitás megerősítése? A magyar kormányzatnak alkotmányban rögzített kötelessége a határon túli magyarokkal való törődés. /Lokodi Imre: De nem. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

„Másoktól tudtam meg, hogy a Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) vizsgálódik ellenem a szerzői jogok eladásából befolyt összegek miatt” – reagált Markó Béla RMDSZ-elnök azokra a sajtóban napvilágot látott vádakra, amelyek szerint gyermekversköteteinek szerzői jogaiért a csíkszeredai Bookart Kiadótól kapott 900 millió régi lej aránytalanul nagy összeg. Az RMDSZ-elnök elmondta, hogy a DNA egy évvel ezelőtt már vizsgálódott ugyanebben az ügyben. Markó minősíthetetlennek nevezte, hogy a DNA nem tájékoztatta a vagyonbevallásában is szereplő összeggel kapcsolatos ellenőrzésről. Gazda Árpád november 27-én megjelent írásában beszámolt arról, hogy a Markó Béla honoráriumával kapcsolatban a Korrupcióellenes Igazgatóság /DNA/ sajtóosztályához fordult, arról kért tájékoztatást, hogy folyik-e vizsgálat Markó ellen. /Gujdár Gabriella: A Markó elleni vizsgálatnak nincs jogi alapja. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ „Téves az Új Magyar Szó azon értesülése, miszerint feljelentést tettem volna a Korrupcióellenes Igazgatóságnál (DNA) a Markó honoráriumügyében” – szögezte le a replika jogán Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője, kiigazítást kérve az ÚMSZ november 28-i számában Meghiúsult a lejáratási szándék címmel megjelent cikkben leírt egyes információk kapcsán. Ezek szerint maga Gazda Árpád tette meg azt a feljelentést a Korrupcióellenes Igazgatóságnál, amelynek alapján a DNA vizsgálódni kezdett a Markó-ügyben. Gazda ezt azzal cáfolta, hogy a Krónika november 27-i számában megjelent, Ki lehet a honor-donor című cikkében Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Kiadó vezetője is elmondta: a DNA már májusban vizsgálódott a Markó Béla szerzői jogdíja ügyében. /Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Az erdélyi magyar könyves szakmában ismeretlen a csíkszeredai Bookart Könyvkiadó, amely tavaly 90 ezer lejt fizetett Markó Bélának versei kiadási jogáért. A Bookart Kiadót Hajdú Áron, az RMDSZ csíkszeredai elnöke vezeti. /Gazda Árpád: Markóval tanulják a könyvkiadást. = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./

Borozgató emberek elkezdtek „nagyszájúan magyarkodni.” Azt akarták, hogy mindenki énekelje el a székely himnuszt. Sike Lajos, az ÚMSZ munkatársa próbálta magyarázni, hogy a himnusz nem ilyen alkalmakra való. Erre bolsinak és komcsinak nevezték. Az újságíró szerint ez az anyaországban (utcán) zajló lázas események hatása, ahol a zászlóval is hadonásztak, „s unos-untalan énekelték a Székely Himnuszt”. /Sike Lajos: Porlik. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Daniel Daianu volt pénzügyminiszter egy nemrég létrehozott és Verestóy Attila RMDSZ-szenátor által kontrollált factoring társaságban 7%-os részesedést tudhat magáénak. A szóban forgó vállalatot november elején hozták létre, legfőbb tevékenységi tárgya factoring műveletek, és Verestóy Attila kontrollálja, 50%-os részesedéssel. /Daianu és Verestóy cégtársak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./

Túlzott és aránytalan volt a magyar rendőrség fellépése az őszi tüntetések során – derül ki egy ENSZ-bizottsági jelentésből. A szervezet szerint aggályos az is, hogy a rendőrök nem viseltek azonosítót. A bizottság ajánlást is megfogalmazott: büntessék meg a rendvédelmi szervek bántalmazást elkövető tagjait. Az ENSZ kínzás elleni bizottságát (Committee Against Torture – CAT) aggodalommal töltik el a Budapesten szeptemberben és októberben történt tüntetések során tanúsított rendőri fellépésről szóló hírek – tudatta az ENSZ emberi jogi főbiztosságának égisze alatt működő bizottság Magyarországról kiadott jelentésében. /ENSZ-bírálat a magyar rendőröknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./

Bemutatkozásokkal kezdődött a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió november 28-i temesvári közgyűlése, mert a három magyarországi tagmegye (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád) közgyűlését újonnan megválasztott elnökségek képviselték. Constantin Ostaficiuc soros DKMT-elnök bemutatta a közös román-magyar kormányülés napirendjének eurorégiós vonatkozásait. A Triplex Confinium hármas határkő ipari park megvalósíthatósági tanulmánya költségvetését egyhangúlag szavazták meg a közgyűlés résztvevői. Felmerült egy közös eurorégiós brüsszeli képviselet létrehozásának ötlete is. /Temesváron ülésezett a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Az elmúlt héten szervezte meg a Maros Megyei Könyvtár hagyományos rendezvényét, a könyvtárnapokat. Voltak kollokviumok, szakmai és kerekasztal-beszélgetések, könyvbemutatók, de volt képzőművészeti tárlatnyitó és filmvetítés is. Csupán egy magyar nyelvű rendezvény volt, Sütő András-megemlékezésre várták az olvasókat. A diákok számára szerveztetett az irodalmi délutánra számos fiatal érdeklődő ellátogatott. Sütő András életpályáját mutatta be az Agyagási Hajnal könyvtáros által összeállított rövidfilm. Azonban a Maros Megyei Könyvtár Napjai rendezvénysorozat bőséges kínálatában kevés az egyetlen magyar nyelvű rendezvény. Sem a város lakosságának arányát, sem az olvasói, könyvtárlátogatói réteg arányát nem tükrözi. /Nagy Botond: Sütő Andrásra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

Bara László katolikus papot 1996-ban nevezte ki az érsek Marosvásárhelyre egyetemi és meggyesfalvi lelkésznek. Munkája gyümölcsözőnek bizonyult, a múlt hét végén – péntektől vasárnapig – háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelték a Ma-Fia (Marosvásárhelyi Fiatalok) tizedik születésnapját. Veteránok tértek vissza és emlékeztek a kezdetekre, amikor lassanként kezdett kibontakozni egy összetartó közösség. Egy önképző, önszerveződő körhöz hasonlítható a Ma-Fia, melyet ugyanakkor egy lelkész és egy segítőnővér irányít. /(ferencz): Tízéves a Ma- Fia. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

Sajtótájékoztatót tartott az EMKE Maros megyei szervezete, Ábrám Zoltán elnök a hétvégi kolozsvári közgyűlésről, a szervezet jövő évi terveiről beszélt. Országos szinten az EMKE 66 társszervezettel és 18 saját szervezettel működik együtt, ezek mindegyike jogi személy. Feltett céljuk létrehozni az Erdélyi Magyar Művelődési Intézetet, hogy intézményes keretet is biztosíthassanak a működésüknek, rendezvényeiknek. Ezt az EMKE hozná létre, de a későbbiekben önállóan működne. A Maros megyei EMKE székházgondjai továbbra sem oldódtak meg, nincs normatív támogatás. 2007-ben lesz többek között mezőségi szórványprogram, Gyöngykoszorú, vásárhelyi Mindentudás Egyeteme, Vártemplomi esték, emlékező rendezvény a Don-kanyari áldozatokra, magyar kultúra napja, Bod Péter-napok, Rákóczi-megemlékezés, EMKE Tavaszi Fesztivál és Maros megyei Civil Fórum. /Nb.: EMKE-tervek, EMKE- díjak. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

Az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja a Kolozsvári Polgármesteri Hivatallal közös tanulmányban foglalta össze a többkultúrájú Kolozsvár közvitára kerülő városfejlesztési terve kapcsán betöltött szerepét. A városfejlesztési tervben a több etnikumra, illetve -kultúrára való utalás nem szerepelt külön fejezetként, a civil szervezet ezen változtatni kívánt, ezért írásban tették közzé javaslataikat. Ezek között szerepel az etnikumközi párbeszéd javítása, egy tanácsadó testület létrehozása, multikulturális események szervezése, a kulturális turizmus elősegítése és a roma közösség problematikájának tudatosítása. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen történtek szégyenletesek, nem méltóak egy értelmiségi városhoz. A Focus Group egyik frissen közölt tanulmánya szerint egy Kolozsváron tanuló román egyetemista úgy vélekedett: elönti a düh, és ölni tudna, amikor a járműveken magyarul szólal meg valaki. Ádám Gábor, a központ igazgatója fontosnak tartja a tanácsadó testület alakításának javaslatát. /Nagy-Hintós Diana: Elfogadtatni Kolozsvárt mint többkultúrájú várost. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Az idei Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián (ETDK) kevesebb dolgozat versengett ugyan, de ezek minősége jobb volt elődeikénél. Idén a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) szervezte konferenciát, nagy számban jelentkeztek dolgozattal Nagyváradról és Marosvásárhelyről is diákok. Három egyetem: a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE), a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) hallgatói mérték össze szakmai felkészültségüket. Néhány cég és civil szervezet különdíjat hirdetett meg hagyományteremtő szándékkal. Mint minden évben, idén is részvételt nyertek a dobogós helyezést elért dolgozatok az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára (OTDK – Magyarország). /Végh M. Balázs: IX. ETDK. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Ötödik alkalommal szervezték meg Erdélyben a budapesti székhelyű Kutató Diákok Szövetségének regionális konferenciáját, a TUDEK 2006-ot. Idén a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium adott otthont a rendezvénynek november 25-én. A 113 versenyző diák biológia, fizika–kémia, matematika–informatika, környezetvédelem, földrajz, társadalomtudományok, vallás, magyar nyelv és irodalom, néprajz és történelem kategóriákban bizonyíthatott. A díjazott diákok részt vehetnek a 2007 tavaszán, Veszprémben megrendezésre kerülő TUDOK 2007 konferencián. /Dvorácsek Ágoston: Kimagasló eredmények a TUDEK-en. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Egy magára maradt, elnéptelenedett gyülekezet pásztora, Dobay György, az utolsó moldvai református lelkész próbálta menteni a menthetőt, majd maga is belefáradt, és 1897-ben lemondott egyházi szolgálatáról. Erejével és küzdelmével együtt fogyott el a református egyház Szászkúton. Az Erdélyi Református Egyházkerület és a kolozsvári Diaszpóra Alapítvány kezdeményezésére november 24-én az erdélyi és moldvai református gyülekezeti tagok és lelkészek kis csoportja tisztelgett az utolsó szászkúti református tiszteletes, valamint a többi elfelejtett lelkész sírja előtt. Vetési László református lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke elmondta, hogy az erdélyi szórvány lelkészek az 1995-ös algyógyi találkozón döntötték el, hogy szerény emléket állítanak Dobay György (1856–1925) volt szászkúti lévita lelkész, és a többi méltatlanul elfeledett lelkész emlékének. Toroczkay Rudolf kolozsvári vállalkozó adományából elkészült egy egyszerű sírkereszt. A közben ortodoxszá és katolikussá lett rokonok még meg tudták mutatni Dobay sírhelyét. A helyi paptól kellett engedélyt kérni a síremlék felállítására. Hosszas vita után megegyeztek, hogy a keresztet a kerítés tövében fel lehet állítani. /V. J.: Moldva – Szászkút. Síremlékállítás az utolsó moldvai református lelkésznek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Magyar költészet Szlovákiában témakörben tartották Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör legutóbbi rendezvényét. Az est vendége Balázs F. Attila, az Szőrös Kő irodalmi folyóirat kiadója és H. Nagy Péter, a kiadvány főszerkesztője volt. H. Nagy Péter a felvidéki magyar irodalmi lapok tevékenységéről számolt be, kiemelve, hogy a Szőrös Kő alternatívabb formában próbál az irodalomhoz közelíteni. Folyóiratukban az irodalmi szövegeken kívül színikritikát és tudományos írásokat is közölnek, ezenkívül a szlovákiai magyar pályakezdő íróknak is teret biztosít a bemutatkozásra. Balázs F. Attila a szlovákiai magyar könyvkiadás helyzetéről beszélt. Elmondása szerint a szlovákiai magyar irodalmi élet az erdélyihez hasonló struktúrák szerint működik, azzal a különbséggel, hogy Felvidéken sokkal jelentősebb pénzösszegekkel támogatják a könyv- és folyóirat-kiadást, mint Romániában. /Varga Melinda: Szlovákiai irodalom a Bulgakovban. = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./

Kiss Bitay Éva fiataloknak írt újabb természetkutató kötete jelent meg Utazás a múltba címmel, ezúttal az őskori életkörülmények közé kalauzolva olvasóit. /(öib): Utazás a múltba. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Rendkívüli ülésen tárgyalt november 29-én a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatvezetőinek tanácsa. Ennek tagjai mind a kari, mind a tanszéki vezetők. A napirenden a Hantz Péter és Kovács Lehel tanársegédekkel kapcsolatos helyzet volt. A gyűlés elején a két magyar rektor-helyettes, Nagy László és Salat Levente bejelentette lemondását. A résztvevők megegyeztek abban, hogy a dékán-helyettesek és más vezető beosztású oktatók lemondásáról nem döntenek, ezt az érintettek egyéni megítélésére bízzák. Azt szeretnék, ha erről mindenki a saját tanszékén belül egyeztetne. A tömeges lemondást nem javasolják, mivel nem céljuk a magyar oktatás megbénítása. Azt sem szeretnék, hogy akár a diákok, akár a többi magyar oktató úgy érezze: cserben hagyták őket. A korábban leköszönő Egyed Emese után másodikként Sárkány Kiss Endre biológus docens is lemondott szenátusi tisztségéről. Megalakult egy öttagú, úgynevezett ideiglenes bizottság. Ennek a hivatalos megbízás nélküli testületnek feladata a magyar oktatás napi problémáinak a rendezése és a magyar tagozat közgyűlésének a közeljövőbeni összehívása. A bizottság tagjai: Benedek József, Magyari Tivadar (aki a testület szóvivője), Veress Károly, Ionescu Klára és Vincze Mária. Közben továbbra is számos, Hantz Pétert és Kovács Lehelt támogató nyilatkozat, állásfoglalás látott napvilágot. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete elítéli és felháborítónak tartja a Babes–Bolyai Tudományegyetem vezetőségének döntését, amellyel a BKB két alelnökét eltávolította az oktatók sorából. Közleményük szerint az egyetem rektorának és szenátusának magatartása ellentétben áll a szabad véleménynyilvánítás szellemével. November 29-én a Magyar Polgári Szövetség elnöke, Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester azt nyilatkozta, hogy felkéri Hantz Pétert és Kovács Lehelt, legyenek az általa vezetett szervezet jelöltjei a tavaszi europarlamenti választásokon. A két tanársegéd elhatárolódott az ajánlattól. Egyikük sem kíván politikai pályára lépni, sem az europarlamenti választásokon indulni. November 29-én az Európai Parlamentben több alkalommal is szóba került a BBTE-botrány. A magyar EP-képviselők közös nyilatkozatot fogalmaztak, a Moscovici-jelentés vitájának alkalmából pedig a plénum előtt is szóvá tették az ügyet. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Lemondott a két magyar rektor-helyettes. Összehívják a magyar tagozat közgyűlését. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

November 30-án szavaz az Európai Parlament (EP) Pierre Moscovici raportőr Romániáról készült jelentéséről. Az eredetileg szűkszavú jelentésben a magyar EP-képviselők lobbijának köszönhetően kiegészült a magyar kisebbségre vonatkozó passzus. A vitában több magyar EP-képviselő is felszólalt. Harangozó Gábor (MSZP) megemlítette a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) kifüggesztett kétnyelvű táblák eltávolításával, a két magyar oktató kizárásával kialakult helyzetet. Elmondta: szükség van a 1,5 milliós magyar kisebbség jogának tiszteletére, a kulturális és közigazgatási önrendelkezésre, mert a problémákat a szubszidiaritás elve alapján azon a szinten kell megoldani, ahol azok jelentkeznek. Gál Kinga (Fidesz) elmondta: az EP elismeri a román kormány igyekezetét a felzárkózás terén, az ország lakossága megérdemli, hogy az ország EU-taggá váljon. De Romániában továbbra is tabu téma a kisebbségi kérdés, amelynek terén még nagyon sok a tennivaló. Sokan csak hangoztatják a multikulturalitás fontosságát, de szankcionálják azokat a magyar oktatókat, akik például ki merik tenni magyarul a Dohányozni tilos táblát. Dobolyi Alexandra (MSZP) elmondta: Romániának és Bulgáriának még számos reformot és intézkedést kell végrehajtania annak érdekében, hogy országaik az Unió szerves részévé váljanak. Felhívta a román kormány figyelmét a kisebbségi törvény elfogadásának szükségességére. Kónya-Hamar Sándor, RMDSZ-es EP-megfigyelő tájékoztatása szerint felszólalásában maga Olli Rehn bővítési biztos is azt hangoztatta: az ország megérdemli, hogy az EU teljes jogú tagja legyen január elsejétől, de sok gond van még Romániában, ami a vállalt kötelezettségek teljesítését illeti, többek közt a multikulturalitás tiszteletben tartásának terén. Kónya elmondta: az ülésen jelen levő román EP-megfigyelők felháborodottan hallgatták a felszólalásokat. Egyesek idegességükben még nyomdafestéket nem tűrő vulgáris bekiabálásoktól sem riadtak vissza. /Sz. K.: EP-vita a Moscovici-jelentésről. A parlament plénumában felmerült a Babes–Bolyai-ügy is. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

A brüsszeli semmitmondó válaszok után most „óvatos és figyelmes” magatartással igyekszik elkerülni Leonard Orban az egyértelmű állásfoglalást a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) ügyében. Románia EU-biztosjelöltjének meghallgatása, ismeretes, egybeesett a Bolyai Kezdeményező Bizottság kolozsvári tábla-akciójával. Közben november 22-én a BBTE az Európai Parlamentben rendezett kiállításon mutatta be, mennyire fontosnak tartja a multikulturalitás és többnyelvűség érvényesülését a felsőoktatásban. A magyarországi EP-képviselők a bizottsági meghallgatáson, majd az ezt követő napokban több felhívást, tiltakozást juttattak el a különböző EU-fórumokhoz. „Felháborítónak tartom a Babes–Bolyai Egyetem eljárását, amely szemben áll valamennyi európai értékkel, illetve Románia és az egyetem deklarált céljaival – áll Szent-Iványi István (SZDSZ) állásfoglalásában. A Kossuth Rádiónak nyilatkozó Leonard Orban szerint a kérdés az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik. Ígérte, hivatalba lépése után megvizsgálja majd, hogy milyen hatásköre van ezen a Orban kijelentette, egyelőre nem akar reagálni a kolozsvári helyzetre. A magyar EP-képviselők közös nyilatkozatban is tiltakoztak a BBTE körüli botrányos események miatt. Az Európai Parlament magyar néppárti delegációjának képviselői felháborodással vették tudomásul, hogy a Babes–Bolyai Egyetem két tanárát, Hantz Pétert és Kovács Lehelt elbocsátották állásából. „Elfogadhatatlan és felháborító az egyetem szenátusának cinikus indoklása, amely szerint a két oktató szélsőséges és fizikai erőszakot alkalmazott az elmúlt napokban. A tanárok nem tettek mást, mint a magát multikulturálisnak nevező egyetem több mint egy éve hatályban lévő rendeletének megfelelően kifüggesztették a magyar feliratokat a román nyelvű feliratok mellé” – áll a közleményükben. „Ez az eset is egyértelművé teszi, hogy az erdélyi magyar közösség oktatási jogait nem önálló magyar karok, hanem valójában államilag finanszírozott önálló magyar egyetemek biztosíthatják. Egy többnyelvű egyetemen az oktatási nyelvek szabad használata az emberi jogok része.” – áll Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének állásfoglalásában. /Sz. K.: Leonard Orban „óvatos, figyelmes” BBTE-ügyben. Magyar EP-képviselők közös fellépése Brüsszelben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

Alkotmánymódosítást követel az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nemrég elfogadott közös memoranduma. A dokumentumban kérik az „egységes nemzetállam” meghatározás törlését az alkotmányból, illetve Románia többnemzetiségű voltának kinyilvánítását. A szervezetek vezetői a párttörvény és a választási törvények módosítását követelik oly módon, hogy azok megengedjék kisebb, regionális pártok bejegyzését, illetve a kisebbségi szervezetek részvételét az országos és helyi politikai életben. A követelések között szerepel, hogy a kormány kezdeményezzen tárgyalásokat a székelyföldi politikai szervezetekkel a térség autonómiájáról. A Soós Sándor EMI-elnök, Szász Jenő MPSZ-elnök és Fodor Imre SZNT-elnök által aláírt memorandum a Románia által aláírt, illetve ratifikált,  kisebbségvédelemmel kapcsolatos nemzetközi egyezmények gyakorlatba ültetését is kéri. /Fülöp Noémi: Közös EMI–MPSZ–SZNT memorandum. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./

A rendszerváltás után a magyar akadémiai élet tagjaiból verbuválódott Bolyai Társaság a Bolyai Tudományegyetem újbóli létesítését tűzte ki célul. Szándékukat azonban sorra meghiúsította a politikum és a román akadémiai élet szereplőinek ellenkezése, időnként pedig az egyetem magyar tanerői némelyikének ellenkező előjelű fellépése. Az utóbbi időben a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) folytatott intenzív nemzetközi lobbimunkát az önálló magyar egyetem létrehozása érdekében. Nyugaton félig-meddig sikerrel jártak, kezdeményezésüket hazai pályán azonban nem övezte osztatlan siker: a románság az egyetem és a román állam hírneve befeketítésének kiáltotta ki kezdeményezéseiket, a magyar oktatók egy része pedig szélsőségesnek mondta a BKB megnyilvánulásait. A Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa kizárta a tantestületből az egyetem két oktatóját, mindketten a BKB alelnökei. A kizárás nagy felháborodást váltott ki a magyar közéleti szereplők körében, határon innen és túl. A két oktató munkaviszonyának felbontása ellen tiltakozott egyaránt az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint a Magyar Polgári Szövetség, az Európai Parlament szocialista és néppárti frakcióinak magyar képviselői, az egyetem magyar alkalmazottjai, oktatói, tisztségviselői, s közös nyilatkozatot adott ki a kérdésben az egymással rivalizáló két ifjúsági ernyőszervezet, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért). Ha ez az összefogás a rendszerváltás utáni időszakban is meglett volna, lehet, hogy már létezne és működne az önálló Bolyai Egyetem. /Sarány István: Egység a bajban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 30./

Az Erdélyi Riport hetilap szerint a Babes–Bolyai Egyetemen zajló vita a fekete dobozhoz hasonló: a nem szakértő nagyközönség nem tudja elképzelni, mi is történik a falak mögött. A magyar tanárok nem értenek egyet valamivel. Mások szerint egy szegény kis magyar egyetem soha nem tud felnőni azokhoz a nagy európai projektekhez, melyeket az egyetemi oktatást egységesítő bolognai folyamat megkövetel. A hetilap szerint a nagyközönség nem annyira a diplomák nyelvét, mint inkább romániai vagy külföldi gyakorlati értéküket nézi. /Székedi Ferenc: Bolyai és a fekete doboz. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), nov. 30./

Határon túli magyar értelmiségiek részvételével az identitás megőrzéséről tanácskoznak november 30-án Budapesten, a köztársasági elnök hivatalában. Szociológusok, újságírók, történészek, demográfusok, teológusok, politológusok, írók, nyelvészek, kisebbségkutatók kaptak meghívást a szomszédos országokban élő magyarok közül az Identitásmegőrzés tömbben és szórványban című tanácskozásra. Sólyom László köztársasági elnök kezdeményezésére májusban indult el a Határon túli magyarság a 21. században témakörű konferenciasorozat, a mostani rendezvény e sorozat második találkozója. Bodó Barna romániai magyar politológus, író, egyetemi oktató, a tanácskozás egyik meghívottja szerint újra kell fogalmazni a szórványmagyarság kérdését. Szerinte az elmúlt tizenöt évben általában „a maradék elve” érvényesült a szórványpolitikában: a magyar állam olyan terveket támogatott, amelyekre „még jutott pénz”. Bodó hangsúlyozta: ha nem változtatnak a szemléletmódon e kérdésben, akkor néhány éven belül Erdélyben csak a Székelyföldön maradnak magyarok. A két szlovákiai részvevő egyike, a szlovákiai asszimilációs folyamatokat kutató Gyurgyík László szociológus arra kíván rámutatni a fórumon, hogy míg a határon túli magyarok több közösségében meghatározó asszimilációs körülmény a szórványosodás, a szlovákiai magyarok soraiban kevésbé, mert ott a magyarok többsége egységes tömbökben él. Ezért ott más módon, más szórványstratégiákkal kell megközelíteni az identitást megőrző törekvéseket, mondta a szociológus. Gábrity Molnár Irén szerbiai szociológus, egyetemi tanár a találkozón azt készül elmondani, hogy szerinte mi segítene a schengeni határokon kívül rekedt vajdasági magyarságon. Véleménye szerint fejlesztési stratégiai tervekre van szükség, s akár anyaországi, akár uniós segítségre, hogy ne szakadjon le a Vajdaság. /Tanácskozás a szórványról. = Erdély.ma, nov. 30./

Az Európai Unió huszonöt országából eddig huszonkét ország egyezett bele abba, hogy 2007. január 1-jétől a román állampolgárok a személyi igazolvány felmutatatásával lépjenek be az illető országba – közölte Vasile Blaga belügyminiszter Útlevélre csak Svédországba, Csehországba és Ciprusba utazáskor lesz szükség. A még érvényes útlevelekkel továbbra is lehet majd utazni az EU-ban. Nem utazhatnak viszont pusztán személyi igazolvánnyal azon román állampolgárok, akik régi típusú személyi igazolvánnyal rendelkeznek, amit sürgősen ki kellene cserélni. /Személyi igazolvánnyal az Unióba. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

A 90 ezer lejes szerzői jogdíj mellett további összegeket is fizethet a csíkszeredai Bookart Kiadó Markó Bélának. Erről a kiadó igazgatója, Hajdu Áron beszélt az Evenimentul Zilei bukaresti napilapnak. „Lehetnek még egyéb kifizetések is. Egyelőre lássuk, milyen lesz ezeknek a könyveknek a piaci fogadtatása, aztán még beszélünk” – nyilatkozta a kiadóigazgató. A feltűnően magas összegű szerzői jogdíjról szóló szerződés az után került ismét a figyelem középpontjába, hogy a Krónika november 27-i számában közölte, a Korrupcióellenes Ügyészség is vizsgálja Makró költőként szerzett jövedelmét. A miniszterelnök-helyettes korábban elmondta: versei kiadási jogát adta el öt évre, de bizalmas információnak tekintette, hogy melyik könyvkiadóval kötött szerződést. Most megnevezte a csíkszeredai Bookart Kiadót. A 2004-ben bejegyzett kiadó még egyetlen könyvet sem adott ki. Az Evenimentul Zilei szerint a két alkalmazottat foglalkoztató kiadónak 2005-ben négy milliárd lejt meghaladó üzleti forgalma volt. Könyvtervezésből, nyomdai előkészítésből származott a cég bevétele. /Gazda Árpád: A jogdíj csak a kezdet. További összegeket fizethet Markónak a Bookart. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./

Az ügyészségen szeptember 5-én hallgatták ki tanúként Réthi Csabát, aki annak idején feljelentette a két áramlopó lemhényi rendőrt a megyei rendőrségen, majd váratlan fordulat következett be, egyik hónapról a másikra a tanúból vádlott lett. Réthit október 30-án a kézdivásárhelyi rendőrségre hívatták, ahol magánlaksértés vádjával kértek tőle nyilatkozatot, ugyanis a volt lemhényi őrsparancsnok ilyen jogcímen bűnvádi eljárást kezdeményezett ellene. November 29-én Kézdivásárhelyről két rendőr szállt ki Lemhénybe, ahol ismét kihallgatták Réthi Csabát és még pár lemhényit, akik ott voltak a két rendőrvilla építkezési munkálatainál. Réthi mélységesen felháborodott, amiért őt akarják vád alá helyezni, miközben a két áramtolvaj rendőr csekély büntetéssel megúszta. Réthi annak idején az áramlopáshoz használt karókat a villanytelep alkalmazottjainak és a sajtó képviselőinek a jelenlétében vette el az épület előszobájából, és adta át azokat a villanyszerelőknek. Idő­közben akadt egy hamis tanú is, magyar ember, aki azt állítja, hogy a két rendőr az építkezésnél áramfejlesztőt használt, holott ez hazugság. Réthi újabb beadványt küldött Bukarestbe, melyhez az áramlopáskor készült fényképeket is csatolta. /Iochom István: Réthit magánlaksértésért tovább zaklatja a rendőrség (Áramlopás Lemhényben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./

2000. november 4–5-én Klézsén, a Szeret–Klézse Alapítvány székházában ültek össze tanácskozásra azok, akik szívügyüknek érezték a moldvai csángók ügyét. Jelen voltak a minisztérium, az RMDSZ, az EMKE, a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Székelyföld, a Moldvai Magyarság folyóiratok, a Domokos Pál Péter Alapítvány, valamint a Csángó Szövetség képviselői. Ezen a tanácskozáson fogalmazták meg a „szerény felkérést egy csángó nap szervezésére”. A jelenlévők célja az volt, hogy a csángó napok révén megismertessék a moldvai magyarok ügyét. A kezdeti lelkesedés következtében sok városban, településen szerveztek csángó napokat: Kolozsváron, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószárhegyen, Csomafalván. Azonban annyira következetesen, mint Csíkszeredában sehol nem folytatták a kezdeményezést. Itt önerőből, az önkormányzat és a helyi intézmények önzetlen támogatása segítségével szervezik minden évben a Csángó Napot – mondta el a főszervező, Borbáth Erzsébet. A december 3-án kezdődő Csángó Napon megnyitják Ignát Mónika kiállítását, találkozót szerveznek a Moldvai Magyarság szerkesztőivel, majd a pusztinai Szent István Egyesület Rómában járt tagjaival. /Takács Éva: VII. Csángó Nap Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 30./

Robert Fico szlovák kormányfő a kisebbségek kultúrájára szánt állami támogatások „status quójának megőrzését” ígérte, a jövő évi költségvetés parlament elé kerülő tervezetéből már tudni lehet, hogy a kormány nem szándékozik betartani az ígéretét. A tervezet szerint a kormány eleve – a tavalyinál 260 millióval – kevesebbet juttat a kulturális tárcának, ezen belül a kisebbségi kultúrákat 60 millió koronával készül megrövidíteni – mutatott rá a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) pozsonyi sajtótájékoztatóján Bíró Ágnes, a párt parlamenti képviselője, a kulturális tárca volt államtitkára. Jelezte: az MKP a költségvetés vitájában határozottan fellép az elfogadhatatlan megrövidítés ellen. Más forrásból tudni lehet, hogy a kormány jövőre az eddiginél 24 millióval több pénzt juttat a hazafias Matica Slovenská nevű kulturális intézménynek. A kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) máris nyilatkozatban üdvözölte, hogy a parlament illetékes bizottsága egyetértett a Matica Slovenská költségvetési támogatásának emelésével. Ján Slota pártja ugyanitt visszautasította az MKP sérelmeit, mondván, hogy az SNS értelmezése szerint a kormány nem a kisebbségi kultúrára juttatott pénz, hanem a kisebbségek „intézményrendszerének és szerkezetének megőrzésére gondolt.” /A Fico-kormány nem támogatja a kisebbségi kultúrát. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./

Simon Judit, az ÚMSZ főmunkatársa megérti és helyesli a változtatásokat. Megszűnik a jól bevált Illyés Közalapítvány, de a tavalyihoz képest nem csökken a támogatás mértéke. Emellett már nem lehet ugyanazzal az ötlettel pályázni több helyre. A HTMH megszűnik – sokba került, de be lehetett oda térni egy kis beszélgetésre. Lehet, hogy a Nemzetpolitikai Főosztály is barátságos hely lesz. Sokan elsiratják a Magyar Állandó Értekezletet, holott ott csak parttalan viták voltak. A Regionális Egyeztető Fórumban viszont a mindenkori kormány a határon túli magyar választott vezetőkkel megvitatja majd a közösségeket érintő döntéseit. /Simon Judit: Öröm és üröm. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./