Az alkotmánybírósághoz fordul Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő azt követően, hogy a szenátus elutasította két törvénymódosítási javaslatát. A szenátusnak 45 napon belül kellett volna válaszolnia a javaslatra. Szerinte javaslatait automatikusan napirendre kellett volna tűzni másfél hónap elteltével. Kerekesnek 42 támogató aláírást sikerült összegyűjtenie az RMDSZ, a kisebbségi pártok, valamint a Nemzeti Liberális Párt honatyáinak részéről. A két javaslat az 1940. szeptember 6-a és 1945. március 6-a között etnikai okokból meghurcolt személyekkel kapcsolatos kormányrendeletre vonatkozott. Az egyik javaslat kiiktatta volna a rendelet által előírt jogok megszerzéséhez szükséges kérvények benyújtási határidejét, a másik pedig egyenlő juttatást javasolt a törvény által érintett összes személynek. /Kerekes Károly az alkotmánybírósághoz fordul. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Frunda György RMDSZ szenátor az Európa Tanács (ET) jún. 21-i ülésén elhangzott felszólalásában a közelmúlt két fontos eseményére hívta fel a közgyűlés figyelmét: az Európai Parlamenti, valamint a romániai helyhatósági választásokra. A választáson a magyar kisebbség jelentősen növelte a négy évvel ezelőtti választásokon biztosított képviseletét a helyi önkormányzatokban. Frunda György kifejtette: a romániai választási törvény kivizsgálása kapcsán több ET-beli kollégájával közösen határozattervezetet nyújtott be, amelyben kezdeményezte, hogy a Velencei Bizottság vizsgálja meg több állam választási törvényét, ugyanis meggyőződése, a romániai törvény összhangban van az európai törvényekkel és egyezményekkel. /Frunda a Velencei Bizottsághoz fordult. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Megkezdődött a Duna-Körös-Maros-Tisza (DKMT) eurorégiós együttműködés stratégiai programjának kidolgozása. A múlt hét végén a magyarországi Orosháza-Gyopárosfürdőn kétnapos konferenciát rendeztek. A magyarországi Bács-Kiskun, Csongrád és Békés, a romániai Arad, Temes, Hunyad és Krassó-Szörény megyéket, valamint a Vajdasági Autonóm Tartományt tömörítő szövetség mintegy 5 millió ember érdekeit képviseli. Olyan program kidolgozását kezdték el, amelynek eredményeként a 2007–2013 közötti európai uniós költségvetési ciklusban a DKMT jó eséllyel pályázhat határon átnyúló fejlesztések támogatására. A tervek között szerepelhet a Temesvár és Szeged közötti két nyomtávú villamosított vasútvonal kiépítése, az Arad és Fiume/Rijeka közötti vasútvonal korszerűsítése, a Bega-csatorna újra hajózhatóvá tétele, valamint az M5-ös autópálya továbbépítése Thesszaloniki irányába. /DKMT eurorégiós stratégiai program. Vasutat építenek Temesvártól Szegedig, korszerűsítik az Arad-Fiume vonalat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Bukarestben Erdélyhez hasonló eredmények születtek, gyökeresen eltérők az ország többi részétől. Míg Moldvában és Havasalföldön a kormánypárt /SZDP/ magabiztos győzelmet aratott, Erdélyben az ellenzéki liberális–demokrata szövetség diadalmaskodott, helyi, megyei tanácsokat vagy polgármestereket illetően egyaránt. Az SZDP szinte teljesen ellenőrzése alatt tartja az információ és véleményformálás elsőszámú forrását jelentő elektronikus médiát, s nagymértékben az írott sajtót is. 1992-ben, 1996-ban és kisebb mértékben még 2000-ben is szinte kettétört az ország a Kárpátok vonulatain. A főváros akkor is a nyugati tartományt követte, nem természetes környezetét. Több mint nyolcvan év után nyilvánvaló, hogy Erdélyben az értékrend még mindig lényegesen különbözik az ország többi részétől. /Chirmiciu András: Földrajz. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 23./

Szabó Istvánt, a Szatmár Megyei Tanács elnökét jún. 22-én megerősítették tisztségében. A testület alelnökeit az SZDP delegálta. A Szatmár Megyei Tanácsban az RMDSZ 13 mandátumot, az SZDP tízet, az NLP hetet, a DP pedig 3 mandátumot szerzett. /Szatmári képlet. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 23./

Újabb négy évig lesz a Szatmár megyei tanács elnöke Szabó István. Az RMDSZ jelöltjét a 33 tanácsosból 22-en támogatták az alakuló ülésen. A Szatmár megyei önkormányzatba az RMDSZ-nek 13, a kormánypártnak 10, a Nemzeti Liberális Pártnak 7, a Demokrata Pártnak pedig 3 képviselőt sikerült bejuttatnia. Marosvásárhelyen két magyar alpolgármesteri tisztséget szerzett meg az RMDSZ. Csegzi Sándorról már megválasztása előtt tudni lehetett, hogy komoly esélyei vannak a tisztség elnyerésére, viszont Bárczi Győző városi alpolgármesteri funkciója meglepetésként hatott mindenki számára. /Erdei Róbert, Szucher Ervin: Az „ismeretlen” Bárczi. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./

A Szilágy megyei Faluvégi Zoltán főtanfelügyelő-helyettes adatai szerint a megyében 3302 kisdiák jelent meg a képességvizsgán, közülük 2577 /78,04 %/ sikeresen vizsgázott. A legnehezebbnek a magyar nyelv és irodalom vizsga bizonyult, hiszen a sokat vitatott paródiatételt a megyében általában használt kétféle tankönyv egyike sem tárgyalja. Faluvégi Zoltán nehezményezte, hogy néhány éve külön kerettanterv érvényes a román nyelv és irodalomoktatásra az általános iskolai kisebbségi anyanyelvű oktatás számára. Előzetes felmérések szerint sok a magyar bukó románból. /Józsa László: Felemás tanügyi helyzet Szilágy megyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Szinérváralja református gyülekezete jún. 19-21-e között először szervezett hagyományőrző tábort református gimnazistáknak. A táborba a nagyváradi felekezeti iskola 20 diákja és a szatmárnémeti Református Gimnázium 40 tanulója vett részt. A vasárnapi istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. /Elek Anikó: Református gimnazisták hagyományőrző tábora. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 23./

Jún. 18–20. között immár negyedik alkalommal szerveztek falunapokat Gyergyóditróban. Megnyílt a Mesterségek dicsérete kiállítás, amelyen a ditrói és gyergyóalfalvi hagyományőrző egyesületek népi szőtteseket, népviseletet, népi faragást állították ki. Kiállítás nyílt Csibi Edit, Biró Zsuzsanna, Siklódi Róbert és Szőcs Zsolt fiatal képzőművészek munkáiból. Sikeres volt a Csíki Játékszín évadzáró gálaműsora. Másnap Kolozsi Tibor szobrászművész kőszobraiból nyílt kiállítás majd Gaál András festőművész állandó tárlatát lehetett megnézni az Idősek Klubjában. Az idén Gaál András festőművészt tüntette ki díszpolgári címmel Ditró község. Bemutatták ifjú Józsa Sándor Emlékeim Ditró székely község életéből /Mark House Kiadó, Gyergyószentmiklós/ című emlékiratkötetét. Gyermektáncház szórakoztatta a fiatalokat, volt zenés gyermekelőadás és szabadtéri bál is. /Gál Éva Emese: Falunapok Ditróban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Csomortán színjátszói az elmúlt évben és az idén bemutatóik mellett lelkesen bekapcsolódtak más kulturális rendezvényekbe is. Nem feledkeztek meg a falu határában levő Kőkereszt nevű emlékműnél megjeleníteni Somlyói Miklós ferences barát tatárok általi lemészárlását. A legtöbb fiatal az elmúlt évben bemutatott Huszárkisasszony című zenés-táncos vígjátékban szerepelt. Ezzel vendégszerepeltek Csobotfalván, Somlyón, Zsögödben, Pálfalván, Csíkdelnén, Madarason, Csíkmenaságon és Gyimesközéplokon is. Gál László a faluban élő fiatal festőművész két hátteret festett díjmentesen, Petres Imre pedig sokat tett a megfelelő világítás érdekében. /Birta Veronka, Csomortán: Akikről soha nem szóltunk. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./

1996. jan. 15-én Funar, Kolozsvár polgármestere román és angol nyelvű fémtáblát helyeztetett Mátyás király szülőházára, a régi magyar bronztábla mellé. A táblát szerint ebben a házban született Magyarország legnagyobb királya, a román Matei Corvin. /A funárjárás sebei (II.). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Horváth Arany édesapja Horváth István költő /1909-1977/, akit egy szekus őrnagy halálra gázolt. Horváth Arany 1963-ban a Művelődés folyóirat szerkesztője lett. A Művelődés országos lap volt, így bebarangolhatta egész Erdélyt. Tizenegy éve minden esztendőben megrendezik a Horváth István Fórumot Magyarózdon, az író szülőfalujában. Horváth Arany a népért aggódó, építő irodalomszemléletben nőtt fel. Most már más irányzatok vannak, de hogy Erdélyben a magyarság ezt a 85 évet így kibírta, ezt Benedek Eleknek, Kós Károlynak, Tamási Áronnak, Bánffy Miklósnak és a hozzájuk hasonlónak kell megköszönnie, vallja Horváth Arany. A Művelődés kitűnő főszerkesztője volt András János, majd Kovács János is. Bátor folyóiratunkat megszüntette a diktatúra. Horváth Arany később, a rendszerváltás után az Erdélyi Gazda főszerkesztője lett, majd az Amerikai Erdélyi Szövetség erdélyi tájékoztatójának, a Transylvania című folyóiratnak az európai főmunkatársi tisztségére kérték fel. Most már egyedül végzi a főszerkesztői munkát is. /Sándor Boglárka Ágnes: Nehéz gyönyörűséggel élem a mindennapjaimat – vallja Horváth Arany. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

A Mezőség: Kövesdi Kiss Ferenc szíve közepének a közepe. A tudós és népnevelő, Kövesdi Kiss Ferenc megírta a mezőségi szórványmagyarság krónikáját. Több mint félszázadon át járta az erdélyi Mezőség településeit, gyűjtötte az adatokat az itt élő magyarságról, leltározta a szórványgondokat. Nagy munkájából 1995-ben Budapesten és aztán Marosvásárhelyen megjelent egy kisebb válogatás Még szólnak a harangok! címmel. Kövesdi Kiss Ferencet nem is oly régen magas magyar állami kitüntetésben részesítették 1997-ben adták ki Riadóra szól a harang! Alcíme: A Mezőség településeinek helyzetképe 1891-1991. Kévébe kötötte évtizedek bandukolásával Kövesdi Kiss Ferenc. Kiadta a "Kőbányaiak Kőbányáért Egyesület". Mindössze 50 példányban készült. A 265 oldalas kötetben betűrendi sorrendben követik egymást a leírások: Aranyosmóric, Báld, Bánd, Bergenye, Berkenyes, Bodon, Bodrog, Borzás, Botháza, Búza, Cege, Cegőtelke, Detrehem, Fekete, Feketelak, Fele, Fráta, Fűzkút, Galac, Galambod, Gerebenes, Göcz, Gyeke, (Mező)Harcó, Kara, Katona, Kályán, Kályán-Kis (Kiskályán), Kályánváma. Az átlagolvasó egy részükről nem is hallott soha! Ki kellene adni Kövesdi Kiss Ferenc teljes gyűjtését. /Bölöni Domokos: A mezőségi szórványmagyarság krónikája. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

Sántha Attila munkája, a Székely Szótár /a Havas Kiadó megbízásából a csíkszeredai Státus Kiadónál látott napvilágot/ körülbelül kétezerötszáz szócikket tartalmaz, ebből ezerkétszáz van a főszótárban, tehát azok a szavak, amelyek kizárólag a Székelyföldön használatosak, a mellék-szótárba pedig azok a szavak szerepelnek, amelyek ugyan máshol is használatosak, de nincsenek benne az irodalmi nyelvben. /Nagy Zsuzsa: Megjelent a Székely Szótár. A székely ember büszke nyelvi kincsére. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

A szenátus jogi bizottsága is elutasította a székelyföldi autonómia tervezetét jún. 23-i ülésén. Toró T. Tibor elmondta, hogy a közel egyórás vitában olyan ismert szenátorok is részt vettek, mint Antonie Iorgovan (PSD) és Petre Roman (FD). Iorgovan szerint a javaslat nem szokványos törvény, hanem alkotmánymódosító tervezet, ezért arra kérte az előterjesztőket, hogy vonják vissza azt, és alkotmánymódosító javaslatként terjesszék elő az alaptörvény által megkívánt módon, azaz a szenátorok legalább egynegyedének támogatásával. Toró az előterjesztők nevében elutasította ezt. Petre Roman a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott tervezet azon passzusait kifogásolta, amelyek – az ő értelmezésében – „felfüggesztenék” a román törvények érvényesülését a Székelyföld területén. A vita nyomán a szenátus jogi bizottságának tagjai Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor kivételével a tervezet plenáris vitájának elutasítását szavazták meg. Székelyföld autonómiastatútumának törvénytervezetét a Székely Nemzeti Tanács dolgozta ki Csapó I. József tervezete alapján, és hat RMDSZ-képviselő: Birtalan Ákos, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Kovács Zoltán, Vekov Károly és Pécsi Ferenc nyújtotta be ápr. 25-én a képviselőházban. A képviselőház március közepén utasította el a törvényjavaslatot. /Bakk Miklós: Elutasították az autonómiát. = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./

A liberális-demokrata, az NLP–DP alkotta D. A. Szövetség jelöltjét, Marius Nicoarat választották a Kolozs megyei tanács elnöki tisztségébe, a két alelnöki posztot az RMDSZ jelöltjei, Kerekes Sándor és Pálffy Zoltán szerezték meg. Kolozsváron a városi önkormányzat megválasztotta a két alpolgármestert a liberális Adrian Popa és az RMDSZ-es Boros János személyében. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) Kolozs megyei szervezete azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy "elárulta a nagy megbékélés célkitűzését" azáltal, hogy a D. A.-val szövetkezett. Az RMDSZ képviselői viszont cáfolják, hogy árulás történt volna, ugyanis a szövetség a közvetítő szerepét felvállalva mind az SZDP-nek, mind pedig a D. A.-nak ajánlatot tett, de kezdeményezésüket mindkét fél elutasította. Ezután azzal szövetkezett, aki többet ajánlott. Kolozs megye 37 tagú tanácsában a választások eredményeként négy párt képviselteti magát: az SZDP 11, a D. A. liberális-demokrata szövetség szintén 11, az RMDSZ 8, az NRP pedig 7 tanácsosi helyet szerzett. A Kolozs megyei tanács elnöke Marius Nicoara /D. A. szövetség/ lett, a két megyei alelnöke Kerekes Sándor és Pálffy Zoltán /mindketten az RMDSZ színeiben/. Kerekes Sándor a régi/új alelnök. Kolozsváron a városi tanács alakuló ülésén a nagy-romániás tanácsosok hevesen tiltakoztak, amikor Boros János anyanyelvén tette le a tanácsosi esküt, pontosabban azt mondta, hogy jur-esküszöm. Eugen Pop, a szélsőségesen nacionalista politikai alakulat tanácsosa fennhangon kérte a prefektust, intézkedjék, ugyanis törvénytelen és románellenes akcióra került sor. Valentin Cuibus, a kormány helyi képviselője azonnal eleget tett a nagy-romániások kérésének: felszólította a többi RMDSZ-es tanácsost, hogy ne keltsenek feszültséget. A többi magyar nemzetiségű önkormányzati képviselő csak román nyelven tette le az esküt. Kolozsvár két alpolgármestere: Boros János és Adrian Popa. A tanács az RMDSZ-es alpolgármester helyébe a szövetség választási listáján soron következő Irsay Miklóst szavazta meg tanácsosnak. Lemondott a városi tanácsosi mandátumról Gheorghe Funar, aki megyei tanácsos lett. /U. I., K. O.: Váratlan RMDSZ-paktum a D.A. Szövetséggel. Két alelnöki és egy alpolgármesteri tisztség jutott az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

- A Kolozs megyei RMDSZ pálfordulása áruláshoz hasonlít – nyilatkozta Octav Cozmanca, az SZDP alelnöke. Markó Béla úgy vélte, hogy az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének olyan megoldást kellett volna találnia, hogy senkit se zárjon ki a vezetésből. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: nem örül, hogy így alakult a helyzet. Úgy vélte, jobb lett volna mélyebben tárgyalni az ügyről. Markó azonban azt is hangsúlyozta, hogy az RMDSZ Kolozs megyei szervezete betartotta a szövetség központi vezetősége által megszabott elveket. /Borbély Tamás: Folytatódhat-e az RMDSZ-SZDP együttműködés? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Először van magyar elnöke a Bihar megyei tanácsnak. Kiss Sándort, a megyei RMDSZ választmányi elnökét választották meg a Bihar megyei tanács elnökének. A megyei önkormányzat jún. 23-án tartotta alakuló ülését. A 35 önkormányzati képviselőből 34-en szavaztak az RMDSZ jelöltjére. /Pengő Zoltán: Elsöprő fölénnyel választották meg Kisst. = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./

A romániai választási törvények antidemokratikus rendelkezéseiről és az ellenzék indulását korlátozó bírói ítéletekről 1990 óta valamennyi választás előtt és után leleplező cikkeket írt, mindhiába, jelezte dr. Kincses Előd. Beperelte a román államot azért, hogy az alkotmánybírósághoz fordulhasson. Jún. 17-én megszületett a számára kedvező döntés. A bíróság elvben elfogadta alkotmányellenességi kifogását, és azt érdemi döntésre felterjeszttette az alkotmánybírósághoz. Kincses Előd kifejtette, hogy a helyhatósági választási törvény hetedik szakaszának és a párttörvény 19. szakaszának rendelkezései alkotmánysértők A hetedik szakasz szerint egy olyan kisebbségi szervezet, amelyiknek jelenleg nincs parlamenti képviselete, csak abban az esetben indulhat a választásokon, ha legalább 25.000 taggal rendelkezik, akik közül 300-300 fő 15 megyében és Bukarestben kell lakjon és aláírjon. (A párttörvény 18 megyét és 700-700 aláírót követel meg). Ezek a rendelkezések sértik a pluralizmust, mivel megnehezítik újabb kisebbségi szervezetek és újabb politikai pártok létrehozását és választásokon való indulását. Az őszi általános választásokat előkészítő parlamenti bizottság egy még inkább alkotmánysértő tervezetet hagyott jóvá. Az általános választójogi törvény tervezetébe azt is belefoglalták, hogy a kisebbségi szervezeteket támogató aláírók csak az illető etnikum tagjai lehetnek és a jelöltjeik is csak az etnikum tagjai közül kerülhetnek ki. De ki dönti el, hogy ki a magyar? Az etnikai eredet vizsgálatát már az 1945. évi Nemzetiségi Statútum is tiltotta, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatáról nem is beszélve. /Dr. Kincses Előd: A román választói jog és az eredetvizsgálat. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./

Orosz titkosszolgálati adatokra, illetve a CIA által nyilvánosságra hozott jelentésre hivatkozva azt írta a Ziua bukaresti lap, hogy Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat első igazgatója, aki az első három évben tagadta, hogy a szekuritátéhoz köze lett volna, beiktatása után titokban találkozott Jevgenyij Primakovval, a KGB vezetőjével, anélkül, hogy a kormány és az elnöki hivatal erről 2003-ig bármit is tudott volna. Vlagyimir Bukovszkij orosz disszidens azt állította, hogy Moszkva Ion Iliescu és társai segítségével a volt szovjet blokkon belüli legnagyobb és legerősebb KGB-csoportot hozta létre. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./

Többször hangoztatták, hogy az RMDSZ, valamint a magyar kormány sokat tett a magyar nyelven tanuló diákok esélyegyenlőségéért. Három nyárádmenti, csaknem színmagyar falu tanintézeteiben, Nyárádremete községben, valamint az oda tartozó Vármezőn és Nyárádköszvényesen csaknem százszázalékos volt a „kisérettségizők" bukása. A három iskola vezetősége óvást nyújtott be a tanfelügyelőséghez. Ennek eredményeként még négy tanulót átengedtek. De ez még mindig csak 15 százaléka azoknak, akik elvégezték a nyolc osztályt. A sorozatos bukás oka, hogy az 5-8. osztályosok nem megfelelő tankönyvből tanulják a román nyelvet. Az 1–4. osztályban most már megvannak a magyar gyerekeknek készített román tankönyvek (az alsó tagozaton idegen nyelvként sajátítják el a románt), de nincs folytonosság. Ötödik osztálytól azonos a tankönyv a román és magyar ajkú gyerekek számára. /Máthé Éva: Kétes esélyegyenlőség. Román nyelvből – elégtelen! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

Szűcs József a nagyzerindi tanács alakuló ülése előtt pár perccel tudta meg, hogy kizárták az RMDSZ-ből, így a községben már az alpolgármester sem RMDSZ-es. A legtöbben az RMDSZ-es Szűcs Józsefet szeretnék alpolgármesternek – nyilatkozta Simándi Sándor, Nagyzerind demokrata párti (PD) polgármestere. Utóbb azonban kiderült, három RMDSZ-es tanácsos járt Aradon, akik a szövetség megyei központjánál feljelentették Szűcs Józsefet azzal, hogy Ozsvár Zoltán RMDSZ-es polgármesterjelölt ellen kampányolt a községben. /Irházi János: Botrányos kizárás a nagyzerindi RMDSZ-ből. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./

A „vezető hungarikum”, a pálinka elárulásával vádolta a magyar kormányt Font Sándor, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője. Font szerint a Medgyessy-kabinet önként átengedi – pălincă néven – Romániának a márkanév használatát. Az MDF-es politikus közölte, információi szerint a jelenlegi kormányoldalhoz közel álló vállalkozók egy része Romániába szeretne pálinkalepárló üzemeket létrehozni, mert a feltételeket ott sokkal könnyebb megteremteni, és olcsóbb az üzem felépítése. Font Sándor úgy látja, a magyar külügyi és földművelésügyi tárca beleegyezését adja az EU-nál ahhoz, hogy Magyarország lemondjon a pálinka név kizárólagos használati jogáról. Szanyi Tibor, az agrártárca politikai államtitkára a képviselő vádjaira reagálva viszont leszögezte: a pálinka – ezzel az írásmóddal és a magyar kiejtéssel – továbbra is Magyarország privilégiuma marad, ezen a kiejtésen és írásmódon pedig néhány osztrák térséggel is osztoznia kell. „Minden országnak joga van az ismert és használt, jogszabályokban is rögzített elnevezéseket alkalmazni. A pálinka és a pălincă nem ugyanaz” – hangsúlyozta Szanyi Tibor. /R. Sz.: Az MSZP-kormány elárulta a pálinkát? = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./

A Romániai Magyar Szó jún. 21-én „Ballagási ünnepség – szemrehányással, Megszűnik a magyar általános asszisztensképzés" címmel beszámolót közölt a marosvásárhelyi Református Posztlíceális Asszisztensképző Iskola ballagásáról. Az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) a hiányos információkat, szándékosan csúsztatott állításokat pontosította. Dr. Nagy Attila munkaviszonya az Erdélyi Református Egyházkerülettel jún. 20-án megszűnt, ugyanis az EREK Igazgatótanácsa közös irányítás alá vonta a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban folyó diakóniai, oktatói, nevelői és egyéb tevékenységeket. Nagy Attila áldozatos szakmai munkáját megköszönték. Jún. 20-tól az intézet élén egy vezérigazgató működik – dr. Ábrám Zoltán –, aki egyben a Diakóniai Központban működő Református Posztlíceális Asszisztensképző Iskola tanulmányi igazgatói tisztségét is betölti. Az államilag elismert Református Posztlíceális Asszisztensképző Iskola hivatalos igazgatója a Református Kollégium mindenkori igazgatója – jelenleg Székely Emese. Dr. Nagy Attila nyugalmazott főorvost, az egyházkerület 1992-ben nevezte ki az asszisztensképző szakmai irányítójának. 2001. aug. 1-jén pedig szakigazgatónak, közvetlen főnöke a Bod Péter Diakóniai Intézet igazgatója. Dr. Nagy Attila előbb László Zoltán igazgatóval, majd ennek utódjával, Nagy Gáborral sem tudott összhangban együtt dolgozni, autoritásukat kétségbe. /Pontosítások egy ballagási „beszámolóhoz". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

A Bihar megyei Szentjobbon hatalmas kőfalat szegett meg a markológép a Szentjobbi Apátság tulajdonában levő több hektáros faluszéli telken. A település arról nevezetes, hogy a Szent László király alapította Benedek-rendi apátságában őrizték István király jobbját, a Szent Jobb őrzője innen is kapta nevét. Számos legenda született Szentjobb koraközépkori apátságáról. Ezt mostanáig sokan mende-mondának hitték, pedig Szalárdi János, a XVII. század híres fejedelmi krónikása részletesen leírta Szentjobb várának ostromát. Az eddigi régészeti kutatások alapján elmondható, hogy a 16-17. század fordulójára datálható Bocskai-féle olasz bástyás kővár maradványai kerültek elő. Az sem kizárt, hogy a szentjobbi kolostor tatárjárás utáni építkezései is ugyanezen a területen vannak, tájékoztatott Lakatos Attila, a Körösvidéki Múzeum régésze. /(Balla Tünde): Megtalálták Szentjobb várát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

Szejkefürdőn jún. 18-25-e között zajlik a VIII. Szépteremtő Kaláka elnevezésű alkotótábor. Negyvenhárom fiatal tökéletesíti tudását egy-egy népművészeti ágban. A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség (RMNSZ) és az udvarhelyi fafaragók szervezte alkotótáborban a főbb népi mesterségeket ismét, hagyományszerűen képviseli egy-egy szakember. /(Barabás Blanka): Homoród mente motívumai az alkotásokon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 24./

Jún. 24-én a képviselőház minimális módosításokkal elfogadta a regionális fejlesztésről szóló törvényt, amely nyolc fejlesztési régiót, és az azokat alkotó megyéket jelöli ki. Az RMDSZ-képviselők a jogszabály ellen szavaztak. A nyolc fejlesztési régió a következő: Északkeleti (6 megye), Dél-keleti (6 megye), Dél-Munténia (7 megye), Délnyugat-Olténia (5 megye), Nyugati (4 megye), Északnyugati (6 megye), Központi (6 megye), és Bukarest-Ilfov. Márton Árpád (RMDSZ) szerint a szövetség két ok miatt szavazott "nemmel": a törvény szövege ellentmondásokat és központosító előírásokat tartalmaz, továbbá fenntartja a túlméretezett nyolc fejlesztési régiót. A nyolc régió nem közigazgatási-adminisztratív terület és nem rendelkezik jogi személyiséggel. A közigazgatási bizottság elutasította az RMDSZ több módosítási javaslatát, köztük azt is, amelynek értelmében a fejlesztési régiók jogi személyiséget és különleges jogállást kaptak volna egy kétharmados törvény révén. /Az RMDSZ képviselői a régiófejlesztési törvény ellen szavaztak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke levélben gratulált Markó Béla szövetségi elnöknek a helyhatósági választásokon elért eredményekhez. Az SZDSZ meggyőződése szerint az RMDSZ legitim módon fejezi ki a romániai magyar nemzeti közösség akaratát arra vonatkozóan, hogy a többségi néppel egyenrangú módon intézi ügyeit, kapcsolódik be az állam életébe. „Erre az eredményre nem kerülhetett volna sor a kor szavát felismerő és a történelmi felelősséget vállalni tudó RMDSZ politikai ereje, következetes állásfoglalása és akarata nélkül. Elismerés illeti Önöket azért, amiért volt bátorságuk szembeszállni a még jelenlevő visszahúzó erőkkel, és bízni a romániai magyar közösségben!" – írta Kuncze Gábor. /(Márton Adél- Evelin): Az RMDSZ legitim módon fejezi ki a kisebbség akaratát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Tibori Szabó Zoltán, Szabadság munkatársa, a Népszabadság tudóstója kiállt a kormánypárttal /SZDP/ való további együttműködés mellett és elítélte az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét, amiért a megyében győztes ellenzéki párt mellé állt. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ szavatartó, megállapodásait mindig tiszteletben tartó szervezet volt. Az újságíró reméli, hogy a kormánypárt nem bontja fel az RMDSZ-szel kötött megállapodást. /Tibori Szabó Zoltán: Tanulságok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

Kolozsváron Kónya Hamar Sándornak és Vekov Károlynak le kellene mondania az RMDSZ megyei szervezetének vezető tisztségéről – állította Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor, mert tévútra vezették választóikat, de már arról is beszélnek, hogy Hamar és Vekov helyett a visszaléptetett polgármesterjelöltet, Máté Leventét és Mátis Jenőt javasolják parlamenti képviselőnek, írta a Ziua bukaresti lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./