Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. október 16.
"Okt. 15-én Aradon a belvárosi református parókián találkozott aradi olvasóival az 55. születésnapját ünneplő Művelődés folyóirat főszerkesztője, Szabó Zsolt és műszaki szerkesztője, Murád Betti. A főszerkesztő a Művelődésnek Erdély-szerte megnyilvánuló kulturális kapocs szerepéről, Kós Károly építészetéről, grafikusi munkásságáról, illetve a Kriterion Könyvkiadó legújabb kiadványairól tartott előadást. Az előző napon a Művelődés munkatársai Kisjenőn tartottak találkozót. /Művelődés-találkozó Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./"
2003. október 16.
"Az Aradon kivégzett Kiss Ernő honvédtábornok végrendeletileg magyar falvak létesítésére ajánlotta fel bánsági birtokait. Az adomány lehetővé tette, hogy néhány száz magyar család új falvakat alapítson. Ezek: Ötvösd, Torontálkeresztes és Józsefszállás. Ötvösd környékét szentnek tartják a múltat ismerők. Itt aratott döntő győzelmet Szent László király a betörő kunok felett. Az öldöklő csata után a parttalan meder vize napokig piroslott a pogányok vérétől, azóta nevezik a folyót Pogányosnak. A monda szerint itt esett meg a csoda, hogy Szent László király angyali sugallatra talált rá ütközet után a temetetlen holtak terjesztette betegség gyógyfüvére, amivel megmentette seregét a döghaláltól. Makalicza Bálint, Ötvösd falu krónikása hangsúlyozta, hogy a mély fekvésű réti talajon, mióta világ a világ, nehezen lehetett boldogulni. Az okiratok szerint 1869-ben épültek az első házak. Mára a falu elöregedett. /Sipos János: A falu krónikása. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./"
2003. október 16.
"Az RMDSZ Csíki Területi Egyeztető Tanácsa legutóbbi ülésének témája a Csíki-medence demográfiai helyzetképe volt. A vitaindító anyagot a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja állította össze. A dokumentum szerint a térség demográfiai helyzete nem rossz, de a folyamatok iránya egyértelműen kedvezőtlen. A szerzők következtetése szerint "a Csíki-medence a népesedési trendek szempontjából "bizonytalan", "változékony" térség". A nehéz helyzet tartós vagy végleges kilépési folyamatokat indított el és tartott fenn (például kivándorlási hullámok a századfordulón, a két világháború között, a kollektivizálás után, 1989 után). A javuló helyzet kedvező demográfiai folyamatokat táplált. A születési arányszám az országos átlaghoz viszonyítva is magas volt 1980-ig a térségben. 1989 után a születési arányszám gyorsan lecsökkent és tartósan alacsonyan maradt. Ma már a térségben minden fontosabb népesedési mutató negatív. A térségi demográfiai helyzetről nem születnek tervek, programok. /Demográfiai helyzetkép. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./"
2003. október 16.
"Okt. 23-án Marosvásárhelyen indul újra A Hét hetilap, várhatóan 1500 példányban. Bukarestből átteszi székhelyét Marosvásárhelyre, mivel ott biztosított a megfelelő infrastrukturális és szellemi háttér. A Hétnek Kelemen Hunor a lapigazgatója, viszont nem lesz főszerkesztője, hanem két vezető szerkesztő áll majd az élén, Papp Sándor Zsigmond és Parászka Boróka. A régi gárdából egyetlen ember marad: Ágoston Hugó. Az irodalmi rovatot Jánk Károly és Szabó Géza szerkeszti; Könczey Elemér és Irsai Zsolt pedig a látványtervért, a grafikai arculatért felel. A lapnak egyfajta vitafórumjellege lesz. Kelemen Hunor gyakorló politikus, nem jelent veszélyt a lap függetlenségére. Kelemen Hunor nem szól bele a folyóirat belügyeibe, nem is közöl a lap hasábjain. A hetilap továbbra is a művelődési minisztérium kötelékébe tartozik, bár távlatilag gondolkodnak a tulajdonosváltáson. /Papp Attila Zsolt: Független lapot szeretnének. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./"
2003. október 16.
"Jelnek állítottalak címen emlékkönyvet adtak ki a Szociális Testvérek Társasága, a "szürke nővérek" alapításának 80. évfordulójára. Elöljáró írásában Lehner Anna, a társaság nemrég leköszönt elöljárója utalt a szociális testvérek talán legjellemzőbb erényére, a hűségre, amely szükség esetén akár a vértanúság árát is megkérte (Salkaházi Sára például mártírja lett a sötét évtizedeknek; a szociális testvérek "lebukásukig" és egyes tagjaik bebörtönzéséig vállaltak titkos összekötő szerepet a püspökök és a nunciatúra között a negyneves-ötvenes évek fordulóján stb.). Walter Ilona a kötetben körképet adott a társaság romániai kerületének múltbeli működéséről. Munkájuk sokrétű volt: vasúti misszió, szociális képző működtetése, bukaresti (és budapesti) leányvédelem, népegészségügyi munka, öregotthon és árvaház működtetése. A kötet szerkesztői, Gábor Csilla és Farmati Anna a romániai kerület testvéreitől vallomásokat gyűjtöttek egybe az újraindulás utáni évekről. /Jakabffy Tamás: Jelnek állítottalak. Emlékkönyv a Szociális Testvérek Társasága alapításának 80. évfordulójára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./"
2003. október 17.
"Gazda Árpád interjút készített Markó Bélával és Tőkés Lászlóval az alkotmánymódosítási népszavazásról. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a népszavazás sikere rögzítené az elért eredményeket. Hozzátette, hogy az alkotmány szerint Románia nemzetállam, ezzel élesen szemben állnak. Szerinte az alkotmánymódosítás fontosabb a magyaroknak, mint a románoknak. Azok a rendelkezések, amelyeket meg kell szavazni, nem jelentenek kompromisszumot a magyarság számára. Az újságíró megjegyezte, az SZKT-ban nem vitatták meg az RMDSZ alkotmánymódosító csomagját. Markó válasza: "Ez igaz, de mindenki ismerte ezt a csomagot." Gazda emlékeztetett: a képviselőházban hét RMDSZ-es képviselő is ellene szavazott annak az alkotmánymódosító javaslatnak, amelyikben a Polgári Szárny képviselői az autonómia alkotmányos garantálását javasolták. Markó szerint nem az autonómia ellen szavaztak, hanem az ellen, hogy benyújtsák ezt a javaslatot. Az RMDSZ elnöke úgy látja, hogy a Székely Nemzeti Tanács egy alternatív politikai szervezet melegágya, megosztja a magyarságot. Az újságíró rámutatott, román emberjogi szervezetek tiltakoztak Fodor Imre és társai meghurcoltatása ellen. Gabriel Andreescu szerint a 90 utáni Romániában első ízben támadták meg a szabad egyesülés jogát. Az RMDSZ, a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete viszont hallgatott. Markó erre úgy reagált, hogy közleményt nem adtak ki, de ő okt. 13-án tárgyalt erről az ügyről Ioan Rus belügyminiszterrel, felkérte, hogy a rendőrség ne zaklassa ezeket az embereket.Tőkés László püspök nem tartom tehát elsietettnek a döntést, hogy a népszavazási nemet javasolta Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (EMNT KT). Az egyházfőkkel abban állapodtak meg, hogy okt. 14-én Kolozsváron egyeztetik álláspontjukat. Jakubinyi György érsek, aki a találkozót kezdeményezte, elébe ment nyilatkozatával a döntésnek. Tőkés László megjegyezte, amennyiben érvényes lesz a referendum, a magyarok nemleges szavazata ellenére is elfogadják az alkotmánymódosítást. Megállapította, hogy eredményesebb volt a települési székely tanácsok megválasztása, mint annak idején az RMDSZ hivatalos belső választása. - A püspök ragaszkodik RMDSZ-tagságához, mert az RMDSZ-t még belülről meg lehet reformálni. /Gazda Árpád: Markó Béla igenre buzdít a referendumon. Tőkés László a népszavazási nemet javasolja. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./"
2003. október 17.
"Felhívással fordult Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ alsó-háromszéki területi elnöke a megalakult székely tanácsok azon vezetőihez, akik szeretnének a szövetségen belül foglalkozni a személyi és területi autonómia kérdéskörével. Felkéri őket: vegyék fel a kapcsolatot a területi ügyvezető elnökkel. Albert Álmos kifejtette, a Háromszéki Képviselők Tanácsa (HKT) legutóbbi ülésén megbízták, folytasson párbeszédet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezőivel. "Támogatom a magyar autonómiatörekvéseket, de nem a SZNT által meghirdetettet, mert az véleményem szerint helytelenül megfogalmazott" - hangsúlyozta. /Farkas Réka: Autonómia fejlesztési régió révén. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./"
2003. október 17.
"A Székely Nemzeti Tanács háromszéki tagjainak telefonjait lehallgatják, e-mailjaikat elolvassák, állította Tulit Attila. Az elektronikus postán egyes levelek nem érkeznek meg, illetve a szokásosnál jóval később jelennek meg. /Lehallgatják a székely tanácsok szervezőit? = Heti Új Szó (Temesvár), okt. 17./"
2003. október 17.
"A szakemberek egyöntetű véleménye szerint a Főtér sarkán elhelyezett, az 1989-ben elesett forradalmárok emlékét őrző emlékmű alkalmatlan környezetbe került, ezzel a történelmi emlékhelyként számon tartott központ is sérül. Liviu Mocan kolozsvári szobrász alkotását okt. 17-én leplezik le Kolozsváron. A hét, golyók által megsebzett személyt stilizáltan szimbolizáló műalkotást a New York kávézó bejáratával szemben, a forradalom első napján áldozatul esett hősök vesztőhelyén állították fel. A szakemberek legfőbb érve az volt, hogy a város központjában számos emlékmű és szimbólum található, emellett a szobrász posztmodern alkotása nem talál megfelelő környezetre a kincses város központjának klasszikus épületeinek gyűrűjében. A Főtér építészeti szempontból zárt területnek számít. Kovács András művészettörténész, a BBTE oktatója szerint a központ mint történelmi emlékhely esztétikailag sérül a posztmodern alkotás elhelyezése miatt. /Borbély Tamás: Esztétikailag sérült a történelmi emlékhely értékű Főtér. Ma avatják fel a forradalmárok emlékművét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./"
2003. október 17.
"Kolozsváron a városi tanács okt. 16-i ülésén egyhangúan elfogadták a Gheorghe Funar polgármester lemondását követelő határozatot. A polgármester a Kolozs megyei törvényszék elnöki rendelete által kényszerítve hívta össze a tanácsülést, amelynek igazi tétje az idei költségvetés-kiegészítés elfogadása lett volna. A tanácsosok az előző napon telefonon értesültek, hogy a korábbi polgármesteri rendelet ellenére Funar a tanácsülést a jövő hétre halasztja. Ennek ellenére a tanácsosok összegyűltek, de az elöljáró nem volt hajlandó lejönni irodájából a gyűlésterembe és a testület elé terjeszteni az erről szóló határozatot arra hivatkozva, hogy csak jövő csütörtökre hívta össze a grémiumot. /B. T.: A polgármester lemondását követelik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./"
2003. október 17.
"Betörők jártak okt. 16-án Sabin Ghermannak, az Erdély-Bánság Liga elnökének lakásán, Kolozsváron. Az ismeretlenek be tudtak hatolni, ez azt jelenti, hogy volt kulcsuk a lakáshoz. Minden délután sétál kisfiával, valószínűleg pontosan tudták ezt a "vendégek" is. A hívatlan vendégek semmilyen értéket nem tulajdonítottak el, még az íróasztalfiókban lévő hétmillió lejt sem, csupán CD-ket, valamint mintegy 20-30 darab számítógépes kislemezt, amelyen az Európa Parlamenthez küldendő anyagok voltak, Gherman ugyanis az EP keretében működő Szabad Európai Szövetség raportőre. A helyszínre kiszálló rendőrség csupán nyilatkozatot kért Ghermantól, anélkül, hogy ujjlenyomatokat vett volna, jegyezte meg a liga elnöke. /(köllő): Illetéktelen behatolás Gherman lakásába. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./"
2003. október 17.
"A nagyváradi Petőfi parkban álló Bethlen Gábor-szoborra román nyelven is felkerült a fejedelem jelmondata: "Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk". Petru Filip polgármester ígéretet tett rá, megpróbálja elsimítani az önkormányzat és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közötti konfliktust. Az egyházkerület megfellebbezte a bíróság azon döntését, amely 70 millió lejről 25 millióra mérsékelte az önkormányzat városrendezési bizottsága által az egyházra kiszabott bírságot. Tőkés László püspök bejelentette: Petru Filip polgármester megígérte neki, hogy érvénytelenítik a bírságot, amennyiben annak oka megszűnik. Petru Filip cáfolta, hogy ilyen ígéretet tett volna, elmondása szerint csupán arra kérte a püspököt, hogy alkalmazkodjanak a törvény előírásaihoz. /Pengő Zoltán: Oldódó konfliktus. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./"
2003. október 17.
"A nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör megalakulásának 45. évfordulóját október elején ünnepelték. Az 1958-as esztendő, amelyet a színjátszó kör megalakulása évének tekint, egyben a nagy névadó, id. Lendvay Márton színész halálának századik évfordulója. Az 1958-ban alakult társulat elsőként Bródy Sándor: A medikus című színművét mutatta be, nagy sikerrel. A sikeren felbuzdulva már a következő előadást és kiszállásokat tervezték, amikor közölték velük, nem kértek engedélyt a hivatalos szervektől, így az előadást le kell állítani. Három évig tartott a némaság, míg a régi tagok együttműködésével, sikerült újraindítani a csoportot. Újabb három év elteltével azonban ismét megálljt parancsoltak számukra. Csak 1970-től működhetett folyamatosan a színjátszó kör, amely ma már Lendvay Márton nevét viseli. A megemlékezés során a Lendvay-szobrot megkoszorúzták a csoport tagjai és az érdeklődők. Kiss Kornél beszédében kitért arra, hogy a szobroknak nem csak történetük, de életük is van, az esetleges megcsonkítást, lefestést és ledöntést is mozdulatlanul, némán kell tűrniük. A Lendvay-szobor több mint száz éves élete sem mondható felhőtlennek. A művész szülőházának falán 1881-ben állítottak emléktáblát. Ezen a következő szöveg volt olvasható: "Márványlap hirdesd nagyságát tiszteletünknek, nagy színművészünk Lendvay itt született 1807. nov. 11." A táblát az 1980-as években, az épület tatarozásakor levették, az emléklap jelenleg az RMDSZ-székházában várja, hogy a főtér jövőre befejeződő felújítása végeztével visszakerülhessen eredeti helyére. 1900-ban Nagybányán leleplezték Lendvay Márton szobrát, a nagykőrösi Verő Hauer László szobrászművészt alkotását. 1936-ban kormányrendelet írta elő, hogy a helységnevek, utcanevek, cégtáblák és postai címzések csakis román nyelven használhatók. Ennek esett áldozatául a Lendvay-tér és a Lendvay-utca, s a szobrot is eltávolították talapzatáról, amelyet a városi múzeum raktárába zártak. 1940-ben a második bécsi döntés nyomán Nagybánya ismét Magyarország része lett. Ekkor újra felállították a szobrot. 1945 után ismét eltávolították, az Állami Levéltár udvarára vitték. 1958-ban, halálának századik évfordulóján a városi néptanács újabb felállításáról hozott határozatot. A 60-as években azonban a fősétány jobboldalán román nemzeti nagyságoknak állítottak pantheont, amelyből már "kilógott" a Lendvay-szobor. Ezért 1962-ben áthelyezték a fősétány jobboldalára, jelenlegi helyére. De itt sincs mindig nyugodalma. Volt már rá eset, hogy bemocskolták, vagy - mint a mostani évforduló tiszteletére is - trágár szavakat írtak rá. /Kis Kornél Iván: Negyvenöt év a színpadon. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 17./"
2003. október 17.
"Október elején a Pallas-Akadémia Kiadó Szegeden és Debrecenben találkozott olvasóival. A Pallas-Akadémia irodalmi est résztvevői Szegeden Bíró Béla, Beke György, Dávid Gyula, Kozma Mária, Lőrincz György, Markó Béla és Pomogáts Béla voltak. Szegeden az esten szó esett az erdélyi lélekről (Pomogáts Béla); a transzszilvanizmus kialakulásáról és arról, hogy ez irodalmi áramlatként hol helyezkedik el a magyar irodalom egészében, valamint hogyan kapcsolódik a világirodalomhoz (Dávid Gyula); Bíró Béla az alkotók optimista, illetve pesszimista szerepvállalását feszegette, Beke György moldvai csángó asszonyról szóló novellája sok hallgató szemébe könnyeket csalt. Lőrincz György azokról a szociográfiai riportjairól beszélt, amelyek a Székelyföld társadalmának perifériájára szorult emberekről szólnak. Markó Béla az erdélyi tollforgatók azon "tulajdonságát" hangsúlyozta, hogy "nem elég" nekik az irodalom, mindenkinek valami más foglalkozása is van. A debreceni találkozón Pomogáts Béla és Markó Béla - egyéb elfoglaltságaik miatt - nem vettek részt. Ott volt az erdélyi származású Székelyhidi Ágoston, akinek neve az Erdélyi Tükör szerkesztőjeként, valamint az 1989-ben az erdélyi menekültekről írt riportjaiból (Debreceni napló Erdélyről) a legismertebb, közéleti személyiségként pedig az Erdélyi Magyarok Világszövetsége elnökeként. Ott volt Görömbei András, a Hitel és Márkus Béla, az Alföld főszerkesztője, Bertha Zoltán, akinek egyik kutatási területe a kortárs romániai magyar irodalom története. Ott volt Elek Tibor, aki most védte meg Székely Jánosról írt doktoriját, és eljött Vofkori Mária, aki néhány évvel ezelőtt szerkesztője volt a Kriterion Kiadó kolozsvári szerkesztőségének, s aki ma a kisvárdai múzeum igazgatója. Dávid Gyula és Bíró Béla után következett Beke György és Lőrincz György, írásaik kulcsmondata lehetett volna a magyar gondok Erdélyben. Kozma Mária az 1848-as csíki történelmet feldolgozó regényéből olvasott föl egy rövid részletet. /Kozma Mária: Közös sakktábla irodalommal és olvasóval Szegeden és Debrecenben. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./"
2003. október 17.
"Okt. 16-án a csíksomlyói kegytemplomban adott hangversenyt a Magyar Rádió Énekkara. A Magyar Rádió Énekkara 1950-ben, Bukarestben lépett fel első alkalommal Romániában, majd hosszú idő után tavaly, ezúttal Kolozsváron és Marosvásárhelyen. Mostani turnéjuk központja Székelyudvarhely. /Székelyföldön a Magyar Rádió Énekkara. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./"
2003. október 17.
"Közönségsikert aratott előadásaival a Honvéd Táncszínház Sepsiszentgyörgyön. A Spectaculum összművészeti fesztiválon a budapesti táncszínház a Szörényi-Bródy szerzőpáros Kőműves Kelemen című rockballadáját, valamint az Országalma és a Forrószegiek című előadást mutatta be. Az Országalma avagy Mátyás király és a cigánylány című előadás Kárpáti Péter azonos című darabja és egy eredeti cigány mese alapján készült. A széki Romeo és Júlia történetét Forrószegiek címen már láthatták a sepsiszentgyörgyiek a Háromszék Táncegyüttes előadásában, ám ezúttal a Novák Ferenc által rendezett-koreografált produkcióban a házigazdák a Honvéd Táncszínház művészeivel közösen léptek fel. Sepsiszentgyörgyön fellép a Budapest Táncegyüttes is. A Spectaculum okt. 18-án gyermekprogramokkal, tánctanítással, majd a gyermek-, illetve felnőtt gálaműsorral zárul. /Farkas Réka: "Honvéd-siker". = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./"
2003. október 17.
"Babák báli és köznapi viseletben, festett játék bútorok, mézeskalács figurák, bábszínházas bábok, játék szerszámok, eszközök, járművek voltak láthatók a sepsiszentgyörgyi Míves Házban Jártó Kocsis Edit kezdeményezésére, a Míves Egyesület és a Jádzó Társaság szervezésében született Játék kicsiknek és nagyoknak elnevezésű kiállításon. /(fekete: Játékkiállítás a Míves Házban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./"
2003. október 17.
"Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián vehette át a Richter Gedeon Alapítvány Magyar Kémiaoktatásért díját Horváth Gabriella, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium igazgatóhelyettese. A kémia szakos tanár az első határon túli pedagógus, aki a kitüntetésben részesül. Az alapítvány 1999 óta évente négy pedagógus kiemelkedő munkáját jutalmazza a díjjal. Horváth Gabriella kilenc éve a Curie Környezetvédelmi Emlékverseny erdélyi szakaszának irányítója, a Takács Csaba Kémiai Emlékverseny kezdeményezője, a Bolyai Nyári Akadémia keretében zajló szakmai továbbképző szervezője. 1990-től négy szakkönyve jelent meg Erdélyben és Magyarországon. /Sz. E.: Díj a kémiaoktatásért. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./"
2003. október 17.
"Megjelent Marosi Ildikó: Kis/Nyirő/könyv (Úz Bence esetei) /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2003/ című könyve Nyirő József halálának ötvenedik évfordulójára. Eredetileg a Keleti Újságban jelent meg az Úz Bence, műfaja akkor még közelebb állt a riporthoz, mint a novellához. Nyirő legtöbb nyelvre lefordított sikerkönyve valójában a Keleti Újság hasábjain megjelent szövegek regényesített változata. Marosi Ildikó ezeket a szövegeket szerkesztette egybe, megmutatva így azt a szövegállapotot, ami megelőzte a regénnyé válást. /Pallas-Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./"
2003. október 17.
"Mintegy tízezren vettek részt okt. 15-én Bukaresten a kormánypalota előtt lezajlott tiltakozó nagygyűlésen, amelyet három nagy országos szakszervezeti tömörülés szervezett. Az ország minden tájáról - köztük Székelyföldről - érkezett küldöttségek is részt vettek a tiltakozó megmozduláson. A tüntetők a közszolgáltatások díjszabásainak csökkentését, enyhébb adózási rendszer meghonosítását és 2004-től havi száz eurónak megfelelő lejértékű országos minimálbér bevezetését követelték a kormánytól. A tüntetők tojással dobálták meg a kormány székházát, de incidensek nem voltak. /A tüntetés lezajlott. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./ "
2003. október 17.
"Botrányba fulladt a Marosvásárhelyi Tanács okt. 16-i rendkívüli ülése. Ráduly Levente az ellen tiltakozott, hogy választott személyeket magyarságukért miatt üldöznek, bekísérnek, vallatnak, megrágalmaznak és fogva tartanak. A magyar lakosság nyugalmának megőrzése érdekében kérte, hogy a megyei és városi rendőrség adjon magyarázatot vagy kérjen bocsánatot és büntesse meg a vétkeseket a Fodor Imre alpolgármester és Tőkés András valamint Andrássy Árpád megyei tanácsosok ellen idított indokolatlan eljárássorozatért, ami etnikai és politikai diszkriminációt jelent, és sérti az emberi és kisebbségi jogokat. Válaszként Doru Opriscan a Liberális Párt nevében tiltakozott Fodor Imre alpolgármester szeparatistának és törvényellenesnek ítélt cselekedete ellen. A Liberális Párt nyilatkozata szerint az Európai Unió nem teszi lehetővé az etnikai alapú szeparatista törekvéseket, és véleményük szerint a központosítás lebontása csak gazdasági jellegű lehet. Mivel Fodor Imre és társai esküt tettek az ország törvényeinek betartására, Opriscan Fodor Imre alpolgármester, Fekete Attila és Ráduly Levente lemondását kérte. A Nagy-Románia Párt három képviselője, arra hivatkozva, hogy a tanácsülés nem politikai csatározások helye, kivonult a teremből. Ezután két benzintöltő állomás építésével kapcsolatos vita kezdődött, de egyesek távozása miatt nem volt meg a döntéshez a szükséges létszám. /(bodolai): Félbeszakadt a rendkívüli tanácsülés. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./ "
2003. október 17.
"Agyagfalva a székelység önállóságának, szabadságért való küzdelmének, de mindenekelőtt társadalompolitikai egységének máig ható jelképe, hangsúlyozta Markó Béla RMDSZ-elnök okt. 16-án, az Agyagfalvi Nemzetgyűlés 155. évfordulója alkalmából szervezett ünnepi megemlékezésen. Az Agyagfalva 1848 Alapítvány, valamint az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete által megrendezett megemlékezésen jelen volt dr. Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke, Antal István és Asztalos Ferenc RMDSZ képviselők, továbbá az udvarhelyszéki és a helyi RMDSZ-képviselői. A tudományos ülésszakon dr. Hermann Gusztáv Mihály a székely közigazgatásról és identitástudatról, Kolumbán Zsuzsanna az agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlésről, valamint Zepeczáner Jenő Udvarhelyszéknek az 1848-49-es forradalomban betöltött szerepéről tartottak előadást. - A székelység megmaradásának évszázados titka a közösség önállóságában, szabadságszeretetében és egységében van - hangsúlyozta Markó Béla. /Megemlékezés Agyagfalván. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./ "
2003. október 18.
"A román lakosság nagy hányada úgy véli, hogy a magyaroknak románul kellene beszélniük a romániai hivatalokban, de sokak szerint szükség van a magyar anyanyelvű oktatásra -derül ki abból a felmérésből, amelyet a román Közpolitikai Intézet (IPP) felkérésére a Gallup közvélemény-kutató cég végzett. Az Intolerancia, disszkrimináció és önkényeskedés című kutatás, egy nagyobb projekt részét képezi, amely az első ilyen jellegű felmérés Romániában. A felmérés eredményei általános elégedetlenségről tanúskodnak: a lakosság 51%-a úgy érzi, hogy az utóbbi öt évben romlott az anyagi helyzete. A nemzetiségek által élvezett jogokat Romániában, a megkérdezettek 18,7%-a "túl soknak" tartja, 44,7%-uk szerint "annyi joguk van, amennyire szükség van", 22,9%-uknak viszont nem tudnak válaszolni. A megkérdezettek 76%-a biztos abban, hogy a magyarok többsége tud románul, csak vonakodik használni a nyelvet, ugyanakkor 78%-uk ellenzi, hogy nagyobb autonómiát élvezzenek a zömében magyarlakta megyék. A felmérésbe bevont személyek több mint felének (57%) meggyőződése, hogy a magyarok soha nem hajlandók lemondani Erdély Magyarországhoz való visszacsatolásáról. Ennek ellenére a románság 54%-a szerint szükség van a magyar anyanyelvű oktatásra. A megkérdezettek 27%-a szerint a zsidóság eltúlozza a második világháborúban elszenvedett üldöztetésének mértékét, 23% úgy vélekedik, hogy ők irányítják a nemzetközi politikát és a pénzintézeteket, 15% szerint a zsidók hozzájárultak a kommunizmus hatalomra jutásához Romániában. Mintegy 14% azoknak az aránya, akik azt állítják, hogy a zsidóknak túlságosan nagy a befolyásuk Romániában, egynegyede pedig nem hisz abban, hogy a román hatóságok részt vettek a holokausztban. A román lakosság 31,5%-a szükségesnek látná, hogy katonai rezsim legyen hatalmon Romániában, és alig több mint öt százalék tartja "jónak" a demokratikus berendezkedést. /P. M.: Erős intolerancia a kisebbségekkel szemben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./"
2003. október 18.
"A két titkosszolgálat közötti sikeres együttműködés elismeréseként a CIA vezetése kitüntette Washingtonban Radu Timoftet, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatóját. A Timofte vezette küldöttség George Tenet CIA-igazgatóval, illetve az amerikai titkosszolgálat vezetőségének többi tagjával találkozott. /Belföldi krónika. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 18./"
2003. október 18.
"Három évi tevékenység után a szekus dossziékat tanulmányozó tanács (CNSAS) közzétette az első olyan listát, amelyen a Securitate 33 tisztjének neve szerepel, adta hírül a Romania libera. Közülük 12 már nincs életben. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./"
2003. október 18.
"A Kovászna megyei magyar radikálisok úgy érzik, lehallgatják őket, írta a Cotidianul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./"
2003. október 18.
"Aggasztó lendülettel siklott át a romániai közvélemény a székelyföldi autonómiát hirdető plakátok szállítóit, kiragasztóit ért megfélemlítő akción. Az emberjogi ügyekben fáradhatatlan Smaranda Enache és Gabriel Andreescu állt ki. A marosvásárhelyi táblabírósági főügyész 5-től 15 évig terjedő börtönbüntetést emlegetett, és megnyugtatásként csak annyit tett hozzá, hogy "egyelőre még nem tartóztatják le" Marosvásárhely alpolgármesterét. Az RMDSZ úgy tekintette, hogy a politikai riválisán segítene, ha határozottan és erőteljesen lépne fel. Volt, aki az SZKT ülésén fel is tette a retorikus kérdést: miért az RMDSZ-től várják el, hogy kihúzza a bajba jutottakat a pácból. Az RMDSZ érdekvédelmi közösségként határozza meg magát. Markó Béla elnök is a kormánypárttal való együttműködés szintjén próbálta rendezni az ügyet. A hatalom különösebb következmények nélkül megsértheti az emberi jogokat. Ez akár a diktatúra újbóli meghonosodásának is a melegágya lehet, állapította meg Gazda Árpád. /Gazda Árpád: A belügyminiszter agarai. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./"
2003. október 18.
"Vizsgálatot indított az Országos Diszkriminációellenes Tanács a Székely Nemzeti Tanács rendőrségre bekísért kezdeményezőinek ügyében. Cristian Jura, a bukaresti intézmény vezetője javasolja, hogy egy kivizsgálócsoport a helyszínen tájékozódjék. Dan Petru marosvásárhelyi táblabírósági főügyész a sajtónak kijelentette, Fodor Imrét, Tőkés Andrást, Andrássy Árpádot és társaikat az alkotmányos rend megbontásával gyanúsítják, melyért öttől 15 évig terjedő börtönbüntetést szabhat ki rájuk a bíróság. /G. Á.: Hivatalból vizsgálódnak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./"
2003. október 18.
"Ferencz Csaba nyílt levelet írt a hazai magyar értelmiséghez. Székelyföld, de egész Erdély magyar értelmisége hallgat, amikor szólnia kellene, állapította meg. Hol vannak a közírók, költők, pedagógusok, papok, orvosok, vállalkozók, újságírók, az értelmiségiek, amikor egy maroknyi ember csak azért kerül a hazai román és magyar politika pengeélére, mert vette a szervezés bátorságát? Hogyan számolnak el saját lelkiismeretükkel a hazai magyarság hivatásos politikusai, akik a kolozsvári Szent Mihály-templomban esküt tettek az autonómiára? /Ferencz Csaba újságíró, A Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének tagja: Bűnös hallgatás. Nyílt levél a hazai magyar értelmiséghez. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./"
2003. október 18.
"Kiegyezés, közmegegyezés, nemzeti minimum a Kárpát-medencében címmel rendezett emlékülést okt. 17-én Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából az RMDSZ Bihar megyei szervezete. Glatz Ferenc akadémikus, a Történettudományi Intézet igazgatója haza bölcsének személyiségét, életútját elemezte. Dávid Ibolya MDF-elnök előadásában kifejtette, a realitásérzék, a szellemi-kulturális háttér és a moralitás tették Deák Ferencet maximálisan alkalmassá azon történelmi feladatra, amelyet beteljesített. A kiegyezésről szólva Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, bár gyakran kissé szégyenkezve gondolunk erre a történelmi pillanatra, az 1867-es kiegyezés "szükséges jó" volt. Napjainkban Erdélyben először egymással kellene kiegyezniük a magyaroknak - értékelte Markó a jelen politikai helyzetet. "Ha egy közösség nem tud megegyezni saját sorain belül, hogyan tudna akkor a többségi románsággal? Aki azt hiszi, hogy az európai fórumok meg fogják határozni a kiegyezés feltételeit, téved" - jelentette ki az RMDSZ-elnök. Józsa László, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke a koszovói és a vajdasági helyzetet hasonlította össze, míg Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára annak a meggyőződésének adott hangot, hogy "ha nem lesz magyar-magyar, és magyar-román kiegyezés, nem lesz európai segítség." /Pengő Zoltán: Deák Ferenc-emlékünnep Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./"