"Elszigeteltséggel és szegénységgel küszködik a Homoródmente. Oklándon az 1998-as tűzvész után felújított községi könyvtár falán Beke Gyula Múzeum feliratú tábla árulkodik a kis néprajzi gyűjteményről, amelyet a kiállítás névadója hagyott hátra három évtizedes oklándi tanítóskodása után. Tette nem egyedüli magyar nyelvterületen, hiszen például Zathureczkyné Cserey Emília gyűjteményéből született a Székely Nemzeti Múzeum, a háromszéki Csernátonban idős Haszmann Pál kollekciójából jött létre a ma már híres falumúzeum, Baróton Kászoni Gáspár néhai órásmester adományából készül újraindulni az Erdővidéki Tájmúzeum. Gondot jelent, hogy tárlók és vegyszerek hiányában Oklándon a gyűjtemény faanyaga szemmel láthatóan pusztul. A valamikori 22 500 kötetből 2002. decemberére 10 004 maradt, miután több ezer könyvet kiselejteztek. A három faluból, Oklándból, Homoródújfaluból és Homoródkarácsonyfalvából álló 4000 lelkes községből főleg a gyermekek és fiatalok, télen inkább a felnőttek keresik fel a könyvtárat. Mostanában évente alig 1-1 millió lejből vásárolhatnak, ebből legfeljebb 4-5 kötetre futja. Legutóbb 2000 decemberében szereztek tekintélyesebb mennyiségű olvasnivalót, amikor a Pro Hungaris Alapítvány 200 kötettel ajándékozta meg az oklándi tékát. /Benkő Levente: Gondolatok az oklándi könyvtárban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./"

"Székesfehérváron idén immár harmadik alkalommal rendezik meg a határon túli irodalom hetét, szeptember 23. és 28. között. A rendezvénysorozaton mintegy harminc-harmincöt anyaországi és határon túli író, irodalomtörténész és szerkesztő vesz részt. A rendezvényt Kalász Márton, az Írószövetség elnöke, valamint Spányi Antal megyés püspök és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke - a konferencia védnökei - nyitják meg. A konferencia visszatérő erdélyi vendégei: a Látó folyóirat helyettes főszerkesztője, Gálfalvi György Illúziók és önámítás, Kántor Lajos, a kolozsvári Korunk főszerkesztője Van-e magyar jövő Kolozsváron?, Sebestyén Mihály író Egy romániai magyar író románságképe címmel tartanak előadást. A meghívottak író-olvasó találkozókon, könyvbemutatókon vesznek részt a megye településein. A konferencia második vitaindítója Balla D. Károly ungvári költő, az UngParty virtuálé "építője". Az információs társadalom és a nemzeti identitás. Hozzájárulhat-e a Világháló a határon túli magyar kultúrák (re)integrációjához? Internetes irodalom - kisebbségben is? témakör erdélyi előadói Gergely Edit költő és Szabó Géza Korunk-szerkesztő. A tanácskozás további erdélyi meghívottjai: Ferenczes István költő, a Székelyföld főszerkesztője, Gál Éva Emese költő, grafikusművész és Antal Erika újságíró, a Krónika munkatársa. Az előző években felvetett témakörök: Az irodalom szerepe a nemzeti önazonosság megtartásában; Hagyomány és újítás a határon túli magyar irodalmakban; Vallás és Isten-élmény az 1945 utáni határon túli magyar irodalmakban; A történelem mint metafora a határon túli magyar irodalmakban. /Illúzió és virtuália. A határon túli irodalom hete Székesfehérváron. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./"

"Szept. 3-án hatályba lépett az a kormányhatározat, amely az idei évre vonatkozóan az egyetem előtti oktatást szolgáló ingatlanok felújításának, konszolidációjának finanszírozását célozza. A határozat életbelépését az RMDSZ vonatkozásában sorozatos tárgyalások, egyeztetések előzték meg, amelyeket Borbély László és Asztalos Ferenc képviselők folytattak a tanügyminiszterrel. A tárgyalások eredményeként az erdélyi megyék magyar tannyelvű közoktatási intézményei számára sikerült egy 8 milliárd lejes keretösszeget elkülöníteni. Ezek között van Maros megyében a marosszentgyörgi Constantin Romanu Vivu Általános Iskolának és a radnóti óvodának utalt (2, 5 milliárd lej), Hargita megyében a székelykeresztúri Orbán Balázs Elméleti Líceumnak valamint a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Kollégium 3. számú óvodájának kiutalt összesen 1, 3 milliárd lejes összeg, az aradi Csíky Gergely Iskolacsoport (800 millió lej), a máramarosszigeti Leövey Klára Elméleti Líceum (1 milliárd lej), illetve a csernátoni Végh Antal Középiskola (1 milliárd lej). /Nyolcmilliárd lej erdélyi magyar tanintézeteknek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./"

"Az Aradi Magyar Színház Stúdió Színpada szept. 10-én Szép Fehér Annácska című balladajátékkal tartotta évadnyitó előadását. Márdirosz Ágnes, a Csíki Játékszín művésze sikert aratott. Ezután könyvbemutató volt. - Aradon ritkán születnek költők - kezdte Karácsonyi Zsolt Sárgapart című verseskötetének bemutatását a Jelen Házban Nagyálmos Ildikó. Az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban megjelent kötet immár a második a költő életművében, aki egész fiatalon bekerült az erdélyi és magyarországi irodalmi élet körforgásába. /(Irházi): Az Aradi Magyar Színház Stúdió Színpadának évadnyitója a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./"

"A múlt héten nyílt meg a sófaragó tábor Parajdon. Immár harmadik alkalommal érkeztek hazai és külföldi művészek Parajdra, hogy ittlétüket egy-egy alkotással - lett légyen falfestmény vagy sószobor - tegyék emlékezetessé. idén már 14 alkotó jár(t) le naponta a bányamélyre rávésni, ráfesteni egy-egy alkotását a sófalakra - mondta Seprődi Zoltán, a Salina bányavállalat igazgatója, aki egyik kezdeményezője és védnöke is e tábornak. A csíkszeredaiak: Botár László, Ferencz S. Apor és Léstyán Csaba befejezték munkájukat, két kolozsvári művész, Dobribán Emil és Andra Predescu még dolgozik. /Kristó Tibor: Művészek a bánya mélyén. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./"

"A református egyház és a tanfelügyelőség közötti hosszas egyeztetés után a főtanfelügyelő Pethő Máriát nevezte ki a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium új igazgatójának. Új igazgató kinevezésére azért került sor, mert lejárt az intézményépítő Bustya János lelkészigazgató mandátuma. Pethő Mária kinevezésével minden fél elégedett. /(fekete): Pethő Mária az új igazgató. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 11./"

"Szept. 7-én Marosvásárhelyen a Szabadi úti református egyházközség Dr. Juhász András Gyülekezeti Központjában öt új taggal gyarapodott a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány által díjazottak "családja". Az elismerő oklevelet dr. Verrasztó Zoltán, a kuratórium elnöke valamint Aszalós János alapító látott el kézjegyével. A díjazottak: Buzsa Mária matematika szakos tanár /Marosvásárhely/, akit sokszor elgáncsoltak, de minden vereség után talpra állt és folytatta munkáját, Hunyadi Irén nyugalmazott tanítónő Gyergyóalfaluból, aki a Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület eszmei megálmodója, Littasi Csilla Mária tanár /Székelyudvarhely/ , aki vagont vámoltat, áraz, számlákat fizet, köszönőleveleket fordít, árva gyerekek gyámságát vállalja fel, tanít, nevel, Serfőző Levente újságíró, aki a szórványmagyarság számára fogott lapszerkesztésbe Nagyszebenben, 2002 őszén magyar nyelvű újságot (Szebeni Újság) indított, végül a 75 esztendős nyugdíjas Wielland Ferenc, aki Szatmárnémetiben a Máltai Segélyszolgálat önkéntese. /Járay Fekete Katalin: Elismerés a szolgálatvállalóknak. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./"

"Az erdélyi magyar történelmi családok nemrég tartott gernyeszegi találkozóján az egyik előadás címe így szólt: A magyar nemesség elmúlt másfél évtizede. A lap munkatársa megkérdezett néhány résztvevőt, milyen erkölcsi és anyagi rehabilitációt hozott az 1989-es fordulat óta eltelt időszak az 1949-ben teljes vagyonvesztéssel sújtott történelmi rétegnek, a kényszerlakhelyre hurcolt birtokos nemességnek, illetve leszármazottaiknak? Bethlen Anikó (Marosvásárhely) szerint családja esetében (is) csak fordulatról lehet beszélni, ugyanis nem nevezhető igazi rendszerváltozásnak a szó komoly értelmében, ami Romániában történt 1989 óta. Folyik a jól ismert porhintés Nyugat felé a hatalom részéről. Két súlyos megalázás érte a történelmi elitet: az egyik a teljes vagyonelkobzás és az azzal járó hátrányos megkülönböztetés volt évtizedeken át. A másik ma zajlik: végignézhetik, miként gazdagodnak egykori kifosztóik vagy azok hozzátartozói. Kerekes József (Kolozsvár) szerint egyes megemlékezéseken a leszármazottak jelen lehetnek, ez a változás. Klebelsberg Éva (Budapest): Magyarországon az arisztokráciával szemben megnyilvánuló ellenséges magatartás szépen kibontakozott a tavalyi választások óta. Ilyen felemás helyzetben a leszármazottak nem hajlandók politikai, közéleti szerepet vállalni. Tisza Kálmán (Marosvásárhely): 1949-ben egy tollvonással és tíz perc alatt elintézték ingó és ingatlan vagyonok elkobzását, a fordulat után másfél évtizednyi idő sem volt elég a vagyontöredék, a morzsák visszaszolgáltatására. A bírósági úton visszaszerzett kastélyok vagy udvarházak java része gyatra állapotban van. 1989 után egyetlen kormány vagy politikai párt sem ítélte el a 83/1949-es kitelepítési rendeletet. Ugron Ferenc (Marosvásárhely):. Sajnos a polgári oldal sem érzi igazán, mit jelentett a történelmi Magyarország és benne a történelmi családok szerepe. /Komoróczy György: Részt vehetünk évfordulókon, megemlékezéseken. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./"

"Roman Doina 1992-ben került az erdőszentgyörgyi könyvtárba. Nincs pénz a könyvtár állományának bővítésére. Legutóbb a svájci testvértelepülés adományozott könyvet az intézménynek. Jelenleg a könyvtárban 13300 magyar, 10200 román és 100 francia, német valamint angol nyelvű kiadvány kölcsönözhető. /kk: Könyvre nem jut pénz. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./"

"A temesvári magyarság közgyűlésein, összejövetelein egyik leggyakrabban felmerülő téma a belvárosi református templom melletti téren emelt Mária-szobor sorsa. Emlékmű, amely Dózsa György parasztvezér kivégzésére emlékezteti az utókort. A Mária-szobrot carrarai márványból Kiss György szobrászművész faragta. Előbb az eredeti feliratot, néhány évtizeddel ezelőtt az arcot is megrongálták. Újabban táblákat szereltek az oszlopokra, a kerítést rikító kékre festették, perselyt szereltek rá, és gyertyákat égetnek a márványszobor lábánál. A műemléknek kijáró védelmet hiába kéri a lakosság egy része a Városházától. A Temesvári Magyar Nőszövetség aláírásgyűjtéssel annyit elért, hogy az adakozásra felszólító táblákat lejjebb szerelték, a szoborról a kerítésre, de többet nem sikerült elérni. A szoborra felmászó gyermekeket nem fékezik meg. /Szekernyés Irén: Ismeretlen kezek "szépítik" a Mária-szobrot. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./"

"Szept. 8-án Kolozsváron, a Györgyfalvi negyedben felszentelték a felépült impozáns apácakolostort és kápolnát. A szertartást Lucian Muresan, a romániai görög katolikus egyház érsek-metropolitája együtt végezte Florentin Crihalmeanu kolozsvár-szamosújvári és Virgil Bercea nagyváradi megyéspüspökkel, valamint George Gutiu nyugalmazott érsekkel. A római katolikus egyházat dr. Czirják Árpád érseki helynök, pápai prelátus és Fodor György, a Romániai Szerzetesrendek és Kongregációk Legfőbb Elöljárói Konferenciájának általános titkára képviselte. Jelen volt Laurentiu D. Tanase vallásügyi államtitkár, a Kolozs megyei tanács és prefektúra küldöttei, számos kül- és belföldi, egyházi és világi meghívott és adományozó. /Görög katolikus apácakolostort szenteltek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"

"Szept. 10-én a Szabadság-szobor ügyében közel kétórás, kemény tárgyalás zajlott Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök és Adrian Nastase miniszterelnök között. A megbeszélés végén Markó Béla elmondta: "A miniszterelnök javaslata: Aradon hozzanak létre egy román-magyar megbékélési parkot, amelynek a terve szeptember végéig készülne el egy hattagú szakembercsoport által. Közülük 3-at az RMDSZ, 3-at pedig az SZDP nevez ki. Markó a javaslatot az RMDSZ Operatív Tanácsa elé terjeszti. "Jól tudom, hogy e park ötlete egyszer már zátonyra futott Aradon, az újabb ötlet pedig mindenképp kétségessé teszi az október 5-ére tervezett szoboravatást. További kérdés: ha elfogadjuk a bizottság létrehozását, az ki tud-e dolgozni olyan tervet, amellyel mindkét fél egyetért? A miniszterelnök mereven elzárkózik a visszaállítási munkálatok folytatásától a park tervének az elkészültéig. Érzésem szerint a kormánypárt csúcsvezetőségében az elmúlt napokban felerősödött a Szabadság-szobor ellenzőinek a tábora. Holnap Tokay György és Kelemen Attila társaságában Ion Iliescu államfővel tárgyalunk, aki szept. 15-én Budapestre utazik" - nyilatkozta a szövetségi elnök. /(Balta): Régi-új ötlet: megbékélési park. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./ "

"Az idén is, miként több mint egy évtizede minden évben, szept. 7-én összegyűltek a gyergyószentmiklósiak a Gac oldalon álló emlékmű keresztjénél, hogy megemlékezzenek 159 ártatlan élet kioltásáról, az 1944. szept. 7-én ezen a domboldalon álmukban legyilkolt székesfehérvári kiskatonákról, kiknek maradványit itt hantolták el a gyergyóiak. Az egybegyűltek idén először emlékeztek meg arról is, hogy az orosz hadsereg bevonulásakor 384 felszegi gazdaság égett le, 10 civil gyergyói halt meg. /Megemlékezés a kiáltó keresztnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ "

"Valóságos nyilatkozatháború dúl a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) elnöke és az intézményt felügyelő parlamenti bizottság vezetősége között. Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója szerint a testület sajtóközleményében elferdítette a meghallgatásán elhangzottakat. Ion Stan bizottsági elnök pedig azzal vádolja Timoftét, hogy nem ismeri a házszabályokat. Radu Timofte tájékoztatta Ion Iliescu államfőt a SRI és az intézmény működését felügyelő parlamenti bizottság között támadt nézeteltérésekről. A SRI vezetősége bejelentette, felkéri a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, kérje számon a parlamenti bizottság elnökétől, Ion Stantól az általa mondott bírálatokat. Radu Timofte sérelmezte, hogy a bizottság által szétküldött sajtóközlemény ferdítően tájékoztatott az ülésen elhangzottakról. Ion Stan parlamenti bizottsági elnök viszont úgy nyilatkozott, kész bármikor átnyújtani a két ház elnökének az említett ülés jegyzőkönyvét. Ugyanakkor elmondta, a SRI-nek nem áll jogában a Legfelsőbb Védelmi Tanács elé citálni őt. A honatyákat csupán a parlament jogi bizottsága hallgathatja meg. "Úgy tűnik, hogy Radu Timofte nem ismeri a parlament házszabályát és a Legfelsőbb Védelmi Tanács megszervezésére vonatkozó törvényt" - jelentette ki a SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke, aki "fenyegetőzőnek" minősítette a SRI közleményének hangvételét. Stan azt is fontolgatja, hogy értesíti a SRI vezetőinek hozzáállásáról a NATO-tagországok parlamentjeit. /Cseke Péter Tamás: Timofte és Stan kiásták a csatabárdot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./"

"Romániában "totalitarista restitúció" folyik, amelynek az RMDSZ csúcsvezetősége is képviselője és lojális kiszolgálója - áll Tőkés László püspök nyilatkozatában. A püspök ennek alátámasztásaként a Szabadság-szobor körül kialakult huzavonát, Tonk Sándor végrendeletét, a magyar egyetemi oktatás ügyét, az oktatás támogatására szánt pénzek és a magyar igazolványok kisajátítását említi. Tőkés László szerint Tonk Sándor végrendelete "megrendítő vádbeszéd a román hatalmi politikával összefonódott magyar vezető politikusok ellen", és a Tonk által említett "mihaszna senkik" között az RMDSZ alelnöke is szerepel. A nyilatkozat szerint "az erdélyi magyarság képviseletét kisajátító, kormányfüggő pártszervezet" az Erdélyi Magyar Tudományegyetem életébe is beleavatkozott, amikor "Borbély László alelnök személyében politikai komisszárt rendelt a Sapientia-EMTE felülvigyázatára". Az érdekvédelmi szervezet csak a saját politikai színeiben tevékenykedő embereket tűri el mind a civil szférában, mind az oktatás területén, és az erdélyi magyar élet minden vonatkozásába beleavatkozik - áll a nyilatkozatban. Az RMDSZ-nek az oktatási támogatások szétosztására vonatkozó előjogát a nyilatkozat "politikai megalkuvás árán szerzett kampánypénznek" tekinti, hiszen az RMDSZ kezdetben ellenezte a státustörvényt, most pedig "választási tőkét kovácsol magának belőle". A szövetség "pénzügyi monopóliumának élén Markó Béla pártelnök" áll, aki egyben az Illyés Közalapítvány Erdélyi Alkuratóriumának és a Communitas Alapítványnak is elnöke - olvasható a nyilatkozatban. /Tőkés: az RMDSZ választási célra használja a támogatásokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./"

"A szatmárnémeti RMDSZ-szervezet előtt kell magyarázatot adnia Pécsi Ferenc képviselőnek, amiért az általa vezetett Szatmár megyei Magyar Polgári Egyesület (MPE) saját jelölteket kíván indítani a helyhatósági választásokon, jelezte Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei elnöke. Szerinte amennyiben Pécsi nem áll el szándékától, kizárható az RMDSZ-ből. Pécsi Ferenc úgy látja, hogy az MPE fogja visszahozni a magyarság számára azokat a tömegeket, amelyek elfordultak az RMDSZ-től. "Becsléseink szerint az emberek 30-40 százaléka nem megy el a választásokra, ha csak az RMDSZ-re lehet szavazni. Ha mi is állítunk jelölteket, a jelenlegi helyzethez képest kevesebb RMDSZ-es, de több magyar képviselő lesz az önkormányzatokban" - jelentette ki Pécsi, hozzátéve, a parlamenti választásokon nem kívánnak indulni. /Erdei Róbert: Saját jelölteket indít a szatmári MPE. Tisztáznia kell helyzetét Pécsi Ferencnek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./"

"A Magyar Demokrata Fórum örömmel vette tudomásul az ingyenes beutazási vízum bevezetését Szerbia-Montenegróval és Ukrajnával szemben, de felszólítja a kormányt, hogy a határon túli magyarok jogos igényének megfelelő kettős állampolgárság bevezetését tekintse végcélnak. Almássy Kornél, az MDF elnökségének tagja szept. 11-i sajtótájékoztatóján Budapesten kijelentette: Kovács László és Bársony András "álhírekkel tudatosan hiszterizálja, megtéveszti a közvéleményt" a kettős állampolgárság intézményével kapcsolatban, és szembefordítja az anyaországi magyarokat a határon túliakkal. Emlékeztetett arra, hogy a kormánypárti politikusok a többi között arra hivatkoznak, hogy a kettős állampolgárság bevezetésével Magyarország megsérti az európai jogszabályokat, az európai normákat, valamint szembe megy a szomszédos országok gyakorlatával. Almássy Kornél felidézte, hogy Horvátország már évekkel ezelőtt megadta az állampolgárságot a határaikon túl élő horvátoknak, Románia pedig mindenkinek megadja az állampolgárságot, akitől 1989. december 22. előtt, neki fel nem róható okok miatt vonták meg román állampolgárságát. "Hasonló példát láthatunk más EU-tagország, így Portugália és Spanyolország esetében, mely országokban milliós nagyságrendben adnak állampolgárságot az egykori gyarmataikon élőknek" - mondta. /Vélemények, nyilatkozatok a kettős állampolgárságról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 12./"

"A BNV keretében tartott médiatalálkozón Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke is előadást tartott, erről kérdezték az MTV riporterei. Bálint-Pataki József elmondta: a kormányzat támogatáspolitikájának egyik fontos eleme, hogy a jövőben szeretnének jobban támogatni, mint a korábbiakban. Kitűnő tudósítói hálózat alakult ki például a Kárpát- medencében, de e tudósítók munkája olykor pályázati körülményektől, pályázati feltételektől függ és ez egyfajta kiszámíthatatlanságot jelent a számukra. Folytatódik a szerkesztőségek MTI-hírekkel való ellátása, amit közösen vállalt a HTMH és az Illyés Közalapítvány. Ezen túlmenően a jövőben szeretnének a közszolgálati televíziókkal önálló költségvetési előirányzatként - tehát nem pályázati rendszer keretében - kialakítani egy megbízható támogatási formát. /A HTMH elnöke határon túli magyar média támogatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./"

"Alig néhány nappal a tanévkezdés előtt a Hargita megyei iskoláknak csupán egyharmada rendelkezik egészségügyi engedéllyel. A 612 oktatási intézmény közül 12 gimnázium, 220 általános iskola és 190 óvoda nem kapta meg eddig a jóváhagyást. Gyakori gond a csatornázás és a folyóvíz hiánya. Több intézmény oktatásra alkalmatlan épületben működik. A gyergyóvaslábi 1-es számú, a csíkszentgyörgyi és az újkászoni általános iskolákban, valamint a csíkszentdomokosi 5-ös Számú Óvodában egyelőre nincs folyóvíz. A jövő héten kezdődő ellenőrzés során a szakemberek akár a tanintézmény bezárását is elrendelhetik. /Balázs Ildikó: Tanévkezdés sűrűsödő gondokkal. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./"

"Egyes jelek szerint közvetlen erdélyi vonatkozása is van a Magyarországon immár egy hónapnál is több ideje gyűrűző botránynak, a Kereskedelmi és Hitelbankból elsikkasztott tízmilliárd forinttal kapcsolatos ügynek. A Népszabadság szept. 11-i száma szerint a Britton Kft.-n keresztül a sikkasztott összegből 200-300 millió forint a nagyváradi Lotus Market beruházásába került át. Több milliárd forintra tehető az a pénz, amelyet Kulcsár Attila, az amerikai Britton Interinvest vagyonkezelője folyósított a cégnek. Kulcsárt - aki a gyanúsítottja az év magyarországi pénzügyi botrányának - azzal gyanúsítják, hogy a Kereskedelmi és Hitelbank brókercégén, a K&H Equities révén tízmilliárd forintot (ez 43,9 millió dollárral egyenlő) sikkasztott el. A Britton Kft. a tisztázatlan forrású összegekből 200-300 millió forintot kapott, amit a nagyváradi Lotus Plaza beruházására fordítottak. A bevásárlóközpont tulajdonosa az induláskor fele-fele arányban a magyar Britton-csoport, illetve közvetve vagy közvetlenül Mudura Sándor romániai vállalkozó - aki 20 éve Medgyessy Péter magyar miniszterelnök barátja - volt. A Lotus Market az elmúlt évtized legnagyobb nagyváradi beruházása, 25 millió dolláros befektetésből épült, a 22 ezer négyzetméteres pláza nagyrészt a magyar Eximbank 11,8 millió dolláros hiteléből valósult meg. Ezt Kerék Csaba, a Britton Kft. másik ügyvezetője szerint még az előző kormányzati ciklus alatt vitték véghez a banknál, de a végső jóváhagyás és a pénzátutalások már Medgyessy Péter kinevezését követően történtek. Az amerikai bejegyzésű Britton offshore státusú (azaz adóparadicsomban bejegyzett) cég. Az e vállalkozás által kezdeményezett utalásokon Mészáros János aláírása szerepelt. Mészáros az Interinvest alapította Britton Kft. egyik ügyvezetője, akit a cégdokumentumok szerint az offshore-társaság tulajdonosai mindennemű tárgyalási és aláírási joggal is felruháztak. /Sikkasztott pénz a Lotusban? Britton-beruházás K&H-pénzből. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./"

"A Kalotaszegi ifjúsági vezetőképzés elnevezésű rendezvénysorozat szept.7-14. között zajlik Kolozsváron. A főszervező Areopagus Alapítvány alelnöke, Varga Zoltán beszámolt arról, hogy a képzés kalotaszegi fiatalok részére kíván szakmai segítséget nyújtani a szervezeti élethez, illetve a település-fejlesztéshez. Az Areopagus Alapítvány egyik célkitűzése közéleti ifjúsági képzések szervezése. Az alapítvány hivatalosan tavaly február óta működik, de már azelőtt is szerveztek programokat. Hétnapos intenzív képzésről van szó, amelynek során a résztvevők megismerkednek a csoportszervezéssel, igényfelméréssel, pályázat-írással, projekt-menedzsmenttel és konfliktuskezeléssel. /Sándor Boglárka Ágnes: Alternatívát a kocsma mellé. Ifjúsági vezetőképzés Kolozsváron, Kalotaszegnek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./"

"Romániában a pártok, a kormány, az állami szervek nem kötelezettek arra, hogy eljárjanak a Ceausescu idején működő ügynökökkel, besúgókkal szemben, de a nevüket nyilvánosságra hozzák - hangzott el szept. 11-én Budapesten, azon a konferencián, amelyen a volt szocialista országok átvilágítással foglalkozó szakemberei vesznek részt. Egyetlen párt, az RMDSZ követeli meg tagjaitól, hogy nyilatkozzanak múltjukról - mondta Georghe Onisoru, a Securitate iratait vizsgáló bizottság elnöke. A román küldöttség tagjai beszámoltak arról, hogy a Nemzeti Tanács, amely az átvilágítást végzi Romániában, március 20-án kezdte munkáját, s eddig 104 volt Securitate-tagtól foglaltak le több mint 12 ezer kötetnyi kéziratot. Augusztus végéig mintegy kilencezer kérelmező kívánt belenézni saját aktájába. A romániai törvények szerint a Nemzeti Tanács hivatalos közlönyben hozza nyilvánosságra azoknak a nevét, akikről kiderült, hogy a Securitate szolgálatában álltak, de a konspiratív adatok sem maradnak titokban, a komoly közérdeklődés miatt. Összesen ötezer tisztviselő átvilágításán dolgoznak, arra viszont nincs törvény Romániában, hogy a parlament munkájában ne vehessen részt volt ügynök. Az a jogi kezdeményezés is megbukott, hogy a bírói, ügyészi testület tagjainak múltja váljon szabadon kutathatóvá. /Nyilvánosságra hozzák a volt besúgók nevét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./"

"Szept. 11-én megnyílt Aradon az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara egyik legnépszerűbb rendezvénye, a XIV. Agromalim mezőgazdasági vásár. Aláírták a Csongrád Megyei Agrárkamara és az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara közötti együttműködési megállapodást. Az eseményen megfigyelőként részt vett a Hajdú-Bihar Megyei Agrárkamara küldöttsége is. /Balázs Katalin: Az eurorégiós jelleg érvényesült. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 12./"

"Az Illyés Közalapítvány 27 romániai magyar iskolának juttat fénymásolót. Az Iskola Alapítvány nemcsak ezeknek a beszerzését, hanem az iskolákhoz való kiszállítását is felvállalta. /Fénymásológépek a magyar iskoláknak. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./"

"Mezőterem község 1560 lakosából 680 vallotta magát magyar nemzetiségűnek a legutóbbi népszámláláskor, ennek ellenére Mezőterem nevét jó ideje csak két nyelven, románul, illetve németül lehet olvasni a helységnévtáblán. Baróthi Antal Levente alpolgármester nem érti, hogy az utászok, amikor a közelmúltban kicserélték a táblát, magyarul mért nem írták fel arra a település nevét, hiszen a polgármesteri hivatal által évekkel ezelőtt kihelyezett tábla még háromnyelvű volt. A románokon és magyarokon kívül a tavalyi összeíráskor száznyolcvanan svábnak és százötvenen németnek vallották magukat. A kérdés annál inkább érdekes, mert az RMDSZ 800 szavazatot kapott ebben a községben a legutóbbi parlamenti választásokon. /(fodor): Mezőterem: Német felirat van, magyar nincs. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 12./"

"Szept. 7-én Szilágybagoson a falunapon emléktáblát állítottak, emlékművet koszorúztak. A sokadalmi mulatság lovas felvonulással kezdődött, majd ki-ki kedvére válogathatott a sportrendezvény, helybeli és vendég táncegyüttesek fellépése, mazsorettparádé, szabadtéri bál és diszkó között. Díszpolgárrá avatták Birtalan József zeneszerzőt és karnagyot, a falu szülöttét, aki Tiszaújvárosba költözött. Birtalan József életművéhez mintegy 250 kórusmű és tankönyv tartozik. Sor került a faluból elszármazottak találkozójára is. Az 1663. évi tatárjárás emlékére a templomban "Az 1663-as tatárdúlás áldozatainak emlékére. 2003." szöveggel emléktáblát avattak. A nyarat rendszeresen Szilágybagoson töltő Lőrincz Lehel kolozsvári szobrász kiállította festményeit. A szeptember eleji szilágybagosi egyhetes táborozáson készült grafikákat, festményeket állították ki a művészek. /Fejér László: A tatárdúlás áldozataira emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./"

"Szatmárnémetiben a Református Gimnáziumban nagy felújítás történt a vakáció ideje alatt. A gimnázium legszebb, frissen festett és parkettázott osztálytermét a jelenlegi ötödikesek birtokolhatják majd. /(anikó): Egy osztályteremmel bővült a Református Gimnázium. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 12./"

"Szept. 10-én Kolozsváron, a Phoenix könyvesházban bemutatták az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm című kötetet. Gergely Tamás Stockholmból, Tar Károly Lundból, a két Takács Gábor közül pedig egyikük Kolozsvárról, másikuk Szentendréről írta a könyv tanulmányait és beszámolóit. Ezután Sebesi Karen Attila színművész és lánya /Sebesi Hripszimé Tündér/ előadása következett. /Dézsi Ildikó: Svéd művészet, magyar módra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./"

"Brassó magyarságának életében két jelentős esemény történt ezekben a napokban: újra van önálló magyar gimnáziumunk és megjelenhetett a Szikszay tanár úrnak emléket állító kismonográfia - fogalmazta meg Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, aki a kötet szept. 11-i bemutatóján beszélt Szikszay Jenő (1921-1977) magyar-olasz szakos tanárról. Szikszay Jenő volt az, aki védelmébe vette a kommunista rendszer által üldözött lelkész- és kulákgyermekeket, aki a magyarórákon a kötelező anyag mellett a magyar történelmet is megtanította, aki megfelelő tankönyv hiányában a Brassói Lapok hasábjain romániai magyar irodalomtörténet-sorozatot írt, és kifogásolta, hogy a magyar irodalomtörténeti munkákból hiányzik a magyarságtudat. A Szekuritáté a besúgóinak köszönhetően ezeroldalas iratcsomót állított össze a tanárról. A zaklatások közepette 1977. áprilisában Szikszay Jenő máig tisztázatlan körülmények között elhunyt. A Brassói Lapok és a Stúdium kiadó közös gondozásában megjelent kismonográfia bemutatóján kiállították Timár Margit szobrászművész Szikszay Jenőről készített mellszobrát, amelynek bronzba öntött változatát köztéren vagy az Áprily Lajos Gimnázium udvarán állítják fel. /Benkő Levente: Szikszay tanár úrra emlékezés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./"

"Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének kezdeményezésére tartják szept. 11-13. között Budapesten a környező országok magyar nemzetiségű parlamenti képviselőinek első csúcstalálkozóját. A magyar-magyar csúcson 63 határon túli képviselő vesz részt. Az RMDSZ színeiben 39 fős küldöttség képviseli a romániai magyarságot. Szili Katalin nyitotta meg a parlamenti csúcstalálkozó munkálatait. Beszédében az európai integrációban rejlő lehetőségekről, az ismét együvé tartozás egyre növekvő esélyeiről szólt, valamint a magyar érdekek hatékony érvényesítéséről az EU-ban. 2004 májusától Magyarország is az uniós döntéshozatal tágjává válik, és ezáltal hozzájárulhat a magyarság hatékonyabb érdekvédelméhez - mondta Szili. A házelnök beszédében kitért a kettős állampolgárság kérdésére, amelyről úgy vélekedett: közös felelősség, hogy "a magyarság számára a lehető legjobb döntést hozzuk". Rámutatott: egy olyan bonyolult kérdésben, mint a kettős állampolgárság, "a helyes döntés kialakításának feltétele a következmények mérlegelése valamennyi magyarországi és határon túli parlamenti tényező bevonásával". Kovács László külügyminiszter tartott előadást Magyarország EU tagságának várható hatásairól a szomszédos országokkal folytatott együttműködésre, különös tekintettel a politikai, biztonsági és kulturális területekre. Dr. Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a magyar kormányprogram megvalósulásáról, illetve a határon túli magyar közösségek helyzetéről tartott előadást, amelyet kötetlen eszmecsere követett. Dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök a Sándor-palotában fogadta a csúcstalálkozó résztvevőit. A köztársasági elnök köszöntőbeszédében a kisebbségi sorsba szakadt határon túli magyarságot képviselő politikai alakulatok tevékenységét méltatta, akik a demokrácia eszközeivel - és nem erőszak révén - folytatják érdekérvényesítő tevékenységüket, és ezáltal jelentős stabilitási tényezővé váltak a Kárpát-medencében. A fogadást követően a parlamentben Szabó Vilmos politikai államtitkár tartott előadást Magyarországról, mint leendő EU-tagnak a kapcsolatairól a határon túl élő magyarsággal. A délután folyamán a parlamenti küldöttségek tagjai a külügyi-, az integrációs-, a gazdasági-, valamint a kulturális és sajtó-, illetve önkormányzati bizottságok vezetőségével folytattak szakmai eszmecserét. A határon túli magyar parlamenti képviselők megállapodtak abban, hogy évi rendszerességgel, intézményesített formában együttműködnek egymással. A képviselők meghatározták az együttműködés fő irányait, különös tekintettel arra, hogy milyen hatással lesz Magyarország európai uniós csatlakozása a szomszédos országokkal való viszonyra és a határon túl élő magyar közösségek helyzetére. A külügyi bizottság ülésén többen részt vettek a határon túli magyar politikusok közül. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja alelnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar képviselők találkozóját rendszeressé kell tenni, megszervezését és összehívását a Magyar Állandó Értekezlethez hasonlóan kell intézni. A kettős állampolgárságról szólva Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke hangsúlyozta: meg kell vizsgálni, hogy annak bevezetése a szülőföldön maradást vagy a kitelepülést szolgálja-e, míg Ispánovics István, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a szakértői viták fontosságát hangsúlyozta. /Magyar-magyar csúcs Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./ Magyarország az EU tagállamaként a határon túli magyarok érdekeivel összhangban kívánja céljait megvalósítani - hangoztatta Medgyessy Péter szept. 11-én Budapesten, a környező országokban élő magyar nemzetiségű parlamenti képviselők csúcstalálkozójára érkezett politikusok részére adott fogadáson. A kormány olyan intézkedésekért küzd, amelyek ténylegesen javítanak a határokon túl élő magyarság helyzetén és elősegítik szülőföldjükön való boldogulásukat - mondta a kormányfő. A miniszterelnök és a határon túli magyar képviselők beszélgetésének fő témája a jövő májustól EU-tag Magyarország és a környező országokban élő magyarok kapcsolata volt. Medgyessy Péter megerősítette: kormánya olyan intézkedésekért küzd, amelyek ténylegesen javítanak a határokon túl élő magyarság helyzetén és elősegítik, hogy a határon túli magyarok szülőföldjükön tudjanak boldogulni. A szomszédos országokban élő magyarság országgyűlési képviselői, szenátorai azért érkeztek a magyar fővárosba, hogy részt vegyenek egy olyan, premiernek számító tanácskozáson, amelynek célja a közös ügyek megbeszélése. /Medgyessy Péter találkozója a határon túli magyarok képviselőivel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./ Mindannyiunkat foglalkoztató fontos kérdés, hogy miként alakul az összmagyarság kapcsolattartása az uniós csatlakozás után - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök szept. 12-én, amikor hivatalában fogadta a határon túli magyar képviselők találkozójának résztvevőit. Az államfő szerint jó választ kell adni majd erre a kérdésre akkor, amikor két magyar közösség között a schengeni határ húzódik. Mádl Ferenc a jelenlévők előtt úgy fogalmazott, hogy az ingyenes vízum megajánlása fontos lépés ahhoz, hogy az összmagyarság ne legyen vesztese az integrációs folyamatnak. "Önöknek fontos szerepük van Magyarország szomszédságpolitikájában" - szögezte le a köztársasági elnök. /Határon túli magyar képviselők Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./"