"Cicerone Ionitoiu Párizsban élő volt politikai fogoly megjelentette "A kommunista terror áldozatai - letartóztatottak, megkínzottak, bebörtönzöttek, meggyilkoltak" címet viselő szótárának első öt kötetét. A szótárért írószövetségi díjat kapott. Cicerone Ionitoiu munkája a Masina de scris Kiadó égisze alatt látott napvilágot. A kommunista hatalom évtizedeiben Romániában kétmillió embert tartóztattak le, vetettek börtönbe, hurcoltak munkatáborokba. Kétszázezren odavesztek. Cicerone Ionitoiu már a börtönben elkezdte az adatok gyűjtését. A 14 kötetre tervezett szótár 70 000 bezárt vagy kivégzett személyt vesz nyilvántartásba. A mártírok útja Nagyenyedtől az oroszországi Vorkutáig, Máramarosszigettől a Duna-fekete-tengeri csatornáig vezetett. - Létezik Romániában egy intézmény: A Totalitarizmust Tanulmányozó Országos Intézet, amelynek működése nem zavartalan. Első figyelemre méltó kiadványuk (Bebörtönzött Egyház. Románia 1944-1989. Szótár) összeállítója, a nemrég elhunyt volt politikai fogoly, Paul Caravia sokat panaszkodott az információs források, a dokumentációs adatok hozzáférhetetlensége miatt. A volt Securitate dossziéi elérhetetlenek voltak Caravia számára. Az egyházak is foghíjas kimutatásokkal szolgáltak. Az életrajzi adatok hiánya, pontatlansága Ionitoiu szótárában is szembeszökőek, bosszantóak. Papok, parasztok, politikusok, munkások, egyetemi hallgatók, háziasszonyok, orvosok, ügyvédek, építészek, katonatisztek, diplomaták követik egymást betűrendben, felekezeti, politikai, nemzetiségi különbség nélkül, hol hasábos, hol csak kétsoros szócikkben ("Izsák, Ionas. Arad városából. Letartóztatták. Börtönbe vetették"). A Volt Politikai Foglyok Szövetsége, a kommunizmus áldozatainak máramarosszigeti múzeuma, a "Memoria" folyóirat nem zárkózik el a kutatók elől. Történészek, jogászok, szociológusok, újságírók, fiatalok és idősek rengeteget tehetnek a hiányok pótlása, a pontatlanságok kiigazítása terén. /Balogh József: Egy írószövetségi díj margójára. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 16./"

"A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) kolozsvári székházában júl. 16-án Sebestyén Csaba elnök meghívására látogatást tett a magyarországi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselője, dr. Solymos József miniszteri főtanácsadó. A találkozón részt vett az RMGE megyei szervezetének elnöke, Farkas Zoltán, Vákár István az Erdélyi Gazda főszerkesztője és Bódis András, a Bioterra folyóirat főszerkesztője is. A magyarországi vendég látogatásának célja felmérni, hogyan alakul Erdély agrárgazdálkodása, melyek azok a területek, ahol a magyarországi szakminisztérium hatékony segítséget nyújthat. A politikus ismertette azt a dokumentumot, amelyet néhány napja a magyar földművelésügyi miniszter és az RMGE elnöke írt alá Budapesten. A megállapodás szerint az elkövetkező években nagyobb hangsúlyt fektetnének a mezőgazdaságban dolgozó erdélyi fiatalok szakmai ismereteinek bővítésére, támogatni szeretnék a mezőgazdasági továbbképzés valamennyi formáját. Annak lehetőségét is vizsgálják, hogy használt mezőgazdasági gépeket, felszereléseket juttassanak el a szegényebb gazdálkodóknak. Agrárvállalkozók, gazdák közös fórumok, szakmai találkozók megszervezését kérték. Az RMGE állandó irodát működtet Budapesten, a földművelésügyi minisztériumban, a Kossuth téren, ahova magyarországi szervezetekkel, vállalkozókkal együttműködni akaró erdélyi gazdálkodók bármikor bizalommal fordulhatnak. /Barazsuly Emil: Magyarországi támogatás erdélyi gazdáknak. A szakminisztérium a továbbképzésre helyezné a hangsúlyt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17/"

"A Babes-Bolyai Tudományegyetemen összesen 19 447 helyet hirdettek meg idén a BBTE-n, ebből 6315 költségtérítéses. A magyar tagozaton 2664 hely van, ami az idei kiírás 13,7 százalékát jelenti. A német tagozatnak 433 helyet osztottak, a judaisztikai és a héber tanulmányok esetében 61, illetve 6 helyet tartottak fenn. A roma nemzetiségű diákoknak 49 helyet különítettek el. Az egyetem elszállásolási kapacitása továbbra sem kielégítő. Évente mintegy 15 ezer diák szeretne bentlakáshoz jutni, de az egyetem a kérvényeknek alig egyharmadát tudja pozitívan megítélni. /(borbély): Elkezdődtek a beiratkozások a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17/"

"A hazai kormánypártnak, akárcsak a többi kelet-európai, magát szocialistának, szociáldemokratának valló pártnak a gyökerei mélyen visszanyúlnak az egykori kommunista pártokba. Ennek ékes tanúbizonysága az a káderállomány. A Moldova Köztársaságban az egykori kommunista párti, KGB-és elit a "rendszerváltás" óta éli zavartalan életét. Úgy tűnik, Románia egyre inkább Moldova Köztársaság teljes visszarendeződésének útját járja. Nyílt titok, hogy a volt pártapparátus, az egykori Szekuritáté bennfentesei, a besúgók, a kommunista rezsim alsó, közép és felső szintű gazdasági vezetői lettek az ország leggazdagabb üzletemberei. Kapcsolatrendszerüket a kilencvenes évek törvény nélküli, zavaros időszakában tökéletesen kihasználhatták. Keveset tud róluk a közvélemény, és a helyzet mai állása szerint többé senki nem fogja őket elszámoltatni. Múltbeli tevékenységükért már nem megvetés, hanem nyilvános dicséret is jár, ahogyan az történt Temesváron is. A forradalom mártírjainak emlékét őrző civil szervezetek megrökönyödésére a kormánypárt megyei korifeusai a volt megyei és városi titkárokat, propagandistákat emléklappal, plakettel tüntették ki. Temesvár még létező lelkiismerete felháborodott. Mindez a kormánypártot Bukarestben és Temesváron sem zavarta. /Makkay József: A kommunista elit elismert érdemei. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17/"

"Családias hangulatú találkozó színhelye volt júl. 16-án Kolozsváron a Donát úti református egyházközség udvara. Az RMDSZ Donát negyedi körzete bográcsgulyásra hívta meg tagjait, az RMDSZ képviselőit és szenátorát, a megyei vezetőséget, a kolozsvári Magyar Opera és a magyar színház több művészét, a sajtó képviselőit. 115 ember jött el a hangulatos találkozóra. /(m. j.): Kerti ünnepség a Donát úton. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17/"

"Újabb színfolttal bővült az erdélyi magyar hagyományőrző rendezvények sora: idén először szervezte meg Várfalva az Aranyosszéki Néptánctábort. Júl. 13-án kezdődött a tábor 120 fő részvételével. Fodor Melinda, a frissiben bejegyeztetett Aranyosszék Alapítvány kuratóriumi tagja elmondta, hogy Várfalva szórványban, nem annyira hagyományőrző vidéken fekszik. Igény és kedv volna viszont a népi értékek ápolására. A táncmozgalom eredete Bálint Mátyás magyartanár nevéhez fűződik, aki már húsz esztendővel ezelőtt létrehozott egy csoportot, amellyel helyi jellegű táncokat adtak elő. Ez a csoport aztán megszűnt. Bálint Mátyás két évvel ezelőtt alakította meg az Aranyosszék Néptánccsoportot kövendi, aranyosrákosi, várfalvi, sinfalvi, tordaszentmihályi fiatalokkal. Ma már 50 fős utánpótlás csoport is létezik. Az Aranyosszék Néptánccsoportot meghívják a különféle rendezvényekre. Legutóbb a csíksomlyói ezer székely leány napján rendezett ünnepségen is felléptek. A tábor egy hete alatt néptáncoktatás, népdaloktatás, kézműves foglalkozások folynak. Várfalván néhány éve megfigyelhető a lakosság számának enyhe emelkedése. A tavaly esketett 28 pár közül mintegy 24 Várfalván kezdett új életet. /Kerekes Edit: I. Aranyosszéki Néptánctábor Várfalván. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17/"

"Közzétették a 2002-es népszámlálás Kolozs megyére vonatkozó végleges adatait. Kolozs megye lakossága 702 755 (az 1992-es népszámláláskor 736 301-et regisztráltak), ebből 472 622-en éltek városon (496 563). Az etnikai összetétel a megyében a következőképpen alakult: 79,39% román (77,59%), 17,40% magyar (19,85%), 2,82% roma (2,22%), 0,39% más nemzetiség (0,34%). Városi környezetben: 80,54 román (77,72%), 17,07% magyar (20,14%), 1,85% roma (1,65%), 0,54% más nemzetiség (0,49%). Városokra bontva: Kolozsvár - összesen 317 953 (328 602), ebből román 79,39% (75,65%), magyar 18,96% (22,78%), roma 0,95% (0,97%), más 0,70% (0,60%); Dés - összesen 38 437 (41 216), román 85,02% (82,73%), magyar 14,13% (16,56%), roma 0,67% (0,47%), más 0,18% (0,24%); Torda - összesen 55 887 (61 200), román 84,89% (84,34%), magyar 10,05% (11,62%), roma 4,84% (3,74%), más 0,22% (0,28%); Aranyosgyéres - összesen 26 823 (29 307), román 87,04% (86,05%), magyar 8,16% (9,68%); Szamosújvár - összesen 24 083 (26 277), román 79,90% (79,04%), magyar 16,97% (18,28%), roma 2,73% (2,18% ), más 0,40% (0,50%); Bánffyhunyad - összesen 9439 (9961), román 58,46% (56,45%), magyar 32,49% (35,83%), roma 8,97% (7,65%), más 0,08% (0,07%). A falusi lakosságra vonatkozó adatok: összesen 230133 (239738), román 77,01% (77,32%), magyar 18,09% (19,26%), roma 4,82% (3,39%), más 0,08% (0,03%). /Ö. I. B.: Hivatalos népszámlálási adatok. Települések etnikai összetétele. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/ Kolozs megyében tíz év alatt a magyarság részaránya 2,45%-kal csökkent. A megye hat városában a mérleg negatív. A 74 község közül azonban hivatalosan 32-ben nőtt a magyarok lélekszáma. Ezek a következők: Ajtony, Kisbánya, Jósikafalva, Alparét, Bonchida, Buza, Alsókosály, Mezőcsán, Csucsa, Csürülye, Sinfalva, Doboka, Magyarfráta, Nagyiklód, Körösfő, Reketó, Magyargyerőmonostor, Meregyó, Havasnagyfalu, Szamosújvárnémeti, Magyarpalatka, Magyarpeterd, Récekeresztúr, Riska, Székelyjó, Kalotaszentkirály, Szépkenyerűszentmárton, Magyarszentpál, Szék, Tordatúr, Bálványosváralja, Révkolostor. /Ürömben öröm: "magyarosodó" falvak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./"

"Medgyessy Péter kormányfőnél járt júl. 15-én Pap Géza református püspök. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar kormány számára meghatározó fontosságú a határon túli magyarság boldogulása, a szülőföldön maradás elősegítése. Medgyessy kiemelte az erdélyi magyarság egységes fellépésének szükségességét, "amelynek egyik nélkülözhetetlen eleme, hogy parlamenti képviselete a jövőben is folyamatosan biztosított legyen". A kormányfő megerősítette, hogy az oktatási és a munkavállalási lehetőségek javításában kiemelkedő jelentőségű a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem zavartalan működésének biztosítása. A miniszterelnök hasonlóképpen fontosnak nevezte a kolozsvári református teológia és a gyulafehérvári római katolikus teológia működési feltételeinek javítását. "Említettem a miniszterelnöknek, hogy a lelkészképzés nem kap támogatást a román államtól, a két felsőoktatási intézmény magánegyetem-státussal működik. A magyar kormánytól a teológiáknak a két egyház számára nehéz terhet jelentő fenntartásához kértem támogatást" - jelezte Pap Géza. A püspök elmondta, megítélése szerint a magyar kormányfő most látta elérkezettnek az időt, hogy a határon túli magyar egyházak képviselőivel egyeztessen, és alighanem úgy képzelte ezt el, hogy az egyházkerületek vezetőit egyenként invitálja Budapestre. "Gondolom, a miniszterelnök az Erdélyi Református Püspökséget a legnagyobb határon túli magyar egyházkerületként hívta meg elsőnek" - tette hozzá Pap Géza. /Kormánypénz az egyházaknak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./"

"Júl. 16-án Sepsiszentgyörgyön rendeztek találkozót, hogy ötleteket gyűjtsenek a Székelyföldi Kutatási és Fejlesztési Intézet létrehozásához. A tervezett intézet lezárja az intézményteremtési vetélkedést, eddig létrehoztak helyi alapítványokat, kis kutatóműhelyeket. A fejlesztési intézetnek meg kell teremtenie a szükséges kereteket ahhoz, hogy az eddig létrejött kis műhelyek, intézmények eredményei összekapcsolhatóvá váljanak. Ezt a célt szolgálják a székelyföldi kutatók számára kiírt ösztöndíjak is. Össze kell hangolnia az elképzeléseket, ebben pedig a Magyar Tudományos Akadémia és az akadémia intézetei megfelelő partnerek lehetnek - fejtette ki Szarka László. Demeter János, a megyei önkormányzat elnöke kifejtette: a Prosperitas Egyesület talán legfontosabb célkitűzése az, hogy létrehozza és működtesse a Székelyföldi Kutatási és Fejlesztési Intézetet. /Bakk Miklós: Az Intézet. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./"

"Az Erdélyi Riport hetilap megírta, hogy az egyik napilap /a Krónika volt/ közölte Dúskáló Félsziget, szerény Tusványos című cikkében, hogy a budapesti Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium a Félszigetnek 4,5, Tusványosnak pedig 0,5 millió forint támogatást ítélt meg. A Communitas Alapítvány 120 millió lejjel járul hozzá a Félsziget költségeihez, de Tusványosra nem adott semmit. A magyar ifjúsági tárca és az RMDSZ szemet szúróan bőkezűnek mutatkozott az egyik javára. Az Erdélyi Riport feltette a kérdést: a magyar kormánynak kellene finanszíroznia azt a rendezvényt, amelyen Orbán Viktorék majd jól lekommunistázzák őket? Az Erdélyi Riport elismerte: mindkét ifjúsági rendezvény esetében kőkemény politikáról van szó. A hetilap szerint előre látható volt, hogy előbb-utóbb létrejön a keresztény, konzervatív, nemzeti és polgári jelzőkkel meghatározott szekértáborrá változott fórum alternatívája. "A Félszigetet bizonyára azok hozták létre, azoknak szól, akik már nem találták a helyüket Tusványoson." - írta a hetilap. /A választás szabadsága. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), júl. 17./"

"Törzsök Erika, az SZDSZ kisebbségpolitikusa tanulmányában áttekintette a múltat, SZDSZ-es szemszögből. Az elején leszögezte, hogy "Magyarországon az úgynevezett "nemzeti" és a balliberális oldal sajátos szereposztása" "egy olyan szimbolikus retorikát alakított ki, mely érdemben nem változtatott a határon túli magyarok helyzetén, de feszültséget keltett Magyarország és szomszédai között és gyanakvást az Európai Unióban." Törzsök Erika elítéli azt az oktatási intézményfejlesztési koncepciót, mely csakis a magyarországi adófizetők pénzére vár. Szerinte Magyarország nem vállalhatja fel "a 15 milliós magyarság" vágyott önálló felsőoktatási intézményrendszereinek teljes forrásbiztosítását, mert ez "pazarláshoz vezetne és demoralizáló hatású volna." Törzsök Erika jellemezte az Orbán-kormány működését: ekkor került "szembeállításra főváros-vidék, Dunántúl-Alföld, fiatal-öreg, Európa és Magyarország, s végül a magyarországi és a határon túli magyarság. Egy cél van, s ezért semmilyen ár nem drága - a hatalom birtoklása. Ebben a játszmában a határon túli magyarok illúziókkal nyakon öntött eszközökké váltak. A 15 milliós magyar álom is csak eszköz, a politikai hatalom újramegragadásának eszköze." Törzsök Erika a kisebbségi problémák megoldását a regionalizációban, a határokon átnyúló regionális együttműködésben látja. Ebben az esetben "a magyarországi költségvetési források felhasználásának célja és feltétele nem az elosztás, a klientúraépítés bővítése, hanem a multiplikáció: azaz a felhasznált kormányzati források elsődleges célja, hogy ösztönözze a kormányzat lehetőségeit sokszorosan meghaladó helyi és piaci források bevonását azon célok érdekében, amelyek szülőföldjükön nyitják meg a határon túli magyar közösségeknek a boldogulás perspektíváit." /Törzsök Erika: Kisebbségek változó világban. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), júl. 17./"

"A Bolyai Nyári Akadémián a magyar szakosak idei témája a hagyomány. Az előadók a hagyomány értelmezését próbálják megfogalmazni. Két Kolozsvárról érkezett szakember, Szilágyi N. Sándor nyelvész és Keszeg Vilmos néprajzkutató tartott előadást, majd Budapestről érkezett irodalmárok irodalmi szempontból közelíti meg a témát. /Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület téglajegyeket bocsátott ki, melynek célja a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium épületének felújítása. /Makay Botond: A Lorántffy Gimnáziumot akarják felújítani. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./"

"A gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány (BMMA) tizedik alkalommal szervezi meg július 16-24. között a Kárpát-medencei Alkotótábort. A nemzetközi hírnevű gyergyószárhegyi művésztelepre több mint harminc vendég érkezett, a tábor témája a kuruc korszak. A Tótfaluból (Vajdaság), Szigetszentmiklósról, Gödöllőről, Marosvásárhelyről, Pusztináról, Gyergyószentmiklósról és Csomafalváról érkezett résztvevők meglátogatják a Lázár-kastélyt is. /Gergely Edit: Kuruc dalok és agyagharcosok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./"

"Az A Hét hetilap eddig is pályázatokon elnyert pénzekből tartotta fenn magát, a román művelődésügyi minisztérium - amely hivatalosan A Hét "tulajdonosa" - által nyújtott anyagi támogatás a fenntartási költségek kevesebb mint tíz százalékára volt elegendő. A kiadási nehézségek felemésztették a szerkesztőség energiájának javát. Leginkább ez indokolja azt, hogy A Hét ősztől Marosvásárhelyre költözik, ahol - Gálfalvi Zsolt főszerkesztő reményei szerint - az Aranka György Alapítvány vállalja a lapkiadási tevékenység oroszlánrészét. "A Hét ezáltal földrajzi értelemben is közelebb kerülhet a hazai magyar kulturális élet súlypontjaihoz, és jobban bekapcsolódhat Erdély szellemi vérkeringésébe" - hangsúlyozta Gálfalvi. Nagy valószínűséggel Kelemen Hunor költő-politikus lesz ősztől a főszerkesztő. /Megújul a lap. Ideiglenesen beszünteti működését A Hét. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./"

"A politikai üldözöttek, kényszermunkára, vagyis az úgynevezett "koncsentrára" behívott középkorú férfiak rémálma volt annak idején a hírhedt Duna-csatorna. A hadadnádasdi Sipos András sok borzalomnak szemtanúja volt. Dési katonai alakulatától 1985-ben, három hónapos alapkiképzést követően 109 társával együtt vezényelték ki Poarta Albára, amely Konstancától körülbelül 35 kilométerre található. Amikor megérkeztek, csak a nagy pusztaságot találtak. A kaszárnya vékony falú barakkokból állt, ezekben aludtak, fűtés, minden nélkül. Szerencséjére ő a gépkocsivezető lett, nem kellett csákányolnia. A rakodókocsik éjjel-nappal dolgoztak, egyetlen perc megállás nem volt. A kemény munka velejárója lett egy idő után a szinte mindennapos balesetek bekövetkezése. Ezen a helyen köztudottan sokan vesztették életüket. Később Sipos András sok elhunytat vitt haza a katonaság gépkocsijával a szeretteihez. A csatornai munkatelepen előre előkészített koporsók is voltak, amelyeket az ott dolgozók is láthattak. Senki sem érezhette biztonságban magát. Az embereket felküldték hetven-nyolcvan méter magasra, a sziklára, sokan a mélybe zuhantak. Rengetegen fúltak bele a vájás alatt lévő csatorna gödrébe. Nem engedték a hozzátartozóknak, hogy felnyissák a koporsót. Sipos András a nyolcvanas évek elején Zilah főterén - akkor még itt élt - piros-fehér-zöld szalagot magára tűzve sétált az utcán, egykettőre behívatták a szekuritátéra. Úgy elverték, hogy két hétig szinte járni se tudott. /Fodor István: Duna-csatornai rémségek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 17./"

"Júl. 17-én Romániába érkezett Kovács László külügyminiszter és küldöttsége. A hivatalos látogatás alkalmával Mircea Geoana külügyminiszter és Kovács László elnökletével Bukarestben ülésezik a román-magyar kormányközi vegyes bizottság. A tanácskozás keretében a két fél a kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról tárgyal. Ezt megelőzően Kovács László magyar külügyminiszter és küldöttsége az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában megbeszélést folytat Markó Béla szövetségi elnökkel és a szövetség vezetőivel. /Bukarestben ülésezik a kormányközi vegyes bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./"

"Azoknak a külföldieknek, akik gazdasági tevékenységet kívánnak folytatni Romániában, rendelkezniük kell egy olyan banki kivonattal, amely tanúsítja, hogy legkevesebb 100.000 euró van a számlájukon. Mindez azért szükséges, hogy elnyerhessék a Külföldi Befektetők Romániai Ügynöksége (ARIS) engedélyét - áll az intézmény elnöke által kiadott legújabb rendeletben. A számlakivonatot legkevesebb 30 nappal azt megelőzően kell dátumozzák, mielőtt a befektető beadta volna az engedélyhez szükséges dokumentációt az ARIS-hoz. A befektetőnek ezenkívül rendelkeznie kell egy üzleti tervvel, mely tartalmazza a telephely megnevezését és a befektetés várható időtartamát, valamint a munkaerőköltségeket is. Továbbá igazolnia kell, hogy saját hazájában is azonos vagy hasonló tevékenységet folytat. A befektetési projekt időtartama minimálisan egy év. Ezzel pedig újból elijeszthetik a külföldi befektetőket. /Újabb rendelkezés. Románia elijeszti a befektetőket? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 18./"

"Az olténiai dinnyeárusoknak Erdély jelenti a civilizált nyugatot. Nyáron a városokat valósággal elözönlik a gyors beszédű, barna bőrű dinnyeárusok, akik teherautókról lerakott gyümölcshegyeik árnyékában, kézzel tákolt kunyhókban vagy a puszta földön alszanak júliustól szeptemberig, hogy néhány milliós nyereséggel - és sokszor egy tüdőgyulladással - gazdagabban térjenek haza délvidéki falvaikba.Egy hatvanesztendős árus először jött ide. "Erdélyben még soha nem voltam, ez olyan, mint Amerika vagy Németország... Ennyi civilizált embert egy helyen sosem láttam!" - mondta. Az oltyánok több mint négyszáz kilométert tesznek meg Marosvásárhelyig, ahol aránylag jó körülmények várnak rájuk. A tehetősebbek a piaci szállóban szállnak meg, vagy a közelben bérelnek hárman-négyen egy szobát. "Leterítünk egy kartondobozt, rá egy plédet, és alszunk - már amennyire lehet aludni. Ha esik, akkor a plédet felülre tesszük" - mondja az egyik idősebb kofa. Az eladók a magyarokat tartják a legkorrektebb vevőknek. /Szucher Ervin: Új nomádok lakják az utcák sarkait. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./"

"Az európai uniós belépésben reménykednek címmel tekintette át júl. 17-i számában a romániai magyarság helyzetét a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német napilap. Az újság bukaresti tudósítója ismertette a Romániában élő magyarság területi megoszlását és számbeli arányait, utalt Markó Bélának az RMDSZ mérsékeltként jellemzett elnökének politikai irányvonala és a Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnöke nevével összefonódó radikális törekvéseknek az eltérésére. Markót idézve vázolta a romániai magyarság politikai lehetőségeit. Markó Béla Karl-Peter Schwarz újságíróval beszélgetve rámutatott: "mi nem vagyunk agresszívak, a politikai radikalizmusnak nincs hagyománya a Kárpát-medencében". Az autonómia kérdéséről szólva Markó megjegyezte, hogy "a radikálisok beszélnek róla, mi pedig csináljuk". Valamennyi magyar vezető, még a mérsékelt Markó is, egyetért abban, hogy a területi autonómia lépések sorával elérhető, idézte Vasile Dincut, Románia nemzeti kisebbségekért felelős miniszterét a német lap. /A romániai magyarság helyzetéről. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./"

"Marosvásárhelyen a főtanfelügyelő-helyettes lemondását követően összeült a PSD és az RMDSZ és nyilvános bocsánatkérésre kényszerítették a lemondást okozó személyeket és visszahelyezték tisztségébe a magyar főtanfelügyelő-helyettest. Nem ez történt Nagybányán, ahol elnökségi határozat ellenére sem volt elég elnökségi akarat és készség Cziple Aurél főtanfelügyelő-helyettes tisztségbe való visszahelyezésére. A történteknél már csak a 46% -os érettségi "siker" lehet csak szomorúbb. /Jaklovszky György: Újra szót kérek! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 18./"

"A Csíki Székely Múzeumnak augusztus elsejétől új igazgatója lesz a székelyudvarhelyi Gyarmati Zsolt személyében, aki a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem szakán szerzett diplomát 1997-ben. Budapesten, ösztöndíjasként doktori képzésen vett részt, ezzel párhuzamosan pedig jogi tanulmányokat is végzett. Gyarmati a múzeum és a kinti világ kapcsolatának szeretné javítani. Vonzóbbá kell tenni ezt az intézményt a turizmus számára, hiszen itt vannak sűrítve a Csíki-medence történelmi és kulturális értékei. /Bágyi Bencze Jakab: Udvarhelyi igazgató a Csíki Székely Múzeum élén. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 18./"

"Szentmisével kezdődött a jubileumi X. Borsos Miklós Alkotótábor megnyitója júl. 16-án Gyergyószárhegyen. A tíz éve működő gyermekrajztáborba összesen 28 gyermek érkezett a vajdasági Tótfaluból, a magyarországi Balatonenyingről, Szigetszentmiklósról és Gödöllőről, valamint Marosvásárhelyről, Pusztináról, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról és Csomafalváról. A résztvevő gyermekek kiválasztása régiónként pályamunkák révén történt, melyek témája a Rákóczi évfordulóhoz kapcsolódva egy kuruc dal illusztrálása volt, "A jó lovas katonának de jól megyen dolga" idézettel. /(Gál Éva Emese): A X. Borsos Miklós Alkotótábor gyermekeknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./"

"Huzella Péter s építészként kezdte pályafutását, majd zenésszé avanzsált, később a Kaláka együttesben töltött húsz esztendőért átvehette a Kossuth-díjat. A közönség, a gyerekek Zenegér nevű sikeres tévésorozata nyomán is ismerhetik. A Kaláka zenészeként 15 albumban működött közre. Huzella 1995 óta szólóénekes, ezenkívül több nagy sikerű gyermekműsor kitalálója, vezetője. A Zenegér televíziós műsorban minden vasárnapra kellett írni egy dalt. Mára kétszáz ilyen dal van, melyet ő írt. /Barabás Blanka: A szó énekelve erőteljesebb. Beszélgetés Huzella Péterrel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 18./"

"Júl. 17-én a Kolozsvári Írók Társaságának székházában átnyújtották a 2002-es esztendőre szóló irodalmi díjakat. A kitüntetettek között három magyar is szerepelt: Szilágyi Júlia a Versenymű égő zongorára, Szabó Gyula a Képek a kutyaszorítóból című kötetéért részesült elismerésben, míg Király Farkas a Higanymadár című kötetéért debüt-díjat kapott. /Átadták az irodalmi díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./"

"Csire Gabriella és Csire József új könyve /Bűvös dalnok, Corvin Kiadó, Déva/ hangszermesékről szól, a hangszerek sorsalakulását villantja fel. "Hadd nevezzük el a zeneművészet és szépirodalom, a zenetudomány és kultúrtörténet határmezsgyéjén keletkezett új szellemi földrészt hangszermitológiának" - javasolják a kötet szerzői. A szerzőpáros a hangszerek történetének nyomába ered. /Németh Júlia: Hangszermitológia. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./"

"A református egyház szervezésében kétnapos, nagyszabású rendezvénysorozat színhelye lesz Mezőbergenye a hét végén. A gyülekezeti ház avatóünnepsége júl. 20-án lesz. Délután bemutatják Nagy Péter falumonográfiáját és Gálfy-Bódi Tamás Az ébredés dilemmái című kötetét. /mezey: Falutalálkozó és gyülekezetiház-avató Mezőbergenyében. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./"

"Nagybányán júl. 22-én indul a Bábos-tábor a Teleki Magyar Házban. Bereczki Gyula kolozsvári bábművész vezetésével a bábkészítés titkaival ismerkedhetnek meg a résztvevők. /A jövő héten indul a Bábos-tábor. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 18./"

"Júl. 20-án lehet meglátogatni a Pityipalkó-tábort a Sólyomkő alatt, ugyanis a nagybányai gróf Teleki Sándor cserkészcsapat a szamosújvári Czetcz János, valamint a kolozsvári Dónát cserkészcsapatok társaságában ott verték fel sátraikat. /Vasárnap látogatható a Pityipalkó-tábor. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 18./"

"Erdőszentgyörgyön, a Rava utcát elhagyva található Rava. A központban 1991-ben szépen felújított unitárius templom áll. A magyar közösség lelkészt is eltart, pedig a falunak alig van 398 lakója. A magyar közösség azonban csak egyharmada a falu lakosságának, számuk kevéssel haladja meg a 160-at. Az átlagéletkor igen magas. Az 1950-es kollektivizálás a pusztulás kezdetét jelentette. 1952-ben épült a kultúrház, 1970-ben orvosi rendelőt építettek, mindez nem állította meg a lassú elvándorlást. Az iskolában mára egy magyar gyermek sem maradt. Az elemisták mind roma szülők gyerekei. /Kilyén Attila, Korondi Kinga: Élet a "végeken". = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./"