Lemondásra szólította fel Cristian Hadji-Culea, a Román Televízió elnöke Boros Zoltánt, az RTV magyar szerkesztőségének vezetőjét, mert Boros főszerkesztő meghaladta a nyugdíjkorhatárt. Boros tizenkét éve tölti be az RTV magyar szerkesztőségének vezető tisztségét, és annak ellenére, hogy valóban meghaladta a nyugdíjkorhatárt, augusztus végéig szóló érvényes szerződése van, amelynek megkötésekor életkora nem jelentett akadályt. Boros Zoltánt meglepte Hadji-Culea felszólítása, amely mögött különös indíték húzódhat meg. Nem hiszi, hogy elsősorban a román politikai pártoknak kellemetlen a személye, sokkal inkább egy-két embernek az RMDSZ vezetőségéből — mondotta Boros. — Az elmúlt tizenkét évben az RTV magyar adásának szerkesztői igyekeztek a közszolgálatiság legnemesebb szellemében eljárni, és hitelesen tükrözni a valóságot. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával a közszolgálati sajtónak ugyanolyan kritikusan, de jóindulatúan kell bírálni a hatalmon belül levő RMDSZ-t, mint a többi pártot. Az RTV magyar adása soha nem volt RMDSZ-ellenes, mindössze annyit tett, hogy minden számottevő, felelős véleménynek helyt adott. /Székely Kriszta: Szezonvégi takarítás az RTV-ben. Kinek kényelmetlen Boros Zoltán? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./ A szerkesztőség értesülése szerint az esetleg megüresedő vezetői állásra a legesélyesebb Kós Anna szerkesztő. A hírre reagálva Kós Anna elmondta: szerinte semmi különös nincs abban, hogy egy 63 éves főszerkesztőt, aki az elmúlt négy évben betegeskedett, felkérnek a lemondásra. Úgy véli, Boros Zoltán nem tudta kellőképpen ellátni feladatát.

A Transindex írt Verestóy Attila cégeiről és azok lehetséges jövedelméről. Végre, vannak gazdag erdélyi magyarok is, akik nagylelkű adományaikkal kivezetnek bennünket ebből a nyomorból! – mondta Sike Lajos újságíró, ahányszor csak a Verestóy név feltűnik valahol. Kívánja, hogy mindegyik választott vezető legalább ennyire vigye, "miközben közös dolgainkat keményen és következetesen képviselik ott, ahol kell" – áradozott bátran, így folytatva: Legyen csak Verestóyland, Markóland, Takácsland, Tőkésland, Toróland, Rádulyland és így tovább, vonzáskörükben jól menő családi farmok, vállalkozások, jól felszerelt magyar iskolák, egyetemek, mind több elégedett család. /Sike Lajos: Verestóyland. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Ma még az elemi oktatás sújtja a krónikus gyermekhiány Nagyváradon, ám pár év múlva felsőbb osztályokba is begyűrűzik - jelezte Pető Csilla nagyváradi szaktanfelügyelő. A Bihar megyei magyar elemi oktatásért felelős tanfelügyelőnő szerint a nagyvárosok lakótelepein is erőteljesen a szórványosodás, Ősszel Nagyváradon 150-160 elsőssel kevesebb kezdi meg az iskolát, ezért 8 tanítónőnek megszűnik az állása. /(Balla Tünde): Figyelmeztet a tanfelügyelő. Krónikus gyerekhiány nagyvárosainkban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Marc Tiberiu, Szilágy megye prefektusa az úgynevezett "etnikai botrányügyben" foglalt állást sajtótájékoztatóján, azokkal a sajtójelentésekkel kapcsolatban, melyek a szilágysomlyói önálló magyar általános iskola létesítésé létesítésének szándékáról számoltak be. Megjegyezte, hogy a kezdeményező csoportban részt vesz Vida Gyula parlamenti képviselő, aki szilágysomlyói lakos, tehát nem az RMDSZ indította el a két tagozat különválását, hanem a listát aláírók. Az ügyet felröppentő Magazin Salajean külön megszólaltatta a DP megyei elnökét (volt államvédelmi tiszt), illetve Szilágysomlyó polgármesterét (volt főtanfelügyelő, korábban PUNR-tag), akik szerint veszélyes, nem indokolt a szétválás, az ilyesmik az erdélyi autonómia malmára hajtják a vizet, nem indokolt az RMDSZ fellépése az önálló iskoláért. /(Fejér László): "Etnikai botrányügy" Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

A szilágysomlyói önálló magyar tannyelvű iskola újraindításával kapcsolatban a helyi román sajtó olyan iratok tartalmát közölte, amelyekről nem tudni, hogyan kerültek a sajtó birtokába. A Graiul Salajului napilap a beadvány fénymásolatát is közli a kezdeményező bizottság tagjainak saját kezű aláírásaival. Vida Gyula képviselő elmondta, hogy az említett iratot még egyetlen hivatalos szerv felé sem továbbították. Egyelőre nem tudják, hogyan jutott hozzá ehhez a román nyelven megjelenő zilahi napilap. /Kovács F. Lajos: Szilágysomlyó: Tovább gyűrűzik az iskolabotrány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

A szórványban szívszorongva várták a magyarok a népszámláló biztosokat. Élesden kitették a kétnyelvű táblákat, mivel a korábbi népszámlálás adatai szerint ez kötelező volt. Aztán kiderült, hogy tíz év alatt az élesdi magyarság a szögesdrót túlsó oldalára száműzetett, mivel 19 százalékra csökkent a száma. Szinte csodálatra méltónak is lehetne nevezni az élesdi városatyák döntését, amellyel a táblákat mégis meghagyják eredeti helyükön. Nagyszeben bejáratánál háromnyelvű tábla fogadja az odalátogatókat, holott a német kisebbség talán még a két százalékot sem éri el a városban. De nem ez az egyedüli példa: sorolhatnánk még Szászrégent, a Nagykároly környéki falvakat és sok más erdélyi települést. Ahol a törvény szögesdrótját sikerült a barátság kötelévé fonni. /Lukács János: A szögesdróton túl. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./

Jún. 12-én a parlamenti bizottságok egyöntetűen pozitívan véleményezték a pártok, a kormány, Románia elnöke és a televízió alkalmazottainak jelöltjeit az RTV új adminisztratív tanácsába. A kormány a tanács jelenlegi elnökét, Cristian Hadji-Culeát jelölte. Az RMDSZ Gálfalvy Zsoltot jelölte tagnak, és Niculescu Antont helyettesnek. A szavazásra a tervek szerint jövő héten, a két ház közös ülésén fog majd sor kerülni. /Gálfalvy Zsoltot jelölte az RMDSZ az RTV vezető tanácsába. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye mellett működő Caritas-szervezet 1990. március 20-án alakult meg, székhelye is a püspökség szomszédságában, a Kanonok-soron van. Rajna József római katolikus plébános-igazgató igyekszik átláthatóbbá tenni tevékenységüket a sajtó irányában. A 2001-es esztendőbeli tevékenységüket egy füzet mutatta be. Az idősgondozás és egészségügyi program összekapcsolódik, mert poliklinikájukon általános orvosi rendeléstől számos szakorvosi konzultációkig sokmindent elvégeznek. Évente átlagban 16 ezer receptet állítanak ki. A Segítő Jobb Alapítvány olyan betegek külföldi, főleg magyarországi kezelését támogatja, akiknek itthon nem létezik gyógymód. Az idősgondozást részben a 40 férőhelyes Szent Márton Öregek Otthona végzi. A házi idős és beteggondozási programban tavaly havonta átlagosan 395 személyt gondoztak. Az egyházmegye területén hét beteggondozói központ működik. Nem felekezeti vagy nemzetiség-függő, hogy segítsenek valakin. Alapélelmiszerekből összeállított csomagokkal segítik a családokat, öregeket és más rászorultakat. A szegénykonyhán naponta 200 személyre főznek. Nagyobb beruházás lesz a szociális konyha felújítása, a szentjobbi szociális gyermekotthon megépülése. Folyamatos a cigánygyermekek megsegítése. Legfiatalabb a fogyatékos-gondozói programjuk. /Balla Tünde: Új tervek, de a régi munkát végzi a nagyváradi Caritas. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Nincs szükség magyar nyelvű mezőgazdasági és ezen belül állategészségügyi szakoktatásra Maros megyében, hisz telítetté vált a szakma, s a végzősök nem tudnak majd elhelyezkedni - jelentette ki egy az RMDSZ megyei szervezetének tisztségviselője. A mezőgazdasági, állategészségügyi, mezőgépészeti anyanyelvű oktatás hiányát pedig nem lehet azzal elintézni, hogy tele a szakma, nincsen a fiatalokra szükség. Ilyenformán ugyanis feltevődik a kérdés, hogy minek képezzük százával az orvosokat, hisz hovatovább úgysem lesz ahova elhelyezni őket. Egy jó iskolaközpontra igenis nagy szükség lenne Maros megyében, ahol színvonalas szak- és szakközépiskolai oktatás során a mezőgazdaság, s ezen belül a növény- és zöldségtermesztés, a farmgazdálkodás, a szőlőtermesztés, továbbá az erdőgazdálkodás és az állattenyésztés területén járatos fiatalok végeznének. /(bodolai): Miért is "nyüsletünk"? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./

Költözik az Andrei Saguna Szakközépiskola a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium épületéből Telekkönyveztette a nagyváradi Királyhágómelléki Református Egyházkerület a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium épületét, melyben jelenleg még az Andrei Saguna Szakközépiskola működik. Az erről szóló megállapodást ezen a héten írja alá az egyház, a polgármesteri hivatal, a tanfelügyelőség és az iskola vezetősége, ám az iskola átköltöztetése körüli bonyodalmak miatt akár három év is eltelhet, amíg az épület teljesen felszabadul. A szóbeli megállapodás szerint az épület egy részét őszig felszabadítja az intézmény, és a szóban forgó osztályokat átköltözteti egy másik iskolaépületbe. Tőkés László püspök a helyi lapban azt nyilatkozta, hogy a polgármesterrel és az önkormányzat képviselőivel folytattak megbeszéléseket. "Terepszemlét tartottunk, és azt az ígéretet kaptuk, hogy iskolakezdésig hajlandóak és módjukban áll rendelkezésünkre bocsátani az épület nagyobb szárnyát." Greta Postole, a Saguna Szakközépiskola igazgatója elmondta, egyelőre a kisebbik épületet tudja felszabadítani. /Simon Judit: Három évig is eltarthat a költözködés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./

Szabó Gabriella zenetanárnő néhány évvel ezelőtt alapította az újszentesi iskolában a Napsugár nevű kamarakórust. Az Új Ezredév /Temesvár/ református gyülekezet őt hívta meg a 2000-ben alakult kórusának vezénylésére. A zenetanárnő egyesítette a két énekkart, és közösen léptek fel a magyarországi Szentesen a testvérvárosok harmadik kulturális fesztiválján. Jugoszláviából Bácskatopolya asszonykórusa, a több mint két évtizedes hagyománnyal rendelkező Kaláris érkezett erre a fesztiválra. /Szekernyés Irén: Két énekkar dirigense. Az egyesített énekkar. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

Kismajténynak immár harmadik éve van állandó, helyben lakó református lelkipásztora Ilyés Tamás személyében. Első lépésként elkezdték a romokban heverő parókia helyreállítását. A gyülekezet 314 lelket számlál, az elmúlt évek során nagyon nagy volt a lélekszámapadás. Ebben az évben egyelőre a keresztelések száma volt a nagyobb. A faluban még 800 ortodox és 60 román ajkú görög katolikus van. A tiszteletes foglalkozik az ifjúsággal. Az asszonyok csigatésztát készítenek, amelynek árusításából anyagilag támogatják a gyülekezetet. Most a templomfelújítás következik a sorban. Nagy problémát jelent, hogy Kismajtényban magyar nyelvű tanítás nincs, csak negyedik osztályig: a felső tagozatot román nyelven végzik a magyar gyermekek. A tiszteletes ezért indított feleségével egy magyar irodalom és nyelvtan önképzőkört a fiatalok számára. /Fodor István: Kismajtény: Újjáéledő egyházi élet, példás összefogás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

Nagymedvésen május 18-án megrendezték a falu szülöttjeinek találkozóját. A falucska, jelenlegi 214 lelket számláló — még mindig teljes egészében magyar — lakosságával (színromán környezetben), eleven példája a fennmaradásért folyó küzdelemnek, bár az utánpótlást csupán 13 óvodás és 9 kisiskolás jelenti. A találkozón a Rapó hagyományőrző tánccsoport mutatta be műsorát. Fellépett Kilyén Ilka színésznő is. A rendezvény nagymértékben a falu szülöttjének, a Marosvásárhelyen élő sikeres vállalkozónak, Illés Kálmánénak is köszönhető. Jövőre talán elkészül a falu kismonográfiája is, melynek gondozását szintén ő vállalta fel. /Bulyovszky Loránd, Marosvásárhely: Falutalálkozó Nagymedvésen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Divina dolce Várad a címe annak a versalbumnak, amelyet Nagyváradon, a Tibor Ernő pincegalériában mutattak be múlt hét végén. A várost megéneklő közel harminc költeményt válogatták egy kötetbe szerkesztői, Pécs László költő-újságíró és Péter I. Zoltán, szintén újságíró, Várad helytörténésze, a verseskötet kiadásával most debütáló Prológ Tankönyvkiadó felkérésére. Adytól a Holnapos költőkön át a kortársakig vezet a kötetbe foglalt hosszú történeti út. /Könyvbemutató a pinceteremben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az MTI-nek az anyaországi támogatásokkal kapcsolatos elképzeléseiről beszélve fontosnak nevezte: ne csak csúcsszinten tartson az RMDSZ kapcsolatot a magyar kormánnyal és a magyarországi pártokkal, hanem a kapcsolatépítés terjedjen ki az egyes magyarországi minisztériumok és az RMDSZ illetékes törvényhozó, szakértői együttműködésére is. Elképzeléseik között szerepel az is, hogy az RMDSZ valamilyen módon legyen jelen Budapesten. /RMDSZ-képviseletetet Budapesten? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ Az elmúlt években jelentősen növekedtek a határon túli magyaroknak szánt anyaországi támogatási összegek, de nem biztos, hogy a támogatás hatékonysága ezzel arányosan javult -jelentette ki Markó Béla. Szerinte eljött az ideje annak, hogy az egész támogatási rendszert áttekintsék, a különböző támogatási formákat egymásba illesszék. Új támogatási formák jelentek meg, elsősorban az oktatás terén. Példaként említette, hogy oktatási támogatást nyújt jelenleg az Illyés és az Apáczai Közalapítvány, a magyar oktatási minisztérium. Románia esetében teljesen új formaként megjelent a Sapientia magánegyetem létrehozására és fenntartására biztosított évi 2 milliárd forintos magyar költségvetési támogatás. Emellett léteznek alkalmi források is, például az ifjúsági és sportminisztérium részéről. Markó hangsúlyozta, hogy a döntésekből ki kell iktatni a politikai szempontokat, a rokonszenvek szerinti juttatások lehetőségét. /Markó: Újra kell gondolni a támogatási rendszert. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14/

Temesváron nincs magyar napilap. Egyszerűen megszűnt, jó pár évvel ezelőtt. Egyszerre hét (!) színész válik meg a marosvásárhelyi társulattól és szerződik át Magyarországra. Az hittem, ilyesmi nem múlhat el visszhang nélkül. Elmúlt – jegyezte meg Hercz Péter operaénekes. Simon Gábor igazgató kétségbeesetten jelezte, hogy exodus történik: Kolozsváron a Magyar Operából tömegesen szerződnek át a fiatalok Magyarországra, mert itthon képtelenek megélni. Évek óta egyre üresebb nézőtérrel játszanak, ismerte el Hercz Péter. - Kolozsváron 9 magyar osztállyal kevesebb indul a jövő tanévben. Miért nem aggasztják ezek a riasztó jelek politikai/szellemi elöljáróinkat, anyaországunkat, alapítványainkat? – tette fel a kérdést. Egy ideig — amíg vegyes házasságot nem kötnek, és végleg át nem térnek a többségi vallásra — a történelmi magyar egyházak kénytelenek lesznek román nyelvű istentiszteleteket bevezetni, hogy híveiket megtartsák. Azok a tanárok, akik tanították volna a kilencosztálynyi magyar gyermeket, kénytelenek lesznek — akaratuk ellenére — román osztályokban tanítani, mert meg kell élniük. /Hercz Péter: Visszhang nélkül... = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14/

Olvasva a jún. 11-i Szabadságban Szabó Csaba Előttünk az özönvíz című rövid, lényegretörő írását az erdélyi magyarság helyzetéről, mint felelős értelmiségi felteszem a kérdést: mi a teendő? – olvasható dr. Neményi Ágnes reagálásában. Válasza: összefogás civil módon, önálló intézmények építése érdekében. Az egyetem ügyében szükség volna egy magyar részleg dolgaiért felelős TANÁCS létrehozatalára. Újra kell fogalmazni a teendőiket. /Dr. Neményi Ágnes: Visszhang. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14/

Jún. 12-én és 13-án tartotta közgyűlését az Erdélyi Református Egyházkerület Kolozsváron. Tonk Sándor főgondnok hangsúlyozta, hogy az egyházat gyengítő, romboló erők felerősödőben vannak: elnéptelenedés, belső ellentétek, hitbeli elbizonytalanodás, a formális keresztyénség terjedése, az egyházat megosztó mozgalmak stb. A közgyűlésen felszenteltek huszonnyolc segédlelkészt. Az egyházkerület történetében először fordult elő, hogy a lelkészi jelentések alapján egy év alatt a lélekszám 10 ezerrel fogyott. Az elmúlt időszakban egyre több lelkész akarja elhagyni Erdélyt, hogy családjával külföldre települjön. Nagyon sok kis gyülekezetben a lelkész az utolsó őrálló. /Huszonnyolc református lelkészt szenteltek fel. Egyre kevesebben vagyunk. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14/

Véget ért az a 2001–2002-es tanév. Jún. 13-án főleg a magyar tannyelvű iskolákban volt az évzáró. Reformtanévnek mutatkozott, hiszen két újítás is szerepelt: az első félév vakációjának megszüntetése, és a kötelező kilencedik osztály bevezetése. Az utóbbi elmaradt, és most sem tudni, hogy szeptemberben életbe lép-e, vagy sem. Az óvodai tanévzáró ünnepségek terén újdonságok is tapasztalhatók, ugyanis az idén megtört a székelyruhás-fonós évzáró előadások egyeduralma, és egyre több helyen búcsúznak a nagycsoportosok polgári jellegű előadásokkal. /Szabó Csaba: Véget ért a 2001–2002-es tanév. Megtört a székelyruhás előadások egyeduralma. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14/

Markó Béla felesége fogja vezetni az RTV magyar szerkesztőségét - állítja a Ziua Boros Zoltán jelenlegi főszerkesztőre hivatkozva, akit egyébként felkértek, hogy mondjon le. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

Eric Jürgens holland parlamenti képviselő, aki az Európa Tanács (ET) megbízásából jelentést készített a magyar kedvezménytörvényről, rendkívül negatív álláspontot alakított ki a jogszabályról. Mint a Népszabadság birtokában lévő jelentésből kiderül, az messze túlmegy még azokon a bírálatokon is, amelyeket korábban a Velencei Bizottság, majd az EBESZ fogalmazott meg.Az Európa Tanács jelentéstevője szerint a magyar státustörvényt hatályon kívül kellene helyezni, és szükség lenne új jogszabály megalkotására. A dokumentum utal arra, hogy a szomszédos országok is bírálták a jogszabályt, mert ez szerintük megsérti a területi szuverenitás tiszteletben tartását, az alapvető szabadságjogok tiszteletét, beleértve a diszkrimináció tilalmát is. Tabajdi Csaba, az ET közgyűlésén részt vevő magyar delegáció vezetője elfogadhatatlannak tartja ezt az álláspontot. Tabajdi szerint a Jürgens-jelentés valójában a létében kérdőjelezi meg a magyar kedvezménytörvényt, emiatt nagyon sürgősen el kell kezdeni egyeztetni a határon túli szervezetekkel, és jó lenne, ha az Országgyűlés nyári szünete előtt át lehetne vezetni a kedvezménytörvénybe a Velencei Bizottság ajánlásait. /Elfogadhatatlan a jelentés. Bírálja a státustörvényt az Európa Tanács szakértője. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./

Hargita megyében 11 kilencedik osztállyal indul kevesebb, mint az elmúlt esztendőben - számolt be Kálmán Ungvári Zsófia főtanfelügyelő a változásról, ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy az osztálylétszámok 25-ről 28-ra növekedtek. Az elmúlt évi 108 osztály helyett idén 97 kilencedik osztály indul, esti osztály pedig nem szerepel az ez évi Hargita megyei beiskolázási tervben. A főtanfelügyelőnő azt is elmondta, hogy elméleti osztályokban csupán azon diákoknak érdemes tanulniuk, akik egyetemen szeretnék tanulmányaikat folytatni. Nincs értelme munkanélkülieket képezni - tette hozzá. A csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban idén 5 kilencedik osztály-, az Octavian Goga Kollégiumban-, a Székely Károly- és Kájoni János Iskolaközpontban 4-4 osztály, az Építészeti Líceumban és a Venczel József Iskolaközpontban 3-3 osztály, a Nagy István Művészeti Líceumban és a Segítő Mária Líceumban 2-2 kilencedik osztály indul. /(Hátsekné Kovács Kinga): Kevesebb kilencedik osztály. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

Az RMDSZ és a kormányképviselet tavaszi látogatása után a Bákó Megyei Tanfelügyelőség végre jóváhagyta a csángó szülők azon kérését, hogy gyermekeik számára hivatalosan is induljon magyar nyelvű oktatás Csángóföldön. Asztalos Ferenc, a parlamenti oktatási bizottság alelnöke beszámolt arról, hogy a Csángó Szövetség vezetősége riadóztatta az RMDSZ parlamenti képviseletét, mert a pusztinai iskola román igazgatója – félretájékoztatva a szülőket – ellenpropagandába kezdett, azt állítva, hogy a magyar nyelvű tanítás bevezetésével több fontos tantárgyról – például az informatikáról is – le kell mondjanak, melyek nélkül nehéz érvényesülni a jövőben. Miután Bukarestből felhívták a Bákó Megyei Tanfelügyelőséget, az említett iskolaigazgató véleménye mindjárt megváltozott, és abbahagyta az ellenpropagandát. Most már csak egy aláírásra van szükség. A folyamatos politikai nyomás eredményeként most már semmi akadálya nincs a csángóföldi magyar nyelvű oktatás jóváhagyásának – vélekedett Asztalos Ferenc. /Bágyi Bencze Jakab: Utolsó stációjához érkezett a csángóföldi magyar oktatás kálváriája. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./ Az Oktatásügyi Minisztérium jóváhagyta a pusztinai és klézsei kéréseket. Az állami oktatás keretében indulhat be a következő tanévtől a magyar nyelv oktatása két moldvai csángó településen. Jún. 13-án Markó Béla RMDSZ-elnök és Asztalos Asztalos Ferenc tárgyalt Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszterrel és Viorel Hrebenciuckal, a kormánypárt képviselőházi frakcióvezetőjével. Ősszel Pusztinán 24, Klézsén pedig 17 gyermek kezdheti meg immár az állami közoktatás keretében a magyar nyelv tanulását heti három vagy négy órában. E tantárgy részét képezi majd a tanrendnek, a gyermekek jegyet kapnak, és a nyolcadik meg a tizenkettedik osztály végén vizsgáznak belőle. "Lám, a magánházakban megszervezett iskola utáni foglalkozás meghozta az eredményét – értelmezte a döntést Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke. - A tanfelügyelőség részéről már semmi akadálya nem lesz a magyar nyelvtanítás beindításának - jelentette ki a Krónikának Livia Liliana Sibisteanu, a Bákó Megyei Tanfelügyelőség csángó ügyekben illetékes helyettes vezetője. /G. Á.: Magyarórák a csángóföldi iskolákban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./

Úgy tűnik – immár minden akadály elhárult a moldvai csángók iskolai magyartanítása útjából. Aki ismeri a csángók többéves harcát, csak akkor hiheti el a sikert, amikor a pusztinai, a klézsei iskolában az első magyar szavakat írják a táblára. Amikor majd a moldvai csángó családok azt látják, nem kell már a tanár, az igazgató, a polgármester, a rendőr haragjától tartani, bátrabban vállalják identitásukat. Az öröm mégsem lehet teljes, mert politikai szinten kellett megegyezni a csángók anyanyelvoktatásáról. Nincs kétsége afelől, hogy az RMDSZ-nek fizetnie kell ezért az eredményért, szögezte le Gazda Árpád. Lehet, hogy székelyföldi kolostortelkekkel, esetleg igen szavazatokkal akkor is, amikor a lelkiismeret nemet mondana. /Gazda Árpád: Balkáni adok-kapok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./

Adrian Vlad Casunean, a Szociáldemokrata Párt háromszéki képviselője hadat üzent Albert Álmosnak, Sepsiszentgyörgy polgármesterének, valamint Demeter Jánosnak, a Kovászna megyei tanács elnökének. "Albert Álmos az a személy, aki az irodájában még ott tartja a magyar zászlót. Ha más országot szeret, akkor költözzön oda. A szégyentelensége már nem ismer határokat… Itt az ideje, hogy Albert megértse, hogy Románia állampolgára " – üzente a sajtón keresztül az SzDP-s honatya. Casunean Demeter János tanácselnököt sem felejtette el megemlíteni. "Az az érzésem, hogy Demeter és Albert Álmos azt akarják, hogy ne legyen nyugalom itt. Véleménye szerint a két háromszéki politikusnak az az érdeke, hogy etnikai konfliktusokat szítson a régióban. /Kiss Edit: Itt a zászló, hol a zászló. Albert Álmos fejét követelik. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 14./ A megye román civil szervezetei tiltakozásukat fejezték ki Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere azon döntése ellen, amely a hivatal tornyán található román lobogó eltávolítására irányult. A hivatal tornyára a román zászlót 1944. szeptember 8-án tűzték ki, annak emlékére, hogy Sepsiszentgyörgy volt Erdélyben az első város, amelyet a román hadsereg felszabadított a horthysta uralom alól – áll a kilenc kulturális, valamint egyházi liga és egyesület képviselői által megfogalmazott tiltakozó levélben. A közleményben az aláírók minősíthetetlennek nevezik Albert Álmos cselekedetét, úgy vélik: a polgármester ezáltal a román nemzeti szimbólumokat gyalázta meg, és merényletet követett el a nemzeti, egységes állam szuveranitása ellen. A zászló eltávolítását provokációnak minősítve, a román szervezetek kérték Horia Grama prefektustól a polgármester leváltását. Ennek kapcsán Albert Álmos polgármester elmondta: "Jó pár hónapja egy olyan törvényes rendelkezés lépett életbe, amely előírja a nemzeti zászlók használatát középületeken, és a jogszabály pontosan meghatározza a lobogó helyét is, azaz a két zászló a hivatal bejárata fölött kell legyen." A tiltakozó levél nyilvánosságra hozatalát követően Octav Cosmanca miniszter közlemény adott ki, amelyben felszólította Albert Álmost, hogy tegye vissza a lobogót eredeti helyére. /Kiss Edit: A román civil szervezetek nemzeti lobogót akarnak a városháza csúcsára. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 14./

Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármester jelenlétében avatták fel jún. 13-án a legnagyobb Temes megyei magyar iskola, a Bartók Béla Líceum kibővített és felújított bentlakását. Az avató ünnepségen részvett a helyi RMDSZ szervezet két városi tanácsosa, Halász Ferenc és Fórika Éva, valamint a Líceum vezetősége. A temesvári Városháza nem kevesebb mint kétmilliárd lejjel járult hozzá létesítmény kibővítéséhez. Ezzel 17-re nőtt a 3-4 ágyas lakószobák száma, összesen 62 férőhellyel. Az új létesítmény lehetőséget nyújt arra, hogy a Bartók Béla Líceum civilizált körülmények között szállásolja el a megye vidéki városaiból - ahol sajnos mindenütt megszűnt a középiskolai magyar tagozat - és falvaiból származó középiskolás diákokat. Nagy szükség van erre a bánsági szórványban, hiszen bentlakás híján a vidéki magyar diákok zöme a helyi román középiskolába iratkozna. /(Pataki Zoltán): Bentlakás-avató a Bartók Béla Líceumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

Évadzáró előadásokat tartanak a hét végén Marosvásárhelyen, a Színművészeti Egyetemen. Az évadzáró előadás-sorozat a Stúdió fennállása óta, 1962-től létező szokás, – tájékoztatott Kovács Levente, az egyetem dékánja. A Színművészeti Egyetemen idén sok év után ismét indul rendező osztály, a teatrológia szakra pedig már az érettségi általánosa elegendő a beiratkozáshoz. Az egyetem kínálata ebben az évben bábszínház tagozattal is bővül, a vezetőség évente váltakozó román és magyar tannyelvű osztályt indít. /Antal Erika: Új szakok a Színművészeti Egyetemen. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./

Tíz évvel ezelőtt kezdődött, hogy versmondó vetélkedőt rendeznek kisiskolások számára. Azóta, a hagyományossá vált megyei verseny színhelye Bethlenbe költözött. Idén A nyelv csak élve tündököl versenyen, jún. 8-án a megye 21 magyar tagozatú iskolájából 13 képviseltette magát, 68 diák és legalább ennyi szülő és tanító. Tíz év óta Borsos László aktív szervezője és éltetője a rendezvénynek. A jövőben a besztercei Magyar Háznak kellene átvenni a szervezést és lebonyolítást. /Toók Katalin: A nyelv csak élve tündököl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

Szatmárnémetiben a helyi sajtó közzé tette a különböző egyházak földigénylését. Az 1300 hektárnyi területből közel 700 hektárt az ortodox egyház kér. Nem azért, mintha ennyit elkoboztak volna tőle, de ha van miből adni, akkor miért ne. Jellemző, hogy a nagykárolyi polgármesteri hivatalhoz benyújtott kérvényük is közel 100 hektárt igényel, holott a város és környéke régi katolikus vidék. /Földigénylésben is első az ortodox egyház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

Több reklamáció is érkezett annak kapcsán, hogy késnek a magyarigazolványok; néhányan nem kapták kézhez a dokumentumot, annak ellenére sem, hogy már hónapokkal ezelőtt benyújtották igénylésüket. Farkas Zoltán, a nagybányai státusiroda vezetője kifejtette: 1145 igénylőről illetve kérésről van szó, ezek a rendszer beindításának kezdeti időszakában halmozódtak fel, ekkor még nem a számítógépes útvonalon jutottak el a budapesti elbíráló hivatalba. Budapestről kérték, hogy az addig összegyűlt kérvényeket juttassák el a kolozsvári konzulátusra. Azonban több megyéből is begyűltek az iratok, több mint ötvenezer kérésről volt szó, leginkább Székelyudvarhelyről és környékéről. Ez már Kolozsvárnak is sok volt, a konzulátus nem volt felkészülve ekkora rohamra, így Budapestre küldték tovább az anyagot. Nem vesztek el kérvények, hangsúlyozta. - Az elmúlt hétig 330 ezer magyarigazolványt bíráltak el és adtak ki Magyarországon. Ezek kétharmada erdélyi, illetve romániai személy birtokában van. Ehhez jön még százezer ugyancsak erdélyi diákigazolvány, 1400 pedagógusigazolvány és 14 oktatói kártya. Máramarosban a magyarság 15 százaléka igényelt magyar igazolvány. Beszterce-Naszód megye vezet 25 százalékkal, aztán következnek a székely megyék, majd Szilágy megye. Aradon alig 6 százalék ez az arány. /Dávid Lajos: Máramarosban a magyarság 15 százaléka igényelt magyarigazolványt. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 14./