"Márc. 16-18 között a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) a szórványban élő magyar középiskolásokkal, diáktanács-képviselőkkel tanácskozott. Képviseltette magát Nagyvárad, Gyergyó, Sepsiszentgyörgy, Zilah, Déva, Dés, Szamosújvár, Kolozsvár, Medgyes, Nagyenyed, Beszterce. A találkozó célja megismerni a szórvány ifjúságának problémáit, orvosolni ezeket, megkeresni a civil szervezeteket és ezekkel kapcsolatot teremteni. /Besztercei szórványtalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./ A meghívottak között volt Nagy Zsolt, Kovács Péter és Naphegyi Andrea az RMDSZ ügyvezető elnöksége részéről, dr. Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke, Szilágyi János megyei és Szente Mária városi RMDSZ-elnök is. Megnyitó beszédében dr. Szántó Árpád üdvözölte a résztvevőket, majd bemutatta a megyét, kitérve a magyarság politikai, gazdasági, művelődési, tanügyi és anyanyelvű oktatási problémáira. Megtudtuk, hogy az új közigazgatási törvényt Beszterce-Naszód megyében 7 községben lehet alkalmazni, ahol a magyarság aránya eléri a 20%-ot. Ezek Apanagyfalu, Árpástó, Kékes, Mezőkecsed, Felőr, Szentmáté és Retteg. Kovács Richárd, a MAKOSZ ügyvezető elnöke méltatta a szervezet tevékenységét és ismertette céljait. A MAKOSZ az egyedüli szervezet, amely valóban képviseli a középiskolás diákokat, szögezte le. Nagyváradon, Zilahon, Besztercén, Gyergyószentmiklóson, Sepsiszentgyörgyön kielégítően működnek a diáktanácsok, de kevés az aktív ember. Külön gond a vegyes iskolák problémája, főleg a szórványban, ahol ez a státus is gátolja a magyar diáktanácsok működését. Nagy gondot okoz az infrastruktúra és a székhely hiánya, valamint a kapcsolat a civil szervezetekkel. Déván, Désen, Szamosújváron, Kolozsváron, Szászmedgyesen és Nagyenyeden nem működnek a diáktanácsok. A tanácskozáson résztvevőket a tanárok vagy besztercei barátaik értesítették a rendezvényről. /Kresz Béla: RMKSZ-találkozó Besztercén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./"

"A magyar kormány márc. 20-i ülésén jóváhagyta a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényjavaslatot, amelyet reményeik szerint még a tavaszi ülésszak alatt elfogad az Országgyűlés, és így 2002. január 1-jén életbe is léphet - közölte Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár a kabinet ülése utáni sajtótájékoztatón. A kormány becslése szerint az elkövetkező években mintegy 800 ezren fogják kiváltani a kedvezményekre jogosító magyar igazolványt, amelynek előfeltétele az illetékes határon túli szervezet ajánlása mellett az, hogy az igénylő ne akarjon letelepedni Magyarországon, illetve ne jelentsen idegenrendészeti, nemzetbiztonsági kockázatot. /Lesz státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./ Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a Krónika érdeklődésére elmondta, várható volt a gyors jóváhagyás, ugyanis szakmailag jól előkészített szöveg került a végrehajtó elé. "Nem sikerként, inkább fontos, eredményes lépésként értékeljük a tegnapi döntést" - tette hozzá. /Moldován Árpád Zsolt: Jóváhagyták a státustörvényt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./"

"Márc. 20-án Adrian Nastase kormányfővel találkoztak a politikai pártok vezetői, hogy az idei költségvetéssel kapcsolatos álláspontjaikat egyeztessék. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök, Verestóy Attila szenátor, valamint a parlament pénzügyi szakbizottságaiban résztvevő RMDSZ-es politikusok képviselték. Verestóy Attila szenátor ismertetette az RMDSZ álláspontját. A szövetség szeretné, ha az idei költségvetés határozott előrelépést jelentene a decentralizálás irányába. Az RMDSZ javasolta, hogy a tervezett fizetési adó után számítandó 40 százalékot csökkentsék a helyi megyei vagy helyi tanács javára. Fontos lenne, hogy az önkormányzatoknak többletköltségvetési terhet jelentő feladatok elvégzéséhez a szükséges forrásokat biztosítanák. /Egyeztetés az idei költségvetésről. Nastaséval találkoztak a politikai pártok vezetői. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"

"Az Európai Unió és Románia társulási tanácsa márc. 20-án Brüsszelben ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Anna Lindh, az EU soros elnökségét betöltő Svédország és Mircea Geoana, Románia külügyminisztere is. Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja szerint Romániára nagyon hosszú és nagyon nehéz út vár az Európai Unióhoz való csatlakozás során, de az unió segíteni fogja Bukarest erőfeszítéseit. A bővítési biztos kijelentette, hogy az EU-tagjelöltek közül Románia helyzete a legnehezebb. Verheugen kiemelte, hogy Romániának különösen nagy figyelmet kell fordítania a nemzeti kisebbségek védelmére. - Románia az egyetlen olyan EU-tagjelölt, amely állampolgárainak még mindig vízumot kell kiváltaniuk az unióba való utazáshoz. Verheugen: nagyon hosszú és nehéz út áll Románia előtt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"

"Márc. 20-án Brüsszelben George Robertson NATO-főtitkárral találkozott Mircea Geoana külügyminiszter. A megbeszélésen szót ejtettek a macedóniai helyzetről, a román hadsereget érintő reformokról, a NATO-hoz való csatlakozás feltételeinek a teljesítéséről, az északatlanti szövetség és Oroszország, Ukrajna, valamint a Moldova Köztársaság viszonyáról. - Fontos, hogy Románia rendelkezzen mindazokkal az erőforrásokkal, amelyek biztosíthatják a csatlakozás éves tervének a teljesítését, hogy ilyenformán a következő felmérésnél haladást mutathasson - nyilatkozta a Mediafaxnak a román külügyminiszter. Az első felmérést idén március 5-8. között végezték. /Geoana-Robertson találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"

"A képviselőház megerősítette az oktatási bizottság azon döntését, hogy a felsőoktatási intézetek akkreditációjáról szóló törvénytervezetben ne szerepeljen az a kitétel, miszerint az újonnan létrehozott egyetemek működési engedélyének, majd akkreditációjának alapfeltétele a román tagozat, illetve kar léte, közölte Vekov Károly képviselő. A szakbizottság a Nagy-Románia párti javaslatot néhány héttel korábban azzal az indokkal utasította el, hogy a kormány amúgy is külön törvényben kívánja rendezni az egyetemek helyzetét. /Napirenden az egyetemek akkreditációja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"

"A képviselőház márc. 20-i ülésén dr. Garda Dezső képviselő politikai nyilatkozatban reagált a közbirtokosságokat ért támadásokra. Beszédében bemutatta a vagyonközösségek szociális jellegét, ugyanakkor tiltakozott az 1/2000-es törvény végrehajtásának az akadályoztatása miatt Hargita megyében, és kifejtette, hogy a székelyföldi 250. 000 hektár nagyságú erdős terület visszaadásának a korlátozásával, tulajdonképpen a román erdőtulajdonosokat is gátolják jogos tulajdonuk visszaszerzésében, amelyek nagysága jóval meghaladja a 800. 000 hektárt. /Parlamenti hírek. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 21. - 1933. sz./"

"A Szekuritáté Irattárát Átvizsgáló Bizottság márc. 22-i ülésének napirendjén szerepel az 1989 előtti Szekuritáté-ügynökök helyzetének megtárgyalása - közölte Csendes László, az átvilágító bizottság tagja. A szóban forgó személyek nevének nyilvánosságra hozatala azonban elhúzódhat. A Művelődési Minisztérium az átvilágító bizottság rendelkezésére bocsátotta az állam által elismert vallási felekezetek vezetőinek névsorát, amelynek tanulmányozását a bizottság már elkezdte. Mint ismeretes, az átvilágító törvény értelmében az egyházfők politikai múltját szintén át kell vizsgálni. - A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ átadja az átvilágító bizottságnak az egykori titkosrendőrség archívumát. A dokumentumok átszállítása elkezdődött. /Nyilvánosságra hozzák a volt Szekuritáté-ügynökök névsorát. Elkezdték az egyházfők átvilágítását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"

"Márc. 20-án Tőkés László püspök Budapesten megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel. A püspök Orbán Viktor miniszterelnököt, Pokorni Zoltán oktatásügyi minisztert és Németh Zsolt külügyi államtitkárt is Nagyváradra hívta az Arany János Kollégium felújított, kibővített épületének átadására. Az épület kibővítése az első nagyszabású munkálat, amely az egyetemépítésre adott magyar költségvetési támogatásból készül el. Az esemény máj. 19-én, a Varadinum rendezvénysorozat keretében lesz. - Tőkés László elmondta, a megbeszélés annak a tárgyalássorozatnak a része, amit a miniszterelnök időről időre folytat a határon túli egyházi, politikai, közéleti vezetőkkel. Tőkés László a Krónikának kifejtette, egyetértettek a Partiumi Keresztény Egyetem és az Erdélyi Magyar Tudományegyetem távlati összekapcsolódása kérdésében. Tőkés sajnálatosnak tartotta, hogy a magyar kormány továbbra is elzárkózik attól, hogy jelenlegi helyzetében támogassa a Magyarok Világszövetségét (MVSZ). "Ez azonban nem tette feszültté a megbeszélésünket - magyarázta Tőkés - a miniszterelnök úr megértette, hogy a Világszövetség tiszteletbeli elnökeként kötelességem képviselni az MVSZ ügyét." Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elmondta, érzése szerint legalább olyan jó a kapcsolata a magyar kormánnyal és a miniszterelnökkel, mint Markó Béla szövetségi elnöknek. /Gazda Árpád: Nagyváradra látogat Orbán? A magyar kormányfővel tárgyalt Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./"

"Román részről különösen fontosnak tartják az újjászerveződő román és a magyar közszolgálati hírügynökség közötti kapcsolatok fejlesztését - hangsúlyozta Vasile Dancu, tájékoztatási miniszter, aki márc. 20-án Bukarestben fogadta Dorogi Sándort, a Magyar Távirati Iroda elnökét. A miniszter szerint a magyar és a román közösség között ma sem elégséges a kommunikáció, s éppen ezen a területen nagyon sok segítséget nyújthatnak a hírügynökségek a maguk tárgyszerű, kommentároktól mentes híreivel. Az MTI elnöke Bukarestben kötetlen megbeszélést folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével is. Dorogi találkozott az MTI romániai partnereivel, a Rompres és a Mediafax hírügynökségek vezetőivel is és a hírügynökségi együttműködés erősítéséről, lehetséges új területeiről tárgyalt. /Romániában az MTI vezetője. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 21./"

"Az önállósult Provincia január-februári összevont számában öt román és öt magyar történész válaszol arra, hogy kívánatosnak tartja-e egy olyan Erdély-történet megírását, amely valamennyi ott élő közösség múltját képes egységbe foglalni és hogyan lehetne ezt megvalósítani. A hogyanra Jakó Zsigmond professzor tér ki a legrészletesebben. A kolozsvári egyetemi tanár véleménye szerint a forrásanyagok hozzáférhetősége, alapos és szakszerű hasznosítása és értelmezése jelentheti a közös munka során a legnagyobb gondot. A nyelvi nehézség érzékeltetése végett Jakó a maga, valamint Ioachim Craciun, Damian P. Bogdan és Radu Manolescu felmérései, illetve becslései alapján érdekes adatokat közöl az ismert történelmi kútfők területi megoszlására, nyelvére és mennyiségére vonatkozóan. - A Románia történelmére vonatkozó XV-XVIII. századi, úgynevezett belső elbeszélő források (krónikák, útleírások, naplók stb.) száma 465. Ezekből erdélyi 368 (79,1%), moldvai 54 (11,6%), havasalföldi 43 (9,3%). Az erdélyi forrásanyagokból 159 (43,2%) magyarul, 107 (29%) németül, 92 (25%) latinul íródott. A román nyelvűek száma 69 (19%), a görög nyelvűeké 23 (6,2%). A többi 11 szláv és egyéb nyelvű munka. Ami az írásbeliség elterjedtségének mértékét is jelző oklevél-kibocsátási gyakorlatot illeti, a román államiság első 500 évéből körülbelül 7000 ószláv nyelvű, cirill írású oklevelet búvárolhatnak a kutatók. A Szent István korától Erdély függetlenné válásáig eltelt bő félezer esztendő időszakából legalább 30-35.000, Erdély múltjára vonatkozó latin nyelvű oklevélről tudunk. Mindennek többszöröse a független Erdélyi fejedelemség másfél évszázada, majd az osztrák uralom idején keletkezett és fennmaradt oklevélözön. Ehhez jön még a budapesti, bécsi, vatikáni, török stb. levéltárakban fellelhető anyag. - Azoknak a kutatóknak, akik meg akarják írni Erdély történelmét, meg kell tanulniuk magyarul, latinul, németül, törökül, valamint a cirill és a gót betűs szövegek olvasását. /Szilágyi Aladár: Írjuk meg közös történelmünket. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 21./"

"Közel másfél év tapasztalatainak birtokában néhány változtatást eszközölnek áprilistól a Kolozsvárott megjelenő Krónika napilapban, jelentették be márc. 20-i nagyváradi sajtótájékoztatójukon az erdélyi magyar közéleti napilap képviseletében Werner Péter vezérigazgató, valamint Lukács László értékesítési igazgató. Februárban kérdőívet juttatott el olvasóihoz a lap, s a közel ezer válasz alapján kiderült, mely rovatok a legolvasottabbak. Az olvasók 94 százaléka minősítette kitűnőnek, illetve jónak az Erdélyi tudósítások rovatot, ezért a jövő hónaptól oldalainak számát bővítik, s hetente háromszor az egyik oldalt regionális mutációban készítik el. Így az egyes lapszámok ugyanazon oldala mást tartalmaz majd a Székelyföldön, Közép-Erdélyben, illetve a nyugati határszélen. Utóbbiakhoz a Partiumi Tudósítások írásai szólnak majd. Werner Péter leszögezte: "Az erdélyi magyar médiát csak külföldi tőke bevonásával lehet kiemelni jelenlegi nem túl kedvező helyzetéből." /Régiók hírei a Krónikában. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 21./"

"A Gyergyószárhegyen levő alkotóközpont két sikeres pályázatának első tételei már megérkeztek - tájékoztatott Kassay Péter, az alkotóközpont ügyvezető igazgatója -, a csaknem 1 milliárd lejből befejeződnek a kastély állagóvási munkálatai. A régészeti kutatások 90-95%-ban befejeződtek, a további kutatásokat egy sikeres pályázat nyomán az Entz Géza Alapítvány támogatja, a régészek májusban és szeptemberben fognak dolgozni a kastélynál. Az Asszonyok Házának statikai szakvéleményezése folyamatban van. Kastélyrestauráló konferenciára májusban fognak összegyűlnie a szakemberek. Az alkotóközpont képzőművészeti gyűjteményéből már útnak indította a vándorkiállítást Csíkszeredába, folytatva a sort Bukaresttel, Marosvásárhellyel és Budapesttel. Bukarestbe a Magyar Köztársaság Kulturális Központja hívta meg, Budapesten a Károlyi-palotában lesz a Figura Stúdiószínházzal a közös bemutatkozása. Május-júniusban újra összegyűlnek a kolostorban az alfalvi képzőművészek, júliusban a Borsos Miklós Alapítvány gyermekképzőművész-táborának, ad otthont, július-augusztusban a hagyományos nemzetközi alkotótábornak, novemberben az "Idős képzőművészek táborának". Augusztus-szeptemberben az idén sem marad el a népművészeti hagyományokat ápoló Szépteremtő Kaláka, s júliusban - első alkalommal - magyar művészettörténészek is találkozni fognak a ferences kolostorban. Október Filmkép címmel összehívják a filmrendezők táborát. A filmeket itt fogják elkészíteni. Újdonság, hogy csereművésztábort szerveznek a budapesti V. kerülettel, amely Rozsnyón működtet egy alkotótábort, onnan ők fognak 5-6 képzőművészt ide küldeni. Folyik az adatbázis kiépítése: nyilvántartásba veszik a Kárpát-medence képzőművészeit és képzőművészettel foglalkozó intézményeit. /Filmrendező tábor is lesz Szárhegyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./"

"A varsói Magyar Kulturális Intézet és a lengyel református egyház meghívására márc. 22-én négynapos látogatásra Lengyelországba érkezik Tőkés László püspök. Tőkést fogadja Aleksander Kwasniewski államfő, Jerzy Buzek miniszterelnök, találkozik Józef Glemp bíborossal, lengyel prímással és más vezető állami és egyházi személyiségekkel. A Varsói Egyetemen Magyarok és románok 1989-ben címmel, a Magyar Kulturális Intézetben pedig az erdélyi magyarság Trianon utáni helyzetéről tart előadást. /Tőkés László Lengyelországba megy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./"

"Márc. 15-én rendeztek először kiállítást a gyergyószentmiklósi Ökumenikus Keresztény Ifjúsági Központban /ÖKIK/. A Deutscher Hilfsfonds Ora International segélyszervezet képzőművészeti galériát működtet a gondoskodás hiányában egyre rosszabb állapotba került épületben. Dr. Jeszenszky Géza, a segélyszervezet igazgatója elmondta, hogy a Pro Art Galéria nemcsak kiállítások szervezésére vállalkozik. Képzőművészek számára szükséges eszközöket és tárgyakat (festéket, ecsetet, képrámát) árusítanak majd, s két kiállítás között a képzőművészeti alkotások, mi több, népművészeti tárgyak eladását is vállalják. Az ÖKIK klubtevékenységet szervez, továbbá író-olvasó találkozókat, tudományos üléseket, könyvbemutatókat és kamarakoncerteket. A Pro Art Galériában most Karancsi Sándor, Borsos Gábor és Balázs József képzőművészek közös kiállítása látható. /Művelődési központ nyílt Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./"

"Március 15-én Vajdahunyadon, a kultúrház kistermében a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) Hunyad megyei szervezete idén is színvonalas estét szervezett. Kofity Magda, az RMPSZ Hunyad megyei elnöke így nyitotta meg ez estét. Idén második alkalommal történt az RMPSZ által alapított életpályadíjak ünnepi átadása. /Pedagógusok díjazása Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./"

"Székelyudvarhely és Szarvas színháza együttműködést alakít ki. Budapesten elkezdődtek a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és a szarvasi Weöres Sándor Regionális Színház koprodukciója, Shakespeare Sok hűhó semmiért című darabjának próbái. Gergely László vendégrendezőként tavaly decemberben állította színre az udvarhelyi színészek által játszott Macchiavelli-művet, a Mandragórát. A szarvasi színház művészeti vezetője Gergely László, aki elvileg megállapodott az együttműködésben. A következő közös munka a Sok hűhó semmiért, a próbák már folynak. /Zilahi Imre: Együtt könnyebb. Szarvas és Udvarhely koprodukcióra készül. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./"

"Két, már működő Caritas-létesítményt szenteltek fel Szatmárnémetiben: a családjukból menekülni kénytelen, bántalmazott nők számára menedéket nyújtó Refugiumot, valamint a helyzetük megoldásában őket támogatni hivatott Családsegítő Irodát. Az ünnepségen Reizer Pál püspök az Úr áldását kérte a rászorulók érdekében munkálkodókra. /Felszentelték a Családsegítő Irodát és a Refugiumot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 21./"

"A 210 lelkes szatmárgörbedi református gyülekezetnek évtizedek óta nem volt állandó lelkipásztora. Egészen 1999 nyaráig, amikor is augusztusban Keresztúri Sándor Zsolt, frissen végzett teológus került az egyházközség élére. Négy gyülekezetben teljesít szolgálatot a fiatal lelkipásztor: Szatmárgörbeden kívül Aranyosmeggyesen, Józsefházán és a józsefházahegyi szórványgyülekezetben. A 210 szatmárgörbedi lélekből 60-70 fő az átlagos vasárnapi templomba járók száma. Szatmárgörbeden 15 éve nincs magyar iskola, az anyanyelven való írást-olvasást a gyerekek a vallásórák keretében sajátíthatják csak el. Az V-VIII. osztályba 14 magyar gyerek jár román tagozatba, alsó tagozaton nincs meg a 10 gyerek sem. /Négy gyülekezetben teljesít szolgálatot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 21./"

"A Magyar Nyelv és Kultúra nemzetközi Társasága gondozásában megjelent az amerikai magyarság múltjának eddig legnagyobb méretű és legjelentősebb szintézise. Dr. Várdy Béla Amerikában élő történész Magyarok az Újvilágban című könyvét a szerző jelenlétében márc. 27-én mutatják be Budapesten a Magyar Írószövetség Bajza utca 18. szám alatti székházában. A több évtizedes kutatómunkára alapozott 840 oldalas könyv negyven fejezetben foglalja össze az amerikai magyarság történetét, a tizenhatodik század második felétől egészen a huszadik század végéig. Szerzője, dr. Várdy Béla történészprofesszor a Pittsburgh-i (USA) Duquesne Egyetem tanára, az Amerikai Magyar Történelmi Társulat többszörös volt elnöke, a Magyar Történészek Nemzetközi Társasága és a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága választmányának tagja, az Árpád Akadémia és a Nemzetközi P.E.N, valamint a Magyar Írószövetség meghívott tagja, tizenhét könyv s közel ötszáz tanulmány és cikk szerzője. /Hézagpótló, összegező mű. Magyarok az Újvilágban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./"

"Ismeretlen tettesek ismét meggyalázták, festékkel beszórták Petőfi Sándor Pozsony-Ligetfalun álló, carrarai márványból faragott, már sokszor megcsonkított szobrát. A szoborgyalázással egyidejűleg a Pozsony városközpontjában lévő, Duna utcai magyar iskola emeleti ablakait és főbejáratának üvegét is bezúzták. /Meggyalázták a pozsonyi Petőfi-szobrot. = RMDSZ Sajtófigyelő, márc. 21. - 55. sz./"

"Márc. 17-én Aradon, a minorita rendházban találkoztak a Kárpát-medencei Katolikus Közösségek Hálózatának romániai közösségei. Megnyitó beszédében Molnár Melinda, romániai fő szervező rendkívüli fontosságot tulajdonított annak, hogy a HÁLÓ segítségével a Kárpát-medence közel 700 magyar közössége talált egymásra. /Aradon először. HÁLÓ-találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./ Molnár Melinda /Székelyudvarhely/ katolikus újságíró a Háló Egyesület alelnökeke, Kárpát-medencei összekötője elmondta, hogy a Háló a katolikus magyar lelkiségi csoportokat, szervezeteket fogja össze. Évente egy alkalommal Kárpát-medencei találkozót szerveznek, mindig más országban. Legutóbb Magyarországon, Pannonhalmán találkoztak, a következő összejövetel október 26-29-én Székelyudvarhelyen lesz, ahova főként a Háló-szervezőket várják. A táborhoz szükséges anyagiakat a magyarországi Háló Egyesület pályázta össze. A Háló Magyarországon indult el, a nyolcvanas években. Erdélyben az áttörés 1996 októberében történt Csíksomlyón, a Kárpát-medencei találkozó megszervezésével. "Mindez azt bizonyítja: ha a Mester fogja a Hálót, közelebb jutunk a parthoz, a táplálékhoz, egymáshoz. Ez a legfontosabb" - állapította meg Molnár Melinda. /Ha a Mester fogja a Hálót... = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./"

"Márc. 21-én Ion Iliescu államfő a belügyminisztérium működését szabályozó törvényt kiegészítő sürgősségi kormányrendelet újravizsgálását kérte a kormánytól. Megjegyezte: azokat a rendelkezéseket, amelyek a védelmet, közrendet, és nemzetbiztonságot szolgáló intézményeket érintik, előbb az ország Legfelsőbb Védelmi Tanácsának kell megvitatnia. Az ellenzék által felhozott kifogások ugyanis sok esetben jogosak - mondotta. - A Demokrata Párt Adrian Nastase kormányfőhöz intézett nyílt levelében arra szólította fel a kormányt, hogy azonnal függessze fel az említett sürgősségi kormányrendeletet, mivel az durván megsérti a hatalmi ágak szétválasztásának elvét és az emberi jogokat. A jogszabály szerint ugyanis a belügyminisztériumnak jogában áll a magán- és jogi személyektől bármilyen jellegű információt megszerezni. Ez, illetve az állami titok védelmére vonatkozó törvény lényegében nem tesz mást, mint visszaveti az országot a Ceausescu-korszakba, rendőrállammá degradálva Romániát. A demokratákkal egyetértenek a liberálisok is. /Rendőrállammá degradálódik Románia? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"

"A privatizáció primitív eladási folyamattá vált" - jelentette ki márc. 21-én a szülővárosába, Oltenitába látogató Ion Iliescu, az utóbbi négy év teljesítményeire utalva. Szerinte az Állami Vagyonalap nem ügyelte fel a privatizálásra kiszemelt vállalatok tevékenységét és nem is szervezte meg a már privatizált egységek ellenőrzését. A jelenlegi hatalom többet kíván privatizálni, mint elődje, de nagyobb hozzáértéssel - mondotta az államfő. /Iliescu: primitív privatizáció. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"

"Márc. 21-én, 76 éves korában elhunyt Ilie Verdet, a Szocialista Munkapárt tiszteletbeli elnöke. 1966-74-ben miniszterelnök-helyettesi, 1982-84-ben miniszterelnöki tisztséget töltött be, 1990-tól 2000. július 1-jéig a Szocialista Munkapárt elnökeként tevékenykedett. /Elhunyt Ilie Verdet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"

"Mircea Geoana külügyminiszter március 25-26-án hivatalos látogatást tesz Budapesten. A tervek szerint a tárgyalások a Romániában létesítendő új magyar konzulátusok és a Gojdu-hagyaték ügyére is kiterjednek. Geoana tárgyalni fog magyar kollégájával, Martonyi Jánossal, fogadja őt Orbán Viktor kormányfő, Mádl Ferenc államelnök. Találkozik a magyar parlament külügyi bizottságának képviselőivel, és különböző politikai pártok vezetőivel, valamint a magyarországi román közösség és ortodox egyház reprezentánsaival. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"

"A magyar kormány jóváhagyta a szomszédos országokban élő magyarok jogairól szóló törvénytervezetet, amelyet valószínűleg még a tavaszi ülésszak alatt elfogad az Országgyűlés és így a jogszabály 2002. január 1-én életbe is léphet. Orbán Viktor miniszterelnök és Tőkés László református püspök a napokban sorra került találkozóján is szó esett a státustörvényről. A Miniszterelnöki Hivatal közleményéből kiderül: az RMDSZ és a magyar történelmi egyházak továbbra is készek részt vállalni a tervezet végrehajtásában. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette: a magyar kormány a kedvezmények jogkörébe beépítette a családtámogatást is, amelynek értelmében a legalább kétgyermekes határon túli magyar családok évente minimum 20 ezer forintos támogatásban részesülnek, amennyiben magyar oktatási intézménybe járatják gyermekeiket. Markó még nem tudja, hogyan fog ez megvalósulni. Most, amikor számos erdélyi magyar család nehéz egzisztenciális helyzettel küzd, a jogszabály által biztosított támogatás segítséget jelenthet számukra. Markó Béla szerint az érdekvédelmi szervezetekre hárul a feladat, hogy az ajánlásoknak a kibocsátását megszervezzék. Erdélyben az RMDSZ rendelkezik azzal az apparátussal, amely képes ezt a munkát elvégezni. /Papp Annamária: Az RMDSZ ajánlására adhatnak magyar igazolványt Markó Béla a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"

"Márc. 21-én a Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság székhelyén több csíki közbirtokosság vezetői találkoztak az igazgatóság képviselőivel. Úgy tűnik, sikerül megegyezésre jutni a felek között. Egyelőre kevés szerződést sikerült megkötni, mert a tulajdonosok sokallják az erdészet által kért összeget. Továbbá kevés a kitermelhető famennyiség, a közbirtokosságoknak viszont nincs más jövedelmi forrásuk. A közbirtokosság költségei nagyobbak a várható jövedelemnél. /Szerződéskötés előtt a közbirtokosságok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./"

"Márc. 23-án nyílik meg Temesváron, a Műegyetemen a Kárpát-medence egyetemein tanuló magyar műszakis diákok tudományos konferenciája. A Temesvári Magyar Diákszervezet immár harmadszorra rendezi meg Temesváron a Határon Túli Műszakis Magyar Diákok Tudományos Diákkonferenciáját, amely idén négy főszakosztályban hirdetett versenyt: építő-, gépész-, vegyész- és villamosmérnöki tudományokban. Idén összesen 90 dolgozatot nyújtottak be. /Magyar nyelvű szakmai rendezvény műszaki főiskolásoknak. Háromnapos Tudományos Diákkonferencia. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./"

"A környék szórványmagyarságát is felkarolja a magyar kulturális központ, a dési Magyar Ház, amely az Illyés Alapítvány anyagi támogatásával 1995-1996-ban. Itt működik a dési Népfőiskola, amely 1999-ben ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját, az Incze János Közkönyvtár, az Aranyeső néptáncegyüttes és az Assisi Szent Ferenc cserkészcsapat. /Balogh Zoltán ügyvezető alelnök, Dés: A dési EMKE tevékenysége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./"