Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2002. november 5.
"Nov. 6-án Szászrégenben a könyvtár nagytermében Arany János halálának 120. évfordulója alkalmából szervez irodalmi estet a Kemény János Művelődési Társaság. Vendégük dr. Kozma Dezső, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára. /Arany János-emlékest Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./"
2002. november 6.
"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület állásfoglalásában kiállt Tőkés László püspök mellett, aki ellen összehangolt kampány folyik, hogy tiszteletbeli elnöki tisztségétől megfosszák és a magyar politikai közéletből végképpen eltávolítsák. Ennek egyik kirívó példája a magát Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak nevező tömörülés vezetői által aláírt erkölcstelen nyilatkozat. A román hatalmi támadássorozatnak az RMDSZ hivatalos vezetősége cselekvő részese. Júliusban Adrian Nastase miniszterelnök Tőkés László tiszteletbeli elnöknek a szervezetből való eltávolítását kívánta az RMDSZ-től. Október folyamán Cosmin Gusa, a kormánypárt főtitkára folytatta Tőkés László megbélyegzését, mondván: "a Vadim Tudor-Tőkés László kettős akadályozza a reformok megvalósítását Romániában". A főtitkár "kifejezte reményét", hogy az RMDSZ döntő lépéseket tesz Tőkés Lászlóval szemben. Válaszképpen okt. 20-i nyilatkozatában Borbély László RMDSZ-alelnök kijelentette, hogy: "a Szövetség lépéseket fog tenni e kérdésben". Hamisításnak számít az elnyomott, sőt puszta megmaradásában veszélyeztetett kisebbségi magyar nemzeti közösség kiemelkedő vezetőjét, Tőkés László püspököt a többségi szélsőséges nacionalizmus egyik leghírhedtebb reprezentánsához hasonlítani. Az egyházkerület határozottan elítéli mind a kormány, mind pedig RMDSZ Tőkés László elleni nemtelen támadásait. /Állásfoglalás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 6./"
2002. november 6.
"A népszámlálás adatai szerint Tasnád lakosainak a száma idén tavasszal 9649 fő volt. Ez a számadat az 1992-es népszámlálás adataihoz képest 7,2 százalékos csökkenést jelez. A város lakosainak 52,5 százaléka románnak, 38 százaléka magyarnak, 8,6 százaléka cigánynak, 0,7 százaléka németnek, 0,1 százaléka más nemzetiségűnek vallotta magát. /(boros): Tasnád: A lakosság tíz év alatt 7,2 százalékkal csökkent. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 6./"
2002. november 6.
"A Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma immár tizenhetedszer adományozott Bethlen Gábor- és Tamási Áron-díjat, illetve Márton Áron-emlékérmet; a nov. 5-i budapesti ünnepségen az alapítvány létrehozójára, a 100 éve született Illyés Gyulára is emlékeztek. A kuratórium döntése alapján Bethlen Gábor-díjban részesült Csicsery-Rónay István író, kiadó, politikus; Hódi Sándor vajdasági pszichológus, közíró; Gencso Hrisztozov bolgár műfordító-költő és Ablonczy László színházigazgató, irodalomkritikus. A Tamási Áron-díjat a Háromszék főmunkatársa, Sylvester Lajos vehette át. Márton Áron-emlékéremben részesült: Franz König bíboros, Bécs érseke; Bókay András, Franciaországban élő vegyészmérnök, valamint a kárpátaljai Kőrösmező magyar közössége. /Sylvester Lajos Tamási Áron-díjas. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./ "
2002. november 7.
"A Capital című gazdasági folyóirat becslés alapján közzétette Románia száz leggazdagabb emberének nevét. Bukaresti lapértesülések szerint a lista részben azért hiányos, mert több érintett visszautasította azt, hogy neve ebben az összeállításban megjelenjen. Elsősorban a politikusok tartották távol magukat a nyilvánosságtól, hogy vagyonukat ne lengje körül a korrupció gyanúja. A százas listán két romániai magyar szerepel. A 27. helyen megjelenő 32 éves nagyváradi Teszáry Zoltán vállalkozó vagyona 60-70 millió amerikai dollárra tehető, a 82. helyen pedig az RMDSZ Hargita megyei szenátora, Verestóy Attila szerepel, aki 15-20 millió dolláros vagyonát a lap szerint a faiparhoz kapcsolódó vállalkozásaival szerezte. A sportolók különlistáján felbukkan a harmadik magyar is, Szabó Gabriella személyében. Románia első húsz leggazdagabb embere: Iosif Constantin Dragan 700-900 millió USD, Ion Tiriac 600-700 millió, Ioan és Viorel Micula testvérek 500-600 millió, George, Valentin, Viorel Paunescu 500-600 millió, Sorin Ovidiu Vantu 400-500 millió, Ioan Niculae 250-300 millió, Camelia és Corina Voiculescu 250-300 millió, Frank Timis 200-250 millió, Dinu Patriciu 150-200 millió, George Copos 100-150 millió, Nicolae Badea 100-150 millió, Dimitrie Sturzda 100-150 millió, Gigi Becali 100-150 millió, Fathi Taher 100-150 millió, Joseph Seroussi 100-150 millió, Viorel Catarama 80-100 millió, Marius és Emil Cristescu 80-100 millió, Ovidiu Lucian Tender 80-100 millió, Gelu Tofan 80-100 millió. - A lap közzétette a világ száz leggazdagabb emberének névsorát is. A listán egyetlen magyar származású üzletember szerepel: Soros György, vagyona 6,9 milliárd dollár. /Románia száz leggazdagabb embere. Két romániai magyar szerepel a listán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"
2002. november 7.
"Vita indulta a kivándorlásról a Szabadság napilapban. Több kivándorolt magyarországi vagy nyugat-európai olvasó elmarasztalta Ördög I. Béla Nem akarok vietnámi lenni /Szabadság, nov. 4./ című cikkét. Makkay József főszerkesztő megjegyezte: az itthonmaradottak véleménye is mérvadó lehet, hiszen végváraink csak addig állhatnak, amíg van, aki védje őket. /Makkay József: Vita a kivándorlásról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./ Egy Stockholmban élő erdélyi szerint nem szégyen, hogy valaki eltávozott. Minden erdélyinek jogában áll ott élni, ahol akar, ahol jól érzi magát. /Kiss-Kalló László, Stockholm: Tisztelt Ördög I. Béla! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./ Ördög I. Béla reagált az indulatos levelekre. Leszögezte: amikor már egy közösség fennmaradása válik kérdésessé, akkor teljes mértékben indokolttá válik, sőt kötelesség valamilyen formában fellépni az önző tömeges megnyilvánulás ellen. Erkölcstelennek tartja azt, hogy valaki a földgolyóbis bármely részéről adja a jótanácsot. Úgy tűnik, egyre "szégyellnivalóbb" fogalommá válik a magyarságtudaton nyugvó közösségi érzés. Helyébe "globalizált" szellemiségű, bármilyen feltétel közepette kizárólag az anyagiak után törtető, elemeikre széteső csoportok a hangadók. A hagymakupolás honfoglalás soha nem látott méreteket öltött, és hiányzik a magyarság összefogása. /Ördög I. Béla: A Házsongárdtól a tyúkszemig. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"
2002. november 7.
"Olvasói levélben Szabó Rozália elkeseredetten sorolta a tényeket. Az RMDSZ elnöke és tiszteletbeli elnöke pert folytat, ahelyett, hogy egyeztetnék nézetüket. A Marosvásárhelyre száműzött magyar orvosi egyetem ma már csak a látszat kedvéért fenntartó magyar részlegekkel rendelkezik. Egyesítik a városi és a megyei kórházat a magyar orvosok megkérdezése nélkül, hogy könnyebben kiszoríthassák azt a néhány magyar orvost is, akik még dolgoznak benne. És az RMDSZ, a romániai magyarság képviselője? Egyetértően bólogat. Még most sem veszi észre, hogy ő csak cégér az állam vezetőségében a külföld számára. Az RMDSZ megalakult 1990-ben, tehát a szeme előtt zajlik le 12 év minden eseménye. 1990 tavaszán a marosvásárhelyi program, halottaival és az amnesztia ellenére is bebörtönzött ártatlan áldozataival. 1992. dec. 6-án Funar a Mátyás szoborra fölszerelt egy feliratot. Az RMDSZ aláírásgyűjtésbe kezdett a tanügyi törvény megváltoztatása érdekében. 492380 írta alá, még románok is, de semmi eredmény. A Securitate elhíresztelte, hogy Tőkés László besúgó volt. 1995: Funar hirdeti, hogy a magyarok polgárháborút akarnak... 1995. márc. 30-án megszavazták, hogy a kormány bírálása bűntény. Újraszületett a cenzúra! Bárányi képviselőre ráfogják, hogy kettős ügynök volt. 1995. jún. 24-én a bálozó magyarnemegyei fiatalokat románok megtámadták. A hadseregben magyar katonákat bántalmaztak, sőt meg is öltek. 2002 februárjában végre felmentették Bárányi Ferencet, Rákóczi Lajost, Aranyosi Istvánt. Aranyosi elmondta, hogy a per folyamán az RMDSZ a kisujját sem mozdította értük, pedig képviselők, szenátorok voltak. Közben a román püspökség betelepedett Csíkszereda főterére. Azzal a hazugsággal, hogy az udvarhelyi fogyatékos gyermekek számára építenek iskolát, elfoglalják a csereháti területet, s mikor az épület annyira elkészül, titokban belopják a román apácákat. Törvényt hoztak arról, hogy magyar vidéken a jelzőtáblák kétnyelvűek lehetnek. Azóta folyik a kétnyelvű táblák leverése. 2001. nov. 5-én ellopták a gyimesbükki gyermekotthon teljes felszerelését. Az RMDSZ hallgatott. 2002. áprilisában a RomTelecom megszüntette Kovászna és Hargita megyékben a magyar nyelvű tudakozót. A tanügyben megengedték a történelem, földrajz magyar nyelven való tanítását, de hamar visszavonták. Újra elővették a Har-Kov jelentést a hazugságaival. Egy- egy helységben nagy nehezen megengedik magyar osztály indítását, más helyen megszüntetik a magyar iskolát. Ugyanakkor tiszta magyar faluban egyetlen román gyermekért román tagozatot indítanak. Kovács László magyar külügyminiszter a kapcsolatok javításáról, a kisebbségek sorsáról, újabb konzulátusok, határátkelők megnyitásáról, egyszóval időszerű kérdésekről beszélt. Mircea Geoana a határ légiesítéséről, Románia NATO-ba segítéséről (amit a magyar kormány már rég megígért), a magyarországi románok parlamenti képviseletéről, a Gojdu alapítvány rendezéséről beszélt. Egyszóval a két miniszter kétfelé beszélt. Romániának csak követelése van, kötelezettsége semmi. "Jó volna, ha a mi vezetőink végre ráébrednének a felelősségükre", jegyezte meg a levélíró. /Szabó Rozália, Kisgalambfalva: Lesz-e Romániából európai ország? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7., Postafiók rovat/ "
2002. november 7.
"A Keresztény Orvosok Szövetsége közelmúltban tartott tudományos ülésszakán dr. Balla Árpád gyermekgyógyász főorvos Hargita megye 1970 és 2000 közötti demográfiai adatairól tartott előadást. A megye lakosságának 84,6%-a magyar, 14%-a román, 1,2%-a roma, 0,1%-a német. A megyében 1970-ben a hatvan éven felüliek száma az összlakosság számához viszonyítva 15% volt, 2000-ben pedig 18,8%. 1970-ben a megyében 6311 újszülött jött világra és 2931 személy hunyt el. 2000-ben csak 3440-en születtek, és 3561 személyt temettek, tehát az elhalálozások száma meghaladta a születésekét. 1970-től a megye lakossága 19.941 személlyel csökkent, s ebből 18.222 személy más országokba telepedett le. Hargita megyében 1989-ben a művi abortuszok száma 1751 volt, 1990-ben pedig 8067, ami hétszer nagyobb az előzőnél. 2001-ben az abortuszok száma 3384, a szülések száma pedig 3448 volt. 1984 és 2001 között 86.782 magzatelhajtást végeztek, ami azt jelenti, hogy két Székelyudvarhely nagyságú város népességével lett szegényebb az erdélyi magyarság. A nők tíz százaléka a művi beavatkozás után sterillé válik. /Fülöp D. Dénes: Megdöbbentő demográfiai adatok. Megyénkben 86.782 magzatot hajtottak el. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 7./"
2002. november 7.
"Káli Király István, a Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ igazgatója elmondta: a könyvkiadást 1993-ban kezdték, és első évben öt kötetet jelentettek meg. Folyamatos fejlődéssel jutottak el a mai szintig, eddig 281 kiadványuk jutott el az olvasókhoz. Elindították az Erdély emlékezete című sorozatot. A Minoritate sorozatban az Európában kisebbségben élő népek irodalmának magyar fordítását nyújtják, a Könyvbarátok sorozatban a magyar és világirodalom eddig kiadatlan remekműveit. Még van egy Shakespeare- és egy erdélyi gyermekirodalmi sorozatuk is. A kötetek előállítása napról napra drágul. Szerencsére van néhány kiadványunk, amely eltartja magát, sőt az 1998-ban indult Wass Albert-életműsorozatból eddig 22 kötet látott napvilágot. A szerzői jogot vitató per első fokán a budapesti fővárosi bíróság eltiltotta a Mentor Kiadó Wass Albert-könyveit a magyarországi forgalmazástól, ami nagy érvágás. Ezt pályázatokkal próbálják pótolni. /László Miklós: A Mentor Kiadó kinőtte magát. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 7./"
2002. november 7.
"Temesváron jelenleg két magyar ifjúsági szervezet is működik, a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ) és a Temesvári Magyar Diákszövetség (TMD), mégis szép számban akadnak magyar nemzetiségű fiatalok, egyetemisták, akiket egyik szervezet sem tudott megszólítani. Az ifjúsági szervezetekbe be nem kapcsolódó réteget kívánja mozgósítani az okt. 31-én megalakult új szervezet, a Temesvári Helyi Egyetemisták Társasága (TEHET). A társaság kezdeményezője, ifj. Toró Tibor szerint olyan szervezetre lenne szükség, amelyben a temesvári helyi egyetemisták otthon éreznék magukat. A TEHET fő célja egy találkozási helyet biztosítani a temesvári egyetemistáknak. A kezdeményezők, hogy nem kívánnak konkurenciát jelenteni a már létező két ifjúsági szervezetnek. Ezt bizonyítja, hogy az alakuló gyűlésen részt vett Bakk Jutas, a TMD elnöke, és a TEMISZ képviseletében Somogyi Attila. /Jantó-Petneházy István: Új ifjúsági szervezet alakult. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 7./"
2002. november 7.
"Nov. 7-én A romániai magyar kisebbségi média rendszerváltás utáni helyzete címmel Magyari Tivadar médiaszociológus, a Romániai magyar média című, a Médiakutató 2001/1-es számában megjelent tanulmánya kapcsán tart előadást Kolozsváron. Opponensek Magyari Nándor László és Péter László. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"
2002. november 7.
"Visky András szülei valóságos történetét dolgozta fel legújabb színpadi művében /Kelet-európai Júlia Rómeó nélkül/, melynek nov. 8-án lesz a bemutatója a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Édesapja 1939-ben Magyarországra szökött, itt végezte el az egyetemet, és itt ismerte meg későbbi feleségét. A második világháború után, néhány hónapos házasokként úgy döntöttek, Erdélyben vállalnak szolgálatot, mert egy papnak soha sem a könnyebb utat kell választania. Visszaszöktek Erdélybe. Az 1956-os magyar forradalom romániai hatásaként a szerző édesapját 22 év börtönre ítélték, az édesanyja hét gyermekkel egyedül maradt, a román nyelvet sem beszélte. Férje a szamosújvári börtönben ült, de Júlia semmit nem tudott róla. Gyermekeivel együtt kitelepítették őt is a román Gulágra. Júlia hihetetlen erővel és leleményességgel küzdött gyermekeiért. A darabot egyetlen színész játssza (Szilágyi Enikő m.v.), nem egyszereplős. Történetek, tárgyak, ismerős helyszínek és helyzetek elevenednek. Az előadás rendezője Tompa Gábor. A díszlet-és jelmeztervező Dobre-Kóthay Judit. Az előadás zenéjét Selmeczi György szerezte. /Kelet-európai Júlia Rómeó nélkül. Bemutató a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"
2002. november 7.
"A Romániai Magyar Dalosszövetség 2002. évi díjait Kolozsváron okt. 26-án osztották ki. Hargita megyéből Csorja Ferenc ny. tanár, karnagy vehette át az RMD Seprődi János-díját. Csorja Ferenc /Papolc, 1924/ tanárként, karnagyként szolgálta pedagógusi hivatását. Több mint ötven éve vezeti a kovásznai Református Férfikórust. /László Attila karnagy: Csorja Ferenc Seprődi János-díjas. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./ "
2002. november 7.
"Csángó táncházat indít Budapesten az itt működő Csángó Koordinációs Iroda, amely a Magyarországon tanuló és dolgozó csángókat fogja össze. A megnyitó november 9-én lesz a Semmelweis utcai Magyarok Házában. A tervek szerint heti rendszerességgel tartanák a táncházat. Nem egyszerűen táncházat akarnak, hanem ezzel egyidejűleg - különböző előadásokkal, kiállításokkal, filmvetítésekkel és egyebekkel gazdagítva a programot - betekintést kívánnak nyújtani a csángó kultúra egészébe - jelezte Halász Péter. Kiállítás nyílik Petrás Mária iparművész - Szűz Mária és Szent István csángóföldi kultuszát megformázó - kerámiáiból, Csoma Gergely fotóiból, illetve csángó népviseletből, szőttesekből. /(Guther M. Ilona): Csángó táncház Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./ "
2002. november 8.
"A Szabadság értesülései szerint nov. 17-én Budapesten tanácskozik a Magyar Állandó Értekezlet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta, nincs tudomása arról, hogy konkrétan megjelölték volna a találkozó időpontját, viszont úgy véli, a státustörvény módosításainak országgyűlési vitáját megelőzően mindenképpen sor kerül egy konzultatív jellegű MÁÉRT-tanácskozásra. A MÁÉRT 5. ülésének döntése értelmében nov. 11-én Budapesten egyeztető megbeszélésekre kerül sor a határon túli magyarokról szóló törvény módosítási tervezetéről. Az RMDSZ-t Nagy Zsolt ügyvezető alelnök képviseli. /(ke): MÁÉRT november 17-én? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"
2002. november 8.
"Az erdélyi magyar diákok számára néhány év óta jelentős támogatást nyújtott a budapesti Apáczai Közalapítvány, amely az Iskola Alapítvánnyal együttműködve jelentékeny összegű ösztöndíjat folyósított az arra érdemes egyetemistáknak, illetve szakiskolát végzőknek. Idén nem hirdették meg ezt a támogatást. A jelenség okáról Szenkovics Dezső, az Iskola Alapítvány irodavezetője tájékoztatott: Az Apáczai hallgatói ösztöndíj azért szűnt meg, mivel ezt a támogatást a jövőben a státustörvénynek kell átvennie. /(sbá): Idén nem hirdettek Apáczai-ösztöndíjat. Nem kell tartani a támogatások megszüntetésétől. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"
2002. november 8.
"Nov. 7-én Magyarországról, Celldömölkről érkeztek Vajdahunyadra vendégszereplésre a Soltis Lajos Színház ifjú tagjai. Céljuk végigjárni Hunyad megye fontosabb magyar iskoláit, tagozatait, hogy a diákok részére egy irodalmi összeállítást adjanak elő. 1990-től kezdve járnak e tájakra, őket is a személyes ismeretség köti a vidékhez. Testvérvárosi kapcsolatokat létesített Szombathely Vajdahunyad, illetve Szigetvár Déva, sőt a két megye is kötött hasonló jellegű megállapodást. Felléptek Déván, Lupényban, Vulkányban, Petrozsényban és Petrillán is. /P. Gy. A.: Rendhagyó irodalomóra Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./"
2002. november 8.
"Ösztöndíj-alap létesítéséről határozott Nagybányán a Teleki Magyar Ház Kuratóriuma. Az alapítók Szász György vállalkozó támogatásával a helyi magyar nyelvű oktatást, valamint értelmiség-képzést szeretnék segíteni. A Teleki Ösztöndíj itthonmaradásra szeretne ösztönözni. Az alapítók mindenekelőtt a Nagybányán tanuló általános- és középiskolás diákok, valamint az itt munkát vállaló fiatal pedagógusok megélhetési, ingázási költségeihez kívánnak hozzájárulni. Már novembertől több mint 100 nagybányai diák számíthat a Teleki Ösztöndíj támogatására. A pedagógustámogatás valószínűleg a következő tanévtől lép életbe. /(vásárhelyi): Jelzés a magyar szülőknek! Itthonmaradásra ösztönző támogatás. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 8./"
2002. november 8.
"Rolf Ekeus, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségügyi főbiztosa Koppenhágában az Európai Unió dán elnökségének vetette fel: félő, hogy az új tagállamok csatlakozása után a kisebbségek helyzete romlik. A belépés előtt ugyanis az Európai Bizottság szigorúan elvárja a tagjelölt országoktól a kisebbségi jogok érvényesítését, fellépve a többségi nacionalizmus ellen - ám az adott ország csatlakozása után a brüsszeli testület egy tagállammal szemben ezt már nem teheti meg. Nincs tehát kialakult, jogi és intézményes erejű kisebbségvédelem az EU-ban. Az EBESZ főbiztos elmondta: intő példa, hogy a Szlovákiában és Romániában élő, nagy lélekszámú magyar kisebbség iránti budapesti gondoskodást még mindig sokan a belügyekbe való beavatkozásnak vélik. Pedig anyaországi segítség és jogi erejű uniós védelem híján a kisebbségek kutyaszorítóba kerülhetnek, és ismét nem lesz akadály a többségi államnacionalizmus eldurvulása előtt - intett Ekeus. Külön figyelmeztetett a romák sanyarú sorsára. Közben az Európai Parlament külügyi bizottsága kompromisszumos szöveggel lezárta a Benes-dekrétumok és a bővítés körüli, gyakran nagy viharokat kavart vitát. E szerint Csehország (és Szlovákia) a dekrétumok hivatalos visszavonása nélkül is bekerülhet az EU-ba, de a belépés után az érintettek távollétében hozott, jogfosztó, vagyonvesztést okozó bírósági ítéleteket hatályon kívül kell helyeznie. (Füzes Oszkár / Népszabadság) /Kisebbségvédelem kell az EU-ban is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./ "
2002. november 8.
"A most 81 éves Anania /1993 óta Kolozs, Rév és Felek ortodox érseke/ 1941 januárjában, bukaresti teológiai hallgató korában egy legionárius fészek tagjaként Arapasu nevű (most Teoctist pátriárka) társával együtt részt vett az Antim utcai zsinagóga szétdúlásában. 1958-ban fasiszta múltja miatt húsz év kényszermunkára ítélték, ebből hatot ült le. Szabadulása után a Ceausescu-rendszer hatóságai többféle megbízással az Egyesült Államokba küldték, ahol Detroit román közösségének pásztora lett. Hazatérése után egyetemi tanár, író, költő, dramaturg, filozófus, muzikológus. 1958 októberében 400 kolozsvári román diákkal és tanárral együtt aláírta a magyar-német egyetem létesítése ellen tiltakozó jegyzéket, de azóta egyéb ügyekben is Funar polgármester legfőbb támasza. A detroiti román közösség Credinta - The Faith című kétnyelvű lapjának 6/1976-os számában közölte Generatia Cluj 46 című nosztalgikus cikkét. Ebben a valósággal szemben azt állította, hogy 1946 nyarán a kolozsvári magyarok mindenféle ravaszkodással próbálták a párizsi békekonferenciát rávenni, hogy Erdélyt Magyarországnak ítélje, de mesterkedésük megtorpant a román nemzeti büszkeség falán, amely az egyetemi hallgatókban testesült meg. Budapest hiába küldött többszáz titkosügynököt a Dermata gyárba és a vasúti műhelyekbe, mert a román diákság hamar rájött, hogy itt irredenta provokációról van szó. Május 29-én felfegyverkezett magyarok megrohamozták az Avram Iancu diákotthont, banditák módjára törtek- zúztak, miközben ordítoztak: "Oláh vért akarunk!" A hungarista sovinizmussal azonban szembeszállt a dákó-román vér higgadtsággal - állapítja meg Anania, majd fennkölt fogadalommal zárja: "A mi nemzedékünknek lesz még mondanivalója." Detroit papja ugyanezt állította az Egyesült Államok Szenátusához 1976. szeptember 3-án intézett memorandunában is. Bevallott célja a magyar irredentizms leleplezése, feltehetőleg azzal a bukaresti sugallattal, hogy Washington lássa, milyen sötét erők vádolják Ceausescut a romániai magyarság asszimilálásával. /A valóságban román egyetemisták megvertek magyarokat, erre a Dermata munkásai keltek a magyarok védelmére./ 1999. márc. 24-én a bukaresti Cotidianulban Paul Goma párizsi román emigráns író Anania "mártír" püspökről mint a román legionarizmus szimpatizánsáról és a Securitate detroiti ügynökéről írt. "Ez a legionárius pópa-ruhákba öltözött szekus görény mindent bebüdösített, ahol elhaladt, de elérte, hogy az amerikai román gyülekezetek a bukaresti pátriárka, vagyis a Securitate fennhatósága alá kerüljenek" - zárta glosszáját Paul Goma. Jellemző Neagu Cosma belügyi tábornok is a neofasiszta Nemzeti Jobb Pártja kiadásában 1995-ben megjelent könyvének már a címe is: Némely nemzeti kisebbségek hozzájárulása Románia bolsevizálásához. Természetesen a zsidókról és magyarokról van szó, ők hozták be a kommunista rendszert a kétezer éve keresztény szellemiségű országba. Neagu Cosma a jól értesült securitate-tábornok pózában tetszelegve ismertette az 1946-os kolozsvári eseményeket. Szerinte a Dermata gyár munkásait a visszavonuló magyar hadsereg gyalogsági fegyverekkel és ágyúkkal szerelte fel, lényegében tehát egy szakszerűen megszervezett rohamosztag támadta meg a diákotthonba menekült, hazaszeretettől áthatott román ifjúságot, de a végső cél Erdély elcsatolása volt. Anania ortodox egyházi főméltóság és Cosma tábornok meséjében tehát 1946 nyarán Kolozsváron vérszomjas, felfegyverzett magyar fenevadakkal szemben ott imádkozik, piheg az ágyúdörgéstől megriadt román bárányok szelíd, makulátlan nyája. /Barabás István: Ágyúdörgés a diákotthonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./ "
2002. november 9.
"Bogdan Adamczyk ferences szerzetes, az aradi minorita rendház főnöke. Bogdan atya misszionárius, aki elhagyta szülőföldjét, hogy hirdesse az örömhírt. Egerben végezte a teológiát, 1993-ban pappá szentelték Miskolcon. 2001. októberében érkezett a következő missziós állomásra - Aradra. Aradon Bogdan atya vezeti a Karizmatikus Megújulás közösséget, a karitatív csoportot, a Neokatekumenális út kisközösségét. Tervezi egy harmadrendi ferences közösség megszervezését. Ennek érdekében írta és kiadta a "Ferences lelkiség" című könyvet. Minden évben több zarándoklatot is szervez. /Aradi zarándok: A mennyországban és a pokolban jártunk. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./"
2002. november 10.
"Kolozsvári és temesvári katolikus egyetemisták ötletéből született 1997 áprilisában az a rendezvény, amely a különböző városokban tanuló diákok számára nyújt találkozási és ismerkedési lehetőséget. Kezdetben csak ennek a két városnak a fiataljai jöttek össze, az évek során azonban marosvásárhelyiek, brassóiak, bukarestiek, nagyváradiak és csíkszeredaiak is bekapcsolódtak, és volt már találkozó - Temesváron és Kolozsváron kívül - Brassóban és Marosvásárhelyen is. Az idei házigazdák ismét a temesváriak voltak: okt. 25-27-re hirdették meg a soros TEKEDIKÁ-t. A vidámság sem maradt el, erről a jó hangulatú bemutatkozók és a szombat esti táncmulatságok "gondoskodtak". /Veres Levente - Catholic.ro: Temesvári Katolikus Diáktalálkozó 2002. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 10./"
2002. november 11.
"Nov. 9-én az Iskola Alapítvány szervezésében A romániai magyar oktatási hálózat jövőképe címmel értekezletre került sor Kolozsváron. A rendezvényen mintegy 150 pedagógus, illetve oktatási szakember vett részt. A magyar iskoláskorú népesség bemutatott demográfiai képe valósággal sokkolta a hallgatóságot. Nyitóbeszédében Markó Béla, az Iskola Alapítvány elnöke az intézményépítés fontosságát hangsúlyozta. Dr. Murvai László, a Nevelési és Kutatási Minisztérium főosztályvezetője hangsúlyozta: az óvodákat és az elemiket nem szabad semmiféleképpen feladni. Ha az állami iskola megszűnne, át kell ezt vennie vagy az egyháznak vagy a civil szférának. Veres Valér szociológus előadása szerint a legnagyobb arányú fogyás éppen az iskoláskorú gyerekeknél mutatható ki. Szőcs Judit, az RMPSZ országos alelnöke számos aktuális kolozsvári közérdekű oktatási fonákságra is rámutatott. Vetési László kiemelte: a felekezeti iskola nemcsak az elitképzést vállalja, hanem az ún. közepes képességű tömegek oktatását/nevelését is. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő felszólalásában felhívta a figyelmet arra, a magyar pedagógusok feltűnően ódzkodnak attól, hogy vezető szerepet vállaljanak. Elmondta: Kovászna megyében csak úgy "enged" bárkit is nyugdíjba, ha az bemutatja a "kinevelt" fiatalt, aki átveszi a stafétát. /Szabó Csaba: Zsákbanfutás az anyanyelvért. Tanácskozás a magyar iskolahálózat jövőképéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"
2002. november 11.
"Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója /lapja irányvonalának megfelelően/ kirohant az ellen, hogy folyik a "verjük szét az RMDSZ-t" című összerdélyi és szórványmagyar műsor. Beszélt önjelölt aktivistákról és honatyákról, szakértőcskékről, akik bizonygatják "izzadságszagú cikkekben", hogy az RMDSZ tulajdonképpen nagyon régen kettészakadt, ahogy írja "elvált a szar a májtól, mérsékeltek a radikálisoktól, nemzetárulók a nemzet megmentésén szünet nélkül fáradozóktól," /ilyen kifejezéseket a haladó pesti lapok használnak, Tibori átveszi ezt a divatot/. Pénzre, nagyon sok pénzre megy a játék - állította. Tibori csak pénzt lát az egészben... Tibori emlékeztetett: az ötvenes években neves erdélyi magyar művészek nyírták ki szintén magyar kollégáikat csak azért, hogy nekik több pénz jusson... /Tibori nem tud akkoriban tevékenykedő román nacionalistákról./ A Népszabadság tudósítója bátran gúnyolja Orbán nemzeti politikáját /"a nemzetmentő főnökség az elmúlt esztendőben szimbolikus gesztusokra" sok pénzt kidobott az ablakon"/ és támadja az egyházat /"a dugig jóllakott pap a szószékről egyetlen szent ige és százhuszonöt profán, tömény politikával itatott, gyűlölködő mondat után azt prédikálja az éhségtől félig elájult gyülekezetnek: ne gondoljatok az ételre, s akkor nem lesztek éhesek, bár a hívek már évek óta mindent megtettek annak érdekében, hogy ne vegyék észre, ahogyan az egyházi ingatlanokból az idős és a fiatal magyar családokat egyaránt kilakoltatják, hogy a sokkal jobban fizető román vagy arab vagy hottentotta maffiózóknak kiadják azokat, mit sem törődve azzal, hogy közösségi vagyonról van szó, ami márpedig nem az égből pottyant oda, hanem az én ősöm meg a te ősöd verítékéből és munkájából és kilencedéből és adományából és hagyatékából épült, a mindannyiunké tehát, nem pedig a papé, de még a püspöké sem..."/. Előre kijelentette: "nem szabad az egyházat bírálnia, az egyház ugyanis tévedhetetlen, valamennyi egyház az, s valamennyi pap, mind olyan, mint a római pápa, hogy most a püspökökről ne is szóljunk, pofa be...". Tőkés László Tiborinak "havi negyvenmilliós állami fizetésből tengődő tiszteletbeli fővezér". /Tibori Szabó Zoltán: Tempora mutantur? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./ Igazi haladó cikk: kirohanás az egyház ellen, az egyházi vagyon visszaadása ellen... Mennyi a fizetése a haladó újságírónak?"
2002. november 11.
"A moldvai magyarság oktatásáról tartottak konferenciát nov. 10-én Szovátafürdőn a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége rendezésében. Egységes rendszerbe kell foglalni a csángók anyanyelvi oktatását - hangsúlyozták a résztvevők. Tíz településen mintegy ötszáz moldvai csángó-magyar gyermek vesz részt magyar anyanyelvi foglalkozáson. Klézsén és Pusztinán idén ősszel indult be a magyar nyelv oktatása az állami, román tannyelvű iskolákban. A magyar nyelv anyanyelvként szerepel az órarendben és a naplóban, a részvétel az órákon kötelező mindazok számára, akik év elején kérték bevezetését. Hangsúlyozták, el kell érni, hogy ne szociális indíttatású legyen a moldvai csángómagyar gyermekek erdélyi és magyarországi taníttatása, hanem a minőségre, a versenyképes tudásra kerüljön a hangsúly. A magyarországi finanszírozók - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint az Oktatásügyi Minisztérium - felkérésére az anyanyelvi foglalkozások szakmai és gazdasági felügyeletével a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget bízták meg. Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke sikeresnek ítélte a programot. /L. J.: Ötszáz csángó gyerek jár magyarórákra. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./"
2002. november 11.
"A kolozsvári magyarságnak nagyobb önbecsülésre van szüksége, a fogyást jelző népszámlálás dacára is még mindig az egyik legnagyobb magyar közösség, Erdélyben, egy településen belül, hangsúlyozta Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője. A román kormányzat a várost még mindig az erdélyi magyarság központjának, vezetőerejének tekintik. Kolozsvár Erdély fővárosa, művelődési-oktatási-gazdasági-politikai stb. központja. Az erdélyi magyarság körén belül is ellentétek húzódnak meg elsősorban Marosvásárhely, de székely városok vagy akár Nagyvárad és Kolozsvár között. Kolozsvárnak nagy szüksége van ragyogó értelmiségének összefogására a település felemelése szempontjából. Együtt kell működni a Kolozsvárt valóban szerető, és annak érdekeit vállalni merő románsággal is. Ha meg is figyelhető egy olyan nemzetstratégia, amely a Magyarországot körülölelő országokban új magyarságközpontokat próbált létrehozni a hagyományosak helyett - Pozsony és Kassa helyett Révkomáromban vagy Dunaszerdahelyen Szlovákiában, Újvidék helyett Szabadkán, sőt most már inkább Zentán a Vajdaságban vagy Ungvár helyett Beregszászon Kárpátalján - azonban Kolozsvár feladásának még nem jött el az ideje. /Balló Áron: Egy megújuló Kolozsvárért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"
2002. november 11.
"A határon túli magyarok egészségügyi és szociális civil szerveződéseit támogató Mocsáry Lajos Alapítvány fennállásának 10. évfordulója alkalmából rendeztek ünnepséget nov. 9-én Budapesten. Az eseményt megelőző sajtótájékoztatón Lakner Zoltán tiszteletbeli elnök, a szervezet létrehozója elmondta: az alapítvány célja, hogy a határokon túl élő magyarok kulturális identitásának megerősítése érdekében gyakorlati segítséget nyújtson helyi programok támogatásával, azok szervezeti hátterének kialakításával. A legnagyobbrészt állami támogatásból működő közhasznú alapítvány az elmúlt tíz évben 800 millió forintot juttatott el határon túli magyar szervezetekhez, az idén 70,7 millió forintból gazdálkodhatott. Idén Keresztes Árpád és Keresztesné Koloszár Irma hercegszőlősi tanárok, Makuk János, a Máltai Szeretetszolgálat beregszászi alelnöke, valamint Pakó Benedek szászrégeni római katolikus plébános, címzetes kanonok vehette át az alapítvány díját. Pakó Benedek a Felső-Maros mente szórványmagyarságának szociális gondozásában elért kimagasló eredményeiért részesült az elismerésben. /A Mocsáry Lajos Alapítvány jubileumi ünnepsége. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./"
2002. november 11.
"Marosludas magyarjai meghívták a Kárpát-medencében található két hasonló nevű - a Heves megyei és a vajdasági - település küldöttségét. Nov. 7-én mindkét településről megérkeztek a vendégek. Másnap Marosludason a Magyar Házban előadást hallhattak a város és a környező falvak nevezetességeiről, majd Marosvásárhelyre, Székelyföld fővárosába látogattak. Nov. 9-én a művelődési házban ünnepi közgyűlést tartottak. Marosludast Szekeres Adél, míg a másik két települést a polgármesterek mutatták be. A vajdasági Ludason jelenleg 1400-an élnek, a lakosság 90 százaléka magyar, a Heves megyei település mindössze 880 lelket számlál, a lakosság 6 százaléka roma nemzetiségű. Marosludason 4500 magyar él. /Mezey Sarolta: Ludasok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./"
2002. november 11.
"Egy ideje megszokott kórus fogadja Bukarestben a csíkszeredai vagy gyergyószentmiklósi jégkorongozókat. Változatlanul ugyanaz: "Kifele a magyarokkal az országból!" Replikaként a Székelyföldön a "cigányok, cigányok" skandálás dívik. Így a sportág egyre inkább etnikai háborúskodás színezetét kapja, mert a két bukaresti együttes mellett két - többnyire magyar játékosokból álló - székelyföldi együttes van jelen. Románia színeiben az évek folyamán számos magyar nemzetiségű sportoló indult a nemzetközi versenyeken, s nagyon sokszor hoztak dicsőséget hazájuk sportjának. Amikor belföldön, főleg Bukarestben próbálnak helytállni a magyar sportolók, akkor mindjárt ellenségnek számítanak, és az agresszív magatartás áldozatai. Néhány hete egy bukaresti szuperliga-mérkőzésen a házigazdák vezetője megtiltotta a kézdivásárhelyi és székelyudvarhelyi asztaliteniszezőknek, hogy egymás között magyarul beszéljenek. Az ügyben az RMDSZ is tiltakozott a szakminiszternél, s a szakszövetség is kivizsgálást ígért, de nem siet vele. November 9-én Bukarestben, a Dinamo-Csíkszereda találkozón a vendégcsapat két játékosát baseball-ütőkkel felszerelt bűnözők tízfős csoportja verte agyba-főbe. /Szurkoló: Baseball-ütős tolerancia. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./"
2002. november 11.
""Egységeseknek kell lennünk közös céljainkban, a normatiszteletben, a hitben, a következetességben, és autonómiatörekvéseink konok képviseletében. Egy keresztény értékelvű alapon nyugvó magasabb rendű egység lehet csak jövőnk záloga" - áll a Keresztény értékek a politikában című szimpózium résztvevői által elfogadott zárónyilatkozatban. A hétvégén a témáról szóló konferenciát tartottak Temesváron a Gerhardinum Katolikus Líceum dísztermében. Keresztény értékek az erdélyi magyar politikában című előadásában Toró T. Tibor elmondta, a keresztény értékek tisztelete talán az egyetlen dolog, amelyről konszenzus van az RMDSZ-en belül. Jelenleg négy platform tűzte zászlajára a keresztény demokrácia értékeit: az Erdélyi Magyar Keresztény Demokrata Mozgalom, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, a Nemzetépítő Platform és a Reform Tömörülés. Borbély Zsolt Attila, Sógor Csaba, és Hermán M. János is tartott előadást. Borbély Zsolt Attila politológus, a Reform Tömörülés egyik alelnöke kifejtette: Romániában, illetve Magyarországon a szocialisták a francia típusú nemzetfogalmat követik, amely kizárja a határon túli magyarokat a magyar nemzetből. Sógor Csaba szerint a keresztény hitet nem a közéletben kell megélni, hanem a lélekben, a keresztény hit szerint kell cselekedni. /Jantó-Petneházy István: Szükség van a keresztény értékelvű politizálásra. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./"