Az RMDSZ memorandumot adott ki Románia felvételéről az Európa Tanácsba. A memorandumban tizenöt pontban összefoglalták Románia jogrendjével kapcsolatos kifogásokat, köztük a felfokozott nacionalizmust /melyet a hatalom olykor bátorít/, a kisebbségi elem vezetésből való kiszorítását, diszkrimináció érvényesülését az igazságszolgáltatásban /az 1990-es marosvásárhelyi események nyomán kizárólag kisebbséghez tartozó személyeket ítéltek el/, kisebbségi területen a földek visszaadásában, annak kimondásában, hogy Románia egységes nemzetállam, az igazságügyi eljárások nyelve kizárólag román, a helyhatósági tanács ülésein kötelező a román nyelv használata, akkor is, ha a tanács valamennyi tagja egyazon kisebbség nyelvét beszéli, a kisebbségiek számára anyanyelvű szakképzés nem létezik, a közel kétmilliós magyar nemzetiség nem rendelkezik egyetemmel, az 1959-ben megszüntetett önálló magyar nyelvű Bolyai Egyetemet nem indították újra, nem történt meg az egyházi javak visszaadása. A romániai magyarság igényeinek megfogalmazása következik a memorandumban, ismét pontokba szedve. Ezek között szerepel a sajtószabadság szavatolása, a helyi közösségek anyagi függetlensége, a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőként való elismerése, az ET 1201-es és 1203-as ajánlása alapján kisebbségi törvény elfogadása, kisebbségi minisztérium vagy államtitkárság létrehozása, a nemzeti kisebbségek anyanyelvének szabad használata a közéletben, a többnyelvű feliratok szabályozása, olyan oktatási törvény megalkotása, amely szavatolja az önálló, kisebbségek által irányított anyanyelvi iskolahálózat kiépítését minden szinten és minden formában, a jogtalanul elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatása, az államosított, kisajátított és elkobzott magántulajdonok visszaszolgáltatása. /A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Memoranduma Románia felvételéről az Európa Tanácsba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./ A memorandumhoz mellékletet is készített az RMDSZ, ebben részletezte a magyarság helyzetét. / A melléklet fejezetei a következők. I. Románia politikai rendszere és a kisebbségek ? az 1914-1944 közötti időszak, az 1945-1965 közötti időszak, az 1965-1989 közötti időszak. II. A román állam gazdaságpolitikája. III. A magyar tannyelvű oktatás Romániában. IV. A kisebbségi kultúra helyzetének alakulása. V. Az egyházak helyzete. VI. A demográfiai helyzet Romániában. VII. Az 1989 utáni törvénykezés. VIII. RMDSZ. A magyarság helyzete a román nemzetállamban (1918-1993) Melléklet az RMDSZ Memorandumához. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7, folytatásokban: szept. 8., 9., 10./

Rendszeresen előfordul, hogy rendőrök összevernek embereket. Érdemes lenne összegyűjteni a rendőrverések, visszaélések statisztikáját 1989 decemberétől mostanáig. Legutóbb Kézdivásárhelyen verték meg a Bajcsi testvéreket, amint erről a Háromszék beszámolt. /Ősz Erőss Péter: A verőlegények közöttünk járkálnak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./ Háromszék híradása: aug. 6-i jegyzet.

Az 1992/93-as tanévben 33 magyar tanítási nyelvű középiskola és 118 tagozatos középiskola működött. Ebben a tanévben 31.196 tanuló járt magyar tannyelvű középiskolába, 2251-gyel kevesebb, mint az előző évben /33.447 tanuló/ és 10.171-gyel kevesebben, mint az 1990/91-es tanévben, amikor még 41.367 középiskolás végezte magyarul tanulmányait. Ez a csökkenő tendencia országosan is hasonló arányú. Az 1992/93-as tanévben az ország középiskolásainak 4,4 %-a járt magyar középiskolába. Ebben a tanévben 43.820 magyar középiskolás volt, nagyobb részük /71,2 %/ anyanyelvén folytatta tanulmányait, 12.624-en pedig románul tanultak. A magyar középiskolai osztályokban 2376 tanár oktatott, közülük 2271 magyar nemzetiségű. A középiskolákban összesen 47 magyar igazgató és 88 magyar aligazgató van. Romániában nincsenek önálló magyar szakiskolák, csak magyar szakmunkásképző osztályok. Ezekben az osztályokban 6707-en tanultak magyar nyelven. Mellettük 9173 magyar román nyelvű szakiskolába jár. /Murvai László, Debreczi Árpád: az 1992-1993-as tanév mérlege. A középiskolai oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

"Jelenleg a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ közelebb van a döntés centrumához, mint a múltban. Nem a Nemzeti Megmentési Front hozta létre az SRI-t, hanem fordítva, ez a csoport /Iliescu elnök, Magureanu, az SRI elnöke teremtették meg a Nemzeti Megmentési Frontot, a Románok Nemzeti Egységfrontját, a Nagy-Románia Pártot, állapították meg összefoglalójukban Bányai Péter és Saszet Ágnes, elemezve a nemrég megjelent SRI-jelentést. A Ceausescu-diktatúra idején lassan kialakult egy különleges Securitate-ideológia. Ennek egyik lényeges eleme a nacionalizmus volt. Ezek a szeku-vezetők felkészültek a jövőre. Lassan kialakították ideológiájukat. Ennek alapelemei: a marxizmus gúnyos megvetése, a központosított nemzetállam kultusza, az állam és az ortodoxia /mint államvallás/ egységének kultusza és az idegengyűlölet. 1989 előtt létezett már az ortodox egyház Telegraful Roman című lapja, amelynek xenofób, történelemhamisító propagandája a Romania Mare előfutára. Az SRI-jelentés szerint Romániában kémkedés folyik, információ-gyűjtés minden tevékenységi területen, köztük az etnikai és demográfiai területen is. Ezek szerint minden kutató, szociológus, etnográfus stb. tevékenysége kémkedés? Ha a népszámlálás adatai hitelesek, miért fél az SRI az etnikai, demográfiai információk gyűjtésétől? Az SRI jelentésében az áll: "Paramilitáris edzőtáborokat azonosítottunk Erdélyben, amelyekben nagyszámú fiatal román állampolgár tartózkodott." Itt "az RMDSZ terrorista-akciójáról" van szó. Ezekről a paramilitáris edzőtáborokról régóta ír a Romania Mare és más uszító lap. Ezek ugyanis a cserkésztáborok. /!/ A jelentés azt állította, hogy "legalábbis középtávon fennmarad a nemzetbiztonság elleni konkrét fenyegetettség": "a sovén irredenta megnyilvánulások fejlődése és az autonomista jellegű cselekedetek" miatt. /Bányai Péter, Saszet Ágnes: Román titkosszolgálat. Az állam mi vagyunk. = Beszélő (Budapest), aug. 28./"

Catherine Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára aug. 26-án háromnapos látogatásra Romániába érkezett. Először Teodor Melescanu külügyminiszterrel, majd Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel, végül Petre Ninosu igazságügy-miniszterrel tárgyalt az első napon. Újságíróknak kijelentette, az ET-t elsősorban az érdekli, hogy a kisebbséget ne érje diszkrimináció, reméli, hogy Románia a közeljövőben az ET teljes jogú tagjává válhat. /Catherine Lalumiére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28-29./

"Markó Béla RMDSZ-elnök az ET parlamenti közgyűlése jogi és emberi jogi bizottságának elnökéhez, Gunnar Janssonhoz írt levelében leszögezte, hogy az RMDSZ érdeke Románia európai integrációja, azonban amíg "Románia jogrendjében a törvényhozás és a jogalkalmazás szintjén a megfelelő változások nem következnek be, nincsenek meg az integráció reális feltételei. Véleményünk szerint ezeknek a változásoknak mindenképpen az Európa Tanácsba való felvétel előtt kell megtörténniük." A román hatalom tett ígéreteket, azonban ezek nem valósultak meg. A meg nem oldott problémák közül Markó Béla levelében kiemelte az igazságszolgáltatást, a sajtószabadságot /az uszító, fasiszta írások ellen az ügyészség nem indít eljárást/, a tulajdonviszonyokat, a kisebbségvédelmet /nincs kisebbségi és oktatási törvény, feliratokban, igazságszolgáltatásban nem lehet a magyar nyelvet használni, a kolozsvári polgármester magyarellenes intézkedései ellen nem lépnek fel/. /Dokumentum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28-29."

Besztercén az 1944-ben felszámolt Német Gimnáziumnak értékes, nagy könyvtára volt. A könyveket a városháza pincéjében tárolták, majd a művelődési házba vitték anélkül, hogy valamilyen leltárt készítettek volna. 1957-ben a megyei könyvtár állományába került ez a gyűjtemény. Semmilyen katalógus nem maradt az eredeti könyvtárból, a könyvek egy része eltűnt. Darabos Ilona tanárnőt bízták meg az állomány feldolgozásával, amely jelenleg 22.134 kötetből áll. Túlnyomó részük német nyelvű, de 4000 magyar nyelvű és ezer latin nyelvű is van köztük. A magyar könyvek között szép számmal vannak értékes ritkaságok is. /Guther Ilona: Könyvtársors. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

Pusztai János író emlékeztetett: 1991. máj. 20-án Berevoiesti község mellett újságírók hatalmas mennyiségű kidobált, elföldelt Securitate-iratra bukkantak. Ezeket a szekus anyagokat titokban el akarták tüntetni. A dossziélból előkerült egy magyar neveket tartalmazó lista is. Domokos Géza, Király Károly, Cs. Gyimesi Éva, Tőkés László, Török László újságíró, Veress Dániel író, Nagy Béla színházi titkár, Tőrös Gábor szobrászművész, Újvári Ferenc ügyvéd, Jakab Gábor római katolikus pap, Bencze Gyula kelmefestő, Bartha Levente lakatos és Kecseti Imre körorvos társaságában az ő neve is szerepelt ezen a listán. Pusztai János megdöbbent, amikor olvasta Nagy Béla kétrészes fejtegetését /Volt egyszer egy Berevoiesti, Romániai Magyar Szó, júl. 28., 29./, abból ugyanis kiderült, hogy a felsorolt emberekkel a román titkosrendőrség 1990 januárjában akart leszámolni. Pusztai Jánosnál először 1965. decemberében tartott házkutatást a szeku. Azután rendszeresen előfordult, hogy kihallgatták, fenyegették. Ez így ment egészen 1989 végéig. Pusztai János úgy érzi, hogy a magyarság fenyegetettsége nem szűnt meg. /Pusztai János: A gödör fenekén. = Világszövetség (Budapest), aug. 31./

Megjelent egy újabb kiadvány, a Decibel folyóirat /alcíme: Zene & Képmagazin/ első száma. /Decibel /Csíkszereda), augusztus/

Antall József miniszterelnök mint az Európai Demokrata Unió /EDU/ alelnöke és az EDU Budapesten, szeptember 1-jén kezdődő pártértekezletének házigazdája aug. 27-én fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét és Bugár Bélát, a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom /MKDM/ elnökét. Az EDU ülésén az RMDSZ elnyeri a teljes jogú, az MKDM pedig a megfigyelői státust. /Magyar Nemzet, szept. 1./

Nyílt és korrekt volt a magyar-román főosztályvezetői szintű szakértői konzultáció légköre, közölte aug. 31-i sajtóértekezletén Herman János külügyi szóvivő, cáfolva a román lapjelentéseket, hogy azok eredménytelenek voltak. Nincs előrelépés viszont a kisebbségi nyilatkozat, a kisebbségügyi vegyes bizottság felállítása, az aradi emlékmű helyreállítása és a főkonzulátusok újramegnyitása terén. Jeszenszky Géza külügyminiszter telefonon beszélt román kollégájával és vázolta Horthy Miklós újratemetésével kapcsolatos kormányzati álláspontot. /M- Cs.: Herman: nem volt eredménytelen a magyar-román külügyi konzultáció. = Magyar Hírlap, szept. 1./ Román-magyar külügyminiszteri találkozó lesz Romániában szeptemberben, jelentette be Hermann János. /Még ebben a hónapban Jeszenszky-Melescanu találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Gyergyószentmikóson, a Tarisznyás Márton Múzeumban gazdag a néprajzi anyag, ez köszönhető a múzeumalapító Tarisznyás Márton gyűjtésének is. A névadónak emlékszobát rendeznek be, ahol munkáit is kiállítják, köztük Gyergyó történeti néprajza című kötetét. Kisné Portik Irén a távlati tervről is beszélt, ez egy tájjelegű falumúzeum létesítése a múzeumkertben. A falumúzeum létesítése az Etnographia Gyergyoiensis Alapítvány egyik legfontosabb célkitűzése, ő az alapítvány titkára. /Gál Éva Emese: Múlt, jelen, jövő a gyergyói múzeumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

"Szőcs István cáfolta a Magyarországot minősítő "utolsó csatlós" kifejezést. Ezt ámítás, ködösítés, demagógia hozta létre. Legutóbb Gál Mária Egy döntés története /Szabadság, aug. 28./ című írásában találkozott ezzel a kifejezéssel. Ez a kifejezés nem igaz, hangsúlyozta Szőcs István. A legtovább harcoló fegyveres szövetséges a fasiszta usztasák vezette Horvátország volt: egy nappal a hitlerista Németországot is túlélték: 1945. máj. 10-én kapituláltak. Csakhogy a háború után a diplomaták úgy tettek, mintha a fasiszta Horvátország és a fasiszta Szlovákia nem is létezett volna: dicstelen pályafutásukat besöpörték a győztes Jugoszlávia és a "még győztesebb" Csehszlovákia szőnyege alá. /Szőcs István: Történelmi lecke. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./"

A korrupcióról szóló parlamenti vita csak hosszú felszólalásokat eredményezett. Miért makulátlanok a magas rangú tisztviselők mindaddig, amíg funkcióban vannak, - kérdezte Kozsokár Gábor szenátor - miért csak akkor kiáltanak rájuk kígyót-békát, mikor leváltják őket? - Az ellenzék benyújtotta indítványát: a kormány határolja el magát a korrupcióval gyanúsítottaktól. /Demeter J. Ildikó: Korruptak helyett indítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

A romániai németek /szászok és svábok/ lélekszáma tovább csökkent azzal, hogy 1989 óta több mint százezer német vándorolt ki, 1992-ben már csak 119 ezren vallották magukat németeknek. Kisebbségvédelmi szervezetük, a Német Demokrata Fórum munkájáról a szervezet Kolozs megyei elnöke, Paul Torr belgyógyász számolt be. Németország 40 millió márkát, Ausztria 40 millió schillinget folyósított Romániának, ebből a Német Demokrata Fórum beruházási pályázatokat támogat. A szervezet központja Nagyszebenben van. Homoródon szeretnék létrehozni az országos szász múzeumot. A brassói székhelyű Saxonia Alapítvány a falvakat segíti. /Makkay József: Jönnek a németek! Erdély lakosságának támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

"Az egyik szlovák lap /Literárny Tyzdenník/ közölte Corneliu Barborica cikkét, melyben a szerző bemutatta Tőkés Lászlót. Elismerte Tőkés László 1989-es pozitív szerepét, azonban hozzátette: a püspök hazugságokat terjeszt a magyar kisebbség jogainak "elfojtásáról", közigazgatási autonómiát és állami magyar egyetemet követel, az Egyesült Államokban pedig azt nyilatkozta, hogy a magyar lakosságot beolvasztják, a magyarok úgy érzik magukat ma Romániában, mint a zsidók Németországban a nácizmus idején. Romániába súlyos gazdasági válság van, jó lenne, ha a legnépesebb kisebbség, a magyar nyugton maradna. /Corneliu Barborica: Amikor Tőkés zsidónak érzi magát. = Heti Magyarország, szept. 3./"

Idén is megtartották a hagyományos ifjúsági találkozót Csíksomlyón, augusztus utolsó napjaiban. Mintegy kétezer fiatal gyűlt össze Erdélyből, de érkeztek moldvai csángók és magyarországi fiatalok is. A találkozó kezdeményezői: Gergely István csíksomlyói plébános és Böjte Csaba dévai ferences szerzetes. Az ünnepi szentmisét Bálint Lajos érsek celebrálta. /Ifjúsági találkozó Csíksomlyón. = Magyar Nemzet, szept. 3./

Az Európa Tanács jogi és emberi jogi bizottsága párizsi ülésén komoly kételyek fogalmazódtak meg Románia ET-ba való fölvételét illetően. Stoffelsem holland küldött javasolta, halasszák Románia felvételét addig, amíg a román kormány teljesíti az ET-tagság a feltételeket. A holland javaslatra 12-en szavaztak, ellene 14-en. Végül a testület jóváhagyta, hogy Románia tagfelvételi kérelme az ET szeptemberi parlamenti ülése elé kerüljön. A román küldöttség tagja, Adrian Severin kiemelte, hogy Frunda György is Románia tagfelvétele mellett volt. Tabajdi Csaba elmondta, az ET-bizottság ajánlotta, hogy Románia tegyen lépéseket az idegengyűlölet, a diszkrimináció, az antiszemitizmus és kisebbségellenes jelenségekkel szemben, fogadjon el oktatási törvényt és helyt adott a kisebbségi törvény megalkotását sürgető magyar javaslatnak is. /ET-kételyek Románia tagságát illetően. = Népszava, szept. 3., Az ET jogi bizottsága jóváhagyta Románia tagfelvételét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

A román parlament jóváhagyta a Moldovai Köztársaságnak nyújtandó segélyprogramját. A kormány aug. 28-i közleménye szerint 1993-ban 20 milliárd lejt hiteleznek kamatmentesen, nyolc évre. Augusztustól műszaki segélyként havonta szállítanak a Moldovai Köztársaságnak 10 ezer tonna benzint, 20 ezer tonna gázolajat és 100 ezer tonna szenet. /Segély a Pruton túlra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

"1992. aug. 24-én az RMDSZ Országos Elnöksége Széken tartott ülésének meghívott vendége volt Hámos László, a Hungarian Human Rights Foundation /HHRF/ vezetője, aki akkor vitába szállt Tokay Györggyel. Tokay György akkor tért haza amerikai útjáról. Hámos leszögezte, hogy Tokay nem azokkal a szenátorokkal tárgyalt, akiknek valóságos döntési joguk van, hanem azokkal, akik a Románia iránti barátságos politika hívei. Azokkal a szenátorokkal, akiknek szavuk van, akikkel Tőkés László is tárgyalt, Tokay nem vette fel a kapcsolatot. Hámos László hangsúlyozta: Tokay Györgynek a Washington Post ápr. 3-i számában megjelent nyilatkozata nemcsak Tőkés Lászlónak ártott, hanem az egész erdélyi magyarságnak. Ebben a lapban jelent meg az első nyilatkozat RMDSZ-vezetőtől egy másik RMDSZ-vezető ellen. Tokay ugyanis biblikus elképzelésekkel elfoglalt papnak nevezte Tőkés Lászlót. A Neptunfürdőn tartott megbeszélés kezdeményezője, a Project on Ethnic Relations néhány tagú alapítványocska. Egyik résztvevője Alan Kassof, aki 1986-ban azt erősítgette, hogy a román kormánnyal lehet tárgyalni. Kassof 1990-ben Traian Chebeleuval állapodott meg a Neptunhoz vezető tárgyalások elindításáról. David Binder, aki az RMDSZ-t megrágalmazó emlékezetes cikket írta a New York Timesben, az elmúlt években a pozitív Ceausescu-kép építője volt az amerikai lapban, emellett nem romániai tudósító, mégis ott volt a Neptunon. /Zöld István: Kikkel tárgyalgatunk? Beszélgetés Hámos Lászlóval, a Hungarian Human Rights Foundation vezetőjével. = Orient Expressz (Bukarest), szept. 6./ The Washington Post ápr. 3-i számában Tokay György kijelentette: "Tőkés pap, biblikusan gondolkodik és néha apolitikus látomásai vannak. Hibázik."

"szept. 1-jei román lap hírül adta, hogy az RMDSZ "ellenzi Románia ET-tagságát" és az RMDSZ memoranduma támadás a román állam integritása ellen. A román külügyminisztérium szept. 1-jei sajtóértekezletén közölték, hogy Melescanu külügyminiszter levelet intézett Lalumiére asszonyhoz és Gunar Jansson főraportőrhöz, akiknek megmagyarázta "a valós helyzetet az RMDSZ problémabeállításával ellentétben." /(cseke). Az RMDSZ memoranduma vihart kavar. = Magyar Nemzet, szept. 2./ Melescanu szerint az RMDSZ memoranduma "tele van valótlansággal és hamisítással". A román külügyminiszter szerint az ártatlanul elítélt magyarok "súlyos társadalomellenes bűncselekményeket" követtek el. Arról nem írt, hogy az 1989. dec. 22-én elkövetett bűncselekmények elkövetői elnöki amnesztiában részesültek. Melescanu cáfolta, hogy a fasiszta jellegű sajtó-megnyilvánulások büntetlenek és utalt Iliescu elnök júliusi levelére. Arról hallgat, hogy azóta semmi sem történt. A memorandum kétségbe vonja, hogy Románia egységes nemzetállam és felpanaszolja, hogy a kisebbségeket nem ismerik el államalkotó tényezőnek. Ez az igény súlyosan sérti a román állam nemzeti egységét, ezért megengedhetetlen, szögezte le Melescanu. /Bogdán Tibor, Bukarest: Melescanu üzent az ET-nek. = Magyar Hírlap, szept. 3./ Melescanu Catherine Laumiére-hez írt levele: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./"

Az ET jogi és emberi jogi bizottsága Párizsban tartott ülésén jóváhagyta Románia felvételi kérelmét. Az ülésen jelen volt a román parlamenti küldöttség tagjaként Frunda György RMDSZ-szenátor, aki a BBC-nek számolt be a történtekről. A vita során Stoffelsen holland küldött javasolta: halasszák el a döntést addig, amíg a román kormány nem teljesíti az ET-tagság diktálta feltételeket. Végül mégis megszavazták a felvétel támogatását. A felvételre szavazók hangsúlyozták, hogy az ET keretein belül több a garancia kisebbségek jogainak biztosítására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ Azt is megszavazták, hogy félévenként ellenőrizni fogják, Románia betartja-e ígéreteit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Bihar megyében szept. 1-jei hatállyal felmentették a megye mind a négy magyar tanfelügyelőjét, az előző napon pedig leváltották húsz iskola igazgatóját. Viorel Sarca szakfelügyelő átszervezésről beszélt, igyekezett indokolni a felmentéseket: Kiss István György magyar szakos tanfelügyelőt azért menesztették, mert a magyar szakos tanfelügyelői állást megszüntették, Erdei Ferencet azért, mert Bihar megye 1666 tanítója közül csupán 334 magyar nemzetiségű, Kecskés Edit óvodai tanfelügyelőt ugyancsak azzal az indokkal, hogy 1277 óvónő közül csupán 174 magyar, így aránytalanul kevés óvónőt kellene felügyelnie. Csáti Rozália főtanfelügyelő-helyettest pedig azért bocsátották el, mert nem volt egyetemi végzettsége. /Rais István: Fölösleges a magyar tanfelügyelet. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./

Mintegy 3000 erdélyi diák tanul a magyarországi felsőoktatásban, közülük jó ha 500 fő hazakerül. Az értelmiség elvándorlása, azon belül a pedagógusoké, válsághelyzetet teremt az erdélyi magyarság körében. Mindezen problémák megoldását segítik az alapítványok. Megalakult a Collegium Transsylvanicum Alapítvány - főleg az RMDSZ tanügyi alelnöksége révén - a pedagógusok ösztönzésére, új tantervek, új tankönyvek kidolgozására ösztönzi őket, továbbá tanfolyamok, konferenciák szervezésére, pedagóguskönyvtár kialakítására. A programok összehangolója a tankönyvtanács. Az alapítvány másik programja a magyar felsőoktatásban részt vevő tanárokat támogatja. Nagy súlyt helyeznek az elitképző programok beindítására. /Ball Áron: Itthon ? többért ? jobbat. Megalakult a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

A nehéz gazdasági helyzet ellenére sorra tatarozzák a templomokat, írta Herédi Gusztáv. A legnagyobb építkezések Illyefalván vannak. A vártemplomot tatarozták, a sarokbástyáiban szállodát rendeztek be, egy új épületegyüttesben tanácsterem, étkezde és kávézó is van. Új templom, imaház, paplak és harangláb épül Temesváron és Kőrösfőn, Magyarszováton, Detrehemtelepen, azután tataroznak Türében, Nagyváradon, Gyulafehérváron, Kolozsvárott. Kolozsváron a római katolikusok új templomot emeltek a Dónát-negyedben, rendbehozták a Szent Mihály templom plébániaépületét, a városban több protestáns templom épül. Parajdon óvoda épül /luxemburgi segítséggel/, renoválták Kolozsváron a Báthory, Brassai és Apáczai Csere középiskolákat, Nagyenyeden a Bethlen Kollégiumot. Gazdasági hasznú, magyar összefogású építkezésről nem tud beszámolni a cikkíró. /Herédi Gusztáv, Kolozsvár: : Építkező Erdély. = Magyar Nemzet, szept. 7./

Az Európai Demokrata Unió /EDU/ Budapesten tartott pártelnöki értekezletén az RMDSZ elnyerte a teljes jogú EDU tagságot. A konferencián a szövetséget Markó Béla elnök és Bodó Barna politikai alelnök képviselte, szakértői minőségben pedig Szőcs Géza és Patrubány Miklós volt jelen. /Az RMDSZ az Európai Demokrata Unió teljes jogú tagja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./ Az EDU pártelnöki értekezlete alkalmából Antall József miniszterelnök fogadta Markó Bélát. A találkozón az RMDSZ elnöke ismertette a romániai magyarság jelenlegi helyzetét, beszélt a szervezet célkitűzéseiről. /Az RMDST és a nemzetközi együttműködés nemzetközi távlatai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

Washingtonban magas rangú román küldöttség folytat tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal a hosszú ideje zárolt készenléti kölcsön felszabadításáról. A kérdésről csaknem egy éve folyó tárgyalások rendre kudarcba fulladtak. A Nemzetközi Valutaalap elégedetlen a nagymértékű költségvetési hiánnyal, a reformfolyamatok megtorpanásával. Iliescu elnök ugyanakkor cáfolta a nézeteltéréseket, szerinte kizárólag technikai jellegű kérdések miatt késik az egyezmény aláírása. /Népszabadság, szept. 8./

Szept. 4-5-én tartották Marosvásárhelyen a Kollégiumi Öregdiákok Baráti Köre szervezésében az egykori Református Kollégium - ma Bolyai Farkas Líceum - volt diákjainak világtalálkozóját. Amerikából, Ausztráliából, Svédországból, Németországból, Magyarországról és más országokból érkeztek az öregdiákok. Az istentiszteleten Gálfy Zoltán teológiai professzor szolgált. Beszédet mondott Klementisz János igazgató és Sipos Lajos, a kollégium legidősebb tanára. A Teleki Tékában megnyílt kiállításon a kollégium egykori nyomdájában készült művek voltak láthatók. Az iskolába pedig 81 író-költő, 9 szobrász és 20 festőművész - a kollégium volt diákjai - alkotásai sorakoztak. A megjelentek kopjafát állítottak a református temetőben az elhunyt tanárok és diákok emlékére. A kollégiumban beszédet mondott Nagy Győző, Marosvásárhely polgármestere, M. Kiss Pál művészettörténész, egykori kollégiumi tanár, Weszely Tibor tanár és Szőcs István író. Felolvasták a résztvevők által elfogadott Ősi magyar iskolánkért című levelet. /Bögözi Attila: Világtalálkozó Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./ A levélben összegezték a közel félezer éves kollégium jelentőségét. Ez a kollégium - akárcsak a nagyenyedi, a kolozsvári, a zilahi, a sepsiszentgyörgyi, a szászvárosi, a máramarosszigeti testvérintézmény a tudomány, műveltség erős vára volt. A kollégium az erdélyi református gyülekezetek adományaiból épült. 1990. febr. 9-én döntés született, melynek értelmében a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum - más erdélyi középiskolákhoz hasonlóan - visszanyeri magyar jellegét. Nem így történt. Marosvásárhely lakossága 1977-ben 60 százaléknál nagyobb arányban magyar nemzetiségű volt és ma, az erőszakos betelepítések után is több mint 50 százalékban magyar, ennek ellenére nincs egyetlen magyar középiskolája. Az öregdiák-találkozó résztvevői kérik az ország elnökét, az illetékes kormányszerveket, hogy tegyék lehetővé az 1990. febr. 9-én döntés érvényesítését. /Ősi magyar iskolánkért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

Octavian Buracu, az Interetnikai Dialógus Egyesület vezetője kitette az egyesület kétnyelvű tábláját Kolozsvárott, a székház falára. Funar polgármester emberi megjelentek, mondván, hogy a táblát le kell venni. Buracu nem tett eleget a felszólításnak. /(n. á.): Újabb táblaháború a láthatáron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Feszült légkörben ülésezett szept. 3-án Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ Háromszék megyei küldötteinek tanácsa. Az RMDSZ memoranduma miatti támadások és a televízió szította Háromszék-ellenes hangulatkeltés sürgetővé tette az RMDSZ álláspontjának kidolgozását és a tiltakozás megfogalmazását. A háromszéki RMDSZ javasolja, hogy az RMDSZ lépjen ki a Kisebbségi Tanácsból, továbbá az RMDZ tegyen közzé állásfoglalást az Európa Tanács jogi bizottságában elfogadott, Románia felvételét illető javaslattal kapcsolatban. Kérik a televízió Háromszék-ellenes műsorainak megvitatását. A megyei RMDSZ ezzel kapcsolatban tiltakozást juttat el a televízióhoz. A neptuni vitával kapcsolatban szétosztották a Romániai Magyar Szó ezzel kapcsolatos cikkeit. Végül úgy döntöttek, hogy a megyei küldöttek szabad kezet kaptak álláspontjuk kialakításában. /Flóra Gábor: Bölcsesség fénymásolatokon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./