Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Gușă, Ana Maria
57182 tétel
1993. április 14.
"Traian Chebeleu, az elnöki hivatal szóvivője tájékoztatta az újságírókat arról, hogy Iliescu elnök ápr. 19-23-a között az Egyesült Államokba utazik. "A látogatás nem magánjellegű, de nem is hivatalos." - mondta. /Új Magyarország, ápr. 14./ "
1993. április 15.
"A Julianus Alapítvány székhelyére, Csíksomlyóra hívta tanácskozásra a hasonló célokért munkálkodó "szórvány-alapítványokat". Megjelentek a Beszterce Művelődési Alapítvány, a kolozsvári Diaszpóra és Kallós Alapítvány, a dési Kádár József Művelődési Társaság, a csíkszeredai Domokos Pál Péter Alapítvány, valamint a budapesti Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány vezetői, képviselői. A résztvevők ismertették tevékenységüket, terveiket. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az alapítványok tevékenységében sok hasonló elem van. Szükség van a tervek egyezetésére, koordinálására. Megállapodtak, hogy a jövőben negyedévenként találkoznak. Csíkszeredában információs irodát nyitnak /vezetője Székedi Ferenc/. Az alapítványok bekapcsolódnak a Diaszpóra Alapítvány által elkezdett felmérő munkába. /Birtók József: Szórványokról - Csíkszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./"
1993. április 15.
Szatmárnémetiben épül a Szentlélek templom. Merk Mihály plébános az építtető. Elmondta, hogy a hívek felduzzadt létszáma tette szükségessé a templom építését. Amikor elkezdték az új katolikus templom építését, ismeretlenek doronggal támadtak rájuk. Végül egy központibb területet kaptak, ahol lehetőség lesz a templom mellett iskola és óvoda építésére is. Az emberek önfeláldozóan adakoznak, sokan segítenek az építési munkában. Merk Mihály kapta a Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ idei díját, az ifjúsággal való foglalkozásáért. /Krilek Sándor: Ami a köveket összetartja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./
1993. április 16.
"Tőkés László püspök első romániai kiadású könyve /Ideje van a szólásnak, Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata, Nagyvárad/ az utóbbi három esztendő történéseinek foglalata, az egyéni és kollektív jogokért való küzdelem állomásainak kronológiája. Tempfli József nagyváradi katolikus püspök írta az előszót. /Barabás Zoltán: "Ideje van a szólásnak". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./ Zsúfolásig megtelt Nagyváradon a terem, ahol bemutatták Tőkés László püspök könyvét, legalább négyszázan álltak sorba, hogy dedikáltassák az Ideje van a szólásnak című könyvet. A nagy érdeklődés jelezte, hogy a nagyváradi magyarság egyöntetűen ott áll Tőkés László mellett, most, amikor heves viták támadtak körülötte, és megsokasodtak a durva támadások, írta Beke György. Nagyvárad két magyar püspöke, Tőkés László és Tempfli József teljes egységben és ökumenikus megértésben támogatta egymás munkáját és küzdelmét. Tőkés László a könyvbemutatón élőszóban is hangsúlyozta, hogy ideje a szólásnak, mert megélénkültek azok az erők, amelyek az erdélyi magyarságot szeretnék kiszorítani az egyenjogú éltből, még szülőföldjéről is. /Beke György: Tőkés-könyvbemutató Nagyváradon. = Új Magyarország, ápr. 16./"
1993. április 16.
Kozsokár Gábor szenátor tagja volt a kormányszervekkel prefektus-ügyben tárgyaló RMDSZ-küldöttségnek, még a döntés meghozatala előtt. Akkor komoly dokumentációval támasztotta alá a küldöttség a magyarság jogos igényét. A prefektúrán az összes vezető állást románok töltötték be. - A tisztikarban alig van magyar, a rendőrségnél is alacsony a létszámuk, vezető tisztségű jóformán nincs közöttük. Az Állami Levéltár nacionalista-kommunista vezetés alatt áll. A munkaügyi igazgatóságon sincs már magyar vezető. /B. Kovács András: Ami a kormánynál süket fülekre talált. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
1993. április 16.
Ápr. 6-9-e között Adrian Nastase vezetésével román parlamenti küldöttség járt Ukrajnában, tagja volt Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, aki beszámolt útjukról. Tárgyaltak Leonyid Kravcsuk elnökkel, az ukrán külügyminiszterrel és ukrán parlamenti bizottságokkal. A román-ukrán alapszerződés tartalmáról és a feszültséggócokról volt szó. Kravcsuk kifejtette, hogy nem képezheti alku tárgyát a határok kérdése. Nastase hangsúlyozta, hogy küldöttségük nem területi követelésekkel érkezett, ezt a kérdést egyelőre mellőzni kell. Csernovicban találkoztak a román kulturális és társadalmi szervezetek képviselőivel, akiknek jogos követeléseik kísértetiesen hasonlítanak az RMDSZ és Tőkés László püspök állásfoglalásaira: a román nyelv hivatalossá tétele, román egyetem Csernovicban, határforgalom megkönnyítése, román sajtótermékek megrendelésének megkönnyítése, helységnevek román nyelvű használatának engedélyezése... /Oláh István: Messze távol a hómezőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
1993. április 16.
"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezető személyisége, aki egyben az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének politikai alelnöke indítványára aláírási akciót kezdeményeztek Erdélyben az ártatlanul elítélt erdélyi magyarok ügyében. A vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy 1989 decemberében három román és három magyar, közismerten népnyúzó rendőr, szekus lett a népharag áldozata. A románlakta vidékeken is voltak hasonló népítéletek.1990 márciusában a Vatra Romaneasca vezetőinek felbujtására román falusiak tömegei érkeztek Marosvásárhely főterére, ahol összecsaptak a békésen tüntető magyarokkal. Az 1989-es népítéletben résztvevők számára közkegyelmet hirdettek, ennek ellenére néhány székelyföldi faluból lehurcoltak több embert. Közülük néhányat kiválasztottak és a magyarság megfélemlítésére törvénysértő módon /hiszen amnesztiát hirdettek/ az oroszhegyi és zetelakai magyarokat súlyos ítéletekkel börtönbe vetettek. Hasonlóan a magyarság megfélemlítése vezette az igazságszolgáltatást az 1990. márciusi magyarellenes pogrom miatt ártatlan magyarokat ítéltek el. Ekkor ítélték öt évre a marosszentimrei Szabadi Ferencet 5 évre, az erdőcsinádi Füzesi Albertet és Füzesi Andrást, valamint Papp Árpádot egyenként 4-4 évre, a marosszentgyörgyi Galaczi Józsefet és Hanzi Valentint 3-3 évre. A marosvásárhelyi Cseresznyés Pál tíz éves büntetést kapott. Oroszhegy és Zetelaka szervezetei korábban aláírásgyűjtési akciót indítottak. Összegyűlt közel húszezer tiltakozó aláírás. Tőkés László kezdeményezésére a magyar történelmi egyházak vezetői nyílt levélben fordultak Iliescu elnökhöz, felemelve szavukat a jogtiprás ellen. Sok nyugati emberjogi szervezet szintén tiltakozott. Mindeddig eredménytelenül. Ezért döntött úgy az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, hogy felvállalja ezt az egész romániai magyarságot érintő ügyet. Beadványukat eljuttatták a nemzetközi emberjogi szervezethez. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés teljes támogatásáról biztosította Tőkés László püspököt, aki ellen súlyos támadást indítottak. Verestóy Attila szenátor a nagy nyilvánosság előtt cáfolta a püspöknek a romániai magyarság veszélyeztetettségéről tett megállapítását. Ezért platformjuk követeli, hogy az RMDSZ etikai bizottsága vizsgálja ki a szenátor megnyilatkozását. /Botlik József: "Az erdélyi magyarok jogsérelme egyértelműen politikai és etnikai jellegű" = Magyar Nemzet, ápr. 16./ "
1993. április 17-18.
1992. októberében létrejött Székelyudvarhelyen, majd Kolozsváron a Civitas Alapítvány, melynek célja a szakértői tanácsadás biztosítása a települések önkormányzatai számára. Tevékenységük elsősorban: az önkormányzati tanácsadások megszervezése, továbbképzések, a gazdasági kultúra terjesztése ás a beérkező pályázatok elbírálása. Kezdeményezői között van Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács alelnöke. /K. R.: A Civitas Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17-18./
1993. április 17-18.
Vita Zsigmond emlékezett arra, hogy 1944 őszén 15-16 éves magyar fiúkat és lányokat is elvittek a Tirgu Jiu-i internálótáborba. DávidElekes Viktor Árpád 16 éves tanulót 30 diáktársával együtt vitték el Sok iskoláslányt szintén elhurcoltak. A Bethlen Gábor Kollégiumból /Nagyenyed/ a következő tanárokat internálták: Elekes Viktor, Horváth Zoltán, Jarosievitz Zoltán. Vass Albert, Vita Zsigmond, továbbá Kacsó Sándort és a magyar intézmények vezetőit, tisztviselőit. Az egyik túlélő lány elmondta, hogy egy barakkban 150 nőt helyeztek el, négysoros emeletes priccsen aludtak, hátul volt a mosdó, ahol a katonák szeme láttára hideg vízzel kellett mosakodniuk. A tanulókat 1945 júniusában engedték szabadon. /Vita Zsigmond: Tanulók a Tirgu Jiu-i lágerben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17-18./
1993. április 19.
Több elképzelés létezik az erdélyi autonómiáról, melyek az RMDSZ vezetői - Szőcs Géza, Katona Ádám, Balázs Sándor - nevéhez kötődnek. Legutóbb dr. Csapó József autonómia-tervezete /Memorandum a romániai magyarság belső önrendelkezéséről - közölte: Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./ jelent meg. Király Károly szerint Csapó Józsefé a legjobb a tervezetek közül. Ez a tervezet vitaalap lehet a jövőben. /Tibori Szabó Zoltán: Az erdélyi önrendelkezés tervei. = Népszabadság, ápr. 19./
1993. április 21.
Octavian Buracu, az Interetnikai Párbeszéd Társaság elnöke nyilatkozatában rámutatott arra, hogy Kolozsvárott etnikai tisztogatás folyik, a város közigazgatásából módszeresen eltávolították a magyar nemzetiségűeket. Tiltakozott amiatt, hogy akik ezt szóvá teszik, azokat a román nép ellenségének nevezik. /Kolozsvárott etnikai tisztogatás? = Pesti Hírlap, ápr. 21./
1993. április 21.
Dr. Kilyén Károly nyílt levelet intézett Iliescu elnöknek, tiltakozva a magyarellenes diszkrimináció miatt. Hiába járt közbe Kerekes Károly képviselő, megkeresve Ulpiu Popa Cherecheanu korábbi főügyészt, Petre Ninosu igazságügyi minisztert, nem tudta elérni a diszkrimináció megszüntetését: Maros, Szatmár és Kolozs megyékben nem adják meg a volt szovjet hadifoglyoknak járó juttatásokat, de csak a magyaroknál járnak így el, a jelzett megyékben a volt román hadifoglyok megkapják a juttatásokat. Hiába próbáltak a magyar jogosultak bírósághoz fordulni, kérésüket ott is elutasították. Igaza van Tőkés Lászlónak, bizonyos értelemben etnikai tisztogatás folyik. /Dr. Kilyén Károl. Nyílt levél Ion Iliescu úrnak, Románia elnökének! = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./
1993. április 22.
Kinevezték Románia új főügyészét, az 53 éves Vasile Manea Dragulint, aki 1990 óta a Legfelsőbb Bíróság tagja volt. Elődje, Ulpiu-Cherecheanu hivatásos katonatiszt és az EK-hoz csatlakozás feltétele, hogy a főügyészi hivatalban civilek kapjanak helyet. Az eddigi főügyész helyettesi minőségben marad a színen. /Kinevezték az új állami főügyészt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 22./
1993. április 22.
"Neumann Ottó Maradhatna szimbólum /Magyar Hírlap, márc. 12./ című, Tőkés László ellenes írása nagy felháborodást keltett. Az Erdélyi Napló márc. 25-i száma újraközölte, hogy megismerhessék az erdélyi olvasók is az Erdélyből Budapestre települt Neumann Ottó cikkét. A cikket egyöntetűen és hevesen elítélték az összes hozzászólók, Szabó Edit a Média 12-es számában, Adonyi Nagy Mária /Erdélyi Napló, márc. 25./, Szász Enikő színésznő, Deme János és Jámbor Erzsébet /aki szerint Neumann Ottó már 1991 decemberében suttogta a Tőkés László elleni vádakat/ az Erdélyi Napló ápr. 22-i számában. Neumann Ottó Páholyból a csúcsokról címmel válaszolt a kritikákra /Erdélyi Napló, ápr. 22./ megismételte álláspontját: súlyos hiba a román szövetségeseket az "etnikai tisztogatás" felemlegetésével magunk ellen hangolni. /Válasz és visszhang. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 22./"
1993. április 23.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége ápr. 21-én Kolozsváron megvitatta a kormány Nemzeti Kisebbségek Tanácsát létrehozó határozatát. A határozat értelmében ebben egyenrangú félként vennének részt a kisebbségek képviselői és a kormánytisztviselők, nem önálló döntéshozó szerv, ezt az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja, egyelőre nem jelöli ki képviselőit a Tanácsba, de kész a kisebbségekkel kapcsolatos törvénytervezetek kimunkálásban részt venni. /Az RMDSZ nem jelölt képviselőket az NK-ba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./
1993. április 23.
Ápr. 21-én megjelentek a rakodómunkások és a rendőrök Kolozsváron, hogy kilakoltassák a Korunk szerkesztőségét, végül a munkások arra hivatkoztak, hogy lejárt a munkaidő, így másnapra hagyták a költöztetést. Ápr. 22-én újból megjelentek, a Korunk szerkesztősége azonban bezárkózott és a máj. 14-re szóló bírósági idézés kifüggesztésével jelezte, hogy nem folytatja a további vitát. Időközben ugyanis bebizonyosodott, hogy kilakoltatást csak végleges bírósági döntés alapján lehet elrendelni. A szerkesztőség a helyén maradt. /Nits Árpád: A Korunk-botrány folytatódik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./
1993. április 27.
"Jeszenszky Géza külügyminiszter nyilatkozott a Romániai Magyar Szónak. A magyar társadalom szeretné, ha megjavulna a román-magyar viszony. Magyarországnak nincs területi igénye, "elismerjük, tiszteletben tartjuk a békeszerződést", mondta. A romániai magyarságnak jogos kívánságai vannak. Ha ezekben megoldás születik, akkor van értelme szerződést kötni. A "kisebbségek ellenére, a kisebbségek feje fölött nem fogunk szerződni", hangsúlyozta a miniszter. Amennyiben a román vezetés a romániai magyarsággal leül tárgyalni és közös megállapodás születik, akkor "mehetünk bele bármilyen egyezménybe". A magyar külügyminiszter mindig szorgalmazta a határátkelők bővítését. /Székely László: Exkluzív interjú Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./"
1993. április 29.
Ápr. 27-én Iliescu elnök fogadta az ET jogi bizottságának küldötteit, akik a Belügyminisztérium, a rendőrség demilitarizálásáról érdeklődtek, továbbá az SRI felügyeletéről, felvetették a szélsőséges nacionalizmus, antiszemitizmus jelenlétét. Példának hozták fel Paul Everac antiszemita hangvételű esszéjét, megkérdezve, miért nem lép fel ilyen embernek a televízió éléről történő eltávolításáért. Az ET-küldöttek találkoztak George Ioan Danescu belügyminiszterrel is. /ET-tagságunk feltétele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./
1993. április 29.
Ápr. 30-án lesz Cseresznyés Pál fellebbezési tárgyalása Bukarestben. Cseresznyés Pált 15 évre ítélték, mert a magyarokra uszított hodáki Mihai Cofariu támadójaként azonosították az videofelvételen. Ezt a videofelvételt most többször bejátszották a román tévéadók, hogy hangulatot teremtsenek a tárgyaláshoz. Cseresznyés Pál ugyanannyit kapott, mint a tömeggyilkos Ion Dinca, akinek életfogytiglanját a Legfelsőbb Bíróság ápr. 26-án 15 évre változtatott. Az ő tárgyalása előtt a tévé nem mutatott felvételeket 1989. decemberéről. /Nits Árpád: Justitia félkarú mérlege. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
1993. április 30.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége ápr. 28-án ülésezett és kiadott állásfoglalásában ismételten kinyilvánította, hogy a kormány 105/1993. márc. 24-i rendelete /román nemzetiségű prefektusok kinevezése Hargita és Kovászna megyékbe/ diszkriminatív intézkedés. A prefektus olyan intézmények felett is hatalommal rendelkezik, amelyek közvetlenül érintik a magyar lakosság jogainak gyakorlását. Az RMDSZ dokumentációt állított össze a döntés diszkriminatív voltáról és azt eljuttatta nemzetközi szervezetekhez, hivatalos óvást nyújtott be a kormánynak. A két megye önkormányzati konferenciái kilátásba helyezték a tanácsosok, polgármesterek ápr. 30-ával kezdődő lemondását. Az időpont egybeesik az áremeléssel, ez jelentős szociális feszültséget ébreszthet, továbbá az 1993. évi költségvetést csak most fogadták el. Az RMDSZ nem hagyhatja magára a két megye közösségét, ezért a lemondások elhalasztását javasolja. /Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./
1993. április 30.
Ápr. 30-án tárgyalta Bukarestben a Legfelsőbb Bíróság Cseresznyés Pál fellebbezését, akit a marosvásárhelyi törvényszék minősített emberölési kísérlet vádjával 10 év börtönre ítélt. - Frunda György, Cseresznyés Pál védője hangsúlyozta, ez politikai per, a 45 oldalas vádiratból 30 a marosvásárhelyi eseményekről szól, melyben - szemben a Helsinki Bizottság jelentésével -, a magyarságot kiáltja ki egyedüli bűnösnek. A marosvásárhelyi bíróságok elfogultak: az elítéltek közöl mindössze két román szerepel /másfél éves felfüggesztett szabadságvesztéssel/, de 44 magyar és cigány. Cseresznyés Pál elismerte, hogy belerúgott Mihaila Cofariuba, de ez nem emberölési kísérlet. A vádlott elmondta, hogy letartóztatása idején és később is, a börtönben többször megverték, aludni sem hagyták. Cseresznyés ügyvédje kérte, hogy a verést akadályozzák meg. A fellebbezés ügyében máj. 17-én hoznak ítéletet. Frunda György felmentő ítéletet kért. Amennyiben ez nem következik be, nemzetközi fórumokhoz fordulnak, mondta. /Demeter J. Ildikó: Mérlegen a Cseresznyés-per. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./ Az ápr. 30-i tárgyaláson bevonult az ítélőtanács: Antonie Pandrea elnök, Silvia Marica és Gheorghe Toader bírák. Az ügyész Bonini. Frunda György kérte a bíróságot, hogy védencével magyarul beszélhessen, de ezt nem engedélyezték. Frunda György védőbeszédében cáfolta a vádiratban foglaltakat. Akkor három autóbusz érkezett félrevezetett emberekkel, akik megtámadták az RMDSZ székházát. Ha a szervezők nem bujtatják fel a vidékről beáramló embereket, nem került volna sor összecsapásra. Maga Mihaila Cofariu is bevallotta, a román pópa figyelmeztette őket, a magyarok elfoglalták Marosvásárhelyt és uralmuk alá akarják keríteni Erdélyt. Sütő András támadóját másfél évre ítélték, Cseresznyés Pál egy rúgásért 10 esztendőre. Egy ütés nem meríti ki a minősített emberölés kísérletének vádját. A közerkölcs elleni vétség pedig nevetséges vád, amikor összecsapás történt. Megdöbbentő volt a sértett Cofariu ügyvédjének állítása: hangversenyre érkeztek a görgényvölgyi románok. /!/ Cseresznyés Pál elmondta, hogy a előzetes letartóztatása idején és a börtönben súlyosan bántalmazták a börtönőrök és cellatársai is. Nem hagyták pihenni, éjszaka is felzavarták és megverték. A tárgyalás után Frunda György kijelentette, ha a határozat nem lesz pozitív, akkor Cseresznyés ügyét újból szóbahozza az Európa Tanács jogi bizottságában. /Béres Katalin: Románia Dreyfus-pöre? = Orient Expressz (Bukarest), máj. 7./ Előzmény: 1991. jan. 18-án tartóztatták le, 1992. júl. 7-én a Maros Megyei Törvényszék 10 év börtönbüntetésre, valamint 1 millió lej kártérítésre ítélte Cseresznyés Pált és - távollétében - Barabás Ernőt. /Népújság (Marosvásárhely), 1992. júl. 8./
1993. április 30.
Áprilisban fogadta el a parlament az 1993. évi költségvetést, azonban Birtalan Ákos RMDSZ-képviselő szerint a költségvetés nem reális, a valóságosnál alacsonyabb inflációval számoltak. Fenn akarják tartani a veszteséges vállalatokat. Az utóbbi három évben csökkent a kultúra, az egészségügy támogatása és nőttek az adminisztráció, a közrend, a védelem kiadásai. /Balázs János: Szerényen, milliárdokról. = Brassói Lapok, ápr. 30./
1993. április 30.
Szelíd hangú levélben válaszolt a román elnöki hivatal a Nagy-Románia Párt Iliescu elnökhöz intézett, durva hangú levelére, amelyben a fasiszta eszméket hirdető párt a Holocaust Múzeum megnyitásán való jelenléte miatt ítélte el az elnököt. Az udvarias hang azt mutatja, hogy Iliescu nem kíván szakítani ezzel a szélsőséges párttal. /Durva levélre szelíd válasz. = Magyar Hírlap, ápr. 30./
1993. április folyamán
A teológusok is diáklappal jelentkeztek: Quo Vadis (Kolozsvár, protestáns teológusok lapja), ápr.
1993. május 1-2.
Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő adatokkal mutatta be a romániai magyar oktatás hátrányos helyzetét. A hivatalos népszámlálási adatok szerint Romániában a magyar lakosság aránya 7,1 %, ugyanakkor anyanyelvén, magyarul a tanulóknak csak 4,9 %-a tanul. Ezen belül az óvodákban 6,4 %, középiskolákban 4,3 %, szakiskolákban csak 1,6 százalék a magyarul tanulók aránya. Az országban 1991-ben 100 ezer lakosra 830 egyetemista jutott, 100 ezer magyar nemzetiségűre viszont csak 512 fő. Ennek következménye, hogy például a szakképzetlen pedagógusok aránya a legmagasabb Kovászna /25,6 %6, Hargita /23,1 %, Szatmár /20,3 %/ és Maros /17 %/ megyékben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1-2./
1993. május 4.
Az Anyanyelvi Konferencia, az EMKE és a Korunk Stúdió rendezésében ápr. 30-máj. 2-a között zajlott le Kolozsváron és Szabédon a Szabédi Emléknapok rendezvénysorozata. Kolozsvárott nemzetközi tudományos ülésszak keretében felelevenítették az 1943-as Termés-ankét emlékét. Az előadók között volt Borbándi Gyula, Molnár Gusztáv, Pomogáts Béla, Kántor Lajos és Markó Béla. - Máj. 2-án Szabéd községben emlékeztek Szabédi Lászlóra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 4.- 25. sz./
1993. május 4.
"Felerősítették tevékenységüket a Románia és a Moldovai Köztársaság azonnali egyesülésének hívei. Az Újraegyesítés Nemzeti Pártja határozatában kimondta, hogy Besszarábia, Észak-Bukovina és Herta "ősi román terület", és mindent megtesz az 1940-es határ visszaállításáért. /Határrevíziót akarnak a román unionisták. = Magyar Hírlap, máj. 4./"
1993. május 5.
Entz Géza államtitkár Washingtonba érkezett, ahol a külügyminisztérium politikatervező és emberjogi vezetőivel fog találkozni, részt vesz a Carnegie Alapítvány nemzetközi kisebbségügyi szemináriumán, majd előadókörutat tesz az Egyesült Államokban. Az államtitkár a sajtótájékoztatón a kisebbségi problematikáról összefoglalta a magyar álláspontot, kiemelve, hogy nem a határok megváltozatása, hanem az önrendelkezési törekvések érvényesítésének államhatárokon belüli megvalósítása a cél. /Önrendelkezést az államokon belül. = Népszabadság, máj. 5./
1993. május 7.
A Lakitelek Alapítvány pályázatot írt ki a huszadik század magyar történelmének valósághű feltárása, valamint a helytörténeti kutatás érdekében. A kiírásra 479 pályamű érkezett /köztük 34 Erdélyből. 18 Felvidékről, 4 Vajdaságból, kettő Kárpátaljáról/. Az első díjat Albert Dávid tanár nyert el A székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium története című munkájáért. Munkáját háromezer példányban kiadták /Infopress, Székelyudvarhely/. Ennek bevételét Albert Dávid felajánlotta iskolájának Ugyanakkor az Erdélyi Múzeum-Egyesület díját szintén neki ítélték oda, Gyergyószék népoktatásának feldolgozásáért.. Elmondta, hogy 1956-ban került Székelyudvarhelyre, az egyetemről. Tanár volt a gimnáziumban, majd igazgató, később főtanfelügyelő. Leváltották, nagyjából minden magyar vezetőt leváltottak. A tanítás mellett a helytörténettel foglalkozott. Nekifogott az gimnázium történetének megírására. Hatással volt rá Jakó Zsigmond professzor: hagyjunk rendet magunk után. Albert Dávidot egész Udvarhelyszék népoktatása érdekelte. Bejárt minden plébániát, parókiát, bejutott a felekezetek központi levéltáraiba. Olvasta a historia domusoat és a vizitációs jegyzőkönyveket. Albert Dávidot összegezte: Jakó professzor és Juhász István megírta a nagyenyedi kollégium történetét, a marosvásárhelyi oktatásról idén jelenik meg Tonk Sándor könyve, folyik a szatmári iskolatörténeti kutatás is. /Oláh István: Hogy állunk a történelemmel avagy a szellem búvóhelyei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./
1993. május 8-9.
Máj. 8-án újra megjelent a Kelet-Nyugat /Nagyvárad/. Főszerkesztője Horváth Andor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, felelős szerkesztője Indig Ottó. Folyóirat lesz, de tervezik a jövőbeni kétheti megjelenést is. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8-9./ A Kelet-Nyugat először 1990. febr. 9.-1991. nov. 23-a között jelent meg hetilapként, hosszú szünet után 1992. augusztusából újraindították, de csak néhány szám látott napvilágot. Most harmadszor indul útjára a nagyváradi lap.