Névadó ünnepségre készülnek Zágon oktatási intézményei, s velük együtt a község lakossága. Nov. 11-én a nagyközség általános iskolája felveszi a falu nagy szülötte, Mikes Kelemen nevét. A névadó ünnepségen képviseltetik magukat Zágon testvértelepülései is. Az ünnepi istentisztelettel kezdődő ünnepség után megkoszorúzzák Mikes Kelemen zágoni szobrát, majd a nagy előd műveiből készült összeállítással tisztelegnek a falu jeles személyiségének emléke előtt. Névadó ünnepség lesz a községi óvodában is: az óvodát Szabó Katiról nevezik el, e névadással is kifejezve elismerésüket a világszerte ismert, zágoni származású tornásznő, sokszoros olimpiai bajnok iránt. /(Flóra Gábor): Zágoni tisztelgés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

A Gheorghe Sincai Megyei Könyvtár /Nagyvárad/ névadójának tiszteletére szervezett ünnepségek keretében az intézmény munkatársai a magyarországi Békés megye könyvtárosait látták vendégül. A békéscsabai és a nagyváradi könyvtár négyéves gyümölcsöző kapcsolatra tekinthet vissza. A mostani találkozón a magyarországi könyvtárrendszer struktúráját szeretnék megismerni, s a megszerzett ismereteket Nagyváradon is kamatoztatni. Ebben jelentős segítségre számítanak dr. Ambrus Zoltántól, a békéscsabai könyvtár igazgatójától, aki a Könyvtárosok Magyarországi Szövetségének elnöke is. /Pásztai András: Kapcsolatépítés a könyvtárünnepen. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 10./

A Magyar Professzorok Világtanácsa nov. 10-11. között rendezi meg Nyíregyházán, a millennium jegyében, a Kárpát-medencei Magyar Professzorok 4.Találkozóját. A találkozó három kiemelt témaköre: a környezetvédelem időszerű kérdéseinek megvitatására, a külhoni magyar felsőoktatás és a tudományos nyelvhasználat (anyanyelv-idegen nyelv). Ez alkalommal átadják a Fehér Dániel Emlékérmet is. Kecskés Mihály professzor, a Magyar Professzorok Világtanácsának elnöke a találkozót megelőzően tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a Magyar Professzorok Világtanácsának jelenleg 23 országból vannak tagjai, létszámuk 500 körüli. Elkészült az első szaknévsor, mely félezernél több magyar professzor adatait tartalmazza. Kiemelten fogják megvitatni a vendégprofesszorok biztosítását a romániai magyar magánegyetemek egyre növekvő karai számára. A vendégprofesszorok tömbösített formában, két hét alatt adnák le egy félév anyagát. Szívesen tanítanának Erdélyben nemcsak magyarországi, hanem nyugat-európai, szlovákiai vagy tengerentúli magyar egyetemi tanárok is. A Külföldi Magyar Tudományosság MTA Elnöki Bizottsága részéről Berényi Dénes professzor felvázolja a magyarok tudományos együttműködést a Kárpát-medencében. Szilágyi Pál professzor /Babes-Bolyai Tudományegyetem/ ismerteti a kolozsvári magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét. Önálló magyar egyetem Romániában címmel tart előadást Kulcsár László professzor (Szent István Egyetem, Gödöllő). A magyar nyelvű agrár-felsőoktatás helyzetét ismerteti Heszky László professzor, ezt követően pedig a romániai magyar nyelvű agrár-felsőoktatás kérdéseit veti fel Füleky György professzor, mindketten a gödöllői Szent István Egyetemen tanítanak. A Ph. D.-képzés külföldi tapasztalatairól számol be Imreh István professzor (Karolinska Institut, Stockholm). Tőkés László püspök és Kovács Béla a Partiumi Keresztyén Egyetem aktuális helyzetéről tartanak beszámolót, Zsombori Vilmos (Hargita Megyei Tanács) a csíkszeredai felsőfokú oktatás kérdéseit ismerteti. A kárpátaljai magyarok továbbtanulási lehetőségeiről a Beregszászon működő Kárpátaljai Tanárképző Főiskola igazgatója, Orosz Ildikó számol be. /Guther M. Ilona: Kárpát-medencei magyar professzorok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

A Népi Alkotások Házainak meg kell találniuk új szerepkörüket. Baka Mátyás, Háromszék megyei tanácsa alelnöke kiemelte, hogy a megyei önkormányzat irányítási hatáskörébe tartozó, a közművelődést, népi kultúra ápolását, szolgáló intézmények átszervezése várhatóan az önkormányzat decemberi ülésén kerül napirendre. Azt javasolják, hogy új neve legyen: Kovászna Megyei Kulturális Intézet, a Népi Alkotások Háza és a Művészeti Népiskola összevonásával Némileg bővíteni is kell a szakirányító keretet: a népi tánc, kórusmozgalom, a hagyományápoló csoportok szakmai irányítása e pályában jártas, elkötelezett szakembereket igényel. Többen javasolták, hogy a népitánc-kurzusokon, illetve a népi fafaragó szakokon tanulók mentesüljenek az oktatási költségek fizetésétől. A tanács elfogadja ezt a javaslatot. /Flóra Gábor: Intézményként is megújulva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

"Nov. 10-én Kolozsvárra látogatott Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának első alelnöke. Bemutatta Harc a jövővel című könyvét, majd tájékoztatót tartott. Nastase tagadta, hogy az RTDP titkos egyezséget kötött volna a Nemzeti Liberális Párttal. Óva intette azokat a befektetőket, akik most vásárolnak gyárakat, ugyanis amennyiben az RTDP hatalomra kerül, felbonthatja az általa kétesnek ítélt privatizálási szerződéseket. Hozzátette: nem természetes, hogy alig pár héttel a választások előtt a Román Hírszerző Szolgálat igazgatóját, Costin Georgescut ciprusi nagykövetté nevezzék ki. - Amennyiben kiderül, hogy egyes nagyköveteket politikai alapon neveztek ki, visszahívják őket - szögezte le. Szerinte a "sötét erők" arra törekszenek, hogy belföldön és külföldön is lejárassák az RTDP-t. Nehezményezte, hogy egyre több nyugati országokat képviselő bukaresti nagykövet jelenik meg Mugur Isarescu választási klipjeiben. Még ma felhívom James Rosapepet, és kérdőre vonom! - mondta Nastase. Megismételve az RTDP közismert álláspontját: mivel Kolozsváron már létezik egy nemzetközileg is elismert multikulturális felsőfokú oktatási intézmény, nincs szükség önálló állami magyar egyetemre. /Kiss Olivér: Visszarendeződést tervez az RTDP. Adrian Nastase kérdőre vonja az amerikai nagykövetet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"

Lőrincz Csaba helyettes államtitkár nov. 9-én a magyar külügyminisztériumba Petru Cordost, Románia budapesti nagykövetét, hogy magyarázatot kérjen a közúti határátkelők román oldalán - előzetes értesítés nélkül, egyoldalú intézkedéssel - november 3-án bevezetett gépjármű-fertőtlenítésről és kérte az intézkedés mielőbbi visszavonását - tájékoztatta az MTI-t közleményben a magyar külügyi tárca. Lőrincz Csaba hangsúlyozta, hogy az intézkedés összeegyeztethetetlen az európai csatlakozás perspektívájával. Kifogásolta, hogy a magyar fél nem kapott előzetesen tájékoztatást az intézkedésről. A román nagykövet, kormányának az állategészségügyről szóló 1974-es törvény alapján hozott 1999. december 2-i határozatára hivatkozott, mint a bevezetett intézkedés jogalapjára. A külügyminisztériumi tájékoztatás szerint a diplomata preventív jellegűnek minősítette az intézkedést, amit a Romániával szomszédos országokban rendszeres időközönként észlelt fertőző állatbetegségek távoltartásának szándékával indokolt. Úgy ítélte meg, hogy amennyiben tévedés történt, annak korrigálására rövidesen sor kerülhet Bukarestben, az illetékes szervek már vizsgálják a kérdést. - Egy hete a Romániába érkező autótulajdonosokat arra kötelezik, hogy a vámnál, az ott rendelkezésre bocsátott úgynevezett fertőtlenítő anyaggal mosassák meg gépkocsijaikat, és térítsék meg az ezért kiszabott díjat. /Gépjármű-fertőtlenítés a román határon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Nov. 3-5-én a Bákó megyei Klézsén, a közösségi házban tanácskozást tartottak és konkrét csángómagyar cselekvési tervet dolgoztak ki. Hárman a munkacsoportból, Bartha András (Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke), Farkas András (Via Spei Csángó Ifjúsági Szervezet elnöke) és Hegyeli Attila (Szeret-Klézse Alapítvány elnöke) nov. 9-én Kolozsváron, az EMKE Országos Elnökségének szervezésében, a Kriza János Néprajzi Társaságnál ismertették elképzeléseiket. Alapelvként kimondták, hogy a csángó kérdés megoldása kizárólag Moldvában lehetséges, intézményeik tevékenységét is ott kell lebonyolítaniuk. Számítanak a kárpát-medencei magyarság segítségére. Cselekvési tervükbe hét témát (civil szervezetek működése, információs hálózat kiépítése, oktatás, rendezvények, gazdaság, egyház, kitelepedés/kitelepítés) építettek be. A három civil szervezet, amely Moldvában működik, az RMDSZ-t a magyar kisebbség jogai védelmezőjének tekinti, és felkéri az országos elnökséget, hogy nevezzen ki egy személyt, aki a csángó ügy intézéséért feleljen. Elismerik, hogy a mindenkori magyar kormány támogatása nélkül elképzelhetetlen a jó irányú haladás. Az oktatás a mai csángók egyik legfájóbb pontja. Az oktatást eddig erdélyi magyar iskolákban végezték. A cselekvési terv kidolgozói szakítani akarnak ezzel a gyakorlattal, és a klézseihez hasonló tájházat (közösségi házat) szeretnének létre hozni minden csángó faluban. Ahol a pedagógusok tömegesen taníthatják anyanyelvén az ifjúságot. A gyermekeket és a szülőket a helyi szervek módszeresen próbálják megfélemlíteni. Jelenleg több mint ötven gyermek tanulja a magyar nyelvet Klézsén. Gyimesfelsőlokon 78-an kezdtek tanévet, de ha a cselekvési tervük beindul, az ezret is meghaladná az erre az oktatási formára jelentkezők száma. - A legfőbb gazdasági célkitűzés feltételeket biztosítani a moldvai csángók számára szülőföldükön való megélhetésükhöz. Konkrét lépéseket tettek és terveznek a továbbiakban Klézsén, Pusztinán, Gyimesbükkön, Trunkon. A jelenleg Nyugat-Európában dolgozó moldvai csángók 95%-a keresetével haza akar térni, és építkezést, vállalkozás beindítását tervezi falujában. Ami az alternatív magyar nyelvű misézés elérését illeti, ennek érdekében aláírásgyűjtést kezdeményeznek, és felkérik a római katolikus egyház magyar püspökeit, határozottan álljanak ki a csángómagyarok óhaja mellett. A cselekvési terv szerzői anyagilag, erkölcsileg és politikailag is támogatni kívánják azokat a hazatelepülő csángó fiatalokat, akik vállalkozni, közösségük fejlesztését, megtartását célzó intézményeket szeretnének. A három civil szervezet el akarja érni, hogy minden évben Erdély-szerte és bárhol a világon szervezzenek egy csángó napot, a sajátos kultúrkincs védelme, az anyanemzethez tartozás érzésének erősítése érdekében. Eddig Magyarországon tartottak ilyen rendezvénysorozatot, most szeretnék az itteni támogatókat megnyerni ennek az ügynek a céljából. Az idei csángó szolidaritási napot december 3-ra tervezik, amikor, többek között adománygyűjtést is rendeznek elképzeléseik (népfőiskolai jellegű oktatás felnőtteknek, kiállítások és vásárok megszervezése, tapasztalatcsere céljából látogatások erdélyi és anyaországbeli magyar közösségekhez, a csíksomlyói búcsúra történő utazás megszervezése stb.) további végrehajtására. A hónap eleji klézsei tanácskozás Kolozsváron megfordult három küldöttéről Dáné Tibor Kálmán EMKE-titkár elárulta: a fiatalok Magyarországon vagy Erdélyben tanultak/tanulnak, de erős meggyőződésük hazavezérelte/vezérli őket. És szervezeteikben nagyon sok a fiatal, aktív tag. /Ördög I. Béla: Moldvai csángók Cselekvési Terve. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

A Kolozsváron működő Magyar Főkonzulátushoz elsősorban munkavállalási vízumért fordulnak, ami azt jelzi, hogy az erdélyi magyarság legégetőbb problémái nem etnikai, hanem gazdasági jellegűek. A végleges kitelepedést igénylők száma elenyésző, közölte Alföldi László főkonzul, a vele készült beszélgetésben. Elsősorban munkavállalási vízumot igényelnek, hozzávetőlegesen évi 8000-t. Ehhez adódik 2000 tanulói vízum és 1500-2000 más típusú, amelybe a külföldi állampolgárok átutazási vízumától az erdélyi nagyszülők tartózkodási vízumáig sok minden besorolható. A kérelmezők döntő többsége magyar nemzetiségű, de van közöttük román is. A munkavállalók kb 5-10%-a román nemzetiségű. - Évről évre, hozzávetőlegesen 15-20%-kal növekszik a vízumforgalom. A munkavállalók zöme kényszerből megy Magyarországra, azért, hogy a saját és családja egzisztenciáját segíteni tudja. A kitelepedési mutatók nem növekedtek az utóbbi években. Nincs elvándorlási láz Erdélyből. Évente 200-250 kitelepedési kérelmet nyújtanak be. Magyarországon is benyújtható a kérelem, de ez sem haladja meg az évi 1000-1500-as átlagot. Alföldi emlékeztetett, hogy minden magyar felelős politikus kijelentette, hogy a magyar-magyar kapcsolattartást Schengen nem nehezítheti meg. - A magyar kormány álláspontja az, hogy a státustörvény, külhoni állampolgárság, kettős állampolgárság egymáshoz közel álló, de egyelőre még csak együttgondolkodásra alkalmas fogalmak. /Gál Mária: Erdélyben nincs kivándorlási láz. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Székelyudvarhelyen továbbra sincs működőképes tanács, közölte Kontesveller József, Hargita megye prefektusa a sajtó képviselői előtt. Miután a marosvásárhelyi táblabíróság törvénytelennek ítélte meg a tanács előző megalakulását, most újabb alakuló ülést hívott össze a prefektus. Az ülésen a 21 tanácsos mandátumát igazolták, két RMDSZ tanácsos, akiket a megyei önkormányzatba is megválasztottak, lemondtak városi tanácsosi tisztségükről. Ezt követően az RMDSZ lista újabb két helyezettjének mandátumát kellett volna elfogadni. Ezekből azonban csak az egyiket szavazták meg az UPE (Udvarhelyért Polgári Egyesület) tanácsosai, a másodikat - minden indoklás nélkül - nem. Erre az RMDSZ tanácsosok elhagyták a teremet és a korelnök berekesztette az ülést. Amint a prefektus beszámolt arról: az ülést az UPE képviselői tovább folytatták - igaz, törvénytelenül. A csíkszeredai sajtótájékoztatón a prefektus még elmondotta: jövő hétre újabb alakuló ülést hív össze. /Daczó Dénes: Csalódott a prefektus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

"Kolozsváron nov. 11-én a Gábor Dénes Főiskola erdélyi konzultációs központjában ünnepélyesen átnyújtották a főiskola idén végzett 42 hallgatójának a magyar címerrel ellátott mérnöki okleveleket. Dr. Zárda Sarolta főigazgató hangsúlyozta, kimutatások szerint a mai világban átlagban háromszor kell valakinek szakmát váltania, a gyors információáramlás és a váltakozó társadalmi igények miatt. A főigazgató szerint a magyarországi magánfőiskolák, államilag elismert felsőoktatási intézmények rendszere merőben különbözik a romániai rendszertől, mivel ugyanazok a jogok és megszorítások érvényesek a magán tanintézmények számára, akár az állami egyetemekre. - A magyar akkreditációs bizottság szigorúan ellenőrzi a felsőoktatási intézményeket, így az első három, hivatalosan is elismert magán felsőfokú tanintézmény megalapítására 1992-ben került sor; azóta is csupán további két intézményt akkreditáltak, és a jövő hónapra várható három újabb egyetem elismerése. Dr. Kötő József oktatásügyi államtitkár kiemelte, Erdély hagyományosan tudásközpontú társadalmában az oklevélkiosztó ünnepség egyet jelent a hely szellemének megünneplésével. Az államtitkár szerint a Gábor Dénes Főiskola erdélyi konzultációs központja csírája az erdélyi magyar műszaki képzésnek, ami - a hamarosan létrehozandó magyar magánegyetemmel együttműködve - egyetemi szintű oktatást eredményezhet. Dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke kijelentette, a megálmodott magyar magánegyetem partnere akar lenni minden olyan kezdeményezésnek, amely az erdélyi, magyar nyelvű felsőoktatás terén már létezik, és reményét fejezte ki, hogy a főiskola jelen levő végzősei majdan a magánegyetemen folytatják tanulmányaikat, pályájukat. Dr. Selinger Sándort a főiskola idén szeptemberben "az erdélyi hálózat megszervezéséért, magas színvonalú szakmai munkájáért" nívódíjával tüntette ki. /Salamon Márton László: Kiosztották a Gábor Dénes Főiskola végzőseinek okleveleit. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./"

Második alkalommal találkoztak a székelyföldi geológusok a hét végén a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A tudományos ülésszak jelleget öltő rendezvény fórumot teremtett a kutatási eredmények összegzésére. /(Flóra Gábor): Székelyföldi geológustalálkozó Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

A Harag Napok keretében nov. 10-én vetítéssel bemutatták Osztrovszkij Vihar című darabját, Harag György rendezésében. A művet a győri Kisfaludy Színház adta elő 1979-ben, és akkoriban hatalmas sikert aratott, a főszerepben Bács Ferenccel. Nov. 11-én, a rendezvény zárónapján, két változatban is látható volt Csehov Cseresznyéskertje. A vetítésen a marosvásárhelyi Nemzeti Színház 1985-ös előadása idézte fel Harag György hattyúdalát, majd este, stúdióelőadás keretében, a kolozsvári társulat mutatta be ugyanazt a színművet Vlad Mugur rendező elképzelésében. Bemutatták A buszmegállótól a játszma végéig című kritikai összeállítást, amelyet Kelemen Kinga szerkesztett. /Nánó Csaba: Véget ért a Harag György-emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

"Az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége közleményében tiltakozását fejezi ki amiatt, hogy az elnökválasztásokon függetlenként induló Mugur Isarescu egyik választási klippjében James Rosapepe társaságában jelenik meg. Az Egyesült Államok nem avatkozik be Románia belügyeibe, és a nagykövetség képviselői egyetlen jelöltet sem támogatnak. Előzőleg Adrian Nastase, az RTDP első alelnöke emelt szót a nagyköveteknek "kampánycélokra való felhasználása" ellen. /Tiltakozik az amerikai nagykövetség. Rosapepe egyetlen jelöltet sem támogat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./"

A négyéves törvényhozási ciklus lényegi része úgy ért véget nov. 13-án, hogy a képviselőháznak nem sikerült megszavaznia az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvényt, főleg a tömeges hiányzás miatt. A jogszabály ebben a formájában különben nem tette volna lehetővé, hogy az elkobozott egyházi és közösségi ingatlanok visszakerüljenek jogos tulajdonosuk birtokába, mert azt írta volna elő, hogy nem adhatóak vissza olyan épületek, amelyekben jelenleg egészségügyi, oktatási vagy más rendeltetésű közintézmények működnek. /Nincs törvény az államosított házakról. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 14./

Románia nem szünteti meg a magyar sertéshús importjára kivetett büntetővámot - jelentette be Ioan Muresan mezőgazdasági miniszter. A miniszter bejelentése néhány nappal azelőtt hangzott el, hogy Varsóban a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) tagországainak kormányfői tanácskozást tartanak. A miniszter szerint a hazai állattenyésztők védelmére hivatkozva bevezetett büntető intézkedést addig nem lehet feloldani, amíg a CEFTA-tagállamok nem alkalmaznak egyforma exporttámogatási politikát. - Október végén Mugur Isarescu miniszterelnök találkozott Orbán Viktor magyar kormányfővel, a román miniszterelnök megígérte: megvizsgálják a magyar húsimporttal szemben egyoldalúan alkalmazott büntetővámok feloldásának lehetőségét. - Románia akkor hajlandó megvizsgálni a magyar húst sújtó büntetővámok eltörlését, ha Magyarország további engedményeket ad Romániának a CEFTÁ-n belül. - A román kormány tavaly júliusban szüntette meg a magyar sertés- és baromfihús, valamint a hústermékek romániai importjának kedvezményes CEFTA-vámját. A rendelet eredetileg egy évre szólt, de idén nyáron a román kormány minden különösebb indoklás nélkül úgy döntött: meghatározatlan időre fenntartják az egyedül Magyarországgal szemben alkalmazott korlátozó intézkedést. /Románia fenntartja a magyar húsra kivetett büntetővámot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

Nagyenyeden Templom és iskola címmel a református vártemplomban nemzetközi konferencia zajlott, majd felavatták a Pápai Páriz Ferenc-emlékplakettet. Rövid idő múlva következett a Bethlen Gábor Kollégium millenniumi ünnepsége, amit tudományos konferencia vezetett be. Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő hangsúlyozta: nem elég ismerni az anyanyelvet, vállalni is kell! Győrfi Dénes a Nagyenyeden tartott, múlt századi millenniumi ünnepségekről beszélt, Bakó Botond a nagyenyedi tanítóképzés történetéről, Józsa Miklós Pápai Páriz Ferencről, Lőrincz László a tudomány és képzés történetéről értekezett. Ezt követően a diáktudományos ülésszakon 19 tanuló mutatta be dolgozatait. A második napon zenés-irodalmi műsor, majd vetített képes előadás következett. A Collegium Gabrielense régizene és táncegyüttes műsora nagy sikert aratott. Krizbai Jenő igazgató és Szabó Hajnal aligazgatónő szervező munkával járult hozzá a felemelő ünnepséghez. /Bakó Botond: Millenniumi hangulat Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

A Háromszék Táncegyüttes nov. 10-11-én 12. alkalommal szervezte meg a Népzene- és néptánctalálkozót Sepsiszentgyörgyön. Az első napon bemutatták közös előadásukat, ezen fellépett a borsi Galagonya, a székelykeresztúri kis-Pipacsok, a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum és a Váradi József Általános iskola tánccsoportja. A második lapon a hivatásos táncosok az adatközlőktől gyűjtöttek, majd az esti gálán a Háromszék együttes szerepelt. Végül következett a Szokásvilágunk címmel szervezett találkozó. A XII. népzene és néptánctalálkozót reggelig tartó táncház zárta. /XII. népzene és néptánctalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

A temesvári magyar nemzetiségű főiskolások - becslések szerint ezren felül vannak! - már régen is rendeztek táncházi összejöveteleket, de az abbamaradt. Most viszont évente egyszer szerveznek összejövetelt Temesvári Táncháztalálkozó elnevezéssel, ez nagyon sikeres. Az idei, a II. Temesvári Táncháztalálkozó nov. 11-én volt. Elsőnek a Temes megyei Végvár község Csűrdöngölő hagyományőrző együttese lépett fel, majd a házigazda együttes, a Guzsalyas, a kolozsvári Zurboló, végül a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. /(Sipos): II. Temesvári Táncháztalálkozó. Hagyomány születik. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./

1998-ban vette át Berkesi Sándor a Partiumi Keresztény Egyetem zenepedagógiai és egyházzenei szakának főiskolai hallgatóiból alakult énekkar vezetését. A debreceni egyetem docense művészi ihlettel formálta egységessé az együttest, hogy az bel- és külföldi pódiumokon egyaránt megállhassa a helyét. Az énekkar legutóbb meghívást kaptak a Bartók Rádióhoz. Nov. 11-én érkezett meg Budapestre a Partiumi Keresztény Egyetem 38 tagú vegyes kara. Az énekkar júliusban vett részt a debreceni Nemzetközi Kórusfesztiválon, ahol a Bartók rádió különdíjával jutalmazták őket. Berkesi Sándor Liszt-díjas karnagy vezényletével a rádióhallgatók élő adásban élvezhették a vegyes kar kiváló teljesítményét. A koncertet hangfelvételen is rögzítették. A nagyváradi énekkar budapesti templomokban is bemutatkozott. /Tuduka Oszkár: Váradiak a Bartók rádióban. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 14./

Több román értelmiségi a napokban felhívást tett közzé, amelyben felszólítják Frunda Györgyöt, Mugur Isarescut, Petre Romant és Theodor Stolojant, hogy lépjenek vissza annak a legesélyesebb elnökjelöltnek a javára, aki a második fordulóban lekörözheti Ion Iliescut. A felhívást kommentálva Markó Béla szövetségi elnök elmondta, hogy az RMDSZ-nek nincs szándékában visszaléptetni a jelöltet. Frunda György tehát továbbra is az RMDSZ államelnökjelöltje. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, képviselőjelölt korábban a Cotidianulnak nyilatkozatott a kérdéssel kapcsolatban. Szerinte Frunda György is mérlegeli a lehetőségeit és ha úgy látja, hogy tényleg nincs más megoldás, ő maga fogja ezt a döntést egyoldalúan meghozni, és visszalép. /Nincs szó Frunda visszalépéséről. Markó a román értelmiségiek felhívásáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

A Gyimesekben, Felcsíkon és Gyergyóban járt tegnap az RMDSZ székelyföldi karavánja, élén Frunda György államelnökjelölttel. A vendégek mindenütt lelkes fogadtatásban részesültek. Nov. 14-én Gyimesfelsőlokon csángó népviseletbe öltözött muzsikusok fogadták Frunda György szenátort, az RMDSZ államelnökjelöltjét, Markó Béla szövetségi elnököt, Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi minisztert, Zsombori Vilmos megyei tanácselnököt. Markó Béla példaértékűnek nevezte a gyimesiek helytállását, kitartását, Frunda György pedig támogatást ígért az itt élőknek, kijelentve: Ha Románia államelnöke leszek, létrehozom a Csángó Főosztályt. A Vadhajtás együtes fellépése zárta a műsort. A csíkcsicsói fogadtatást a madéfalvi fúvószenekar tette ünnepélyessé. A földtörvény alkalmazásának nehézségeit, a fa mértéktelen kitermelését többen szóvá tették, akárcsak az 1968 előtti közigazgatási egységek visszaállítását, a magyar anyanyelvű rendőrök szükségességét vagy a földgáz bevezetésének problémáit. A kormánykoalícióba lépés Markó Béla szerint csak nagyon kemény feltételekkel történhet meg. Csíkszentdomokos lakossága a község főterén várta a székelyföldi karavánt, a találkozót a helyi hagyományőrző együttes műsora fejezte be. Telt házas találkozókat tartottak Újfaluban, Remetén és Gyergyószentmiklóson is. Gyergyóremetén versekkel köszöntötték a vendégeket. Gyergyószentmiklóson dr. Garda Dezsővel egészült ki a székelyföldi karaván. /Kovács Attila, Bajna György: Sikeres volt az RMDSZ székelyföldi karavánja. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./

Kereskényi Sándor készített interjút Ilyés Gyulával, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnökével, Szatmárnémeti alpolgármesterével. Ilyés Gyula elmondta, hogy Beke György Szatmár megyéről írott monográfiája, a Boltívek teherbírása nagy hatással volt rá. Látta, hogy van itt egy fiatal értelmiségi gárda, amely változtatni akar. Ő is bekapcsolódott munkájukba. A hatóságok hamar az értésükre adták: örüljenek, hogy élnek. 1990-ben jelen volt az RMDSZ tevékenységében. Akkor az erdélyi magyarság jelesre vizsgázott. Azonban a lelkesedés nem tartott sokáig. Az emberek látták, hogy Romániában lényegében alig változott valami. 1992-ben egy ideig a Vállalkozók Fórumánál dolgozott. Különösen Csirák Csaba tevékenykedett a szatmári civil társadalom erőinek összefogása érdekében. 1993-ra már mindenki előtt világossá vált, hogy ebben a közegben a magyarság csak nagyon nehezen veheti a kezébe saját gazdasági életének az irányítását. Ilyés Gyula 1992-96 között városi tanácsos volt Szatmárnémetiben. 1995-től - Muzsnay Árpád második megyei elnöksége alatt - a megyei szervezet gazdasági alelnöke, 1996-tól pedig Szatmárnémeti alpolgármestere. Elsősorban szociális problémákkal szembesült. Észre kellett vennie, hogy a magyarság fokozatosan veszít életteréből, és ahhoz nem elég tőkeerős, hogy állja a versenyt. Ilyés Gyulát 1999 tavaszán megválasztották az RMDSZ Szatmár megyei szervezete elnökének. - A Szatmár megyei magyarok legnagyobb gondja a megélhetés. - Szerinte a megyei RMDSZ arra vigyázott, hogy ne sodródjon a szélsőségek felé. "Közösségünk sorsa a mi közös cselekvőképességünkön múlik, kisebbségi politikai elkötelezettségünkön, józan, céltudatos elhatározásunkon." /Kereskényi Sándor: Ilyés Gyula a megyei magyarság helyzetéről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 15./

A marosvásárhelyi Cuvantul liber napilap szept. 20-i számában a főszerkesztő, Lazar Ladariu, nemzeti egységpárti parlamenti képviselő támadta Wass Albertet, annak kapcsán, hogy Hargita megyében iskolát neveztek el az íróról. Ladariu szerint a kolozsvári Népi Törvényszék halálra ítélte Wass Andrást és Wass Albertet, mivel 1940. szeptember 23-án parancsot adtak a magyar honvédeknek arra, hogy embereket öljenek meg. A cikk szerint Wass Albert háborús bűnös volt. Ezek után Marosvásárhelyen, a Nemzetközi Könyvvásáron bemutatták az író trilógiája, A Funtineli boszorkány román fordítását (Langa Scaunul Domnului címmel). A regény fordítója Corneliu Caltea. Ion Coja, bukaresti történész-professzor méltatta a kötetet. Elmondta, hogy a könyv íróját Erdélyben halálra ítélték. Marosvásárhelyen van egy utca: Ion Antonescu. Őt is halálra ítélték. Ugyanakkor sok olyan egyént nem ítéltek el, akik tényleg gyilkosok voltak. Sokan közülük a kommunista párt tagjai lettek. A kommunizmus perére többek között azért nem került sor, hogy ez ne derüljön ki. Végül kimondta: Wass Albert tisztességes embernek tűnik a könyv alapján. /Máthé Éva: Wass Albert - románul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

"Nov. 12-én és 13-án ismét Romániába látogatott Dávid Ibolya. A magyar igazságügyi miniszter ez alkalommal Margittán Ady-emléknapon vett részt, majd Temesváron millenniumi emlékzászlót adott át. Elmondta, hogy Margittán Ady Endre mának szóló üzenetéről tartott beszédet. Megtiszteltetésnek érezte, hogy a temesvári római katolikus püspökségnek hozhatta el a millenniumi zászlót. - Valamennyi eddigi millenniumi zászlóátadás közül számomra a mostani volt a legmegrendítőbb és egyben a legszebb - mondotta. Reményei szerint Temesváron román kollégájával, Valeriu Stoica igazságügyi miniszterrel is találkozik, akinek ismét felveti a Temesvári Magyar Ház visszaszolgáltatásának ügyét. /(tibori): Dávid Ibolya: Ez volt a legszebb millenniumi zászlóátadásom. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./ Nov. 12-én Temesváron felekezeti hovatartozástól függetlenül mindenki eljött a Millennieumi templomba, hogy részese legyen a Magyar Millennium 2000 feliratú történelmi zászló ünnepélyes fogadásának. A szentmisét Roos püspök celebrálta. Tamáskó Péter Pál marosi főesperes szentbeszédet kifejtette, hogy "a magyar millenniumi zászló sajátságos módon irányítja figyelmünket Szent István királyra, életművére és példájára", aki országépítő tervének részeként alapította 1030 táján ezt az egyházmegyét, melyet az I. világháborút követő politikai döntésig Csanádi Egyházmegyének neveztek. Dávid Ibolya hangsúlyozta: "Történelmi zászlót hoztam ide, melynek alapszíne a fehér, a tisztaság és a remény színe. Középen a Szent Korona, Európához tartozásunknak a hiteles szimbóluma, vallási, szellemi és kulturális összetartozásunk jelképe. A béke, a szeretet és a testvériség zászlaját olyanok közé hoztam, akik a legnehezebb körülmények között is megőrizték a hitet, az anyanyelvet, a jó pásztor nyája nem hullott szét. Megtiszteltetés számomra, hogy éppen a Millenniumi templomban adhatom át a millenniumi zászlót azoknak, akik tizenegy évvel ezelőtt felemelték szavukat a zsarnokság ellen, és győztek. Csoda történt! A gyűlöletnél erősebb volt a szeretet és a remény; a millenniumi zászló szintén a remény és a szeretet szimbóluma." Ezután a vendég a zászlót átnyújtotta Roos Márton megyéspüspöknek. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke a megye magyarsága nevében mondott köszönetet dr. Dávid Ibolya miniszter asszonynak a megtisztelő ajándékért. /Sipos János: Kereszténységünk 1000 éves évfordulója. Millenniumi zászló - jelkép és üzenet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./ Az ünnepségen Szabó Dénes temesvári esperes figyelmeztetett: ebben az évben 137 elhalálozást és csak 55 újszülöttet jegyeztek be az itteni plébánián, utóbbiak közül is csak öt vegyes házasságban született és négy tiszta magyar volt. A Roos Márton temesvári püspök celebrálta szentmisén elsőként dr. Dávid Ibolya vehette magához Krisztus testét. Dávid Ibolya beszédében elmondta: "Az elszakított nemzetrészben élő magyarság anyanyelve, kultúrája, etnikai-vallási hovatartozása okán nap-mint-nap sérelmeket szenved. Akikről a hivatalosság szintjére emelt torz történelem és türelmetlenség azt kívánja bebizonyítani, hogy betolakodók, vagy azok utódai. Minden ilyen megkülönböztetés, az anyanyelv tiltása lelki félszegséghez, bénasághoz vezethet. Elsorvaszthatja az öntudatot és az önbizalmat, kiolthatja a hitet, és ahol kihal a hit, ott kihal a lélek. De ma olyan nagyságok közé hoztam el a Millenniumi Zászlót, akik egy tizenegy évvel ezelőtti decemberi vasárnapon, magyarok, románok és más nemzetiségűek, összegyűltek és élő láncot alkotva védték lelkipásztorukat. A jó pásztor nyája nem hullott szét, de napról napra nőtt. A rémuralom itt alkalmazott először erőszakot, az Opera téren békés tüntetőkre lőttek és a román forradalom első mártírjainak vére itt hullott.". Az akkor kivívott szabadság egyik szimbólumaként, - dr. Dávid Ibolya hathatós segítségével, - az aradi Szabadság szoboregyüttes is kiszabadult börtönéből. /Millenniumi zászlót kapott a bánsági magyarság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Az RMDSZ Temes megyei szervezete sajtótájékoztatóján Bodó Barna szenátorjelölt elmondta: dr. Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter nov. 12-én, vasárnap, a Millenniumi Zászló átadása előtt, zárt ajtók mögött a helyi magyarság képviselőivel tárgyalt. Napirenden szerepelt a tárgyalás színhelyét is jelentő temesvári Magyar Ház visszaigénylésének kérdése. A miniszter asszony továbbra is felelősséget érez a bánsági magyarság jogos tulajdonát képező ingatlan sorsa iránt és megpróbál közbenjárni román kollégájánál, Valeriu Stoicánál ennek érdekében. A temesvári Magyar Ház körüli jogi visszaélések miatt a helyi magyar érdekképviselet a strasbourgi nemzetközi törvényszékhez fordult - nyilatkozta Bodó Barna. A tárgyalások napirendjén szerepelt a Nagycsanád-Kiszombor határátkelő nyitvatartásának meghosszabbítása is. /(Pataki Zoltán): Magyar Ház és határátkelő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./"

A román értelmiségiek felhívása szerint Iliescu ellenében csakis egyetlen, minden demokratikus erő által támogatott közös jelöltnek van esélye. Lépjen tehát vissza a többi, és csak egy maradjon. Ez a felszólítás túlságosan későn jött. Eddig ezek az értelmiségiek hallgattak. A felszólított elnökjelöltek nem fogadták el a javaslatot. Petre Roman azt hajtogatta, hogy ő tehát az egyetlen, aki legyőzheti Iliescut. Theodor Stolojan egyetértett a levélben foglaltakkal, de úgy látta, Ion Iliescu után neki van a legnagyobb esélye. Mugur Isarescu jelenlegi kormányfő a felhívást ártalmasnak tartotta. Frunda György szintén elutasította a visszalépést. Az RMDSZ az utolsó pillanatig várt arra, hogy ez az összefogás megtörténjen. Frunda György a televíziós vitában azt is mondta: ha olyan két elnökjelölt kell a románság többségének, mint Iliescu és C. V. Tudor, akkor a lelkük rajta - nem érdemelnek jobbat. Ezt nekik kell majd kezelniük. /Cseke Gábor: Vészfék? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

"Funar kolozsvári polgármester közleményében azt állította, hogy "titokzatos" és "gyanús" módon megkísérlik elidegeníteni a Mátyás király utca 4. szám alatti ingatlant, amely jelenleg a felszámolásban lévő Bank Coop tulajdonában található. Funar szerint a bankot felszámoló intézmény csupán egyetlen vevővel, a Polus romániai képviselőjének, a parasztpárti Pászkány Árpádnak a tulajdonában lévő Ecomax céggel vette fel a kapcsolatot. Állítása szerint okt. 20-án a Polus cég képviselője 1,3 milliárd lej előleget fizetett ki. A közleményből kiderül: a budapesti kormány küldöttei egyetértettek azzal, hogy az egyházi hátterű magyar magánegyetem székhelye a Mátyás király utca 4. szám alatti ingatlanban legyen. Pászkány Árpád, az Ecomax Kft. vezetője a Szabadságnak elmondta: A polgármester állításaiból csupán annyi igaz, hogy az említett ingatlant valóban meg akarom vásárolni, és ezt meg is teszem. Pászkány emlékeztetett, a polgármesternek már voltak hasonló kijelentései az Electrosigma adásvétele kapcsán. Akkor is azt állította, hogy az épületet a magyar egyetem székhelyének szánják. A Sapientia Alapítvány elnöke, Tonk Sándor a Szabadság kérésére kifejtette, hogy valóban keresik a megfelelő befogadóképességű ingatlant, amely alkalmas lenne az egyetem székhelyének. Erről az épületről alapítványuk senkivel sem tárgyalt. - A Mátyás király utca 4. szám alatti ingatlan - Bocskai István erdélyi fejedelem szülőháza - műemléképületnek számít és egyike Kolozsvár reprezentatív épületeinek. A kapualjban hosszú latin nyelvű búcsúverset tartalmazó emléktábla található, amelyet Bocskai István halálakor helyeztek el ide. Ugyancsak ebben az épületben működött Heltai Gáspár nyomdája is. Az épület korábban oktatási intézménynek is helyet adott. /Kié lesz a Bocskai-szülőház? A Banc Coop volt székházát Pászkány venné meg. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./"

"Az RMDSZ Országos Ifjúsági Kampánystábja által szervezett Beugró nevű országos körút keretében Brassóban nov. 16-án tartottak találkozót, amelyen részt vettek Kötő József államtitkár, Nagy István RMDSZ oktatási alelnök, Lászlófy Pál RMPSZ-elnök, Nedeczky László iskolaigazgató és városi tanácsos, Markó Attila, a helyi RMDSZ tanügyi alelnöke is. Kötő József leszögezte, hogy az RMDSZ az óvodától az egyetemi oktatásig törekszik biztosítani az anyanyelven folyó oktatást. "A következő iskolai évben majd minden téren lesz magyar nyelvű tanítás" - mondotta. A közeljövőben a posztliceális képzést is felsőiskolai tanulmánynak ismerik el, s bővül a három éves kollégiumi oktatás is. Nagy István alelnök beszámolt az erdélyi Iskola Alapítvány 1999-es eredményeiről. Nagy István a brassói Áprily Lajos, egykori Római Katolikus Gimnázium áldatlan helyzetére emlékeztetett: a társbérlőktől már évek óta nem tudnak megszabadulni és ebből konfliktushelyzetek adódnak. Aradon a Csiky Gergely Iskolaközpontban is hasonló gondok vannak. A helyi hatalmasságokban nincs meg a politikai akarat a rendezésre. - A Világbank támogatná egy országos projekt keretében a brassói Andrei Saguna, a Johannes Honterus, valamint az Áprily Lajos középiskolák feljavítását. /Tóásó Áron Zoltán: Első Beugró Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./"

"Dorin Florea marosvásárhelyi polgármesteri bejelentette, hogy képességvizsgának veti alá a hivatal osztályvezetőit, utána pedig versenyvizsgázniuk kell az adott vezetői állásokra. A polgármester bejelentette: felfüggesztette a polgármesteri hivatal teljes beruházási osztályát. "Nem rúgtam ki őket, csak már senki sem főnök az osztályon. És ha nem főnökök, akkor maguktól el fognak távozni a hivatalból." A beruházási osztály vezetője magyar, Csomor László, az osztály magyar munkatársaitól is szabadulni akar Dorin Florea. /Máthé Éva: Újabb polgármesteri dörgedelmek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./"

Hetvenéves a Csíki Székely Múzeum /Csíkszereda/. Domokos Pál Péter tanár, Nagy Imre zsögödi festőművész és Vámszer Géza tanár gyakorlati irányításával 1930-ban megnyílt a Csíki Székely Múzeum Egyesület által alapított Csíki Székely Múzeum első kiállítása Csíksomlyón. Több mint 140 egyház- és képzőművészeti, valamint néprajzi tárgyat állítottak ki. A múzeumalapításra Domokos Pál Péter a következőképpen emlékezett vissza. "...művészeti kiállítást rendeztem. Fontosnak találtam a festékeseket - azokot a festékeseket, amiket nem bolti festékkel, hanem növényi festékkel festettek az asszonyok -, amelyeknek a színét nem vette el a nap, és a különféle szőtteményeket. Elvittem Demes nénit Szentkirályról és Ferencz Benjáminnak az édesanyját Pálfalváról. Azok a kiállításokon, vagy a somlyóin, vagy a szeredain szőttek, hogy akik jöttek a kiállításra, lássák, hogy(an) szőnek. Behoztam a madarasi embert, aki csinálta ott a korsót és az edényeket. Mindenfélét csinált. Ki is égettünk egy csomó mindent. Elhoztam Vass Áront, aki a medvéket készítette. Alcsíkról felhoztam Kristó bácsit, aki székeket faragott. Nagy Imrének a képei a csíksomlyói kiállításon voltak először nyilvános kiállításon a falakra aggatva. A különféle plébániákról a szép szobrokat, szép képeket vittem és kiállítottam. Tehát mindent, ami jellemző volt Csíkra, azokat megmutattam." 1937-ben a Csíki Lapok még említette a múzeum gyűjteményét, mely akkor Csíksomlyón volt. Ezután a római katolikus gimnázium különböző termében s padlásán hányódott a gyűjtemény, s szünetelt a múzeumi tevékenység. 1946-ban Kovács Dénes festőművész-rajztanár hozzákezdett a kallódó alapgyűjtemény újraleltározásához, az intézmény újraalapításához, később hivatalosításához. - A Csíki Székely Múzeum a vegyes múzeumok rendjébe tartozik. 88 315 régészeti, történelmi, tudomány- és technikatörténeti, ékszer, fegyver és numizmatikai, 61 556 diapozitív, fotó és fotónegatív, 8655 néprajzi, 7725 képző- és díszítőművészeti, 7567 régi könyv és levéltári, 6271 hagyatéki, 4984 természetrajzi, 21 népi építészeti tétel található gyűjteményeiben. Nagy Imre festőművész végrendeletében minden alkotását, levelezését, kéziratait, könyvtárát azzal hagyta a múzeumra, hogy az legyen művészi tevékenységének emlékháza. A szabadtéri részleg faházakat és székely kapukat őriz. Az évforduló megünneplése nov. 17-én kezdődik ünnepi ülésszakkal. A következő két hétben négy kiállítás-megnyitó és egy rajzverseny lesz. Az ünnepi ülésszakon ismertetik a LXX éves Csíki Székely Múzeum emlékkönyvét. /Szabó András múzeumigazgató: Hetvenéves a Csíki Székely Múzeum. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./

Margittán a helyi RMDSZ választási kampánygyűléssel egybekötött Ady-emlékünnepséget rendezett nov. 12-én. A díszvendégek között volt Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, az MDF elnöke, Alföldi László, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Komlós Attila budapesti református lelkész, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának ügyvezető elnöke. A megyei RMDSZ részéről jelen volt Kapy István elnök, Lakatos Péter ügyvezető alelnök, alprefektus, valamint Pete István államtitkár, szenátorjelölt, Székely Ervin, Kovács Zoltán, Fazakas László képviselőjelöltek. /Kampánygyűlés és Ady-emlékünnepség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./