Jan. 1-jén Budapesten a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket - a millenniumi év nyitányaként - átszállították a Magyar Nemzeti Múzeumból a Parlamentbe, és a törvényhozás épületének kupolatermében helyezték el. A nemzeti ereklyéket tartalmazó gépkocsi katonai tiszteletadás mellett gördült az Országház főkapujához, ahol az öttagú koronatestület tagjai: Göncz Árpád köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János házelnök, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke és Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke fogadta. Ezután felvonták a köztársaság lobogóját, majd a himnusz hangjait követően 21 díszlövés hangzott el. A Kossuth téren többezres tömeg nézte végig a ceremóniát. A Szent Koronát, az országalmát, a jogart és a kardot - ünnepélyes keretek között - kevéssel fél hat előtt helyezték el az Országház Kupolatermében felállított speciális tárolóban. - A Szent Korona átszállítását megelőzően a Parlamentben millenniumi ünnepséget tartottak, amelyen jelenlegi és volt közjogi méltóságok, kormánytagok, országgyűlési képviselők, egyházi vezetők és a diplomáciai testület tagjai vettek részt. Az SZDSZ-frakció távol maradt az eseménytől. Az ünnepséget Áder János házelnök nyitotta meg, aki beszédében úgy fogalmazott: mindannyiunk közös sikere, hogy egy olyan ország polgáraiként léphetünk az új évezredbe, amely immár nemcsak csatlakozni kész, hanem felzárkózni is képes az európai polgári demokráciák közösségéhez. Göncz Árpád köztársasági elnök, miután aláírta a millenniumi emléktörvényt, kijelentette, a Szent Korona jelenléte itt, ebben az épületben, jelképértékű: közjogi értelemben évszázadokon át kifejezte hazánk alkotmányos főhatalmát, s e főhatalom birtokosa volt. Orbán Viktor miniszterelnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a Szent Korona teremtette meg a lehetőségét annak, hogy Magyarország Európába lépjen. /Az Országházban a magyar Szent Korona. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./ A Szent Koronát és a koronázási jelvényeket mintegy 15 ezer ember tekintett meg jan. 1-jén és 2-án az Országházban. Jan. 3-tól újra a szokásos rend szerint, reggel nyolc és délután hat óra között fogadják a látogatókat a Parlamentben. /Napirenden. Január elsejétől az Országházban a Szent Korona. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./ A Romániai Magyar Szóban a lap budapesti tudósítójának nyegle, SZDSZ-párti beszámolója olvasható a Szent Korona Parlamentben történő elhelyezéséről. /Nagy Iván Zsolt: Koronázás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Az utóbbi hetekben újólag fellángoltak a Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentései körül a kedélyek. Erről kérdezte a Szabadság munkatársa Kónya-Hamar Sándort, az RMDSZ Kolozs megyei elnökét. Amíg az Iliescu-rendszer egyszer sem engedte meg magának, hogy Tőkés Lászlót ne hívja meg a temesvári megemlékező ünnepségekre, addig 1996 decemberében, amikor is már Emil Constantinescu ült az államelnöki székben, ez a meghívás elmaradt. Idén változott a hozzáállás. Tárgyilagos megközelítésben, objektív hozzáállásban emlékezve emlékeztettek arra, hogy mi is történt Temesváron. Tőkés László ugyanaz maradt, amit 1989-ben szavaival és tetteivel bizonyított a maga tisztánlátásával, karizmájával, megfogalmazásaival. Ez kényelmetlen egyeneseknek, így aztán szavait ismertek és ismeretlenek vitatják, tárgyalják és ítélkeznek felette. Kónya-Hamar Sándor leszögezte: a bukott rendszer megőrizte és átmentette reflexeit. Vincze Gáborra, a fiatal szegedi történészre hivatkozott, aki az erdélyi történészek helyett megírta az erdélyi magyarság két világháború közötti egyes eseményeit, beleértve az 1940 után történteket és a Magyar Népi Szövetség tragédiáját, kudarcát is Illúziók és csalódások című könyvében. Vincze Gábor az RMDSZ legutóbbi, csíkszeredai kongresszusát figyelve mondta, úgy érzi, mintha 1946-ban volnának a Magyar Népi Szövetség udvarhelyi kongresszusán. Meg kell vonni tevékenységük mérlegét, mert ha nem voltak képesek történelmet alkotni, az értékrendszert átmenteni, akkor a következő nemzedékek ezt számon kérhetik tőlük. /Magyar Balázs: Cukor és korbács. Beszélgetés KÓNYA-HAMAR SÁNDORRAL, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete elnökével, a képviselőház titkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Épülő templomban tartott istentisztelettel köszöntötte a 2000. évet Zilah reformátusainak egy része. A második református egyházközség a kilencvenes évek első felében alakult meg, ugyanis a város a református felekezetű lakossága meghaladta a tízezer lélekszámot A második református templom - és Zilahon az 1989-es változást követően az első magyar templom - épül jelenleg, alapkövét 1996 december elején helyezték el. A ligeti egyházközség 2400 tagú népes közösség. Az egyházközségben 1999-ben 27 keresztelőre került sor a 15 temetéssel szemben. /Fejér László: Évkezdet templomi alagsorban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Elhunyt Demény István Pál folklorista, néprajzkutató. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakot végzett 1972-ben. 1972-1978 között tanított. 1978-tól 1985-ig a Csíki Székely Múzeum (akkor Megyei Múzeum) muzeológusaként dolgozott Csíkszeredában. Ezt követően 1990-ig Sepsiszentgyörgyön a Megyei Könyvtár könyvtárosa volt. 1990-ben munkatársa lett a kolozsvári Folklór Intézetnek. Fő kutatási területe a folklór, a szóbeli hősi epika, valamint a népművészet és a népdal. Tanulmányai az Echinoxban, az Erdélyi Múzeumban, a Művelődésben, a Népismereti Dolgozatokban, a NYÉK-ben jelentek meg. Művei: A Hargita megyei gótikus falfestmények ikonográfiája (közösen M. László Zsuzsannával, 1979), Kerekes Izsák balladája (1980), A Szent László-legenda és Molnár Anna balladája (1992), A magyar szóbeli hősi epika (1997), a Táltosok, kerekek, lángok (1999). E két utóbbi a csíkszeredai Pallas-Akadémia kiadásában látott napvilágot, a falfestmények ikonográfiáját a Csíki Székely Múzeum adta ki. Temetése jan. 6-án lesz Sepsiszentgyörgyön, a szemerjai temetőben. /Elhunyt dr. Demény István Pál. = Hargita Népe (Csíkszerda), jan. 6./ Demény István Pál még harmincéves sem volt, amikor Kerekes Izsák balladája című értekezésével doktorált. Kutatói pályája határozottan ívelt fölfelé. Tanulmányok és könyvek sorát adta közre. Intézeti feladata a lírai népdalok rendszerezése volt. Legszívesebben azonban a hősi epikával foglalkozott. Szövegegyezéseket mutatott ki középkori krónikák és népballadák között. Táltosok, kerekek, lángok című, összehasonlító folklorisztikai tanulmányait tartalmazó, 1999-ben napvilágot látott könyve sejteti, hogy több, készülőben levő írása várta a végső formába öntést, azonban 51. születésnapját sem érte meg. /Dr. Almási István: Búcsú Demény István Páltól. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./ Demény István Pál /Nagyenyed, 1949. ápr. 28. - Kolozsvár, 2000. jan. 5./

Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke az MTI-nek nyilatkozott: a HTMH továbbra is biztosítani szeretné a Magyar Állandó Értekezlet működési feltételeit, valamint a megalakult szakértői bizottságok érdemi munkáját. "A szakértői bizottságokban már elkezdődött a külföldi magyarok magyarországi jogállását szabályozó törvény előkészítése, és augusztusban várhatóan a kormány elé kerül a törvényjavaslat, amelyet legkésőbb decemberig elfogadhat az Országgyűlés". A kormány, a HTMH és a kormányzó pártok továbbra is szükségesnek tartják, hogy a külföldön élő magyar állampolgároknak is biztosítsa az alkotmány a szavazati jogot. Az ellenzéki pártok egyelőre elzárkóznak ettől a kérdéstől. A Határon Túli Magyarok Hivatala vállalkozik az Erdélyi Felekezetközi Alapítványi Egyetem feltételeinek megteremtését szorgalmazó elképzelések koordinálására, és e célból januárban megkezdi munkáját egy, a HTMH mellett működő programiroda. Az iroda munkatársai együttműködnek majd az erdélyi magyar egyetem alapítóival, az erdélyi történelmi egyházak képviselőivel és minden érdekelt szakmai szervezettel. Szabó Tibor utalt arra, hogy reményeik szerint az új erdélyi magyar magánegyetem szervesen fog illeszkedni a nemzetközi egyetemi hálózatba, és szoros együttműködést alakít ki a nyugati felsőoktatási központokkal. /A HTMH vállalkozik az erdélyi magánegyetemmel kapcsolatos koordinációra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

A Bukaresti Református Egyház elnöksége javaslatot tett a Bukaresti Református Püspökség (Helynökség) létrehozására. A javasolt püspökség magába foglalná a Kárpátokon kívüli református szórványokat, a Duna-Fekete-tenger-Prut közötti 24 megyében, Bukarest központtal. Szórvány bizottság létezik, de ez nem elég, olvasható az érvelésben. A statisztikákban nincsenek feltüntetve a más nemzetiségű reformátusok. Braila megyében 203-an vallották magukat magyarnak, reformátusnak pedig 412-en, Botosani-ban 107 magyar él, de 370 református. A javaslatban szerepel az egyházi alapirodalom kétnyelvű tömegkiadása, a Káté és az énekek románra fordítása. Bukarest kórházaiba is kell a lelkigondozó, éppúgy, mint a zsilavai fegyházba, vagy az ország egyetlen női fegyházába, a Ploiesti melletti Targusorba. A Kárpáton túli megyéből 14-ben van több olyan helység, ahol 100 főt meghaladó református gyülekezet él. Ezeken a helyeken körlelkészséget lenne szükséges létrehozni. Konstanca megyében és az egész román tengerparton közel 800-an vallották magukat reformátusnak. Bukarestben a magyar református egyház két parókiája több ezer lélekkel számol. A javaslat amellett érvelt, hogy az egyháznak Bukarestben legyen képviselete, ez kapcsolatokat jelentene az állam központi szerveivel és a nagykövetségekkel. /Javaslattétel a Bukaresti Református Püspökség (Helynökség) létrehozására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./ A javaslatból sértődöttség is érződik, hogy a bukaresti egyházközségre eddig nem figyeltek kellőképpen.

Betű és rajz címmel egyedülálló albumot jelentetett meg a szegedi Mozaik Kiadó: Deák Ferenc erdélyi grafikusművész műhelyvallomásait. A reprezentatív album bemutatóját nemrégiben tartották meg Szegeden, a Kass Galériában, ahol kiállítás is nyílt a művész grafikáiból. Ez alkalomból az Index szegedi internetlap interjút készített a művésszel, aki röviden beszámolt életútjáról és az utóbbi években Magyarországon kifejtett könyvtervezői munkájáról. Deák Ferenc Kolozsváron, a képzőművészeti főiskola grafika szakán szerzett diplomát 1958-ban. Nyugdíjazásáig művészeti vezetője volt a Kriterion Kiadónak. Négy éve pedig a szegedi Mozaik Kiadó grafikusa, majd művészeti vezetője. Azóta évente megújított munkavállalási engedéllyel dolgozik Szegeden, a kiadó szolgálati lakást biztosít számára. /Deák Ferenc grafikái a szegedi Kass Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

Több mint harminc éve alakult meg Hargita megye Csík és Udvarhely megye összeolvasztásával. Azóta a régi és új megyeszékhely, Székelyudvarhely és Csíkszereda állandóan versengett egymással, hogy melyiknek fejlettebb a gazdasága. Dávid László hivatalos adatok fölhasználásával adott hiteles képet a megye három régiója, Csík, Gyergyó és Udvarhely gazdasági helyzetéről. 1998 végén Székelyudvarhely lakossága 38.459 fő volt, Csíkszeredáé 45.819 fő, míg Gyergyószentmiklósé 21.192 fő. 1998-ban a legtöbb cég, vállalat a megyeszékhelyen működött, 29 lakosra jutott egy vállalkozás, Udvarhelyen 33 lakosra, Gyergyóban pedig majdnem 40 lakosra. Az 1998-as összforgalom szintén Csíkban volt a legnagyobb, átlagban 1,64 milliárd lej cégenként, a második Udvarhely volt 1,27 milliárd lejes összforgalommal, végül Gyergyó következett, ahol 0,9 milliárd lej volt az összforgalom. Az első három negyedévben a legnagyobb jövedelmet a megyeszékhely valósította meg, a költségvetési tervnek 68,8 százalékát, Gyergyó a tervezetnek 60,2 százalékát, míg Udvarhely alig a felét, 51,3 százalékát. Székelyudvarhelyen, a székely anyavárosban 1994 és 1996 között egyharmaddal csökkentették a helyi közigazgatásra szánt összeget, 21 százalékkal a városgazdálkodásra fordítottat, míg a szociális védelemre nagyjából ugyanannyit szántak. Az új városvezetőség két év alatt négyszer nagyobb arányban költött a helyi közigazgatásra, a városgazdálkodás és a szociális védelem rovására. A megyeszékhelyen a helyi közigazgatás terén a helyzet hasonló volt az udvarhelyihez, azonban a városgazdálkodásra egyharmaddal többet fordítottak, mint a székely anyavárosban. Gyergyószentmiklóson a helyi közigazgatásra 1996-ban kétszer kevesebbet költöttek, mint két évvel korábban, és majdnem háromszor kevesebbet, mint 1998-ban. /Dávid László: Megyénk három régiója közül melyik a fejlettebb? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 6./

Székelyudvarhelyen. Elekes Gyula, a Művelődési Ház új igazgatója bemutatkozott az év utolsó tanácsülésén. /Az előző igazgató, Bencze László egészségügyi okokra hivatkozva mondott le./ Elekes Gyula külföldön is ismert zománcművész, 15 éve dolgozik reklámgrafikusként és marketing szakemberként a Matrica Rt.-nél. Elekes Gyula hangsúlyozta, hogy egyenlő mértékben kívánja támogatni mindegyik kulturális tevékenységet. A megváltozott körülmények szerint a művelődési ház igazgatójának nemcsak értelmiséginek, művésznek kell lennie, de jó menedzsernek is. /Fülöp D. Dénes: Az új igazgató reklámgrafikus és zománcművész. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 6./

Mugur Isarescu miniszterelnök fogadta Fokion Fotiadiszt, az Európai Bizottság (EB) bukaresti fődelegátusát. A felek Romano Prodi EB-elnök romániai hivatalos látogatásának előkészítéséről tárgyaltak. Isarescu beszámolt a fő célkitűzésekről, kitért a törvénykezések, illetve a beruházásokra vonatkozó szabályozások leegyszerűsítésére, valamint a korrupció elleni harcra. /Isarescu-Fotiadisz találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

Szatmárnémeti legnagyobb példányszámú helyi román lapja, az Informatia Zilei a város lakói közül az év emberét és az évtized emberét is megjelölte első januári számában. Az évtized kilenc embere közt csak két magyar van, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, aki a magánszektor fejlesztésében és Szabó István, a megyei önkormányzat alelnöke, aki a megyei költségvetés egyensúlytartásában szerzett valóban elismerésre méltó érdemeket. De a kilenc közt ott van Vasile Mois is, aki szélsőséges nézeteivel a románok többsége számára sem szimpatikus. A listát Virgil Magureanu, a SRI volt igazgatója vezeti, azzal az indoklással, hogy Szatmár megyéből származik, az elmúlt évtizedben innen ő jutott legmagasabb közjogi funkcióba, és leváltása után ide tért vissza. A lapnak az év emberéről készült listáján a húsz személy közt mindössze három magyar van: Riedl Rudolf prefektus, Szabó Károly szenátor és Varga Attila parlamenti képviselő. - Vitatható a lap névsora, hiszen helyet kaphatott volna Reizer Pál megyéspüspök, Schupler Tibor, a Caritas igazgatója, Ilyés Gyula alpolgármester, Szilágyi Ferenc vállalkozó, aki a köz(színház stb.) érdekében megmozgatta a privát szektort, vagy Kovács Jenő nagykárolyi polgármester. /Pécsi Ferenc és Szabó István az évtized szatmári emberei közt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Kolozs megyei szervezete érdemdiplomával tüntette ki Csalah Márta nyugalmazott zenetanárnőt a hazai zeneoktatás terén kifejtett tevékenységéért. Csalah Márta zeneóvodája két évtizeden át a magyar népzenét felkaroló, Kodály Zoltán nevével fémjelzett zeneoktatás fellegvára volt Kolozsváron. Csalah Márta a kolozsvári zenelíceum magyar tagozata megmaradását is segítette, hiszen az ő keze alól került ki az I. osztályba jelentkező gyermekek jelentős hányada. Kolozsvár zenész- és zenét szerető/fogyasztó társadalmának nagy része 1960 és 1980 között Csalah Márta zeneóvodájában "fertőződött". /Csalah Márta kitüntetése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese a kari és egyetemi szintű választásokkal kapcsolatban elmondta, hogy az egyetemen működő 18-ból 13 karon, ami 40 szakot jelent, magyar nyelven is folyik tanítás. Ezért az egyetem vezetőségébe kötelezően magyar tanárok is bekerülnek. A belső szabályzat biztosítja, hogy minden vezetőségi szervben arányos képviselettel rendelkezzenek, és a képviselőket maguk választják meg. A tanszékvezetői tisztségeket általában román tanárok töltik be, emellett mindenhol van egy magyar tanár, aki a magyar oktatás felelőse a tanszéken. A kari tanácsokon belül is biztosított az arányos képviselet, és ahol a dékán nem magyar (és ez az általánosabb, hiszen jelenleg csak a református és a katolikus teológiai karok dékánja magyar), két személy pályázhat a dékán-helyettesi posztra. A szenátusban minden karról magyar tanár is képviseli a tagozatot, beleértve a tanítóképző kollégiumokat is, melyek Kolozsváron kívül Szatmárnémetiben, Nagyenyeden, Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen működnek. A szenátus tagjai választanak egy magyar rektor-helyettest is. Szilágyi reméli, hogy a második félévtől a jogi és közgazdasági karon is beindul a magyar oktatás. Fontos lenne, hogy a tervezett öt magyar kar létrejöjjön, és ez irányítsa a teljes magyar oktatást. Bármikor be tudják indítani a matematika-természettudományi, humán tudományi, politikatudományi-jogi-közgazdasági, református teológiai és katolikus teológiai karokat, összesen mintegy ötven szakkal, melyek felölelnék a jelenlegi magyar oktatást. Tehát az egyetem készen áll: minden tanszéken különválasztották a román, magyar és német oktatói állásokat, ezenkívül mindenhol alkalmaztak egy magyar titkárnőt, aki a magyar tagozat adminisztratív munkáját elvégzi. Rektori szinten Hauer Melinda, mint a magyar rektor-helyettes titkárnője a magyar tagozat ügyeit intézi. A magyar tagozat év közben is önállósulni tudna, az egyetemen belül. /Rácz Éva: Készen állnak az önálló magyar tagozat létrehozására. Választások zajlanak a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Az RMDSZ megalakulása Gyergyószentmiklóson dr. Garda Dezső nevéhez fűződik, aki a szervezet első elnöke is volt. A kezdetekről elmondta, hogy 1989. dec. 23 fölvette a kapcsolatot gyergyói fiatalokkal, az alakuló ülés dec. 25-én, karácsony napján volt, ahol elnökké választották. A gyergyószentmiklósi RMDSZ programjából sok megvalósult, ami jelzi, hogy nem üres célokat tűztek magunk elé. A kulturális önkormányzatot a romániai magyarság számára a legtöbb szinten sikerült megvalósítani. A helyi közigazgatási törvény lehetőséget ad arra, hogy politikai-közigazgatási önkormányzat legyen a többségében magyarlakta területeken is. A magyar nemzeti és egyházi ünnepek szabad megünneplésének akkori követelése megvalósult. A programban szerepelt a Hungarológiai Intézet megalakítása is. A Hungarológiai Intézet Bukarestben valósult meg, s nem Erdélyben, és más célt szolgál, ezért jó lenne, ha Erdélyben is létrejönne egy ilyen intézet. A programban szerepelt a magyar nyelvű oktatás visszaállítása minden szinten, valamint a moldvai csángó magyarok anyanyelvi tanintézményeinek visszaállítására. A Gyergyószentmiklósonon levő Salamon Ernő Líceum jogilag önálló magyar középiskola, a valóságban azonban a Sf. Nicolae középiskolával úgy összefonódik, hogy önálló magyar középiskoláról nem lehet beszélni. A vegyes iskolák fölszámolása csak Gyergyószentmiklóson nem sikerült, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában megvalósult. A moldvai csángó magyarok oktatási intézményeinek visszaállításával szintén próbálkoztak, de a kezdeményezések ellenállásba ütköztek. A követelések között szerepelt a múzeumokban, irodalmi- dokumentációs könyvtárakban lévő emlékek megmentése, a magyar színházak, népi együttesei újraszervezése, a magyar nyelvű rádió és televízió visszaállítása, valamint a magyarországi rádió- és tévéadók magyarlakta vidékeken történő sugárzására. Ezek megvalósultak, a Duna Televízió, a kábeltévé-hálózatok ezt biztosítják. A magyarlakra vidékekre magyar vezetők kinevezése, és a magyar szakemberek szülőföldjükre való visszahelyezése megoldódott. - Garda Dezső az RMDSZ-ben levő vitákkal kapcsolatban kifejtette, hogy nem szavakkal, hanem tettekkel kell szolgálni a közösséget. Nem ért egyet azzal, hogy az RMDSZ-t a régi kommunista párttal azonosítsák. /Gál Éva Emese: Egy programtervezet tíz év távlatából. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

Jan. 8-án Kolozsváron az RMDSZ Kolozs megyei szervezésében vitafórumot tartottak. Az RMDSZ születésének 10. évfordulójára emlékeztek, és a "hogyan tovább" kérdésre keresték a választ. Mindenkit meghívtak, akik 1990. január 6-án részt vettek Kolozsváron az RMDSZ első országos alakuló ülésén, többek között az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetőségét is. Markó Béla szövetségi elnök nem jött el, távolmaradását azzal indokolta, hogy az előző napon Sepsiszentgyörgyön tartózkodott, másnap nem ért volna el Kolozsvárra. A vitafórumon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke tartott előadást. Többek között kifejtette: nem érzi azt, hogy a jelenlegi RMDSZ a forradalom, a rendszerváltás "gyermeke" volna, hanem inkább alkalmazkodik az általános politikai magatartáshoz, és nem vállalja a rendszerváltás "radikalizmusát". Hangsúlyozta, hogy sokkal következetesebben, elvhűséggel kellene képviselni a kisebbségi jogok ügyét. "Elrománosodtunk, asszimilálódtunk a román politikához, a megalkuvás, a következetlenség útjára léptünk. Ez a kisebbségi kérdés terén példázható a legjobban. Olyan román politikát legitimizálunk akarva-akaratlanul, amellyel szemben sokkal inkább harcolnunk kellene" - mondta. Temesvár az erdélyi magyarság számára hatalmas "erkölcsi és politikai tőkét" jelent, az elmúlt tíz évben ezt a tőkét nagymértékben "elherdáltuk". "Nemcsak a román nacionalizmus akart megfosztani bennünket ettől az erkölcsi tőkétől, nemcsak a kommunista hatalom örökösei rabolták el tőlünk ezt a tőkét, hanem mi magunk is partnerek voltunk ebben" - mondta a püspök. "Nem akarok szemrehányásokat tenni, de semmivel sem viszonyult az RMDSZ másként Temesvárhoz, mint a román hatalom. Akárhányszor hívtuk az SZKT-t Temesvárra, sohasem akart eljönni. A tizedik évfordulón sem akarták itt tartani az SZKT-t. Valószínűleg akkor a Kereszténydemokrata Platform (amely a legutolsó SZKT-én Tőkés püspököt elítélő nyilatkozatot terjesztett elő - szerk. megj.) már készítette önálló kezdeményezését, és a mozgalom vezetőjének kínos lett volna éppen Temesváron felolvasni azt" -jelentette ki a püspök. "Vissza kell térni 1989-hez, a kolozsvári nyilatkozathoz, a valódi keresztény értékekhez, vállalnunk kell eredetünket, akkori önmagunkat" - mondotta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke Az RMDSZ egysége: áldás vagy átok? című előadásában rámutatott: az RMDSZ-nek az elmúlt tíz év alatt nem sikerült alapvető célkitűzéseit megvalósítania. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform elnöke szerint az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetősége "tudatosan bűnös úton jár". Szász Csaba, a kolozsvári műszaki egyetem tanára arra az óriási "szakadékra" hívta fel a figyelmet, amely az RMDSZ csúcsvezetősége és a romániai magyarság között tátong. A Maros megyei RMDSZ elnöke, Kincses Előd kifejtette: amennyiben az új kormányprogramba nem kerülnek be az RMDSZ alapvető célkitűzései, az RMDSZ-nek ki kell lépnie a kormányból. Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke szerint el kell számoltatni azt a vezetést, amely a brassói RMDSZ-kongresszus határozatait nem hajtotta végre. A fórum végén Tőkés László a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa december 2-i határozatát ismertette. Ebben megállapították, hogy elengedhetetlenül fontos a Református Egyház és az RMDSZ viszonyának rendezése. Az egyház csak olyan politikát tud támogatni, amely messzemenően érvényesíti a magyar történelmi egyházak, s ezzel együtt a romániai magyarság érdekeit. Ennek megfelelően az Igazgatótanács párbeszédet kezdeményez, és egyeztetésre törekszik az RMDSZ-szel. /Papp Annamária: Visszatérni az eredeti célkitűzésekhez RMDSZ-születésnapi vitafórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

Mugur Isarescu miniszterelnök jan. 5-i hatállyal munkaügyi és társadalombiztosítási kérdésekkel megbízott államtanácsosnak nevezte ki Bara Gyulát, aki ezentúl a munkaerőpiaccal, a munkanélküliséggel, a nyugdíjbiztosítással és az egészségügyi biztosítással kapcsolatos problémákkal foglalkozik majd a Miniszterelnöki Hivatalban. Bara Gyula ugyancsak államtanácsosi tisztséget töltött be az elmúlt évben Radu Vasile kormányfő mellett, ezt megelőzően 1996. decemberétől 1998. decemberéig a Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztérium államtitkára volt, 1998-tól decemberétől tagja az Országos Egészségügyi Pénztár Igazgató Tanácsának. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 10. -1635. sz./

Jan. 5-én tartotta soros ülését a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) Országos Elnöksége Szovátán, a Teleki Oktatási Központban. Napirenden szerepelt a magyar nyelvű tankönyvkiadás kérdése, az idei Bolyai Nyári Akadémia programjának véglegesítése. Döntöttek az RMPSZ tulajdonú tankönyvkiadó létrehozásáról. Az RMPSZ országos küldöttgyűlését márc. 24-25-én tartják a szovátai Teleki Oktatási Központba. /Az RMPSZ összehívta küldöttgyűlését. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Jan. 10-én Bukarestben megkezdte a kormány a tárgyalást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Emanuel Zervoudakis, az IMF romániai tárgyalóküldöttségének vezetője a tervek szerint jan. 25-ig folytat majd megbeszéléseket. A tárgyalásokon a küldöttség felméri: eleget tett-e Románia az 1999. augusztusában megítélt készenléti hitel második részlete átutalásához szükséges feltételeknek. Az IMF tavaly augusztusban 547 millió dolláros készenléti hitelt hagyott jóvá Románia számára, de ebből mostanáig csak az első részletet - 73 millió dollárt - fizették ki. A hitelmegállapodás idén márciusban lejár. Bukarestben úgy vélik, hogy az új miniszterelnök, Mugur Isarescu személye a biztosíték a sikerre, mivel a Román Nemzeti Bank volt kormányzója rendkívül nagy bizalmi tőkével rendelkezik a nemzetközi pénzügyi körökben. Isarescu meghozta azt az első gazdaságélénkítő intézkedést, 38 százalékról 25 százalékra csökkentette a nyereségadót. /Ismét Bukarestben a Nemzetközi Valutaalap képviselői. Isarescu személye a biztosíték a tárgyalások sikeréhez. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

1989. dec. 22-én, amikor még ropogtak a fegyverek, két kolozsvári tanárember, Balázs Sándor és Nagy György megkeresték azokat az ismert értelmiségieket, akikről úgy vélték, hogy tehetnek és tennének is a romániai magyarság jövőjéért. Kettőjük szervező munkájának köszönhetően másnap, dec. 23-án 15 ismert kolozsvári értelmiségi megszövegezte a Hívó Szó című kiáltványt, amelynek jelentősége - az elmúlt 10 év bizonyította - csak a Kós Károly Kiáltó Szavához mérhető. A Szabadság 1989 karácsonyi lapszámában, december 24-én megjelenő Hívó Szó visszhangra talált. Délután a Szabadság szerkesztőségében találkoztak azok, akik úgy vélték, hogy elérkezett a cselekvés ideje. Ekkor alakult meg a Magyar Demokrata Tanács. A Balázs Sándor, Balogh Edgár, Balogh Ferenc, Benkő Samu, Cseke Péter, Cs. Gyimesi Éva, Csetri Elek, Gáll Ernő, Jakó Zsigmond, Jenei Dezső, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Nagy György által aláírt kiáltvány beszélt a legsürgősebb feladatokról is: a Bolyai-egyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület visszaállításáról, az anyanyelvhasználat jogi és intézményes biztosítékainak megteremtéséről is. Felmerül a kérdés, hogy a két szervező, Balázs Sándor és Nagy György miért épp a felsorolt személyeket szervezték be azon a decemberi napon. A most induló sorozat egyik interjúalanya így vallott erről a kérdésről: "A személyek kiválasztásában szerepet játszott az, hogy addig kik vállaltak valamilyen társadalmi-politikai szerepet, mennyire szólhatnak hitelesen a város lakóihoz és egyben a romániai magyarsághoz. Természetesen nagyon különböző volt az egyes aláírók társadalmi-politikai előélete, életkora egyaránt. Voltak közöttük közismert ellenzékiek, akiket a Szekuritáté éveken át zaklatott, de voltak közöttük egyetemi tanárok, szerkesztőségben dolgozók, olyanok, akik nem voltak teljesen ellehetetlenítve ebben az időszakban, akik bizonyos fokon a nyilvánosság előtt is képviselhettek valamit. Szerepük megítélése nyilván a történelemre tartozik és nem a mai politikára, és főképp nem a pitiáner kibicekre, akik ma úgy tüntetik fel magukat, hogy ők jogosan ítélkezhetnek." - Jenei Dezső, a Hívó Szó egyik aláírója foglalta össze a kezdetet. "Kolozsváron is lőttek. Az emberek féltek, de bizakodtak. Karácsony nagyhete lévén a templomokban minden este volt áhítat. 22-én este az unitárius templomban csak a sekrestyés, Pista bácsi, Szabó Dezső tiszteletes és én voltunk. A továbbiakat, akár a Balogh Edgár nemrég megjelent emlékiratából, a Számadásomból is lehetne idézni. A Hívó Szó úgy született meg, ahogyan ott olvasható. December 22-én reggel Balogh Edgárnál jelentkezett Balázs Sándor és Nagy György. Balogh Edgár azonnal megfogalmazott egy kiáltványt. Másnap Gáll Ernőnél találkoztak. A végleges megfogalmazást Balázs Sándor, Kántor Lajos, Gyímesi Éva végezték el. - Ma már majdnem mindenki csalódott a megvalósításokkal kapcsolatban. Nem az történt, amire számítottak. Sokak szerint ezért bizonyos mértékben az RMDSZ politikai vezetőségét terheli a felelősség. Jenei Dezső csalódott, az RMDSZ-ben, amelynek létrejöttéhez ő maga is hozzájárult. /Gál Mária: Kezdetben volt a Hívó Szó. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

A kormány munkastílusában észlelhető változásoknak az oktatási reform felgyorsulását kell eredményezniük - jelentette ki Kötő József, az oktatási minisztérium kisebbségügyi államtitkára. Első lépésként a költségvetést kell az elvárásokhoz igazítani és megteremteni annak lehetőségét, hogy jól javadalmazott pedagógusokkal valósítsuk meg a reformot, mondta. Szerinte a működőképes és korszerű oktatás alapfeltételeinek biztosítása csak a központi irányítás lebontásával lehetséges, természetesen úgy, hogy ezzel egy időben erősödik a helyi önrendelkezés. /A reform felgyorsulásában bízik az oktatásügyi államtitkár. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./

A református ifjak szervezete, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) a második világháborút követő években kényszerült beszüntetni tevékenységét, s csak 1990-től éledt újra fel Erdélyben és a Partiumban. A nagybánya-újvárosi IKE-szervezet vezetője, Pap Anikó nyilatkozott tevékenységükről az Erdélyi Naplónak. Szervezetük 1997-ben alakult. Nyaranta gyermektáborokat szerveznek, foglalkoznak a jövendő IKE-s nemzedékkel is. Változatos a korösszetétel: tizennégy évestől huszonöt-harminc évesig. - Van egy központi IKE-szervezet, a királyhágómelléki IKE, van egy erdélyi IKE is, és létezik egy konföderáció. A helyi szervezetek kis sejtek. A román testvérszervezettel, az ACT-vel felvették a kapcsolatot. A dél-angliai Reading városi YMCA-vel és a szolnoki KIE-vel tartják a kapcsolatot. Nyáron szeretnék megszervezni az egyházmegyei IKE-tábort is. /Szika Levente: A kapocs, mely összefogja az ifjakat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 11. - 1-2. sz./

Több lap érkezett a szerkesztőségbe, így a Nagykároly és Vidéke év végi dupla száma, 51-52. száma magazinjellegűvé sikeredett. A baróti Baróti Szabó Dávid Középiskola diáklapja, a Suli Lapi karácsonyi száma látott napvilágot. A Berecki Harangszó (független közéleti havilap) több összevont számmal jelentkezett. A Güze-müze a Dicsőszentmártoni Magyar Ifjak Szövetségének kiadványa, melyben a város aktuális gondjairól éppúgy szó esik, mint a fiatalokat érintő kérdésekről. Az Ébresztő a dicsőszentmártoni magyar gimnazisták havilapja. A Kedd, a székelyudvarhelyi ifjúsági lap decemberi számában visszapillantás olvasható az 1989-es romániai eseményekre. A Közgazdász Fórum (a Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönye) decemberi száma újabb részt közölt az erdélyi magyar nyelvű közgazdasági oktatás történetéről, bemutatta a szatmárnémeti Kis- és Középvállalkozásokat Fejlesztő Központot. /Év elején - év végéről. == Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

A nyilvánosság előtt írta alá Emil Constantinescu elnök a Vasile Lupu által kezdeményezett, ezért Lupu-törvényként emlegetett, a korábbi földtörvényt módosító jogszabályt. Garda Dezső képviselő, nagyra értékelte Lupu képviselő rendkívüli nyitottságát a magyar kisebbség problémái iránt. A törvényt végül sikerült a magyarság, és főleg a székelyföldi magyarság érdekének előnyös formában elfogadtatni. Garda Dezső ismertette a törvény pár lényegesebb előírását. A törvény lehetőséget biztosít, hogy a megjelenését követő 60 nap alatt az igényjogosultak benyújthassák visszaszolgáltatási kéréseiket. Az érintettek most már kivehetik részvényeiket az állami gazdaságoktól, és ajánlatos, hogy mezőgazdasági társulásokat hozzanak létre, és szabadon gazdálkodjanak az általuk alkalmazott személyekkel. A törvény azt is előírja, hogy az embereknek visszamenőleg kifizessék a részvényeik után járó részesedést. Ez azonban, sajnos, csak elmélet, mert a gyakorlatban valószínűleg nem lesz miből kivitelezni. Ismeretes, hogy a székelységnek az erdők jogi helyzetének tisztázása a megmaradást vagy a pusztulást is jelenthette volna. Igaz, hogy csupán 10 hektár erdőt szolgáltatnak vissza családonként, de az előírások értelmében ennek a régi helyen kell lennie, és feltétlenül erdőt kell visszaszolgáltatni, nem más területet helyette. Közben a famaffia végtelen pusztítást vitt véghez. Hargita megyében például 4 millió fát érintett a kitermelés, de csak 1,6 milliót jelentettek. Az ellenőrzéseknél jöttek rá, hogy hatalmas mennyiséget elloptak. És nem a székelyekről van szó, hanem bizonyos érdekközösségekről. Ennek ellenére kedvező, hogy a törvény lehetővé teszi a teljes közbirtokossági erdők és legelők visszaadását. Sikerült elérni, hogy az 1921-es évi földreform végrehajtása utáni tulajdonjogi állapotot fogadta el a két ház, tehát az 1927-1930 közötti végleges birtokviszonyokat kell visszaállítani. Ez nagyon fontos, hiszen Háromszéken 33 ezer, Csíkban 95 ezer, Udvarhelyen 55 ezer, Gyergyóvidéken pedig 37 500 hektár erdős területről van szó, tehát hatalmas területeknek kell a székelység tulajdonába visszajutnia. A közbirtokoknak úgy kellene működniük, ahogyan a Székelyföldön. Hozzanak létre magán erdészeti hivatalokat, ahol felvállalnák az erdők megfelelő őrzését is, ezt másképp nehéz megvalósítani. A gyergyói medencében minden közbirtok megtartotta már alakuló ülését, és be is lesznek jegyeztetve a bíróságon. Magánerdők esetében a körülhatárolás nehezebben fog menni. Számítani kell arra is, hogy egyesek húzzák majd az időt a törvény gyakorlati alkalmazásánál, hiszen az erdészeti hivataloknak érdeke a fakitermelés, és bogárfertőzöttnek minősített, egyébként egészséges fákat szállítanak külföldre, összejátszva a vámhivatalokkal. Ezért tragikus helyzet alakulhat ki. A birtokba-vevéssel azonban megakadályozható a törvénytelen fakitermelés. /(újvári): Újabb alkalom mezőgazdasági és erdőterület visszaigénylésére A famaffia végtelen pusztítást vitt véghez - állítja Garda Dezső képviselő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Erdélyben 7.709.944 (1992) ember él, melyből 5.671.234 (73,5 %) román, 1.598.938 (20,7 %) magyar, 205.472 (3,4 %) roma, 108.983 (1, %) szász és sváb, 330.839 (4,3 %) más nemzetiségű - (szerb, szlovák, lipován-ukrán, orosz, cseh, bulgár, lengyel, horvát, zsidó, örmény, török, tatár). - Belső Erdélyben 1.027.796 magyar él, amelyből a Székelyföldön 720.276 fő (Maros- Hargita - Kovászna megyék), egyéb Erdélyben (Beszterce- Naszód, Kolozs, Fehér, Szeben, Brassó, Hunyad megyék) 307.520 a számuk. - A Partiumban (Máramaros-, Szatmár-, Szilágy-, Bihar-, Arad megyékben) 499.640 fő, a Bánságban (Temes és Krassó Szörény megyékben) 71.502 fő vallotta magát magyarnak. De Erdély - amint azt Bajcsy Zsilinszky Endre megjegyezte "mérhetetlenül több, mint ennyi meg ennyi magyar, ennyi meg ennyi román, ennyi meg ennyi német puszta elegye". Ez egy sajátos egymástól különböző, de ugyanakkor egymáshoz kötődő, kultúrát, életérzést is jelent. Úgy vagyunk ezzel mint az angolok és az írek, akikről Bernard Shaw találóan jegyezte meg, hogyha az angolokat elköltöztetnék a Brit-szigetekről az írek utánuk mennének (és az fordítva is érvényes) mert nem lenne kivel összemérni másságukat. /Beder Tibor: A jövő iskolája c. cikksorozat 6. része. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

Az Új Kézfogás Közalapítvány 1999 októberében nyilvános konferencián hirdette meg a megújított pályázati rendszer támogatási formáit. Az eseményen részt vett Hosszú Zoltán, az aradi Vállalkozásfejlesztési Központ (CEDIMMAR) elnöke is. Az UKK Iroda és a Kuratórium január 19-én induló, nyolc állomásból álló erdélyi előadássorozatot tervez. Hosszú Zoltán ismertette az UKK új stratégiai programját és a támogatási formákat. Az 1992-ben alapított Kézfogás Alapítvány célja a határon túl élő magyar közösségnek és a szórványmagyarság gazdasági helyzetének javítása volt. Az alapítványt 1995-ben átszervezték, és mint Új Kézfogás Közalapítvány, 1995-1998 között a több mint 1 milliárd Ft-os költségvetési támogatásból több száz benyújtott gazdasági jellegű programot finanszírozott vagy támogatott a környező országok magyarok által is lakott vidékein. A támogatások több mind felét Romániából benyújtott pályázatoknak ítélték. 1999 tavaszán újból átszervezték az UKK-t, a 16 fős kuratóriumot 7 főre csökkentették, elnöknek Hernádi Zsoltot nevezték ki. Az elmúlt esztendőre 302 millió Ft költségvetési támogatást biztosítottak és kidolgoztak egy korszerű, EU-konform támogatási koncepciót. Az új stratégiai elképzelések célja korszerű ismeretekkel rendelkező határon túli magyar vállalkozói középosztály létrejöttének segítése, a határon túli magyar kis- és közepes vállalkozások működési feltételeinek javítása, a határon túli magyar vállalkozások versenyképességének növelése, az adott ország és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok erősítése, a tudás- és technológia-transzfer támogatása, a járulékos források bevonásának elősegítése. Az UKK támogatási formái között szerepel a kamattámogatás. Ha a bankhitelt elsődleges privatizáció céljára igényelték, akkor a kamattámogatás 100%-os is lehet. - Támogatást nyújtanak határon átnyúló közös rendezvények, információs cserék, oktatás, információs bázisok létesítése céljából. A juttatandó hitelösszeg alsó határa 1000 USD, felső határa 4000 USD és nem haladhatja meg a projekt összvolumenének 70%-át. Felhasználható gépek, felszerelések, eszközök vásárlására, illetve más beruházásokra. /Péterszabó Ilona: Erdélyi körúton az Új Kézfogás Közalapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

Kántor Lajos emlékezett a Hívó Szó 1989-es születésére. A vele készült interjúban elmondta, hogy a Hívó Szó aláírói közül egyesek baloldaliak voltak /Balogh Edgár/, mások egyházi emberek /Jenei Dezső/, vagy ellenzékiek, mint Gyímesi Éva - heterogén társaság volt. Balogh Edgár a Magyar Népi Szövetség tapasztalatával jött a találkozóra, abban a hiszemben, hogy az folytatható. Megfogalmazták az alapkategóriákat: az anyanyelv használatához való jog, az önrendelkezés, a Bolyai Egyetem, az önálló művelődési intézményhálózat szükségessége. Ezek mindmáig a romániai magyarság alapkövetelményeinek számítanak. - Különböző városokban párhuzamosan kezdődött a szervezkedés. Ezekből az elsősorban értelmiségi kezdeményezésekből nőtt ki később az RMDSZ. Először a marosvásárhelyiekkel, Markóékkal sikerült felvenni a kapcsolatot. Az első igazi kapcsolatteremtés a január 6-i kolozsvári tanácskozás volt. A második küldöttgyűlésre Marosvásárhelyen került sor, egy héttel később. - A 19 tagú elnökség, amely Domokos Géza elnöklete alatt meghatározó volt és a struktúrát kezdte kiépíteni, tulajdonképpen a kezdeményező értelmiségiek közül került ki. - Kántor hangsúlyozta, hogy az egység rendkívül fontos. Az RMDSZ érdekvédelmi szervezet lett, és elsősorban az is maradt. Számára nem jelent csalódást a szervezet. Az RMDSZ nem tett csodát, de valamit javított a romániai magyarság helyzetén, állapította meg. Szerinte tévednek azok, akik úgynevezett radikális alapon azt mondják, hogy csupán azért nem valósultak meg bizonyos dolgok, mert valakik nem képviselték eléggé következetesen. Szociális téren mindmáig súlyos problémák vannak. Mindig kényszerpályán mozog a kisebbségi politikus, a kisebbségi politikai szervezet. /Gál Mária: Tízéves az RMDSZ Az RMDSZ érdekvédelmi szervezet volt, és elsősorban annak kell maradnia - interjú Kántor Lajossal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Tibori Szabó Zoltán reagált az 1999. december 22-én Szavak és tettek címmel megjelent írásával kapcsolatban napvilágot látott két ellenvéleményre /Dénes László: A nagy aggódás, Székely István: Szavak és tények/ Dénes László arra a következtetésre jutott, hogy Tibori Szabó Zoltán /T. SZ. Z./ a jelenlegi magyar kormányt nem szereti, s az előzőt sírja vissza. T. Sz. Z. visszautasította, hogy őt, az egyetemet végzettet az egyetemről az a Dénes László oktassa ki, aki "aki azt sem tudja, hogyan néz ki belülről az egyetem, mert oda soha nem járt." Továbbá T. Sz. Z. kijelentette, hogy a magyar kormányokat illetően Dénes az elfogult. T. Sz. Z. Székely Istvánnal úgy vitatkozott, hogy megkérdezte, miért őt bízták meg az egyetemalapítás kolozsvári intézésével. T. Sz. Z. szerint "ismét Budapestről intézkednek, s megint a fejünk fölött születnek a döntések." Szerinte milliókat kifizetnek "egyetemalapítási irodák működtetésére, soha el nem várt dolgozatokra, tanulmányokra, szaktanácsadásra, ellentanácsadásra meg egyebekre". T. Sz. Z. Markó Bélára is hivatkozott, aki Magyar Hírlap jan. 4-i számában így nyilatkozott: "az RMDSZ-en belül vannak olyan platformok és politikusok, akik úgy érzik, most éppen a hozzájuk közel álló pártok kormányoznak Magyarországon, és megpróbálják kikényszeríteni, hogy a támogatások is ilyen szempontok szerint érkezzenek". T. Sz. Z. a Népszabadság kolozsvári tudósítója. /Tibori Szabó Zoltán: Méhkasban kesztyű nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./ Köztudott, hogy a Népszabadság az MSZP lapja.

Micske, Szentjobb, csak itt, Biharban garmadával sorolhatnók azokat a hajdan községi rangú településeket, amelyeket 1968-ban a közigazgatás átszervezése ürügyén faluvá minősítettek vissza, s elkezdték következetes visszafejlesztésüket. A "falusorvasztás" a régi, történelmi községközpontok felszámolásával kezdődött. A helyi központosítás jó alkalom volt arra, hogy több helység összevonása esetén a teljességében vagy többségében magyarok lakta, fejlett települések községi státusát megszüntessék, s azt a többségében vagy teljesen románok lakta településeknek ítéljék oda. A központtá előléptetett falu, Berettyócsohaj, a hozzá tartozó két más, románság lakta településsel együtt a mai napig nem éri el Szentjobb lélekszámát. /Szilágyi Aladár: Például Micske, Szentjobb... = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 12./

A Nagy Románia Párt felszólította a belügyminisztert, az igazságügy-minisztert, az államelnököt, hogy mondjanak le, továbbá követelte, hogy az RMDSZ-t helyezzék törvényen kívül, Kolumbán Gábort pedig toloncolják ki Magyarországra, és nyilvánítsák Romániában persona non grata-nak. Kíváncsi lenne arra, hogy hányan olvasták a Népszabadságnak azt a számát, melyben megjelent a Kolumbán-interjú, és amelyben - a román sajtó szerint - azt a kijelentést tette a megyei elnök, hogy a Székelyföldön megtelepedő románoknak tudniuk kell magyarul, írta Máthé Éva újságíró. Bizony nem látták a budapesti lapot. A lap munkatársa kiállt Kolumbán Gábor mellett, akinél megfontoltabb, ésszerűbben érvelő embert keveset ismert. Újra egy szövegösszefüggésből kiragadott mondatról van szó. Már-már lincshangulatot keltenek például a marosvásárhelyi román újságok. /Máthé Éva: Mindenki mondjon le! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke jan. 13-án Romániába érkezett és megkezdte tárgyalásait a román vezetőkkel. Először Petre Roman külügyminiszterrel folytatott megbeszélést, majd részt vett a kormány ülésén, külön tárgyalt Mugur Isarescu kormányfővel is. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője képviselte az RMDSZ-t Romano Prodinak és Günther Verheugennek a romániai parlamenti pártok vezetőivel létrejött találkozóján. Verestóy Attila hangsúlyozta, hogy a romániai magyar közösség szülőföldjén kíván boldogulni, itt kívánja megőrizni hagyományait, kultúráját, nyelvét, nem akar asszimilálódni vagy elvándorolni. A romániai magyarság részvétele a kormánykoalícióban a normalitás jele. Hangsúlyozta, hogy a mentalitásbeli változások tettekben mérhető jelei tapasztalhatók Romániában. Az RMDSZ-politikus felszólalását Romano Prodi elismeréssel illette. /Romano Prodi bukaresti tárgyalásai. Egyetlen járható út az integráció. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./