Az RMDSZ Operatív Tanácsának Bukaresten tartott jún. 19-i dr.Bárányi Ferenc bejelentette, hogy lemond egészségügyi miniszteri tisztségéről. Jún. 19-én az RMDSZ Operatív Tanácsa megvizsgálta a dr. Bárányi Ferenc egészségügyi miniszter bejelentése nyomán előállt helyzetet, és erről a következő közleményt adta ki: Dr. Bárányi Ferencet 1961-ben a Securitate kötelezettségvállalás aláírására kényszerítette. A Securitatéval való együttműködést rövid időn belül megtagadta, és végig ellenszegült a kommunista diktatúrának, a nehéz pillanatokban is bizonyítva a demokrácia iránti elkötelezettségét, és 1989. után is következetesen ragaszkodott a demokrácia elveihez. Értékeljük dr. Bárányi Ferenc eddigi politikusi és miniszteri tevékenységét, úgy gondoljuk, hogy elkötelezettje az egészségügyi reformnak, és nagy szakmai hozzáértésről tett bizonyságot. Mindezek ellenére az RMDSZ Operatív Tanácsa dr. Bárányi Ferenc lemondási szándékát tudomásul vette, és egyetértett vele, mivel úgy értékeli, hogy Románia kormányában a miniszterelnök és a miniszterek, valamint általában a kormánytagok között a lehető legteljesebb bizalomra van szükség, és ha ez a bizalom megcsorbul, hatékony együttműködés nem képzelhető el. Az RMDSZ a megürülő egészségügyi miniszteri tisztségbe a lehető legrövidebb idő alatt jelöltet állít. Az RMDSZ Operatív Tanács elemezte az előállt helyzet okait, és a következő megállapításokra jutott: 1. Javasolja a Szövetségi Képviselők Tanácsának, hozzon határozatot arról, hogy az RMDSZ minden tisztségviselője záros határidőn belül tegyen kötelező nyilatkozatot a volt Securitatéhoz főződő viszonyát illetően, és vállalja átvilágítását. 2. Felkérjük Románia miniszterelnökét és a koalíciós partnereket, hogy határozottan igényeljék minden kormánytag mielőbbi átvilágítását. 3. Felhívjuk az archívumok felügyeletét biztosító szerveket, beleértve a Román Hírszerző Szolgálatot, akadályozzák meg, hogy a személyi dossziék szelektív kiszivárogtatás által a politikai diverzió eszközévé váljanak. 4. Véleményünk szerint mindaddig nem tudjuk felszámolni a totalitarizmus negatív örökségét, amíg a tisztségviselők és közéleti személyiségek átvilágítását törvény nem szabályozza. Éppen ezért felhívjuk Románia Parlamentjét, hogy a Securitate átvilágításáról szóló törvény elfogadását tekintse prioritásnak. Az RMDSZ az önmaga számára felállított politikai gyakorlatot a politikai partnerek számára is követendőnek tartja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 22. - 1289. sz./

"Az RMDSZ nevében Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke jún. 19-én az alábbi közleményt adta ki: A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megdöbbenéssel szerzett tudomást a kolozsvári és Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának épületére helyezett uszító feliratról. Szövetségünk elítéli mindazok provokatív megnyilvánulásait, akik az utóbbi nyolcéves időszakban gyakran folyamodtak ilyen diverziós módszerekhez, azzal a nyílt szándékkal, hogy megrontsák a románok és a magyarok, s ezen belül e két nemzetiséghez tartozó diákok és tanárok között fennálló viszonyt. Meggyőződésünk, hogy ezek a provokatív cselekmények rendkívül károsan befolyásolják Románia, valamint a kormánykoalíció elsődleges bel- és külpolitikai célkitűzéseinek megvalósítását. Felkérünk minden felelős politikai tényezőt, valamint az egyetemi tanárok közösségét, hogy ne hagyják magukat elragadni ezen uszító szándékú megnyilvánulásoktól, és egyben tiltakozunk az ellen, hogy e kezdeményezéseket éppen azoknak tulajdonítsák, akik a legtöbbet veszítenek e hangulatkeltés eredményeként. Meggyőződésünk, hogy e törvénysértő cselekedet az etnikumközi gyűlöletkeltés újabb eszköze, és ezért felszólítjuk az illetékes hatóságokat, hogy azonnal kezdjék meg a vétkes személyek azonosítására irányuló kivizsgálásokat. Ehhez az RMDSZ is megteszi a szükséges intézkedéseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 22. - 1289. sz./ Előzmény: jún. 16-án a Babes-Bolyai Tudományegyetem Horea úti épületének falára ismeretlenek plakátot ragasztottak a következő felirattal: "Aceasta cladire este a UDMRULUI. Büdos Olah, cara-te de aici". A plakátot bemutatták az egyetem vezetőségének. /Plakát és tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ Nyilvánvaló provokáció, ezt mutatja a rossz magyarsággal írt szöveg."

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem tudott elmenni az Operatív Tanács ülésére, viszont közzétette a szövetségi elnökhöz az üggyel kapcsolatban intézett levelét. Ez mintegy elvi álláspontját is tartalmazza azt követően, hogy Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke pénteki sajtóértekezletén ismét felelevenítette a Tőkés által a Securitaténak - szintén nyomás hatására - tett deklarációk ügyét, bemutatva egy ezzel kapcsolatos iratot. (A püspök, aki közismerten a román kommunista hatalom ellenfele és fellépésével bukásának előmozdítója is volt, 1994-ben már kommentálta az ügyet, kifejtve, semmi olyat nem írt le, ami bárkinek ártott volna.) Tőkés László időzített és célzatos, a törékeny kormánykoalíció további gyengítésére irányuló akciónak tekintette az egészségügyi minisztert terhelő titkosszolgálati irat váratlan nyilvánosságra hozatalát. "Országunkban megváltozott formában tovább működik a hírhedt Securitate" - hangsúlyozta, ezért szükségesnek tartja a kommunista múlt káros örökségének felszámolására irányuló összpontosított kormányzati, parlamenti, össztársadalmi fellépést. Dr. Bárányi Ferenc védelmében Tőkés László emlékeztetett arra, hogy az orvos annakidején döntő szerepet játszott a Securitate által hajszolt Szőcs Géza elrejtésében, illetve megmentésében, és utalt az 1989 decemberi eseményekben családjával együtt játszott szerepére is. Hozzáfűzte, hogy ettől függetlenül és ennek ellenére a kíméletlen politikai játékszabályok szerint az ügy következtében a miniszter súlyosan kompromittálódott, még akkor is, ha a volt diktatúra természetszerű következményeként az egész kormányra, parlamentre és a politikai-társadalmi közéletre az egykori román titkosszolgálattal való együttműködés gyanújának árnyéka vetül. Dr. Bárányi Ferenc fájdalmas esete különösképpen időszerűvé teszi társadalmunk és közéletünk megtisztítását - írja Tőkés, hangsúlyozva, hogy a történtek fényében az eddigieknél is nagyobb fontosságot kell tulajdonítani a Ticu Dumitrescu szenátor által kidolgozott, a "szekus" dossziék hozzáférhetőségére vonatkozó törvény kezdeményezésének. Politikai téren elengedhetetlenül fontos és halaszthatatlanul sürgős a társadalmi és politikai közélet szereplőinek intézményes átvilágítása. Az RMDSZ-en belül Tőkés javasolta, hogy a szövetség valamennyi felelős beosztású vezetője és képviselője azonnali hatállyal tegyen politikai múltjára vonatkozó írásbeli nyilatkozatot. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./"

A hatalmas esőzések következtében több erdélyi folyó szinte teljes hosszában kilépett medréből. Kiöntött a Kis-Küküllő, a Nagy-Küküllő, árvíz van a Körösök felső szakaszán, a Szamos, a Maros és az Olt is árad. Különösen veszélyes a Nyárád, a Maros és az Olt erdélyi szakasza. Vízakna az áradás miatt ivóvíz nélkül maradt, víz alatt áll az országút Nagyszeben, Medgyes és Segesvár között, járhatatlan a Hétúr és Segesvár közötti országút. Válságosra fordult a helyzet jún. 18-ra virradóan a Szilágyságban és Kolozs megyében is. Kolozsváron ivóvízszolgáltatási korlátozásokat kellett bevezetni. Gyulafehérvár, Balázsfalva és Marosújvár környékén is árvíz van. Észak-Moldvában is áradnak a folyók. /Országos helyzet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Jún. 20-án Budapesten tizenegyedik alkalommal adták át a Magyar Örökség kitüntető címet. A kitüntettek közül hárman posztumusz kapták a Magyar Örökség Díjat: Kecskés Tollas Tibor költő, a Nemzetőr /München/ főszerkesztője volt, Csendes Zoltán és Szabédi László egyetemi tanárok, akik öngyilkosságukkal tiltakoztak a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem önállóságának megszüntetése ellen. Õróluk Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke mondta a laudációt, melynek szövege a Magyar Nemzetben olvasható. /Magyar Nemzet, jún. 22./

Jún. 22-én tartotta szokásos heti tanácskozását az RMDSZ vezetése a szövetség kormányzati tisztségviselőivel. A szenátus épületében lezajlott megbeszélésen Markó Béla szövetségi elnök tartott tájékoztatót az aktuális politikai eseményekről, s ezek rendjén kiemelten szólt a magyar nyelvű felsőoktatás ügyében és más, a kisebbségi kérdést érintő jogszabályok helyzetéről a koalícióban folytatott egyeztető tárgyalások menetéről, illetve az egészségügyi miniszter lemondása után előállott helyzetről. Ezt követően a kormányzati tisztségviselők számoltak be a szakterületükön végzett tevékenységről, illetve a kormányzati munkában felmerült aktuális gondokról, problémákról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 23. - 1290. sz./

Cseh Gusztáv (1934-1984) grafikáiból nyílik kiállítás jún. 22-én a bukaresti Magyar Kulturális Központban, amelynek élén hat éven állt a búcsúzó igazgató, Járai István. A megnyitón jelen volt a bukaresti művészeti élet számos képviselője. A Magyar Kulturális Központ a román főváros művészeti-kulturális életének egyik közkedvelt műhelyévé vált az elmúlt években. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

Határon túli magyar újságírók számára első alkalommal hirdetett nyári egyetemi képzést a Magyarok Világszövetsége mellett működő Szent László Akadémia - mondta Pozsgay Imre rektor, a kéthetes kurzus jún. 23-i megnyitóján, a József Attila Tudományegyetem Budapest Média Intézetében. A mintegy 40 erdélyi, felvidéki, őrvidéki és délvidéki újságírót vendégül látó nyári egyetem célja a magyar-magyar párbeszéd segítése és a nemzeti önazonosság elmélyítése. Pozsgay Imre közlése szerint - az említett célokat szem előtt tartva - pártsemleges módon minden hazai politikai irányzat életébe betekintést kívánnak nyújtani. Gémesi György MDF-es országgyűlési képviselő, Gödöllő polgármestere a testvértelepülési kapcsolatokat ápoló Magyar Polgármesterek Egyesületének nevében ígért segítséget a határon túli hallgatóknak. /MTI/

Legutóbbi nyilatkozataikkal ismét kétségbe vonták az önálló magyar egyetem létesítésére vonatkozólag június 10-én elfogadott koalíciós határozatot Ion Diaconescu parasztpárti elnök és Andrei Marga oktatási miniszter. Emiatt Markó Béla, az RMDSZ elnöke újságíróknak nyilatkozva leszögezte: a koalíciós partnereknek el kell dönteniök, együtt akarnak-e működni az RMDSZ-szel vagy sem, hiszen az RMDSZ részvétele a koalícióban nem kötelező. Markó Béla hangsúlyozta, hogy nem a magyar egyetem célszerűségéről kell dönteni, hanem létrehozásának módozatairól, ezt tartalmazta jún. 17-i koalíciós egyezség. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Göncz Árpád köztársasági elnöki jún. 24-én telefonon érdeklődött Emil Constantinescu államfőnél a romániai árvízhelyzetről, és együttérzését fejezte ki a károsultakkal. A két elnök a telefonbeszélgetés során megemlékezett Barabás Miklósról. A festő halálának 100. évfordulója alkalmából Sepsiszentgyörgyön nemrég ünnepséget tartottak, a két államfő felesége, Göncz Zsuzsanna és Nadia Constantinescu fővédnökségével. - A rendezvény a két nép megbékélésének szép fejezete volt - értékelte a magyar fél. A román államelnökség sajtóirodája közleményben számolt be arról, hogy Göncz Árpád magyar köztársasági elnök jún. 24-én felhívta Emil Constantinescu román államfőt és a maga és a magyar hatóságok nevében részvétét tolmácsolta a legutóbbi időjárási katasztrófák romániai áldozatainak, kifejezésre juttatva a magyar nép együttérzését a szomszédos, baráti román nép iránt. A beszélgetés során megállapodtak abban, hogy diplomáciai úton minél hamarabbi időpontra új találkozót tűznek ki ahelyett, amelyre Salzburgban került volna sor a héten a kelet-közép-európai állam- és kormányfők tanácskozása alkalmából. Göncz Árpád sajnálkozását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a román államfőnek le kellett mondania a romániai árvízhelyzet miatt a salzburgi államfői találkozón való részvételről és kettejük kétoldalú találkozójáról, de fontosnak tartotta, hogy megismételje a magyar hatóságok arra irányuló szilárd eltökéltségét, hogy a román hatóságokkal együtt folytassák és elmélyítsék a két állam közötti történelmi megbékélés folyamatát. Egyetértettek abban, hogy az új kétoldalú találkozóról diplomáciai úton kell megállapodni, minél előbbi időpontban. /Göncz-Constantinescu telefonbeszélgetés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

A kormány június 25-i ülésén elfogadta a 17 kisebbségi ingatlan visszaszolgáltatásáról szóló sürgősségi kormányrendeletet. A 17 ingatlan közül 8 a magyar, 3 a német, 1-1 pedig a bolgár, lengyel, török, görög, szerb és örmény közösség tulajdonát képezte az állami birtokba vétel előtt. Ezen az ülésen ugyanakkor / a jún. 10-i koalíciós megállapodásnak megfelelően/ kormányhatározat született az állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottság felállításáról. A bizottság paritásos alapon működik, magyar és román részről egyaránt 6-6 tagja van: egyetemi tanárok, kormányszakértők. A bizottság elnöke Tokay György kisebbségvédelmi miniszter. A kormányülésen beterjesztették a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia keretében működő magyar tannyelvű tagozat létrehozására vonatkozó törvénytervezet szövegét, amelynek megvitatására a kormány jövő heti ülésén kerül sor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 25. - 1291. sz./ Az egyetemmel foglalkozó 12 tagú bizottságnak október 15-ig kell elkészítenie jelentését. A 17 kisebbségi ingatlan közül nyolc tartozott korábban magyar egyházak, közösségek tulajdonába. A két nagyváradi püspöki palota mellett az Erdélyi Múzeumi Egyesület székháza, a temesvári Magyar Ház, a bukaresti Petőfi Sándor művelődési ház, a gyulafehérvári Batthyaneum épület és könyvtár, a Brassó mellett lévő szecselevárosi evangélikus oktatási épület és a kolozsvári Dávid Ferenc utcai unitárius nyugdíjpénztár szerepel a listán. Markó Attila, a kisebbségvédelmi hivatal jogi igazgatója elmondta az MTI-nek, hogy elvi határozatról van szó, amelynek alapján az érdekelt nemzeti kisebbségek és intézmények részvételével külön-külön bizottságok tárgyalnak a szóbanforgó épületek jelenlegi használóival /az esetek többségében közintézményekről van szó/ azok jogi helyzetéről, az átadáshoz szükséges jogi eljárásokról, a jelenleg bennük működő intézmények elhelyezéséről. Határidőt nem tartalmaz a kormányhatározat. /MTI/

Az RMDSZ képviselőházi frakciója jún. 25-én a következő közleményt adta ki: Az RMDSZ képviselőházi frakciójának meggyőződése, hogy dr. Bárányi Ferenc egészségügyi miniszternek és Temes megyei parlamenti képviselőnek nem kell lehajtania a fejét sem az 1961 előtti, sem azutáni közismert tevékenységéért, még kevésbé azért, hogy a szekuritáté üldözöttjévé és többszöri áldozatává lett. Ugyanakkor elítéli azt a lejáratási kampányt, melyet dr. Bárányi Ferenc ellen folytatnak, s amelynek célja a totalitárius diktatúra áldozatainak és kiszolgálóinak tudatos összemosása. Ezért elfogadhatatlannak tartja, hogy a titkosszolgálatok irattárából szelektív módon olyan dokumentumok kerülhetnek napvilágra, amelyeket politikai visszaélésekre használnak fel. Az RMDSZ képviselőházi frakciója szolidaritásra és következetességre szólítja fel a romániai demokratikus, haladó erőket, éppen azért, hogy a diktatúra káros örökségét elutasítsák és végképp felszámolhassák. Ennek reményében sürgeti a Ticu-Dumitrescu szenátor kezdeményezte dosszié-törvény mielőbbi véglegesítését és haladéktalan alkalmazását. Addig is, a fentiek és a Temesvári Kiáltvány 8. pontjának szellemében, az RMDSZ képviselőházi frakciója eleget tesz a belső átvilágítás kötelességének és követelményének. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 25. - 1291. sz./

"Bodó Barna tanulmányában azt vizsgálta, hogy mitől függ a kisebbségek anyanyelvi jogérvényesítése, kitért a helyi elit szerepére. 1997 folyamán néhány bánsági településen, köztük Temesváron vizsgálták a helyi elit szerepét. Az egyes népek azt szeretnék elfogadtatni egymással, hogy "otthon vannak". Az otthonosság legtermészetesebb kerete az anyanyelvhasználat. Többségi nyomásra a kisebbségi anyanyelvhasználat magánjellegűvé válik. A kisebbségi elit számára a nemzeti keret többnyire önkorlátozásként jelentkezik, például a házastárs kiválasztásában vagy az iskola nyelvével kapcsolatos döntésben. A szórványban pedig, ahol a félszázezres városban két iskola kínál csupán anyanyelvi képzést, vállalni kell azt, hogy több időt vesz igénybe az iskolába járás. Az ötezer fős magyarság Lugoson általános iskoláját sem tudja fenntartani, pedig ekkora közösség általában középiskolát éltet meg. A szórvány magyar elit rejtőzködik, a közösség élére nincs ki odaálljon. "Demográfiailag erős települések évek óta nem tudnak kiállítani egy-két olyan helyi vezetőt, akik mögé a közösség fölsorakozhatna" - állapította meg Bodó Barna. A szórvány elit nem is keresi az országos kisebbségi intézményekkel való kapcsolatot. Az oktatás területét nézve Hargita megyében szinte minden magyar gyermek magyar iskolában tanul, a másik véglet Temes megye, ahol a magyarul tanuló magyar tanulók részaránya 22 százalék. - A szórványban az elit jelentős részét semmilyen tevékenység nem köti az anyanyelvhez. Vidéki városokban - Lugoson, Zsombolyán -, ahol egy-két évtizede jelentős helyi magyar kulturális élet folyt, magyar líceumi tagozat létezett, már az általános iskolák léte is veszélyben van. Ez olyan új helyzet, amelyre az oktatás felelős irányítói nem voltak felkészülve. Iskolabuszokat kell beállítani, bentlakásprogramot kell elindítani, el kell érni, hogy magyar szaktanárok tanítsanak, mert jelenleg sok magyar tanár román iskolában tanít. - Ki kell térni a sajtó szerepére is. Temesvár hetilapja - a Heti Új Szó - fennmaradásáért hatalmas harcot vív, ebben az RMDSZ - anyagiak hiányában - nem tudja segíteni. - A helyi elit nincs helyzete magaslatán. /Bodó Barna: Helyi elit és az anyanyelvi oktatás. = A Hét (Bukarest), jún. 25./"

Kötő József oktatási államtitkár, az RMDSZ ügyvezető alelnöke jelentős lépésnek tekinti a román kormány jún. 25-i döntéseit a magyar állami egyetemmel és egyes elkobzott közösségi javakkal kapcsolatban. Mindez azt bizonyítja, hogy a partnerekben megvan a politikai akarat e kérdések megoldására. Ami történt, azt egy folyamat kezdetének kell tekinteni, jelentette ki. A teljes igazságtételt az egyházügyi törvény elfogadása jelentené, amely a jogtalanul elkobzott javak természetbeni visszaszolgáltatásáról intézkedik, továbbá a közösségi javak visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet, továbbá az, ha lehetővé teszik, hogy a következő év költségvetésébe bekerüljenek az egyetem létrehozásához szükséges infrastrukturális beruházások. Kötő József elmondta, hogy a bizottság nemcsak a hazai, hanem a külföldi természetes jogi személyek támogatásának megszerzésével is foglalkozik, tehát a szükséges infrastruktúra létrehozása akár kormányközi együttműködéssel is elképzelhető. A bizottságnak állandó székhelye és fizetett alkalmazottja lesz a Kisebbségi Hivatal keretében, ami biztosítja tevékenységének folytonosságát. A kormány következő ülésén kedvező határozat várható a Gheorghe Dima Zeneakadémia magyar pedagógusképző tagozatának és a Babes-Bolyai Tudományegyetemen létrehozandó magyar nyelvi, irodalmi és néprajzi kar ügyében - közölte Kötő, aki szerint a Szövetségi Képviselők Tanácsának hét végi ülése azt is elemezni fogja, hogy a tanügyi bizottság az ígéretek ellenére sem készítette el jelentését az oktatási törvény módosításáról. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

A Német Demokratikus Fórum 1994-ben adta ki a Deportarea etnicilor germani in Uniunea Sovietica 1945 /A német etnikumúak deportálása a Szovjetunióba 1945-ben/ című dokumentumgyűjteményt, amely 70 ezer német nemzetiségű román állampolgár elhurcolásáról szól. A könyvben olvasható, hogy a román belügyminisztérium 1944. december 31-én a 32137-es számú parancsban adott utasítást a német nemzetiségűek internálására, majd az 1945. jan. 3-án kiadott 51093-as és 15345-ös számú útmutatókban tudatta a csendőrséggel és rendőrséggel, hogyan kell ezt megvalósítani. Észak-Erdélyből a szovjet hadsereg kiutasította a román közigazgatást, ezért ezen a területen maguk a szovjet katonák hurcolták el a németeket. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 26./

"A Babes-Boyai Tudományegyetem /BBTE/ mai és egykori magyar tanárai fejtették ki véleményüket a multikulturalitásról. Dr. Kása Zoltán egyetemi tanár, a BBTE dékán-helyettese szerint a több kultúra egyidejű és egyenrangú jelenléte helyett a BBTE gyakorlatában valójában nem, vagy csak formálisan érvényesül a multikulturalitás. Szerinte az egyetem monokulturális jellegét bizonyítja az is, hogy sohasem vállalta sem az 1872-ben alapított magyar egyetem, sem az 1945-1959 között működő Boyai Tudományegyetem hagyományait. A rektori hivatal folyosóján csak a román egyetem rektorainak képmását lehet látni. Az 1959-es egyesítés valójában a magyar egyetem felszámolása volt. Dr. Gábos Zoltán egyetemi tanár: "Gyakran hangoztatják, hogy az egyetem keretében létezik magyar tagozat. Ez nem igaz. Léteznek magyar tanulmányi csoportok, de ezek sem minden karon, és azok létezését miniszteri rendelet biztosítja. Tehát a csoportok engedélyezése a miniszter jóindulatára van bízva, az évenként megállapított beiskolázási számot adományként kapjuk. Az egyetemi autonómiát sok esetben fegyverként használják jobbító szándékú javaslataink elvetésére. Javaslataink nem számíthatnak elfogadásra a kari tanácsokban, az egyetem szenátusában, ahol 20 százalékban vagyunk képviselve. Az egyetem központi épületében nincsenek magyar nyelvű feliratok, és semmi jelét nem találjuk annak, hogy a kolozsvári egyetemnek voltak neves, nemzetközi szinten is számon tartott magyar nemzetiségű egyéniségei". Dr. Kékedy László nyugalmazott egyetemi tanár, az MTA külső tagja szerint a BBTE túlnyomó részt románokból álló szenátusa megakadályoz minden olyan kezdeményezést, amely a multikulturalitást igyekszik kiszélesíteni. Dr. Fodor Alpár, volt adjunktus, egy nemzetközi érdekeltségű vállalat marketing-igazgatója azt vallja, hogy a századok során az erdélyi ember egyik sajátos vonása éppen az volt, hogy elfogadta és magáévá tette a másik kultúráját is. Az erdélyi magyarság ma is elfogadja és magáévá teszi a magyar és a román kultúrát is, mert Erdélyben igazi multikulturalitás az, hogy ha mindenki legalább két nyelven beszél, és elfogadja a másik fél kultúráját is. /Tisztázás szándékával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./"

Szokondon, a megüresedett plébánián 1996 óta rendszeresen szerveznek nyári táborokat a fiataloknak. Igény mutatkozott arra, hogy a plébánia befogadóképességét növeljék, emiatt megvásárolták a szomszédos házat. Németországi segítséggel történt a bővítés, így hozták létre az új katolikus központot, a Szent Ignác Lelkiségi Központot, ahol a csoportok egymást válthatják. A központ megszentelése jún. 26-án történt. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 27./

"Az RMDSZ belső parlamentje, az SZKT júl. 27-én a kolozsvári Állami Magyar Színházban megkezdte kétnapos ülését. Markó Béla, az RMDSZ szövetségei elnöke beszámolójában kifejtette, hogy az RMDSZ közelmúltjáról kell mérleget készíteni, illetve a jövőről kell döntést hozni. Az RMDSZ helyesen döntött, amikor belépett a kormányba, mert a romániai magyarság számára kínálkozó történelmi esélyt ki kellett használni. A jelenlegi helyzetben azonban egyaránt lehetséges a koalíció szétesése, amihez minden bizonnyal hozzájárulna az RMDSZ kilépése, illetve bizonytalan eséllyel egy pozitív prognózis is, amihez a kormány csütörtöki két határozata némi bizalomra ad okot - hangsúlyozta Markó Béla. A romániai társadalom politikai és erkölcsi válsága az RMDSZ-ben is érezhető, sőt azok a külső és belső erők, amelyek Romániát az euroatlanti és európai integrációs úton vissza akarják fogni, nyilván az RMDSZ-en keresztül, az RMDSZ megbontásával próbálnak meg ilyen irányban hatni. Markó Béla szerint az RMDSZ állapotáról is mérleget kell készíteni. "A rosszul végigvitt egyetemvitáról, a területi szervezetek olykor rosszul értelmezett autonómiájáról, a politikai elit és a helyi, valamint területi szervezetek közti véleménykülönbségekről, a parlamenti csoport megbomlott vagy megbontott kohéziójáról, a felelősségre vonás és elszámoltatás egyirányúságáról, jelentős értelmiségiek háttérbe húzódásáról, az értelmes munka helyett a csodavárásról, vagy ami még súlyosabb, saját közösségünknek a csodával való hitegetéséről." "Kétféle prognózisról kell nekünk gondolkodnunk: nagyon is lehetséges egy negatív prognózis, de talán még lehetséges egy pozitív prognózis is. A negatív prognózis a jelenlegi kormánykoalíció szétesését mutatja. Amihez minden bizonnyal hozzájárulna az RMDSZ kormánykoalícióból való kilépése, ám rögtön hozzá kell tennem, ha a kilépéshez eljutunk, ez koalíciós partnereink döntése is, nem csupán a miénk. Az ő döntésük lenne ez azáltal, hogy a nacionalista sovén szemléletet a koalícióból kiszorítani nem tudták, és hogy egy kisebbségi szervezettel koalícióra lépve léten-nyomon engedtek a kisebbségellenes erők nyomásának. Ha szakításra kell rászánnunk magunkat, már most meg kell fogalmaznunk a nagyon határozott figyelmeztetést, nem a mi döntésünk, hanem az önök döntése lesz ez, tisztelt román politikai elit, akik nem a romániai magyarság, hanem az egész romániai társadalom európai jövőjét sodorják veszélybe ezáltal. Persze, a negatív prognózis megvalósulásában nekünk is felelősségünk van. A koalíció fokozatos széthullása előrehozott választásokat jelentene, nagy valószínűséggel ismét posztkommunista és nacionalista pártok győzelmét, illetve összefogását, és talán végzetes letérést arról az útról, amelyen Románia elindult." "Van viszont egy pozitív prognózis is. Nem tagadom, elég bizonytalan rá az esély. Az, hogy tegnapelőtt a kormány két fontos határozatot elfogadott és a koalíció - bár sajnos csak részben tartotta magát a június 10-i egyezséghez, tehát elkezdi munkáját az egyetemalakító bizottság, illetve 17 kisebbségi ingatlan visszajut a volt tulajdonosokhoz, mindez okot ad némi bizalomra, még megmaradt kevés optimizmusunkkal talán tekinthetnénk egyfajta újrakezdésnek is. Kérem készítsék el saját prognózisukat, és beszéljük meg az RMDSZ közös prognózisát" - szólította fel az SZKT-t Markó Béla. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./"

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa a kolozsvári Állami Magyar Színházban tartotta jún. 27-28-án ülését. Az SZKT nyilatkozatot fogadott el az RMDSZ kormányzati tevékenységével kapcsolatban, határozatot hozott az RMDSZ tisztségviselőinek politikai átvilágításáról és felhívást intézett területi szervezeteihez, társszervezeteihez, valamint más szervezetekhez és egyesületekhez, csatlakozzanak az elindított gyűjtési akciókhoz az árvízkárosultak megsegítése érdekében. a/ Az SZKT a tanácskozásról sajtóközleményt adott ki: Az SZKT zárt ülésen hallgatta meg a szövetségi elnök beszámolóját a kormányzati tevékenységről valamint az Ügyvezető Elnökség, a képviselőházi és szenátusi frakciók féléves tevékenységi beszámolóit. Markó Béla szövetségi elnök szerint az ország helyzete sok szempontból válságos, fontos területeken a szükséges reform első lépéseit sem sikerült megtenni. Az általános válságtól az RMDSZ nem függetlenítheti magát, ennek hatásai megmutatkoznak a szövetségen belül. A helyzet komoly önvizsgálatot tesz szükségessé minden egyes tisztségviselő és testület részéről. Az előterjesztéseket követő vita során megfogalmazódott, hogy a kormányprogramba foglalt feladatok közül a reformok felgyorsítása, a decentralizáció és a helyi autonómiát szolgáló törvények kidolgozása mellett, a testület prioritásként jelöli meg a diktatúra idején elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását, az oktatási törvénynek a koalíciós megállapodások szerinti véglegesítését, a kolozsvári központú magyar állami egyetem létrehozását. A kormányzati szerepvállalással kapcsolatosan elfogadott Nyilatkozat leszögezi: az oktatási törvényt illetően 1998. október 31-ig, a magyar állami egyetem létrehozásával kapcsolatosan pedig 1998. végéig szülessen meg a várt megoldás, ellenkező esetben lehetetlenné válik a szövetség további kormányzati felelősségvállalása. Ugyancsak kifejezést nyert az a vélemény, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalása ellenére még mindig születnek kisebbségellenes, diszkriminatív intézkedések, mint például az, amely szerint az anyanyelvi tantárgyolimpiák országos díjazottjait nem illetik meg azon tanügyminisztérium által finanszírozott jutalomkirándulások, amilyeneket például a román nyelv és irodalom vagy a fizika tantárgy-győztesei számára biztosítottak.A Szövetségi Képviselők Tanácsa elfogadta a szövetségi elnök és az ügyvezető elnökség beszámolóit. A szövetség tisztségviselőinek politikai átvilágításával kapcsolatos kérdés vitája során megfogalmazódott: a romániai társadalomnak szüksége van az erkölcsi megtisztulásra és ennek a folyamatnak szerves része a vezető tisztségeket betöltő személyiségek átvilágítása. Csakhogy az utóbbi időben diverziós szándékkal olyan dokumentumok kerültek nyilvánosságra, amelyek egyes magyar közéleti személyiségek nyilvános lejáratását célozták. Elfogadhatatlan, hogy a személyi dossziék anyagának szelektív kiszivárogtatása révén félrevezető szándékkal különböző információkat terjesszenek a nyilvánosság elé. A testület dr. Bárányi Ferencet a jelzett gyakorlat áldozatának tekinti, és elfogadja valamint magáénak tekinti az RMDSZ képviselőházi frakciója, az Operatív Tanács és a Temes megyei RMDSZ e kérdésben kiadott állásfoglalásait. A testület határozatot hozott arról, hogy az RMDSZ tisztségviselői záros határidőn belül tegyék le politikai önéletrajzukat az Operatív Tanácsnak. Az SZKT együttérzését fejezi ki mindazon román állampolgárokkal, akiknek az utóbbi hetek esőzései miatti árvizek anyagi károkat okoztak. Határozatában a testület felkéri az RMDSZ területi és társszervezeteit, hogy csatlakozzanak az árvízkárosultak megsegítését célzó, már elindított gyűjtési akciókhoz. A Szövetségi Képviselők Tanácsa a továbbiakban megerősítette tisztségében Péter Pált, a Takács Csaba ügyvezető elnök által kinevezett gazdasági alelnököt. b/ Az SZKT a következő nyilatkozatot adta ki: Az RMDSZ, mint a romániai reform elkötelezett híve, az új kormány kialakításakor, a koalíció többi pártjaival együttműködve, meghatározó szerepet töltött be a kormányprogram kidolgozásában, elsődleges szempontként kezelve a reformok felgyorsítását, a politikai és gazdasági stabilitás megerősítése érdekében. A kormányprogramba foglalt, határidőre lebontott, cselekvési irányvonalak prioritásként jelölik meg az elkobzott javak, és ezen belül az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását, az anyanyelvű oktatatás minden szinten való megvalósítását, kisebbségi törvénytervezet véglegesítését, az anyanyelvhasználat lehetőségét a közigazgatásban, valamint a földtörvény véglegesítését. Ezen törvények benyújtása a Parlamentbe, valamint megszavazása a kormányprogram előírásainak megfelelően elengedhetetlenül szükséges a reform folytatása érdekében. Az eltelt két hónap azt bizonyítja, hogy ezek a reformfolyamatok jelentősen lelassultak és a kormányprogramban lévő néhány jelentős intézkedés nem teljesült a feltüntetett határidőre. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a kormánykoalíció politikai tényezői és a parlament felelősen kezelje a kormányzati prioritásokat és teljesítse ezek kivitelezését. Az önálló magyar állami egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottság létrehozásáról, valamint egyes elkobzott közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló kormányhatározattal Románia kormánya bebizonyította, hogy, ha létezik politikai akarat, akkor megvalósíthatók a kormányprogramban foglalt célok. Az SZKT, a kormánykoalíció tevékenységét elemezve, a kormányprogram szellemében elengedhetetlenül szükségesnek tartja a továbbiakban a következőket: I. A Képviselőház október 31-ig fogadja el a 36/1997-es sürgősségi kormányrendeletet a kormánykoalíción belül megkötött protokollumok szerint, valamint az ülésszak végéig a parlament véglegesítse a törvényt. II. A magyar állami egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottság jelentése alapján év végéig történjenek konkrét lépések az egyetem beindítása érdekében. III. Az őszi ülésszakban a parlament fogadja el a decentralizáció, a helyi autonómia megerősítését célzó törvénytervezeteket (a helyi pénzügyekről szóló törvényt az állami tulajdont és a helyi közösségek tulajdonát szabályzó törvényt és a helyi közigazgatásról szóló törvényt). IV. A parlament év végéig fogadja el az új alapokra helyezett költségvetési törvényt. Az RMDSZ kormányzati tényezőként mindeddig felelősen vállalta a reformok kivitelezésében hozott kormányzati intézkedéseket és adott esetben ezek népszerűtlen jellegének következményeit. Meggyőződésünk, hogy csak akkor lehet eredményes kormányzati tevékenységet folytatni, ha a kormány és a koalíciós partnerek a kormányzási keretet meghatározó kormányprogramot és azokban feltüntetett határidőket betartják, ellenkező esetben lehetetlenné válik szövetségünk további kormányzati szerepvállalása. c/ Az SZTK a következő határozatot hozta az RMDSZ tisztségviselőinek politikai átvilágításáról: A Szövetségi Képviselők Tanácsa megbízza az Operatív Tanácsot, hogy jelen határozat elfogadásától kezdődően 10 napon belül szólítsa fel a Szövetség megválasztott illetve kijelölt tisztségviselőit, hogy készítsék el politikai önéletrajzukat és azt, újabb 10 napon belül, zárt borítékban juttassák el az Operatív Tanácshoz. Politikai önéletrajz elkészítésének kötelezettsége az alábbiakra vonatkozik: a szövetség parlamenti képviselői és szenátorai, miniszterek és államtitkárok, vezérigazgatók, kormánytisztviselők, a szövetség országos testületeinek (SZKT, SZET, Operatív Tanács, Országos Önkormányzati Tanács, Ügyvezető Elnökség, az Ellenőrző, Etikai, és Szabályzatellenőrző Bizottságok) tagjai, prefektusok, alprefektusok, prefektúrák főtitkárai, megyei tanácsok elnökei és alelnökei, megyei illetve területi szervezetek elnökei. Ezen kötelezettség a jövőben megválasztandó illetve kinevezendő személyekre is vonatkozik. -A politikai önéletrajznak kötelező módon tartalmaznia kell a szekuritátéval 1990 előtti, a SRI-vel 1990 utáni kapcsolatok, valamint a kommunista pártban betöltött tisztségek leírását. A hivatalos átvilágítási törvény hatályba lépése után az SZKT, a szövetségen belüli átvilágítás elmélyítése érdekében, visszatér a kérdésre. d/ Az SZKT a következő határozatot hozta: Az utóbbi két hétben Románia egész területét (több mint harminc megyét) az esőzések nyomán árvíz sújtotta. Az SZKT együttérzését fejezi ki mindazon állampolgárokkal akiknek az árvíz anyagi károkat okozott. A kialakult súlyos helyzet nyomán az SZKT felkéri az RMDSZ területi szervezeteit, társszervezeteit, valamint más szervezeteket és egyesületeket, csatlakozzanak az elindított gyűjtési akciókhoz az árvízkárosultak megsegítése érdekében. Ugyanakkor felkérjük az RMDSZ tisztségviselőit, járuljanak hozzá ezen megsegítési alaphoz. Az elkövetkezendőkben, a kormányban lévő tisztségviselőkön, prefektúrákon, megyei- és helyi tanácsokon keresztül az RMDSZ megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek, reméljük, enyhíteni fogják az árvízkárosultak súlyos helyzetét. Az intézkedések végrehajtásával az SZKT az Ügyvezető Elnökséget bízza meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 29. - 1293. sz./

Jún. 29-én ülésezett a Legfelső Védelmi Tanács Emil Constantinescu államfő elnökletével. Elhatározták, hogy valamennyi olyan szervtől, amely egykori Securitate-dossziékat őriz - ide tartozik a Román Hírszerző Szolgálat, a Külföldi Hírszerző Szolgálat, a nemzetvédelmi és a belügyminisztérium - bekérik a testület tagjaira vonatkozó dossziékat és adatokat, mindazt, ami arra vonatkozólag nyújthat eligazítást, hogy voltak-e kapcsolataik a volt kommunista titkosrendőrséggel, a Securitateval ügynökként, esetleg annak tisztjeként, együttműködőként vagy informátorként. A képviselőházban hétfőn Vasile Lupu parasztpárti alelnököt, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy - bár elutasította a Securitatenak informátori kötelezvény aláírását - azt vállalta, hogy a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyekről tájékoztatja a titkosrendőrséget, azzal vádolták, hogy informátor volt. Lupu cáfolta ezt, közölte, soha semmilyen jelentést nem írt a Securitate számára és kijelentette, hogy ha az ellenkezőjére bárki világos bizonyítékot tud felmutatni, visszavonul a politikai életből. Sorin Lepsa, a parasztpárt képviselőházi frakcióvezetője javaslatára az alsóház egyhangúlag megszavazta, hogy a Román Hírszerző Szolgálat az őrizetében lévő dossziék alapján július 14-ig tegyen jelentést arról, hogy kiknél talált a képviselők sorában a volt Securitatehoz fűződő kapcsolatokat. Adrian Vilau demokrata párti képviselő, aki már elismerte, hogy informátori kötelezvényt írt alá, még ha nem is ártott senkinek, bejelentette, hogy lemond a külföldi hírszerzést ellenőrző parlamenti bizottság éléről - erre eddig nem volt hajlandó, bár pártja rögtön ezt kezdeményezte. Romániában továbbra sincs átvilágítási törvény, bár a szenátus a múlt héten több hónapos vita után Ticu Dumitrescu szenátor javaslata alapján elfogadott egy szabályozást - azonban annyi módosítással, hogy maga a szenátor visszavonta nevét a tervezetről. Az RMDSZ szenátorai megszavazták a törvényt, de szükségesnek tekintik, hogy a képviselőházi vitában majd kiigazítsák a felhígult előírásokat. MTI, jún. 29./

"Tokay György kisebbségügyi miniszter a vele készült interjúban a múlt héten sürgősségi kormányrendelettel rendezett jogtalanul elkobzott közösségi ingatlanok helyzetéről beszélt. A miniszter szerint az épületeket akkor szolgáltatják vissza egykori tulajdonosaiknak, amikor a rendelet eljut a képviselőház és a szenátus asztalára. A végrehajtási előírás értelmében 30 napon belül létre kell hozni egy paritásos bizottságot, amelynek tagjai a kormány és az örökös, aki az ingatlant visszaszerzi. Éppen ezért Tokay fontosnak tartja az SZKT azon döntését, hogy az RMDSZ továbbra is kormánytag, "hiszen ellenkező esetben olyan kormánytól kellett volna kérni a bizottság felállítását, amelyben mi már nem veszünk részt". A visszaszolgáltatás procedúrája akkor bonyolódik, amikor a visszaadandó épületet lakók bérlik, de úgy látja, egy kis jóakarattal ezek megoldása sem fog nehézségekbe ütközni. "Remélem, hogy olyan kormányban maradtunk, ahol a jóakaratot komolyan fogják venni" - mondta a politikus. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

Május utolsó napjaiban Ottawában tartotta ülését az 1984-ben alakult Kanadai Magyarságtudományi Társaság, melynek tagjai a magyarság kultúráját, történelmét akadémiai szinten kutatják. Titkárságuk a Torontói Egyetem Magyar Tanszékén van. Dr. Tari Andor, a Guelphi Egyetem professzora, a Kanadai Magyarságtudományi Társaság elnöke József Attiláról tartott előadást, a Nápolyi Egyetem tanára, Amadeo Francesco gyönyörű magyarsággal ismertette egyik legújabb, Erdéllyel foglalkozó tanulmányát, Dreisziger Nándor, a kingstoni Katonai Akadémia történelem tanára Sztálin 1939 és 1945 közötti, Erdélyre vonatkozó terveiről beszélt. A hivatalos publikációk között látott napvilágot Galántha H. Judit rövid összehasonlító tanulmánya a ladakhi és erdélyi szokásokról, a Kőrösi Csoma Sándor korára vonatkozó közoktatási hasonlóságokról. - 1999-ben a québeci Sherbrooke városka melletti Bishop Egyetem látja majd vendégül a Kanadai Magyarságtudományi Társaságot. /Galántha H. Judit: A Kanadai Magyarságtudományi Társaság konferenciája. = Nyugati Magyarság (Budapest, Montréal), jún./

Kerekes Károly Maros megyei képviselő a képviselőház június 30-i ülésén a napirend előtti politikai nyilatkozatok során válaszolt Lazar Ladariu RNEP-képviselőnek a Marosvásárhelyi Napok megnyitó ünnepsége kapcsán ugyancsak a Házban tett uszító RMDSZ- és magyarellenes kirohanására. A nemzeti egységpárti honatya ezúttal azzal próbált etnikai feszültséget és magyarellenes hangulatot kelteni, hogy a román nyelv semmibevételével vádolta meg a város vezetőit, személyesen Fodor Imre polgármestert, holott csak annyi történt hogy egy román színész megbetegedése miatt nem tudott részt venni és románul szólani a marosvásárhelyi vásár ünnepi megnyitóján. A sajnálatos eseményt a Nemzeti Színház és a Polgármesteri Hivatal közleményben már tisztázta, és ez a Ladariu úr által főszerkesztett helyi román lapban is megjelent, ennek ellenére a nemzeti egységpárti politikus megpróbált az esetből újabb etnikai feszültséget kelteni, ugyanakkor viszont - mutatott rá Kerekes Károly - elmulasztotta megemlíteni, hogy az ünnepi rendezvény napjain ismételten bemázolták Marosvásárhelyen a kétnyelvű helységnévtáblákat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 1., 1295. sz./

Az Erdélyi Református Egyházkerület Kántor-Tanítóképző Intézete /Marosvásárhely/ ökumenikus jelleggel működik. Az iskola létrejöttét és tantervét a minisztérium 1993-ban jóváhagyta. A főiskolai oktatás végzettjei általános iskolai tanítók, egyben gyülekezeti kántorok lehetnek. Speciális képzettségük /ének, zene, angol, informatika/ révén más munkahelyeken is elhelyezkedhetnek, olvasható a felvételi tájékoztatóban. /Postafiók rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

"Az RMDSZ SZKT Kolozsváron tartott jún. 27-28-i ülése után arról a döntésről, hogy az RMDSZ Operatív Tanácsa bekéri az RMDSZ-tisztségviselők nyilatkozatát a Securiate-hoz fűződött kapcsolatáról, Katona Ádám megjegyezte: "ez egy olyan erkölcsi tisztulás kezdetét jelentheti, amely az RMDSZ jövőjét hosszú távon befolyásolhatja". Mindazok, akik kompromittálódtak, vonuljanak ki a közéletből. - Az SZKT újabb, egyre távolabbi határidőt hagyott jóvá a tanügyi rendelet /36-os kormányrendelet/ elfogadásáról. Katona Ádám kifejtette: "katasztrofálisnak tartom azt a játékot, melyet Markó Béla úr és társai folytatnak a határidőkkel". /SZKT Kolozsváron = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 1-7./ Ugyancsak a legutóbbi SZTK-ülés kapcsán fejtette ki álláspontját Bodó Barna, az SZKT Állandó Bizottságának alelnöke. Amennyiben egy politikai erő sikertelen, a választók elfordulnak tőle. Az RMDSZ esetében nincs más választás, ebben az esetben ez befelé bomlaszt. Megtörténhet az is, hogy a választó el sem megy szavazni, vagy mást választ. Bodó Barna tartózkodott, amikor arról döntöttek, hogy az SZKT zárt ülésen tárgyaljon. A választóknak is tudniuk kell a problémákról. Az átvilágítás is bonyolult ügy, ugyanis erre törvény még nem létezik és még mindig a titkosrendőrség őrzi az anyagot. - A kormányzati szerepvállalást is meg kell vitatni. Jelenleg bizonyos folyamatok elindultak 17 kisebbségi ingatlan visszaadása "legalábbis lehetőséggé vált". Viszont Petre Roman álláspontját sem lehet elfogadni, hogy az RMDSZ indokolatlan követeléseivel rontja Románia külpolitikai képét, amely szerint az országban a kisebbségi kérdést mintaszerűen megoldották. - Föl kell tenni a kérdést, hogy a kormány, amely hamarosan elérkezik mandátumának feléig, mit fog tudni még megvalósítani. Ennek vizsgálata az RMDSZ számára létszükséglet. /Wagner István: SZKT-ülés után. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 1./"

Jún. 29-én kezdődött meg Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán a határon túli magyar pedagógusok egyhetes nyári továbbképző tanfolyama. Az intézmény több mint 10 esztendeje szervez hasonló jellegű kurzusokat a határon túl élő és oktató magyar pedagógusoknak. Az idei továbbképzésen 30 Kárpátaljáról, Erdélyből és a Vajdaságból érkezett, tanítóképző intézetekben, illetve ezek gyakorló általános iskoláiban tanító pedagógus vesz részt. A tanfolyam keretében egyebek mellett előadásokat hallgatnak meg a magyar nyelv és irodalom tanítás módszereiről, valamint a szaktárgyak oktatásával kapcsolatos legújabb pedagógiai kutatások eredményeiről. A pedagógusok emellett megismerkednek a környék nevezetességeivel, többek között ellátogatnak a Hortobágyra, Sárospatakra és Tokajba is. /Kisebbségi magyar pedagógusok továbbképzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

A Legfelső Védelmi Tanács elemezte az idei árvíz mérlegét és intézkedett a gyorssegélyről. Az árvíz 30 megyét sújtott, az összes kár elérte az 1000 milliárd lejt. Lakhatatlanná vált, illetve összedőlt 2526 lakóépület, több mint 10 ezer gazdasági épület. Életét vesztette 21 ember. Elpusztult 14.500 jószág, 1692 km mezei és megyei, 78 km országút rongálódott meg, az ár elsodort 734 hidat és pallót. /Elkészült az idei árvíz-katasztrófa mérlege. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 1./

Aristide Roibu beperelte Kolumbán Gábort, aki a csereháti ügyről kiadott nyilatkozatában megállapította: Aristide Roibu szubverzív tevékenysége miatt a csereháti épületet a központi sajtó egyszerűen görög katolikus árvaháznak nevezi. Ebbe a nyilatkozatba kötött bele Roibu, mert szerinte a szubverzió államellenes összeesküvést jelent és azt állította, hogy Kolumbán Gábor ezzel vádolja őt. Vasluiban volt az első tárgyalás jún. 18-án, azonban Roibu nem jelent meg. Végül jún. 29-én elkezdődtek a tárgyalások. Roibu a tárgyaláson Kolumbán románellenes tevékenységét hangoztatta, az eredeti vádra nem is tért ki, a bíró azonban nem figyelmeztette ezért. - Kolumbán Gábort kormánytanácsosnak kinevezték, ő szerette volna megtartani Hargita megyei tanácselnöki tisztségét is. Nehéz helyzetbe került, ugyanis tanácselnöki tisztségéből felfüggesztették, a kormánynál pedig közölték vele, hogy amíg státusa nem tisztázódik, nem kap fizetést. /Ehrenkratz Judit: Kormány és törvényszék között. = Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), júl. 1-7./

"Jún. 30-án ülésezett a Nemzeti Kisebbségi Tanács. A meghívott államtitkárok, vezetők nem jöttek el, a vallásügyi államtitkár sem, Borbély László középítésügyi és területrendezési államtitkár sem, egyedül Kötő József közoktatásügyi államtitkár tisztelte meg jelenlétével a tanácskozást. Magunkra hagytak, állapította meg az újságíró. A tanácskozáson Dorel Dorian, a zsidó közösség képviselője kimondta: a parlamentben nincs semmi esélyünk. A Nemzeti Kisebbségi Tanács nyilatkozatot adott ki, ebben leszögezte, hogy "az anyanyelven folyó nevelés képezi az etnikai, nyelvi és kulturális önazonosság megőrzésének legfőbb eszközét minden közösség számára". Lehet szép nyilatkozat, kommentálta az újságíró, de ettől semmi sem változik. A kormánykoalíció ifjúsági és sportminisztere kizárta a tantárgyversenyek jutalmazottjai közül az anyanyelvi verseny nyerteseit, őket nem vitte jutalomkirándulásra Görögországba. A Nemzeti Kisebbségi Tanács a maga pénzéből állja inkább a kisebbségi diákok jutalomutazását. /Zsehránszky István: Esélytelenek egymás közt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./"

"Kötő József, az oktatási minisztérium kisebbségügyi államtitkára elmondta, az ülésen kénytelen volt vitába szállni a minisztériumot képviselő másik államtitkárral, Mihai Korkával, aki a kisebbségi jogokat korlátozó megoldások mellett szállt síkra, többek között a kisebbségi (magyar) tannyelvű állami egyetem létesítésének jogát illetően. Kötő kijelentette, hogy mindaddig, amíg az egyetem kérdéséig el nem jutottak, teljes volt az egyetértés: létrehozták a reform beindításához szükséges önálló magyar oktatáskutató csoportot, szabályozták a tankönyvek kérdését, és biztosították a magyar oktatók részvételét az összes tanterv-bizottságban is. Az önálló magyar felsőoktatás megteremtése nélkül az egész magyar nyelvű képzés veszélyben van, amit mutat az is, hogy míg mintegy 130 ezer magyar nemzetiségű diák jár magyar tannyelvű iskolába, a líceumi osztályokban csupán 30 ezer, az egyetemen pedig csak 10 ezer a magyar nyelven tanuló diákok száma. Kötő "antidemokratikusnak" nevezte azt, hogy a kisebbségi oktatást illetően minden áron a többség akar döntést kieszközölni, ez pedig többnyire kimerül az Andrei Marga oktatásügyi miniszter által felkarolt multikulturalitás koncepciójában. Kötő leszögezte: abban a felfogásban kezdett munkához a minisztériumban, hogy tevékenységével a koalíció közös programját valósítja meg, de ebben a kérdésben kitűnt, hogy csak az RMDSZ /Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"