Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2012. augusztus 6.
Mentőövet” kínálnak a helyi magyar vállalkozók számára
Három hónapos a Kárpát Régió Üzleti Hálózat kolozsvári irodája
Anyaországi kezdeményezésre hozták létre azt az irodahálózatot, amelynek célja megkönnyíteni a külhoni magyar vállalkozókkal való kapcsolatteremtést és üzletkötést, az etnikai adottságokra építve gyümölcsöztetni a helyi szakemberek szellemi tőkéjét és gyakorlati tapasztalatát. A Kárpát Régió Üzleti Hálózat első üzletfejlesztő irodája három hónappal ezelőtt Kolozsváron alakult meg, utána hasonlók követték Romániában Nagyváradon, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön, Szlovákiában Dunaszerdahelyen és Kassán, Szerbiában Szabadkán és Újvidéken, Horvátországban Eszéken, Ukrajnában Ungváron. A kolozsvári láncszem kezdeti szakaszának tapasztalatairól készítettünk interjút Vass Attila irodavezetővel, amelyből kiderül, hogy a hazai magyar üzletemberek még nem ismerik kellő mértékben ezt a fajta segítséget, amely számukra akár kedvező változásokkal is kecsegtethet, vagy az is meglehet, nyaralás utánra halasztották igénybevételét.
A kolozsvári iroda vezetője Vass Attila közgazdász, adószakértő, asszisztense pedig Bíró Biborka Eszter jogász. Szerintük az eltelt első három hónap alatt az előzetes számításnak megfelelően alakult forgalmuk. A főnök pontosabban fogalmaz:
– A legnagyobb érdeklődés magyarországi cégek részéről érkezett, amelyek Romániában, főleg Erdélyben szeretnének vállalkozásba kezdeni, tevékenységükkel terjeszkedni. Ők kapcsolatokat, partnereket kerestek nálunk, eddig körülbelül ötvenen.
– Milyen gazdasági ágazatokban?
– Számítástechnika, programozás, építkezési szektor, különböző ipari termékekkel való kereskedés, humán erőforrási szolgáltatások terén érdeklődtek.
– A kapcsolatteremtésben fontos az ismertség, népszerűség, a személyes kapcsolatok kialakítása. Önök hol és hogyan gyakorolták ezt?
– Részt vettünk egy magyarországi, a külgazdasági szakemberek számára szervezett konferencián, amelyen sok olyan vállalkozóval találkoztunk, akik érdekeltek a tevékenységük itteni kiszélesítésében. Ott voltunk a 30. Tusványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor gazdasági kérdéseket taglaló sátrában, ahol előadásokat szerveztünk, szeptemberben részt veszünk a Romániai Magyar Üzletemberek Egyesülete által rendezett találkozón. Szóval ezek a rendezvények folyamatosan zajlanak.
– Milyen más eredményt tudnak felmutatni?
– Feltérképeztük a helyi szakembereket, a könyvelőket, az ügyvédeket, a jegyzőket, és ezt az adatbázist folyamatosan feltöltjük.
– Mi az, amit nem sikerült az elképzelt terv szerint megvalósítani?
– A helyi vállalkozókkal való kapcsolat felvétele vonatkozásában még van pótolnivalónk, mert körükben nem vagyunk eléggé ismertek. Kevesen jelentkeztek eddig, pedig a kolozsvári irodához öt megye tartozik: Kolozs, Máramaros, Beszterce-Naszód, Fehér és Hunyad.
– Romániában ezekben a hónapokban legalább kétféle, gazdasági és politikai válság tombol. Érezhető-e ez a vállalkozói életben?
– Erősen érződik a krízis, mert minden egyes üzleti döntés előtt nagyon óvatosak a vállalkozók, a kockázatokat minimálisra próbálják csökkenteni. Ez azt jelenti, hogy körültekintőbben terjeszkednek, kevesebbet fektetnek be, és a döntési-kivitelezési folyamatok lelassultak. Mindezek ellenére a mi területünkön még ilyen körülmények között is hetente két-három cég alapítására került sor azok közül, akikkel mi tárgyaltunk.
– Történt-e valami érdekes esetük a három hónap alatt?
– Általában nem, mert minden érdeklődő kielégítő választ kapott. De azért akadt olyan hazai vállalkozó, aki pénzt szeretett volna kölcsön kapni tőlünk. Mi azonban nem vagyunk pénzintézet, csak a lehetőségeket tudtuk neki felsorolni. Minden irodának megvannak a maguk sajátosságai. A nagyváradi kollégámhoz a határmenti megyék tartoznak, ezért közvetlen kapcsolatban van a határon túli megyékkel is. A tömbmagyar területen működő irodában számszerűleg több a magyar vállalkozó. Ha olyan anyaországi kérés akad, amely egész Erdélyre vonatkozik, akkor elosztjuk a munkát a négy iroda között. Fontos, hogy a helyi vállalkozók jelentkezzenek, érdeklődjenek, mutassák meg terveiket, ismertessék velünk problémáikat, mire lenne szükségük, hogy jobban konszolidálják vállalkozásukat. Sok olyan jelzést kaptunk, hogy majd a nyár elmúltával fognak jelentkezni.
A Kárpát Régió Üzleti Hálózat kolozsvári irodája minden hétköznap 9–16 óra között várja ügyfeleit. Elérhetőségei a következők: Horea út 3. (a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara épülete), I. emelet, 105-ös szoba, tel./fax: +40372-302-933, 04736-301-495, www.crbnetwork.eu, attila.vass@crbnetwork.eu, office@crbnetwork.eu.
Ö. I. B.
Szabadság (Kolozsvár)
Három hónapos a Kárpát Régió Üzleti Hálózat kolozsvári irodája
Anyaországi kezdeményezésre hozták létre azt az irodahálózatot, amelynek célja megkönnyíteni a külhoni magyar vállalkozókkal való kapcsolatteremtést és üzletkötést, az etnikai adottságokra építve gyümölcsöztetni a helyi szakemberek szellemi tőkéjét és gyakorlati tapasztalatát. A Kárpát Régió Üzleti Hálózat első üzletfejlesztő irodája három hónappal ezelőtt Kolozsváron alakult meg, utána hasonlók követték Romániában Nagyváradon, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön, Szlovákiában Dunaszerdahelyen és Kassán, Szerbiában Szabadkán és Újvidéken, Horvátországban Eszéken, Ukrajnában Ungváron. A kolozsvári láncszem kezdeti szakaszának tapasztalatairól készítettünk interjút Vass Attila irodavezetővel, amelyből kiderül, hogy a hazai magyar üzletemberek még nem ismerik kellő mértékben ezt a fajta segítséget, amely számukra akár kedvező változásokkal is kecsegtethet, vagy az is meglehet, nyaralás utánra halasztották igénybevételét.
A kolozsvári iroda vezetője Vass Attila közgazdász, adószakértő, asszisztense pedig Bíró Biborka Eszter jogász. Szerintük az eltelt első három hónap alatt az előzetes számításnak megfelelően alakult forgalmuk. A főnök pontosabban fogalmaz:
– A legnagyobb érdeklődés magyarországi cégek részéről érkezett, amelyek Romániában, főleg Erdélyben szeretnének vállalkozásba kezdeni, tevékenységükkel terjeszkedni. Ők kapcsolatokat, partnereket kerestek nálunk, eddig körülbelül ötvenen.
– Milyen gazdasági ágazatokban?
– Számítástechnika, programozás, építkezési szektor, különböző ipari termékekkel való kereskedés, humán erőforrási szolgáltatások terén érdeklődtek.
– A kapcsolatteremtésben fontos az ismertség, népszerűség, a személyes kapcsolatok kialakítása. Önök hol és hogyan gyakorolták ezt?
– Részt vettünk egy magyarországi, a külgazdasági szakemberek számára szervezett konferencián, amelyen sok olyan vállalkozóval találkoztunk, akik érdekeltek a tevékenységük itteni kiszélesítésében. Ott voltunk a 30. Tusványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor gazdasági kérdéseket taglaló sátrában, ahol előadásokat szerveztünk, szeptemberben részt veszünk a Romániai Magyar Üzletemberek Egyesülete által rendezett találkozón. Szóval ezek a rendezvények folyamatosan zajlanak.
– Milyen más eredményt tudnak felmutatni?
– Feltérképeztük a helyi szakembereket, a könyvelőket, az ügyvédeket, a jegyzőket, és ezt az adatbázist folyamatosan feltöltjük.
– Mi az, amit nem sikerült az elképzelt terv szerint megvalósítani?
– A helyi vállalkozókkal való kapcsolat felvétele vonatkozásában még van pótolnivalónk, mert körükben nem vagyunk eléggé ismertek. Kevesen jelentkeztek eddig, pedig a kolozsvári irodához öt megye tartozik: Kolozs, Máramaros, Beszterce-Naszód, Fehér és Hunyad.
– Romániában ezekben a hónapokban legalább kétféle, gazdasági és politikai válság tombol. Érezhető-e ez a vállalkozói életben?
– Erősen érződik a krízis, mert minden egyes üzleti döntés előtt nagyon óvatosak a vállalkozók, a kockázatokat minimálisra próbálják csökkenteni. Ez azt jelenti, hogy körültekintőbben terjeszkednek, kevesebbet fektetnek be, és a döntési-kivitelezési folyamatok lelassultak. Mindezek ellenére a mi területünkön még ilyen körülmények között is hetente két-három cég alapítására került sor azok közül, akikkel mi tárgyaltunk.
– Történt-e valami érdekes esetük a három hónap alatt?
– Általában nem, mert minden érdeklődő kielégítő választ kapott. De azért akadt olyan hazai vállalkozó, aki pénzt szeretett volna kölcsön kapni tőlünk. Mi azonban nem vagyunk pénzintézet, csak a lehetőségeket tudtuk neki felsorolni. Minden irodának megvannak a maguk sajátosságai. A nagyváradi kollégámhoz a határmenti megyék tartoznak, ezért közvetlen kapcsolatban van a határon túli megyékkel is. A tömbmagyar területen működő irodában számszerűleg több a magyar vállalkozó. Ha olyan anyaországi kérés akad, amely egész Erdélyre vonatkozik, akkor elosztjuk a munkát a négy iroda között. Fontos, hogy a helyi vállalkozók jelentkezzenek, érdeklődjenek, mutassák meg terveiket, ismertessék velünk problémáikat, mire lenne szükségük, hogy jobban konszolidálják vállalkozásukat. Sok olyan jelzést kaptunk, hogy majd a nyár elmúltával fognak jelentkezni.
A Kárpát Régió Üzleti Hálózat kolozsvári irodája minden hétköznap 9–16 óra között várja ügyfeleit. Elérhetőségei a következők: Horea út 3. (a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara épülete), I. emelet, 105-ös szoba, tel./fax: +40372-302-933, 04736-301-495, www.crbnetwork.eu, attila.vass@crbnetwork.eu, office@crbnetwork.eu.
Ö. I. B.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. augusztus 6.
Az Aradi magyar sajtó napja
Nemcsak tájékoztatás – szolgálat!
Az Alföld című napilap első számának 1861. augusztus 1-jei megjelenése 140. évfordulója alkalmából került első alkalommal megrendezésre az Aradi magyar sajtó napja. Ezt azóta minden évben megrendezzük, mikor szerényebb, mikor bőségesebb körülmények között.
Bár a tavalyi, 150. évforduló ez utóbbira adott lehetőséget, az idei is igyekezett kitenni magáért, ami – hála a szervező PRO PRESENS Alapítványnak és a támogató Polgármesteri Hivatalnak – sikerült is.
Szombaton délelőtt a Jelen Háznak az erre az alkalomra külön berendezett teraszán előbb Bege Magdolna, a Nyugati Jelen főszerkesztője köszöntötte a megjelenteket, meghívottakat, olvasókat, no meg korábbi és jelenlegi újságírókat.
Bognár Levente alpolgármester, az RMDSZ Arad megyei elnöke annak a reményének adott hangot, hogy az aradi magyar sajtónak nemcsak múltja és jelene volt, illetve van, hanem jövője is lesz. Naponta kézbe véve a Nyugati Jelent, érezzük, hogy vagyunk – tette hozzá.
A Remember – 150 év aradi magyar sajtó című konferencia keretében elsőként Jámbor Gyula az aradi magyar sajtó múltjáról és jelenéről tartott összefoglaló előadást, ám nem ragadt le szigorúan e témánál, hanem ennél sokkal bővebb kitekintést nyújtott az írott sajtó első nyomainak világszintű megjelenésétől egészen napjainkig, amikor sokan már annak halálát jósolják.
Balta János imázs- és terjesztési igazgató egy, a szórványban, öt megyében megjelenő magyar napilap mindennapos küzdelmének a hátterébe nyújtott betekintést, az anyagi háttér biztosításától – főként a jelenlegi gazdasági válság idején – egészen a terjesztés nehézségéig. Meggyőződését fejezte ki, hogy munkánk nemcsak a tájékoztatásban merül ki, hanem azt szolgálatként kell felfogni. Nem hagyhatta megjegyzés nélkül a technika fejlődése nyújtotta előnyöket, de azt sem, hogy a fiatalok inkább fordulnak a világháló felé, semmint, hogy kézbe vegyenek egy újságot.
A szombati ünnepet megtisztelte jelenlétével dr. Havasi János, a magyarországi Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) igazgatóhelyettese, határon túli különmegbízott, aki hozzászólásában vázolta az anyaországi írott sajtó helyzetét, valamint a közmédia körülményeinek az alakulását, átmeneti állapotnak minősítve a jelenlegit. Egyúttal jelezte: csodálattal figyeli az erdélyi magyar lapok erőfeszítéseit az olvasóréteg kiszolgálása érdekében. Kérdésre válaszolva elmondta: ha azt akarjuk, hogy a Kossuth Rádió középhullámú adása ne szűnjön meg romániai idő szerint 22 órakor, akkor levelekkel, e-mailekkel kell „bombázni” az MTVA legfelsőbb vezetőségét, hadd lássák az igényt...
Rövid kávészünet után – miközben a résztvevők meglátogathatták az ez alkalommal berendezett sajtótörténeti kiállítást – előbb Ujj János tartott átfogó történelmi áttekintést arról, hogy jutott el Arad arra a szintre, hogy a helyi polgárság felkarolja a kulturális kezdeményezéseket, így előbb a napilapok, majd a kulturális kiadványok megjelenését is. Puskel Péter – aki a tavalyi kerek évfordulóra jelentette meg 150 év a Gutenber-galaxison című kötetét – ezúttal aradi, nemcsak sajtótörténeti kuriózumokat idézett fel, amolyan előzetesként újabb készülő könyvéből, amely aradi elsőbbségekről szól majd.
Jankó András, a Kölcsey Egyesület elnöke – a sajtó témakörénél maradva – azt a kérdést vetette fel, hogy közművelődési kiadványuknak, a Havi Szemlének hol a helye: csak Arad és környéke alkotóira figyeljen, vagy tekintsen ki az egész Kárpát-medencére? Egy azonnali reagálás szerint ajánlatosabb lenne szűkebb pátriánkra korlátozódnia.
Faragó Péter RMDSZ-es parlamenti képviselő a sokrétű informálódási lehetőségre utalva úgy vélte, ezen a piacon kell megtalálnia helyi, pontos és friss tudósításokkal a helyét a Nyugati Jelennek. Ugyanakkor kifejezte azt a meggyőződését is, hogy az online-é a jövő.
A különböző felekezetek képviselői közül Király Árpád római katolikus marosi főesperes kért szót, értékelve a Nyugati Jelen Hitélet oldalát, amely gazdag egyházi hírekkel szolgál.
A kialakult beszélgetés során felmerült a fiatalok minél hatékonyabb bevonása a különböző művelődési tevékenységekbe, többek között azért is, hogy ne vesszen ki az olvasás kultúrája.
A rendezvény alkalmából megjelent A Remember – 150 év aradi magyar sajtó című 2011–2012-es sajtó évkönyv is, amelyet valamennyi résztvevő ingyen kapott meg, és a Jelen könyvesbolt melletti olvasóteremben augusztus 10-ig naponta 10–17 óra között nyitva tartó sajtótörténeti kiállításon is hozzá juthat.
Ebéd után borkóstoló következett a Wine Princess közreműködésével, amelyen Bálint Zoltán élvezetes előadása kíséretében ismerkedhettünk meg egy fehér, egy rosé és három vörös borral.
És nyilván, nem hiányozhatott az ünnepi torta sem.
Aztán előkerült Simonfi Imre hegedűje is, és kezdődhetett a nótázás.
Egy biztos: az idei aradi magyar sajtónap is jól sikerült, amit mi sem bizonyít jobban, mint a már közhelyként gyakran elhangzó búcsúzkodás: Jövőre ugyanitt!
Kiss Károly
Nyugati Jelen (Arad)
Nemcsak tájékoztatás – szolgálat!
Az Alföld című napilap első számának 1861. augusztus 1-jei megjelenése 140. évfordulója alkalmából került első alkalommal megrendezésre az Aradi magyar sajtó napja. Ezt azóta minden évben megrendezzük, mikor szerényebb, mikor bőségesebb körülmények között.
Bár a tavalyi, 150. évforduló ez utóbbira adott lehetőséget, az idei is igyekezett kitenni magáért, ami – hála a szervező PRO PRESENS Alapítványnak és a támogató Polgármesteri Hivatalnak – sikerült is.
Szombaton délelőtt a Jelen Háznak az erre az alkalomra külön berendezett teraszán előbb Bege Magdolna, a Nyugati Jelen főszerkesztője köszöntötte a megjelenteket, meghívottakat, olvasókat, no meg korábbi és jelenlegi újságírókat.
Bognár Levente alpolgármester, az RMDSZ Arad megyei elnöke annak a reményének adott hangot, hogy az aradi magyar sajtónak nemcsak múltja és jelene volt, illetve van, hanem jövője is lesz. Naponta kézbe véve a Nyugati Jelent, érezzük, hogy vagyunk – tette hozzá.
A Remember – 150 év aradi magyar sajtó című konferencia keretében elsőként Jámbor Gyula az aradi magyar sajtó múltjáról és jelenéről tartott összefoglaló előadást, ám nem ragadt le szigorúan e témánál, hanem ennél sokkal bővebb kitekintést nyújtott az írott sajtó első nyomainak világszintű megjelenésétől egészen napjainkig, amikor sokan már annak halálát jósolják.
Balta János imázs- és terjesztési igazgató egy, a szórványban, öt megyében megjelenő magyar napilap mindennapos küzdelmének a hátterébe nyújtott betekintést, az anyagi háttér biztosításától – főként a jelenlegi gazdasági válság idején – egészen a terjesztés nehézségéig. Meggyőződését fejezte ki, hogy munkánk nemcsak a tájékoztatásban merül ki, hanem azt szolgálatként kell felfogni. Nem hagyhatta megjegyzés nélkül a technika fejlődése nyújtotta előnyöket, de azt sem, hogy a fiatalok inkább fordulnak a világháló felé, semmint, hogy kézbe vegyenek egy újságot.
A szombati ünnepet megtisztelte jelenlétével dr. Havasi János, a magyarországi Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) igazgatóhelyettese, határon túli különmegbízott, aki hozzászólásában vázolta az anyaországi írott sajtó helyzetét, valamint a közmédia körülményeinek az alakulását, átmeneti állapotnak minősítve a jelenlegit. Egyúttal jelezte: csodálattal figyeli az erdélyi magyar lapok erőfeszítéseit az olvasóréteg kiszolgálása érdekében. Kérdésre válaszolva elmondta: ha azt akarjuk, hogy a Kossuth Rádió középhullámú adása ne szűnjön meg romániai idő szerint 22 órakor, akkor levelekkel, e-mailekkel kell „bombázni” az MTVA legfelsőbb vezetőségét, hadd lássák az igényt...
Rövid kávészünet után – miközben a résztvevők meglátogathatták az ez alkalommal berendezett sajtótörténeti kiállítást – előbb Ujj János tartott átfogó történelmi áttekintést arról, hogy jutott el Arad arra a szintre, hogy a helyi polgárság felkarolja a kulturális kezdeményezéseket, így előbb a napilapok, majd a kulturális kiadványok megjelenését is. Puskel Péter – aki a tavalyi kerek évfordulóra jelentette meg 150 év a Gutenber-galaxison című kötetét – ezúttal aradi, nemcsak sajtótörténeti kuriózumokat idézett fel, amolyan előzetesként újabb készülő könyvéből, amely aradi elsőbbségekről szól majd.
Jankó András, a Kölcsey Egyesület elnöke – a sajtó témakörénél maradva – azt a kérdést vetette fel, hogy közművelődési kiadványuknak, a Havi Szemlének hol a helye: csak Arad és környéke alkotóira figyeljen, vagy tekintsen ki az egész Kárpát-medencére? Egy azonnali reagálás szerint ajánlatosabb lenne szűkebb pátriánkra korlátozódnia.
Faragó Péter RMDSZ-es parlamenti képviselő a sokrétű informálódási lehetőségre utalva úgy vélte, ezen a piacon kell megtalálnia helyi, pontos és friss tudósításokkal a helyét a Nyugati Jelennek. Ugyanakkor kifejezte azt a meggyőződését is, hogy az online-é a jövő.
A különböző felekezetek képviselői közül Király Árpád római katolikus marosi főesperes kért szót, értékelve a Nyugati Jelen Hitélet oldalát, amely gazdag egyházi hírekkel szolgál.
A kialakult beszélgetés során felmerült a fiatalok minél hatékonyabb bevonása a különböző művelődési tevékenységekbe, többek között azért is, hogy ne vesszen ki az olvasás kultúrája.
A rendezvény alkalmából megjelent A Remember – 150 év aradi magyar sajtó című 2011–2012-es sajtó évkönyv is, amelyet valamennyi résztvevő ingyen kapott meg, és a Jelen könyvesbolt melletti olvasóteremben augusztus 10-ig naponta 10–17 óra között nyitva tartó sajtótörténeti kiállításon is hozzá juthat.
Ebéd után borkóstoló következett a Wine Princess közreműködésével, amelyen Bálint Zoltán élvezetes előadása kíséretében ismerkedhettünk meg egy fehér, egy rosé és három vörös borral.
És nyilván, nem hiányozhatott az ünnepi torta sem.
Aztán előkerült Simonfi Imre hegedűje is, és kezdődhetett a nótázás.
Egy biztos: az idei aradi magyar sajtónap is jól sikerült, amit mi sem bizonyít jobban, mint a már közhelyként gyakran elhangzó búcsúzkodás: Jövőre ugyanitt!
Kiss Károly
Nyugati Jelen (Arad)
2012. augusztus 6.
N y i l a t k o z a t
Augusztus 1-jén késő este két fiatalembert vertek meg Nagyváradon, csak azért, mert magyarok. A sértettek négy napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek – hangzik a tömör híradás. A velük szemben durva lelki és testi erőszakot alkalmazó, tucatnyi garázdálkodó román fiatal a román himnusz eléneklésére kényszerítette őket, és magyar beszédük miatt szidalmazott, védtelen áldozataikat többszörösen megalázva, arra szólították fel, hogy költözzenek Magyarországra.
Az Emberi Méltóság Tanácsa (EMT) – miként minden hasonló esetben – határozottan fölemeli szavát a váradi magyar ifjak védelmében. Aggasztónak tartja, hogy a Kárpát-medencei magyarverések megszakadni látszó sorozata éppen a nemzeti türelemről ismert Erdély földjén, nevezetesen Szent László városában újult ki.
Visszautalva a legutóbbi kormányváltozás óta lábra kapott és hivatalos szinten is megszaporodott magyarellenes megnyilvánulásokra, a román kormány figyelmét is felhívjuk a fájdalmas nagyváradi esetre, és reményünket fejezzük ki az iránt, hogy az ügy törvényes intézésében a rendőrség a továbbiakban is a kezdeti szigorral és következetességgel fog eljárni.
Nagyvárad – Budapest
2012. augusztus 6.
Lomnici Zoltán, az EMT elnöke
Tőkés László, az EMT erdélyi tagja
Augusztus 1-jén késő este két fiatalembert vertek meg Nagyváradon, csak azért, mert magyarok. A sértettek négy napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek – hangzik a tömör híradás. A velük szemben durva lelki és testi erőszakot alkalmazó, tucatnyi garázdálkodó román fiatal a román himnusz eléneklésére kényszerítette őket, és magyar beszédük miatt szidalmazott, védtelen áldozataikat többszörösen megalázva, arra szólították fel, hogy költözzenek Magyarországra.
Az Emberi Méltóság Tanácsa (EMT) – miként minden hasonló esetben – határozottan fölemeli szavát a váradi magyar ifjak védelmében. Aggasztónak tartja, hogy a Kárpát-medencei magyarverések megszakadni látszó sorozata éppen a nemzeti türelemről ismert Erdély földjén, nevezetesen Szent László városában újult ki.
Visszautalva a legutóbbi kormányváltozás óta lábra kapott és hivatalos szinten is megszaporodott magyarellenes megnyilvánulásokra, a román kormány figyelmét is felhívjuk a fájdalmas nagyváradi esetre, és reményünket fejezzük ki az iránt, hogy az ügy törvényes intézésében a rendőrség a továbbiakban is a kezdeti szigorral és következetességgel fog eljárni.
Nagyvárad – Budapest
2012. augusztus 6.
Lomnici Zoltán, az EMT elnöke
Tőkés László, az EMT erdélyi tagja
2012. augusztus 7.
Soós Sándor: a résztvevők éltetik a rendezvényt
Holnap rajtol az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) által immár nyolcadik alkalommal megszervezett EMI-tábor, amelyre idén új helyszínen, a Gyergyószentmiklóstól 12 kilométerre található Borzonton kerül sor. A tábor újdonságairól, a meghívottakról, valamint az idén 10 éves EMI jövőjéről Soós Sándorral, a fesztivál főszervezőjével beszélgettünk.
– Idén nyolcadik alkalommal szervezitek meg az EMI-tábort. Hogyan fejlődött az évek során a fesztivál?
– Az EMI-tábor évről évre fejlődik és bővül mind programkínálat, mind infrastruktúra szempontjából. Visszatérő táborozóink kivétel nélkül úgy vélik, hogy dinamikus rendezvényről van szó, ahol mindenki megtalálja a számára ideális programot. Az elmúlt években a koncertek mellett az előadásokat is egyre nagyobb népszerűség övezte, ez már kezdetektől célunk volt, hiszen így folyamatosan erősíthetjük a nemzeti öntudatot a résztvevőkben.
– Miért költözik idén más helyszínre – Gyergyószentmiklósról a 12 kilométerre található Borzontra – a rendezvény?
– Az új helyszín alkalmasabb egy fesztivál megszervezésére, hiszen kiépített járdák, sportpályák, villanyhálózat, ivóvíz és csatornázás is a rendelkezésünkre áll. Eddig szinte a nulláról kellett felépítenünk a tábort, idén már csak a rendezvénysátrakat kell elhelyezni.
– Milyen újdonságot emelnél ki a programkínálatból?
– Idén első alkalommal várja a látogatókat a Székely Nemzeti Tanács Autonómia- és a helyi tanács Gyergyóalfalvi sátra. Újdonság lesz emellett a kisszínpad délutáni programkínálata, ahol humorral, színjátszással, operettel és diákzenekarok fellépésével találkozhatnak az érdeklődők.
– Kikkel találkozhatnak majd a rendezvény előadásain az érdeklődők?
– Az előző évekhez hasonlóan a Fidesz és a Jobbik képviselői tartanak előadásokat, emellett mindegyik romániai magyar politikai képviseletet meghívtuk, hiszen az EMI-tábor egyik kiemelt célja, hogy a nemzetpolitika asztalához ültesse a politikusokat, akik olyan közös célokról tárgyalhatnak, mint az autonómia, a magyar nyelvhasználat kiszélesítése, az állami magyar egyetem létrehozása és a magyar szakok megvédése, a szórvány segítése, a népesedés kérdésének megoldása. Ugyanakkor nem lesznek jelen az MSZP, a Lehet Más a Politika (LMP), valamint a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) képviselői, hiszen nem kívánjuk ezeket a politikai alakulatokat Erdélybe importálni, illetve népszerűsíteni.
– Említetted, hogy a tábor célja napirenden tartani a nemzetpolitikai kérdéseket. Hogyan látod ennek gyakorlati hasznát?
– Sajnos ezt lehetetlen felmérni. A mi dolgunk a tematizálás, hiszen minél többet beszélnek egy témáról, annál nagyobb az esély arra, hogy ténylegesen is történik valami. Egy-egy kerekasztal-beszélgetés során ugyanakkor a közönség nemcsak kérdez, hanem feladatot is ad a politikusoknak, kifejezve elvárásait.
– Ki a fesztivál célközönsége?
– Minden magyar. Elsősorban a magyar családokat szeretnénk megszólítani, célunk, hogy a rendezvényen a gyerekektől az idősekig mindenki megtalálja a számára érdekes programot. Az EMI-tábor látogatói ugyanakkor nagyrészt fiatalok – iskolások, egyetemisták és fiatal házasok.
– Az idei tábor mottója a „Higgyünk népünk fölemelkedésében”. Mondanál erről néhány szót?
– Mindszenty József bíborostól származik az idézet, aki 120 éve született. Szervezőtársaimhoz hasonlóan úgy vélem, hogy jelenleg erre lenne szüksége a kisebbségi magyarságnak, amely már nem hisz a felemelkedésben, alapvető jogainak megszerzésében, a Kárpát-medencei magyarság jövőjében. Emellett Mindszenty élete és munkássága is mindenképpen iránymutató, az egykori bíborost a tábor több programján keresztül ismerhetik majd meg az érdeklődők.
– Milyen költségvetésből, támogatásból valósul meg az EMI-tábor?
– Fontos megjegyezni, hogy a közel 130 szervező kivétel nélkül önkéntes munkát végez. A rendezvényt több önkormányzat és megyei tanács is támogatja, mindez azonban az összköltségvetésnek alig 20 százalékát teszik ki, az árusok pedig többnyire nem pénzzel, hanem például a meghívottak elszállásolásával segítik a fesztivált. A fennmaradó szükséges pénzösszeget a belépők ára jelenti, így elmondhatjuk, hogy az EMI-tábort a résztvevők tartják életben.
– A tábort megvalósító, általad alapított Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) idén tízéves. Hogyan látod a szervezet jövőjét?
– Tíz év egy ember életében hosszú idő, de egy egyesületnek nem ez alapján, hanem nemzeti időszámítás szerint kell szerveződnie. Az EMI szempontjából így nem beszélhetünk fordulópontról, ezzel szemben számunkra valóban fontos évforduló. Az én generációm lassacskán kinő az ifjúság fogalmából, és szeretné továbbadni a fiatalabbaknak, amit felépített. Egyértelmű, hogy egy generációváltás nem egy egyszerű folyamat, minden bizonnyal az EMI is változik majd az újabb tagok igényei szerint, alapítóként azonban figyelnünk kell arra, hogy soha ne térjen le a nemzet szolgálatának útjáról. Nem magunkért, hanem a magyarságért hoztuk létre az EMI-t. Továbbra is egy bővülő szervezetről beszélhetünk, amely egyértelműen bizakodásra ad okot.
L. Cs. T.
Krónika (Kolozsvár)
Holnap rajtol az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) által immár nyolcadik alkalommal megszervezett EMI-tábor, amelyre idén új helyszínen, a Gyergyószentmiklóstól 12 kilométerre található Borzonton kerül sor. A tábor újdonságairól, a meghívottakról, valamint az idén 10 éves EMI jövőjéről Soós Sándorral, a fesztivál főszervezőjével beszélgettünk.
– Idén nyolcadik alkalommal szervezitek meg az EMI-tábort. Hogyan fejlődött az évek során a fesztivál?
– Az EMI-tábor évről évre fejlődik és bővül mind programkínálat, mind infrastruktúra szempontjából. Visszatérő táborozóink kivétel nélkül úgy vélik, hogy dinamikus rendezvényről van szó, ahol mindenki megtalálja a számára ideális programot. Az elmúlt években a koncertek mellett az előadásokat is egyre nagyobb népszerűség övezte, ez már kezdetektől célunk volt, hiszen így folyamatosan erősíthetjük a nemzeti öntudatot a résztvevőkben.
– Miért költözik idén más helyszínre – Gyergyószentmiklósról a 12 kilométerre található Borzontra – a rendezvény?
– Az új helyszín alkalmasabb egy fesztivál megszervezésére, hiszen kiépített járdák, sportpályák, villanyhálózat, ivóvíz és csatornázás is a rendelkezésünkre áll. Eddig szinte a nulláról kellett felépítenünk a tábort, idén már csak a rendezvénysátrakat kell elhelyezni.
– Milyen újdonságot emelnél ki a programkínálatból?
– Idén első alkalommal várja a látogatókat a Székely Nemzeti Tanács Autonómia- és a helyi tanács Gyergyóalfalvi sátra. Újdonság lesz emellett a kisszínpad délutáni programkínálata, ahol humorral, színjátszással, operettel és diákzenekarok fellépésével találkozhatnak az érdeklődők.
– Kikkel találkozhatnak majd a rendezvény előadásain az érdeklődők?
– Az előző évekhez hasonlóan a Fidesz és a Jobbik képviselői tartanak előadásokat, emellett mindegyik romániai magyar politikai képviseletet meghívtuk, hiszen az EMI-tábor egyik kiemelt célja, hogy a nemzetpolitika asztalához ültesse a politikusokat, akik olyan közös célokról tárgyalhatnak, mint az autonómia, a magyar nyelvhasználat kiszélesítése, az állami magyar egyetem létrehozása és a magyar szakok megvédése, a szórvány segítése, a népesedés kérdésének megoldása. Ugyanakkor nem lesznek jelen az MSZP, a Lehet Más a Politika (LMP), valamint a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) képviselői, hiszen nem kívánjuk ezeket a politikai alakulatokat Erdélybe importálni, illetve népszerűsíteni.
– Említetted, hogy a tábor célja napirenden tartani a nemzetpolitikai kérdéseket. Hogyan látod ennek gyakorlati hasznát?
– Sajnos ezt lehetetlen felmérni. A mi dolgunk a tematizálás, hiszen minél többet beszélnek egy témáról, annál nagyobb az esély arra, hogy ténylegesen is történik valami. Egy-egy kerekasztal-beszélgetés során ugyanakkor a közönség nemcsak kérdez, hanem feladatot is ad a politikusoknak, kifejezve elvárásait.
– Ki a fesztivál célközönsége?
– Minden magyar. Elsősorban a magyar családokat szeretnénk megszólítani, célunk, hogy a rendezvényen a gyerekektől az idősekig mindenki megtalálja a számára érdekes programot. Az EMI-tábor látogatói ugyanakkor nagyrészt fiatalok – iskolások, egyetemisták és fiatal házasok.
– Az idei tábor mottója a „Higgyünk népünk fölemelkedésében”. Mondanál erről néhány szót?
– Mindszenty József bíborostól származik az idézet, aki 120 éve született. Szervezőtársaimhoz hasonlóan úgy vélem, hogy jelenleg erre lenne szüksége a kisebbségi magyarságnak, amely már nem hisz a felemelkedésben, alapvető jogainak megszerzésében, a Kárpát-medencei magyarság jövőjében. Emellett Mindszenty élete és munkássága is mindenképpen iránymutató, az egykori bíborost a tábor több programján keresztül ismerhetik majd meg az érdeklődők.
– Milyen költségvetésből, támogatásból valósul meg az EMI-tábor?
– Fontos megjegyezni, hogy a közel 130 szervező kivétel nélkül önkéntes munkát végez. A rendezvényt több önkormányzat és megyei tanács is támogatja, mindez azonban az összköltségvetésnek alig 20 százalékát teszik ki, az árusok pedig többnyire nem pénzzel, hanem például a meghívottak elszállásolásával segítik a fesztivált. A fennmaradó szükséges pénzösszeget a belépők ára jelenti, így elmondhatjuk, hogy az EMI-tábort a résztvevők tartják életben.
– A tábort megvalósító, általad alapított Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) idén tízéves. Hogyan látod a szervezet jövőjét?
– Tíz év egy ember életében hosszú idő, de egy egyesületnek nem ez alapján, hanem nemzeti időszámítás szerint kell szerveződnie. Az EMI szempontjából így nem beszélhetünk fordulópontról, ezzel szemben számunkra valóban fontos évforduló. Az én generációm lassacskán kinő az ifjúság fogalmából, és szeretné továbbadni a fiatalabbaknak, amit felépített. Egyértelmű, hogy egy generációváltás nem egy egyszerű folyamat, minden bizonnyal az EMI is változik majd az újabb tagok igényei szerint, alapítóként azonban figyelnünk kell arra, hogy soha ne térjen le a nemzet szolgálatának útjáról. Nem magunkért, hanem a magyarságért hoztuk létre az EMI-t. Továbbra is egy bővülő szervezetről beszélhetünk, amely egyértelműen bizakodásra ad okot.
L. Cs. T.
Krónika (Kolozsvár)
2012. augusztus 7.
Miniszterfejek hullanak Bukarestben
Felelős politikusok és vezetők helyett a fejetlenség és a káosz uralkodik Bukarestben, miközben egyik tévedéséből a másikba esik a román alkotmánybíróság is. A bírálatok és a politikai nyomás miatt lemondott tegnap a belügyminiszter. Az államfő lemondatásáról lefolytatott népszavazás végeredményéről ugyanakkor továbbra sincs végleges döntés, sőt még arról sem, hogy mikor határozzanak. Kijavította korábbi határozatát a román Alkotmánybíróság, miután annak szövege megjelent a Hivatalos Közlönyben. A bírák ahhoz az augusztus 2-i határozathoz írtak hozzá egy mondatot, amelyben elutasították a Traian Basescu államfő leváltásáról szóló népszavazás kapcsán benyújtott óvásokat. A határozat eredeti változata szerint a külföldön élő román állampolgárokat nem kell felvenni az állandó választási jegyzékbe. A hétfőn betoldott kiegészítésből ezzel ellentétben az derül ki, hogy igenis szerepelniük kell a névjegyzékben a határokon kívül élő román állampolgároknak is.
A kiegészítés és az ahhoz fűzött lábjegyzet a Realitatea.net hírportál szerint hétfőn 14 óra körül jelent meg az alkotmánybíróság honlapján, a döntés szövegét tartalmazó fájlban. A lábjegyzet szerint a betoldott mondat azt követően került bele a határozat szövegébe, miután az megjelent a Hivatalos Közlönyben, kimaradása az eredeti szövegverzióból pedig szerkesztési hibának tulajdonítható. A kicsinyesnek tűnő incidens azonban jelentős, hiszen a határozatot értelmezve a kormány azt állította: a referendum érvényességi küszöbét a parlamenti választásokról szóló törvény alapján kell megállapítani, az pedig valóban nem számol a külföldi román állampolgárokkal. Csakhogy a határozatba utólag betoldott mondat világosan kimondja: az államfőválasztásról, illetve a népszavazásról szóló törvény az alapja a küszöb megállapításának.
A július 29-i népszavazás eredménye a választói névjegyzékben szereplő személyek számától és az erre alapuló érvényességi küszöbtől függhet, amelyet az alkotmánybíróság augusztus 31-én készül bejelenteni. Ez az időpont azonban a testület tagjainak határozottságát is mutatja. Eredetileg ugyanis a bírák szeptember 12-re halasztották döntésüket.
Ugyanakkor az alkotmánybíróság már tisztázni kényszerült egy korábbi kérését is: a testület hétfőn újabb, a kormánynak küldött átiratban pontosította, hogy nem a választói névjegyzék mostani aktualizálását kéri – ahogy az a korábbi átiratában félreérthető –, hanem a referendum előtt aktualizált névsorokat.
A Mediafax hírügynökség hivatalos forrásból úgy tudja: a félreértés oka az, hogy az egyik alkotmánybíró tévesen diktálta le a testület döntését, amelyet átiratban közöltek a kormánnyal. A téves szöveg alapján pedig a kabinet már minireferendum lebonyolítására készült. Időközben a népszavazás körül kialakult fejetlenségek miatt hétfőn lemondott Ioan Rus, a közigazgatási és belügyi tárca vezetője.
A politikus azzal indokolta döntését: az utóbbi napokban hatalmas politikai nyomás nehezedett rá, méghozzá több irányból is, Traian Basescutól Crin Antonescu ügyvivő államfőig. Emellett az elmúlt napokban éles bírálatok érték a belügyminisztériumot a választási névjegyzékek körül kialakult káosz kapcsán.
Kristály Lehel
Magyar Hírlap
Erdély.ma
Felelős politikusok és vezetők helyett a fejetlenség és a káosz uralkodik Bukarestben, miközben egyik tévedéséből a másikba esik a román alkotmánybíróság is. A bírálatok és a politikai nyomás miatt lemondott tegnap a belügyminiszter. Az államfő lemondatásáról lefolytatott népszavazás végeredményéről ugyanakkor továbbra sincs végleges döntés, sőt még arról sem, hogy mikor határozzanak. Kijavította korábbi határozatát a román Alkotmánybíróság, miután annak szövege megjelent a Hivatalos Közlönyben. A bírák ahhoz az augusztus 2-i határozathoz írtak hozzá egy mondatot, amelyben elutasították a Traian Basescu államfő leváltásáról szóló népszavazás kapcsán benyújtott óvásokat. A határozat eredeti változata szerint a külföldön élő román állampolgárokat nem kell felvenni az állandó választási jegyzékbe. A hétfőn betoldott kiegészítésből ezzel ellentétben az derül ki, hogy igenis szerepelniük kell a névjegyzékben a határokon kívül élő román állampolgároknak is.
A kiegészítés és az ahhoz fűzött lábjegyzet a Realitatea.net hírportál szerint hétfőn 14 óra körül jelent meg az alkotmánybíróság honlapján, a döntés szövegét tartalmazó fájlban. A lábjegyzet szerint a betoldott mondat azt követően került bele a határozat szövegébe, miután az megjelent a Hivatalos Közlönyben, kimaradása az eredeti szövegverzióból pedig szerkesztési hibának tulajdonítható. A kicsinyesnek tűnő incidens azonban jelentős, hiszen a határozatot értelmezve a kormány azt állította: a referendum érvényességi küszöbét a parlamenti választásokról szóló törvény alapján kell megállapítani, az pedig valóban nem számol a külföldi román állampolgárokkal. Csakhogy a határozatba utólag betoldott mondat világosan kimondja: az államfőválasztásról, illetve a népszavazásról szóló törvény az alapja a küszöb megállapításának.
A július 29-i népszavazás eredménye a választói névjegyzékben szereplő személyek számától és az erre alapuló érvényességi küszöbtől függhet, amelyet az alkotmánybíróság augusztus 31-én készül bejelenteni. Ez az időpont azonban a testület tagjainak határozottságát is mutatja. Eredetileg ugyanis a bírák szeptember 12-re halasztották döntésüket.
Ugyanakkor az alkotmánybíróság már tisztázni kényszerült egy korábbi kérését is: a testület hétfőn újabb, a kormánynak küldött átiratban pontosította, hogy nem a választói névjegyzék mostani aktualizálását kéri – ahogy az a korábbi átiratában félreérthető –, hanem a referendum előtt aktualizált névsorokat.
A Mediafax hírügynökség hivatalos forrásból úgy tudja: a félreértés oka az, hogy az egyik alkotmánybíró tévesen diktálta le a testület döntését, amelyet átiratban közöltek a kormánnyal. A téves szöveg alapján pedig a kabinet már minireferendum lebonyolítására készült. Időközben a népszavazás körül kialakult fejetlenségek miatt hétfőn lemondott Ioan Rus, a közigazgatási és belügyi tárca vezetője.
A politikus azzal indokolta döntését: az utóbbi napokban hatalmas politikai nyomás nehezedett rá, méghozzá több irányból is, Traian Basescutól Crin Antonescu ügyvivő államfőig. Emellett az elmúlt napokban éles bírálatok érték a belügyminisztériumot a választási névjegyzékek körül kialakult káosz kapcsán.
Kristály Lehel
Magyar Hírlap
Erdély.ma
2012. augusztus 7.
Nem lesz gyorsnépszámlálás
Nem lesz Romániában úgynevezett gyorsnépszámlálás, hanem intézményes eszközökkel aktualizálják a választói névjegyzéket – jelentette be Victor Ponta román miniszterelnök a keddi kormányülés után.
Közölte, hogy az „Alkotmánybíróság kérésének megfelelően" a kormány egy memorandumot fogadott el, amely alapján az illetékes minisztériumok összevetik a különböző adatbázisokat, és így aktualizálják a választói névjegyzéket, amelyet elküldenek majd a taláros testülethez.
Ponta szerint például az egészségbiztosító és a nyugdíjpénztár adatbázisát összevetik a választói névjegyzékkel, valamint ellenőrzik, hogy a polgármesterek valóban frissítették-e a névjegyzéket, és megpróbálják kiszűrni azokat a személyeket, akik időközben elhunytak, elvesztették szavazati jogukat, vagy egyéb hasonló, törvény által szabályozott helyzetben találhatók. A közigazgatási minisztérium végzi majd az adatbázisok összevetését – magyarázta Ponta.
Korábban a román kormány gyorsnépszámlálást akart végezni, de hétfőn az alkotmánybíróság a Pontához intézett pontosító átiratában közölte: azt az aktualizált választói névjegyzéket kéri a kormánytól, amelyek alapján megszervezték a július 29-i népszavazást.
Ponta szerint azonban ez a névjegyzék a központi választási irodánál található, az alkotmánybíróságnak onnan kellett volna kérnie, és azt valóban néhány óra alatt megkaphatta volna. Traian Basescu felfüggesztett államfő ugyanis a taláros testület hétfői pontosító közleménye után felszólította a kormányt, hogy késlekedés nélkül bocsássa az alkotmánybíróság rendelkezésére a választói névjegyzéket, amely alapján megszervezték a népszavazást. Basescu hangsúlyozta, hogy ezek néhány óra alatt eljuttathatók a taláros testülethez.
Az alkotmánybíróság a múlt héten kétszer is elhalasztotta a Traian Basescu leváltásáról szóló népszavazás érvényességéről szóló döntés meghozatalát arra hivatkozva, hogy ellentmondóak a választói névjegyzékről szóló adatok, amelyeket az illetékes intézmények közöltek a taláros testülettel. A részvétel 46,23 százalékos volt, ami elmaradt a törvény által megkövetelt 50 százalék plusz egy fős érvényességi küszöbtől. A szavazók elsöprő többsége Basescu menesztése mellett foglalt állást.
MTI
Erdély.ma
Nem lesz Romániában úgynevezett gyorsnépszámlálás, hanem intézményes eszközökkel aktualizálják a választói névjegyzéket – jelentette be Victor Ponta román miniszterelnök a keddi kormányülés után.
Közölte, hogy az „Alkotmánybíróság kérésének megfelelően" a kormány egy memorandumot fogadott el, amely alapján az illetékes minisztériumok összevetik a különböző adatbázisokat, és így aktualizálják a választói névjegyzéket, amelyet elküldenek majd a taláros testülethez.
Ponta szerint például az egészségbiztosító és a nyugdíjpénztár adatbázisát összevetik a választói névjegyzékkel, valamint ellenőrzik, hogy a polgármesterek valóban frissítették-e a névjegyzéket, és megpróbálják kiszűrni azokat a személyeket, akik időközben elhunytak, elvesztették szavazati jogukat, vagy egyéb hasonló, törvény által szabályozott helyzetben találhatók. A közigazgatási minisztérium végzi majd az adatbázisok összevetését – magyarázta Ponta.
Korábban a román kormány gyorsnépszámlálást akart végezni, de hétfőn az alkotmánybíróság a Pontához intézett pontosító átiratában közölte: azt az aktualizált választói névjegyzéket kéri a kormánytól, amelyek alapján megszervezték a július 29-i népszavazást.
Ponta szerint azonban ez a névjegyzék a központi választási irodánál található, az alkotmánybíróságnak onnan kellett volna kérnie, és azt valóban néhány óra alatt megkaphatta volna. Traian Basescu felfüggesztett államfő ugyanis a taláros testület hétfői pontosító közleménye után felszólította a kormányt, hogy késlekedés nélkül bocsássa az alkotmánybíróság rendelkezésére a választói névjegyzéket, amely alapján megszervezték a népszavazást. Basescu hangsúlyozta, hogy ezek néhány óra alatt eljuttathatók a taláros testülethez.
Az alkotmánybíróság a múlt héten kétszer is elhalasztotta a Traian Basescu leváltásáról szóló népszavazás érvényességéről szóló döntés meghozatalát arra hivatkozva, hogy ellentmondóak a választói névjegyzékről szóló adatok, amelyeket az illetékes intézmények közöltek a taláros testülettel. A részvétel 46,23 százalékos volt, ami elmaradt a törvény által megkövetelt 50 százalék plusz egy fős érvényességi küszöbtől. A szavazók elsöprő többsége Basescu menesztése mellett foglalt állást.
MTI
Erdély.ma
2012. augusztus 7.
Victor Ponta lesz az ideiglenes igaszságügyi miniszter
Victor Ponta miniszterelnök tölti be az ideiglenes igazságügyi miniszteri posztot. Crin Antonescu már aláírta azt a határozatot, amely alapján Ponta tölti be ezt a funkciót.
Az Elnöki Hivatal közleménye szerint Crin Antonescu ideiglenes államelnök kedden aláírta azt a határozatot, amelynek értelmében Victor Ponta miniszterelnököt nevezi ki ideiglenes igazságügyi miniszternek. Hétfőn este a miniszterelnök bejelentette, hogy Mona Pivniceru jelezte neki, hogy lemond a Legfelsőbb Bírói Tanácsi tagságáról, de ez a folyamat néhány nap múlva zárul le.
realitatea.net
Erdély.ma
Victor Ponta miniszterelnök tölti be az ideiglenes igazságügyi miniszteri posztot. Crin Antonescu már aláírta azt a határozatot, amely alapján Ponta tölti be ezt a funkciót.
Az Elnöki Hivatal közleménye szerint Crin Antonescu ideiglenes államelnök kedden aláírta azt a határozatot, amelynek értelmében Victor Ponta miniszterelnököt nevezi ki ideiglenes igazságügyi miniszternek. Hétfőn este a miniszterelnök bejelentette, hogy Mona Pivniceru jelezte neki, hogy lemond a Legfelsőbb Bírói Tanácsi tagságáról, de ez a folyamat néhány nap múlva zárul le.
realitatea.net
Erdély.ma
2012. augusztus 7.
Az Emberi Méltóság Tanácsának közleménye a nagyváradi magyarverés ügyében
Az Emberi Méltóság Tanácsa (EMT) felhívja a román kormány figyelmét a néhány nappal korábban Nagyváradon történt incidensre, amelynek során két magyar fiatalembert megvertek Nagyváradon.
Az EMT augusztus 6-án, hétfőn kiadott közleménye – amelyet Lomnici Zoltán, a szervezet elnöke, valamint Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMT erdélyi tagja írt alá – emlékeztet az augusztus 1-jén Nagyváradon történtekre: román fiatalok megvertek két fiatalembert, a román himnusz eléneklésére kényszerítette őket, és magyar beszédük miatt szidalmazott, védtelen áldozataikat többszörösen megalázva, arra szólították fel, hogy költözzenek Magyarországra.
Mint írják, az EMT határozottan felemeli szavát a váradi magyar ifjak védelmében, és aggasztónak tartja, hogy „a Kárpát-medencei magyarverések megszakadni látszó sorozata éppen a nemzeti türelemről ismert Erdély földjén, nevezetesen Szent László városában újult ki”.
„Visszautalva a legutóbbi kormányváltozás óta lábra kapott és hivatalos szinten is megszaporodott magyarellenes megnyilvánulásokra, a román kormány figyelmét is felhívjuk a fájdalmas nagyváradi esetre, és reményünket fejezzük ki az iránt, hogy az ügy törvényes intézésében a rendőrség a továbbiakban is a kezdeti szigorral és következetességgel fog eljárni” – áll az EMT közleményében.
Krónika (Kolozsvár)
Az Emberi Méltóság Tanácsa (EMT) felhívja a román kormány figyelmét a néhány nappal korábban Nagyváradon történt incidensre, amelynek során két magyar fiatalembert megvertek Nagyváradon.
Az EMT augusztus 6-án, hétfőn kiadott közleménye – amelyet Lomnici Zoltán, a szervezet elnöke, valamint Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMT erdélyi tagja írt alá – emlékeztet az augusztus 1-jén Nagyváradon történtekre: román fiatalok megvertek két fiatalembert, a román himnusz eléneklésére kényszerítette őket, és magyar beszédük miatt szidalmazott, védtelen áldozataikat többszörösen megalázva, arra szólították fel, hogy költözzenek Magyarországra.
Mint írják, az EMT határozottan felemeli szavát a váradi magyar ifjak védelmében, és aggasztónak tartja, hogy „a Kárpát-medencei magyarverések megszakadni látszó sorozata éppen a nemzeti türelemről ismert Erdély földjén, nevezetesen Szent László városában újult ki”.
„Visszautalva a legutóbbi kormányváltozás óta lábra kapott és hivatalos szinten is megszaporodott magyarellenes megnyilvánulásokra, a román kormány figyelmét is felhívjuk a fájdalmas nagyváradi esetre, és reményünket fejezzük ki az iránt, hogy az ügy törvényes intézésében a rendőrség a továbbiakban is a kezdeti szigorral és következetességgel fog eljárni” – áll az EMT közleményében.
Krónika (Kolozsvár)
2012. augusztus 7.
Aszály sújtotta területté nyilváníttatnák Hargita megyét
A Hargita megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság azt kérte a szakminisztériumtól, nyilvánítsák aszály sújtotta területté a megyét. Török Jenő, a Hargita megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője az Agerpres hírügynökségnek elmondta, a megye teljes területét aszály sújtja, a megművelt területeken harminc és száz százalék közötti a termés károsodása. Török Jenő szerint a vidék alaptermékének számító burgonya termesztőinek hatvan és nyolcvan százalék közötti károkat kell elkönyvelniük. A szárazság ugyanis éppen akkor köszöntött be, amikor a burgonyaültetvényeknek a legnagyobb szükségük lett volna a csapadékra. "Olyan burgonyaföldek is vannak a megyében, amelyeken nem lesz érdemes begyűjteni a termést" – jelentette ki Török Jenő. A mezőgazdasági szakember szerint az állattenyésztők is bajba kerültek. A térségben szokatlanul forró nyár következtében elszáradt a fű a legelőkön. A patakok kiszáradása miatt sok helyen az állatok itatása is gondot okoz.
Népújság (Marosvásárhely)
A Hargita megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság azt kérte a szakminisztériumtól, nyilvánítsák aszály sújtotta területté a megyét. Török Jenő, a Hargita megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője az Agerpres hírügynökségnek elmondta, a megye teljes területét aszály sújtja, a megművelt területeken harminc és száz százalék közötti a termés károsodása. Török Jenő szerint a vidék alaptermékének számító burgonya termesztőinek hatvan és nyolcvan százalék közötti károkat kell elkönyvelniük. A szárazság ugyanis éppen akkor köszöntött be, amikor a burgonyaültetvényeknek a legnagyobb szükségük lett volna a csapadékra. "Olyan burgonyaföldek is vannak a megyében, amelyeken nem lesz érdemes begyűjteni a termést" – jelentette ki Török Jenő. A mezőgazdasági szakember szerint az állattenyésztők is bajba kerültek. A térségben szokatlanul forró nyár következtében elszáradt a fű a legelőkön. A patakok kiszáradása miatt sok helyen az állatok itatása is gondot okoz.
Népújság (Marosvásárhely)
2012. augusztus 7.
"A marosvásárhelyi RMDSZ-t meg kell újítani!"
– Interjú dr. Kelemen Atillával –
A marosvásárhelyi magyar közvélemény rendkívül nagy érdeklődéssel követte az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete körüli bonyodalmakat. Vélemények hangzottak el a sajtóban pró és kontra. A dolog lényege: a helyhatósági választásokat követően döntés született, hogy a városi szervezetet újra kell szervezni. Az újraszervezéssel egy öttagú bizottság foglalkozik, amelynek feladata megállapítani a teljesen új struktúrát, amelyet majd a szeptember 30-ra kitűzött újraalakuló ülésen elfogadnak.
A városi szervezet újraszervezésének szükségességéről, a kialakult helyzetről, az őszi parlamenti választásokra való felkészülésről beszélgettünk dr. Kelemen Atilla megyei elnökkel.
– Elnök úr a minap úgy fogalmazott, hogy egy ideig ki volt vonva a forgalomból. Örülünk, hogy visszajött, egészséget kívánunk önnek. Amíg nem volt itthon, sok minden történt Marosvásárhelyen, s különösen a vásárhelyi RMDSZ-ben...
– Nem látom olyan tragikusnak, mint ahogy egyesek beállítják, azt hiszem, hogy a marosvásárhelyi szervezet megújulása nem téma. Meg kell újítani. Ezt nem feltétlenül úgy kell felfogni, hogy akik eddig aktiváltak ebben a szervezetben, most mind egy szálig kidobjuk, és utána teljesen új emberekkel indulunk. Nem. Régen felvetődött a kérdés, hogy a tizenhárom városi körzet nem tudja ma már azt a mozgósítást véghez vinni, amit a magyarság elvárna tőlük, és természetesen új koncepcióra van szükség. Ez a koncepció nem ma született meg, hiszen már évek óta beszélünk arról, hogy hat-hét, esetleg nyolc kerületté kellene átszervezni a tizenhármat. Ennek bizonyos aktualitását az adja, hogy néhány körzeti elnök az utóbbi időben, pont a választások idején cserben hagyta az RMDSZ-t. Tehát ezekben eleve újítani kell. Meg kell szervezni, nem úgy, ahogy ezelőtt három és fél évvel zajlottak a választások, hogy a gyűlésterem ajtajában térden kiállított tagsági könyvet osztogattak néha egészen furcsa csapatoknak. Úgy gondolom, egy egészséges megújulás a városi szervezetnek csak előnyére fog válni. Természetesen az új struktúrában a régieket is el tudom képzelni, meg kell találni a helyüket a régieknek is ezekben, és azt az új lendületet, amit esetleg ez az átszervezés hozni tud, jó lenne, ha még a parlamenti választások előtt kamatoztatni tudnánk.
Az átszervezéssel megbízott csoport egy nagyon érdekes gondolattal foglalkozik: a városban létező választókerületek köré építené ezeket az új körzeteket, hogy ezek kontrollja, mozgósító ereje hasson ezek felé a kollégiumok felé.
Úgy gondolom van egy csomó jó ötlet, és minden ilyesmire nyitott kell legyen egy szervezet, úgy ahogy a megyében is több olyan választókerületünk van, például a dicsőszentmártoni, a marosludasi, szászrégeni kerület. Ezeket is újra kell szervezni. Tehát nemcsak Marosvásárhelyen van probléma, a megyében is vannak olyan munkáink, amit gyorsan el kell végezni, hogy megfelelően tudjanak képviselni az őszi választásokon.
– Természetesen máshol is vannak gondok. Azonban Vásárhelyen volt egy botrányos választmányi ülés, amelyen több körzeti elnök, sőt volt olyan körzeti választmány is, amely testületileg visszalépett, mert az emberek úgy érezték, hogy semmibe veszik a két évtizedes munkájukat.
– Én rossznak találom ezt a lemondást, és semmi olyant nem tudok elfogadni, hogy csak megújult struktúrában gondolkozzék valaki. Mindent, ami jó, fel kell használni, minden újat, ami a szervezetet előre viszi, használni kell. Számomra az olyan szlogenek, mint a szervezet megfiatalítása üres szóvirág, hiszen azt, aki jó egy szervezetben, korától függetlenül használni kell. Sok ügyes fiatalt ismerek, akit szintén használni kell, de nagyon sok olyan időset is, akit kár lenne csak azért holtvágányra tenni, mert elért egy bizonyos korhatárt. A szervezet úgy működik, hogy mindenkinek a hatékonyságát kell felmérni, és lehetőleg nem személyes bosszúhadjáratokat folytatni, mert annak semmi értelme, és abból semmi jó nem származik.
– A városi szervezet újraalakuló ülését szeptember 30-ra tűzték ki. Nem gondolja, hogy kissé késő, hiszen alig egy hónap múlva kezdődik az őszi választási kampány? Ki fog mozgósítani például, ha még nem működik esetleg olajozottan a szervezet?
– Attól függ, hogy az előkészületeket ez a bizottság hogyan tudja keresztülvinni. Nem tartom ezt a dátumot kőbe vésett időpontnak. Ha idejében úgy elő tudjuk készíteni ezt a megújítást, hogy ez termékeny legyen, akkor meg kell lépni, ha nem, akkor majd el kell dönteni, melyik az a dátum, amelyik a legalkalmasabb.
– Egyesek úgy érzékelik, hogy gazdátlanná vált a marosvásárhelyi RMDSZ.
– Valóban vannak ilyenek, de határozottan állítom, nem így van. Az RMDSZ városi szervezetének van egy elnöke, az elnök benne van abban a bizottságban, aki ezért az egész átszervezésért felel. Az elnök úr tudott a bizottság összes döntéséről, és úgy gondolom, a tapasztalatát hasznosan tudja kamatoztatni majd ebben az átszervezésben is.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)
– Interjú dr. Kelemen Atillával –
A marosvásárhelyi magyar közvélemény rendkívül nagy érdeklődéssel követte az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete körüli bonyodalmakat. Vélemények hangzottak el a sajtóban pró és kontra. A dolog lényege: a helyhatósági választásokat követően döntés született, hogy a városi szervezetet újra kell szervezni. Az újraszervezéssel egy öttagú bizottság foglalkozik, amelynek feladata megállapítani a teljesen új struktúrát, amelyet majd a szeptember 30-ra kitűzött újraalakuló ülésen elfogadnak.
A városi szervezet újraszervezésének szükségességéről, a kialakult helyzetről, az őszi parlamenti választásokra való felkészülésről beszélgettünk dr. Kelemen Atilla megyei elnökkel.
– Elnök úr a minap úgy fogalmazott, hogy egy ideig ki volt vonva a forgalomból. Örülünk, hogy visszajött, egészséget kívánunk önnek. Amíg nem volt itthon, sok minden történt Marosvásárhelyen, s különösen a vásárhelyi RMDSZ-ben...
– Nem látom olyan tragikusnak, mint ahogy egyesek beállítják, azt hiszem, hogy a marosvásárhelyi szervezet megújulása nem téma. Meg kell újítani. Ezt nem feltétlenül úgy kell felfogni, hogy akik eddig aktiváltak ebben a szervezetben, most mind egy szálig kidobjuk, és utána teljesen új emberekkel indulunk. Nem. Régen felvetődött a kérdés, hogy a tizenhárom városi körzet nem tudja ma már azt a mozgósítást véghez vinni, amit a magyarság elvárna tőlük, és természetesen új koncepcióra van szükség. Ez a koncepció nem ma született meg, hiszen már évek óta beszélünk arról, hogy hat-hét, esetleg nyolc kerületté kellene átszervezni a tizenhármat. Ennek bizonyos aktualitását az adja, hogy néhány körzeti elnök az utóbbi időben, pont a választások idején cserben hagyta az RMDSZ-t. Tehát ezekben eleve újítani kell. Meg kell szervezni, nem úgy, ahogy ezelőtt három és fél évvel zajlottak a választások, hogy a gyűlésterem ajtajában térden kiállított tagsági könyvet osztogattak néha egészen furcsa csapatoknak. Úgy gondolom, egy egészséges megújulás a városi szervezetnek csak előnyére fog válni. Természetesen az új struktúrában a régieket is el tudom képzelni, meg kell találni a helyüket a régieknek is ezekben, és azt az új lendületet, amit esetleg ez az átszervezés hozni tud, jó lenne, ha még a parlamenti választások előtt kamatoztatni tudnánk.
Az átszervezéssel megbízott csoport egy nagyon érdekes gondolattal foglalkozik: a városban létező választókerületek köré építené ezeket az új körzeteket, hogy ezek kontrollja, mozgósító ereje hasson ezek felé a kollégiumok felé.
Úgy gondolom van egy csomó jó ötlet, és minden ilyesmire nyitott kell legyen egy szervezet, úgy ahogy a megyében is több olyan választókerületünk van, például a dicsőszentmártoni, a marosludasi, szászrégeni kerület. Ezeket is újra kell szervezni. Tehát nemcsak Marosvásárhelyen van probléma, a megyében is vannak olyan munkáink, amit gyorsan el kell végezni, hogy megfelelően tudjanak képviselni az őszi választásokon.
– Természetesen máshol is vannak gondok. Azonban Vásárhelyen volt egy botrányos választmányi ülés, amelyen több körzeti elnök, sőt volt olyan körzeti választmány is, amely testületileg visszalépett, mert az emberek úgy érezték, hogy semmibe veszik a két évtizedes munkájukat.
– Én rossznak találom ezt a lemondást, és semmi olyant nem tudok elfogadni, hogy csak megújult struktúrában gondolkozzék valaki. Mindent, ami jó, fel kell használni, minden újat, ami a szervezetet előre viszi, használni kell. Számomra az olyan szlogenek, mint a szervezet megfiatalítása üres szóvirág, hiszen azt, aki jó egy szervezetben, korától függetlenül használni kell. Sok ügyes fiatalt ismerek, akit szintén használni kell, de nagyon sok olyan időset is, akit kár lenne csak azért holtvágányra tenni, mert elért egy bizonyos korhatárt. A szervezet úgy működik, hogy mindenkinek a hatékonyságát kell felmérni, és lehetőleg nem személyes bosszúhadjáratokat folytatni, mert annak semmi értelme, és abból semmi jó nem származik.
– A városi szervezet újraalakuló ülését szeptember 30-ra tűzték ki. Nem gondolja, hogy kissé késő, hiszen alig egy hónap múlva kezdődik az őszi választási kampány? Ki fog mozgósítani például, ha még nem működik esetleg olajozottan a szervezet?
– Attól függ, hogy az előkészületeket ez a bizottság hogyan tudja keresztülvinni. Nem tartom ezt a dátumot kőbe vésett időpontnak. Ha idejében úgy elő tudjuk készíteni ezt a megújítást, hogy ez termékeny legyen, akkor meg kell lépni, ha nem, akkor majd el kell dönteni, melyik az a dátum, amelyik a legalkalmasabb.
– Egyesek úgy érzékelik, hogy gazdátlanná vált a marosvásárhelyi RMDSZ.
– Valóban vannak ilyenek, de határozottan állítom, nem így van. Az RMDSZ városi szervezetének van egy elnöke, az elnök benne van abban a bizottságban, aki ezért az egész átszervezésért felel. Az elnök úr tudott a bizottság összes döntéséről, és úgy gondolom, a tapasztalatát hasznosan tudja kamatoztatni majd ebben az átszervezésben is.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)
2012. augusztus 7.
A 75 éves Kántor Lajos
Különböző korcsoportokhoz tartozók számára a neve különböző jelentéseket hordoz. Van, akinek református kollégiumi osztálytárs, s van, akinek Bolyai egyetemi diáktárs. Másoknak legrangosabb erdélyi folyóiratunk, a kolozsvári Korunk jut azonnal eszébe, amelyhez Kántor Lajos a lap 1957-es újraindulása után két évvel, 1959-ben, azaz 53 esztendővel ezelőtt kötötte az életét. Megint másoknak a Korunk Galériát juttatja ez a név eszébe, amelynek működtetője a kezdettől fogva szintén Kántor volt, s vannak olyanok, akik nevének hallatára a Kolozsvár Társaság által szervezett megannyi érdekes és érdemes vitát, könyvbemutatót vagy kiállítást idézik fel az emlékezetünkben.
Kicsoda tehát a 75 éves Kántor Lajos? Mondhatnánk röviden: (fő)szerkesztő, irodalomtörténész, irodalmi, művészeti és művelődési életünk több mint fél évszázados napszámosa. A legfiatalabb generációknak persze tartozunk annak elmondásával, hogy a Kántor nem valamiféle családnév a „Kántor–Láng”-ból, hanem valójában Kántor Lajos, aki Láng Gusztávval együtt a társszerzője annak az erdélyi irodalomtörténetnek, amelyet a legnehezebb időkben tettek a szerzők az asztalunkra, és amelyet a mai napig haszonnal forgat diák és tanár egyaránt.
Kántor Lajos persze mindezeknél jóval több, amolyan egyszemélyes intézmény, amelynek kisugárzása immár fél évszázada jelentős mértékben meghatározza kultúránkat, annak vitatémáit, irányvonalát. Aki ezt túlzottnak érezné, vegye a kezébe az egyik legutóbbi kötetét, a Könyv, grafika. Könyvművészet Erdélyben címűt, és azonnal megérti, hogy mire utalok. Egyébként most veszem észre, hogy az említett gyönyörű kötet tavaly jelent meg, nemsokára egy éve lesz annak, hogy bemutattuk, és azóta Kántor Lajos műhelyéből már több más könyvet is olvashattunk. Hiszen termékeny alkotó, akinek az íróasztalán mindig ott hever valamelyik aktuális téma iratcsomója, dokumentumkötege, valamilyen megírni való, kikívánkozó történet.
Kemény fába vágná a fejszéjét, aki fel akarná venni a versenyt Kántor Lajossal. Hetvenöt évesen is szerkeszti a Korunkat, vezeti a Kolozsvár Társaságot, heti rendszerességgel publicisztikát ír a Szabadságban, kiállításokat nyit meg, könyveket mutat be, és gondolkodó emberekkel folytat nyílt vitákat. Hogy megvilágosítsa az elméket, hogy tanítson, hogy az erdélyi művelődés ügyét előbbre vigye.
Hetvenötödik születésnapján kívánunk Kántor Lajosnak további remek könyveket, jó egészséget és erőt ahhoz a szerteágazó alkotói és szervezői munkához, amelyet – örömünkre – akkora lelkesedéssel folytat. Isten éltessen, Kántor Lajos!
TIBORI SZABÓ ZOLTÁN
Szabadság (Kolozsvár)
Különböző korcsoportokhoz tartozók számára a neve különböző jelentéseket hordoz. Van, akinek református kollégiumi osztálytárs, s van, akinek Bolyai egyetemi diáktárs. Másoknak legrangosabb erdélyi folyóiratunk, a kolozsvári Korunk jut azonnal eszébe, amelyhez Kántor Lajos a lap 1957-es újraindulása után két évvel, 1959-ben, azaz 53 esztendővel ezelőtt kötötte az életét. Megint másoknak a Korunk Galériát juttatja ez a név eszébe, amelynek működtetője a kezdettől fogva szintén Kántor volt, s vannak olyanok, akik nevének hallatára a Kolozsvár Társaság által szervezett megannyi érdekes és érdemes vitát, könyvbemutatót vagy kiállítást idézik fel az emlékezetünkben.
Kicsoda tehát a 75 éves Kántor Lajos? Mondhatnánk röviden: (fő)szerkesztő, irodalomtörténész, irodalmi, művészeti és művelődési életünk több mint fél évszázados napszámosa. A legfiatalabb generációknak persze tartozunk annak elmondásával, hogy a Kántor nem valamiféle családnév a „Kántor–Láng”-ból, hanem valójában Kántor Lajos, aki Láng Gusztávval együtt a társszerzője annak az erdélyi irodalomtörténetnek, amelyet a legnehezebb időkben tettek a szerzők az asztalunkra, és amelyet a mai napig haszonnal forgat diák és tanár egyaránt.
Kántor Lajos persze mindezeknél jóval több, amolyan egyszemélyes intézmény, amelynek kisugárzása immár fél évszázada jelentős mértékben meghatározza kultúránkat, annak vitatémáit, irányvonalát. Aki ezt túlzottnak érezné, vegye a kezébe az egyik legutóbbi kötetét, a Könyv, grafika. Könyvművészet Erdélyben címűt, és azonnal megérti, hogy mire utalok. Egyébként most veszem észre, hogy az említett gyönyörű kötet tavaly jelent meg, nemsokára egy éve lesz annak, hogy bemutattuk, és azóta Kántor Lajos műhelyéből már több más könyvet is olvashattunk. Hiszen termékeny alkotó, akinek az íróasztalán mindig ott hever valamelyik aktuális téma iratcsomója, dokumentumkötege, valamilyen megírni való, kikívánkozó történet.
Kemény fába vágná a fejszéjét, aki fel akarná venni a versenyt Kántor Lajossal. Hetvenöt évesen is szerkeszti a Korunkat, vezeti a Kolozsvár Társaságot, heti rendszerességgel publicisztikát ír a Szabadságban, kiállításokat nyit meg, könyveket mutat be, és gondolkodó emberekkel folytat nyílt vitákat. Hogy megvilágosítsa az elméket, hogy tanítson, hogy az erdélyi művelődés ügyét előbbre vigye.
Hetvenötödik születésnapján kívánunk Kántor Lajosnak további remek könyveket, jó egészséget és erőt ahhoz a szerteágazó alkotói és szervezői munkához, amelyet – örömünkre – akkora lelkesedéssel folytat. Isten éltessen, Kántor Lajos!
TIBORI SZABÓ ZOLTÁN
Szabadság (Kolozsvár)
2012. augusztus 7.
Mesterek és barátok
Olvastatókönyvnek nevezi Borcsa János új kötetét (Értékkeresők – értékalkotók. Kritikák, portrék, tanulmányok. Kriterion Könyvkiadó Kolozsvár, 2012.) Váry O. Péter a Háromszékben közölt recenziójában. (2012. június 30.)
Borcsa könyve első ciklusának a beszédes Mesterek címet adta. Akikről könyveik kapcsán ír (a közlés rendjében): Beke György, Cs. Gyimesi Éva, Fábián Ernő, Jancsik Pál, Kántor Lajos, Murvai Olga, Király László, Láng Gusztáv, Méliusz József, Molter Károly, Pomogáts Béla. A második a szintén sokatmondó Barátok címet viseli, benne az idejekorán eltávozott Boér Géza mellett olyan kortárs szerzőket „olvastat” Borcsa tanár úr, mint (ugyancsak a közlés rendjében) Bogdán László, Bölöni Domokos, Cseke Péter, Egyed Emese, Fekete Vince, Ferenczes István, Kovács András Ferenc, Markó Béla, Nagy Attila, Tompa Andrea.
Mazsolázzunk ezekből a szövegekből! Cs. Gyimesi Éva Szem a láncban. Bevezetés a szekusdossziék hermeneutikájába című könyve kapcsán ezt olvassuk: „Az állambiztonsági gépezetnek a működését, illetve a diktatúrának az egyes ember mindennapjaiban való jelenlétét szemléltetik a kötetben közölt állambiztonsági dokumentumok, s beilleszthetők azon történelmi források közé, amelyek a kommunizmus utolsó tíz-tizenöt évének társadalmi és nemzetiségi elnyomását, valamint az ellenállás különböző, egyéni és kollektív formáit tükrözik Romániában. A tudományt szolgálja ilyen tekintetben a Szem a láncban, de egyúttal erdélyi-romániai társadalmunk erkölcsi-szellemi megújulásához is hozzájárulhat, ahhoz a történelmi tisztánlátáshoz, amely esetleg megóvhat az új demokráciák és a globalizmus nem kevésbé súlyos provokációitól, mint amilyenek elé a letűnt totalitárius rendszerek állították az egyént és a közösségeket az utóbbi ötven-hatvan évben.” Fábián Ernőről megállapítja, hogy „már 1984-ben tisztázta a maga számára – amit nem sokkal később néhány neves írástudó társával meg is valósítanak –: a pártállami keretek és nyilvánosság helyett egy titkos, föld alatti fórumot és nyilvánosságot kell választania, hogy szabadon megnyilvánulhasson. Ez volt számára a Limes-kör 1985–1986-ban. ‘Egyszer s mindenkorra le kell számolni azzal az illúzióval – írta 1984-ben –, hogy egy monolitikus politikai rendszerben el lehet valamit érni érveléssel, a tények és a gondolkodás bizonyító erejével. Az utak elválnak egymástól. Választani kell az eszközlét és a szabad gondolkodás között. Ha valaki a szabad gondolkodást választja, ez a magatartásában, viselkedésében kell megnyilatkozzon, a példaadás erkölcsében.’ (78.) Egy tartalmas írástudói élet végső üzenetének is tekinthető az idézett naplóbejegyzés.” Ferenczes István költői szerepjátékáról ekként vélekedik a szerző: „…nemcsak Esteban Zazpi De Vascos Y Aitzgorri fiktív költő verseit alkotja meg, de hozzájuk egy életrajzot és szellemi portrét is felvázol a kötetet bevezető és záró részben (Prológus helyett, Epilógus helyett), valamint a versek egy részéhez kapcsolódó kommentárokban és lábjegyzetekben, s e létrehozott modell révén egy saját lehetséges pályaalakulást is meglebegtet, illetve szellemi kalandjait is szemlélteti, éppen kétszáz évvel korábbi időbe (1746 hősének feltételezett születési éve, ő maga pedig 1945-ben született) helyezve azt. Így, a koramodernségbe helyezett idegen és távoli költőben mutatja meg önmagát az utómodern kor egyik erdélyi magyar költője.” Király László írói munkásságát így mutatja be: „Az Akasztóhegy című kötet versei Király költői pályájának egy markáns vonulatát mutatják be, éspedig a tág értelemben vett szülőföld, azaz egy érzület, a hazával kapcsolatba hozható érzésvilág, valamint egy eszmekör ihlette és szülte versek sorozatán keresztül. Ez az érzület és eszmekör különben Király regényvilágában is jelen van, a Kék farkasok (1972) fiatal költő hőséből egy alkalommal például felkiáltásként szakad fel az érzés: ‘Uramisten, milyen nagy dolog, amikor otthon van az ember, vagy amikor hazatalál!’ Sőt, magának a helynek, az igazi otthonnak a részleteit is felvázolja a huszadik század közepére eső zaklatott gyermekkort felidéző hős: ‘Mert volt nekünk is rendes otthonunk – mondja –, távoli, messzeség vizén úszó otthon, nagy, tisztára sepert udvarral, diófás, szederbokros kerttel, szőlőleveles tornácú házzal, melynek tágas szobáiban egész esztendőn át árván, pókhálósan álltak a nehéz diófa bútorok. Volt otthonunk, ahova haza lehetett menni, de ahol két csodálatos öregember csak nyaranta örülhetett látogatásainknak. A nyár hazavitt, de az ősz elhozott mindig.’ A gyermekkornak ezek a helyszínei a tisztaságra és szépségre emlékeztetik a hőst, mivelhogy – elmélkedik – ‘ez a hely a legszebb, legzavartalanabb emlékek őrzője’, s újra találkozni azzal a hellyel kivételes alkalom a hős számára, hiszen a ‘legmélyebb nyomokat’ véste belé.” Markó Béla Tulajdonképpen minden című, 2009-es kötetének verseiről szólva a kritikus megállapítja, hogy azok nagy részének „nem eszmei az indítéka, hanem nagyon is konkrét-tapasztalati, érzelmi és élményszerű, viszont Markó ezekkel is általában az elvont gondolatiságot célozza meg. A látó szemnek vagy az értő értelemnek a kis dolgokban mutatkoznak meg a nagyok, az általános érvényűek, a konkrétból kiindulva könnyedén jut el az absztraktig, minthogy Markó elvonatkoztatás iránti érzéke és hajlama fokozott, de hasonlóképpen erénye az intenzív képi látásmód. Ugyanolyan könnyedén uralja a logikai ‘mutatványokat’ és konstrukciókat, mint az elemi dolgok és jelenségek plasztikus megragadását. Ennek is, annak is a szépségét érzékelteti a költő.”
Figyelmet érdemlő, hogy jóllehet Borcsa János munkássága korántsem szorítkozik az erdélyi irodalomra, nevét jól ismerik, munkásságát becsülik az anyaországban, hiszen a különböző irodalmi fórumokon rendszeresen jelentkezik kritikáival, tanulmányaival, könyveit értékelően jegyzi a szakma, ő maga elsősorban mégis a szülőföld olvasótáborát siet tájékoztatni, nekünk segít eligazodni – a gazdasági gondok ellenére is meglehetősen gazdag – könyvkínálatban. Az értékfelmutatás nemes feladatát tehát egyetlen pillanatra sem téveszti szem elől. Ezt mutatja az is, hogy a kötet huszonnégy írásából tizenkettő a Székelyföld című folyóiratban látott napvilágot, öt a sepsiszentgyörgyi Háromszék című napilapban, kettő-kettő a Kortárs, illetve a Bárka, egy-egy pedig a Forrás, az Irodalmi Jelen és a Korunk hasábjain jelent meg első közlésként. Az sem érdektelen, hogy viszonylag friss terméséből válogatott a szerző: csak egy-egy szöveg való 2005-ből, illetve 2007-ből, kettő 2008-ból, kettő 2009-ből, viszont hét-hét 2010-ből és 2011-ből, kettő pedig 2012-es keltezésű.
BÖLÖNI DOMOKOS
Szabadság (Kolozsvár)
Olvastatókönyvnek nevezi Borcsa János új kötetét (Értékkeresők – értékalkotók. Kritikák, portrék, tanulmányok. Kriterion Könyvkiadó Kolozsvár, 2012.) Váry O. Péter a Háromszékben közölt recenziójában. (2012. június 30.)
Borcsa könyve első ciklusának a beszédes Mesterek címet adta. Akikről könyveik kapcsán ír (a közlés rendjében): Beke György, Cs. Gyimesi Éva, Fábián Ernő, Jancsik Pál, Kántor Lajos, Murvai Olga, Király László, Láng Gusztáv, Méliusz József, Molter Károly, Pomogáts Béla. A második a szintén sokatmondó Barátok címet viseli, benne az idejekorán eltávozott Boér Géza mellett olyan kortárs szerzőket „olvastat” Borcsa tanár úr, mint (ugyancsak a közlés rendjében) Bogdán László, Bölöni Domokos, Cseke Péter, Egyed Emese, Fekete Vince, Ferenczes István, Kovács András Ferenc, Markó Béla, Nagy Attila, Tompa Andrea.
Mazsolázzunk ezekből a szövegekből! Cs. Gyimesi Éva Szem a láncban. Bevezetés a szekusdossziék hermeneutikájába című könyve kapcsán ezt olvassuk: „Az állambiztonsági gépezetnek a működését, illetve a diktatúrának az egyes ember mindennapjaiban való jelenlétét szemléltetik a kötetben közölt állambiztonsági dokumentumok, s beilleszthetők azon történelmi források közé, amelyek a kommunizmus utolsó tíz-tizenöt évének társadalmi és nemzetiségi elnyomását, valamint az ellenállás különböző, egyéni és kollektív formáit tükrözik Romániában. A tudományt szolgálja ilyen tekintetben a Szem a láncban, de egyúttal erdélyi-romániai társadalmunk erkölcsi-szellemi megújulásához is hozzájárulhat, ahhoz a történelmi tisztánlátáshoz, amely esetleg megóvhat az új demokráciák és a globalizmus nem kevésbé súlyos provokációitól, mint amilyenek elé a letűnt totalitárius rendszerek állították az egyént és a közösségeket az utóbbi ötven-hatvan évben.” Fábián Ernőről megállapítja, hogy „már 1984-ben tisztázta a maga számára – amit nem sokkal később néhány neves írástudó társával meg is valósítanak –: a pártállami keretek és nyilvánosság helyett egy titkos, föld alatti fórumot és nyilvánosságot kell választania, hogy szabadon megnyilvánulhasson. Ez volt számára a Limes-kör 1985–1986-ban. ‘Egyszer s mindenkorra le kell számolni azzal az illúzióval – írta 1984-ben –, hogy egy monolitikus politikai rendszerben el lehet valamit érni érveléssel, a tények és a gondolkodás bizonyító erejével. Az utak elválnak egymástól. Választani kell az eszközlét és a szabad gondolkodás között. Ha valaki a szabad gondolkodást választja, ez a magatartásában, viselkedésében kell megnyilatkozzon, a példaadás erkölcsében.’ (78.) Egy tartalmas írástudói élet végső üzenetének is tekinthető az idézett naplóbejegyzés.” Ferenczes István költői szerepjátékáról ekként vélekedik a szerző: „…nemcsak Esteban Zazpi De Vascos Y Aitzgorri fiktív költő verseit alkotja meg, de hozzájuk egy életrajzot és szellemi portrét is felvázol a kötetet bevezető és záró részben (Prológus helyett, Epilógus helyett), valamint a versek egy részéhez kapcsolódó kommentárokban és lábjegyzetekben, s e létrehozott modell révén egy saját lehetséges pályaalakulást is meglebegtet, illetve szellemi kalandjait is szemlélteti, éppen kétszáz évvel korábbi időbe (1746 hősének feltételezett születési éve, ő maga pedig 1945-ben született) helyezve azt. Így, a koramodernségbe helyezett idegen és távoli költőben mutatja meg önmagát az utómodern kor egyik erdélyi magyar költője.” Király László írói munkásságát így mutatja be: „Az Akasztóhegy című kötet versei Király költői pályájának egy markáns vonulatát mutatják be, éspedig a tág értelemben vett szülőföld, azaz egy érzület, a hazával kapcsolatba hozható érzésvilág, valamint egy eszmekör ihlette és szülte versek sorozatán keresztül. Ez az érzület és eszmekör különben Király regényvilágában is jelen van, a Kék farkasok (1972) fiatal költő hőséből egy alkalommal például felkiáltásként szakad fel az érzés: ‘Uramisten, milyen nagy dolog, amikor otthon van az ember, vagy amikor hazatalál!’ Sőt, magának a helynek, az igazi otthonnak a részleteit is felvázolja a huszadik század közepére eső zaklatott gyermekkort felidéző hős: ‘Mert volt nekünk is rendes otthonunk – mondja –, távoli, messzeség vizén úszó otthon, nagy, tisztára sepert udvarral, diófás, szederbokros kerttel, szőlőleveles tornácú házzal, melynek tágas szobáiban egész esztendőn át árván, pókhálósan álltak a nehéz diófa bútorok. Volt otthonunk, ahova haza lehetett menni, de ahol két csodálatos öregember csak nyaranta örülhetett látogatásainknak. A nyár hazavitt, de az ősz elhozott mindig.’ A gyermekkornak ezek a helyszínei a tisztaságra és szépségre emlékeztetik a hőst, mivelhogy – elmélkedik – ‘ez a hely a legszebb, legzavartalanabb emlékek őrzője’, s újra találkozni azzal a hellyel kivételes alkalom a hős számára, hiszen a ‘legmélyebb nyomokat’ véste belé.” Markó Béla Tulajdonképpen minden című, 2009-es kötetének verseiről szólva a kritikus megállapítja, hogy azok nagy részének „nem eszmei az indítéka, hanem nagyon is konkrét-tapasztalati, érzelmi és élményszerű, viszont Markó ezekkel is általában az elvont gondolatiságot célozza meg. A látó szemnek vagy az értő értelemnek a kis dolgokban mutatkoznak meg a nagyok, az általános érvényűek, a konkrétból kiindulva könnyedén jut el az absztraktig, minthogy Markó elvonatkoztatás iránti érzéke és hajlama fokozott, de hasonlóképpen erénye az intenzív képi látásmód. Ugyanolyan könnyedén uralja a logikai ‘mutatványokat’ és konstrukciókat, mint az elemi dolgok és jelenségek plasztikus megragadását. Ennek is, annak is a szépségét érzékelteti a költő.”
Figyelmet érdemlő, hogy jóllehet Borcsa János munkássága korántsem szorítkozik az erdélyi irodalomra, nevét jól ismerik, munkásságát becsülik az anyaországban, hiszen a különböző irodalmi fórumokon rendszeresen jelentkezik kritikáival, tanulmányaival, könyveit értékelően jegyzi a szakma, ő maga elsősorban mégis a szülőföld olvasótáborát siet tájékoztatni, nekünk segít eligazodni – a gazdasági gondok ellenére is meglehetősen gazdag – könyvkínálatban. Az értékfelmutatás nemes feladatát tehát egyetlen pillanatra sem téveszti szem elől. Ezt mutatja az is, hogy a kötet huszonnégy írásából tizenkettő a Székelyföld című folyóiratban látott napvilágot, öt a sepsiszentgyörgyi Háromszék című napilapban, kettő-kettő a Kortárs, illetve a Bárka, egy-egy pedig a Forrás, az Irodalmi Jelen és a Korunk hasábjain jelent meg első közlésként. Az sem érdektelen, hogy viszonylag friss terméséből válogatott a szerző: csak egy-egy szöveg való 2005-ből, illetve 2007-ből, kettő 2008-ból, kettő 2009-ből, viszont hét-hét 2010-ből és 2011-ből, kettő pedig 2012-es keltezésű.
BÖLÖNI DOMOKOS
Szabadság (Kolozsvár)
2012. augusztus 7.
Félezer fiatal a színjátszás bűvöletében
Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) augusztus 2. és 6. között Magyarsároson szervezte meg a XVI. ODFIE Színjátszó találkozót, melynek idén a Vásáros nevet adták. A találkozóra 16 színjátszó csoport nevezett be, a helyi unitárius ifjúsági egyletek képviseletében.
A rendezvény csütörtök délben érkezéssel, beiratkozással, elszállásolással kezdődött, délután pedig ünnepélyes zenés-zászlós felvonulással köszöntötték egymást és a falubelieket a Magyarsárosra érkezett fiatalok. Az üdvözlő beszédek után bemutatkoztak a színjátszó csapatok, majd a napot hatalmas tábortűz zárta.
Pénteken és szombaton a reggeli áhítat után estig előadásokat nézhettek a résztvevők, valamint a háromfős bíráló bizottság; az előadásokat szakemberek által vezetett műhelymunkák egészítették ki, majd esténként bulik, koncertek oszlatták a verseny lázát. Vasárnap Lakatos Sándor székelykeresztúri lelkész-vallástanár tartott istentiszteletet, majd délután, a gálaműsor keretében történt a díjkiosztás. Az első helyezést a kolozsvári Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet nyerte el, második lett Szabéd egyletes csapata, akik a közönség díját is hazavihették, a harmadik díjat pedig a székelyudvarhelyi SZIJUK csapata kapta. A kolozsváriak még egy díjat hazahoztak: Román Esztert a legjobb női alakításért jutalmazták.
Szabadság (Kolozsvár)
Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) augusztus 2. és 6. között Magyarsároson szervezte meg a XVI. ODFIE Színjátszó találkozót, melynek idén a Vásáros nevet adták. A találkozóra 16 színjátszó csoport nevezett be, a helyi unitárius ifjúsági egyletek képviseletében.
A rendezvény csütörtök délben érkezéssel, beiratkozással, elszállásolással kezdődött, délután pedig ünnepélyes zenés-zászlós felvonulással köszöntötték egymást és a falubelieket a Magyarsárosra érkezett fiatalok. Az üdvözlő beszédek után bemutatkoztak a színjátszó csapatok, majd a napot hatalmas tábortűz zárta.
Pénteken és szombaton a reggeli áhítat után estig előadásokat nézhettek a résztvevők, valamint a háromfős bíráló bizottság; az előadásokat szakemberek által vezetett műhelymunkák egészítették ki, majd esténként bulik, koncertek oszlatták a verseny lázát. Vasárnap Lakatos Sándor székelykeresztúri lelkész-vallástanár tartott istentiszteletet, majd délután, a gálaműsor keretében történt a díjkiosztás. Az első helyezést a kolozsvári Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet nyerte el, második lett Szabéd egyletes csapata, akik a közönség díját is hazavihették, a harmadik díjat pedig a székelyudvarhelyi SZIJUK csapata kapta. A kolozsváriak még egy díjat hazahoztak: Román Esztert a legjobb női alakításért jutalmazták.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. augusztus 7.
Homoródjánosfalva nagy napja
Homoródjánosfalva nem tartozik a Székelyföld nagy és ismert települései sorába. Ez a falu a közigazgatási átszervezés következtében Brassó megyéhez került (1968), de mindmáig él a köztudatban, hogy valaha Udvarhelyszékhez tartozott. A Bécsi Döntés után (1940) a szomszédos Homoróddaróccal együtt az akkori Magyarország egyik határközségét, Udvarhelyszék legdélebbi községét képezte. Jelenleg mindössze öt alsó tagozatos gyermek él a faluban – ők iskolabusszal – a szomszédos Darócra járnak át, tíz fővel azonban működik az óvoda.
Az önkormányzat tanácsosának, az unitárius lelkésznek, a keblitanácsnak, a közbirtokosságnak és a mindössze 157 főből álló lakosságnak köszönhetően a település minden középülete megújulhatott az utóbbi években. Most fejezték be a templom, a lelkészi lakás és az egykori szövetkezeti bolt renoválását.
Vasárnap falunapot tartottak abból az alkalomból, hogy vendégül láttak egy 25 fős küldöttséget a magyarországi Kardoskútról. A Kardoskúttal fennálló kapcsolat 1998 óta működik a helyi és a daróci pedagógusok kezdeményezésére, a falunapot mindig augusztus első vasárnapjára szervezik.
Az ünnepi istentisztelet után felavatták a visszaszerzett és megújult boltot, amelynek helyiségeiben a közbirtokosság nyit irodát, illetve lehetőség nyílik majd ott különböző közösségi rendezvények megtartására is. Az emléktábla nem készült el ugyan, de hamarosan sor fog kerülni annak leleplezésére is, hiszen ez az objektum máris felvette a helyi kötődésű, a helyi temetőben nyugvó Jánosfalvi Sándor István (1804-1879) unitárius lelkész, politikus és közíró nevét.
Simó Márton
Székelyhon.ro
Homoródjánosfalva nem tartozik a Székelyföld nagy és ismert települései sorába. Ez a falu a közigazgatási átszervezés következtében Brassó megyéhez került (1968), de mindmáig él a köztudatban, hogy valaha Udvarhelyszékhez tartozott. A Bécsi Döntés után (1940) a szomszédos Homoróddaróccal együtt az akkori Magyarország egyik határközségét, Udvarhelyszék legdélebbi községét képezte. Jelenleg mindössze öt alsó tagozatos gyermek él a faluban – ők iskolabusszal – a szomszédos Darócra járnak át, tíz fővel azonban működik az óvoda.
Az önkormányzat tanácsosának, az unitárius lelkésznek, a keblitanácsnak, a közbirtokosságnak és a mindössze 157 főből álló lakosságnak köszönhetően a település minden középülete megújulhatott az utóbbi években. Most fejezték be a templom, a lelkészi lakás és az egykori szövetkezeti bolt renoválását.
Vasárnap falunapot tartottak abból az alkalomból, hogy vendégül láttak egy 25 fős küldöttséget a magyarországi Kardoskútról. A Kardoskúttal fennálló kapcsolat 1998 óta működik a helyi és a daróci pedagógusok kezdeményezésére, a falunapot mindig augusztus első vasárnapjára szervezik.
Az ünnepi istentisztelet után felavatták a visszaszerzett és megújult boltot, amelynek helyiségeiben a közbirtokosság nyit irodát, illetve lehetőség nyílik majd ott különböző közösségi rendezvények megtartására is. Az emléktábla nem készült el ugyan, de hamarosan sor fog kerülni annak leleplezésére is, hiszen ez az objektum máris felvette a helyi kötődésű, a helyi temetőben nyugvó Jánosfalvi Sándor István (1804-1879) unitárius lelkész, politikus és közíró nevét.
Simó Márton
Székelyhon.ro
2012. augusztus 7.
Egyik jobb, mint a másik...
Kérdéses, hogy akad-e még az országban olyan gondolkodó ember, akit megtéveszt a Ponta–Antonescu páros legújabb vezércsele, a tegnap sebtében bejelentett kormányátalakítás. Már önmagában a kifejezés is kérdéseket vet fel: lehet-e kormányátalakításról beszélni, ha – mint naponta tapasztaljuk – voltaképpen nincs is kormányzás, csak szűnni nem akaró hadakozás?
Nem valószínű, hogy bárki is bevenné a maszlagot, és három hónapnyi, botrányokkal tűzdelt időszak után abban kezdene reménykedni, az új tárcavezetők új lendületet, frissességet hozhatnak az ország vezetésébe. Nemcsak azért, mert az őszi választásokig csak szűk három hónap van még hátra, hanem azért is, mert az új miniszterek még rosszabbak hírében állnak, mint az eddigiek. Elég, ha Mircea Duşa, Hargita megyei románokat féltő politikus belügyminiszteri kinevezésére gondolunk, de említhetnénk Mona Pivnicerut, az igazságügyi tárca élére egyelőre csak javasolt bírót, akinek egyetlen érdeme, hogy visítva védte az igazságszolgáltatás mundérját, amikor Traian Băsescu az általunk is jól ismert gondokat sorolta. Bizakodásra pedig azért sincs semmi okunk, mert a cserék mögött a kényszerhelyzeten, illetve taktikai és megítélési megfontolásokon kívül semmi más nem áll. Lássuk csak, mit is akar leplezni voltaképpen a hatalmas leszámolási lendületben már-már önmagának is hadat üzenő kormányfő. Kezdődött ugyanis a nap Ioan Rus belügyi, illetve Victor Paul Dobre közigazgatásért felelős megbízott miniszter lemondásával. A belügyér gesztusa, ha kissé megkésett is, még akár üdvözlendő is lehetne. Miután az általa vezetett intézmény szervezte a Traian Băsescu leváltásáról szóló népszavazást, és annak sikertelenségét maga ismerte el közvetett módon a választói névjegyzékben szereplők számának közlésével, vélhetően nem akart tovább részt venni főnökei abszurd harcában, melyet senki sem ért, de amelynek, úgy tűnik, egy a lényege: szomszédokkal és lépcsőházfelelősökkel addig számoltatják a szavazatokat, választópolgárokat, holtakat és élőket, míg számukra kedvező eredményt kapnak. Rosszuleshetett Pontáéknak az is, hogy miközben politikai nyomásgyakorlásra panaszkodott, Rus nemcsak Traian Băsescut, hanem Crin Antonescut is megnevezte. A többi helycsere meg szépen elfedte az ország egyre súlyosabb gazdasági helyzetét ismertető, a politikai osztályt szokatlanul élesen bíráló jegybankelnök, Mugur Isărescu hangját. Kit érdekel itt az euróárfolyam, az uniós pénzek lehívásában tapasztalható lemaradás, az Európából begyűrűző újabb válsághullám? Az már csak hab a tortán, hogy este lemondott az amúgy elismert gazdasági szakember hírében álló, vállalkozói világért felelős miniszter, Lucian Isar is, aki eddig leginkább abban fáradozott, hogy külföldi befektetőket próbált Romániába csábítani. Minek nekünk azok? Fő, hogy van hat új miniszterünk, egyik jobb, mint a másik…
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Kérdéses, hogy akad-e még az országban olyan gondolkodó ember, akit megtéveszt a Ponta–Antonescu páros legújabb vezércsele, a tegnap sebtében bejelentett kormányátalakítás. Már önmagában a kifejezés is kérdéseket vet fel: lehet-e kormányátalakításról beszélni, ha – mint naponta tapasztaljuk – voltaképpen nincs is kormányzás, csak szűnni nem akaró hadakozás?
Nem valószínű, hogy bárki is bevenné a maszlagot, és három hónapnyi, botrányokkal tűzdelt időszak után abban kezdene reménykedni, az új tárcavezetők új lendületet, frissességet hozhatnak az ország vezetésébe. Nemcsak azért, mert az őszi választásokig csak szűk három hónap van még hátra, hanem azért is, mert az új miniszterek még rosszabbak hírében állnak, mint az eddigiek. Elég, ha Mircea Duşa, Hargita megyei románokat féltő politikus belügyminiszteri kinevezésére gondolunk, de említhetnénk Mona Pivnicerut, az igazságügyi tárca élére egyelőre csak javasolt bírót, akinek egyetlen érdeme, hogy visítva védte az igazságszolgáltatás mundérját, amikor Traian Băsescu az általunk is jól ismert gondokat sorolta. Bizakodásra pedig azért sincs semmi okunk, mert a cserék mögött a kényszerhelyzeten, illetve taktikai és megítélési megfontolásokon kívül semmi más nem áll. Lássuk csak, mit is akar leplezni voltaképpen a hatalmas leszámolási lendületben már-már önmagának is hadat üzenő kormányfő. Kezdődött ugyanis a nap Ioan Rus belügyi, illetve Victor Paul Dobre közigazgatásért felelős megbízott miniszter lemondásával. A belügyér gesztusa, ha kissé megkésett is, még akár üdvözlendő is lehetne. Miután az általa vezetett intézmény szervezte a Traian Băsescu leváltásáról szóló népszavazást, és annak sikertelenségét maga ismerte el közvetett módon a választói névjegyzékben szereplők számának közlésével, vélhetően nem akart tovább részt venni főnökei abszurd harcában, melyet senki sem ért, de amelynek, úgy tűnik, egy a lényege: szomszédokkal és lépcsőházfelelősökkel addig számoltatják a szavazatokat, választópolgárokat, holtakat és élőket, míg számukra kedvező eredményt kapnak. Rosszuleshetett Pontáéknak az is, hogy miközben politikai nyomásgyakorlásra panaszkodott, Rus nemcsak Traian Băsescut, hanem Crin Antonescut is megnevezte. A többi helycsere meg szépen elfedte az ország egyre súlyosabb gazdasági helyzetét ismertető, a politikai osztályt szokatlanul élesen bíráló jegybankelnök, Mugur Isărescu hangját. Kit érdekel itt az euróárfolyam, az uniós pénzek lehívásában tapasztalható lemaradás, az Európából begyűrűző újabb válsághullám? Az már csak hab a tortán, hogy este lemondott az amúgy elismert gazdasági szakember hírében álló, vállalkozói világért felelős miniszter, Lucian Isar is, aki eddig leginkább abban fáradozott, hogy külföldi befektetőket próbált Romániába csábítani. Minek nekünk azok? Fő, hogy van hat új miniszterünk, egyik jobb, mint a másik…
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. augusztus 7.
Módosult a határon túli magyarok magyarországi egészségügyi ellátásának támogatása
Módosult a határon túli magyarok magyarországi egészségügyi ellátásának támogatásáról szóló rendelet - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Nemzetpolitikai Államtitkársága és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egészségügyi államtitkársága kedden az MTI-vel.
A közös közlemény szerint a rendelet július 15-ével módosult, az abban szereplő egyes - magyarországi - egészségügyi ellátások utáni, meghatározott mértékű támogatást az Ukrajnában és a Szerbiában élő, magyar nemzetiségű betegek igényelhetik.
A módosított rendelet értelmében a magyarországi egészségügyi ellátás támogatására vonatkozó kérelmet a beteg, illetve annak írásbeli meghatalmazása esetén a beteg hozzátartozója vagy a kezelőorvosa személyesen vagy postai úton nyújthatja be a beteg lakóhelye szerinti országban, az ellátást megelőzően, az erre kijelölt szervezetnél.
Ez a szervezet Kárpátalján a magyarországi Kőszikla Alapítvány, a munkácsi Keresztyén Egészségügyi Központ bevonásával. Utóbbi központ munkácsi és tiszaújlaki intézményeiben történik a magyarországi gyógykezeléshez támogatást igénylő kárpátaljai magyar nemzetiségű betegek ügyeinek teljes körű intézése.
A Vajdaság esetében a Concordia Minoritatis Hungaricae (CMH) Polgári Egyesület irodái látják el ezt a feladatot.
"A fentieken túl bármilyen más, egészségügyi szolgáltatást közvetítő, hazai vagy határon túl működő iroda nem léphet fel - a határon túli magyarok magyarországi egészségügyi ellátásának támogatásáról szóló rendelet szerint - támogatott egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés közvetítése céljából" - áll a közleményben.
MTI
Módosult a határon túli magyarok magyarországi egészségügyi ellátásának támogatásáról szóló rendelet - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Nemzetpolitikai Államtitkársága és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egészségügyi államtitkársága kedden az MTI-vel.
A közös közlemény szerint a rendelet július 15-ével módosult, az abban szereplő egyes - magyarországi - egészségügyi ellátások utáni, meghatározott mértékű támogatást az Ukrajnában és a Szerbiában élő, magyar nemzetiségű betegek igényelhetik.
A módosított rendelet értelmében a magyarországi egészségügyi ellátás támogatására vonatkozó kérelmet a beteg, illetve annak írásbeli meghatalmazása esetén a beteg hozzátartozója vagy a kezelőorvosa személyesen vagy postai úton nyújthatja be a beteg lakóhelye szerinti országban, az ellátást megelőzően, az erre kijelölt szervezetnél.
Ez a szervezet Kárpátalján a magyarországi Kőszikla Alapítvány, a munkácsi Keresztyén Egészségügyi Központ bevonásával. Utóbbi központ munkácsi és tiszaújlaki intézményeiben történik a magyarországi gyógykezeléshez támogatást igénylő kárpátaljai magyar nemzetiségű betegek ügyeinek teljes körű intézése.
A Vajdaság esetében a Concordia Minoritatis Hungaricae (CMH) Polgári Egyesület irodái látják el ezt a feladatot.
"A fentieken túl bármilyen más, egészségügyi szolgáltatást közvetítő, hazai vagy határon túl működő iroda nem léphet fel - a határon túli magyarok magyarországi egészségügyi ellátásának támogatásáról szóló rendelet szerint - támogatott egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés közvetítése céljából" - áll a közleményben.
MTI
2012. augusztus 8.
Svájci lap: Románia Alkotmánybírósága segítség után kiált
Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyért felelős biztosa súlyos aggodalmát fejezte ki a politikai nyomás- gyakorlás miatt, amelynek Románia legfőbb bírái ki vannak téve, annak nyomán, hogy az alkotmánybíróság elnöke levelet írt a Bizottságnak – írja az SDA, Svájc vezető hírügynöksége. Az alkotmánybíróság elnöke, Zegrean Augustin, „sürgös értesítés" megjegyzéssel panaszt nyújtott be az Európai Bizottságához, az Európa Tanácshoz és az ENSZ Emberijogi Bizottságához, Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök kormányának súlyos beavatkozásai miatt az igazságügy tevékenységébe. A napilap felidézi, hogy a Traian Basescu felfüggesztett államelnök menesztéséről szóló népszavazás eredményességéről az alkotmánybíróságnak kell döntenie, majd felsorolja azokat a „súlyos beavatkozásokat“, amelyeket az elnök a bizottságnak megküldött.
Zegrean szerint az alkotmánybíróság egyik döntése során az egyik bíró azért nem szavazott, mert megfenyegették, őt és a családját is. A kormányfő kétségbe vonta az egyik bíró kinevezésének jogszerüségét. Crin Antonescu ideiglenes államelnök pedig egyenesen kijelentette, hogy a kormány az alkotmánybíróság döntésétől függetlenül kitart Basescu elbocsátása mellett.
Viviane Reding bitosította Zegreant, hogy az Európa Tanács „fokozott figyelemmel kiséri" a Romániai helyzetet és kész garantálni „a jogállamiság tiszteletben tartását, és az igazságszolgáltatás függetlenségét Romániában“.
A biztos kifejtette: nagyon aggódik a bírák megfenyegetése miatt. Felhívja a politikusok figyelmét arra, hogy egy bírát tilos megfélemlíteni a határozatának meghozatala elött, illetve bármiféle retorziót alkalmazni annak kellemetlen döntése nyomán – írja az SDA.
Erdély.ma
Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyért felelős biztosa súlyos aggodalmát fejezte ki a politikai nyomás- gyakorlás miatt, amelynek Románia legfőbb bírái ki vannak téve, annak nyomán, hogy az alkotmánybíróság elnöke levelet írt a Bizottságnak – írja az SDA, Svájc vezető hírügynöksége. Az alkotmánybíróság elnöke, Zegrean Augustin, „sürgös értesítés" megjegyzéssel panaszt nyújtott be az Európai Bizottságához, az Európa Tanácshoz és az ENSZ Emberijogi Bizottságához, Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök kormányának súlyos beavatkozásai miatt az igazságügy tevékenységébe. A napilap felidézi, hogy a Traian Basescu felfüggesztett államelnök menesztéséről szóló népszavazás eredményességéről az alkotmánybíróságnak kell döntenie, majd felsorolja azokat a „súlyos beavatkozásokat“, amelyeket az elnök a bizottságnak megküldött.
Zegrean szerint az alkotmánybíróság egyik döntése során az egyik bíró azért nem szavazott, mert megfenyegették, őt és a családját is. A kormányfő kétségbe vonta az egyik bíró kinevezésének jogszerüségét. Crin Antonescu ideiglenes államelnök pedig egyenesen kijelentette, hogy a kormány az alkotmánybíróság döntésétől függetlenül kitart Basescu elbocsátása mellett.
Viviane Reding bitosította Zegreant, hogy az Európa Tanács „fokozott figyelemmel kiséri" a Romániai helyzetet és kész garantálni „a jogállamiság tiszteletben tartását, és az igazságszolgáltatás függetlenségét Romániában“.
A biztos kifejtette: nagyon aggódik a bírák megfenyegetése miatt. Felhívja a politikusok figyelmét arra, hogy egy bírát tilos megfélemlíteni a határozatának meghozatala elött, illetve bármiféle retorziót alkalmazni annak kellemetlen döntése nyomán – írja az SDA.
Erdély.ma
2012. augusztus 8.
Vizsgálódik a diszkriminációellenes tanács a bányavidéki magyarság kiáltványa ügyében
Hivatalból vizsgálatot indított a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) az Új kiáltó szó a nagybányai és bányavidéki magyarságért! című kiáltvány ügyében, melyben nagybányai magyar értelmiségiek a román nemzetbe való beolvadás veszélyeire figyelmeztetnek.
A Krónika című napilap internetes oldalán idézte a diszkriminációellenes tanács szerdai döntését, mely szerint megvizsgálják: sérti-e a diszkrimináció megelőzéséről és büntetéséről szóló jogszabály előírásait a kiáltvány, amelyet a nagybányai és bányavidéki magyar közélet, művelődés és civil társadalom képviselői, egyházi emberek, politikusok, pedagógusok írtak alá. A Bányavidéki új Szóban közölt, május 31-i keltezésű kiáltvány a többségi román nemzetbe való beolvadás veszélyeire, a magyar oktatás elsorvadására, a magyarság asszimilációjára hívja fel a figyelmet.
A román sajtó az elmúlt napokban figyelt fel a drámai hangvételű szövegre, mely a nagybányai magyarságot hatalmába kerítő betegségről beszél, és a betegség tünetei között a vegyes házasságok terjedését, az anyanyelvű oktatás elutasítását, az elvándorlást, a többségi nemzettestbe való „tiltakozás nélküli belesimulást" említette.
A Kiáltó szó a szülőknek és pedagógusoknak egyaránt üzen. Előbbieknek azt, hogy ne engedjenek az „így jobban érvényesül gyermekünk" divatjának, utóbbiaknak pedig azt, hogy ne csak tanítsák, hanem neveljék is a gyermekeket. A fiatalokat arra buzdítja, hogy magyar barátokat szerezzenek maguknak. A Krónika szerint a kiáltványt azt követően fogalmazták meg, hogy kiderült, a nagybányai magyar élet húzóemberei román osztályba íratták a gyermekeiket, és ezzel negatív példát állítottak a közösség elé.
Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács nagybányai származású elnöke szerdán elmondta, nem vesz részt a vizsgálatban, mivel a kiáltvány két aláírójához is személyes kapcsolat fűzi.
Azt is elmondta, hogy a testület hivatalos fordítást készíttet a kiáltvány szövegéről, mivel a román sajtóban megjelent részek pontatlanok. Ezt követően beidézik a feleket, majd döntenek az ügyben – tette hozzá.
MTI / Krónika
Erdély.ma
Hivatalból vizsgálatot indított a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) az Új kiáltó szó a nagybányai és bányavidéki magyarságért! című kiáltvány ügyében, melyben nagybányai magyar értelmiségiek a román nemzetbe való beolvadás veszélyeire figyelmeztetnek.
A Krónika című napilap internetes oldalán idézte a diszkriminációellenes tanács szerdai döntését, mely szerint megvizsgálják: sérti-e a diszkrimináció megelőzéséről és büntetéséről szóló jogszabály előírásait a kiáltvány, amelyet a nagybányai és bányavidéki magyar közélet, művelődés és civil társadalom képviselői, egyházi emberek, politikusok, pedagógusok írtak alá. A Bányavidéki új Szóban közölt, május 31-i keltezésű kiáltvány a többségi román nemzetbe való beolvadás veszélyeire, a magyar oktatás elsorvadására, a magyarság asszimilációjára hívja fel a figyelmet.
A román sajtó az elmúlt napokban figyelt fel a drámai hangvételű szövegre, mely a nagybányai magyarságot hatalmába kerítő betegségről beszél, és a betegség tünetei között a vegyes házasságok terjedését, az anyanyelvű oktatás elutasítását, az elvándorlást, a többségi nemzettestbe való „tiltakozás nélküli belesimulást" említette.
A Kiáltó szó a szülőknek és pedagógusoknak egyaránt üzen. Előbbieknek azt, hogy ne engedjenek az „így jobban érvényesül gyermekünk" divatjának, utóbbiaknak pedig azt, hogy ne csak tanítsák, hanem neveljék is a gyermekeket. A fiatalokat arra buzdítja, hogy magyar barátokat szerezzenek maguknak. A Krónika szerint a kiáltványt azt követően fogalmazták meg, hogy kiderült, a nagybányai magyar élet húzóemberei román osztályba íratták a gyermekeiket, és ezzel negatív példát állítottak a közösség elé.
Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács nagybányai származású elnöke szerdán elmondta, nem vesz részt a vizsgálatban, mivel a kiáltvány két aláírójához is személyes kapcsolat fűzi.
Azt is elmondta, hogy a testület hivatalos fordítást készíttet a kiáltvány szövegéről, mivel a román sajtóban megjelent részek pontatlanok. Ezt követően beidézik a feleket, majd döntenek az ügyben – tette hozzá.
MTI / Krónika
Erdély.ma
2012. augusztus 8.
A 13. századi leletanyagot tártak fel a gyergyószentmiklósi Both váránál
Értékes információkkal gazdagodtak a régészek a gyergyószentmiklósi Both váránál végzett kutatások során. Bár a vár keletkezéséről, lerombolásáról nincsenek írásos adatok, az 1960-as években végzett ásatások alátámasztják a vár létét.
Ennek hitelesítéséért 2009-ben kutatási munkálatokat kezdtek el a régészek. A feltárások most is zajlanak. A Gyergyószentmiklós Gyilkos-tó felőli kijáratánál található Both várához több monda is fűződik.
Az egyik monda szerint a 17. század végén Both András királybíró lakta családjával – ettől az időtől kezdve lett Both vára a neve. Orbán Balázs A Székelyföld leírásában adatokkal szolgál ugyan, ám építésének idejéről nincsenek írásos említések. Tarisznyás Márton és Székely Zoltán régészek az 1960-as években kutatásokat végeztek a valamikori vár területén. Munkájukról mindössze néhány soros jelentés maradt fenn, innen tudható, hogy ők az öt nap alatt feltárt falmaradványok és leletanyag alapján a 15–16. századra teszik a vár építését. Meghatározásuk szerint a vár a helyi lakosság számára menedékként szolgált.
A 2009-ben elkezdett újabb feltáró munkálatok a Tarisznyás Márton Múzeum régésze, Demjén Andrea vezetésével zajlanak. „Előbb az 1960-ban ásott egyik szelvényt nyitottuk újra, ekkor derült ki, hogy a kerítőfal méretei nem egyeznek meg a Tarisznyásék által feljegyzett adatokkal. A másfél méteres falak helyett 2,20-2,50 cm szélességű falakat találtunk, az építési technika is teljesen eltér a korábban jegyzettől. A belső és külső falsíkot hasított kövekkel, a közöttük lévő részt habarcsos mésszel rögzített kövekkel rakták ki” – magyarázta Demjén Andrea.
Az új kutatások során egy tornyot is feltártak, melynek építési technikája teljesen eltérő a kerítőfalétól. „A torony aljában, az égésrétegből előkerült kerámiatöredékek alapján állíthatjuk, hogy a 13. század vége előtt már állt a torony. A kerítőfalat sajnos nem sikerült keltezni, vélhetően jóval később épülhetett, mint a torony” – magyarázta a régész.
Egyelőre nem sikerült beazonosítani annak a frissen feltárt, kőből készült támpillérnek az építési idejét sem, melyet a régészek a torony északi falánál találtak, feltételezések szerint a leomlott fal javítására szolgált. „Jellegét, formáját és elhelyezkedését tekintve, kézenfekvőnek tűnik, hogy a várat egy tehetősebb főember magánvárként építtette. A feltehetően többszintes torony szükség esetén megfelelő védelmet biztosított. A vár szórványos leletanyaga arra utal, hogy alapvetően ritkán használták, nemesi lakójának állandó rezidenciája a település belterületén lehetett” – magyarázta a régész, hozzátéve, hogy szerintük Gyergyó vidékén a 13. században magánbirtok állhatott.
A szakember szerint a Both-vári ásatásnak rendkívüli jelentősége van, mivel a napvilágra került leletek és vármaradványok a középkori, az Árpád-kori Gyergyószentmiklós településének első tárgyi bizonyítékai. A kutatómunka a hétvégén lezárul, a leletek a múzeumba kerülnek, a falakat visszatemetik – közölte Demjén, hozzátéve: a kutatás lényege tulajdonképpen a jövendőbeli rekonstrukció, a vár maradványait turistalátványosságként szeretnék bemutatni.
Pethő Melánia
Krónika (Kolozsvár)
Értékes információkkal gazdagodtak a régészek a gyergyószentmiklósi Both váránál végzett kutatások során. Bár a vár keletkezéséről, lerombolásáról nincsenek írásos adatok, az 1960-as években végzett ásatások alátámasztják a vár létét.
Ennek hitelesítéséért 2009-ben kutatási munkálatokat kezdtek el a régészek. A feltárások most is zajlanak. A Gyergyószentmiklós Gyilkos-tó felőli kijáratánál található Both várához több monda is fűződik.
Az egyik monda szerint a 17. század végén Both András királybíró lakta családjával – ettől az időtől kezdve lett Both vára a neve. Orbán Balázs A Székelyföld leírásában adatokkal szolgál ugyan, ám építésének idejéről nincsenek írásos említések. Tarisznyás Márton és Székely Zoltán régészek az 1960-as években kutatásokat végeztek a valamikori vár területén. Munkájukról mindössze néhány soros jelentés maradt fenn, innen tudható, hogy ők az öt nap alatt feltárt falmaradványok és leletanyag alapján a 15–16. századra teszik a vár építését. Meghatározásuk szerint a vár a helyi lakosság számára menedékként szolgált.
A 2009-ben elkezdett újabb feltáró munkálatok a Tarisznyás Márton Múzeum régésze, Demjén Andrea vezetésével zajlanak. „Előbb az 1960-ban ásott egyik szelvényt nyitottuk újra, ekkor derült ki, hogy a kerítőfal méretei nem egyeznek meg a Tarisznyásék által feljegyzett adatokkal. A másfél méteres falak helyett 2,20-2,50 cm szélességű falakat találtunk, az építési technika is teljesen eltér a korábban jegyzettől. A belső és külső falsíkot hasított kövekkel, a közöttük lévő részt habarcsos mésszel rögzített kövekkel rakták ki” – magyarázta Demjén Andrea.
Az új kutatások során egy tornyot is feltártak, melynek építési technikája teljesen eltérő a kerítőfalétól. „A torony aljában, az égésrétegből előkerült kerámiatöredékek alapján állíthatjuk, hogy a 13. század vége előtt már állt a torony. A kerítőfalat sajnos nem sikerült keltezni, vélhetően jóval később épülhetett, mint a torony” – magyarázta a régész.
Egyelőre nem sikerült beazonosítani annak a frissen feltárt, kőből készült támpillérnek az építési idejét sem, melyet a régészek a torony északi falánál találtak, feltételezések szerint a leomlott fal javítására szolgált. „Jellegét, formáját és elhelyezkedését tekintve, kézenfekvőnek tűnik, hogy a várat egy tehetősebb főember magánvárként építtette. A feltehetően többszintes torony szükség esetén megfelelő védelmet biztosított. A vár szórványos leletanyaga arra utal, hogy alapvetően ritkán használták, nemesi lakójának állandó rezidenciája a település belterületén lehetett” – magyarázta a régész, hozzátéve, hogy szerintük Gyergyó vidékén a 13. században magánbirtok állhatott.
A szakember szerint a Both-vári ásatásnak rendkívüli jelentősége van, mivel a napvilágra került leletek és vármaradványok a középkori, az Árpád-kori Gyergyószentmiklós településének első tárgyi bizonyítékai. A kutatómunka a hétvégén lezárul, a leletek a múzeumba kerülnek, a falakat visszatemetik – közölte Demjén, hozzátéve: a kutatás lényege tulajdonképpen a jövendőbeli rekonstrukció, a vár maradványait turistalátványosságként szeretnék bemutatni.
Pethő Melánia
Krónika (Kolozsvár)
2012. augusztus 8.
Startol a XII. Csángó fesztivál
Egymást váltó népzenei koncertek és folklórműsorok mellett zenés-táncos felvonulás, valamint népművészeti vásár forgataga kínál kellemes időtöltést a szerdától vasárnapig (augusztus 8-12) tartó Csángó fesztiválon, amelynek a magyarországi Jászberény immár 22. alkalommal lesz a házigazdája.
Láng D. István, a rendezvény sajtófelelőse elmondta: az öt nap alatt mintegy 50 program, kereken 700 közreműködő, 20 zenekar, 10 helyi együttes és 20 hagyományőrző csapat várja a Jászság központjában az érdeklődőket. A gazdag hazai kínálatot iraki, ciprusi, mexikói és szerb együttes vendégjátéka színesíti.
A szerdai nyitónap A Jászsági bíró udvarában című műsorral indul, amely a jászsági táncokból és a térségben kialakult hagyományokból ad ízelítőt.
A leglátványosabbnak várhatóan a gálaműsorok ígérkeznek. Az elsőn, augusztus 9-én a Csík Zenekar, Ferenczi György és a Rackajam, valamint a Jászság Népi Együttes ad közös nagyszabású koncertet.
A város szabadtéri színpadán látható produkcióban a fellépők reményei szerint a népzene "magába szívja" a rockzene sodró erejét, megtartva saját autentikus értékeit - tette hozzá a sajtófelelős.
A pénteki gálaműsorban a szászcsávási zenekar koncertezik, közreműködik a Jászság Népi Együttes, valamint több külföldi tánccsoport. A szombati gálán erdélyi hagyományőrzők kapnak főszerepet, míg a vasárnapi program a búcsúzás jegyében telik.
A szűk egy hét alatt a közönség elé lép még a Fanfara Komplexa, Berka és a Szeres zenekar, az Illangó énekegyüttes, az ŐsKestar Balkán Band, a Zagyva Banda és a Parno Graszt zenekar.
A fesztiválon megtalálható majd az ízek utcája, lesz pálinka- és bormustra, valamint viselet-bemutatókat is megtekinthet a közönség.
Augusztus 11-én, szombaton délelőtt - a fesztivál hagyományos elemeként - rendezik meg a VI. magyar-magyar konferenciát, amelyen ezúttal a kisebbségi megmaradásról, a továbbélés határainkon belüli és túli lehetőségeiről esik majd szó.
A fesztiválon megtalálható majd az ízek utcája, lesz pálinka- és bormustra, valamint viselet-bemutatókat is megtekinthet a közönség.
Augusztus 11-én, szombaton délelőtt - a fesztivál hagyományos elemeként - rendezik meg a VI. magyar-magyar konferenciát, amelyen ezúttal a kisebbségi megmaradásról, a továbbélés határainkon belüli és túli lehetőségeiről esik majd szó.
Maszol.ro
Egymást váltó népzenei koncertek és folklórműsorok mellett zenés-táncos felvonulás, valamint népművészeti vásár forgataga kínál kellemes időtöltést a szerdától vasárnapig (augusztus 8-12) tartó Csángó fesztiválon, amelynek a magyarországi Jászberény immár 22. alkalommal lesz a házigazdája.
Láng D. István, a rendezvény sajtófelelőse elmondta: az öt nap alatt mintegy 50 program, kereken 700 közreműködő, 20 zenekar, 10 helyi együttes és 20 hagyományőrző csapat várja a Jászság központjában az érdeklődőket. A gazdag hazai kínálatot iraki, ciprusi, mexikói és szerb együttes vendégjátéka színesíti.
A szerdai nyitónap A Jászsági bíró udvarában című műsorral indul, amely a jászsági táncokból és a térségben kialakult hagyományokból ad ízelítőt.
A leglátványosabbnak várhatóan a gálaműsorok ígérkeznek. Az elsőn, augusztus 9-én a Csík Zenekar, Ferenczi György és a Rackajam, valamint a Jászság Népi Együttes ad közös nagyszabású koncertet.
A város szabadtéri színpadán látható produkcióban a fellépők reményei szerint a népzene "magába szívja" a rockzene sodró erejét, megtartva saját autentikus értékeit - tette hozzá a sajtófelelős.
A pénteki gálaműsorban a szászcsávási zenekar koncertezik, közreműködik a Jászság Népi Együttes, valamint több külföldi tánccsoport. A szombati gálán erdélyi hagyományőrzők kapnak főszerepet, míg a vasárnapi program a búcsúzás jegyében telik.
A szűk egy hét alatt a közönség elé lép még a Fanfara Komplexa, Berka és a Szeres zenekar, az Illangó énekegyüttes, az ŐsKestar Balkán Band, a Zagyva Banda és a Parno Graszt zenekar.
A fesztiválon megtalálható majd az ízek utcája, lesz pálinka- és bormustra, valamint viselet-bemutatókat is megtekinthet a közönség.
Augusztus 11-én, szombaton délelőtt - a fesztivál hagyományos elemeként - rendezik meg a VI. magyar-magyar konferenciát, amelyen ezúttal a kisebbségi megmaradásról, a továbbélés határainkon belüli és túli lehetőségeiről esik majd szó.
A fesztiválon megtalálható majd az ízek utcája, lesz pálinka- és bormustra, valamint viselet-bemutatókat is megtekinthet a közönség.
Augusztus 11-én, szombaton délelőtt - a fesztivál hagyományos elemeként - rendezik meg a VI. magyar-magyar konferenciát, amelyen ezúttal a kisebbségi megmaradásról, a továbbélés határainkon belüli és túli lehetőségeiről esik majd szó.
Maszol.ro
2012. augusztus 8.
Előtérben a nemzeti ügyek (EMI-tábor nyolcadszor)
Higgyünk népünk fölemelkedésében – ez a mottója a ma kezdődő nyolcadik EMI-tábornak, amelyet új helyszínen, a Gyergyószentmiklós melletti Borzonton szervez meg a tíz éve működő Erdélyi Magyar Ifjak. A százhúsz éve született Mindszenty József bíborostól kölcsönzött gondolat tükrözi, hogy a szervezők a Kárpát-medencei magyarság jövőjében bízó, azt építő stratégiákat szeretnének népszerűsíteni a meghirdetett programok révén. Az ötnapos táborban elhangzó előadások, kerekasztal-beszélgetések elsősorban a nemzeti ügyekre összpontosítanak, de bőven találnak maguknak tartalmas foglalkozást a gyermekek, a különböző korosztályú kézműveskedők, a művészetkedvelők és a boros ínyencségek iránt érdeklődők is. Az EMI a magyar politikából a Fidesz és a Jobbik részéről hívott előadókat, hazai szinten pedig minden magyar politikai képviseletet meghívtak, mert céljuk a nemzetpolitika asztalához ültetni őket, ahol a közös célokat kereshetik – nyilatkozta Soós Sándor, a 8. EMI-tábor főszervezője. „Az RMDSZ, az MPP és a Néppárt közös célja kell hogy legyen az autonómia, a magyar nyelvhasználat kiszélesítése, az állami magyar egyetem létrehozása és a magyar szakok megvédése, a szórvány segítése, a népesedés kérdésének megoldása.” Raffay Ernő történész tartja ma az első előadást Nagy-Románia megteremtése 1866–1920 címmel, az előadósátorban szó lesz még Verespatakról, a Szent Koronáról, holnap a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának ügye a főtéma, pénteken a tavalyi népszámlálás, az idei önkormányzati választások, hazai és magyarországi átvilágítási helyzetkép lesz terítéken, szombaton magyar nemzetpolitika két választás között témával indítanak. Az autonómiának külön sátrat szentelnek, a szórványért és népesedés-sátorban a csángó megmaradás, a tömbromán vidékeken élő erdélyi szórvány jövője kérdéskörben hangzanak el előadások, illetve ismertetik saját helyzetüket az érintettek. A déli áhítat mindennap a Keskeny út sátorban hangzik el, itt az idős korról, a fiatalok krízishelyzeteiről, a felnőtté cseperedésről, gyermekvállalásról hangzanak el ismertetők, ezek körül folynak majd a beszélgetések. Nem maradnak el az esti koncertek sem, hazai és magyarországi fellépőkkel, ma Baricz Gergő és Miklós Gyuri indít, vasárnapi zárásként a Moby Dick szolgáltatja az éjfélig tartó zenei élményt, de fellép még többek között a Beatrice, a Kárpátia, az Ismerős Arcok, Varga Miklós, a Knock Out, a Kormorán, a Transylmania, az Ossian.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Higgyünk népünk fölemelkedésében – ez a mottója a ma kezdődő nyolcadik EMI-tábornak, amelyet új helyszínen, a Gyergyószentmiklós melletti Borzonton szervez meg a tíz éve működő Erdélyi Magyar Ifjak. A százhúsz éve született Mindszenty József bíborostól kölcsönzött gondolat tükrözi, hogy a szervezők a Kárpát-medencei magyarság jövőjében bízó, azt építő stratégiákat szeretnének népszerűsíteni a meghirdetett programok révén. Az ötnapos táborban elhangzó előadások, kerekasztal-beszélgetések elsősorban a nemzeti ügyekre összpontosítanak, de bőven találnak maguknak tartalmas foglalkozást a gyermekek, a különböző korosztályú kézműveskedők, a művészetkedvelők és a boros ínyencségek iránt érdeklődők is. Az EMI a magyar politikából a Fidesz és a Jobbik részéről hívott előadókat, hazai szinten pedig minden magyar politikai képviseletet meghívtak, mert céljuk a nemzetpolitika asztalához ültetni őket, ahol a közös célokat kereshetik – nyilatkozta Soós Sándor, a 8. EMI-tábor főszervezője. „Az RMDSZ, az MPP és a Néppárt közös célja kell hogy legyen az autonómia, a magyar nyelvhasználat kiszélesítése, az állami magyar egyetem létrehozása és a magyar szakok megvédése, a szórvány segítése, a népesedés kérdésének megoldása.” Raffay Ernő történész tartja ma az első előadást Nagy-Románia megteremtése 1866–1920 címmel, az előadósátorban szó lesz még Verespatakról, a Szent Koronáról, holnap a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának ügye a főtéma, pénteken a tavalyi népszámlálás, az idei önkormányzati választások, hazai és magyarországi átvilágítási helyzetkép lesz terítéken, szombaton magyar nemzetpolitika két választás között témával indítanak. Az autonómiának külön sátrat szentelnek, a szórványért és népesedés-sátorban a csángó megmaradás, a tömbromán vidékeken élő erdélyi szórvány jövője kérdéskörben hangzanak el előadások, illetve ismertetik saját helyzetüket az érintettek. A déli áhítat mindennap a Keskeny út sátorban hangzik el, itt az idős korról, a fiatalok krízishelyzeteiről, a felnőtté cseperedésről, gyermekvállalásról hangzanak el ismertetők, ezek körül folynak majd a beszélgetések. Nem maradnak el az esti koncertek sem, hazai és magyarországi fellépőkkel, ma Baricz Gergő és Miklós Gyuri indít, vasárnapi zárásként a Moby Dick szolgáltatja az éjfélig tartó zenei élményt, de fellép még többek között a Beatrice, a Kárpátia, az Ismerős Arcok, Varga Miklós, a Knock Out, a Kormorán, a Transylmania, az Ossian.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. augusztus 8.
Egységben, felaprózódás nélkül (Beszélgetés Jeszenszky Gézával, Magyarország norvégiai nagykövetével)
Dr. Jeszenszky Géza történész, egyetemi tanár, az Antall-kormány volt külügyminisztere, Magyarország norvégiai nagykövete erdélyi körútja során minden esztendőben Felső-Háromszékre is ellátogat, ahol Imecsfalván id. Turóczy Árpád ny. tanítónál száll meg. Legutóbb is feleségével együtt vett részt a Turóczi nemzetség találkozóján. Elutazása előtt beszélgettünk vele.
– Nagykövet úr, hogyan látja Oslóból a három erdélyi magyar párt harcát?
– A szabad vita a demokrácia, a szabadság lényege. A pluralizmus nem azt jelenti kizárólag, hogy sok párt legyen, hanem azt, hogy ütközzenek a vélemények, és a legjobban támogatott párt kerekedjék fölül. Egy ország politikájában ez valóban a többpártrendszerben jelentkezik. Egy kisebbségben élő nemzeti közösség politikájában is szükség van a pluralizmusra, de az én meggyőződésem, hogy az egység elengedhetetlen, ha a kisebbség meg akarja védeni a jogait, jövőjét biztosítani akarja. Erre a legjobb példa Dél-Tirol, de más hasonló modellek is vannak. Ilyen például a hatvanezer német Belgiumban, aki számára széles körű autonómiát biztosítanak. Egyetlen pártjuk van. Dél-Tirolban is egyetlen párt vívta ki az autonómiát Ausztria támogatásával. Én mindig azt a nézetet vallottam, hogy az anyaország támogassa a határain kívül élő nemzettársait, és tisztelje azok döntéseit. Erdély esetében ez régi vita tárgya. Van olyan nézet, melyet elsősorban a délvidéki magyarok egykori vezetője, Ágoston András képviselt, ami szerint véget kell vetni az egypártrendszernek a határon túli magyarok között is. Én ezt mindig vitattam. A kilencvenes évek elején a felvidéki szlovákiai magyarságnak három magyar pártja volt, és külön-külön semmire nem mentek. Amikor egy olyan törvény született, hogy még pártszövetségben sem tudtak volna bejutni a szlovák parlamentbe, akkor kénytelenek voltak egyesülni, ez lett a Magyar Koalíció Pártja, és amíg ez egységes maradt, addig az ottani magyarság is jelentős eredményeket ért el. Én azt vallom, hogy a határon túli magyarok esetében egy párton belül van szükség a pluralizmusra. Sajnálatosnak tartottam, hogy az utóbbi tíz évben az RMDSZ-en belül erősödtek a belső ellentétek, ami végül is kizárásokhoz, kilépésekhez vezetett. Ezt nagyon jó lett volna megelőzni. Az eredmények azt mutatják: a közösség érzi, hogy nem célszerű felaprózódni. Az erdélyiek számára jó példa a hunok esete, közismert, hogy Attila halála után fiai, alvezérei nem tudtak megegyezni, és ezáltal nyom nélkül eltűnt egy világbirodalom. Tíz éve fennáll a veszély, hogy előbb-utóbb az erdélyi magyarság parlamenti képviselet nélkül marad. Ha a demográfiai adatokat nézzük, sajnos létezik a lassú fogyás. Ez még akkor is aggasztó, ha azt tapasztaljuk, hogy a román többség körében is jelentős a fogyás. Ahhoz, hogy a romániai magyarság az országos politikába bele tudjon szólni, és meg tudja akadályozni az ő jogait és érdekeit súlyosan sértő lépéseket, ehhez nagyon erős képviseletre van szüksége Bukarestben. A romániai magyarság el tudta érni, hogy 1996 óta nélküle nem lehetett kormányozni, és ez tette lehetővé a magyarság számára a kedvező változásokat, s ami talán a legfontosabb, és amit nem ért el: az az autonómia különböző formái, ami különben általános gyakorlat Nyugat-Európában.
– Min dolgozik jelenleg?
– Úgy alakult az életem, a pályafutásom, hogy 1994 után, amikor az MDF-kormány választási vereséget szenvedett, és én is megváltam a külügyminiszterségtől, már akkortól logikus volt, hogy valamilyen formában összegeznem kell az akkori évek tapasztalatait, ezért kötelességemnek éreztem az országos politikában Antall József gondolatvilágát, politikáját tovább képviselni. Az első Orbán-kormány idején, amikor felkértek, hogy legyek nagykövet az Amerikai Egyesült Államokban, visszautasíthatatlan feladat volt számomra. Ezek az évek arra voltak alkalmasak, hogy hosszabb-rövidebb tanulmányokban visszatekintsek a múltra, az Antall-kormány külpolitikájára. Összefoglaló munka megírására nem jutott időm. 2002-ben Washingtonból hazatérve egyetemi tanárként folytattam a munkát, így születtek további írásaim, és elkezdtem azon a könyvön dolgozni, ami a legfontosabb kötelezettségem, az Antall-kormány külpolitikájának összefoglalója, amelyet a birtokomban levő dokumentumok alapján írok meg. A nyolcvanas évek végétől foglalom össze emlékeimet, idézem fel mindazt, amit tettünk. Ha én nem írom meg, akkor mások írják meg, feltehetően nem úgy, ahogy az valójában történt. A könyv felénél tartok, remélem, egy éven belül befejezem. A nagyköveti munka mellett ezen dolgozom szabad időmben. Ezt követően, ha élek és egészséges leszek, személyes életemet szándékszom megírni a politikába ágyazottan. Az MDF történetét szintén meg kellene írni. Történészként ügyeltem arra, hogy dokumentumokat őrizzek meg, például az MDF elnökségi ülésein készült jegyzőkönyveket is eltettem. Legközelebbi terveim között két-három könyv megjelentetése szerepel.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Dr. Jeszenszky Géza történész, egyetemi tanár, az Antall-kormány volt külügyminisztere, Magyarország norvégiai nagykövete erdélyi körútja során minden esztendőben Felső-Háromszékre is ellátogat, ahol Imecsfalván id. Turóczy Árpád ny. tanítónál száll meg. Legutóbb is feleségével együtt vett részt a Turóczi nemzetség találkozóján. Elutazása előtt beszélgettünk vele.
– Nagykövet úr, hogyan látja Oslóból a három erdélyi magyar párt harcát?
– A szabad vita a demokrácia, a szabadság lényege. A pluralizmus nem azt jelenti kizárólag, hogy sok párt legyen, hanem azt, hogy ütközzenek a vélemények, és a legjobban támogatott párt kerekedjék fölül. Egy ország politikájában ez valóban a többpártrendszerben jelentkezik. Egy kisebbségben élő nemzeti közösség politikájában is szükség van a pluralizmusra, de az én meggyőződésem, hogy az egység elengedhetetlen, ha a kisebbség meg akarja védeni a jogait, jövőjét biztosítani akarja. Erre a legjobb példa Dél-Tirol, de más hasonló modellek is vannak. Ilyen például a hatvanezer német Belgiumban, aki számára széles körű autonómiát biztosítanak. Egyetlen pártjuk van. Dél-Tirolban is egyetlen párt vívta ki az autonómiát Ausztria támogatásával. Én mindig azt a nézetet vallottam, hogy az anyaország támogassa a határain kívül élő nemzettársait, és tisztelje azok döntéseit. Erdély esetében ez régi vita tárgya. Van olyan nézet, melyet elsősorban a délvidéki magyarok egykori vezetője, Ágoston András képviselt, ami szerint véget kell vetni az egypártrendszernek a határon túli magyarok között is. Én ezt mindig vitattam. A kilencvenes évek elején a felvidéki szlovákiai magyarságnak három magyar pártja volt, és külön-külön semmire nem mentek. Amikor egy olyan törvény született, hogy még pártszövetségben sem tudtak volna bejutni a szlovák parlamentbe, akkor kénytelenek voltak egyesülni, ez lett a Magyar Koalíció Pártja, és amíg ez egységes maradt, addig az ottani magyarság is jelentős eredményeket ért el. Én azt vallom, hogy a határon túli magyarok esetében egy párton belül van szükség a pluralizmusra. Sajnálatosnak tartottam, hogy az utóbbi tíz évben az RMDSZ-en belül erősödtek a belső ellentétek, ami végül is kizárásokhoz, kilépésekhez vezetett. Ezt nagyon jó lett volna megelőzni. Az eredmények azt mutatják: a közösség érzi, hogy nem célszerű felaprózódni. Az erdélyiek számára jó példa a hunok esete, közismert, hogy Attila halála után fiai, alvezérei nem tudtak megegyezni, és ezáltal nyom nélkül eltűnt egy világbirodalom. Tíz éve fennáll a veszély, hogy előbb-utóbb az erdélyi magyarság parlamenti képviselet nélkül marad. Ha a demográfiai adatokat nézzük, sajnos létezik a lassú fogyás. Ez még akkor is aggasztó, ha azt tapasztaljuk, hogy a román többség körében is jelentős a fogyás. Ahhoz, hogy a romániai magyarság az országos politikába bele tudjon szólni, és meg tudja akadályozni az ő jogait és érdekeit súlyosan sértő lépéseket, ehhez nagyon erős képviseletre van szüksége Bukarestben. A romániai magyarság el tudta érni, hogy 1996 óta nélküle nem lehetett kormányozni, és ez tette lehetővé a magyarság számára a kedvező változásokat, s ami talán a legfontosabb, és amit nem ért el: az az autonómia különböző formái, ami különben általános gyakorlat Nyugat-Európában.
– Min dolgozik jelenleg?
– Úgy alakult az életem, a pályafutásom, hogy 1994 után, amikor az MDF-kormány választási vereséget szenvedett, és én is megváltam a külügyminiszterségtől, már akkortól logikus volt, hogy valamilyen formában összegeznem kell az akkori évek tapasztalatait, ezért kötelességemnek éreztem az országos politikában Antall József gondolatvilágát, politikáját tovább képviselni. Az első Orbán-kormány idején, amikor felkértek, hogy legyek nagykövet az Amerikai Egyesült Államokban, visszautasíthatatlan feladat volt számomra. Ezek az évek arra voltak alkalmasak, hogy hosszabb-rövidebb tanulmányokban visszatekintsek a múltra, az Antall-kormány külpolitikájára. Összefoglaló munka megírására nem jutott időm. 2002-ben Washingtonból hazatérve egyetemi tanárként folytattam a munkát, így születtek további írásaim, és elkezdtem azon a könyvön dolgozni, ami a legfontosabb kötelezettségem, az Antall-kormány külpolitikájának összefoglalója, amelyet a birtokomban levő dokumentumok alapján írok meg. A nyolcvanas évek végétől foglalom össze emlékeimet, idézem fel mindazt, amit tettünk. Ha én nem írom meg, akkor mások írják meg, feltehetően nem úgy, ahogy az valójában történt. A könyv felénél tartok, remélem, egy éven belül befejezem. A nagyköveti munka mellett ezen dolgozom szabad időmben. Ezt követően, ha élek és egészséges leszek, személyes életemet szándékszom megírni a politikába ágyazottan. Az MDF történetét szintén meg kellene írni. Történészként ügyeltem arra, hogy dokumentumokat őrizzek meg, például az MDF elnökségi ülésein készült jegyzőkönyveket is eltettem. Legközelebbi terveim között két-három könyv megjelentetése szerepel.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. augusztus 9.
Jurtát visznek Marosvásárhelyről a Kurultajra
Marosvásárhelyi hagyományőrzők is részt vesznek az augusztus 10–12. között Bugacpusztán megszervezett Kurultajon. A Kerecsensólyom Hagyományőrző Egyesület a rangos találkozóra és ünnepre ősi módszerekkel, természetes alapanyagok felhasználásával jurtát is készít, amely szállásként szolgál számukra a hétvégén.
A marosvásárhelyi Kerecsensólyom Hagyományőrző Egyesületet a történelem, a hagyomány és az ősi magyar művészetek iránt érdeklődők az EMNT Maros megyei szervezetével és a Rákóczi Szövetséggel közösen szervezett Rendhagyó Történelemóráról ismerhetik. A rendezvény meghívottja volt idén tavasszal Bíró András Zsolt antropológus, a Kurultaj főszervezője, innen a kapcsolat, hogy a hétvégét Bugacpusztán töltik, méghozzá a saját maguk által készített jurtában. Nem fesztivál, hanem találkozás, gyűlés
Az egyesület elnöke, Tölgyesi Szabolcs elmondta: „Ritka és igen jó alkalom egy ilyen lelkületű rendezvényen ott lenni, mivel gyakran köttetnek barátságok hagyományőrző csapatok között, de ugyanakkor a tapasztalatcsere is fontos része a találkozásoknak. Egy ilyen méretű rendezvényen még inkább megerősödik az ember abbeli hitében, hogy fontos ismernünk múltunkat, éltetnünk hagyományainkat és ragaszkodjunk ahhoz, amink van”. Nem fesztiválra, hanem találkozásra, gyűlésre készülnek, ahol különböző harci technikák, harci modorok, fegyverzetek, viseletek, elődeink fegyvereinek és használati tárgyainak elkészítési szokásai, módszerei kerülnek bemutatásra. A résztvevőket a magyar vér szerinti testvérségen túl az őseink iránti tisztelet, ragaszkodás és hagyományaink továbbéltetésének célja gyűjti egybe a Kurultaj név alatt. A Kerecsensólyom egyesület tagjai ősi módszerekkel, természetes alapanyagok felhasználásával jurtát építenek, amely szállásként szolgál számukra a hétvégén.
Mi is a Kurultaj?
A kurultaj törzsi gyűlést jelent, a sztyeppei lovas nomád népek ősi hagyomány szerinti törzsi gyűlését. Mint szó, gyakorlatilag kihalt a magyar nyelvből. Utolsó írásos emlékünk Jókai Mór tollából származik. A Kurultaj hagyományát – amelynek múltja évezredekre nyúlik vissza – Bíró András Zsolt antropológus és magyar őstörténet-kutató keltette ismét életre a Kárpát-medencében, és mára Európa legnagyobb lovas hagyományőrző ünnepe lett, több száz lovassal, lovasíjásszal, íjásszal, több ezer, viseletbe öltözött hagyományőrzővel, több tucat jurtával – ismertette az egyik marosvásárhelyi résztvevő, Sebesi Attila.
Az első Kurultajra 2007-ben került sor Kazakisztánban, ahol Bíró András Zsolt és kutatótársai genetikai vizsgálatokkal bizonyították be az ottani madjar/madijar törzs és a magyarországi magyarok közvetlen rokonságát. A törzsi gyűlés fő célja volt, hogy a hatalmas Kazakisztán területén szétszóródott madjar törzsbelieket összegyűjtsék néhány napra. A magyarokat a Bíró András Zsolt vezette 18 tagú csoport képviselte.
Az első magyarországi Kurultajt 2008-ban tartották, amelyen képviseltették magukat a kazakisztáni madjarok, illetve más, magyarokkal rokon népek rangos küldöttei. Ekkor határozták el a szervezők, hogy a jövőben kétévente tartanak ilyen összejövetelt. Az idei Kurultajt augusztus 10–12. között tartják a bugaci pusztán.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro
Marosvásárhelyi hagyományőrzők is részt vesznek az augusztus 10–12. között Bugacpusztán megszervezett Kurultajon. A Kerecsensólyom Hagyományőrző Egyesület a rangos találkozóra és ünnepre ősi módszerekkel, természetes alapanyagok felhasználásával jurtát is készít, amely szállásként szolgál számukra a hétvégén.
A marosvásárhelyi Kerecsensólyom Hagyományőrző Egyesületet a történelem, a hagyomány és az ősi magyar művészetek iránt érdeklődők az EMNT Maros megyei szervezetével és a Rákóczi Szövetséggel közösen szervezett Rendhagyó Történelemóráról ismerhetik. A rendezvény meghívottja volt idén tavasszal Bíró András Zsolt antropológus, a Kurultaj főszervezője, innen a kapcsolat, hogy a hétvégét Bugacpusztán töltik, méghozzá a saját maguk által készített jurtában. Nem fesztivál, hanem találkozás, gyűlés
Az egyesület elnöke, Tölgyesi Szabolcs elmondta: „Ritka és igen jó alkalom egy ilyen lelkületű rendezvényen ott lenni, mivel gyakran köttetnek barátságok hagyományőrző csapatok között, de ugyanakkor a tapasztalatcsere is fontos része a találkozásoknak. Egy ilyen méretű rendezvényen még inkább megerősödik az ember abbeli hitében, hogy fontos ismernünk múltunkat, éltetnünk hagyományainkat és ragaszkodjunk ahhoz, amink van”. Nem fesztiválra, hanem találkozásra, gyűlésre készülnek, ahol különböző harci technikák, harci modorok, fegyverzetek, viseletek, elődeink fegyvereinek és használati tárgyainak elkészítési szokásai, módszerei kerülnek bemutatásra. A résztvevőket a magyar vér szerinti testvérségen túl az őseink iránti tisztelet, ragaszkodás és hagyományaink továbbéltetésének célja gyűjti egybe a Kurultaj név alatt. A Kerecsensólyom egyesület tagjai ősi módszerekkel, természetes alapanyagok felhasználásával jurtát építenek, amely szállásként szolgál számukra a hétvégén.
Mi is a Kurultaj?
A kurultaj törzsi gyűlést jelent, a sztyeppei lovas nomád népek ősi hagyomány szerinti törzsi gyűlését. Mint szó, gyakorlatilag kihalt a magyar nyelvből. Utolsó írásos emlékünk Jókai Mór tollából származik. A Kurultaj hagyományát – amelynek múltja évezredekre nyúlik vissza – Bíró András Zsolt antropológus és magyar őstörténet-kutató keltette ismét életre a Kárpát-medencében, és mára Európa legnagyobb lovas hagyományőrző ünnepe lett, több száz lovassal, lovasíjásszal, íjásszal, több ezer, viseletbe öltözött hagyományőrzővel, több tucat jurtával – ismertette az egyik marosvásárhelyi résztvevő, Sebesi Attila.
Az első Kurultajra 2007-ben került sor Kazakisztánban, ahol Bíró András Zsolt és kutatótársai genetikai vizsgálatokkal bizonyították be az ottani madjar/madijar törzs és a magyarországi magyarok közvetlen rokonságát. A törzsi gyűlés fő célja volt, hogy a hatalmas Kazakisztán területén szétszóródott madjar törzsbelieket összegyűjtsék néhány napra. A magyarokat a Bíró András Zsolt vezette 18 tagú csoport képviselte.
Az első magyarországi Kurultajt 2008-ban tartották, amelyen képviseltették magukat a kazakisztáni madjarok, illetve más, magyarokkal rokon népek rangos küldöttei. Ekkor határozták el a szervezők, hogy a jövőben kétévente tartanak ilyen összejövetelt. Az idei Kurultajt augusztus 10–12. között tartják a bugaci pusztán.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro
2012. augusztus 9.
Kasztrófa a földeken: elpusztította az aszály a gabonatermés jelentős részét
Hatalmas katasztrófákat okozott az ország mezőgazdaságában a szinte teljes mértékben csapadékmentes nyár által okozott aszály. A kukoricatermésnek például közel felét, 47 százalékát érinti az aszály országos viszonylatban. Minderről tegnapi sajtótájékoztatóján beszélt Daniel Botănoiu, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára. „Egyelőre nem tudni pontosan, hogy milyen mértékben károsodott a termés, az azonban biztos, hogy országos szinten a kukorica sínylette meg leginkább a szárazságot” – fejtette ki az államtitkár.
Olajtartalom szempontjából a napraforgó esetében 2-3 százalékos veszteségről lehet beszélni az illetékes szerint, aki elmondta, egymillió hektárnyi terület esetében hektáronként mintegy 1500 kilogramm terméssel lehetne lefedni az országos évi fogyasztást.
Hozzátette, az idén betakarított 4,78 millió tonnányi búza nagyjából megfelel a szükséges éves menynyiségnek, ebből fogyasztáshoz 3,3 tonna, őszi vetéshez 500 ezer tonna kell, további 700 ezer tonna pedig a tartalékot teszi ki. Románia 2011-ben az Európai Unióban első helyen állt a megművelt kukoricaföld szempontjából, termelésben pedig második volt Franciaország után.
Bihar: felperzselődött ültetvények
Hatalmasak a károk Bihar megyében is a hónapok óta sújtó szárazság miatt. Dan Antim, a Bihar Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság főtanácsadója a Krónika megkeresésére elmondta, a legsúlyosabban itt is a kukoricát érintette a szárazság, de a többi termény sem menekült az extrém körülmények elől. A kukoricatáblák mintegy 85 százaléka, csaknem 68 ezer hektár tönkrement a megyében, nagyjából ugyanez a helyzet a napraforgóval is, amelynél a megyében található 28 ezer hektárnyi vetésből több mint 23 ezer elpusztult.
A szója- és a cukorrépa-ültetvényeknek is a legnagyobb része tönkrement az aszályban. Dan Antim azt mondja, olyasmire volt már példa a korábbi években is, hogy a hosszú aszály miatt kiszáradt a föld, és kár esett a termésben, de olyan még nem történt, mint az idén, hogy a gabona egyszerűen megégett a perzselő napon. A főtanácsadó abban bízik, hogy a kormány egy, nemrég közvitára bocsátott határozattervezete mielőbb életbe léphet, és annak alapján a legkomolyabb károkat szenvedett gazdák valamilyen segítséget kaphatnak az államtól.
Szatmárra is lesújtott a szárazság
Szatmár megyében a szárazság hasonlóképpen a leginkább a kukoricának ártott. Amint a megyei mezőgazdasági igazgatóságtól megtudtuk, 40 ezer hektáron pusztult el a termés az aszály miatt, ami azt jelenti, hogy a kultúra több mint 30 százaléka ment tönkre. Jelentős károkat okozott a szárazság ezenkívül a napraforgóban, a szójában és a cukorrépában is.
A megyében a mezőgazdasági igazgatóság eddigi adatai szerint 56 ezer hektárnyi területen végzett komoly pusztítást az aszály. Ahhoz, hogy katasztrófasújtott területté nyilvánítsák a megyét – amit egyébként a helyi gazdák szorgalmaznak a hatóságoknál – 70 ezer hektárnyi ültetvénynek kellene elpusztulnia, azaz a megye szántóföldjei 30 százalékának.
Hargita megye már lépett is
Eközben – amint arról korábban már beszámoltunk – a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság már kérte is a minisztériumtól, nyilvánítsák aszály sújtotta területté a megyét. Török Jenő, az igazgatóság vezetője arról tájékoztatott, hogy a megye teljes területét aszály sújtja, a megművelt területeken harminc és száz százalék közötti a termés károsodása. Török Jenő szerint a vidék alaptermékének számító burgonya termesztőinek hatvan és nyolcvan százalék közötti károkat kell elkönyvelniük.
A szárazság ugyanis éppen akkor köszöntött be, amikor a burgonyaültetvényeknek a legnagyobb szükségük lett volna a csapadékra. „Olyan burgonyaföldek is vannak a megyében, amelyeken nem lesz érdemes begyűjteni a termést” – jelentette ki Török Jenő. A mezőgazdasági szakember szerint az állattenyésztők is bajba kerültek. A térségben szokatlanul forró nyár következtében elszáradt a fű a legelőkön. A patakok kiszáradása miatt sok helyen az állatok itatása is gondot okoz. A megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője az országosan rossz mezőgazdasági helyzetre utalva megjegyezte, nehéz lesz elérni, hogy a kormány kártérítést fizessen a gazdáknak.
Krassó-Szörény: már az eső sem segít
Krassó-Szörény megyében is hasonló a helyzet, a szakemberek szerint pedig a termés nagy részét már egy kiadós eső sem mentheti meg. Mariana Brujan, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője elmondta, leginkább a kukorica- és burgonyatermés sínylette meg a szárazságot, előbbi esetében 32 ezer hektárt, míg utóbbinál hatezer hektárt érintett a kedvezőtlen időjárás, ugyanakkor 5400 hektárnyi napraforgó és 900 hektárnyi repce is kiszáradt.
A hivatal szakemberei a helyszínen állapítják meg a károk pontos értékét. A szakember elmondása szerint mivel a búzát és az árpát már korábban betakarították, a júliusban kezdődő szárazság már nem érintette ezeket. 2011 őszén egyébként a megyében mintegy 12 ezer hektárnyi területről több mint 43 ezer tonna búzát takarítottak be, ez hektáronként 3500 kilogrammot jelent, emellett további 385 hektáron több mint 110 tonnányi árpa termett.
Vis maior Temes megyében
Eközben Temes megyében már a konkrét lépések foganatosítását is elkezdték a szakhatóságok. A Temes Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara (CCIA) kényszerítő körülményre (vis maior) vonatkozó bizonylatokat bocsát ki az aszály miatt, a dokumentum mentesíti a termelőket olyan szerződési kötelezettségek alól, amelyeknek éppen a kedvezőtlen természeti körülmények miatt nem tudtak eleget tenni. Mădălin Vasiu, a kamara jogi tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy az eső hiánya miatt több gazdasági ágazat is katasztrofális helyzetben van, a hivatal pedig segíteni szeretne a károsultakon.
„Több ezer hektárnyi termőföld tönkrement, erdőtüzek pusztítottak, patakok, kutak száradtak ki, és a Duna szintje is jelentősen leapadt. Mindez a mezőgazdaságban, az élelmiszer- és fafeldolgozó-iparban, a bányászatban és a turizmusban tevékenykedő vállalatokat is érinti” – magyarázta az illetékes.
A hatályos törvények szerint egyébként kizárólag a kereskedelmi és iparkamarák bocsáthatnak ki ilyen bizonylatokat, illetve dönthetnek arról, hogy mi számít kényszerítő körülménynek, és ennek milyen hatásai lehetnek bizonyos gazdasági ágakra. A jogszabály alapján kényszerítő körülménynek számít minden külső, előreláthatatlan és elkerülhetetlen esemény, amely szerződéskötés után következett be. Mădălin Vasiu rámutatott, az igénylőknek írásban kell a CCIA megyei kirendeltségéhez fordulniuk, bemutatva a kényszerítő körülmény pontos helyét és időpontját, illetve ennek anyagi és más jellegű következményeit.
A vállalatoknak azt is meg kell határozniuk, hogy kivel szemben, milyen ügyben használják majd fel a bizonylatot, a kérvényt benyújtó cégnek pedig felelősséget kell vállalnia a bejelentett adatok helyességéért.
Kettős csapás Máramarosban
Továbbra is ég az erdő a szintén a szárazság miatt kigyulladt Radnai-havasokban, Máramaros megyében, ahol a hatósági szakemberek önkéntesekkel, illetve helyi lakosokkal közösen dolgoznak a lángok megfékezésén. Tegnap szintén a belügyminisztérium helikopterével oltották a tüzet, a járművet azonban este visszarendelték Bukarestbe, hogy ma más erdőtüzekhez irányítsák. Sorin Rednic prefektus úgy nyilatkozott, tegnap enyhén csökkent a hőmérséklet, így az oltás is hatékonyabb volt, több elszigetelt helyen is sikeresen tevékenykedtek az akcióban résztvevők. Mint mondta, az aszály Máramaros megyében is jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban, mintegy 43 ezer hektárnyi termőföldet és gyümölcsöst érintve.
Nem javul az időjárás
Annak ellenére, hogy a napokban egyik hőségcsúcs a másik után dőlt meg, Makkai Gergely, az Országos Meteorológiai Szolgálat helyettes vezérigazgatója úgy véli, annál melegebb, mint amilyen kedden volt, az idén már nem lesz Romániában. „Most egy kicsit lehűlt a levegő, de a jövő hét elején ismét visszatér a kánikula, azonban elviselhetőbb formában, hisz lassan gyalogolunk ki a nyárból” – nyilatkozta lapunknak a meteorológus szakember. A gazdák által várva várt jó hírek azonban ezúttal is elmaradtak. Makkai szerint már az is valami, ha elvétve és szerény mennyiségben valamennyi eső esik, bár ennek – főként a mezőgazdasági területek fölött – aránylag kicsi a valószínűsége. Záporokra, zivatarokra inkább a hegyvidéken lehet számítani. Az időjós az elkövetkezendő hetekre sem biztat semmi jóval. Mint mondja, egy átlagosnál jóval melegebb szeptemberre számíthatunk, és talán az ősz is csapadékszegény lesz.
Szucher Ervin, Nagy Orsolya, Kőrössy Andrea, Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)
Hatalmas katasztrófákat okozott az ország mezőgazdaságában a szinte teljes mértékben csapadékmentes nyár által okozott aszály. A kukoricatermésnek például közel felét, 47 százalékát érinti az aszály országos viszonylatban. Minderről tegnapi sajtótájékoztatóján beszélt Daniel Botănoiu, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára. „Egyelőre nem tudni pontosan, hogy milyen mértékben károsodott a termés, az azonban biztos, hogy országos szinten a kukorica sínylette meg leginkább a szárazságot” – fejtette ki az államtitkár.
Olajtartalom szempontjából a napraforgó esetében 2-3 százalékos veszteségről lehet beszélni az illetékes szerint, aki elmondta, egymillió hektárnyi terület esetében hektáronként mintegy 1500 kilogramm terméssel lehetne lefedni az országos évi fogyasztást.
Hozzátette, az idén betakarított 4,78 millió tonnányi búza nagyjából megfelel a szükséges éves menynyiségnek, ebből fogyasztáshoz 3,3 tonna, őszi vetéshez 500 ezer tonna kell, további 700 ezer tonna pedig a tartalékot teszi ki. Románia 2011-ben az Európai Unióban első helyen állt a megművelt kukoricaföld szempontjából, termelésben pedig második volt Franciaország után.
Bihar: felperzselődött ültetvények
Hatalmasak a károk Bihar megyében is a hónapok óta sújtó szárazság miatt. Dan Antim, a Bihar Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság főtanácsadója a Krónika megkeresésére elmondta, a legsúlyosabban itt is a kukoricát érintette a szárazság, de a többi termény sem menekült az extrém körülmények elől. A kukoricatáblák mintegy 85 százaléka, csaknem 68 ezer hektár tönkrement a megyében, nagyjából ugyanez a helyzet a napraforgóval is, amelynél a megyében található 28 ezer hektárnyi vetésből több mint 23 ezer elpusztult.
A szója- és a cukorrépa-ültetvényeknek is a legnagyobb része tönkrement az aszályban. Dan Antim azt mondja, olyasmire volt már példa a korábbi években is, hogy a hosszú aszály miatt kiszáradt a föld, és kár esett a termésben, de olyan még nem történt, mint az idén, hogy a gabona egyszerűen megégett a perzselő napon. A főtanácsadó abban bízik, hogy a kormány egy, nemrég közvitára bocsátott határozattervezete mielőbb életbe léphet, és annak alapján a legkomolyabb károkat szenvedett gazdák valamilyen segítséget kaphatnak az államtól.
Szatmárra is lesújtott a szárazság
Szatmár megyében a szárazság hasonlóképpen a leginkább a kukoricának ártott. Amint a megyei mezőgazdasági igazgatóságtól megtudtuk, 40 ezer hektáron pusztult el a termés az aszály miatt, ami azt jelenti, hogy a kultúra több mint 30 százaléka ment tönkre. Jelentős károkat okozott a szárazság ezenkívül a napraforgóban, a szójában és a cukorrépában is.
A megyében a mezőgazdasági igazgatóság eddigi adatai szerint 56 ezer hektárnyi területen végzett komoly pusztítást az aszály. Ahhoz, hogy katasztrófasújtott területté nyilvánítsák a megyét – amit egyébként a helyi gazdák szorgalmaznak a hatóságoknál – 70 ezer hektárnyi ültetvénynek kellene elpusztulnia, azaz a megye szántóföldjei 30 százalékának.
Hargita megye már lépett is
Eközben – amint arról korábban már beszámoltunk – a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság már kérte is a minisztériumtól, nyilvánítsák aszály sújtotta területté a megyét. Török Jenő, az igazgatóság vezetője arról tájékoztatott, hogy a megye teljes területét aszály sújtja, a megművelt területeken harminc és száz százalék közötti a termés károsodása. Török Jenő szerint a vidék alaptermékének számító burgonya termesztőinek hatvan és nyolcvan százalék közötti károkat kell elkönyvelniük.
A szárazság ugyanis éppen akkor köszöntött be, amikor a burgonyaültetvényeknek a legnagyobb szükségük lett volna a csapadékra. „Olyan burgonyaföldek is vannak a megyében, amelyeken nem lesz érdemes begyűjteni a termést” – jelentette ki Török Jenő. A mezőgazdasági szakember szerint az állattenyésztők is bajba kerültek. A térségben szokatlanul forró nyár következtében elszáradt a fű a legelőkön. A patakok kiszáradása miatt sok helyen az állatok itatása is gondot okoz. A megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője az országosan rossz mezőgazdasági helyzetre utalva megjegyezte, nehéz lesz elérni, hogy a kormány kártérítést fizessen a gazdáknak.
Krassó-Szörény: már az eső sem segít
Krassó-Szörény megyében is hasonló a helyzet, a szakemberek szerint pedig a termés nagy részét már egy kiadós eső sem mentheti meg. Mariana Brujan, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője elmondta, leginkább a kukorica- és burgonyatermés sínylette meg a szárazságot, előbbi esetében 32 ezer hektárt, míg utóbbinál hatezer hektárt érintett a kedvezőtlen időjárás, ugyanakkor 5400 hektárnyi napraforgó és 900 hektárnyi repce is kiszáradt.
A hivatal szakemberei a helyszínen állapítják meg a károk pontos értékét. A szakember elmondása szerint mivel a búzát és az árpát már korábban betakarították, a júliusban kezdődő szárazság már nem érintette ezeket. 2011 őszén egyébként a megyében mintegy 12 ezer hektárnyi területről több mint 43 ezer tonna búzát takarítottak be, ez hektáronként 3500 kilogrammot jelent, emellett további 385 hektáron több mint 110 tonnányi árpa termett.
Vis maior Temes megyében
Eközben Temes megyében már a konkrét lépések foganatosítását is elkezdték a szakhatóságok. A Temes Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara (CCIA) kényszerítő körülményre (vis maior) vonatkozó bizonylatokat bocsát ki az aszály miatt, a dokumentum mentesíti a termelőket olyan szerződési kötelezettségek alól, amelyeknek éppen a kedvezőtlen természeti körülmények miatt nem tudtak eleget tenni. Mădălin Vasiu, a kamara jogi tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy az eső hiánya miatt több gazdasági ágazat is katasztrofális helyzetben van, a hivatal pedig segíteni szeretne a károsultakon.
„Több ezer hektárnyi termőföld tönkrement, erdőtüzek pusztítottak, patakok, kutak száradtak ki, és a Duna szintje is jelentősen leapadt. Mindez a mezőgazdaságban, az élelmiszer- és fafeldolgozó-iparban, a bányászatban és a turizmusban tevékenykedő vállalatokat is érinti” – magyarázta az illetékes.
A hatályos törvények szerint egyébként kizárólag a kereskedelmi és iparkamarák bocsáthatnak ki ilyen bizonylatokat, illetve dönthetnek arról, hogy mi számít kényszerítő körülménynek, és ennek milyen hatásai lehetnek bizonyos gazdasági ágakra. A jogszabály alapján kényszerítő körülménynek számít minden külső, előreláthatatlan és elkerülhetetlen esemény, amely szerződéskötés után következett be. Mădălin Vasiu rámutatott, az igénylőknek írásban kell a CCIA megyei kirendeltségéhez fordulniuk, bemutatva a kényszerítő körülmény pontos helyét és időpontját, illetve ennek anyagi és más jellegű következményeit.
A vállalatoknak azt is meg kell határozniuk, hogy kivel szemben, milyen ügyben használják majd fel a bizonylatot, a kérvényt benyújtó cégnek pedig felelősséget kell vállalnia a bejelentett adatok helyességéért.
Kettős csapás Máramarosban
Továbbra is ég az erdő a szintén a szárazság miatt kigyulladt Radnai-havasokban, Máramaros megyében, ahol a hatósági szakemberek önkéntesekkel, illetve helyi lakosokkal közösen dolgoznak a lángok megfékezésén. Tegnap szintén a belügyminisztérium helikopterével oltották a tüzet, a járművet azonban este visszarendelték Bukarestbe, hogy ma más erdőtüzekhez irányítsák. Sorin Rednic prefektus úgy nyilatkozott, tegnap enyhén csökkent a hőmérséklet, így az oltás is hatékonyabb volt, több elszigetelt helyen is sikeresen tevékenykedtek az akcióban résztvevők. Mint mondta, az aszály Máramaros megyében is jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban, mintegy 43 ezer hektárnyi termőföldet és gyümölcsöst érintve.
Nem javul az időjárás
Annak ellenére, hogy a napokban egyik hőségcsúcs a másik után dőlt meg, Makkai Gergely, az Országos Meteorológiai Szolgálat helyettes vezérigazgatója úgy véli, annál melegebb, mint amilyen kedden volt, az idén már nem lesz Romániában. „Most egy kicsit lehűlt a levegő, de a jövő hét elején ismét visszatér a kánikula, azonban elviselhetőbb formában, hisz lassan gyalogolunk ki a nyárból” – nyilatkozta lapunknak a meteorológus szakember. A gazdák által várva várt jó hírek azonban ezúttal is elmaradtak. Makkai szerint már az is valami, ha elvétve és szerény mennyiségben valamennyi eső esik, bár ennek – főként a mezőgazdasági területek fölött – aránylag kicsi a valószínűsége. Záporokra, zivatarokra inkább a hegyvidéken lehet számítani. Az időjós az elkövetkezendő hetekre sem biztat semmi jóval. Mint mondja, egy átlagosnál jóval melegebb szeptemberre számíthatunk, és talán az ősz is csapadékszegény lesz.
Szucher Ervin, Nagy Orsolya, Kőrössy Andrea, Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)
2012. augusztus 9.
Települési és megyei bizottságok ellenőrzik a választói névjegyzéket
Helyi és megyei bizottságok vizsgálják majd meg a választói névjegyzékek hitelességét, munkájukat pedig egy országos testület koordinálja majd – erről fogadott el határozatot a kormány keddi ülésén. Mint arról beszámoltunk, a listák átvizsgálására a tisztségéből felfüggesztett Traian Băsescu államfő menesztéséről szóló múlt vasárnapi népszavazás végeredményének hitelesítéséhez van szükség.
A referendumon ugyan elsöprő többség szavazott Băsescu leváltására, azonban a részvételi arány csupán 46,24 százalékos volt, vagyis nem érte el az 50 százalék plusz egy fős érvényességi küszöböt. Az államfő menesztését kezdeményező kormányzó Szociálliberális Unió (USL) szerint azonban nem valós a 18,2 milliós választói létszám, a tavalyi népszámlálás szerint csupán 16,5 millió választópolgár van, vagyis a referendum érvényes volt.
A népszámlálás hivatalos adatai azonban még nem állnak rendelkezésre. A népszavazás eredményének hitelesítésével megbízott alkotmánybíróság a választói létszámról az állami hatóságoktól kapott ellentmondásos adatok miatt naprakész választói névjegyzéket kért a kormánytól augusztus 31-éig, aminek nyomán a kabinet mininépszámlálást akart kezdeményezni, a taláros testület azonban hétfőn jelezte: nem a jelenlegi, hanem a július 29-i népszavazás idején használt állandó választási listákat kéri.
Victor Ponta kormányfő ennek nyomán arra utasította a belügyminisztert és a közigazgatási minisztert, hogy közigazgatási eszközökkel, saját hatáskörben vizsgálják át a listákat, és iktassák ki az elhunyt vagy állampolgárságukat vesztett személyeket. A kormányrendelet nyomán létrejövő bizottságoknak augusztus 29-éig kell végezniük a választói névjegyzék átvizsgálásával. Egy magánszemély ugyanakkor tegnap az alkotmánybíróság utólagos pontosítása miatt okirat-hamisítás miatt feljelentette a taláros testületet a legfőbb ügyészségen.
Antonescut nem érdekli az Alkotmánybíróság döntése
Az ügyben kedden este keményen bírálta a kormányt Băsescu menesztésének egyik legfőbb szorgalmazója, Crin Antonescu ügyvivő államfő. Szerinte a kabinet úgy viselkedik, mintha megfélemlítették volna, és tanácstalanságról tesz tanúbizonyságot, maga Ponta kormányfő is fenyegetettnek és megfélemlítettnek tűnik. Antonescu a kormánypárti Antena 3 hírcsatornának nyilatkozva elmondta: a kabinetnek nem kellene figyelembe vennie az alkotmánybíróság pontosítását, miszerint a külföldön élő románok is beszámítanak az állandó névjegyzékbe.
Az alkotmánybíróság hétfőn este jelezte, hogy kimaradt egy bekezdés pénteki állásfoglalásából, amelyet a választói névjegyzék kapcsán tett. Az említett bekezdés szerint az állandó választói névjegyzék a referendumon használt lista, amely az összes, szavazati joggal rendelkező román állampolgár nevét tartalmazza, így a külföldön élőkét is. Antonescu azonban kedden este amellett kardoskodott, hogy a külföldön élő román állampolgárokat nem kell beszámítani az érvényességi küszöbbe.
Az ügyvivő államfő ismét hevesen kirohant Traian Băsescu ellen, azzal vádolva meg őt, hogy befolyásolni próbálja a külügyi hírszerzést, az alkotmánybíróságot és a legfőbb ügyészséget is, amelyek az ő megrendeléseit teljesítik. Szerinte a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak kellene megvitatnia azt, hogy előfordulhat: a legfőbb ügyészség politikai megrendeléseket teljesít.
Szerinte ezt az bizonyítja, hogy miután Băsescu nyilvánosan bírálta a belügyi népesség-nyilvántartó vezetőjét, az ügyészség bűnvádi eljárást indított a vezető ellen, amiért először 18,2 millió választópolgárról tett jelentést a taláros testületnek, majd egy másik átiratban közölte: nem tud felelősséget vállalni a szám helyességéért. Antonescu szerint a kormánynak hivatalos levelekben kellene tájékoztatnia a külföldi partnereket azzal kapcsolatos álláspontjáról, hogy mi zajlik az országban, és úgy vélte, az amerikai nagykövetnek Băsescu „visszaéléseit” is vizsgálnia kellene, és a Velencei Bizottsággal egyetemben nem szabadna részesévé válniuk Băsescu „jogállam elleni összeesküvésének”.
Ezzel arra utalt, hogy Mark Gitenstein bukaresti amerikai nagykövet hétfőn Ioan Rus belügyminiszterrel tárgyalt annak lemondását követően, és Victor Ponta kormányfővel is egyeztetett. Az Európa Tanács jogi szaktestületeként működő Velencei Bizottság elnöke pedig kedden adott ki nyilatkozatot, amelyben elítélte a román kormányt az alkotmánybíróságra gyakorolt nyomás miatt. Antonescu szerint egyébként Ioan Rus hazudott, amikor lemondása okaként az általa gyakorolt nyomást említette, és perrel fenyegette meg a lemondott belügyminisztert. Egyben azt is leszögezte: Băsescu „csak akkor szabadul meg tőle, ha megöli”.
Băsescu tegnap Antonescu vádjaira reagálva ironikusan azt mondta: rendszerint a kampányszékhelyéül szolgáló ingatlan garázsából szokott nyomást gyakorolni az intézményekre – itt tartja ugyanis sajtótájékoztatóit. Hozzátette: az alkotmánybíráknak még augusztus 31. előtt dönteniük kell, ellenkező esetben az ország maradék hitele is elvész.
Rus: jól döntöttem
Tegnap megszólalt a hétfőn lemondott Ioan Rus is. leszögezte: Antonescu televíziós nyilatkozata csak megerősítette azon meggyőződésében, hogy helyesen cselekedett. „A döntést akkor hoztam meg, amikor rájöttem: sem Antonescu, sem Băsescu elvárásait nem tudom kielégíteni. Egyikük azt akarta, hogy növeljem a listákon szereplők számát, a másikuk azt, hogy csökkentsem. Ez az ő harcuk. Én azért jöttem a minisztériumba, hogy végezzem a dolgom, és megtettem: rövid idő alatt incidensek nélkül megszerveztem az önkormányzati választásokat és a népszavazást” – mondta. Közölte: keserű szájízzel tér vissza Kolozsvárra, de „a politikában a férfiaknak megvan a maguk útjuk”.
Vasile Dâncu, Rus párttársa és bizalmasa tegnap úgy nyilatkozott: Rus azért távozott, mert a kormánykoalíció részéről nyomást gyakoroltak rá annak érdekében, hogy törvénytelenségeket kövessen el.
A legfőbb ügyészség egyébként közölte: vizsgálja a választói névjegyzéket, a pótlistákat, valamint az alkotmánybíróságnak küldött átiratokat, hogy kiderítse: azok tartalmaznak-e olyan valótlan adatokat, amelyek büntetőjogi felelősségre vonást tesznek szükségessé. A nap folyamán Ioan Căbulea belügyi államtitkárt is kihallgatták az ügyben, és bűnvádi eljárást indítottak ellene közérdek sérelmére elkövetett hivatali visszaélés gyanújával.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
Helyi és megyei bizottságok vizsgálják majd meg a választói névjegyzékek hitelességét, munkájukat pedig egy országos testület koordinálja majd – erről fogadott el határozatot a kormány keddi ülésén. Mint arról beszámoltunk, a listák átvizsgálására a tisztségéből felfüggesztett Traian Băsescu államfő menesztéséről szóló múlt vasárnapi népszavazás végeredményének hitelesítéséhez van szükség.
A referendumon ugyan elsöprő többség szavazott Băsescu leváltására, azonban a részvételi arány csupán 46,24 százalékos volt, vagyis nem érte el az 50 százalék plusz egy fős érvényességi küszöböt. Az államfő menesztését kezdeményező kormányzó Szociálliberális Unió (USL) szerint azonban nem valós a 18,2 milliós választói létszám, a tavalyi népszámlálás szerint csupán 16,5 millió választópolgár van, vagyis a referendum érvényes volt.
A népszámlálás hivatalos adatai azonban még nem állnak rendelkezésre. A népszavazás eredményének hitelesítésével megbízott alkotmánybíróság a választói létszámról az állami hatóságoktól kapott ellentmondásos adatok miatt naprakész választói névjegyzéket kért a kormánytól augusztus 31-éig, aminek nyomán a kabinet mininépszámlálást akart kezdeményezni, a taláros testület azonban hétfőn jelezte: nem a jelenlegi, hanem a július 29-i népszavazás idején használt állandó választási listákat kéri.
Victor Ponta kormányfő ennek nyomán arra utasította a belügyminisztert és a közigazgatási minisztert, hogy közigazgatási eszközökkel, saját hatáskörben vizsgálják át a listákat, és iktassák ki az elhunyt vagy állampolgárságukat vesztett személyeket. A kormányrendelet nyomán létrejövő bizottságoknak augusztus 29-éig kell végezniük a választói névjegyzék átvizsgálásával. Egy magánszemély ugyanakkor tegnap az alkotmánybíróság utólagos pontosítása miatt okirat-hamisítás miatt feljelentette a taláros testületet a legfőbb ügyészségen.
Antonescut nem érdekli az Alkotmánybíróság döntése
Az ügyben kedden este keményen bírálta a kormányt Băsescu menesztésének egyik legfőbb szorgalmazója, Crin Antonescu ügyvivő államfő. Szerinte a kabinet úgy viselkedik, mintha megfélemlítették volna, és tanácstalanságról tesz tanúbizonyságot, maga Ponta kormányfő is fenyegetettnek és megfélemlítettnek tűnik. Antonescu a kormánypárti Antena 3 hírcsatornának nyilatkozva elmondta: a kabinetnek nem kellene figyelembe vennie az alkotmánybíróság pontosítását, miszerint a külföldön élő románok is beszámítanak az állandó névjegyzékbe.
Az alkotmánybíróság hétfőn este jelezte, hogy kimaradt egy bekezdés pénteki állásfoglalásából, amelyet a választói névjegyzék kapcsán tett. Az említett bekezdés szerint az állandó választói névjegyzék a referendumon használt lista, amely az összes, szavazati joggal rendelkező román állampolgár nevét tartalmazza, így a külföldön élőkét is. Antonescu azonban kedden este amellett kardoskodott, hogy a külföldön élő román állampolgárokat nem kell beszámítani az érvényességi küszöbbe.
Az ügyvivő államfő ismét hevesen kirohant Traian Băsescu ellen, azzal vádolva meg őt, hogy befolyásolni próbálja a külügyi hírszerzést, az alkotmánybíróságot és a legfőbb ügyészséget is, amelyek az ő megrendeléseit teljesítik. Szerinte a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak kellene megvitatnia azt, hogy előfordulhat: a legfőbb ügyészség politikai megrendeléseket teljesít.
Szerinte ezt az bizonyítja, hogy miután Băsescu nyilvánosan bírálta a belügyi népesség-nyilvántartó vezetőjét, az ügyészség bűnvádi eljárást indított a vezető ellen, amiért először 18,2 millió választópolgárról tett jelentést a taláros testületnek, majd egy másik átiratban közölte: nem tud felelősséget vállalni a szám helyességéért. Antonescu szerint a kormánynak hivatalos levelekben kellene tájékoztatnia a külföldi partnereket azzal kapcsolatos álláspontjáról, hogy mi zajlik az országban, és úgy vélte, az amerikai nagykövetnek Băsescu „visszaéléseit” is vizsgálnia kellene, és a Velencei Bizottsággal egyetemben nem szabadna részesévé válniuk Băsescu „jogállam elleni összeesküvésének”.
Ezzel arra utalt, hogy Mark Gitenstein bukaresti amerikai nagykövet hétfőn Ioan Rus belügyminiszterrel tárgyalt annak lemondását követően, és Victor Ponta kormányfővel is egyeztetett. Az Európa Tanács jogi szaktestületeként működő Velencei Bizottság elnöke pedig kedden adott ki nyilatkozatot, amelyben elítélte a román kormányt az alkotmánybíróságra gyakorolt nyomás miatt. Antonescu szerint egyébként Ioan Rus hazudott, amikor lemondása okaként az általa gyakorolt nyomást említette, és perrel fenyegette meg a lemondott belügyminisztert. Egyben azt is leszögezte: Băsescu „csak akkor szabadul meg tőle, ha megöli”.
Băsescu tegnap Antonescu vádjaira reagálva ironikusan azt mondta: rendszerint a kampányszékhelyéül szolgáló ingatlan garázsából szokott nyomást gyakorolni az intézményekre – itt tartja ugyanis sajtótájékoztatóit. Hozzátette: az alkotmánybíráknak még augusztus 31. előtt dönteniük kell, ellenkező esetben az ország maradék hitele is elvész.
Rus: jól döntöttem
Tegnap megszólalt a hétfőn lemondott Ioan Rus is. leszögezte: Antonescu televíziós nyilatkozata csak megerősítette azon meggyőződésében, hogy helyesen cselekedett. „A döntést akkor hoztam meg, amikor rájöttem: sem Antonescu, sem Băsescu elvárásait nem tudom kielégíteni. Egyikük azt akarta, hogy növeljem a listákon szereplők számát, a másikuk azt, hogy csökkentsem. Ez az ő harcuk. Én azért jöttem a minisztériumba, hogy végezzem a dolgom, és megtettem: rövid idő alatt incidensek nélkül megszerveztem az önkormányzati választásokat és a népszavazást” – mondta. Közölte: keserű szájízzel tér vissza Kolozsvárra, de „a politikában a férfiaknak megvan a maguk útjuk”.
Vasile Dâncu, Rus párttársa és bizalmasa tegnap úgy nyilatkozott: Rus azért távozott, mert a kormánykoalíció részéről nyomást gyakoroltak rá annak érdekében, hogy törvénytelenségeket kövessen el.
A legfőbb ügyészség egyébként közölte: vizsgálja a választói névjegyzéket, a pótlistákat, valamint az alkotmánybíróságnak küldött átiratokat, hogy kiderítse: azok tartalmaznak-e olyan valótlan adatokat, amelyek büntetőjogi felelősségre vonást tesznek szükségessé. A nap folyamán Ioan Căbulea belügyi államtitkárt is kihallgatták az ügyben, és bűnvádi eljárást indítottak ellene közérdek sérelmére elkövetett hivatali visszaélés gyanújával.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
2012. augusztus 9.
Újra magyar napok Szatmáron
Hét napon át négy helyszínen várják a szórakozni vágyókat az idén 11. alkalommal Szatmárnémetiben megszervezett Partiumi Magyar Napok (PMN) szervezői. A sztárvendégek az Edda, Fenyő Miklós és Csepregi Éva lesznek.
Az eseménysorozat szervezője az Identitás Alapítvány, főtámogatója pedig az RMDSZ, az előkészületekben, illetve a lebonyolításban pedig további 18 egyesület és alapítvány vesz részt. Kereskényi Gábor, a szatmárnémeti RMDSZ elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: minden évben igyekszenek kicsit bővíteni a felhozatalt, így idén a tavalyi 5 helyett 7 napos lesz a rendezvény, és az eseménysorozat nyitányát az augusztus 20-ai Szent István-ünnepség jelenti majd.
A koncertek mellett lesznek táncelőadások, filmvetítés, főző- és sportversenyek, gyerekprogramok, stand up comedy, bulik, karaokepartik és sok egyéb érdekesség – összesen 75 programponttal készültek az idei PNM-re.
„Nagyon izgulok, hiszen minden évben szeretnénk színvonalasabbá tenni az eseménysorozatot, így a 100 tagú cigányzenekar tavalyi nagy sikerű fellépése után kíváncsian várom, hogy az idei koncertekre mennyien gyűlnek össze” – fejtette ki Stier Péter főszervező, aki azt reméli, hogy idén is elérik a 2011-es, 30 ezer főre rúgó rekordrésztvevőszámot. A Partiumi Magyar Napokat augusztus 20–26. között tartják, összköltségvetése 160 ezer lej. Részletes program a www.partiuminapok.ro honlapon.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)
Hét napon át négy helyszínen várják a szórakozni vágyókat az idén 11. alkalommal Szatmárnémetiben megszervezett Partiumi Magyar Napok (PMN) szervezői. A sztárvendégek az Edda, Fenyő Miklós és Csepregi Éva lesznek.
Az eseménysorozat szervezője az Identitás Alapítvány, főtámogatója pedig az RMDSZ, az előkészületekben, illetve a lebonyolításban pedig további 18 egyesület és alapítvány vesz részt. Kereskényi Gábor, a szatmárnémeti RMDSZ elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: minden évben igyekszenek kicsit bővíteni a felhozatalt, így idén a tavalyi 5 helyett 7 napos lesz a rendezvény, és az eseménysorozat nyitányát az augusztus 20-ai Szent István-ünnepség jelenti majd.
A koncertek mellett lesznek táncelőadások, filmvetítés, főző- és sportversenyek, gyerekprogramok, stand up comedy, bulik, karaokepartik és sok egyéb érdekesség – összesen 75 programponttal készültek az idei PNM-re.
„Nagyon izgulok, hiszen minden évben szeretnénk színvonalasabbá tenni az eseménysorozatot, így a 100 tagú cigányzenekar tavalyi nagy sikerű fellépése után kíváncsian várom, hogy az idei koncertekre mennyien gyűlnek össze” – fejtette ki Stier Péter főszervező, aki azt reméli, hogy idén is elérik a 2011-es, 30 ezer főre rúgó rekordrésztvevőszámot. A Partiumi Magyar Napokat augusztus 20–26. között tartják, összköltségvetése 160 ezer lej. Részletes program a www.partiuminapok.ro honlapon.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)
2012. augusztus 9.
Helytörténeti tankönyvek készülnek Szatmár megye magyar diákjainak
Helytörténeti tankönyvek készülnek Szatmár megye magyar diákjainak. Választható tantárgyként 2013 őszétől nyílhat lehetőség a helytörténet oktatására a gazdag történelmi múltú területen. A 2011-es, megújított tanügyi törvény értelmében a 2012/2013-as tanévtől megnőtt a választható tantárgyak óraszáma. Ezért javasolta Csehi Árpád Szabolcs, a Szatmár megyei önkormányzat alelnöke, hogy a Szatmár megyei magyar tanintézményekben a megye történelmét is oktassák, és készüljön tankönyv az általános és a középiskolásoknak. A segédtankönyvek nyomdakész anyagát a szerkesztő tanárok már április végén leadták, most zajlik a tankönyv összeállítása, és keresik a lehetőséget a nyomtatás finanszírozására.
Népújság (Marosvásárhely)
Helytörténeti tankönyvek készülnek Szatmár megye magyar diákjainak. Választható tantárgyként 2013 őszétől nyílhat lehetőség a helytörténet oktatására a gazdag történelmi múltú területen. A 2011-es, megújított tanügyi törvény értelmében a 2012/2013-as tanévtől megnőtt a választható tantárgyak óraszáma. Ezért javasolta Csehi Árpád Szabolcs, a Szatmár megyei önkormányzat alelnöke, hogy a Szatmár megyei magyar tanintézményekben a megye történelmét is oktassák, és készüljön tankönyv az általános és a középiskolásoknak. A segédtankönyvek nyomdakész anyagát a szerkesztő tanárok már április végén leadták, most zajlik a tankönyv összeállítása, és keresik a lehetőséget a nyomtatás finanszírozására.
Népújság (Marosvásárhely)
2012. augusztus 9.
Keresztyén ifjúsági fesztivál
Augusztus elején másodszor szervezték meg Szovátán a Válts irányt! keresztyén ifjúsági fesztivált az erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) szervezésében. A négynapos rendezvénysorozatnak a fesztiválozni vágyó keresztyén fiatalok számára a Patakmajor kemping csodálatos, megnyugtató környezete biztosított helyszínt.
A Válts irányt! fesztivál második kiadásának mottója az újratervezés volt. Párhuzamosan zajló rendezvények voltak több sátorban, így mindenki választhatott a színes programok közül. A szervezők törekedtek az idén olyan előadásokkal feltölteni a programkínálatot, amely lehetőséget nyújtanak a lelkiekben való fejlődésre, feltöltődésre, kikapcsolódásra, sőt akár tanulásra is, és rávilágítva életünk hibáira serkentő hatással vannak az újratervezésre. A Függőleges iMAsátor lehetőséget adott a lelkiekben való elmélyülésre, míg a magyarországi Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE) kávéháza lehetőséget biztosított egy kávé vagy finom gyümölcslé, szörp melletti beszélgetésre, ismerkedésre. A fősátor, a LIKE sátor előadásoknak, az Egyetemi sátor filmnézéseknek is otthont adott. Az Erdély Mentőcsoport sátránál a fiatalok megismerhették a mentősök munkáját, de elsősegélynyújtást is tanulhattak a sátorba betérők, illetve figyelemmel kísérhették a képzett mentőkutyák feladatát, képességeit. A cserkészsátorban cserkészettel ismerkedhettek, valamint akadályversenyre is sor került a cserkészek szervezésében. Alternatív programok is várták a fesztiválra betérőket korosztályra hangolva: a gyerekekkel a KOEN sátorban foglalkoztak, míg a barkácssátorban számos lehetőség biztosította a kreativitás, és a kézügyesség kipróbálását. A nagyobbakat focibajnokság, ládamászás, tábortűz, gitárestek és buli várta. A nagyszínpad zenei kínálata tematikus volt. Csütörtökön este erdélyi keresztyén zenekarok dicsőítették a közönséggel az Urat. Fellépett a régeni Sófár, a marosvásárhelyi Sola Fide, az Adonai Band, az After Five, és a Reménység. Pénteken a világi zenekaroké volt a főszerep, a marosvásárhelyi Mata Hari és a magyarországi Hot Jazz Band zenekaroké. Szombaton ismét a keresztyén zenekaroké volt a szolgálat, a Worship Team, az est fénypontjaként Pintér Béla. Megható és rendhagyó pillanat volt, amikor Pintér Béla fellépését követően a már többször visszatapsolt zenekarnak a közönség énekelt ifis dalokat, A szeretet nem fogy el sosem című közismert dallal kezdve.
Az idén 1450-en látogatták meg a fesztivált, melyből több mint 400-an regisztráltak benti szállásra vagy sátorba, így a rendezvény teljes ideje alatt jelen voltak. Ezekben a napokban négy különböző, többnyire világi, ifjúsági fesztivál zajlott egy időben, de ennek ellenére szerte Erdélyből jöttek résztvevők egyedül, csoportosan, vagy akár családdal, az ötéves gyerekektől a 60 évesekig változatos közönséget alkotva.
– Ez hiánypótló fesztivál, amely azért jött létre, mert annak ellenére, hogy minden vallási-ifjúsági szervezet megszervezi ifjúsági táborait, nincs egy nagy, nyitott ökumenikus jellegű rendezvény és ennek szerettünk volna eleget tenni – mondta Dancsuj Annamária programkoordinátor. Áhítatokon minden sátor megtelt, és az előadásokon arányosan oszlott meg a közönség. "Jó volt látni, hogy a Pintér Béla-koncertre nagyon sok ember eljött, és tömegeket mozgatott meg" – mondta a programkoordinátor.
Az idei Válts irányt! ökumenikus istentisztelettel és úrvacsoraosztással zárult. Záróakkordként a gyülekezet, több száz ember, egymás kezét fogva együtt énekelt, búcsúzott. A résztvevőkkel való beszélgetések során kiderült, hogy volt, akinek változást hozott életében ez a fesztivál, rátaláltak Valakire, elmélyültek hitben, és volt, aki itt tért meg. A szervező csapat is újratervezi életét, úgy döntöttek, hogy ezt a fesztivált ezentúl kétévente fogják megszervezni, ezzel teret engedve, és az erdélyi keresztyén ifjúságot bekapcsolva a magyarországi Csillagpont ifjúsági találkozóba. Harasztovics Arnold
Népújság (Marosvásárhely)
Augusztus elején másodszor szervezték meg Szovátán a Válts irányt! keresztyén ifjúsági fesztivált az erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) szervezésében. A négynapos rendezvénysorozatnak a fesztiválozni vágyó keresztyén fiatalok számára a Patakmajor kemping csodálatos, megnyugtató környezete biztosított helyszínt.
A Válts irányt! fesztivál második kiadásának mottója az újratervezés volt. Párhuzamosan zajló rendezvények voltak több sátorban, így mindenki választhatott a színes programok közül. A szervezők törekedtek az idén olyan előadásokkal feltölteni a programkínálatot, amely lehetőséget nyújtanak a lelkiekben való fejlődésre, feltöltődésre, kikapcsolódásra, sőt akár tanulásra is, és rávilágítva életünk hibáira serkentő hatással vannak az újratervezésre. A Függőleges iMAsátor lehetőséget adott a lelkiekben való elmélyülésre, míg a magyarországi Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE) kávéháza lehetőséget biztosított egy kávé vagy finom gyümölcslé, szörp melletti beszélgetésre, ismerkedésre. A fősátor, a LIKE sátor előadásoknak, az Egyetemi sátor filmnézéseknek is otthont adott. Az Erdély Mentőcsoport sátránál a fiatalok megismerhették a mentősök munkáját, de elsősegélynyújtást is tanulhattak a sátorba betérők, illetve figyelemmel kísérhették a képzett mentőkutyák feladatát, képességeit. A cserkészsátorban cserkészettel ismerkedhettek, valamint akadályversenyre is sor került a cserkészek szervezésében. Alternatív programok is várták a fesztiválra betérőket korosztályra hangolva: a gyerekekkel a KOEN sátorban foglalkoztak, míg a barkácssátorban számos lehetőség biztosította a kreativitás, és a kézügyesség kipróbálását. A nagyobbakat focibajnokság, ládamászás, tábortűz, gitárestek és buli várta. A nagyszínpad zenei kínálata tematikus volt. Csütörtökön este erdélyi keresztyén zenekarok dicsőítették a közönséggel az Urat. Fellépett a régeni Sófár, a marosvásárhelyi Sola Fide, az Adonai Band, az After Five, és a Reménység. Pénteken a világi zenekaroké volt a főszerep, a marosvásárhelyi Mata Hari és a magyarországi Hot Jazz Band zenekaroké. Szombaton ismét a keresztyén zenekaroké volt a szolgálat, a Worship Team, az est fénypontjaként Pintér Béla. Megható és rendhagyó pillanat volt, amikor Pintér Béla fellépését követően a már többször visszatapsolt zenekarnak a közönség énekelt ifis dalokat, A szeretet nem fogy el sosem című közismert dallal kezdve.
Az idén 1450-en látogatták meg a fesztivált, melyből több mint 400-an regisztráltak benti szállásra vagy sátorba, így a rendezvény teljes ideje alatt jelen voltak. Ezekben a napokban négy különböző, többnyire világi, ifjúsági fesztivál zajlott egy időben, de ennek ellenére szerte Erdélyből jöttek résztvevők egyedül, csoportosan, vagy akár családdal, az ötéves gyerekektől a 60 évesekig változatos közönséget alkotva.
– Ez hiánypótló fesztivál, amely azért jött létre, mert annak ellenére, hogy minden vallási-ifjúsági szervezet megszervezi ifjúsági táborait, nincs egy nagy, nyitott ökumenikus jellegű rendezvény és ennek szerettünk volna eleget tenni – mondta Dancsuj Annamária programkoordinátor. Áhítatokon minden sátor megtelt, és az előadásokon arányosan oszlott meg a közönség. "Jó volt látni, hogy a Pintér Béla-koncertre nagyon sok ember eljött, és tömegeket mozgatott meg" – mondta a programkoordinátor.
Az idei Válts irányt! ökumenikus istentisztelettel és úrvacsoraosztással zárult. Záróakkordként a gyülekezet, több száz ember, egymás kezét fogva együtt énekelt, búcsúzott. A résztvevőkkel való beszélgetések során kiderült, hogy volt, akinek változást hozott életében ez a fesztivál, rátaláltak Valakire, elmélyültek hitben, és volt, aki itt tért meg. A szervező csapat is újratervezi életét, úgy döntöttek, hogy ezt a fesztivált ezentúl kétévente fogják megszervezni, ezzel teret engedve, és az erdélyi keresztyén ifjúságot bekapcsolva a magyarországi Csillagpont ifjúsági találkozóba. Harasztovics Arnold
Népújság (Marosvásárhely)
2012. augusztus 9.
Visszaadni, ami az övék (Magyar oktatás Csángóföldön)
A moldvai csángókat nem menteni kell, hanem visszaadni nekik azt, ami az övék: magyar nyelvüket és önazonosságukat – hangsúlyozta Szőcs Lajos trunki tanító a szórvány szakcsoportban tartott tegnapi kerekasztal-beszélgetésen, amelynek témája a moldvai magyar oktatási program volt.
A beszélgetés hangulatába Nyisztor Ilona pusztinai népdalénekes, valamint Ségercz Ferenc és zenész barátai vezették be a hallgatóságot, majd a tizenkét éve működő oktatási program rövid ismertetése után négy tanító mesélt tapasztalatairól. Nyisztor Ilona szerint mindent meg lehet tanulni, csak azt nem, hogy ki vagy, melyik nemzethez tartozol, ezért addig kell a gyermekekben felébreszteni a csángó családokban még élő magyar öntudatot, amíg az még létezik, és ezért kell örvendeni minden apró lépésnek, ami ezt szolgálja. A hagyományőrzés, ezen belül az ének, zene és tánc jó alkalom arra, hogy a gyermekekben megerősítsük ezt az identitást, de nem úgy, hogy hangoztatjuk, ez az ő hagyományuk, amit őrizniük kell, hanem úgy kell erre megtanítanunk, ezt visszatanítanunk, hogy váljék életük részévé, érezzék jól magukat ebben a kultúrában – véli Ségercz Ferenc, aki évekig furulyázni oktatta a pusztinai gyermekeket. Boros Rezső pokolpataki tanító kérdésre válaszolva elmondta, a külföldön dolgozó csángó szülők gyermekei szeretethiányban szenvednek, rájuk különösen oda kell figyelni, Szőcs Lajos pedig azzal egészítette ki a kérdéskört, fontos ezeket a gyermekeket is bevonni a táborokba, mert magyarnyelv-tudásuk leginkább színtiszta magyar környezetben fejlődik. „Mi, az ötvenes-hatvanas években nevelkedők és az idősebbek csak beszélni tudunk, de gyermekeinket megtaníthatjuk írni és olvasni anyanyelvükön, ez a mi felelősségünk és lehetőségünk” – fogalmazott Nyisztor Ilona.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A moldvai csángókat nem menteni kell, hanem visszaadni nekik azt, ami az övék: magyar nyelvüket és önazonosságukat – hangsúlyozta Szőcs Lajos trunki tanító a szórvány szakcsoportban tartott tegnapi kerekasztal-beszélgetésen, amelynek témája a moldvai magyar oktatási program volt.
A beszélgetés hangulatába Nyisztor Ilona pusztinai népdalénekes, valamint Ségercz Ferenc és zenész barátai vezették be a hallgatóságot, majd a tizenkét éve működő oktatási program rövid ismertetése után négy tanító mesélt tapasztalatairól. Nyisztor Ilona szerint mindent meg lehet tanulni, csak azt nem, hogy ki vagy, melyik nemzethez tartozol, ezért addig kell a gyermekekben felébreszteni a csángó családokban még élő magyar öntudatot, amíg az még létezik, és ezért kell örvendeni minden apró lépésnek, ami ezt szolgálja. A hagyományőrzés, ezen belül az ének, zene és tánc jó alkalom arra, hogy a gyermekekben megerősítsük ezt az identitást, de nem úgy, hogy hangoztatjuk, ez az ő hagyományuk, amit őrizniük kell, hanem úgy kell erre megtanítanunk, ezt visszatanítanunk, hogy váljék életük részévé, érezzék jól magukat ebben a kultúrában – véli Ségercz Ferenc, aki évekig furulyázni oktatta a pusztinai gyermekeket. Boros Rezső pokolpataki tanító kérdésre válaszolva elmondta, a külföldön dolgozó csángó szülők gyermekei szeretethiányban szenvednek, rájuk különösen oda kell figyelni, Szőcs Lajos pedig azzal egészítette ki a kérdéskört, fontos ezeket a gyermekeket is bevonni a táborokba, mert magyarnyelv-tudásuk leginkább színtiszta magyar környezetben fejlődik. „Mi, az ötvenes-hatvanas években nevelkedők és az idősebbek csak beszélni tudunk, de gyermekeinket megtaníthatjuk írni és olvasni anyanyelvükön, ez a mi felelősségünk és lehetőségünk” – fogalmazott Nyisztor Ilona.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. augusztus 9.
Séta a romániai hírek aknamezőin
Még a szokottnál is furcsább helyzetbe került Románia: a politikai csatározások már az uborkaszezonra, a forróságra sincsenek tekintettel, augusztusban alakítják át a kormányt, az ellenfelek egyre mélyebb sebeket ejtenek egymáson. Az adófizető szavazópolgárnak ma nagyobb szüksége lenne a pontos, objektív információra, magyarán a hírre, mint valaha, hiszen országa és a saját jövője forog kockán, országgyűlési választások előtt állunk, Bukarestben pedig egy tisztségéből menesztett elnök szónokol.
Miközben Kelet-Európára korántsem jellemző módon hét hírtelevízió bömböl az országban, a standok zsúfolásig vannak tömve újságokkal, a világháló pedig „rogyadozik” a román bloggerek hozzászólásaitól és a véleményoldalaktól, egyetlen dolgot állíthatunk csak: fogalmunk sincs, hogy egy hír valódiságát, hitelességét hogyan lehetne ilyen körülmények közepette ellenőrizni. Pedig a sajtót azért nevezhették negyedik hatalomnak – a Montesquieu nyomán elterjedt felfogás szerint a döntéshozó, a végrehajtó és a bírói hatalmat volt hivatott ellenőrizni –, mert működését néhány egyszerű szabályra fektette, többek között az információk több forrásból való ellenőrzésére. Erre települt rá a világháló nyújtotta lehetőségekkel – főleg a nyugati demokráciákban – az ötödik hatalom, amikor a civil zsurnaliszták elkezdték ellenőrizni a hagyományos média híreit. Csakhogy ez nálunk nem így működik.
Kicsi, szőrös, csúnya – de a miénk
Kezdjük talán a romániai magyar médiával, mert az alig mutat életjeleket, és labdába sem rúghat ebben a hangzavarban. A hazai magyar média gazdaságilag kényszerpályán van méreti, illetve piaci tényezők miatt, amelyek behatárolják fejlődési és versenyképességi lehetőségeit. Képtelen volt a legerősebb reklámpiacra legalább egy tévét kiállítani, az elsősorban politikai célokat szolgáló rádiós szegmens aránytalanul túlméretezett Székelyföldön, az internet nyújtotta lehetőségeket pedig eddig messze alulmúltuk.
Információáramlás magyar nyelven
A hazai magyar média „second hand” termékkel „mérgezi” szervezetét. Nagyon gyakran tetemes mennyiségű hírügynökségi anyagot kínál, például a Magyar Távirati Iroda (MTI) vagy a Mediafax anyagait, román és magyarországi sajtóból származó értesüléseket. Így fordulhat elő, hogy egy háromszéki napilap két-három nap késéssel úgy adja vissza a 60 kilométeres körzetben történt felsőrákosi tragédia esetét, hogy azt előzőleg egy fővárosi hírtévé Brassóból leadta, a hírt átvette egy román hírügynökség, közzé adta magyar nyelvű hírfolyamában, és a történet harmadnapra – átszerkesztve – megjelenik a napilapban, a belföldi hírek között.
Viccesebb dolgok is előfordulnak – hogy finoman fogalmazzunk – az eszközhiány miatt. A magyar államfő látogatásakor a Duna Televízió kivonul Barótra, hogy rögzítse a történelmi jelentőségű avatóbeszédet, a tévés anyagból összefoglalót készít az MTI, amit átvesznek a helyi lapok, horribile dictu netán a baróti hetilap is, mert, ugye, kész állapotban van, s ráadásul milyen magyarosan hangzik... Mindez nagy-, de nyilván nem teljes mértékben anyagi okokból történik: egy-egy újságíró esetleg rádiós hírszerkesztőként is dolgozik vagy egy másik napilapnál, emellett időnként egy anyaországi tévéadónak is tudósít, a ritmus fenntartása érdekében pedig fel kell kutatnia a hozzáférhető forrásokat – ezeket jobb esetben a cég fizeti meg, ám az sem ritka, hogy ő maga –, amelyeket aztán fordításban, enyhe átszerkesztés nyomán közöl.
Ősforrások maszkolása
E több száz kapcsolódási ponttal rendelkező óriási hálózatba hozzáértő ember bármelyik pillanatban elhelyezhet egy drámai, szélsőségesen jó vagy rossz hírt, esetleg pletykát úgy, hogy egyúttal maga állítja fel a második, illetve harmadik „ellenőrzési forrást” is, ami lehet internetes, írott, tévés vagy rádiós, lévén, hogy mindegyiknek van internetes változata, portálja. A román médiakonszernek ugyanis a több forrásból való ellenőrzés gyakorlatát – jobban mondva annak illúzióját – kihelyezték az internetre.
Egy egyszerű, sokunk számára ismerős példával illusztrálnánk ezt a folyamatot. Az akkor még tisztségében lévő államelnök egyszer elhintette a köztudatba, hogy régiós adminisztratív újrafelosztásra van szükség, lehetőleg azonnal (a lengyelek hét év alatt valósították meg). Ebben a pakkban szerepelt egyebek mellett az is, hogy az összefüggő magyar területeket lehetőleg szét kell szabdalni. A román ellenzék azonnal felfigyelt a gyenge pontokra, és akcióba lépett.
1. Első menetben kiszivárgott a román sajtóba egy ezzel kapcsolatos Markó-szöveg félmondata, melyet az Erdély TV-ből idéztek – egyébként hibásan. 2. Második menetben már legalább két hírtévé közölt térképeket – ugyanezek már hírportálokon is megjelentek –, melyek a két kiszakított székely megyére fókuszáltak, és erről mint kész tényről folytak reggeltől estig a beszélgetős műsorok. 3. Másnap az összes román napilap kénytelen volt foglalkozni az üggyel, mert le nem maradhattak: riportokat közöltek, térképeket stb. Megjegyzendő, hogy eközben Boc és Kelemen – a két állítólagos főszereplő – még meg sem szólalt, s hallgatásuk még hetekig tartott, ugyanis tulajdonképpen nem volt miről beszélniük. 4. Gazdasági elemzések, térképek, táblázatok jelentek meg arról, hogy milyen csóró Székelyföld, és éhen fog halni. 5. A hazai magyar sajtó sem maradhatott le: idő, pénz és szakemberek hiányban lefordította az addig megjelent anyagok egy részét, amit már több mint három forrással össze lehetett vetni, miközben a politika még mindig nem szólt, hiszen korábban nem is tárgyaltak erről. 6. Az első hét végén már olyan térképeket mutogattak a tévék, amelyek kísértetiesen hasonlítottak a bécsi döntés után kiszakadt Észak-Erdély térképére, tiltakozni kezdtek a Hargita és Kovászna megyei románok fórumai. A politika hallgatott. 7. Tiltakozott Budapest is, mert a sajtóból úgy tűnt, elszabadult a pokol, miközben a romániai politika főszereplői még mit sem tudtak az ügyről. 8. Mit tesz ilyenkor az MTI? Elmegy megkérdezni Kelemen Hunort vagy Emil Bocot? Nem. Idéz legalább két magyar forrást – a Krónika napilapot, illetve a „haldokló” Új Magyar Szót –, illetve három bizonytalan román médiaorgánumot – megvan az anyag, mehetünk kávézni! Tévék mindenek felett
A román reklámpiac királya a tévé. Egy 2011-es Magnaglobal-felmérés szerint a reklámkiadások az országban 457 millió dollárra rúgtak (egy évvel korábban ez még 12 százalékkal volt magasabb). Ebből a tortából 68 százalékot szakítottak a tévék, valamivel több mint 10 százalék ütötte az írott média markát, a rádiók, az internet és az outdoor pedig 5-5 százalékon osztoztak. Világviszonylatban a tévék átlagosan a torta 41 százalékát szakították le, 390 milliárd dollárt. A hazai tévék nettó 315 milliót kaptak a reklámtortából, annak köszönhetően, hogy a román médiafogyasztó passzív, 2010-ben a román átlagember naponta 4 órát és 17 percet töltött a képernyő előtt. Csúcsidőszakban (19 és 23 óra között) 1 óra 34 perc a tévéfogyasztás. A reklámpiaci trendek növekedést mutatnak a tévék tekintetében (forrás: Forbes, Románia, 2011. március). A román piacvezetők a Pro TV, az Antena 1, az Acasã, az Antena 3 és a Realitatea hírtévé, ezeket követik a KanalD, a National és a Prima tévék, összesen 57 román tévéadóval kell számolnunk. Életképes modellek?
A sajtótröszttel szimbiózisban élő hírportál, ami mögött van egy tévéstúdió, egy vagy több rádió, napilap és képes magazin – erős infrastruktúra, cég, kapcsolatrendszer. Hasonló modellt próbál életre kelteni Codrut Seres, az Intact Kiadónál, ahol arra biztatják az újságírót, hogy az anyag mellé küldje on-line a fotót, cikkét pedig publikálja a honlapon, de javasolják a személyes blogon való közlését is. Ehhez a modellhez szükséges egy „tröszt”, és néhány olyan újságíró, aki csak nekünk dolgozik, tehát el tudjuk tartani, nem kell ötfelé dolgoznia.
A felsorolt trösztadatok a kormányváltásra és a közelgő választásokra való tekintettel bizonytalanok: USL-s érdekcsoportok vásárolnak azért, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a Voiculescu-féle trösztnek, a PDL-sek meg azért, mert elestek a közszolgálati tévétől, és körmükre égett a gyertya, a korábbi barátaik meg az állami megrendelések elmaradásával új barátok után néznek. Nem biztos hát, hogy becsődöl az Adevãrul Holding, az Adamescu-tröszt, a Realitatea tévé vagy az Evenimentul Zilei – csak új barátságok köttetnek.
A román írott média
Az Evenimentul–Capital Kiadóvállalat
A Pãunescu tábornokok családja működteti (a PDL-s kormány idején még könnyű dolguk volt, ám e napokban épp új „szponzorok” után kutatnak), zászlóshajóik az Evenimentul Zilei napilap és a Capital című gazdasági hetilap. Házon belül van a B1 tévéadó, amelyik hírtévéként és beszélgetős műsorai révén fungál, sztárjai – a ’90-es évek elején elhíresült bulvárlap alapítója – Ion Cristoiu, valamint Robert Turcescu.
Az Adevãrul-tröszt
Dinu Patriciu kőolaj-milliárdos 6 millió euróért vásárolta meg az Adevãrul Holdingot, amelynek forgalma 2010-ben meghaladta a 100 millió eurót. Övé volt az Adevãrul napilap, amelynek eladásai 2011 júliusában a BRAT auditáló cég szerint 41 ezer példányra zuhantak a 2010-es 125 ezerről. Azóta Péter Imre is távozott a cég éléről, és már Patriciu sem beszél tévévásárlásról, noha korábban kedvenc témái közé tartozott. Tavaly övé volt a legnagyobb példányszámú bulvárlap, a Click!, a vállalat napi 200 ezer példánnyal a helyi piacokon kihozta az Adevãrul de Searã nevű lapcsaládot, birtokon belül volt ugyanakkor a Forbes, az OK, a Foreign Policy, a Dilema Veche. Idén június elején a helyzet így festett: aukcióra bocsátották az Adevãrul Holdingot, a Click! magazint, a Click TV-t és a bukaresti 106,2 Click FM-et. A médiaorgánumok azért kerültek licitre, mert együttesen 3,5 millió euróval tartoztak a Dinu Patriciu többségi tulajdonában levő Odyssey Communication nevű reklámcégnek.
Az Intact-birodalom
Dan Voiculescu családjának tulajdona. Rendelkeznek 2 hírportállal, a Jurnalul National napilap köré épített lapcsaláddal: a Jurnalul Casei, Jurnalul de Bucãtãrie, Jurnalul de Duminicã, Jurnalul de Sãnãtate, Scânteia, illetve a Zoom című sajtótermékekkel. Időközben megszüntették a Financiarul gazdasági hetilapot, ám a „családhoz” tartozik két hírtévé is, az Antennák, valamint portálok tömkelege. A Medien Holding
A Dan Adamescu nevű milliárdos birtokában van, „istállójukban” ott szerénykedik a România Liberã című napilap. 800 ezer euróért vásárolták meg liciten az Academia Catavencu brandet, övék a Cãminul, a Casa mea, a Domus, a Domus Util. Mielőtt valaki megirigyelné hatalmukat, a napokban csődöt jelentett a România Liberã című napilapot kiadó cég is, a csődvédelmet tulajdonosa kérte.
A Mediafax Group
Tulajdonosa a Central European Media Enterprises (CME). Házon belül legalább 40 auditált portál van, alosztályai között a Ziarul Financiar, a zf.ro, a Business Magazin, a businessmagazin.ro, a Mediafax Business News, a ProSport, a prosport.ro, a ProMotor, promotor.ro, a go4it, illetve a go4it.ro, a Descopera.ro és a descopera.ro, a Playboy, valamint a playboy.ro, a GQ, a Mediafax Mass-Media News, a Mediafax.ro, a gandul.info, a PRO TV Magazin, a protvmagazin.ro, a Ce se întâmplã, Doctore?, a csid.ro, az InStyle, a The ONE és honlapja a one.ro, a Glamour, az apropo.ro, a showbiz.ro, a bule.ro. Ugyancsak ide tartozik az Acasã TV, a Pro TV International, valamint az MTV Romania.
A Ringier-csoport
Birtokában van a második legnagyobb bulvárlap, a Libertatea, illetve egyéb bulvártermékek és női magazinok tömkelege: Autobild, Bolero, Bravo, Bravo Girl, Compact Bucuresti, Diva, TVMania, TV Satelit, Unica stb. Időközben több lapjuk is gazdát cserélt, de ezeket a cseréket a BRAT nem frissíti eléggé fürgén.
A román internet
A SATI auditáló vállalat 2011. június 30-i statisztikája szerint az átvizsgált honlapok közül a listavezető trilulilu.ro-nak havi 3 millió egyedi látogatója volt, a hi5.com-nak 2 879 000, a forum.softpedia.com-nak 2 656 000, a realitatea.net-nek pedig 2 087 680.
Willmann Walter
Erdélyi Napló
Még a szokottnál is furcsább helyzetbe került Románia: a politikai csatározások már az uborkaszezonra, a forróságra sincsenek tekintettel, augusztusban alakítják át a kormányt, az ellenfelek egyre mélyebb sebeket ejtenek egymáson. Az adófizető szavazópolgárnak ma nagyobb szüksége lenne a pontos, objektív információra, magyarán a hírre, mint valaha, hiszen országa és a saját jövője forog kockán, országgyűlési választások előtt állunk, Bukarestben pedig egy tisztségéből menesztett elnök szónokol.
Miközben Kelet-Európára korántsem jellemző módon hét hírtelevízió bömböl az országban, a standok zsúfolásig vannak tömve újságokkal, a világháló pedig „rogyadozik” a román bloggerek hozzászólásaitól és a véleményoldalaktól, egyetlen dolgot állíthatunk csak: fogalmunk sincs, hogy egy hír valódiságát, hitelességét hogyan lehetne ilyen körülmények közepette ellenőrizni. Pedig a sajtót azért nevezhették negyedik hatalomnak – a Montesquieu nyomán elterjedt felfogás szerint a döntéshozó, a végrehajtó és a bírói hatalmat volt hivatott ellenőrizni –, mert működését néhány egyszerű szabályra fektette, többek között az információk több forrásból való ellenőrzésére. Erre települt rá a világháló nyújtotta lehetőségekkel – főleg a nyugati demokráciákban – az ötödik hatalom, amikor a civil zsurnaliszták elkezdték ellenőrizni a hagyományos média híreit. Csakhogy ez nálunk nem így működik.
Kicsi, szőrös, csúnya – de a miénk
Kezdjük talán a romániai magyar médiával, mert az alig mutat életjeleket, és labdába sem rúghat ebben a hangzavarban. A hazai magyar média gazdaságilag kényszerpályán van méreti, illetve piaci tényezők miatt, amelyek behatárolják fejlődési és versenyképességi lehetőségeit. Képtelen volt a legerősebb reklámpiacra legalább egy tévét kiállítani, az elsősorban politikai célokat szolgáló rádiós szegmens aránytalanul túlméretezett Székelyföldön, az internet nyújtotta lehetőségeket pedig eddig messze alulmúltuk.
Információáramlás magyar nyelven
A hazai magyar média „second hand” termékkel „mérgezi” szervezetét. Nagyon gyakran tetemes mennyiségű hírügynökségi anyagot kínál, például a Magyar Távirati Iroda (MTI) vagy a Mediafax anyagait, román és magyarországi sajtóból származó értesüléseket. Így fordulhat elő, hogy egy háromszéki napilap két-három nap késéssel úgy adja vissza a 60 kilométeres körzetben történt felsőrákosi tragédia esetét, hogy azt előzőleg egy fővárosi hírtévé Brassóból leadta, a hírt átvette egy román hírügynökség, közzé adta magyar nyelvű hírfolyamában, és a történet harmadnapra – átszerkesztve – megjelenik a napilapban, a belföldi hírek között.
Viccesebb dolgok is előfordulnak – hogy finoman fogalmazzunk – az eszközhiány miatt. A magyar államfő látogatásakor a Duna Televízió kivonul Barótra, hogy rögzítse a történelmi jelentőségű avatóbeszédet, a tévés anyagból összefoglalót készít az MTI, amit átvesznek a helyi lapok, horribile dictu netán a baróti hetilap is, mert, ugye, kész állapotban van, s ráadásul milyen magyarosan hangzik... Mindez nagy-, de nyilván nem teljes mértékben anyagi okokból történik: egy-egy újságíró esetleg rádiós hírszerkesztőként is dolgozik vagy egy másik napilapnál, emellett időnként egy anyaországi tévéadónak is tudósít, a ritmus fenntartása érdekében pedig fel kell kutatnia a hozzáférhető forrásokat – ezeket jobb esetben a cég fizeti meg, ám az sem ritka, hogy ő maga –, amelyeket aztán fordításban, enyhe átszerkesztés nyomán közöl.
Ősforrások maszkolása
E több száz kapcsolódási ponttal rendelkező óriási hálózatba hozzáértő ember bármelyik pillanatban elhelyezhet egy drámai, szélsőségesen jó vagy rossz hírt, esetleg pletykát úgy, hogy egyúttal maga állítja fel a második, illetve harmadik „ellenőrzési forrást” is, ami lehet internetes, írott, tévés vagy rádiós, lévén, hogy mindegyiknek van internetes változata, portálja. A román médiakonszernek ugyanis a több forrásból való ellenőrzés gyakorlatát – jobban mondva annak illúzióját – kihelyezték az internetre.
Egy egyszerű, sokunk számára ismerős példával illusztrálnánk ezt a folyamatot. Az akkor még tisztségében lévő államelnök egyszer elhintette a köztudatba, hogy régiós adminisztratív újrafelosztásra van szükség, lehetőleg azonnal (a lengyelek hét év alatt valósították meg). Ebben a pakkban szerepelt egyebek mellett az is, hogy az összefüggő magyar területeket lehetőleg szét kell szabdalni. A román ellenzék azonnal felfigyelt a gyenge pontokra, és akcióba lépett.
1. Első menetben kiszivárgott a román sajtóba egy ezzel kapcsolatos Markó-szöveg félmondata, melyet az Erdély TV-ből idéztek – egyébként hibásan. 2. Második menetben már legalább két hírtévé közölt térképeket – ugyanezek már hírportálokon is megjelentek –, melyek a két kiszakított székely megyére fókuszáltak, és erről mint kész tényről folytak reggeltől estig a beszélgetős műsorok. 3. Másnap az összes román napilap kénytelen volt foglalkozni az üggyel, mert le nem maradhattak: riportokat közöltek, térképeket stb. Megjegyzendő, hogy eközben Boc és Kelemen – a két állítólagos főszereplő – még meg sem szólalt, s hallgatásuk még hetekig tartott, ugyanis tulajdonképpen nem volt miről beszélniük. 4. Gazdasági elemzések, térképek, táblázatok jelentek meg arról, hogy milyen csóró Székelyföld, és éhen fog halni. 5. A hazai magyar sajtó sem maradhatott le: idő, pénz és szakemberek hiányban lefordította az addig megjelent anyagok egy részét, amit már több mint három forrással össze lehetett vetni, miközben a politika még mindig nem szólt, hiszen korábban nem is tárgyaltak erről. 6. Az első hét végén már olyan térképeket mutogattak a tévék, amelyek kísértetiesen hasonlítottak a bécsi döntés után kiszakadt Észak-Erdély térképére, tiltakozni kezdtek a Hargita és Kovászna megyei románok fórumai. A politika hallgatott. 7. Tiltakozott Budapest is, mert a sajtóból úgy tűnt, elszabadult a pokol, miközben a romániai politika főszereplői még mit sem tudtak az ügyről. 8. Mit tesz ilyenkor az MTI? Elmegy megkérdezni Kelemen Hunort vagy Emil Bocot? Nem. Idéz legalább két magyar forrást – a Krónika napilapot, illetve a „haldokló” Új Magyar Szót –, illetve három bizonytalan román médiaorgánumot – megvan az anyag, mehetünk kávézni! Tévék mindenek felett
A román reklámpiac királya a tévé. Egy 2011-es Magnaglobal-felmérés szerint a reklámkiadások az országban 457 millió dollárra rúgtak (egy évvel korábban ez még 12 százalékkal volt magasabb). Ebből a tortából 68 százalékot szakítottak a tévék, valamivel több mint 10 százalék ütötte az írott média markát, a rádiók, az internet és az outdoor pedig 5-5 százalékon osztoztak. Világviszonylatban a tévék átlagosan a torta 41 százalékát szakították le, 390 milliárd dollárt. A hazai tévék nettó 315 milliót kaptak a reklámtortából, annak köszönhetően, hogy a román médiafogyasztó passzív, 2010-ben a román átlagember naponta 4 órát és 17 percet töltött a képernyő előtt. Csúcsidőszakban (19 és 23 óra között) 1 óra 34 perc a tévéfogyasztás. A reklámpiaci trendek növekedést mutatnak a tévék tekintetében (forrás: Forbes, Románia, 2011. március). A román piacvezetők a Pro TV, az Antena 1, az Acasã, az Antena 3 és a Realitatea hírtévé, ezeket követik a KanalD, a National és a Prima tévék, összesen 57 román tévéadóval kell számolnunk. Életképes modellek?
A sajtótröszttel szimbiózisban élő hírportál, ami mögött van egy tévéstúdió, egy vagy több rádió, napilap és képes magazin – erős infrastruktúra, cég, kapcsolatrendszer. Hasonló modellt próbál életre kelteni Codrut Seres, az Intact Kiadónál, ahol arra biztatják az újságírót, hogy az anyag mellé küldje on-line a fotót, cikkét pedig publikálja a honlapon, de javasolják a személyes blogon való közlését is. Ehhez a modellhez szükséges egy „tröszt”, és néhány olyan újságíró, aki csak nekünk dolgozik, tehát el tudjuk tartani, nem kell ötfelé dolgoznia.
A felsorolt trösztadatok a kormányváltásra és a közelgő választásokra való tekintettel bizonytalanok: USL-s érdekcsoportok vásárolnak azért, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a Voiculescu-féle trösztnek, a PDL-sek meg azért, mert elestek a közszolgálati tévétől, és körmükre égett a gyertya, a korábbi barátaik meg az állami megrendelések elmaradásával új barátok után néznek. Nem biztos hát, hogy becsődöl az Adevãrul Holding, az Adamescu-tröszt, a Realitatea tévé vagy az Evenimentul Zilei – csak új barátságok köttetnek.
A román írott média
Az Evenimentul–Capital Kiadóvállalat
A Pãunescu tábornokok családja működteti (a PDL-s kormány idején még könnyű dolguk volt, ám e napokban épp új „szponzorok” után kutatnak), zászlóshajóik az Evenimentul Zilei napilap és a Capital című gazdasági hetilap. Házon belül van a B1 tévéadó, amelyik hírtévéként és beszélgetős műsorai révén fungál, sztárjai – a ’90-es évek elején elhíresült bulvárlap alapítója – Ion Cristoiu, valamint Robert Turcescu.
Az Adevãrul-tröszt
Dinu Patriciu kőolaj-milliárdos 6 millió euróért vásárolta meg az Adevãrul Holdingot, amelynek forgalma 2010-ben meghaladta a 100 millió eurót. Övé volt az Adevãrul napilap, amelynek eladásai 2011 júliusában a BRAT auditáló cég szerint 41 ezer példányra zuhantak a 2010-es 125 ezerről. Azóta Péter Imre is távozott a cég éléről, és már Patriciu sem beszél tévévásárlásról, noha korábban kedvenc témái közé tartozott. Tavaly övé volt a legnagyobb példányszámú bulvárlap, a Click!, a vállalat napi 200 ezer példánnyal a helyi piacokon kihozta az Adevãrul de Searã nevű lapcsaládot, birtokon belül volt ugyanakkor a Forbes, az OK, a Foreign Policy, a Dilema Veche. Idén június elején a helyzet így festett: aukcióra bocsátották az Adevãrul Holdingot, a Click! magazint, a Click TV-t és a bukaresti 106,2 Click FM-et. A médiaorgánumok azért kerültek licitre, mert együttesen 3,5 millió euróval tartoztak a Dinu Patriciu többségi tulajdonában levő Odyssey Communication nevű reklámcégnek.
Az Intact-birodalom
Dan Voiculescu családjának tulajdona. Rendelkeznek 2 hírportállal, a Jurnalul National napilap köré épített lapcsaláddal: a Jurnalul Casei, Jurnalul de Bucãtãrie, Jurnalul de Duminicã, Jurnalul de Sãnãtate, Scânteia, illetve a Zoom című sajtótermékekkel. Időközben megszüntették a Financiarul gazdasági hetilapot, ám a „családhoz” tartozik két hírtévé is, az Antennák, valamint portálok tömkelege. A Medien Holding
A Dan Adamescu nevű milliárdos birtokában van, „istállójukban” ott szerénykedik a România Liberã című napilap. 800 ezer euróért vásárolták meg liciten az Academia Catavencu brandet, övék a Cãminul, a Casa mea, a Domus, a Domus Util. Mielőtt valaki megirigyelné hatalmukat, a napokban csődöt jelentett a România Liberã című napilapot kiadó cég is, a csődvédelmet tulajdonosa kérte.
A Mediafax Group
Tulajdonosa a Central European Media Enterprises (CME). Házon belül legalább 40 auditált portál van, alosztályai között a Ziarul Financiar, a zf.ro, a Business Magazin, a businessmagazin.ro, a Mediafax Business News, a ProSport, a prosport.ro, a ProMotor, promotor.ro, a go4it, illetve a go4it.ro, a Descopera.ro és a descopera.ro, a Playboy, valamint a playboy.ro, a GQ, a Mediafax Mass-Media News, a Mediafax.ro, a gandul.info, a PRO TV Magazin, a protvmagazin.ro, a Ce se întâmplã, Doctore?, a csid.ro, az InStyle, a The ONE és honlapja a one.ro, a Glamour, az apropo.ro, a showbiz.ro, a bule.ro. Ugyancsak ide tartozik az Acasã TV, a Pro TV International, valamint az MTV Romania.
A Ringier-csoport
Birtokában van a második legnagyobb bulvárlap, a Libertatea, illetve egyéb bulvártermékek és női magazinok tömkelege: Autobild, Bolero, Bravo, Bravo Girl, Compact Bucuresti, Diva, TVMania, TV Satelit, Unica stb. Időközben több lapjuk is gazdát cserélt, de ezeket a cseréket a BRAT nem frissíti eléggé fürgén.
A román internet
A SATI auditáló vállalat 2011. június 30-i statisztikája szerint az átvizsgált honlapok közül a listavezető trilulilu.ro-nak havi 3 millió egyedi látogatója volt, a hi5.com-nak 2 879 000, a forum.softpedia.com-nak 2 656 000, a realitatea.net-nek pedig 2 087 680.
Willmann Walter
Erdélyi Napló