"A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei szervezete 1996 decemberének végén tartotta meg közgyűlését. Máthé László mérnök, az RMGE egyik alelnöke, a szervezet megyei titkára mérlegelte tavalyi tevékenységüket. A szervezet az elmúlt évben végre saját tulajdonú székházba költözött. Az RMGE Maros megyei szervezete az élvonalban van taglétszám tekintetében. Harminc gazdakör működik a megyében, 1500 taggal. Nyolc kft. és nyolc mezőgazdasági társulás is RMGE tagdíjat fizet. Elindították a gazdakörök havi találkozóját. Beindították a gazdaboltokat, székházukban is van egy gazdabolt. Az RMGE segíti a szakmai oktatás szervezését is. Csomós Attila, megyei RMGE-elnök elmondta, hogy az idei évre programfüzetet állítottak össze. Támogatókat szeretnének bevonni az oktatás anyagi alapjainak bővítésére. Önsegélyező pénztárat szeretnének létrehozni, hogy gép vagy jóminőségű vetőmag vásárlásának támogatására gyorssegélyeket tudjanak folyósítani. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 11./"

"Fey László szerint az új helyzetben nincs elég magyar szakember, nem megfelelő a magyar végzettek román nyelvtudása. Túlságosan beleélték magukat az "örök ellenzékiség" szerepébe. Fey szerint "állandóan a sérelmeinket hangoztatjuk, panaszkodunk, nyilatkozunk, követelőzünk, de nem nagyon keressük az áldatlan állapot megszüntetésének reális útját." Nem kell általános elvekről beszélni /kollektív jogok, pozitív diszkrimináció/, mert ezek "a román közvéleményben bizalmatlanságot keltenek". Egyesek majd lekicsinylik az eredményeket, amelyeket a "tájbasimulók" elérnek. - Fey kifejtette, hogy sok nehézséggel kell számolni, a nemzetiségi problémák nem oldódhatnak meg egy csapásra. /Fey László: Új helyzet, új feladatok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./ Nagy László reagált erre a cikkre, megemlítve, hogy Fey László sok cikket ír román lapokba, például a 22 című lap jan. 7-i számában Radikálisok és mérsékeltek az RMDSZ-ben címmel a radikálisok jellemzésére sok jelzőt használ /türelmetlen, patetikus, stb./, akiket a magyarországi ellenzék támogat, továbbá a kénkőszagú Magyarok Világszövetsége. Fey Lászlónál a mérsékeltek majdnem angyalszárnyakkal jelentkeznek. A 22 lap rangja megkövetelné, hogy Fey cikkére az RMDSZ magas szinten reagáljon. /Nagy László: Ismertessük meg magunkat a román társadalommal! ...De hogyan? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./ Fey László visszautasította Nagy László érvelését, egyben újból támadta az RMDSZ radikálisait. /Fey László: Kinek miről mi jut eszébe? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./ Nits Árpád is bekapcsolódott a vitába , emlékeztetve arra, hogy Fey László a 22-ben közölt cikkében "nyilvánosan feljelenti a romániai magyarok egy részét radikalizmussal, nacionalizmussal, irredentizmussal, horthyzmussal, satöbbivel. Szerinte a radikalizmus elterjedtebb a Székelyföldön és a politikailag alacsonyabb nívójú magyarok körében, amiből a hasonló nívójú román olvasó arra a következtetésre juthat, hogy a nagyobbik felünkkel baj van." /Nits Árpád: Újra jelentkezett a jelenség. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./"

"Vetési László lelkész, a Diaszpóra Alapítvány vezetője a szórvánnyal kapcsolatos gondolatait közölte több lapban, hogy megossza mindenkivel a szórvánnyal kapcsolatos kérdéseket. Egyre többször használják ezt a szót. Mi is a szórvány? Mi történik egy kis csoporttal és nemzetiségünk egészével? Hol van itt helye az értelmiségnek, az intézményeknek, az önbecsülésnek? Mi a mi feladatunk? - sorolja a kérdéseket. Kezd eluralkodni a "szórvány neurózis", mintha már minden szórvány lenne. Ma is csodálja Szeben megyei első gyülekezetét, az önbizalmukat, ahogy tudtak nem szórványban élni. "Sok-sok szigetfalunk van, melynek lakói többségi bátorsággal úsznak szembe az árral. Egyre több városra mondják, hogy szórvány. Egy RMDSZ-konferencián vita keveredett abból, hogy Kolozsvárt a szórványterülethez vagy a tömbmagyarsághoz sorolják. - Valami baj van. "leépülnek vagy nem épülnek meg az önszerveződő intézmények, hatalmas mérteket öltött a vegyes házasság, eltűnt a hagyományos kölcsönös nyelvismeret..." Az olvasót hívja segítségül, elsősorban azokat, akik etnikai, nyelvi, vallási veszélyhelyzetben vannak: fogalmazzák meg életérzéseiket, de azt is, hogy miként lát kiutat kisközössége számára. A közírókat, tudósokat a jelenségek szakszerű elemzésére kéri, fogalomtisztázásra. Vetési László a tömbvidék szavát is várja, mit tehet, mit vállal. "Vajon nem a Székelyföld kellene-e a hazai szórványmagyarság egyfajta ?anyaországa? legyen? De miért késik, akadozik az ottani segítő kéz?" "Hol vannak a népes csíki, gyergyói katolikus falvak, melyeknek rendszeresen kellene a csángó fiatalokkal foglalkozniuk?" - A Bukaresten kívüli havaselvei magyarság majd száz százaléka hazatelepedne, legalább nyugdíjas korára, ha volna hová. Az egész romániai magyarságnak nincs egyetlen főállású szórványügyi szakértője sem. /Vetési László: Szórvány-e a szórvány? = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 14., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21-22./"

"Megyei politikai egyeztető Tanács alakult Szilágy megyében a Demokrata Konvenció, a Szociáldemokrata Unió és az RMDSZ megyei fiókjainak részvételével. A koalíció terve alaposabban szétnézni a megyei szervek portáján, mert például nem egy helyütt a téeszvagyont felszámoló bizottságok máig sem adták át a helyi tanácsoknak, sok dosszié egyszerűen eltűnt. Az RMDSZ Szilágy megyei vezetősége ugyanakkor szorosabb kapcsolat kialakítására törekszik a megye pedagógus társadalmával, az RMPSZ megyei szervezetének januárban sorra kerülő tisztújító közgyűlése előtt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 15., 945. sz./"

"Szabó Tibor sepsiszentgyörgyi színészként vállalta el a Figura Stúdió Színház /Gyergyószentmiklós/ igazgatói tisztségét. 1990 és 1994 között a Figura színésze volt, ez volt a Figura fénykora, Bocsárdi László vezette a csapatot. A műkedvelő társulatból került Szabó Tibor Sepsiszentgyörgyre, de fontosnak tartja a Figura tevékenységét. Néhány éven belül színész-túlkínálat lesz, állapította meg, hiszen most két főiskolán is folyik a képzésük, akkor majd megnő a Figura jelentősége is. /Gál Éva Emese: "Egy ütőképes társulat létrehozása" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./ Megkezdődött a Figura Stúdió Színház új színészgárdájának szakmai képzése. Szőcs Géza Romeo és Júlia című Shakespeare-játékát fogja a társulat bemutatni. /Figura-hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./"

"1996. dec. 3-20-a között éleslövészet zajlott Csíkszereda határában, majd a hadgyakorlat következett, amely az etnikai autonómia kivívásáért fegyvert ragadókkal szemben normalizálta a helyzetet. "A Kossuth Rádió marosvásárhelyi és bukaresti tudósítója egymást túllihegve magyarázta: ez még a régi kormány műve." Holott a román fegyveres testületek csak addig feszítették a húrt, ameddig a hatalom megengedte. Folyamatos a propaganda: rendeződött a magyar-román viszony! "A szolgálni vágyó vezércikkírók végre alázatos mosollyal dicsérhetik az új - demokratikus - román hatalmat, nyílt levelekben kérhetik a senkit sem érdeklő kölcsönös műfordítások megjelentetését." Borbély László "számára, úgy látszik, nem sikerült összekalapálni azt a kis külügyi államtitkárságot." Ion Cataramitru Szőcs Gézát kívánta kinevezni magyar államtitkárnak. Az RMDSZ elnöke sietett nyilatkozni: erről nincs tudomása. - A két legfontosabb titkosszolgálat igazgatói /Magureanu és Talpes/ a helyükön maradtak. /Csutak István: Kezdetét vette az új román demokrácia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 22./Csutak István Szász János Ion Cataramitru művelődési miniszterhez írt nyílt levelére céloz: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./"

"Nem tetszik, írta Fodor Sándor, hogy "elvi jelentőségű igényeink teljesítését illetően csak homályos ígéreteket kaptunk, és ezek teljesítése a bizonytalan időbe halasztódik." A kétnyelvű feliratok, a konzulátus, a tanügyi törvény, az egyházi vagyon kérdése például. /Fodor Sándor: Remény és gond. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./ "

"Jan. 14-én tartotta Marosvásárhelyen, a Bernády Házban tartotta idei első összejövetelét az RMDSZ Maros megyei szervezetének csángó bizottsága, az a lelkes csoport, amely az elmúlt években minden nyáron megszervezte több mint félszáz csángó gyermek üdültetését és a velük való foglalkozást. A csángó bizottságnak Czellecz Jenő a vezetője. A találkozó alkalom volt arra, hogy a Csíkszeredában Julianus-díjjal kitüntetett, 84. évében levő nyugalmazott marosvásárhelyi tanárt, a bizottság tanácsadóját, Bartis Árpádot köszöntsék. Bartis Árpád Csíkszentdomokoson született, Csíkszeredában Domokos Pál Péter is tanította. 1956 decemberében az Oktatásügyi Minisztérium mellett létrehozott Nemzetiségügyi Vezérigazgatóságra helyezték, ahol megismerkedhetett a moldvai csángók sorskérdéseivel. Bár akkor már felszámolták a moldvai magyar iskolákat, ő mégis megpróbált létrehozni néhánya, vagy legalább bevezetni a magyar nyelv tanítását. Kezdeményezéseit elgáncsolták. Csíkszeredai tanfelügyelőkkel együttműködve székelyföldi iskolákban biztosított lehetőséget csángó fiataloknak továbbtanulásra, szakmák elsajátítására. A Nemzetiségügyi Vezérigazgatóság csak két év múlva megszüntették, akkortól Bartis Árpád tanfelügyelőként segítette a csángókat. Õ gondoskodott Lakatos Demeter és Demse Márton költészetének közkinccsé tételéről. Bartis Árpád tanulmányokat, cikkeket közölt a csángómagyarokról. 1989 után bekapcsolódott csángó gyermekek nyaraltatásába. A mai napig levelezik csángó fiatalokkal. Könyveket küld nekik, tanácsokat ad. /Bartis Árpád köszöntése. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./"

"A Cronica Romana beszámolt arról, hogy a Román Akadémiai Társaság által szervezett "Politikai doktrínák" című konferencia-sorozat keretében jan. 15-én az RMDSZ elnöke tartott előadást "A romániai magyar kisebbség nemzeti-politikai törekvései" címmel. megerősítette azt az értékelést, hogy a romániai magyarság törekvései lényegükben nem nemzeti-politikaiak, mivel politikai szempontból különbözőek, homogenitásuk a nemzeti törekvésekben nyilvánul meg. A szövetség vezetője kifejtette, hogy a nacionalizmus, mint ideológia nem tűnt el, hozzájárult a kommunista rendszerek szétbomlásához is. Markó Béla elmondta, hogy a területi autonómiát országszerte meg kellene valósítani, és hozzátette, hogy az RMDSZ által bevezetett autonómia fogalom feltételezi egyes etnikai vetületű jogoknak helyi szinten való gyakorlását. Az RMDSZ elnöke megemlítve a román nép közmondásbeli toleranciáját úgy értékelte, nem lehet kijelenteni, hogy egy teljes nép rendelkezik egy adott tulajdonsággal vagy sem, és kifejtette véleményét, miszerint a tolerancia a románoknál passzív magatartás, más etnikumok életébe való be nem avatkozás. A konferencia moderátora, Bedros Horasangian politikai kommentátor végül megjegyezte, hogy két komplexust kell legyőzni, a magyarok a felsőbbrendűségit, illetve a románok az alsóbbrendűségit, mivel ezek történelmi síkon a kollektív emlékezés részei. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 16., 9. sz./"

"A kolozsvári Fey László a HVG-ben kiáll a magyar kormány mellett: "ostoba volt a magyarországi ellenzék alapszerződés-ellenes retorikája." Fey ugyancsak elítéli, hogy - idézőjelbe teszi - "radikálisaink" szintén szidták az alapszerződést. Felnőtt egy román politikusi gárda, kitűnő szociológusaik, politológusaik jelentős hatást gyakorolnak a közvéleményre. Fey szerint "ami a parlamentet illeti, már a letűnt gárda hangneme sem volt rosszabb, mint a magyar Országgyűlésé." /Fey László: Kolozsvári levél. = Heti Világgazdaság, jan. 18./"

"A volt kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja jan. 17-i országos értekezletén Ion Iliescu volt államelnököt elnökké választotta. Iliescu úgy értékelt, hogy pártja képtelen volt megfékezni a korrupciót, ez volt a sikertelen választási szereplés oka, ezért most a pártot megtisztítja a korrupt elemektől. - tudósított Gyarmath János Bukarestből. /Magyar Nemzet, jan. 18./ A Társadalmi Demokrácia Pártja megválasztott első alelnöke Adrian Nastase, a párt alelnökei: Teodor Melescanu volt külügyminiszter, Ioan Mircea Pascu volt védelmi államtitkár, Oliviu Gherman volt pártelnök. Viorel Hrebenciuc volt kormányfőtitkárt beválasztották a párt országos tanácsába, ezzel hitelét vesztette Iliescunk az az ígérte, hogy a megújított párt leszámol a korrupcióval. Hrebenciuc törvényszegéseiről ugyanis éveken át írt a sajtó. /Magyar Hírlap, jan. 20./"

"1996. január 21-én ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az ülésen Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta a testületet a kormánykoalíciós tárgyalások jelenlegi szakaszáról. Megállapították, hogy az RMDSZ-nek mint koalíciós partnernek érdeke az átalakítási folyamat minél gyorsabb lezárása, a kormányzati felelősségek országos és helyi szintű véglegesítése, ami szükséges feltétele az állami közigazgatástól elvárt hatékony működésnek, a gazdasági és szociális kérdések megoldását célzó intézkedések mielőbbi meghozatalának, az államapparátus és a költségvetési intézmények tevékenységét biztosító költségvetési törvény elfogadásának, a kormányprogram érvényesítésének. - Megvizsgálták a koalíciós tárgyalások során az RMDSZ-nek leosztott, de még be nem töltött tisztségek kérdését. Kötő József ügyvezető alelnök bejelentette, hogy visszalép a művelődési államtitkári jelöltségtől, mivel többszöri egyeztetés után sem alakultak ki a jó személyes együttműködés feltételei a minisztérium vezetőjével. Bár az Ügyvezető Elnökség ezt a jelölést továbbra is megfelelőnek tartja, a bejelentést tudomásul vette. A szövetségi elnök felkérte az Ügyvezető Elnökséget, hogy sürgősen folytassák le a szükséges konzultációkat, és még a hét folyamán tegyenek új javaslatokat a szóbanforgó tisztségre. A Szövetségi Képviselők Tanácsa következő ülésével kapcsolatban az Ügyvezető Elnökség döntött arról, hogy február 1-ig eljuttatja az SZKT-tagoknak a főosztályok beszámolóit féléves tevékenységükről, továbbá elkészíti féléves jelentését a szövetség állapotáról, amely átfogja a választások előtti és az azokat követő időszakot. - Az Ügyvezető Elnökség kidolgozta tervezetét az idén megtartandó RMDSZ-kongresszus előkészítésének naptári tervéről, amelyet elfogadásra javasol az SZKT-nak. A februári SZKT-üléstől az ÜE döntést vár pályázat meghirdetéséről a helyszínre, a pályázatokat elbíráló testületekre, a program-, illetve a szabályzat-módosító bizottság képviseleti normáira és a személyi javaslatokat tevő RMDSZ-testületekre vonatkozóan. A javasolt ütemterv értelmében a Szövetségi Képviselők Tanácsának soron következő második ülésén ismertetik a pályázatok elbírálását, megalakulnak a bizottságok, amelyek azonnal megkezdik munkájukat. Ugyanez az SZKT-ülés dönt a szervező bizottság összetételéről is, és javaslatot tesz Markó Béla szövetségi elnöknek a kongresszus összehívásának időpontjára vonatkozóan. Ezt a javaslatcsomagot véleményezésre a Szövetségi Egyeztető Tanács február 2-i ülésén is bemutatják. - Az Ügyvezető Elnökség határozatokat hozott szervezési, ügyviteli és ellenőrzési kérdésekben, megbízta Náznán Jenő gazdasági alelnököt és Birtalan József gazdasági igazgatót, hogy február 15-ig tegyék meg a költségvetési év lezárásához szükséges intézkedéseket, beleértve az RMDSZ kintlevőségeinek rendezését és a tagdíjbefizetések helyzetének tisztázását. - Takács Csaba ügyvezető elnök, tekintettel Béres András államtitkári kinevezésére, 1997. január 17-én felmentette őt ügyvezető alelnöki tisztségéből, és konzultációkat folytat az Oktatási Főosztályt vezető alelnök tisztségének betöltése érdekében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 21 /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 21., 949. sz./"

"Nagyszalontán a 21 tagú városi tanácsból 11 az RMDSZ tagja. A magyar feliratokról tárgyaltak, a román tanácsosok tiltakoztak. Lucian Todut volt kormánypárti képviselő a románság 2500 éves itt-tartózkodására hivatkozva elutasította a kérelmet, a jelenlegi kormánykoalíció román képviselői pedig a döntés elnapolását szorgalmazták, mondván, a magyar feliratoknak nincsenek meg a feltételei. Az Adevarulból felolvasták Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nyilatkozatát. Ebből kiderült, hogy az RMDSZ nem tartja elsődleges szempontnak a kétnyelvű helységtáblák ügyét. Végül a szavazáskor az RMDSZ-tanácsosok 80 százaléka is tartózkodott, emiatt a döntést elnapolták. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 21./"

"A bukaresti Azi jan. 21-i száma interjút közöl Tokay Györggyel. A Kisebbségügyi Államtitkárság miniszteri rangú vezetője elmondja, hogy intézményének létrehozása az új hatalom képviselőinek új politizálási stílusához kapcsolódik. Szerinte az államtitkárságnak az lesz az egyik feladata, hogy, a Kisebbségi Tanács tevékenységének hatékonnyá tételével is, mentesítse a politikától az állam és a polgár, valamint az állam és a kisebbség közötti kapcsolatokat, mivel ezek nem függhetnek egyik vagy másik párt hatalomra kerülésétől, a pillanatnyi politikai konjunktúrától. Tokay György fenntartja, hogy az európai normáknak megfelelő kisebbségi törvénykezésre van szükség, továbbá, hogy Románia képes példát szolgáltatni más országoknak ezen a téren, valamint azt, hogy a tanügyi törvény egyes előírásait módosítani lehet, az önkormányzatok autonómiájára vonatkozó törvénybe pedig be lehet foglalni a kisebbségi nyelvek használatát is a román hivatalos nyelv mellett. Az államtitkárság javasolni fogja a parlamentnek a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartájának elfogadását és ratifikálását, ugyanúgy benyújtja a jövőben a Kisebbségi Tanács által tavaly megfogalmazott törvénytervezetet az elkobzott közösségi javak visszaszolgáltatásáról. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 22., 13. sz./"

"Jan. 10-én a Romániai Magyar Könyves Céh Egyeztető Tanácsa tisztújító közgyűlést tartott, elemezték az elmúlt két év tevékenységét. Káli Király István elnök elmondta, hogy az Egyeztető Tanács a céhet alkotó 25 cég, illetve egyesület és alapítvány képviselőiből áll. A tanács szakmai információkkal állt tagjai rendelkezésére, lehetőséget teremtett arra, hogy a romániai magyar könyvkiadók részt vegyenek az elmúlt két év valamennyi fontosabb rendezvényén, sikerült két alkalommal nemzetközi könyvkiállítást rendezni Marosvásárhelyen. Elemezték a könyvkiadás támogatására kiírt pályázat 1996. évi lebonyolítását, amelyet a pályázatot kiíró magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium példaértékűnek értékelt. - Már korábban felmerült az igény egy saját könyvszakmai lap kiadására. Úgy döntöttek, hogy lehetőséget kell teremteni a versenyhelyzetre, hiszen az információ áru, akinek megéri, annak azt meg kell vásárolnia. Szükség van önálló székhelyre, állapították meg a közgyűlésen. A tisztújítás során öttagú elnökséget választottak /Bencze Tibor, Cseke Péter, Dávid Gyula, Káli Király István, H. Szabó Gyula/, elnöknek újraválasztották Káli Király Istvánt, H. Szabó Gyulát a kiadásért, Bencze Tibort a kereskedelemért felelős alelnöknek választották meg. A céh a törvényhozáshoz fordul a profittörvény bizonyos kitételének módosítása érdekében, amely elsősorban a kiadókat sújtja. Kérik, hogy a magyar kiadók a magyar olvasók számával arányosan részesüljenek a támogatásból. /Lokodi Imre: A Céh a törvényhozáshoz fordul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./"

"Minden tiltakozás ellenére a hírhedt tanügyi törvény rendelkezései életben vannak, viszont utalás van a törvényben a nemzeti kisebbségek történelmének tanítására. A magyar történelem oktatására felkészültek, adott felvilágosítást Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Az RMPSZ által szervezett legutóbbi találkozás 1996 szeptemberében volt, Szovátán. Három tantervbeadvány van a minisztériumban, egyet egy kolozsvári, egyet egy sepsiszentgyörgyi csoport, egyet pedig az RMDSZ állított össze. Minisztériumi jóváhagyás azonban nem érkezett. Rokaly József, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum tanára /egyike azoknak, akik a magyar történelemoktatás tantervén dolgoztak/ elmondta: közös szempont volt, hogy a nemzetiségi történelem nem különálló, hanem a magyar történelem szerves része, a másik elv az volt, hogy nem lehet a román történelemnél kisebb óraszámban oktatni. Ebben azután tettek engedményt, mivel túltérheltek az általános iskolások. A terv szerint VI. és VII. osztályban heti egy-egy órát biztosítanának a Magyar történelem és hagyomány tananyagára. - A tanterv majdani elfogadása után felmerül a tankönyv kérdése. Kádár Gyulának /Sepsiszentgyörgy/ és Jancsó Árpádnak /Sepsiszentgyörgy/ van tankönyvterve, Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ felkérésére a magyarországi Nemzeti Tankönyvkiadó megíratott Varga Domokossal egy könyvet /Emlékezzünk régiekről/, ez is használható. Amíg a minisztérium engedély megérkezik, egyes iskolákban már elkezdték a magyar történelem tanítását. /György Attila: Honfoglalás az iskolában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 22./"

"A képviselőházi állandó bizottság jan. 23-i ülésen kinevezték az Állami Tulajdon Alap Igazgatótanácsába az RMDSZ jelöltjét, Örsi Imre közgazdászt, pénz- és bankügyi szakembert.Örsi Imre /sz.1952. augusztus 4./ 1993-tól a Credit Bank Kovászna megyei fiókjának igazgatója. Számos közgazdasági, pénz- és bankügyi témájú szakcikke jelent meg magyar nyelven a Piac & Pénz c. folyóiratban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 24., 952. sz./"

"Niculae Cerveni ügyvéd, az egyik román liberális tömörülés elnöke kijelentette, hogy Miron Cosma letartóztatása nem oldja meg a "bányászjárások" pusztításaival szembeni igazságtételt. Dokumentumok bizonyítják Iliescu volt elnök vétkességét. Iliescunak felelni kell az igazságügyi szervek előtt, hangsúlyozta. /Új Magyarország, jan. 24./"

"A határon túli magyarság művelődését tavaly csaknem másfél milliárd forinttal támogatta a magyarországi költségvetés. Ennek elosztását a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint az e célra létrehozott alapítványok hatáskörébe tartozik. A támogatás főbb területei: határon túli diákok támogatása, pedagógusképzés, tankönyv- és könyvkiadás, a kultúra, a közművelődés, a színházak és a menekültek oktatása. A határon túli módszertani központok támogatására 4 millió 377 ezer forintot fordítottak, a tankönyvtámogatás összege 25 millió forint, a közművelődésé 19,4 millió, Illyés Alapítvány 450 millió forintot kapott a költségvetéstől, a Segítő Jobb Közalapítvány pedig 180 milliót. /Nagy Marianna: Másfél milliárd kisebbségi művelődésre. = Népszabadság, jan. 25./"

"Dávid Lajos a Méray Tibor által alapított ösztöndíj jóvoltából 1996 nyarán három hónapot tölthetett a Magyar Hírlap szerkesztőségében, újságírói gyakorlatot folytatva. Dávid Lajos dicsérte az SZDSZ-esnek titulált Magyar Hírlapot, kijelentve, hogy a tárgyilagos tájékoztatás terén Magyarországon messze a Népszabadság és a Magyar Hírlap áll az élen. Siralmasan keveset tudnak a romániai magyarságról, sietett a Magyar Hírlap védelmére. Úgy látja, hogy az erdélyi magyar lapok csak kulturális és kisebbségi vonatkozású politikai eseményekkel vannak tele, alig található elemzés a nem kimondottan magyar vonatkozású folyamatokról. Szerinte ezért porosodnak olvasatlanul a határon túli cserepéldányok a budapesti szerkesztőségek polcain. Érthető ez a kisebbségcentrikusság, de - szerinte - ezzel "magunkat szigeteljük el". /Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./"

"Jan. 25-én Tokay György kisebbségügyi miniszter az RMDSZ bukaresti székházában fogadta Michel Rocard volt francia miniszterelnököt, az Európa Parlament képviselőjét. A vendég kérésére létrejött találkozón a romániai politikai helyzetről, Románia integrációs törekvéseiről, továbbá az RMDSZ aktuálpolitikai célkitűzéseiről, kormányzati részvételéről, a romániai magyarságot és más nemzeti kisebbségeket foglalkoztató kérdésekről folyt beszélgetés. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 27., 953. sz./"

"A kormány jan. 25-i ülésén jóváhagyta a Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló határozatot. A döntéssel gyakorlatilag megkezdheti munkáját a Tokay György miniszter vezetésére bízott, közvetlenül a miniszterelnöknek alárendelt kisebbségügyi intézmény, amelynek meghatározták felépítését és hatáskörét is. A 46 fős Kisebbségvédelmi Hivatal struktúrájához egy államtitkár, egy miniszteri tanácsos és négy igazgatóság, továbbá egy, a romák társadalmi beilleszkedését szolgáló-felügyelő országos hivatal tartozik. A Kisebbségvédelmi Hivatal egyik első és legfontosabb célkitűzése a romániai nemzeti kisebbségekről szóló törvény kidolgozása és parlament elé terjesztése, ennek elfogadása ugyanis annak idején Románia Európa Tanácsba történő felvételének egyik feltétele volt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 28., 954. sz./"

"Dénes László helyesbíti B. Kovács András adatát: a brassói sajtószemináriumon nem hangzott el semmiféle konkrét, hivatalos adat a Romániában megjelenő magyar lapok példányszámáról. Hitelt érdemlő adatok még a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ sincs az egyes lapok példányszámairól, az egyes lapok adatai erősen túlzóak, amellett a példányszám hullámzik. Például lapja, írja Dénes László, a nagyváradi Bihari Napló péntekenként 27 ezer, szerdánként 18 ezer példányban jelenik meg, de az adatok naponta változnak. Dénes alacsonynak mondja a 120 ezres példányszámot /az összes vidéki magyar lapra vonatkozóan/, ez a szám feltehetően a Hargita, Kovászna, Maros, Bihar, Szatmár, Kolozs és Arad megyei napilapokra vonatkozhat, a heti, kétheti lapokat, a folyóiratokat, illetve az egyéb periodikákat, közlönyöket nem számolták ide. Az Európai Idő például legutóbbi számában jelezte: 32 250 példányban jelenik meg, igaz, kéthetente. /Dénes László: Százhúszezer? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ Előzmény: jan. 14."

"A Budapesten élő Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet tudományos főmunkatársa, a Honismereti Szövetség elnöke három évtizede foglalkozik a moldvai csángók néprajzával. Felvázolta a csángók történelmi múltját, akik hagyományos kultúrájukat tekintve - a harmadik évezred küszöbén - a szóbeliség szintjén élnek, anyanyelvükön nem tudnak sem írni, sem olvasni. A csángók nyelvünk igen archaikusrétegét őrzik - Szabófalva környékén például a XV. századi magyar nyelvet beszélik! - , a XVIII. század végén kezdődött nyelvújítás után keletkezett szavaink túlnyomó részét nem ismerik. Háromféle sors várhat a moldvai magyarokra. Moldvában maradnak és a gyorsuló asszimiláció sodrában anyanyelvüket elveszítik, elrománosodnak. A második út: Moldvában maradva ideig-óráig megőrzik tájnyelvüket. Az utóbbi években ugyanis az erdélyi és magyarországi gazdasági /vendégmunkások/ kapcsolatok felértékelték valamelyest a magyar nyelvet. Ez azonban a nyelvi beolvadást nem állítja meg, csak lassítja. A harmadik változat a hetvenes években kezdődött, amikor a népességkeverő politika jegyében megkezdődött Székelyföld iparosítása. Ekkor ezrével érkeztek erre a vidékre csángók, egy részük nem olvadt be a románságra. A fordulat után, 1990 januárjában - székely segítséggel - ők hozták létre a Csángó Újságot, amely Moldvai Magyarság néven most is megjelenik. 1990 óta több mint száz csángó fiatalt hoztak Magyarországra tanulni. E diákok ráhangolt anyaországi tanárok hiányában mérhetetlen nehézségekkel találták magukat szembe.Csupán néhányuk fejezte be tanulmányait, többségük lemorzsolódott, az akció kudarcba fulladt. Szerencsésebb kezdeményezés és ma már gyakorlat, hogy Erdélyben Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és másutt csángó gyerekek százai tanulnak magyar iskolákban. A majdani csángó értelmiség csíráit jelentik, akik majd hatékonyabban képviselhetik szegény, árva népük érdekeit. /Moldvai csángók vándorúton. "Mü mindig lejjebb vagyunk". = Magyar Nemzet, jan. 28./"

"A Jurnalul National jan. 25-i száma " A kovásznai RMDSZ beszivárog a megyei intézmények alapjaiba" című cikke szerint a Kovászna megyei RMDSZ Operatív Tanácsa azt a célt tűzte ki maga elé, hogy minél nagyobb számban juttasson magyar nemzetiségű személyeket a megyei intézmények élére, a magyar közösség érdekeinek hatékonyabb képviselete érdekében. A lap megemlíti, hogy a helyi RMDSZ elégedetlennek azzal, hogy a 40 megyei intézmény közül csak 9 élén áll magyar nemzetiségű személy. Az RMDSZ a választásokon elért eredményekkel arányosan szeretne részesülni a vezetői tisztségekben /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 29., 18. sz./"

"Szilágyi N. Sándor hozzászólt a Vetési Lászlónak a szórványkérdéssel kapcsolatos vitaindító írásához. Valójában nem a kérdéshez, a szórvány problémájához szólt hozzá, hanem mindez ürügyül szolgált ahhoz, hogy nevetségessé tegye a nemzethalál problémáját felvetőket, egyúttal elítélte és kártékonynak minősítette a szórványsorsról készült borongós hangú filmeket. Egyetlen gondolata sem volt arról, hogyan lehetne segíteni, ehelyett sietett kijelenteni: "a szórványban élő ember sokkal könnyebben megmaradhatna magyarnak, ha nem akarnák annyian megmenteni." Szilágyi N. Sándor szerint a szórványról való beszédet ki kell emelni - "a sokszor nyilvánvalóan demagóg - nemzetféltés és nemzetmentés ártalmas, mert valójában nemzetpusztító retorikájából." A "szórványt nem azért kell segíteni, hogy a magyar nemzet megmaradjon, hanem azért, mert ezek az emberek bajban vannak" - hangsúlyozta. Először azt kell megkérdezni. miben segíthetek. A szerző sok statisztikai táblázattal segíti a tájékozódást, bemutatva, hogy megyénként a falvakban, illetve a városokban milyen a szórvány nagysága. /Szilágyi N. Sándor: A szórványmagyarság: probléma vagy ürügy? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29, febr. 12./"

"1992-ben indultak, 1994 augusztusától Corvina Könyvesházként működnek Csíkszeredában, ismertette tevékenységüket Bencze Tibor, a könyvesház vezetője. 1990 után a könyvvásárlás terén a szépirodalom elvesztette az első helyet a tudományos, ismeretterjesztő, műszaki irodalommal szemben. 1994 novembere óta író-olvasó találkozókat szerveznek, először havonta, 1996 áprilisa óta sokszor hetente. Ezeknek a találkozóknak törzsgárdájuk van. Ezek a rendezvények a többiekkel - Tilos és Depresszió kávéházak, Pallas Könyvesbolt, Kriterion Alapítvány, képzőművészeti tárlatmegnyitók - hozzájárulnak a város szellemi pezsgéséhez. /Forró Miklós: A szellemiség szolgálatában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./"

"Jan. 25-én Szovátán tartotta a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség tisztújító közgyűlését.A közgyűlésen Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Béres András oktatásügyi államtitkár is részt vett. Köszöntötték a több éves eredményes munkára visszatekintő szervezet küldötteit, és tájékoztatták őket az RMDSZ kormánykoalíciós tárgyalásairól, az anyanyelvű oktatással kapcsolatos elképzelésekről, majd válaszoltak a részvevők kérdéseire. A közgyűlésen jelen volt Asztalos Ferenc és Ráduly Róbert képviselő is. Asztalos Ferenc a napokban elfogadott, a tanügyi dolgozók helyzetét rendező statútumról tájékoztatta a közgyűlést. Asztalos Ferenc a napokban elfogadott, a tanügyi dolgozók helyzetét rendező statútumról tájékoztatta a közgyűlést. A tisztújítás során újraválasztották Lászlófy Pált elnöknek, továbbra is Bíró István a főtitkár, az alelnökök pedig: Pál Ferenc /Székelyföld/, Szőcs Judit /Közép-Erdély/, Matekovics Mihály /Partium/ és Nagy F. István /oktatáspolitikai alelnök/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./"

"Jan. 24-26-án tartotta a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson közgyűlését az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/. Ördögh Gyárfás Lajos főtitkár beszámolt arról, hogy javultak az AESZ kapcsolatai más szervekkel. Beszámolót terjesztett elő Zsigmond Győző elnök, dr.Péntek János társelnök, majd a szakterületek felelősei következtek, többek között Antal Sándor, a helyesírási versenyek irányítója, Kása Magdolna, a beszédművelő körök vezetője. Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár az AESZ figyelemre méltó eredményeiről beszélt. Péntek professzor 1996-ot a magyarság és a magyar nyelv ünnepének nevezet a honfoglalás 1100. évfordulója kapcsán. Nem elég tudatos az anyanyelvvédő munka, figyelmeztetett, gyengül, szegényedik az anyanyelvi tudás. /Komoróczy György: Közgyűlés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 30./"

"Többen jelezték, hogy a vámhivatalban a Ceausescu-rendszerben sem volt ilyen rosszindulatú csomagellenőrzés, mint most. Legutóbb elkobozták a nagyváradi Erdélyi Napló néhány számát. Úgy látszik, olyan utasítást kapott, hogy semmit ne engedjen ki az országból, amelyben az Erdély szó szerepel. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./"