Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Gușă, Ana Maria
57182 tétel
1996. szeptember 7.
Új román történelmi folyóirat indult augusztusban, a Dosarele istoriei címmel /magyarul: A történelem iratcsomói/. Az első szám 1956 hatásával foglalkozik. Ioan Cristoiu a folyóirat igazgatója, Mircea Suciu a főszerkesztője. A főszerkesztő kifejtette, hogy Romániában a hivatásos történészek és a nagyközönség között nincs átjárás, ezen akar segíteni a folyóirat. Az 1956-os forradalom leverése után a szovjetek annyira megbíztak a románokban, hogy Nagy Imre kormányának letartóztatott tagjait Romániába deportálták, Snagovba, ahol a Román Kommunista Párt magyarul tudó veteránjai, Valter Roman, Goldberger Miklós és Vass László hallgatták ki őket. /Páll Árpád: Új román történelmi folyóirat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
1996. szeptember 9.
"Az erdélyi magyarság sorsáról szólva nem lehet évtizedekben, csupán néhány esztendőben gondolkodni. Meggyőződésem, ha nem történik semmi változás, tíz-húsz év múlva már nem is lesz miről beszélnünk, állítja Tonk Sándor, a Babes-Bolyai Egyetem Magyar Történelem tanszékének vezetője, aki tanítványaival tíznapos nyári kurzusra érkezett a budapesti Erdélyi Gyülekezet Reménység Szigetére augusztusban. "A magyar történelemtudomány hetvenöt esztendeje széttöredezett, egységét a most alakuló új történésznemzedék segítségével szeretnénk ismét helyreállítani" - fogalmazta meg az igényt Tonk Sándor kolozsvári professzor. A magyarországi diplomákat nem ismerik el Romániában, az értelmiség kitelepedése tehát folytatódik. A kolozsvári tanszékükön összesen öt tanár van, akikkel szinte lehetetlen a magyar történelem egészét átfogni. - Méltatlannak tartja, hogy a magyar hivatalosságok fanyalogva fogadták a millecentenáriumi események ünneplését. Lehetetlenné tették, hogy a magyar nép meríthessen történelmi múltjából, nyilatkozott Rozgics Máriának Tonk Sándor. /Új Magyarország, szept. 9./ Húsz magyar kolozsvári hallgató jött el, az akut tanárhiány miatt a tantárgyaknak csak 30 %-át tanulják anyanyelvükön. /Magyar Hírlap, szept. 9./"
1996. szeptember 10.
"Az RMDSZ SZKT és a Szövetségi Egyeztető Tanács szept. 6-án Marosvásárhelyen tartott együttes ülést. Markó Béla elnök ismertette a szerződés kidolgozásának történetét, az RMDSZ elvárásait, újból leszögezte legfontosabb kifogásait: az 1201-es ajánlás leszűkített értelmezését és azt, hogy az alapszerződés befolyásolja a romániai választásokat. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a szervezetnek komoly kifogásai vannak az alapszerződéssel kapcsolatban. Az RMDSZ jogot formál arra, hogy elmondhassa véleményét, hogy ne a feje fölött döntsenek. Voltak konzultációk, de az RMDSZ álláspontját, követeléseit figyelmen kívül hagyták és ezek a konzultációk pusztán tájékoztatási jellegűekké váltak. Kifogásolta a szerződés szűkítő lábjegyzetét. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke úgy értékelte, hogy az RMDSZ-nek ragaszkodnia kell érdemi álláspontjához, hiszen minderről a történelem és az utókor előtt számot kell adnia. Élesen bírálta a Horn-kormány magatartását, amely figyelmen kívül hagyta az RMDSZ próbálkozásait, noha a magyar miniszterelnök megígérte, hogy nem ír alá olyan alapszerződést, amely sértené a romániai magyar közösség érdekeit. Tőkés László külön indítványt nyújtott be, javasolva, hogy az SZKT kérje fel a szerződő feleket az alapszerződés szövegének megváltoztatására, az RMDSZ követeléseinek megfelelően, halasszák el az aláírást, a helyszín ne Temesvár, hanem Világos legyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./ Figyelmeztetett arra, hogy miközben a román külügyminiszter a világ előtt a kormány hajlandóságát bizonygatja az elkobzott egyházi javak rendezésére, az egyházügyi főosztály átiratban fejtegeti, hogy a magyar egyházaknak nincs joguk ingatlanjaikhoz, mert azokat a románok kizsákmányolása árán építették, ugyanakkor az állam fizetést biztosít a papoknak, tekintsék ezt kártérítésnek. Takács Csaba alelnök a román kormány felelősségére irányította a figyelmet. Csapó József szenátor az állítólagos pozitív vonásokat vonta kétségbe. Arra figyelmeztetett, hogy a tervezet 15. szakaszában megfogalmazott kisebbségi jogok még a jelenleg érvényben levő kereteket is szűkítik. Frunda György szenátor ezzel szemben azt javasolta, hogy semmiképpen se hozzanak olyan döntést, amely elítéli az alapszerződés aláírását. Tokay György szerint nincs miért világvége hangulatot táplálni, hiszen a kollektív jogokat nem lehet egy lábjegyzettel kétségbe vonni. Nagy István az Erdélyi Kezdeményezésnek az alapszerződést elítélő állásfoglalását olvasta fel. Borbély Imre írásban kiosztott álláspontjával összhangban javasolta: az RMDSZ csak azon lépésekre összpontosítson, amelyek tőle függenek. Ezek között az autonomista politikai akarat jogi megfogalmazását, a romániai magyarság számbevételét és a belső választások megrendezését említette. - Több tervezet és állásfoglalás alapján folyt a vita arról, hogyan foglaljon állást az RMDSZ a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban. Végül a nyilatkozatot, hogy az RMDSZ "tudomásul vette" a szerződést, 65 szavazattal elfogadták 3 ellenében és 11 tartózkodással. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ Kiadott nyilatkozatuk szerint az RMDSZ tudomásul veszi az alapszerződést, "bár a dokumentum több vonatkozásban nem elégíti ki az romániai magyar nemzeti közösséget, mivel jelenlegi formájában nem lép túl a szándéknyilatkozat szintjén." Az Európa Tanács 1201-es ajánlása jogi érvényű kötelezettséggé válik, azonban "csak megfelelő törvényalkotás, végrehajtás és ellenőrzés esetén lesz lehetőség arra, hogy az anyanyelvű oktatásra, a kétnyelvű feliratokra, a saját médiára, az erőszakos asszimiláció tiltására vonatkozó rendelkezések már a közeljövőben helyzetünk jó irányú változásához vezessenek." Az RMDSZ változatlanul kiáll a programjában szereplő jogállamiság, a kisebbségi kérdés rendezése, a különböző autonómia-formák érvényesítése mellett. A kollektív jogok elvetése, a nyelvhasználatot korlátozó rendelkezés nem felel meg az RMDSZ törekvéseinek. Az RMDSZ elengedhetetlen követelménynek tartja az elkobzott egyházi és közösségi javak helyzetének rendezését és nem tartja kielégítőnek a dokumentumban foglaltak betartását biztosító garanciát sem. "Aláírás előtt még egyszer figyelmeztetjük az aláíró feleket politikai és történelmi felelősségükre." A romániai magyar nemzeti közösségnek a jövőben még inkább olyan közképviseletre van szüksége, amely hatékonyan lép fel e célok megvalósításáért. Ezt a közképviseletet csak a romániai magyar nemzeti közösség egységes és aktív hozzáállása biztosíthatja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 861. sz./ A nyilatkozatot szintén közölte: Magyar Szó (Újvidék), szept. 10./"
1996. szeptember 11.
"Frunda György, az RMDSZ államelnök-jelöltje az MTI-nek nyilatkozva bölcs határozatként értékelte az RMDSZ SZKT szept. 6-i ülésén elfogadott nyilatkozatot. Nem ért egyet azokkal, akik "abszolút temetői hangnemet" ütnek meg az alapszerződéssel kapcsolatban. Szerinte az alapszerződés szövegének elutasítása az RMDSZ részéről "öngyilkosság lett volna". Frunda kifejtette: "A fejünk fölött döntöttek, politikailag abszolút alkalmatlan időpontban. Az RMDSZ úgy értékeli: az alapszerződés két fő hiányossága az, hogy nem biztosít objektív ellenőrző mechanizmust és reális jogi orvoslási lehetőséget." Pozitívuma viszont, hogy három nemzetközi kisebbségvédelmi dokumentum szerepel benne. A kollektív jogokkal kapcsolatos, a román fél által "kierőltetett formula az alapszerződésben ellentmond a román alkotmánynak." Igaz, hogy többet vártak a magyar kormánytól, azonban "miután a döntés megszületett, nincs más lehetőségünk, minthogy azt tudomásul vegyük", "illetve parlamenti úton, törvényalkotással orvosolni a hiányosságait." /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11., Új Magyarország, szept. 11./"
1996. szeptember 11.
"/MTI-tudósítás, szept. 11./ Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egy Horn Gyula magyar miniszterelnökhöz intézett terjedelmes nyílt levélben, amelynek szövegét szept. 11-én délután eljuttatta az MTI bukaresti irodájába, megismételte és részletesen indokolta arra vonatkozó javaslatát, hogy halasszák el a román-magyar alapszerződés aláírását, helyszínét változtassák meg, és a dokumentum szövegét alakítsák át. Az RMDSZ-politikus legutóbb a Szövetségi Képviselők Tanácsának és a Szövetségi Egyeztető Tanácsnak, a magyar érdekképviselet legfőbb döntéshozó fórumainak pénteki marosvásárhelyi ülésén élt ezzel az indítvánnyal. A szóban forgó tanácskozásról kiadott RMDSZ-nyilatkozat nem tartalmazott ilyen értelmű felszólítást: azt szögezte le, hogy az RMDSZ tudomásul veszi az alapszerződést, "bár a dokumentum több vonatkozásban nem elégíti ki a romániai magyar nemzeti közösséget". Tőkés László nyílt levelében kifejti, hogy a magyar kormány és a miniszterelnök korábbi nyilatkozatainak fényében hidegzuhanyként hatott az alapszerződés aláírásának váratlan bejelentése, a szerződés szövege és az, hogy az RMDSZ-t, véleménye szerint, a döntő szakaszban teljesen kizárták a szerződéskötés folyamatából. A tiszteletbeli elnök kifejti, hogy megítélése szerint a szerződés jelenlegi formájában több ponton is ellent mond az RMDSZ álláspontjának, s idézi a vezető testületek korábbi állásfoglalásait, amelyek szükségesnek tartották, hogy a dokumentum garantálja a romániai magyar közösség autonómia-jogát, nevezetesen a romániai magyar kisebbséghez tartozó személyek jogát a személyi, a helyi önigazgatási és regionális autonómiákhoz, s azokon a területeken, ahol többségben vannak, a különleges jogálláshoz. Ugyancsak emlékeztet a püspök a nemzeti kisebbség felekezeteitől, közösségeitől törvénytelenül eltulajdonított ingatlanok és javak visszajuttatásának elvárására. "Még ha igaz is volna az az állítás, hogy a jelenlegi alapszerződés jóval több jogot ír elő a romániai magyarság számára, mint amennyivel ez idő szerint rendelkezik, a végrehajtási, ellenőrzési, megfigyelési és döntőbíráskodási mechanizmusok szinte teljes hiánya rendkívül kérdésessé teszi a román részről vállalt kötelezettségek betartását" - írja Tőkés László. A tiszteletbeli elnök az alapszerződésre vonatkozó első román megnyilatkozásokra hivatkozik annak bizonyítására, hogy a román hatalomból hiányzik a politikai akarat az alapszerződés alkalmazására nézve, s a romániai magyarsággal kapcsolatos politikájában érdemi változás nem várható. "A kollektív jogok és az autonómia-formák elvetésével a mindenkori román hatalom a magyar nemzeti közösséget egyetlen hatékony önvédelmi eszközétől, a belső önrendelkezés lehetőségétől akarja megfosztani" - írja Horn Gyulához címzett nyílt levelében. Az egyházi ingatlanok és javak kérdésében Melescanu külügyminiszter szeptember 3-i levelét "merő porhintésnek és leszerelő politikai manővernek kell tekinteni" - fejti ki Tőkés. A továbbiakban a püspök vitatja a magyar kormány álláspontját, miszerint az alapszerződés kedvez a romániai magyarságnak és előrelépés a történelmi megbékélés útján, vagy hogy "ha a román-magyar államközi viszonyok jók, az a magyar kisebbségnek is jó". Véleménye szerint "Keleti György katonai békepolitikája például nem zárja ki a magyar többségű erdélyi területek folyamatos katonai ?megszállását?". "Elnyomóink az anyaország ?barátságát? és ?jóviszonyát? további elnyomatásunkra szóló ?felhatalmazásként? értelmezik, és eszük ágában sincs az alapszerződések kisebbségvédelmi előírásait gyakorlatba ültetni" - fogalmaz Tőkés László, aki szerint az alapszerződésnek a stabilitást, biztonságot és euroatlanti integrációt segítő "jótékony hatása" is csupán látszólagos: csak elkendőzi a problémákat, ez pedig kifejezetten káros és veszélyes. Mindezek alapján kéri Tőkés László a kormányt és személy szerint a miniszterelnököt a halasztásra, hozzáfűzve, hogy ő maga, "valamint a romániai magyarság felelős képviselői" nem ellenzői az alapszerződésnek, csupán annak méltányos átalakításáért szállnak síkra. Őszintén üdvözlik a magyar kormány szerződéskötési és megbékélési erőfeszítéseit, viszont semmiképpen sem tudják támogatni egy "nyilvánvalóan rossz alapszerződés" aláírását. Végül a levélíró kifejti: "Visszautasítjuk azt a hamis párhuzamot, amelyet egyesek az alapszerződés szélsőnacionalista román ellenzői és miközöttünk vonnak a kétoldalú extrémizmus látszata alapján", mivel "rendkívül fonák dolog az elnyomót és elnyomottat egymással azonosítani". "A szélsőnacionalista román politika megsemmisítő törekvéseivel szemben a mi kritikus álláspontunkat jogos önvédelmünk és demokratikus kisebbségvédelmi politikánk hitelesíti" - fejeződik be a nyílt levél. Az MTI tehát nem hozta nyilvánosságra a levelet, csak összefoglalta, a magyarországi napilapok szept. 12-i számukban ezen MTI-tudósítás alapján ismertették Tőkés László nyílt levelét. Tőkés Lászlónak Horn Gyula miniszterelnökhöz írt nyílt levelét csak a Magyar Nemzet közölte le teljes terjedelmében, egy nappal később. /Magyar Nemzet, szept. 13./"
1996. szeptember 11.
A Márton Áron Gimnázium /Csíkszereda/ két diáklapjának, az Újdonságnak és a Nagyszünetnek a szerkesztői elhatározták, hogy új lappal indulnak - Mágus címmel -, ez a diáklap egyesíteni fogja a két eddigi lap szerkesztőgárdáját és havonta fog megjelenni. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./
1996. szeptember 12.
Murvai László ebben az évben is elkészítette a romániai magyar oktatással kapcsolatos összesítést. Ebből kiderül, hogy az előző tanévhez viszonyítva a magyar óvodák /és tagozatok/ száma csökkent ugyan, de megfelel a magyarság arányának, az I-VIII. osztályos magyar iskolák száma növekedett, a líceumok száma csökkent, ugyanúgy a szakmai iskoláké. Országos szinten 0,98 %-kal nőtt az óvodások és iskolások lélekszáma, ugyanakkor a magyarul tanulók aránya 2,57 %-kal csökkent. A magyar pedagógusok létszámának növekedése /1,31 %/ elmaradt az országos növekedéstől /5,6 %/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11, 12./
1996. szeptember 12.
"Szabó Miklós SZDSZ-es országgyűlési képviselő támadást intézett az RMDSZ vezetése és a magyar ellenzéki pártok ellen /az utóbbiakat egyszerűen nacionalista pártoknak nevezve/, írásában elutasította a magyar nemzeti egység, az egységes magyar önazonosság gondolatát. Írásában tbbször a román nacionalista pártok érvelését visszhangozta. Cikkét a Magyarok Világszövetsége elleni támadással kezdte. Szabó Miklós értelmezésében a magyar-magyar csúcsértekezleten "a magyar nacionalista pártok és a velük szövetkezett szomszédos országokbeli magyar szervezetek összpontosított rohamot intéztek annak kikényszerítésére, hogy meghatározó szerepet kapjanak a magyar állam szomszéd országokkal kapcsolatos politikájának alakításában." Szabó Miklós elveti az összmagyar nemzetkoncepciót. Szerinte a világ magyarsága csak egyetlen program jegyében alkothat átmeneti cselekvési közösséget, amennyiben nemzeti feladat a területi revízió lehet. Szabó Miklós titkos budapesti központot feltételez, amikor azt írja, hogy "természetesen" autonómiamodellt "a budapesti 'nemzeti élcsapat' dolgoz ki és tesz kötelezővé az összmagyar nemzet minden tagja számára." Elveti azt, hogy a magyar önazonosság "az anyanemzethez való tartozás" érzését jelenti. Szerinte a jövő útja: sajátos magyar öntudat, "nem rendelve maga fölé mércének az 'összmagyarságnak' valamely konformizált eszményképét". A szomszédos országok nacionalista pártvezetőinek szavait visszhangozza: "A kisebbségek sorsa valóban saját országukban dől el és nem Budapesten. Ennek javításáért elsősorban tenni nekik van lehetőségük, nem a magyar államnak." Támadta az RMDSZ vezetőségét: "egészségtelen helyzet, ha egy kisebbségi politikai képviselete az intranzigens irányzat kezében van." "Az RMDSZ minimális követelésként adja elő azokat a követeléseket, amelyek az adott helyzetben csak maximális követeléseknek tekinthetők, és ezzel egységbe kovácsolja maga ellen az egész román politikai világot." Szabó Miklós szerint: a "romániai monopolhelyzetű magyar szervezet cselekvési elvként akarja a nacionalista magyar pártok nyomása által a magyar államra erőltetni azt, hogy a magyar állam vegye át sérelmi politikájukat, és gyakoroljon állandó nyomást a román államra." A cikkíró szerint az RMDSZ válságba került, a hazai nacionalista pártok segítenek rajta: a magyar kormány hiányzó támogatására fogják a kisebbségi szerveztek további kudarcát. "Be akarják betonozni őket az itteni magyar politikába..." Az "állandósuló 'magyar-magyar' csúcsértekezletek afféle összmagyar nemzetpolitikai felsőházzá kell hogy váljanak az alkotmányos magyar parlament mellett és nyakán. Mindezzel pedig a magyar nacionalista pártok saját felszínen maradásukért is küzdenek. Két fuldokló egymásba kapaszkodik." - vonta le a következtetést a cikkíró. /Szabó Miklós: Adj szállást az összmagyarnak... = Népszava, szept. 12./"
1996. szeptember 12.
"A romániai Soros Alapítvány Bukarestben bejegyzett jogi személy, amelynek központi irodája Bukarestben van, fiókközpontjai Kolozsvárott, Iasi-ban és Temesváron vannak, tájékoztatott Salat Levente, a kolozsvári fiókközpont vezetője. A fiókközpontoknak is saját költségvetésük és fizetett személyzetük van. Szerepük kettős: átveszik a Bukarest által kezdeményezett ún. nemzeti programokat és azokat a régiókon belül szórják, másrészt maguk is kezdeményezhetnek programokat. A magyar nemzetiségűek a kolozsvári fióknál jelentkezhetnek. Az alapítvány célja most már az intézményépítés. Az elmúlt hat év eredményeit összegezve Salat Levente kifejtette: "Én magam romániai magyarként rémülettel figyelem a román és magyar nacionalizmusok párharcát, és eléggé rossz véleménnyel vagyok arról, ahogyan a romániai magyarság politikai és kulturális elitje ?képviseli? úgymond a romániai magyarság ügyét. Úgy gondolom, hogy az említett elit egy sehova nem vezető politikai és kulturális paradigma mentén végzi a munkáját és véleményem szerint ahhoz, hogy a romániai magyarság esélyéről beszélni lehessen, nagyon sürgősen egy alternatív, kisebbségi magyar nemzetpolitikai paradigmát kell kidolgozni. Nem állítom, hogy a kolozsvári fiók egy ilyen jellegű célt fölvállalhatott volna, de merem állítani, hogy programjaival sokat tett ebben az irányban." Salat Levente az információközvetítést is kiemelte: havonta kétszer elkészítik a romániai magyar sajtó reprezentatív sajtószemléjét román nyelven, amit megkapnak a román kormány, a parlament képviselői, az elnöki hivatal tanácsosai, a nagykövetségek, az egész média. - Harmadik éve tartják a román-magyar fordítói képzést, ezzel senki sem foglalkozott. Eredményes programot kezdeményeztek román és magyar történészek között, akik teljes egyetértésben és igen látványos munkát végeznek, már harmadik éve. /Oláh-Gál Elvíra: A cél az intézményépítés. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./"
1996. szeptember 16.
"Kovács László külügyminiszter a külügyi bizottság ülésén ismertette Teodor Melescanu román külügyminiszter levelét, amely az elkobzott magyar egyházi és kisebbségi javak ügyének rendezésében tett lépésről tájékoztatta a magyar felet. A magyar kisebbség által többször megkérdőjelezett legitimitású Kisebbségek Tanácsa tervezetet készít az elkobzott vagyon rendezéséről. Csóti György /MDF/, a külügyi bizottság alelnöke vitába szállt Tabajdi Csaba államtitkárral, aki azt állította: "Nincs olyan RMDSZ-állásfoglalás, amely szerint számukra nem elfogadható az alapszerződés. Csóti György nemcsak ezt tartotta valótlannak, hanem azt is kifogásolta, hogy a külügyi bizottság nem hívta meg ülésére az RMDSZ-t. Az, hogy néhány szenátor nyílt levelet ír, nem azonos az RMDSZ állásfoglalásával, jelentette ki Kovács László. /Kárpótlás helyett levélváltás. = Új Magyarország, szept. 14./ Az ellenzéki képviselők kifogásolták, hogy az aláírás helyszínéül Temesvárt választották, Tabajdi Csaba szerint viszont a város az interetnikai megbékélés szimbóluma. /Népszava, szept. 14./ A külügyi bizottság résztvevői kézhez kapták a Magyar Hírlap aznapi /szept. 13-i/ számában megjelent, a Magyar Hírlap és a Curierul National bukaresti napilap megbízásából a Román Közvélemény-kutató Intézet által közölt felmérést. Eszerint mind a magyar, mind a román polgárok többsége úgy véli, hogy az alapszerződés kedvezőlen hat a két ország közötti kapcsolatokra. A Curierul National a román kormányhoz közelálló nacionalista lap, amelyet nem jellemez a magyar kisebbség iránti lojalitás. A romániai közvélemény-kutatás adatainak - amelyek nem erősítik az alapszerződés jelenlegi formájában történő aláírását nem támogató RMDSZ pozícióit - fenntartások nélküli közlésével kapcsolatban az Új Magyarország munkatársa szerette volna megkeresni a Magyar Hírlap nemrég kinevezett új főszerkesztőjét, Gazsó L. Ferencet, de nem sikerült. Helyettese, Martin József elmondta: úgy tudja, a Curierul National üzleti lap, azért esett rá a választásuk. Hozzátette: ez csak egy felmérés. /udvardy)[Udvardy Zoltán]: Csak egy felmérés... = Új Magyarország, szept. 14./ A Magyar Hírlapban Martin József foglalkozott ezzel a felméréssel, amely szerint a romániai magyarok 74 százaléka előnyösnek látja az alapszerződést. Ebből levonja a következtetést: a magyar etnikumban nem alapszerződés-ellenes a hangulat, szemben az RMDSZ vezérkarával. Martin József kiállt az alapszerződés mellett: "a Horn kormány azt tette, amit minden felelős magyar kormány tett volna". /Martin József: Mágikus vonzerő nélkül. = Magyar Hírlap, szept. 14./ Szentmihályi Szabó Péter is hozzászólt ehhez a felméréshez, amely szerint a magyarok 74 százaléka kedvezően ítéli meg az alapszerződést. A két lap felméréséből csak az nem derül ki, hogy a kérdezőbiztosok közül hány román és hány magyar volt. "Volt-e rajtuk egyenruha, vagy civilben voltak, románul kérdeztek vagy magyarul..." /Szentmihályi Szabó Péter: Szoborcsoport. = Új Magyarország, szept. 16./"
1996. szeptember 16.
"Szept. 16-án Temesváron Horn Gyula és Nicolae Vacaroiu miniszterelnök aláírta a magyar-román alapszerződést. Az eseményen jelen volt Ion Iliescu államelnök, Teodor Melescanu külügyminiszter, Adrian Nastase képviselőházi elnök, az RMDSZ nem képviseltette magát legfelsőbb vezetői szinten, Dézsi Zoltánt, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnökét küldte, ezzel is jelezve fenntartásait. A román parlamenti pártok - a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt kivételével - képviseltették magukat. Magyar részről jelen volt Kovács László külügyminiszter, Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc államtitkár. A magyar ellenzéki pártok távollétükkel fejezték ki egyet nem értésüket.Az aláírási ceremónia alatt Temesváron sokezer román tüntetett az alapszerződés és Iliescu elnök ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ Az SZDSZ sem képviseltette magát /miután megszavazta és Bauer Tamás SZDSZ-es képviselő az alapszerződés mellett hitet tevő cikket írt a másnapi Magyar Hírlapban/. Iliescu elnök beszédében éppen a Magyar Hírlap és a Curierul National felmérésére hivatkozott: mindkét ország közvéleménye támogatta az alapszerződést. Horn és Iliescu elnök megbeszélést tartott. Az aláírás után kezdődött a város római katolikus Milleneumi templomában az RMDSZ Temes megyei szervezte által szervezett Őrzők, vigyázzatok a strázsán című ökumenikus gyülekezés, amelynek vendégeként megjelent Lezsák Sándor, az RMDSZ elnöke is, ott volt az RMDSZ több vezetője, Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, Bárány Ferenc parlamenti képviselő és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke. A felszólalók között volt Tőkés László, a gyülekezés kezdeményezője, aki hangoztatta: a romániai magyarságnak nem szabad lemondania sem a kollektív jogokról, sem az egyházi javakról, továbbá Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora is. "Befelé folynak a könnyek itt, a temesvári katolikus templomban" , nyilatkozta Udvardy Zoltánnak, az Új Magyarország munkatársának Lezsák Sándor. "Nagy önfegyelmet tapasztalok azon a napon, amikor két szocialista kormány szerződést köt az itt élő magyarok feje fölött". /Az aláírásról szóló tudósítások: Udvardy Zoltán: Szentesítették Trianont. Tőkés László: amiről egy nemzet lemond, azt végleg elveszíti. = Új Magyarország, szept. 17. - Nagy Iván Zsolt: Aláírták a román-magyar alapszerződést. Kedvező nemzetközi visszhang, ellenzéki bírálatok. = Magyar Nemzet, szept. 17. - Gyévai Zoltán: Aláírták az alapszerződést. = Magyar Hírlap, szept. 17. - M. Lengyel László: Aláírás Temesváron, tiltakozás itt és ott. = Népszabadság, szept. 17. -Baracs Dénes: Aláírták az alapszerződést. = Népszava, szept. 17./ Az Őrzők vigyázzatok a strázsán ökumenikus gyülekezést a felszentelésének 100. évfordulóját a közeljövőben ünneplő temesvári Milleniumi templomban tartották. Markó Béla lemondta a részvételt, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az őrállónak ma is az a kötelessége, hogy felhívja a figyelmet a veszedelemre. "Jogaink tekintetében nem alkuszunk és javainkról nem mondunk le. A közösségi jogok sem képezhetik alku tárgyát." Megdöbbentő, hogy "a magyar kormányzat sem vette figyelembe e jogokra vonatkozó álláspontunkat és véleményünket." Trianon óta már a harmadik szerződést kötötték meg a fejünk felett, miközben "megfosztottak javainktól, egyházi ingatlanainktól, földjeinktől, intézményeinktől, házainktól és jogainktól." "Mi az alapszerződés hívei vagyunk, de jó alapszerződés, de jó alapszerződést szeretnénk!" Dézsi Zoltán, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke Markó Béla üzenetét hozta: "Mi önmagunk felett rendelkezve akarunk bekapcsolódni a teremtett világ rendjébe. Hogy ezt megvalósíthassuk, össznemzeti összefogásra van szükség." Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke kifejtette: a mai napig abban a hitben ringattuk magunkat: Magyarország a mi autonóm közösségünk állami szintű képviselője. Azonban Magyarország az aláírással ennek az ellenkezőjét bizonyította. Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora biztosított mindenkit arról, hogy a határ túloldalán is aggódnak sorsukért. A helyi RMDSZ nevében felszólalt Balaton Zoltán, dr. Bárányi Ferenc, Toró T. Tibor, Bodó Barna és dr. Obest László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"
1996. szeptember 16.
"1990 elején a román vezetés tudatában volt a két nép közötti történelmi alkuhelyzetnek, de úgy ítélte meg, hogy nem érkezett el az engedmények órája, írta Borsi-Kálmán Béla. A vezetés tudtával, netán aktív közreműködésével kirobbantott 1990. március 19-20-ai marosvásárhelyi "események" a két nép közötti megbékélés esélyét egy fél évszázadra meghiúsították. 1990 óta tehát történelmi megbékélésről mint szerfölött kívánatos fejleményről lehet beszélni. Az Országgyűlés alapszerződést megvitató szept. 3-i rendkívüli ülésén a felszólalók nem tértek ki arra, hogy az 1920-as, az 1947-es Párizs környéki "békeműből" alig maradt valami, és ami megmaradt, annak egyetlen kötőanyaga az 1920-as átrendezés legnagyobb vesztese, a magyar nemzet. A délszláv válság a mértéktartó magyar diplomáciai törekvéseket rossz fényben tüntette fel. Ezt a meggyöngült alkupozíciót kísérelte meg a Horn-Kovács kormány szerződésekre váltani. A mai román politikai elit fejlettsége alig éri el az 1962-65 közötti kádári Magyarország színvonalát. - Immár nemcsupán a magyar politikai osztályok érdekérvényesítő, veszélyt érző képessége romlott meg, hanem a románoké is. Ennek az 1989 után tapasztalható kapkodó, bizonytalankodó "diplomáciának" legszembetűnőbb melléfogása ugyanaz, ami a Horn-kabinet eddigi legnagyobb sikere: a magyar-szlovák alapszerződés megkötési esélyeinek eltérő /román szempontból hibás felmérése. A román diplomácia ekkora presztízsveszteséget nem szenvedett el. Mérlegelendő tehát, nem dobott-e mentőövet a temesvári alapszerződéssel a magyar politika a túlélésért küzdő Iliescu-rezsimnek? A Horn-kormány, akarata ellenére a nemzetállamiság mellett voksolt. /Borsi-Kálmán Béla: Megbékélés vagy beletörődés. = Magyar Hírlap, szept. 16./ Borsi-Kálmán Béla történész, egyetemi oktató, 1990 és 1995 között a bukaresti magyar nagykövetség diplomatája volt."
1996. szeptember 18.
Kolozsváron szept. 14-én a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége rendezésében megnyitották az 1000 éves a magyar iskola című képzőművészeti kiállítást a Gy. Szabó Béla Galériában. A tizenegy kiállító művész közül a 93. évében járó Mohy Sándor a legidősebb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./
1996. szeptember 18.
Kerekes Károly Románia új főügyészéhez, Nicolae Cochinescuhoz írt levelében figyelmébe ajánlotta korábbi, jún. 25-én kelt levelét, melyet elődjéhez, Vasile Manea Dragulinnak küldött annak érdekében, hogy a 1990/118-as törvényt alkalmazzák a magyar hadseregbe besorolt és szovjet hadifogságot szenvedettekre is. Kerekes Károly képviselő akciója sikerrel járt, a Legfelső Törvényszék 1996. febr. 12-i döntése kimondta, hogy a magyar katonák jogai azonosak a románokéval. Azonban először a hibás döntéseket meg kell semmisíteni, ezért kell újra a főügyész segítsége. Az új főügyész válaszolt: a döntések nem véglegesek, tehát ezek megtámadhatók. További, évekig tartó huzavonára lehet számítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./
1996. szeptember 19.
"A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Állandó Értekezlete szept. 17-én ülésezett Kolozsváron, egy nappal az alapszerződés aláírása után. Megdöbbenve állapították meg, hogy az alapszerződés tárgyában sem Románia, sem anyaországa, Magyarország kormánya nem vette figyelembe egyházaik híveinek, a romániai magyar közösséghez tartozó mintegy kétmillió állampolgárnak, sem a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek véleményét. Érthetetlen az az ignorancia és antidemokratikus magatartás, "amelyet a két ország kormánya az ügyben leginkább érdekelt kisebbségi magyar nemzeti közösségünk legitim érdekvédelmi és közképviseleti szervezetével, valamint egyházainkkal szemben tanúsított." Elítélik azt, ahogy a szerződő felek az elkobzott egyházi javak tekintetében eljártak. Az erre vonatkozó jogos egyházi követelést alátámasztja a Románia Európa Tanácsba történő felvételekor kibocsátott 1993/176. sz. dokumentum, amely a román kormányt kötelezte az egyházi ingatlanok visszaadására. - Hat évig tartó, eddig hiábavalónak bizonyult erőfeszítésük tudatában kétes értékűnek tartják Melescanu külügyminiszter kötelezettségvállalását. A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Állandó Értekezlete Iliescu elnökhöz fordul, hogy a román kormány vállalt kötelezettségének teljesítését haladéktalanul elérje. Hasonló megkereséssel fordulnak a magyar kormányhoz, hogy a szerződő fél jogán a román vállalások életbe lépését elősegítse. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./"
1996. szeptember 19.
A gyergyói Területi Küldöttek Tanácsa /TKT/ szept. 14-i ülésén megvitatták Borbély Imre képviselő óvását. Végül úgy döntöttek, hogy érvényesnek tartják az Operatív Tanács döntését az állandó lakhely kritériumával kapcsolatban. - A TKT elfogadta, egyetért Csapó József szenátornak és Szilágyi Zsolt képviselőnek a magyar és román államfőhöz intézett nyílt levelével. A TKT ezenkívül elfogadott egy állásfoglalást amely elítéli a gyergyószentmiklósi rendőrség egyes tagjainak a civil lakosság elleni kihágásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ Borbély Imre képviselő ugyanis Temesváron él és a gyergyóiak képviselője volt. Az Operatív Tanács úgy határozott, hogy csak a helyben lakó lehet egy vidék képviselője.
1996. szeptember 19.
A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete elnöksége kiadott nyilatkozatában /Megmaradásunkért. A létfeltételek biztosítása/ leszögezte, hogy az RMDST választói tábora csökken, ezt a folyamatot meg kellene állítani. Az RMDSZ eddig csak a nemzeti egyenjogúság kérdésével foglalkozott. Reálpolitikát kell folytatni. Az államnak be kell avatkozni az árképzésbe. Meg kell állapítani a méltányos munkabér nagyságát. Az RMDSZ alig foglalkozott a kisipari termelőkkel, a felvásárló és fogyasztási szövetkezetekkel. Foglalkozni kell az átképzéssel. Az RMDSZ-nek foglalkozni kell a nyugdíjasokkal, a nyugdíjalapokkal, a munkakönyvekkel. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
1996. szeptember 20.
"A budapesti és a bukaresti amerikai nagykövet /Donald Blinken és Alfred Moses/ közös cikkben méltatta a magyar-román alapszerződést az International Herald Tribune szept. 19-i számában. A két nagykövet ezeréves magyar-román rivalizálásról /!/ ír, továbbá így látják a történelmi múltat: "Magyarország és Románia rivalizálása több mint ezeréves múltra tekint vissza. A folyamat a Közép-Ázsiából érkezett magyarok betelepülésével kezdődött, ami végül is magyar dominanciát eredményezett a Kárpát-medencében, beleértve /a ma Romániához tartozó/ Erdélyt is, amely Magyarország része volt 1919-ig, amikor is a trianoni egyezmény megszüntette a térséget 300 éven át uraló osztrák-magyar fennhatóságot. Trianon sajátos módon nem vetett véget a rivalizálásnak...". Az alapszerződés összebékíti "a kisebbségben és többségben élők jogait". A NATO és az Európai Unió világossá tette, hogy azok az államok, amelyeknek határproblémáik vannak, ne folyamodjanak tagságért. /Népszabadság, Magyar Hírlap, szept. 20./"
1996. szeptember 20.
1989 után a szervezeti keretek eltérően alakultak Kovászna és Hargita megyében. Kovászna megyében a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum közvetlenül minisztériumi alárendeltségű maradt kézdivásárhelyi és csernátoni részlegeivel egyetemben. 1985-ben az addig önálló városi múzeumokat /Csíkszereda, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Gyergyószentmiklós/ összevonták egy nagy Hargita megyei múzeumba. 1990-ben közösen úgy döntöttek, hogy megindítjuk a szétválás folyamatát. 1994-ben a megyei tanács határozatával megszüntették a komplexumot és a múzeumokat átvették a városok. Azóta hivatalosan is önálló a Csíki Székely Múzeum /Csíkszereda/. /B. Kovács András. Újdonság a régiségtárban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./
1996. szeptember 20.
Kerekes Károly képviselő, a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Parlamenti Közgyűlés tagja, a munkálatokban részt vevő román parlamenti küldöttség elnöke összefoglalta a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet múltját és jelentőségét. A szervezetnek geopolitikai és geostratégiai jelentősége van. Törökország és Görögország részvétele tölti ki a volt Szovjetunió déli részén kialakult geostratégiai űrt, ellensúlyozva az esetleges orosz, illetve iráni befolyást. A szervezet születése az 1992. jún. 25-i Isztambuli Nyilatkozathoz köthető, amelyet 11 ország /Törökország, Oroszország, Románia, Ukrajna. Bulgária, Örményország, Grúzia, Azerbajdzsán, Moldova, Görögország és Albánia/ államfője írt alá. A kezdeményező Törökország volt. 1993 februárjában megalakult a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Parlamenti Közgyűlése. Ennek a tevékenységnek az összehangolását végző főtitkárságnak Isztambulban van a székhelye. Az Isztambuli Nyilatkozatot aláíró országok közül Görögország és Bulgária távolmaradt a parlamenti együttműködéstől, végül Görögország - orosz nyomásra - 1995 júniusában mégis tagjává vált ennek a szervezetnek. Törökország az első három évben nem kis erőfeszítéseket tett, a Parlamenti Közgyűlés kiadásait egymaga fedezte 1995 végéig. Románia támogatta Törökország erőfeszítéseit. /A Hét (Bukarest), szept. 20./
1996. szeptember 20.
Az A Hét Lapszemle rovatában az Új Misszió /Kecskemét/ augusztusi száma alapján bemutatta Kovács Lajost, a Vatikáni Rádió magyar adásának szerkesztőjét. Kovács Lajos Kézdivásárhelyen született 1969. jún. 24-én. A Gyulafehérvári Szemináriumban tanult, majd jezsuita lett, Innsbruckban végezte el az egyetemet, az egy év pasztorációs gyakorlatát a Vatikáni Rádió magyar adásnál végzi, ahol bemondó és hírszerkesztő, közben kommunikációt tanul Rómában, a Gergely Egyetemen. /A Hét (Bukarest), szept. 20./
1996. szeptember 21.
Szept. 16-án a képviselőházi ülésen a képviselők hallani sem akartak arról, hogy a Büntetőtörvénykönyvből kivegyék a zászlók, himnuszok nyilvános használatának tiltását, Ion Predescu igazságügyminiszter kijelentette: beton ez a rendelkezés...Akkor megérkezett Adrian Nastase házelnök, pártvezér az alapszerződés aláírásáról, és kiadta az utasítást: igenis, most ki kell venni ezt a tiltó paragrafust. Másnap, 17-én azután Predescu miniszter maga kezdeményezte a cikkely eltávolítását, számolt be a történtekről Kónya Hamar Sándor képviselő. Megváltoztatták tehát a rendelkezést, a jövőben nem büntetendő a himnusz, megszavazták viszont az a betoldást, hogy az ország, illetve a nemzet nyilvánosság előtti rágalmazása 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönnel büntetendő. /Zsehránszky István: Loccsanó parlament. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21-22./
1996. szeptember 21.
Szept. 21-én Sepsiszentgyörgyön tartotta idei második közgyűlését a Jádzó Társaság, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Szövetsége. Elhatározták, hogy nov. 30-án és dec. 1-jén fogják megünnepelni a Jádzó fennállásának 5. évfordulóját. Az előző években nagy volt a tolongás a rendezői tanfolyamon való részvételéért, most viszont a 20 helyre mindössze öten jelentkeztek. Ennek egyik oka az, hogy nem működik az információs rendszer. A Concordia Napokra, vagyis a romániai magyar színjátszó csoportok jövő évi fesztiválja márc. 22-28-án lesz Sepsiszentgyörgy. /Forrai Tibor: Jádzó Közgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
1996. szeptember 21.
Az 1994 utáni Magyarország, az MSZP-SZDSZ kormányozta ország is a korábbi korszak államnacionalista logikáját élesztette föl - állapította meg Kiss Gy. Csaba írásában. Csak nyerhetünk azzal - üzeni finoman az alapszerződések szelleme -, ha mi elsősorban a köztársaság tíz és félmillió /lassan fogyatkozó/ polgárának jólétével törődünk. - Miért lehet idehaza oly keveset hallani a macedóniai albánok, a bulgáriai törökök politikai törekvéseiről? Akármit is mondanak honi hírmagyarázóink, európai tendenciaként lehet rögzíteni a föderalizmus, a regionalizmus, a helyi önkormányzatok és területi autonómiák kibontakozását. /Kiss Gy. Csaba: Még nem született meg Közép-Európa. Térségünk válaszút előtt áll. = Magyar Nemzet, szept. 21./
1996. szeptember 23.
"A kolozsvári Szabadság Az alapszerződés szövege hétről hétre romlott? címen beszámolt arról, hogy "meghökkentő eltérések" tapasztalhatók a román-magyar alapszerződés aug. 13-i, Somogyi Ferenc államtitkár bukaresti látogatásakor véglegesnek nevezett szövege, illetve az aug. 21-22-i "utolsó simítások" során módosított és Temesváron aláírt változat között. A szöveg "sok tekintetben leromlott, félrevezetőbb, lényegesen szűkebb értelmezésre szolgáltat alkalmat". A korábbi változat szerint például a felek arra kötelezték volna magukat: megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a kisebbséghez tartozó személyek anyanyelvükön tanulhassanak minden szinten, igényeiknek megfelelően. A végleges szöveg szerint ez szükségleteiknek megfelelően történik majd. Az első szöveg az anyanyelv szabad használatáról szól a "magán és közéletben", a végleges "a magánéletben és a nyilvánosság előtt" teszi ezt lehetővé. A kétnyelvű táblák használatát a korábbi a helynevekre, a végleges a helyi elnevezésekre vonatkoztatja. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 21., Magyar Nemzet, szept. 23./ - A Szabadság visszatért a szept. 21-i számában ismertetett eltérésekre, emlékeztetve, hogy a végleges változat eltéréseire már Frunda György felhívta a figyelmet az RMDSZ SZKT szept. 6-i marosvásárhelyi ülésén.-Kovács László külügyminiszter erre a cikkre reagált: az eltérések csupán nyelvi, stiláris jellegűek. tartalmi változás nem történt. Nem felel meg a valóságnak, hogy az alapszerződés szövege a nyelvi pontosítás következtében leromlott, egyes megfogalmazásai szűkítő jellegűek lettek - mondta Kovács László, cáfolva a Szabadság értesüléseit. Szerinte a magukat meg nem nevező szakértők alaptalan aggodalmat kelthetnek a romániai magyarság körében. Szerinte az alapszerződés végrehajtása a felek politikai akaratán múlik és nem az "egyes megfogalmazások árnyalatán." = Magyar Nemzet, szept. 23./ Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szintén kijelentette, hogy tartalmi változások történtek a "stilizálás" során. Szerinte a magyar kormány nem a szakértelem hiánya miatt, hanem szándékosan kötötte meg a kifogásolható tartalmú szerződést. /Eltérések az alapszerződésben. = Magyar Hírlap, szept. 23./"
1996. szeptember 24.
Ioan Rus, Kolozs megye prefektusa közleményt bocsátott ki a Funar polgármester, pártelnök által szervezett, szept. 16-i gyászmenetről. Bíróság elé terjesztik az ügyet, mivel osztja a kolozsváriak véleményét, amelyek elítélik ezt a cselekményt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./ Keresztes Dénes /1945, Csíkszerda - 1996. szept. 20., Budapest/ gyógypedagógus-pszichológus 1990 májusától a marosvásárhelyi Erdélyi Figyelő szerkesztőségében dolgozott, a lapot megjelentető Custos Kiadó vezetője volt. 1993-tól jelentős szerepe volt a MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ marosvásárhelyi irodájának létrehozásában, 1994-től pedig az Értesítő /a MÚRE kiadványa/ megjelentetésében. Máig ismeretlen tettesek 1996. ápr. 28-án bestiálisan bántalmazták. Súlyos sérüléseket szenvedett, melyből hosszas kezelés után sem sikerült felépülnie. Szept. 20-án a sérülésekből származó szövődmények következtében Budapesten elhunyt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./ Előzmény: Súlyos sérüléseinek gyógykezelése céljából vitték Budapestre: 753, 824, 1065. sz. jegyzet.
1996. szeptember 24.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szept. 3-4-én Szovátán tanácskozást szervezett történelemtanárok számára, amelyen megbeszélték a magyar történelem hazai tanításának kérdéseit. Megkezdődött az új tanév, a szövetségnek a minisztériumnak küldött beadványainak, kéréseinek /beleértve a tantervjavaslatot/ teljesítését eloldázták, ezért a részvevők közös nyilatkozatban kérik a minisztert, hogy intézkedjen a romániai magyar történelem és hagyományok oktatásának megkezdéséről. A szövetség felhívta a tanárok figyelmét a Teleki Oktatási Központban /Szováta/ található könyvekre: Benedek Elek: A magyarok története, Varga Domokos: Emlékezzünk eleinkre /A magyarság rövid története, 1996/, Köteles Lajos: Magyar történelem magyar gyermekeknek alapfokon, Békéscsaba, 1996/, Kádár Gyula: A romániai magyarság rövid története /3 füzet, 1991/. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./
1996. szeptember 24.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ az Illyés Alapítvány és más támogatók segítségével hozta létre Szovátán a Teleki Oktatási Központot, amely 1995. júl. 17-én kezdte meg működését. Bíró István, a központ igazgatója elmondta, hogy egy év alatt 56 rendezvényt tartottak, a legnagyobbak a Bolyai Nyári Akadémia szervezésben tartott továbbképzések voltak, de sok más jelentős továbbképzésnek is ez a szovátai központ volt a színhelye. Itt tartotta konferenciáját a MÚRE, a Magyar Közgazdászok Társasága, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, az RMPSZ évi nagygyűlését. A tetőtér beépítését tervezik, ezzel 52 további férőhelyet biztosítanának, továbbá létrehoznak egy 51 férőhelyes ifjúsági szállót is. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 24./
1996. szeptember 24.
"Nagyvárad központjában 1748-ban már állt Szent László szobra. A kőből készült, mintegy három méteres szobor azonban nem nyert el a polgárok tetszését, ezért eltávolították a szobrot és helyébe emelték 1892-ben azt a Szent László szobrot, amely most a székesegyház előtt áll. A "kimunstrált" szobor az egykori Papnevelde udvarán állt, a negyvenes évek végén átszállították a Városi Múzeum udvarába. A hatvanas években híre terjedt, hogy a szobor napjai meg vannak számlálva. Ezért Jurcsik Tibor akkori múzeumigazgató elásatta a szobrot. 1989 után Jakobovits Miklós képzőművész és Sasianu Alexandru muzeológus lettek a szobor felszínre hozásának legfőbb szószólói, megszerezték az ásatási engedélyt. Remélhetően ősszel felszínre hozzák a szobrot és akkor felállíthatják újra. /Pengő Zoltán: Szent László király feltámadása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./"
1996. szeptember 25.
Csíkszeredán szept. 17-én két nagyszerű létesítményt szenteltek fel a városban: Csíksomlyón a Jakab Antal Tanulmányi Házat és Zsögödfürdőn a gyermeküdültető tábor központi épületét. Dr. Vecser László, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas első igazgatója 1990-ben gondolt először arra, hogy a megújulást szolgáló szellemi műhelyt kellene létrehozni. A külföldi és hazai összefogással felépült, 2,2 millió márka értékű épületben konferenciaterem, tárgyalóterem, kápolna, 120 személy részére egy és kétágyas szobák vannak. A ház nyitott bármely szervezet számára, itt fog majd működni a Venczel József Szociológiai Intézet is. Az épületet dr. Jakubinyi György érsek szentelte épületet. Szász János, a Caritas jelenlegi igazgatója nem tagadta, sok nehézséget kellett legyőzni, amíg Zsögödfürdőn megépült a gyermeküdülő, itt is segített a nemzetközi összefogás. Az épületben hatvan gyermeket tudnak egyidőben elszállásolni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./ A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas megszervezését 1990. febr.10-én körlevéllel rendelte el dr. Jakab Antal püspök. Kezdetben a külföldi segélyek elosztását intézték, később a tevékenysége kiterjedt a szociális segélynyújtás más területeire is: öregek gondozása, hátrányos helyzetű családok segítése, elesettek felkarolása, mozgássérültek ápolása, leányanyák támogatása, orvosi-jogi-szociális tanácsadás, szegénykonyha létesítése, öregek otthonainak, árvaházaknak és kórházaknak a támogatása. Eddig 19 létesítményt sikerült felépíteni, köztük a csíkzsögödi gyermeküdültető tábort. A csíksomlyói Tanulmányi Ház szellemi fellegvár akar lenni, a szellemi függetlenségnek és az értelmes gondolkodásnak otthont biztosítva. A már meglevő csoportok, szervezetek, szellemi mozgalmak időszakos összejöveteleiket, konferenciáikat, továbbképzésüket itt rendezhetik meg. Dr. Vencser László, a ház rektora megnyitóbeszédében kifejtette, hogy szellemi műhelyre van szükség, ahol a kor teremtette új helyzetben az emberek megtalálják kérdéseikre a választ. /Dobos László: Szellemi műhely a jövő évezrednek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./