Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2006. szeptember 12.
A hét végén találkozott Hegyeli Attila, a Csángómagyar Szövetség oktatási felelőse és Pásztor Gabriella államtitkár. Hegyeli jegyzéket nyújtott át az államtitkárnak a problémákról. Pásztor Gabriella megígérte: személyesen jár el annak érdekében, hogy a törvényt betartsák. Több jelentkező van, mint amennyi gyerek számára helyet lehet biztosítani, ezért az ottani tanárok azzal fenyegetőztek, hogy nem kezdik el az évet, amíg a problémát meg nem oldják. A találkozót Hegyeli pozitívumként értékelte. Kifejtette: „ha az államtitkár asszony ellátogat ide iskolakezdés előtt, akkor az iskolaigazgatók remélhetőleg nem fogják többé megtagadni a törvények alkalmazását.” Hegyeli lát esélyt arra, hogy a kért magyar nyelvű osztályok beinduljanak iskolakezdéskor. Kifogásaikat továbbították a Diszkriminációellenes Tanácsnak is. A magyarul oktató tanárokat nem véglegesítik beosztásukban, míg az ugyanannyi diákkal rendelkező románul oktató tanárokat igen. Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke azt nyilatkozta, hogy utánanéz a dossziénak, és személyesen is megvizsgálja az ügyet. Hozzátette, hogy a válaszadási határidő három hónap. Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, a tanügyi bizottság alelnöke elmondta, tud a csángóföldi problémákról, és személyesen is tájékozódni fog az RMDSZ kormánytagjainál arról, hogy miként oldják meg a kérdést. Hozzátette: az RMDSZ azért nem foglalkozott hangsúlyosabban az üggyel, mert a kisebbségi törvény körüli csatározás minden energiájukat lekötötte. Beszterce-Naszód megyében járt Matekovits Mihály, a Tanügyminisztérium kisebbségi osztályának főigazgatója, találkozott a megye magyar pedagógusaival is. Szerencsés véletlennek nevezte, hogy találkozhatott a megbeszélésre összehívott Beszterce megyei magyar pedagógusokkal. /Isán István Csongor: Az utolsó esély a Csángóföldön? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./
2006. szeptember 12.
Székelyzsombor kulturális kapcsolatteremtő táborában a budapesti Berzsenyi Dániel és a brassói Áprily Lajos Főgimnázium néhány nemzedéknyi diákja közösen építi a Zólya-portát. A Mikó András Alapítvány tulajdonában lévő, a két iskola közös céljait szolgáló épület felújítása immár tizedik éve tart. Szeretnék mihamarabb befejezni az építkezést – de ez az anyagiak függvénye. Amikor elkészül, akkor a legkülönbözőbb szaktáborok kapnának helyet benne: képzőművésztábor, biológustábor, színjátszó tábor, irodalmi tábor stb. A testvériskolai program része az is, hogy a budapesti gimnázium egy osztálya egy hetet a faluban tölt, családoknál lakik, segít az őket fogadó házigazdáknak. /Bokor Katalin: Zólya-porta, erődtemplom. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./
2006. szeptember 12.
Évtizede baráti viszony fűzi Málnás község iskoláját a Balaton menti Alsóörshöz, a tanulóközpontú kölcsönös tevékenység a Herecz Alapítványon keresztül történik. A málnásiak augusztus 20-án monumentális székely kaput állítottak, avattak és szenteltek Alsóörsön. A gelencei székely faragó fiúk, a Both testvérek érkeztek Alsóörsre, összeillesztették az előre elkészített és kifaragott elemeket. A kapu felirata: ,,Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez ne légy hűtlen soha!” A kapu a málnási Tőkés József Iskola saját erdejéből vágott cserefából készült. Már hagyománnyá vált, hogy Balaton menti gyerekek nyaralnak Málnáson, majd a málnásiak Alsóőrsön. /Kisgyörgy Zoltán: Székely kapu a Balaton mentén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./
2006. szeptember 13.
Szeptember 12-én a képviselőház emberjogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottsága folytatta a kisebbségi törvénytervezet megvitatását. Varga Attila képviselő, a szakbizottság tagja elmondta, hogy mindössze a 18. szakasz 4. bekezdését tárgyalták meg, nevezetesen hogy az oktatási alegységek – tagozatok, osztályok, csoportok – esetében is legyen érvényes az, ami a tanintézményeknél: a létrehozáskor konzultálni kell a kisebbségi szervezetekkel, megszüntetéskor pedig szükséges a kisebbségi szervezet beleegyezése. A vita során a Demokrata Párt (DP) kolozsvári képviselője, Daniel Buda ellenjavaslatot fogalmazott meg, miszerint mindkét esetben csak konzultáljanak az illető kisebbségi szervezet képviselőivel. Az RMDSZ-képviselők tiltakozásul kivonultak az ülésről. /N.-H. D.: Ismét bekeményítettek a demokraták. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./
2006. szeptember 13.
Markó Béla RMDSZ-elnök szerint az RMDSZ olyan feddhetetlenségi törvényt akar, amely nem korlátozza az emberi jogokat. Az RMDSZ mindenképpen megpróbálja érvényesíteni az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozó törvénytervezet módosítását célzó javaslatait, de akkor sem szavaz majd a jogszabály ellen, ha indítványait nem fogadja el a képviselőház, jelentette be. „Mi azt nem fogadtuk el, hogy létrehozzunk az igazságügyi rendszeren kívül egy olyan intézményt, amely bárkinél házkutatást végezhet, megfigyeltetheti vagy lehallgathatja az illető személyt, tehát különböző nyomozási vagy bűnüldözési tevékenységet folytat” – részletezte az RMDSZ-elnök. A törvény kapcsán az RMDSZ és Monica Macovei igazságügyi miniszter között kirobbant, hónapok óta tartó konfliktushoz az is hozzájárult, hogy Macovei Brüsszelbe azt az üzenetet vitte: az RMDSZ egyáltalán nem akarja az ANI létrehozását. A képviselőház jogi bizottsága múlt héten több, az RMDSZ által támogatott módosító javaslatot fogadott el az ANI-törvény kormány által előterjesztett változatára vonatkozóan. Márton Árpád képviselő javaslatára kikerült a törvényből az a kitétel, amely Macovei szerint az ANI legfontosabb feladata lenne: a magas rangú köztisztviselők konkrét vagyonának ellenőrzése. A módosított változat szerint a feddhetetlenségi ügynökség csupán a köztisztviselők, saját felelősségre adott vagyon-, illetve összeférhetetlenségi nyilatkozatát ellenőrizheti. A módosítások miatt Macovei bejelentette, nem tekinti sajátjának a törvénytervezetet. /Gujdár Gabriella: Veszélyben a jogállamiság. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./
2006. szeptember 13.
Az Európai Parlamentben is felfigyeltek az ÚMSZ romák elleni karhatalmi túlkapásokat jelző tényfeltáró riportjára. Mohácsi Viktória, az EP SZDSZ-es képviselője az ÚMSZ-ből értesült a Szászrégenben történtekről, ahol a rendőrség különleges egységei romákra lőttek, megsebesítve ártatlan embereket is. A képviselő úgy döntött: Romániába jön az esetről tájékozódni, és értesítette Olli Rehn bővítési biztost is az eseményekről. A Romani Criss roma szervezet is a helyszínre utazott. „Ez a helyzet egyszerűen tűrhetetlen – fejtette ki Mohácsi Viktória – nem lehet szó nélkül hagyni, hogy rendőrök verik az embereket, fegyverrel támadnak rájuk, asszonyok és gyerekek kerülnek puskacső elé.” Az abafáji összetűzés állítólag abból robbant ki, hogy a rendőrség megpróbált kézre keríteni két roma nemzetiségű férfit, akik állítólag egy rendőrt bántalmaztak. A két férfit, akit a lap riporterei az eset után perceken belül megtaláltak, a rendőrség még most is keresi. /A régeni karhatalmi túlkapásról szóló riportunk felkavarta a brüsszeli vizeket. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./
2006. szeptember 13.
Október elsejétől a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) keretében kezdi meg az új tanévet a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola, az erről szóló megállapodást augusztus 25-én írták alá az egyház és az egyetem képviselői. A papnevelde diákjaira és tanáraira ezentúl a BBTE diákjainak és tanárainak jogai és kötelességei vonatkoznak, az intézmény pedig a Római Katolikus Teológiai Kar keretében fejti ki tevékenységét. „A többi teológiai fakultáshoz hasonlóan, a pasztorális teológia szak is a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a Babes–Bolyai Tudományegyetem Rektorátusának közös felügyelete alatt működik majd, az érsekség megőrzi döntési jogát a sajátos kritériumokra vonatkozóan, ezen döntéseket pedig a katolikus kánonok és az állami törvények alapján hozza meg” – áll a dokumentumban. A közlemény szerint az egyház megőrzi tulajdonjogát valamennyi ingó és ingatlan vagyona fölött, hasonlóképpen megmarad a Római Katolikus Hittudományi Intézet jogi személyisége is. Katolikus hívek egy csoportja aláírásgyűjtésbe kezdett, ellenezve, hogy a teológia önként feladja függetlenségét, az internetes felhívást közel négyszázan írták alá. A papnevelde csatlakozásáról az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei is tanácskozást tartottak, a megbeszélésen egyetlen egyház sem támogatta a katolikusok törekvéseit, ugyanakkor hangsúlyozták, nem áll szándékukban beleszólni az érsekség belügyeibe. A gyulafehérvári érsekség álláspontját Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes tárta a nyilvánosság elé, kifejtve, a csatlakozás nem jelenti az önállóság feladását. „A papnevelő intézet nem válna állami intézménnyé, továbbra is önálló egyházi intézményként működne, a kispapok pedig továbbra is Gyulafehérváron tanulnának – áll a sajtóiroda közleményében. – Az integráció csupán a főiskola szervezeti rendszerét érinti. A csatlakozás csakis az egyház számára esedékes előnyök érdekében történhet: ez az egyetlen módja annak, hogy papjaink államilag is érvényes diplomát, kispapjaink ösztöndíjakat szerezhessenek, valamint különféle akkreditált posztgraduális képzésekben vehessenek részt.” /Lukács János: Aláírták a megállapodást a gyulafehérvári teológia és a BBTE képviselői. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./
2006. szeptember 13.
Török Ferenc Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes terjedelmes írásában válaszolt a tevékenységét elítélő cikkekre, megírta a maga védelmében, hogy mi mindent tett. 1997 óta tölti be ezt a tisztséget. Cáfolta, hogy Bálint Kelemen Attilával konfliktusa volt a múltban. Török Ferencnek egyik fő célkitűzése volt, hogy a Brassai Sámuel Elméleti Líceumból az esti tagozatot elköltöztesse. 2005 novemberében végre a tanfelügyelőség vezetősége, az unitárius egyház (az épület tulajdonosa) vezetősége, Kósa Mária, a Brassai igazgatónője, és Lakatos András az RMDSZ országos oktatásügyi alelnöke aláírták az erről szóló megegyezést. Később Török Ferenc szerint Kósa Mária letagadta, hogy aláírta volna a megegyezést, a tanfelügyelőséget betolakodónak állította be. Török Ferenc szerint ezért haragszik Zlatior főtanfelügyelő asszony Kósa Mária igazgatónőre. Idén tavasszal lejárt Kósa Mária igazgatói mandátuma. A tanfelügyelőség versenyvizsgát írt ki az állást. Egyetlen pályázat érkezett be, Kósa Máriáé. Kósa Mária egyik vizsgája nem sikerült. Török Ferenc megbeszélést tartott az RMDSZ és a magyar pedagógusszövetség /RMPSZ/ kolozsvári vezetőségével arról, hogy támogatják-e Kósa Máriát a Brassai Sámuel Elméleti Líceum igazgatói posztján. A megbeszélésen mindenki azon a véleményen volt, hogy a Brassaiban megtörténjék a váltás. „Aki a jelenlévők közül mást állít, az hazudik” – írta Török, aki még az újságírónőt is elmarasztalta. /Török Ferenc: Ami a „CSEND” mögött van. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./
2006. szeptember 13.
Magyarországon mindenhol fölharsannak a füttykoncertek, ahol Gyurcsány Ferenc kormányfő kampányol, az önkormányzati választási kampánnyal kapcsolatban. Hiller István, az MSZP elnöke szerint „az ellenzék nagyobbik pártja által tudatosan szervezett és lebonyolított megmozdulásokról van szó”. A Fidesz alelnöke, Varga Mihály ezzel szemben kijelentette: Gyurcsány provokálja az embereket, a szocialisták fütyültetik ki saját magukat, mert „alapvetően a kormányoldal érdeke, hogy ne az embereket érintő kérdésekkel foglalkozzanak, hanem arról beszéljenek, mi történik, ha a kormányfő valahol megjelenik”. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője emlékeztetett, az MSZP politikusai az országgyűlési választási kampányban hazudtak, csúnyán átverték Magyarországot, ezért azt kérik az emberektől, hogy ne üljenek fel a provokációnak, és fütyülés helyett ellenérzésüket azzal fejezzék ki, hogy részt is vesznek ezeken a nagygyűléseken, és „méltóságteljesen, csendben” egyszerűen hátat fordítanak a miniszterelnöknek. A Magyar Nemzet szeptember 10-i számában Orbán Viktor azt írta, hogy a Gyurcsány-csomag nem demokratikus felhatalmazással rendelkező kormányprogram, hanem önkényes diktátum, tehát a kormánynak nincs joga ezt végrehajtani. /Guther M. Ilona: Ki fütyül ma Magyarországon? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./
2006. szeptember 13.
A napokban teszik közzé annak a kivizsgálásnak az eredményeit, amelyet a szászrégeni rendőrverés ügyében indítottak. A Maros megyei városban ugyanis 17 ember sebesült meg szeptember 7-én, amikor a roma kolóniát a rendőrök az operatív csoport tagjaival együtt felkeresték. A verekedésre egy aznap délutáni esemény szolgáltatott alapot: a szabadságát töltő Radu Ioan Olimpiu rendőrparancsnokot két büntetett előéletű roma fiatalember felismerte egy vendéglő teraszán, és számon kérte tőle, miért indított ellenük korábban bűnügyi eljárást. A rendőrség közlése szerint Olimpiut tettleg is bántalmazták. A rendőr – aki maga is roma származású – hatóság elleni testi sértés címén állított ki idézést a 33 éves B. Augustin és a 27 éves C. Attila nevére, az okmányt pedig a fekete álarcot viselő operatív csoport hét tagjával együtt akarták a roma negyedben lakó fiataloknak kézbesíteni. Az Abafáji negyed lakói viszont azonnal a két fiatal védelmére keltek, vasvillákkal, dorongokkal és kövekkel támadtak a hatóságiakra, egyiküknek betörték a védőpajzsát, másikuknak a könyökébe szöget szúrtak. A rendőrök állításuk szerint csak gumilövedékekkel és könnygázzal védekeztek, ennek ellenére másnap a házak falából éles töltények maradványait is előkaparták a lakók. Két rendőr és 15 civil sebesült meg a verekedés során. A rendőrparancsnok szerint szászrégeni kollégái az előírásoknak megfelelően használták fegyvereiket. /Lukács János: Rendőrverés Szászrégenben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./
2006. szeptember 13.
A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) nem áll szándékában kétségbe vonni a nyitrai magyar diáklány esetével kapcsolatos nyomozati megállapításokat, de Bugár Béla pártelnök szerint az ügyben még maradtak megválaszolatlan kérdések. Szeptember 12-én Pozsonyban Robert Fico miniszterelnök és belügyminisztere, Robert Kalinák rendkívüli sajtótájékoztatón kijelentették, hogy a nyitrai magyar diáklány csak kitalálta és színlelte megveretését, a rendőrség megszüntette az ismeretlen tettes ellen indult bűnvádi eljárást. Bugár több fenntartását is kifejtve felvetette: a rendőrség két elkövető fantomképét készítette el, de nincs magyarázatot arra, vajon minek alapján készültek a fantomképek, miért nem rekonstruálták a helyszínen is a diáklány bevonásával a történteket, és az igazságügyi orvosszakértő miért csak tíz nap múlva vizsgálta meg a lányt. A diáklány édesanyja arról tájékoztatta az MKP-t, hogy nyomást próbálnak gyakorolni a lányára a rendőrségen érdekében, hogy beismerje: színlelte csupán az ellene elkövetett támadást. /Eltussolják a magyarverés-ügyet? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./
2006. szeptember 13.
A csángók asszimilálása érdekében szövetkeztek a szélsőjobb szimpatizánsai, a Ceausescu-rezsim szolgái, a Szekuritáté és a katolikus klérus, állította az ÚMSZ-nek adott interjújában Varga Andrea történész. A 30-as évek intoleráns nacionalizmusát átvették a Ceausescu-időszak kommunista nacionalizmusának ideológusai. Ennek az ideológiának első tétele a történelem újbóli feltalálása. Az első célpont Magyarország volt. Magyar nemzeti kisebbségként a csángóknak az erdélyi magyarsággal azonos volt a sorsuk. A Szekuritáté a katolikus egyházra, az ottani román papokra épített, és fordítva, a moldvai katolikus hierarchia kihasználta az állambiztonsági szervek lehetőségeit, csakhogy bevégezze a Moldvában évszázadok óta élő, magyarul beszélők asszimilációját. A Szekuritáté a klérus soraiban beszervezett informátorokból álló aktív és nagy létszámú hálózattal dolgozott. Elég Dumitru Martinasra gondolni, aki tevékenységét még az 1935-1940 közötti időszakban kezdte el. Az ő munkáit vették elő a Szekuritáté UM 0544 alakulatának emberei, amikor kitört a magyar-román ellentét – a Ceausescu-éra második évtizedében. Az állambiztonság – hogy semlegesítse a csángók tiltakozásának bármilyen formáját – kidolgozta az ellenőrzés és a megfélemlítés komplex terveit. Ezek a „Trotus”, „Siret”, „Montaj” stb. fedőnévvel indított akciók megkövetelték, hogy kivitelezésükhöz az egyház minden köréből résztvevőket szervezzenek be. /Isán István Csongor: Egyházi hozzájárulással asszimilálták a csángókat. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./
2006. szeptember 13.
Emléktábla avatásával tisztelegtek szeptember 9-én a Vargyas-szorosban levő Orbán Balázs-barlang bejáratánál Dénes István emléke előtt. A bronztáblát az 51 éves korában, 2005-ben elhunyt geológus és barlangkutató emlékére helyezték el. Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotását Ilyés Lajos baróti geológus leplezte le, aki évtizedekig volt munkatársa Dénes Istvánnak. A Vargyas-szorosban 125 barlangot tártak fel. Dénes István volt a kezdeményezője, illetve kulcsembere annak a folyamatnak, amely révén a jégkorszak közepe óta kialakult barlangrendszert és környezetét sikerült természetvédelmi övezetté nyilváníttatni. Az emlékezést szervező baróti Elveszett Világ Természetvédelmi, Turista- és Barlangászegyesület nevében Demeter Zoltán szólalt fel. Az emlékezés alkalmával nyílt meg a 80. életévén túl járó Veress Miklós vargyasi amatőr festőművész tárlat is, aki a Vargyas-völgy szépségeit örökítette meg vásznain. /Benkő Levente: A csend világában barangoltak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./
2006. szeptember 13.
Dr. Dobai István jogászprofesszor, az ENSZ-per fővádlottja a Boldogok a békességre igyekezők című memorandum szerzője. Az emlékiratnak, mely Erdély közjogi helyzetének megváltoztatását követelte, az ENSZ-hez kellett volna eljutnia. 1957 márciusában letartóztatták Dobai Istvánt. életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1964-ben szabadult. Jelenleg Kolozsváron él. Dobai István elmondta, hogy perükben senki nem tagadott semmit, nem voltak hajlandók megtagadni az ügyet. Közülük Kertész Gáborral bántak a Szekuritátén a legkegyetlenebbül, mert a legfölényesebb volt, s a szekustisztek ezt nem tudták elviselni. Rabtársaival verették őt. Dobai István Erdély lakosságcserével való újraszervezése mellett volt. 1964-ben, szabadulásuk után ellenségesen fogadták őket, egyeseket még a családjuk is. Többen öngyilkosok lettek kiszabadulásunk után. A Szekuritáté módszere az volt, hogy mindenkit szembe kell fordítani mindenkivel. Dobainál a vallató a nagyon terhelő dolgokat nem írta be a jegyzőkönyvbe, azonban Dobai szólt, hogy írja be, különben nem írja alá. A memorandum hivatalosan nem jutott el az ENSZ-hez, egyetlenegy lehetőségük maradt, a Szekuritáté jegyzőkönyveibe rögzíteni a magyarság igényeit. Amikor Dobait letartóztatták, kiderült, hogy tíz éve figyelték, 1000-1500 oldalas iratcsomó volt már róla. A rabtársakat is szembeállították egymással: ő már rád vallott, mondták. Mindenkit mindenkivel szembefordítottak, így a teljes bizonytalanságot sulykolták a rabokba. Mindenkit besúgás gyanújába kevert a börtön vezetősége. Romániában a politikai foglyok közül kivették a hazaárulókat, nekik külön börtönt rendeztek be, teljesen elszigetelve a környező társadalomtól, senki nem tudta, hogy hol vannak, a fegyőröket is rendszeresen cserélték, 4-5 évenként költöztették a rabokat más-más börtönökbe. Tudomása szerint 1948-ban kezdődött a hazaárulók elkülönítése. Máramarosszigeten volt az első ilyen börtön, később átköltöztették a rabokat Karánsebesre, Galacra, Pitesti-re, végül Désre. Amit el lehet egy börtönbüntetés során képzelni, azt mind alkalmazták a hazaárulókon. Nem volt szabad munkába menni, lehetetlen körülményeket teremtettek. A romániai börtönökben természetes volt, hogy a román hazafiak verték a magyarokat, ez nemzeti kötelességük volt. A hazaárulók közül is elkülönítettek 40-45 személyt. Ezt a csoportot fantomcellának nevezték, mert a létezésük titok volt, a fegyőrök sem tudtak róluk. 15 hónapig voltak a fantomcellában. Változatos módon kínozták őket, nem adtak levegőt, ivóvízről vagy mosdóvízről nem is beszélve, kanalat nem adtak az ételhez. Télen fél napokat vizes betonon kellett feküdni fűtetlen szobában. Ebben a csoportban három magyar volt: Bányai Miklós, Varga László és ő. A fantomcella után a hazaárulók börtönébe vitték őket. Dobai tuberkulózisban megbetegedett. Szabadulása után is figyelték, lehallgatók voltak a házában. Dobai szerint jó lenne, ha a politikai szervezetek az egykori politikai foglyokat meghívnák tanácskozásaikra. Romániában a magyar politikai foglyoknak nincs külön szervezete, csak a román szervezet tagjai lehetnek. Kétszeres-háromszoros nyugdíjakat, kárpótlásokat osztanak mindenféle címen a politikai elítélteknek, a magyaroknak szinte semmit, csak a nyugdíj-kiegészítést kapják, ami mindenkinek jár. Az ötvenedik évfordulót az 1956-os forradalom ellenségei akarják ünnepelni. /D. Szentes Szidónia: 1956 Erdélyben „Hazaárulásért” életfogytiglani börtön. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 13./
2006. szeptember 13.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a hollandiai Juhász István Alapítvány szervezésében szeptember 14–15-én Tavaszy Sándor teológus, filozófus és közéleti személyiség emlékének adózó konferenciát tartanak Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsánna Egyházi Központban. Az előadók között lesz Csűry István főjegyző, Tőkés László püspök, dr. Tonk Márton professzor, dr. Tőkés István ny. professzor, dr. Geréb Zsolt rektor, dr. Zalatnay István budapesti lelkész, dr. Juhász Tamás rektor, dr. Ferencz Árpád professzor és dr. Péter Miklós professzor. /Dr. Hermán M. János: Tavaszy Sándor szimpózium. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./
2006. szeptember 13.
Marosszentgyörgyön a római katolikus plébánia szeptember 17-én Veni Sancte évnyitó szentmisét tart a gyerekek, diákok számára. Ezzel megkezdődnek a gyerekek szentmiséi, ezeken a miniJubilate és a Jubilate együttesek énekelnek. A nyár folyamán a miniJubilate együttes részt vett Kecskeméten a nemzetközi gyermektalálkozón, a Csiperón. Augusztus elején felléptek Székelykálban a falunapokon. Augusztus 13-án Marosszentgyörgyön az esti szentmise keretében a nyolcéves miniJubilate tagjai nagykorúsítási ünnepségen vettek részt, ezzel beléptek a Jubilate együttesbe, átadva helyüket a kisebbeknek. A miniJubilate 1998 tavaszán alakult második és harmadik osztályos gyerekekből utánpótlás céljából a néhány évvel korábban alakult, fiatalokból álló Jubilate együttes számára. Az együttes alapítója és vezetője Simon Kinga kántornő. A Jubilate énekes, hangszeres együttes. 1995 elején alakult, szintén Simon Kinga kántornő vezetésével, egy fiatalokból álló csoportból. Vendégszerepeltek Ausztria és Németország néhány templomában is. A kántornő és az együttes nevéhez fűződik három nagy rockopera első erdélyi bemutatója: Mária evangéliuma 1996-ban, István, a király 2000-ben, és A megfeszített 2004-ben. Ezekkel a darabokkal felléptek Marosszentgyörgyön, Marosvásárhely összes templomában, és még sok helyen. /Simon Imre, Marosszentgyörgy: Nagykorúsítás és Veni Sancte Marosszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./
2006. szeptember 13.
Vadasdi és pusztakamarási, valamint Vadasdhoz kötődő magyar gyerekek vettek részt azon a közös gyermekevangelizáción, amit augusztus 28. és szeptember elseje között tartottak Vadasd református templomában. A találkozó egyik fő célja: szórványban élő magyar gyermekeket hozni egy tömbmagyar helységbe, ezáltal is segítve a nyelvi erózióban élő mezőségi magyarokat, hogy „találkozzanak” anyanyelvükkel. /Székely Ferenc: Evangelizáció pusztakamarási magyar gyerekekkel. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./
2006. szeptember 13.
A nemzetközi Stiefel cég nagyváradi kirendeltsége nemrég készítette el Kolozsvár új térképét. Kitűnő, nyomdai kivitelezésben napvilágot látott a 123 x 88 cm-es nagyságú térkép. Az új várostérkép statisztikai adatokkal szolgál a város népességét, területét, valamint általános tudnivalókat illetően. /Elkészült Kolozsvár új várostérképe. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./
2006. szeptember 14.
Traian Basescu államfő szeptember 13-án ismét hangsúlyozta a közigazgatás decentralizációjának szükségességét, és bejelentette: Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök egyetért vele. Basescu szerint a decentralizációnak haladéktalanul meg kell történnie a tanügyben, egészségügyben, környezetvédelemben, mezőgazdaságban egyaránt. Hangsúlyozta: véleménye szerint a kórházak és iskolák igazgatóinak kinevezése a helyi tanácsok hatáskörébe kellene tartoznia. /Basescu a közigazgatás decentralizációját sürgeti. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./
2006. szeptember 14.
A Brassai Sámuel Elméleti Líceum igazgatóválsága kapcsán Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes ismertette álláspontját /Ami a „CSEND” mögött van, Szabadság, szept. 13./ Erre válaszoltak az érintettek: a/ Török Ferencz soha nem jött el az iskolába megbeszélni a felmerült problémákat. Három hónappal az EU-s csatlakozás előtt egy magyar közösség sorsáról annak megkérdezése és véleménye nélkül lehet dönteni, olyan körülmények között, amikor folyton a kulturális autonómiáról és annak fontosságáról beszélnek. Ha valóban akkora mulasztásokat követett el, akkor miért nem váltották le 2005 nyarán, miért hosszabbították meg a kinevezését a 2005–2006-os tanévre is? – kérdezte Kósa Mária. Estis osztályok: nemcsak román, hanem a magyar estis osztályok áthelyezéséről döntöttek, magyar tanárok katedráiról is. /Kósa Mária: „Csendzavarás”? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./ b/ Kósa Máriát nagyon felkészült, jól képzett vezetőként emlegetik, a tanári kar, a szülői bizottság, a diákok, és egyes kívülálló személyek kiálltak mellette. /Kis Réka: Ha megtörik a „csend” = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./ c/ Török Ferenc korábban nem óhajtott nyilatkozni, emlékeztetett az újságíró. /Nagy-Hintós Diana: A bűvész cilindere= Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./ d/ A múltban többször is követelték, hogy tartson szorosabb kapcsolatot az iskolákkal, igazgatókkal, emlékezetett Szőcs Judit RMPSZ országos alelnök. Török Ferenc nem védte meg a magyar igazgatókat a jogtalan leminősítéstől (pl. Székely Árpád esete, aki végül az RMPSZ közbelépésére megkapta a megérdemelt „nagyon jó” minősítést a „jó” helyett!). Az iskola vezető tanácsa nem talált semmilyen elmarasztalást Kósa Mária személyére vonatkozóan. /Szőcs Judit RMPSZ országos alelnök: A „CSEND”-re visszatérve = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./
2006. szeptember 15.
Késéssel, de folyamatos beiratkozás mellett új napközicsoport indul Nagybányán, a 26-os óvoda épületében. Tavalyi magyar napközi és óvodacsoportba 155 gyermek járt, 250 magyar óvodást román tagozatra írattak. Kétségtelen, hogy közülük néhányat szándékosan, másokat viszont kényszerűségből, a magyar tagozaton ugyanis mindkét napközicsoport túlzsúfolt volt. Több beiratkozót is kénytelenek voltak elutasítani a magyar tagozatról, vagy román tannyelvű csoportba íratni. Kis előrelépést jelentett a tavaly beindított óvodáscsoport, mely 8-tól 12 óráig foglalkoztatta a gyermekeket, ez azonban nem kínált megoldást azoknak a szülőknek, akik dolgoznak. Az új napközicsoport 8-tól 16 óráig kínál programot a gyermekeknek, akik ebédet is kapnak, és déli alvásra is lehetőségük van. A magyar napközicsoport várhatóan október első napjaiban indul. /Dr. Váradi Izabella magyar szakos tanfelügyelő: Új magyar napközicsoport indul Nagybányán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 15./
2006. szeptember 15.
Fontos volt, hogy az Európai Unió (EU) központi intézményei friss tájékoztatást kapjanak a romániai magyarsággal kapcsolatos problémákról az Európai Bizottság (EB) Romániáról szóló országjelentése előtt – jelentette ki Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) európai parlamenti képviselő Brüsszelben, miután találkozott az erdélyi magyar politikai erők által delegált küldöttséggel. Más magyar EP-frakciókhoz hasonlóan a néppárti delegáció is vendégül látta az Erdélyből érkezett reprezentatív küldöttséget, amelyben helyet kapott mások mellett Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Sógor Csaba, az RMDSZ Hargita megyei szenátora, Toró T. Tibor, az RMDSZ képviselője, és Szilágyi Zsolt, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) tagja. Lényeges, hogy ez az első delegáció, amely magában foglalja mind az RMDSZ, mind az EMNT képviselőit. Így az a vád nem állhat meg a lábán, hogy az erdélyi magyar képviselet nem egysége, mondta el a képviselő asszony. A delegáció által szerzett tapasztalatok közül Gál Kinga elmondta: érdemi egyeztetés eddig a kormánnyal egyik autonómia-elképzelésről sem volt. A kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban az EB-től is felhívás érkezett a román kormányhoz a megoldás érdekében, de nem történt előrelépés. Az ingatlan-visszaadásra vannak törvények és rendeletek, de a végrehajtási procedúra akadozik. Az oktatás területén a kolozsvári állami magyar karok, illetve egyetem létrehozásában nincs haladás. /Egységes erdélyi érdekképviselet Brüsszelben. Gál Kinga: egyelőre keveset tudni az országjelentésről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./
2006. szeptember 15.
Romániában jelenleg néhány kulcsfontosságú intézménynek nincs vezetője. Ideiglenes kinevezéssel irányítják a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ és a Külföldi Hírszerző Szolgálatot /SIE/. Legújabban a védelmi tárca vezetőjét is felfüggesztették, és továbbra sincs legfőbb ügyésze az országnak. Vannak viszont végeláthatatlan viták arról, hogy melyik tisztséget ki töltse be. A viták közben az országot lassan kézi vezérléssel irányítja néhány ügyes ember. Teszik ezt a demokráciára hivatkozva, a jogállamiságot hangoztatva. Monica Macovei igazságügyi miniszter kirohanásai azt igazolják, hogy igyekszik megtartani az igazságszolgáltatás talán legfontosabb ágát, az ügyészséget. Európa pedig sztárrá avatta az igazságügyi minisztert, és szót sem ejt az államfő – eredeti megnyilvánulásairól. /Simon Judit: Csodaország. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
2006. szeptember 15.
Bár a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságban (CNSAS) belső vizsgálat indult annak kiderítésére, miképpen kerülnek ki az intézményből titkosnak minősülő információk, a sajtó továbbra is rendszeresen rántja le a leplet olyan politikusokról, akik 1989 előtt besúgók voltak. Legutóbb az Adevarul bukaresti napilap Rodica Stanoiu volt igazságügyi miniszterről közölte, hogy harminc jelentést írt a Szekuritáténak. Stanoiu néhány napja kilépett a Szociáldemokrata Pártból. /Cs. P. T.: Még mindig „szivárog” a CNSAS. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
2006. szeptember 15.
A budapesti Blikk értesülései szerint a 22 éves, erdélyi Kiss Ildikó kártérítésért perelné a magyar államot és a tragédiában felelős állami szervezeteket. A terhes Kiss Ildikóra és 28 éves férjére, Kiss Lajosra augusztus 20-án egy gesztenyefa zuhant rá a budai rakparton. Ildikó csigolyatörést szenvedett, férje a helyszínen életét vesztette. /Kártérítést követelnek Kissék. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
2006. szeptember 15.
Jakab István menesztett államtitkár szerint megmaradhatott volna helyén, ha több a támogatója az RMDSZ-ben. Jakab István, a Pénzügyminisztérium volt államtitkára nem tartja magát áldozatnak, mint mondta: tudatában van annak, hogy fel kellett áldozni valami pozíciót. Ami számára érthetetlen: hogy a Pénzügyminisztériumnál végül csak maradt három államtitkár, csupán az ő helyére más személy került. Pillanatnyilag Jakab munkanélküli. A miniszterelnöki kabinettől kapott ugyan munkaajánlatot, de egyelőre úgy érzi pihenésre van szüksége. /Bögözi Attila: Kirúgták, mert nem volt „háta”? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./ Szeptember 11-én megjelent a Hivatalos Közlönyben a felmentéséről szóló miniszterelnöki rendelet, Jakab István volt pénzügyminisztériumi államtitkár a kormányban töltött másfél évét és az ott szerzett tapasztalatot rövid sajtótájékoztató keretében foglalta össze. Kiderült, Jakab István államtitkári posztja végül is nem szűnik meg, ez azonban csak azután változott meg, hogy az RMDSZ a kormányátalakítási tárgyalások során lemondott a tisztségről, s ebben nagy valószínűséggel az is közrejátszik, hogy Jakab volt az első RMDSZ-képviselő a Pénzügyminisztériumban, s most egy sem marad. /”Bukarestben hajlamosak halogatni a dolgokat” – véli Jakab István, volt pénzügyminisztériumi államtitkár. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./
2006. szeptember 15.
Az utóbbi időben halmozódtak azok az esetek, amelyek vélhetően az Országos Diszkriminációellenes Tanács hatáskörébe tartoznak: magyarverés Érmihályfalván, magyar sorompóőr bántalmazása Csíkszentsimonban, romák elleni pogromgyanús hatósági túlkapás Szászrégenben. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke a vele készített interjúban közölte, az érmihályfalvi esetben szerinte a Diszkriminációellenes Tanács nem illetékes. Büntetőjogi esetben ugyanis csak a rendőrség illetékes. Ugyanaz a helyzet a szászrégeni romák elleni feltételezett hatósági túlkapással is. Korábban Asztalos hangsúlyozta: nem kell olyan képet kialakítani, hogy Romániában a magyarverés napi rendszerességű. A besztercei polgármesteri hivatal azzal utasította el az Új Magyar Szó hirdetési ajánlatát, hogy magyar lapban nem hirdetnek. Asztalos erre úgy reagált, hogy a törvény szerint az általa vezetett tanács nem foglalkozik a kereskedelmi társaságok, cégek hátrányos megkülönböztetésével. A Moldvai Csángó-Magyarok Szövetsége június 14-én a tanácsot hivatalosan értesítette arról, hogy a magyar oktatást akadályozzák a hatóságok. Asztalos elmondta, hogy volt kint a vizsgálóbizottságuk a Tanügyminisztériumnál, és készül a válasz. /Salamon Márton László: Diszkrimináció: nem minden az ő asztala? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
2006. szeptember 15.
Az utóbbi hónapok-hetek sajtóját a magyar és a többi nemzetiségek diákjai román nyelvtudásának a záró- és javítóvizsgákon elért eredményei, illetve kudarcai foglalkoztatják. A ma érvényben levő román tantervi követelmények teljesítése-elsajátítása függvényében léphet a magyar diák és a többi 14 más nemzetiség tanuló ifjúsága felsőbb osztályba, iratkozhat be főiskolára vagy egyetemre. A kudarcok okait keresve a ma érvényes román nyelv és irodalom tanításának tantervére, annak előírásaira terelődik a figyelem. A román nyelv és irodalom tantervét összeállító szakemberek úgy gondolkodnak, mintha Romániában minden tanköteles gyermek és ifjú már román nemzetiségű, román anyanyelvű polgár lenne. A tanterv készítői a letűnt fasiszta rendszerek ideológiáját követve, román anyanyelvi szinten taníttatják a román nyelvet a nem román tanulóknak és diákoknak egyaránt, mégpedig rendszerint olyan tanárokkal, akik nem ismerik az illető nemzetiség kultúráját, nem tudják és nem beszélik nyelvét. Az idősebb nemzedékekhez tartozó magyarok és magyar pedagógusok a bőrükön tapasztalták az Angelescu-féle elnemzetlenítő oktatási törvénynek az erdélyi magyarokkal alkalmazott drákói, embertelen intézkedéseit. A román nyelv tanítása csak akkor lesz eredményesebb a nemzetiségi iskolákban és osztályokban, ha azt olyan szakember tanítja, aki a román nyelv mellett az adott nemzetiség nyelvét is ismeri. /Boldizsár Zeyk Imre, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete Tanügyi Bizottságának tagja: Oktatási gondok az erdélyi magyar tanintézetekben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./
2006. szeptember 15.
Maros megyében a tanintézmények 50 százalékának az ellenőrzése nyomán nyolc épületben (óvoda, iskola, bentlakás, étkezde) nem fogadhatják ma a gyerekeket. A Nyárádtőhöz tartozó Kisteremiben az iskolát és az óvodát, Székelycsókában az iskolát, a Mezőpagocsához tartozó Copacelben az óvodát, a Nyárádtőhöz tartozó Malomfalván az iskolát és az óvodát, Sáromberkén pedig a mezőgépészeti iskola bentlakását és étkezdéjét zárták be a közegészségügyi hatóság ellenőrei. Ezenkívül 42 tanintézménynek érvénytelenítették a működési engedélyét, 21-től vonták meg a közegészségügyi engedélyt, 61-nek utasították vissza az engedély évi láttamozását. Hogy mi lesz a bezárt egységekkel? Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy ideiglenesen máshol helyezik el a gyerekeket, addig, amíg a hiányosságokat pótolni tudják a helyhatóságok. /(b.): Bezárt óvodák és iskolák. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./
2006. szeptember 15.
Szeptember 14-én ért véget a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesület és a Tasnádi Fiatalok Klubja szervezésében első alkalommal megrendezett Rangadó diákszínjátszó gála, amelyen öt csapat vett részt. A szervezők kitettek magukért, a kétnapos szakmai megbeszélős–barátkozós találkozó végén a „jövőre ugyanitt” hangulatában váltak el a résztvevők. /(ra): Értékelt a zsűri. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 15./