A digitális bennszülöttek olvasásterápiája
Kétnapos képzésen van túl az a harminc könyvtáros, aki nemrég részt vett a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban tartott foglalkozásokon. A képzés célja a biblioterápia módszerének megismertetésén túl az új digitális eszközök bevonása, továbbá szó esett a kiterjesztett valóság fogalmáról. Az előadásokat Bartos Éva, a könyvtári biblioterápia magyarországi megalapozója, a Magyar Biblioterápiás Társaság titkára, illetve Gulyás Enikő informatikus-könyvtáros tartotta.
Biblioterápiáról egy unalmas olvasókör juthat eszünkbe, ahol a résztvevők mentálisan vagy lelkileg sérültek. Nos, ez egyáltalán nincs így. A biblioterápia meghatározásai a könyvek gyógyító szerepét emelik ki. Ma már inkább a személyiség fejlődésének segítését tartják szem előtt. A biblioterápia abban különbözik az egyszerű szövegértelmezéstől, hogy a befogadó – aki saját múltjának és jelenének ismeretében nagyon összetett és érzékeny személyiség – azt gyakorolja, hogy az adott szöveg itt és most mit jelent számára. Tagadhatatlan, hogy a biblioterápia gyökerei az ókorba nyúlnak vissza, elég, ha arra gondolunk, hogy a Biblia és a Korán is tartalmaz életvezetési tanácsokat. A biblioterápiás foglalkozások fokozatosan elterjedtek a XIX. században, kórházakban (sebesült katonáknak olvastak fel stb.). Napjainkra két fő ága alakult ki: a preventív vagy fejlesztő biblioterápia és a klinikai biblioterápia. A huszonegyedik század új kihívásai életre hívták az úgynevezett fejlesztő e-biblioterápiát. Egy ilyen biblioterápiás ülés megszervezésekor figyelembe kell venni a célcsoportot, a bemutatott irodalmi mű kiválasztásánál pedig szem előtt kell tartani néhány szempontot. Például azt, hogy a mű valamilyen értéket közvetítsen, narratív legyen, valamint bizonyos társadalmi problémákat vessen fel, amelyeket tovább lehet gondolni. Ezt követi a szóbeli megbeszélés, bizonyos szabályok szerint. És ezen a ponton lép be a XXI. századi technika. A befogadók modern eszközök (táblagépek, képregény-készítő programok) bevonásával lerajzolják a megbeszélt történetet, majd egy felhőbe elmentve, megbeszélik a rajzokat, kivetítve azokat az interaktív táblára. Ezáltal nemcsak a befogadók önértékelését és konfliktuskezelési képességét lehet fejleszteni, hanem digitális kompetenciájukat is. Ez utóbbi nagyon fontos Gulyás Enikő szerint, ugyanis ma már egyre elterjedtebbek az információs és kommunikációs technológiai (IKT-) eszközök. Például a tanulási folyamat során a gyerekeknek egy kiterjesztett valóságot hoznak létre egy markerre (speciális lap) irányított okoskütyű segítségével, akár a tudományos-fantasztikus filmekben. Ezzel a módszerrel modellezhető 3D-ben például az emberi test vagy akármilyen más szemléltetőeszköz. A modern digitális eszközök nem az ellenségeink, hanem kommunikációs eszköztárunk kibővítésének lehetőségei. Rajtunk múlik, hogy segítő szándékkal tudjuk-e használni őket. Matekovics János Zoltán Háromszék (Sepsiszentgyörgy)