A Bakonyi Poroszkáló Túra Klub – Katonai hagyományőrző sportegyesület hat tagja közel tíz órát rostokolt Halminál, az ukrán-román határon, ahol a román vámosok nem akarták beengedni az országba a huszárruhába öltözött, és lóháton közlekedő hagyományőrzőket. A hatóság képviselői nem indokolták meg konkrétan a belépési engedély elutasítását. „A vám állatorvosa folyton bukaresti felettesére hivatkozott, aztán azt mondta, nincsenek teljesen rendben az irataink, végül pedig azzal érvelt, hogy nem biztosított a lovak elszállásolása” – tájékoztatott Eördög András, miután jelezték, hajlandóak anyagi áldozatot hozni, a vámhatóság rendezte ügyüket. A kis csapat a 3500 kilométeres zarándoklat részeként már végigjárta Szlovákiát és Ukrajnát, a terv szerint pedig a Székelyföldön áthaladva érnének el Nándorfehérvárra (ma Belgrád). Az 1997-ben létrejött egyesület haditornákon, hagyományőrző rendezvényeken igyekszik minél hitelesebben bemutatni a XVI. századi végvári vitézi életmódot. Az egyesület emellett iskolák számára tart „élő történelemórákat”, szintén végvári vitézi öltözetben, fegyverzettel. /Debreczeni Hajnal, Gujdár Gabriella: Magyar huszárok kényszerpihenője. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter bejelentette, hogy meneszti Szabó Sámuelt, a SAPARD alapokért felelős ügynökség vezetőjét, mert elégedetlen a tevékenységével. Az RMDSZ Nagy Istvánt javasolja a SAPARD-ügynökség igazgatói tisztségébe, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Új vezető a Sapard-ügynökség élén? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Markó Béla elmondta, Szabó Sámuel semmi súlyos hibát nem követett el, az RMDSZ viszont dinamikusabb vezetőt akar az intézmény élére, ahová Nagy Istvánt /Nagyvárad/ jelöli. Kötő József oktatásügyi államtitkár úgy tudja: a miniszterelnök már aláírta utódja, Pásztor Gabriella kinevezését. Pásztor Gabriella magyar-francia szakos tanár, a Bihar megyei tanfelügyelőség szakfelügyelője. /Gujdár Gabriella, Szőcs Levente: Megvan Szabó Sámuel és Kötő utódja? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

Nem történt jogsértés – szögezte le Teodor Atanasiu védelmi miniszter, miután elemezte Constantin Croitoru tábornoknak, a Katonai Hírszerző Igazgatóság (DGIA) vezetőjének részletes beszámolóját arról, milyen következményekkel járt az igazgatóság azon rendelete, amelyben kémelhárító tiszteket bízott meg: lobbizzanak parlamenti képviselőknél, közigazgatási vezetőknél és a médiánál a minisztérium projektjeinek támogatásáért. A botrány a liberálisok által tett csapatkivonási javaslat bejelentését követően robbant ki egy újságcikk kapcsán, amely éppen a DGIA azon szigorúan titkosított dokumentumából idézett, amelyben a kémelhárító tiszteket utasították a lobbizásra. A román állampolgárok 60 százaléka úgy gondolja, hogy Romániának legkésőbb 2007 végéig ki kellene vonnia csapatait Irakból – derül ki a Gallup által a Civil Társadalomért Alapítvány megrendelésére készített felmérésből. /Gujdár Gabriella: Ki akarják lőni a hadügyminisztert. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

Ramnicu Valceán rendezték meg július 8-án az Első Regáti Szórványtalálkozót, amelyre több mint kétszáz magyar érkezett Craiováról, Targu-Jiuból, Ramnicu Valceáról, Orsováról, Ploiesti-ről, Motruról és Szörényvárról. A találkozón beszédet mondott Markó Béla RMDSZ-elnök, aki válaszolt a szórványban élő magyarok kérdéseire. Csorbai Lóránd református lelkész, a találkozó főszervezője, tíz hónapja a Ramnicu Valcea-i református közösség tiszteletese azt mondta, a lelkészek nagy része minél hamarabb szabadulni szeretne a regáti városból. „Sajnos a szórványmagyarság körében nagyon kevesen vannak, akik eljárnak templomba, és aktívan is részt vesznek a gyülekezeti életben.” – jelezte. Ramnicu Valceán az unitárius templom kicsinek bizonyult, emiatt a tágas baptista templomban gyűltek össze. A történet ezelőtt tíz évvel kezdődött, amikor egy Ramnicu Valcea-i magyar asszony kétségbeesett levele nyomán Vetési László református lelkipásztor magyarkeresőbe indult a regáti településekre. Első református istentiszteletét a város egyik kétszobás tömbházlakásában tartotta. „Nagyon sok minden változott, kevesebben vannak a városban, de többen vannak a templomban – hasonlítja össze a jelent a múlttal Vetési. – Bejárták az egész Havasalföldet, Szörényvártól Giurgiuig, magyarokat kerestek. Az EMKE hozott könyvtárat, és az RMDSZ helyi szervezete is megalakult. Vetési szerint a szórványban az egyházat tágabb értelemben kell venni, és tíz év alatt sikerült elérni azt, hogy Ramnicu Valceán vasárnaponként mindenki elmegy a maga templomába, aztán vallástól függetlenül eljön a magyar istentiszteletre is. – Ha én meghalok, kinek szóljon az asszony, hogy temessenek el? – kérdezi kétségbeesetten az orsovai Andrási Béla. – Meghalt egy református ember, Küküllővári Béla Orsován, és senki sem akarta eltemetni. Az orsovaiaknak végül mégis sikerült papot szerezniük, Makay Botond, a resicabányai református lelkész eltemette Küküllővári Bélát. A craiovai Kovács Péter József kezdeményezésére a prédikációk szövegét román nyelvre is lefordítják, hiszen a református istentiszteletre nemcsak magyar ajkú katolikusok, de románok is járnak. Serbanoaica Ilyés Klára, Targu Jiuból kitartóan harcol azért, hogy az ottani magyar közösségnek legyen honnan magyar szót tanulnia. Legfőbb célja jelenleg az, hogy – az RMDSZ segítségével – amolyan vasárnapi iskola formájában megszervezze a fakultatív magyar nyelvű oktatást. Önkéntest keres, aki megtanítaná az egykori bányászok Targu Jiuban maradt családjának gyerektagjait magyarul beszélni. Ehhez támogatást ígért Markó Béla RMDSZ-elnök. „A magyar közösségnek törvényes joga az is, hogy fakultatív rendszerben részesüljön magyar oktatásban” – tájékoztatta a szórványtalálkozó több mint kétszáz résztvevőjét Takács Csaba. Hozzátette, az RMDSZ vezetősége megvizsgálja, hogyan lehet egyvalakit foglalkoztatni, akár a Communitas Közalapítvány egy fiókjának kihelyezésével. Markó Béla arra tett ígéretet, hogy folytatják a szórványkollégium-programot, hogy minél rövidebb idő alatt megfelelő körülmények között lehessen biztosítani a szórványban élő összes magyar gyerek anyanyelvű oktatását. Nagy küzdelem folyik a megmaradásért Ploiesti-en is, az itteni magyar közösség egyik szóvivője a 68 éves Coman Vilhelmina. A ploiesti-i református templom felújításához kért támogatást, hiszen a két-három millió lej nyugdíjból élő hívek számára lehetetlen előteremteni az anyagi fedezetet. Bálint László brassói esperes lelkésztársaihoz hasonlóan azért küzd, hogy az anyagilag stabilabb körülmények között lévő gyülekezetek felvállalják a kis gyülekezeteket, a szórványban élőket. /Gujdár Gabriella, Tapasztó Ernő: Szórványsors vagy sorstalanság. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

A kisebbségi törvény kapcsán átvertek bennünket koalíciós partnereink – jelentette ki bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök. Hozzátette: emiatt az RMDSZ 2007. január 1-je után újragondolja a kormányban való részvételét. Markó kifejtette, amikor a jelenlegi kormánykoalíció megalakult, részletesen elmagyarázta partnereinek: mit is tartalmazna a közös kormányprogramba foglalt, a nemzeti kisebbségek jogállására vonatkozó jogszabálytervezet, beleértve a vitatott kulturális autonómia-fejezetet is. Markó szerint akkor az összes koalíciós társ egyetértett, a kormány pedig egy évvel ezelőtt el is fogadta a tervezetet. Ennek ellenére mára az RMDSZ szövetségesei váltak a jogszabály legvehemensebb ellenzőivé. „Az RMDSZ egy közös kormányprogram mellett kötelezte el magát, de két fő célt, Románia 2007-es EU-csatlakozását és a kisebbségek gondjainak megoldását, az etnikumközi kapcsolatok javítását tartja szem előtt” – szögezte le Markó. „Nem vagyunk hajlandók tovább folytatni ezt az egyoldalú alapokra helyezett együttműködést” – mondta Markó. /Gujdár Gabriella: Markó: átverték az RMDSZ-t! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

Vitát váltott ki Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök motorkerékpár-balesete a miniszterelnök testőrei és a rendőrség között. Az 54 éves kormányfő júl. 25-én Harley Davidson motorkerékpárjával, testőrei kíséretében hazafelé tartott egy motoros találkozóról, amikor egy kanyarban áttért a szemközti sávba és nekiütközött egy vele ellenkező irányban haladó személyautónak. A rendőrség szóvá tette, hogy nem lehet megállapítani, milyen sebességgel haladt a kormányfő, mire ugyanis a rendőrök a helyszínre értek, a testőrök (SPP) eltávolították a motorkerékpárt. A rendőrség szerint a baleset csak a sebességkorlátozás jelentős túllépése mellett következhetett be. A kormányszóvivői iroda közleménye szerint a kormányfő csonttörtést nem szenvedett, az éjszakát kórházban töltötte, de másnap már részt tudott venni a kormány munkájában. A miniszterelnök vezetői engedélyét a jogszabályoknak megfelelően a vizsgálat idejére bevonták. /Eltüntette a bűnnyomokat a testőrség? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ A rendőrség sajtószóvivő cáfolta azokat a híreket, miszerint a Tariceanut kísérő kormányőrség (SPP) emberei még a rendőrség megérkezése előtt eltávolították a baleset helyszínéről a motorkerékpárt. Bal lábán gipszet viselt, és a kormányépületbe egy fém járókeretre támaszkodva érkezett a kormányfő, a kormányülést ő vezette. /Gujdár Gabriella: Kormányt vezethet, motort nem. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./ A testőrök, az Őrző-Védő Szolgálat (SPP) az egyik titkosrendőség.

Románia továbbra is az Amerikai Egyesült Államok szövetségese marad – jelentette be július 27-én Washingtonban Traian Basescu államfő George Bush amerikai elnökkel tartott közös sajtókonferenciáján. A román államfő másfél éven belül, Bush meghívására másodszorra látogatott a Fehér Házba. George Bush megköszönte Basescunak, hogy Románia nem vonta ki csapatait Irakból és Afganisztánból, és hogy lehetősége szerint hozzájárul a demokrácia meghonosításához, mind a Közel-Keleten, mind a Fekete-tenger régiójában levő országokban. A két államfő tárgyalt Moldova Köztársaság helyzetéről is; ennek kapcsán George Bush megerősítette, hogy az Amerikai Egyesült Államok kiáll Moldova Köztársaság területi egységének megtartása mellett. /Gujdár Gabriella: Basescut a Fehér Házban fogadta George Bush. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

Előzetes kijelentései ellenére július 27-én mégis elment a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsághoz (CNSAS) Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke, akiről a tanács megállapította: a kommunizmus idején besúgóként tevékenykedett. Mivel a CNSAS-döntés ellen Voiculescu óvást nyújtott be, az átvilágító testület köteles felülvizsgálni saját döntését, és újra meghallgatni a „vádlottat”. A meghallgatás után a PC-elnök azt nyilatkozta, igyekezett meggyőzni a testületi tagokat. „Nem arra születtem, hogy besúgó legyek” – szögezte le Voiculescu. A PC-elnök kijelentette, teljesítette „a Románia iránti kötelességét”. Cazimir Ionescu, a CNSAS sajtószóvivője azt nyilatkozta, hogy a PC-elnök által benyújtott óvásról legkésőbb augusztus 4-ig döntenek. Traian Basescu elnök kijelentette: nyilvánosságra kell hozni az eddig nemzetvédelmi okok miatt titkosított dossziékat, és át kell világítani az összes politikust, a parlamenti képviselőktől a helyi tanácsosokig. Ez azt is jelentené, hogy okafogyottá válik a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a CNSAS tagjaiból álló vegyes bizottság működése, amely eddig közösen döntött arról, mely titkosított dossziék tehetők kutathatóvá. A CNSAS jelenleg nem rendelkezik akkora személyzettel, amely belátható időn belül képes lenne átvilágítani az összes politikus dossziéját. /Gujdár Gabriella: Dan Voiculescu: nem születtem besúgónak. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

Románia kész békefenntartó misszióban részt venni Libanonban, de csak abban az esetben, ha erre vonatkozóan az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot hoz – jelentette ki Teodor Atanasiu védelmi miniszter. /Gujdár Gabriella: Basescu akár csapatokat is küldene Libanonba. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

Az RMDSZ lejáratására tett törekvésnek tartja Markó Béla államminiszter, Borbély László megbízott miniszter és Verestóy Attila szenátor azt az Evenimentul Zilei (EVZ) központi napilapban augusztus 7-én megjelent cikket, amely szerint nevük szerepel az átvilágító testület által átvett 29 dosszié néhányában. „Az EVZ-ben megjelent kijelentések nagyon különösek, az embernek égnek áll a haja attól, amit ott lát” – fogalmazott Csendes László, a Szekuritáté Levéltárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) testületi tagja, aki megerősítette, Markó Béla és Verestóy Attila megfigyelési dossziéjában csak olyan dokumentumok szerepelnek, amelyek világosan rámutatnak, hogy a Szekuritáté éveken át figyelte őket, és lehallgatta telefonbeszélgetéseiket a magyar közösségben vállalt szerepük miatt. Csendes úgy látja: az EVZ legkeményebb csúsztatása, hogy parlamenti forrásokra hivatkozva azt írja: Borbély László dossziéja is a CNSAS által a Román Hírszerző Szolgálattól átvett 29 dosszié között van. „Soha semmiféle nyilatkozatot nem írtam alá a Szekuritáténak” – szögezte le Borbély. Szerinte az RMDSZ csúcsvezetését ért vádak egyértelműen politikai diverziónak tekinthetők. „Nem is sejtettem, hogy az életem minden mozzanatát figyelik, és ezt jelentésekben írják meg” – mondta Verestóy Attila szenátor. „Én nyilatkozatot arról írtam, hogy hol voltam, mit csináltam. Ez a 70-es évek elején történt, amikor a bukaresti magyar diákság szerveződésében vettem részt, és úgy látszik, ezt nem nézték különösen jó szemmel” – magyarázta. Kifejtette: dossziéját a magyar nagykövetség diplomatáival fenntartott szorosabb kapcsolatai miatt titkosították eddig. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint az RMDSZ vezetőit az utóbbi időben többen többféleképpen próbálják lejáratni. „A dossziék kérdését a kilencvenes évek elején meg kellett volna oldani radikálisan. Az RMDSZ a maga részéről el is fogadta a Temesvári Kiáltvány 8-as pontját, ehhez tartottuk is magunkat, de most, 16 esztendő múltán derül ki, hogy Romániában sem a törvények nem voltak hatékonyak ebben a kérdésben, sem politikai akarat nem létezett arra, hogy a szekuritátés múltat föltárják” – mondta Markó, aki úgy látja, a magyarokat és a magyar értelmiségieket főként '89 előtt is ellenségnek tekintette a Szekuritáté és a rendszer. Jelenleg is ugyanezt az ellenségképet akarják újratermelni sokan. „89 előtt kényszerültem, hogy úgy éljek, hogy állandóan a nyomomban voltak és megfigyeltek. Maga a megfigyelési dosszié, a dokumentumanyag hét vaskos kötetnyi telefonlehallgatási jegyzőkönyvet tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy hosszú éveken át minden telefonbeszélgetésemet lehallgatták, leírták, majd lépésről lépésre követtek” – tájékoztatott Markó, aki látta dossziéját. Abban például van egy nagyon hosszú nyilatkozat arról, hogy Sepsiszengyörgyön volt Markó, amikor valakik megpróbálták fölrobbantani Mihai Viteazul szobrát. Akkor Markót is bevitték a Szekuritátéhoz. /Gujdár Gabriella: Ködösítik az átvilágítást. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

A Koalíció Országos Tanácsának (CNC) ülésén döntés született a kormány fokozatos átszervezéséről, az államtitkárok számát 82-ről 52-re csökkentik, és a koalíció minden pártja lemond néhány államtitkárról. Kilenc helyett hét államtitkárral folytathatja a kormányzást az RMDSZ. Arról, hogy az RMDSZ kitől válik meg, még nem született döntés. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, RMDSZ-elnök szerint a kormány alárendeltségébe tartozó ügynökségek számát, vélhetően szeptemberig ötven százalékkal csökkentik. Hozzátette, a kormánynál csak az ellenőrző hatáskörrel rendelkező intézményeknek kell maradniuk. Markó megerősítette: nem ragaszkodik a miniszterelnök-helyettesi tisztséghez, ennek ellenére ezt politikai szempontból az RMDSZ, de a többi párt számára is fontosnak tartja. /Gujdár Gabriella: Két magyar államtitkárral kevesebb. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

Nyilvánosságra került annak az első 28 parlamenti politikusnak a neve, akik egykoron a múlt rendszer politikai rendőrségének nyilvántartásában szerepeltek, és időközben dossziéjuk a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsághoz (CNSAS) került. „A helyzet rendkívül súlyos, hiszen szolgálati titkok jelentek meg az újságokban” – nyilatkozta Cazimir Ionescu, a CNSAS szóvivője. Tájékoztatása szerint a kiszivárogtatás felelősei akár börtönnel is fizethetnek tettükért. Csendes László, a CNSAS titkára már felkérte Claudiu Secasiut, a testület elnökét, indítson belső vizsgálatot a tettesek kilétének felfedésére. A sajtó szerint Frunda György szenátor úgynevezett megfigyelési, illetve beszervezési dossziéval egyaránt rendelkezik. Frunda György és Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor tagadta, hogy valaha is együttműködött volna a Szekuritátéval. A megfigyeltek között szerepel Kelemen Attila képviselő, aki elmondta, bárt tudja, hogy kik és miért figyelték a kommunista rendszerben, már nem sok figyelmet fordít a leleplezési folyamatnak. Toró T. Tibor képviselő, akit szintén megfigyeltek, ugyancsak azt állítja, soha nem volt besúgó. Életében csupán egyszer, a kommunista rend elleni szervezkedéssel vádolt apja védelmében írt alá nyilatkozatot a Szekuritáténak. Becsek-Garda Dezső kijelentette: tudja, hogy megfigyelték és mai napig megfigyelik, lakását, telefonbeszélgetéseit lehallgatják. /Cseke Péter Tamás, Gujdár Gabriella: Nyolc magyar a huszonnyolcból. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Három államtitkári tisztséget veszít a jelenlegi nyolcból az RMDSZ a kormány átszervezése nyomán. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy a szövetségnek az európai integrációs, a pénzügyi, valamint a kereskedelmi és gazdasági minisztériumnál betöltött államtitkári tisztségekről kell lemondania, mennie kell Csutak István európai integrációs, Jakab István pénzügyi és Bogos Zsolt kereskedelmi és gazdasági államtitkárnak. Markó Béla közölte: az elkövetkezőkben az RMDSZ-nek összesen hat államtitkári tisztség jutna. A külügyi, oktatási, egészségügyi és környezetvédelmi tárcánál, illetve az Etnikumközi Hivatalnál betöltött államtitkári tisztségeken kívül a szövetség várhatóan megkapja a mezőgazdasági államtitkári tisztséget is. Ugyanakkor az RMDSZ képviselője töltené be továbbra is a kormányfőtitkár-helyettesi tisztet. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: azoknak az államtitkároknak, akiknek az átszervezés során menniük kell, nem szakmai okok miatt kell távozniuk. Markó azt ígérte, hogy az érintettek új tisztségeket, megbízatásokat kapnak majd a kormányon vagy más intézményeken belül. /(pam): Három államtitkárt veszít, egyet kap az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./ A menesztett államtitkárok listáját a Koalíció Országos Tanácsa augusztus 14-i ülésén véglegesítették, akkor dőlt el, hogy az RMDSZ kettő helyett három államtitkárától válik meg. Markó Béla hozzátette, mindhárom távozó elöljárónak találnak helyet az RMDSZ-ben. Bogos Zsolt államtitkár úgy nyilatkozott, hogy fegyelmezett emberként elfogadta az RMDSZ döntését, de egyelőre nem tudja, mihez kezd az elkövetkezőkben. Jakab István pénzügyminisztériumi államtitkárt nem érte váratlanul tisztségének megszűnése, mert az RMDSZ vezetősége felkészítette a változásra. Jakab már több konkrét ajánlatot is kapott multinacionális cégektől, tervei azonban továbbra is a politikához kötik. Csutak István nem örül annak, hogy megszűnik a megbízatása. Ha teheti, a továbbiakban a regionális politika, a vidékfejlesztés vagy a pályázati menedzsment területén, szintén az RMDSZ-hez közel dolgozik majd tovább. /Gujdár Gabriella: Három államtitkár távozik. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

A Demokrata Párt (PD) félreállítása révén új kormánykoalíciót alakítana a Konzervatív Párt (PC). A PC az összes parlamenti pártot megkereste javaslatával, amely szerint 2007. január 1-jétől Románia élén egy új, PD nélküli kormánynak kellene állnia. A Nagy-Románia Párt kivételével egyelőre egyetlen politikai alakulat sem mutatott érdeklődést az ajánlat iránt. Voiculescu, a konzervatívok elnöke szerint mindez nem azt jelenti, hogy a PC kilép a koalícióból. „Az RMDSZ nem vesz részt egy ilyen kezdeményezésben” – nyilatkozta Kelemen Hunor parlamenti képviselő, háznagy. /Gujdár Gabriella: Száműzné a demokratákat Voiculescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

Göncz Kinga külügyminiszter Bukarestbe utazott, augusztus 28-án tárgyalt Mihai-Razvan Ungureanu román külügyminiszterrel. A következő közös román–magyar kormányülés előkészítése, a regionális együttműködés, a romániai magyar nyelvű felsőoktatás, a Nabucco-gázvezeték programja, a romániai kisebbségi törvény mielőbbi elfogadása, a Gozsdu Alapítványról szóló megállapodása romániai ratifikálása, a magyarországi román kisebbség helyzete egyaránt szerepelt a két külügyminiszter tárgyalásán. A megbeszélések után Göncz Kinga elégedetten állapította meg, hogy kedvezően fejlődnek a két ország gazdasági kapcsolatai. Elmondta, Magyarország gyakorlati, kézzelfogható eredményeket vár a tervezett közös kormányüléstől. Magyarország eddig is egyértelműen támogatta Románia mielőbbi európai uniós csatlakozását. Budapest számára fontos, hogy a romániai kisebbségi törvény tervezetét még az ősz folyamán, az EU-csatlakozás előtt eredeti – tehát a román kormány által előterjesztett – formájában fogadja el a román parlament. A magyar fél felvetette a verespataki aranykitermeléssel kapcsolatos beruházás tervének témáját. A magyar álláspontot szerint a beruházás megvalósulása kockázatos lenne Magyarország és a többi környező ország számára. Göncz Kinga a romániai magyar nyelvű felsőoktatás ügyét is megemlítette a tárgyaláson. Szerinte fontos, hogy ne csak a humán tudományok terén legyen lehetőség erre. Beszéltek a Sapientia Egyetem akkreditálásáról, finanszírozásáról. Ungureanu kifejezte Románia érdekelt abban, hogy az EU-csatlakozást követően a magyar munkaerőpiac megnyíljon a román munkaerő előtt. Göncz Kinga Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével is megbeszélést folytatott. Markó hangsúlyozta, a kisebbségi törvény elfogadása garancia lenne arra, hogy ebben az országban ne lehessen már visszalépni a helyi magyarságot érintő eredmények terén Markó Béla a megbeszélésen aggasztónak nevezte, hogy Szlovákiában a kisebbség és a többség, azaz a magyarság és a szlovákság között az utóbbi időben feszültségek tapasztalhatók. „Jónak tartjuk, hogy a magyar kormány ebben a kérdésben erőteljesen fellépett. Az a kérésünk, a következőkben is minél határozottabban álljon ki” – hangoztatta az RMDSZ elnöke. Markó kifejezte elégedetlenségét amiatt is, hogy a kisebbségi törvény parlamenti elfogadásának folyamata nem halad előre Romániában. Kérte a miniszter asszonyt, hogy a magyar kormány továbbra is támogassa az RMDSZ-t ennek a kérdésnek a megoldásában. A magyar külügyminiszter a romániai magyar nyelvű oktatás témájával is összefüggésbe hozta a kisebbségi törvény tervezetét. Az egyetemi autonómia és a kisebbségi jogok akár összeütközésbe is kerülhetnek egymással. A kisebbségi törvénnyel kapcsolatosan Göncz Kinga megbeszélgetést folytatott Basescu elnökkel, aki kifejtette: nem tud elfogadni semmiféle pozitív diszkriminációt, elutasítja a kisebbségek képviseleteinek vétójogát. Göncz Kinga tárgyalt Tariceanu miniszterelnökkel, aki derűlátó a kisebbségi törvénnyel kapcsolatosan, és azt reméli, hogy a román parlament ősszel megszavazza azt. A román miniszterelnök nem foglalt állást a verespataki beruházás ügyében, a román államfő pedig a közmeghallgatások eredményét szeretné megvárni. /Magyar–román külügyminiszteri találkozó. Bukarestbe látogatott Göncz Kinga. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./ Az oktatási támogatások kapcsán Markó Béla és Kelemen Hunor parlamenti képviselő a támogatási rendszer újragondolását, valamint a hatékonyság és az európai versenyképességet biztosító támogatás biztosítását szorgalmazta. /Gujdár Gabriella: Változó viszonyok a magyar-román és a magyar-magyar kapcsolatokban. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

Szükség van az RMDSZ reformjáról szóló vitára, hiszen azt ő maga kezdeményezte, szögezte le a vele készített interjúban Markó Béla RMDSZ-elnök. Az RMDSZ mindig képes volt a változásra és a megújulásra. Amikor Kelemen Hunor és Nagy Zsolt elégedetlenségüknek adnak hangot, azt semmiképp sem ellenzéki álláspontról teszik. Markó szerint a mostaninál felelősebb viszonyokat kell kialakítani az RMDSZ-en belül, továbbá újragondolná a civil szervezetekkel, egyházakkal, szakmai és ifjúsági szervezetekkel való munkamegosztás kérdését. Nem kell feltétlenül az RMDSZ-nek elvégeznie azt a munkát, amely ezekre a szervezetekre hárul. Ilyen értelemben újragondolná az RMDSZ különböző testületeinek, az Ügyvezető Elnökség, a Szövetségi Egyeztető Tanács, de a SZKT szerepét is. Előbb-utóbb létre kell hozni a magyar kulturális autonómiatanácsot. Markó kijelentette, meghív minden civil, szakmai, ifjúsági szervezetet és az egyházakat, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselőit, hogy üljenek le külön-külön, beszéljék meg a közös gondokat. Arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e az együttműködést az EMNT-vel és a Magyar Polgári Szövetséggel, Markó azt fejtegette, hogy „megpróbálnak megosztani bennünket. A román politikai életben az egyik feladatunk: egységesnek maradni”. Az RMDSZ-en kívül állóknak föl kell ajánlani a lehetőséget az RMDSZ-ben való együttmunkálkodásra, és meg kell kérdezni, hogy szerintük mi nem jó az RMDSZ-ben. Markó kijelentette, vállalja az elnöki tisztet a jövőben is. /Gujdár Gabriella: Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel a Szövetség belső reformjáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

A vallási-etnikai gyűlölet Közép- és Kelet-Európa rákfenéje, és ezekben a kérdésekben a magyaroknak sem tiszta a kezük – fejtette ki az ÚMSZ-nek Tom Lantos. A hét végén Bukarestben tartózkodó amerikai törvényhozó a napokban Pozsonyban a magyarellenes incidensekről tárgyal. Tom Lantos elfogadhatatlan tartja, hogy az újra megtalált szabadságukat élvező közép-kelet-európai államok nem mindig hajlandók kivenni a részüket abból a harcból, amelyet a civilizált világ a szélsőséges iszlám terrorizmus ellen vív Afganisztánban vagy Irakban. Románia nem ez az eset; a román kormányzat megértette, hogy Amerika nem vállalhatja fel egymaga ezt a harcot. A lap munkatársai jelezték, az 1956-os magyar forradalom félévszázados évfordulóján emlékezni kell arra is, hogy a magyar forradalmárok éppen az Egyesült Államokat vádolták passzivitással. Tom Lantos szerint 1956 kapcsán nem arról kell beszélni, hogy Amerika miért nem indított el felszabadító háborút, mert a hidegháborús helyzet elképzelhetetlenné tett egy ilyen katonai akciót. Kétségtelen, hogy a kelet-európai államok 1989-ben bekövetkezett felszabadulása egyenes következménye volt annak a folyamatnak, amely az 1956-os magyar forradalommal vette kezdetét. A romániai magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban kifejtette, Romániában vannak még igen negatív erők, és mindent meg kell tenni, hogy ezeket az erőket visszaszorítsák. A szlovákiai magyarveréssel kapcsolatban Tom Lantos kijelentette, „a magyaroknak sem tiszta a kezük. Elfogadhatatlan, hogy magyarországi futballmeccseken gyakoriak az antiszemita megnyilvánulások; a magyar kormánynak nagy felelőssége van abban, hogy ezeket a problémákat súlyuknak megfelelően kezelje. A vallási-etnikai gyűlölet Közép- és Kelet-Európa rákfenéje, és mindent meg kell tenni ellene.” /Gujdár Gabriella. Salamon Márton László: „A magyaroknak sem tiszta a kezük” Exkluzív interjú Tom Lantossal. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

Romániában a jobb, nyugati pénzkereseti lehetőség reményében munkát vállaló szülők több tízezer gyereket hagynak itthon maradt családtagjaikra, rokonaikra, vagy akár hetes óvodába küldik őket. Az Országos Gyermekjogvédelmi Hatóság (ANPDC) 2006 első harmadára vonatkozó adatai szerint Romániában 18 754 gyermeket hagytak itthon külföldön munkát vállaló szüleik. Az itthon hagyott gyerekeknek egy része a folyamatosan veszélyeztetett kategóriába tartozik, 2353 esetében védelmi intézkedéseket léptettek életbe, 1009-nél pedig ezeknek az intézkedéseknek a meghozatala folyamatban van. A statisztikák szerint az itthon felejtett gyermekek száma Neamt, Vrancea és Suceava megyékben a legnagyobb. Beszterce-Naszód megyében is nagy a kereslet az úgynevezett hetes óvodák iránt. Gyakorlatilag hetekre, hónapokra, de esetenként évekre az óvoda válik a gyermek családjává és otthonává. A külföldre távozó szülők sokszor kint maradnak, a gyerekek pedig csak várják, hogy szüleik hazajöjjenek. /Mayla Júlia, Gujdár Gabriella: Romániai árvákat fial az Európai Álom. Gyermekek tízezreit hagyták sorsukra a külföldön munkát vállaló szüleik.= Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Háromnapos tárgyalást folytat az Európai Unió képviselőivel, és közös álláspontot képvisel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ politikusaiból álló küldöttség Brüsszelben. A Tőkés László EMNT-elnök vezette delegáció tagjai – Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke, Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, valamint Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor – a romániai magyar kisebbség égető problémáinak megoldását igyekeznek sürgetni, illetve ezekhez az EU támogatását elnyerni. „Az álláspont az, hogy az utolsó utáni órában próbáljunk az országjelentésbe bevinni olyan információkat és megfogalmazásokat, amelyekre a Románia csatlakozását követő monitorizációs folyamatban hivatkozni lehet. Attól függetlenül, hogy ki kihez áll közel, mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy az erdélyi magyarság és általában a kisebbség kérdése Romániában nincs megoldva” – nyilatkozta Brüsszelből Toró T. Tibor képviselő, aki azt is elmondta, hogy szenátorkollégájával együtt Markó Béla megbízásából képviselik az RMDSZ-t a küldöttségben. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke kiemelte, Brüsszelben nagyon jó kicsengése van annak, hogy az erdélyi magyar közösség pluralizmusát megjelenítő reprezentatív delegáció az összefogás üzenetét hordozza. A delegáció tagjai egységesen fölvállalják az erdélyi magyarság sorskérdéseit, és függetlenül attól, hogy milyen szervezetet képviselnek, azt szorgalmazzák: az EU kövesse figyelemmel a restítúció és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését, az anyanyelvhasználat és a magyar egyetem ügyét, illetve az autonómiatörekvést. „Az Unió ne felejtse el az erdélyi magyarokat, hanem azokat a megoldatlan problémákat, amelyek közösségünket sújtják, a megoldás és ne a halogatás vagy a szőnyeg alá seprés felé vigye” – fogalmazott az EMNT-alelnök. Arra a kérdésére, hogy a közös brüsszeli tárgyalás jelentheti-e az EMNT és az RMDSZ esetleges jövőbeli együttműködésének kiindulópontját, mindkét alakulat képviselői bizakodó választ adtak. Tőkés László EMNT-elnök szerint a mostani közös fellépés többek között a tusnádfürődi nyári tábor eredménye, ahol az RMDSZ több képviselője jelenlétében Gál Kinga FIDESZ-es európai parlamenti képviselő figyelmeztetett az utolsó vonat megy el az őszi országjelentéssel, tehát ideje volna lépni Brüsszel irányába. „Én akkor meg is hívtam Markó Bélát, hogy tartson velünk. Sajnáljuk, hogy feltételes ígéretének nem tett eleget” – nyilatkozta Tőkés László. Aljas diverziónak nevezte Gazda Zoltán, a sepsiszéki Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke azt a levelet, amelyet saját e-mail címéről egyelőre ismeretlen személy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszentgyörgyi szervezete nevében juttatott el az ÚMSZ szerkesztőségébe. A levél írója az MPSZ elnöksége „mélységes csalódásának” ad hangot amiatt, hogy az RMDSZ ellenőrzése alá vonta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot és a bihari Polgári Egyesületet. A levél írója többek között azt sérelmezi, hogy „az RMDSZ kirakatpolitikájának behódolt személyekből verbuválódott” Brüsszelbe látogató küldöttségben az MPSZ-t senki sem képviseli. . Gazda Zoltán a levél tartalmával kapcsolatosan tiltakozásának adott hangot, egyelőre nem is sejti, hogy ki állhat az ügy hátterében. /Gujdár Gabriella: Az RMDSZ és az EMNT politikusai közös küldöttségben tárgyalnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

Markó Béla RMDSZ-elnök szerint az RMDSZ olyan feddhetetlenségi törvényt akar, amely nem korlátozza az emberi jogokat. Az RMDSZ mindenképpen megpróbálja érvényesíteni az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozó törvénytervezet módosítását célzó javaslatait, de akkor sem szavaz majd a jogszabály ellen, ha indítványait nem fogadja el a képviselőház, jelentette be. „Mi azt nem fogadtuk el, hogy létrehozzunk az igazságügyi rendszeren kívül egy olyan intézményt, amely bárkinél házkutatást végezhet, megfigyeltetheti vagy lehallgathatja az illető személyt, tehát különböző nyomozási vagy bűnüldözési tevékenységet folytat” – részletezte az RMDSZ-elnök. A törvény kapcsán az RMDSZ és Monica Macovei igazságügyi miniszter között kirobbant, hónapok óta tartó konfliktushoz az is hozzájárult, hogy Macovei Brüsszelbe azt az üzenetet vitte: az RMDSZ egyáltalán nem akarja az ANI létrehozását. A képviselőház jogi bizottsága múlt héten több, az RMDSZ által támogatott módosító javaslatot fogadott el az ANI-törvény kormány által előterjesztett változatára vonatkozóan. Márton Árpád képviselő javaslatára kikerült a törvényből az a kitétel, amely Macovei szerint az ANI legfontosabb feladata lenne: a magas rangú köztisztviselők konkrét vagyonának ellenőrzése. A módosított változat szerint a feddhetetlenségi ügynökség csupán a köztisztviselők, saját felelősségre adott vagyon-, illetve összeférhetetlenségi nyilatkozatát ellenőrizheti. A módosítások miatt Macovei bejelentette, nem tekinti sajátjának a törvénytervezetet. /Gujdár Gabriella: Veszélyben a jogállamiság. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

Össztűz alá vették a román politikusok Markó Béla RMDSZ-elnököt a Csíkszeredában szeptember 23-án tartott Székelyföldi Polgármesterek Találkozóján tett kijelentéseiért, illetve a Székelyföldi Önkormányzatok Társulása megalakításának szorgalmazása miatt. A társulás célja az RMDSZ programjába foglalt autonómia-formák, köztük a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása. Miniszterelnök-helyettesi tisztségéből való lemondásra szólította fel Markó Bélát a Székelyföld területi autonómiája kapcsán tett nyilatkozatai miatt Mircea Chelaru, a Konzervatív Párt (PC) alelnöke. A Székelyföldi Polgármesterek Találkozóján az RMDSZ közel háromszáz helyi és megyei önkormányzati képviselője, számos vezető tisztségviselője vitatta meg a három székely megye, Hargita, Kovászna és Maros magyar önkormányzatai közti együttműködés kérdéseit. „Székelyföld területi autonómiája az RMDSZ programjának része” – hangsúlyozta Markó Béla, aki maga jelentette be a társulás létrehozását. Közölte azt is, az RMDSZ-en belül megteremtik a Székelyföldi Egyeztető Fórumot. Markó Béla úgy értékelte, bár a területi autonómia megteremtéséhez mindenekelőtt módosítani kell az alkotmányt, valamint számos törvényt és európai irányelvet, jelenleg az RMDSZ rendelkezik azokkal a politikai eszközökkel, amelyek – megfelelő közösségi, önkormányzati összefogással – addig is lehetővé teszik a területi autonómia megvalósítását célzó gyakorlati munkát. Markó hangsúlyozta: újra és újra fel kell tenni a kérdést, hogy miért Bukarestben dől el, melyik térség, melyik közintézmény hová kerül a kormány támogatási listáján. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor fontos célkitűzésnek nevezte azt is, hogy a magyarok által lakott területeken hivatalos nyelvként használhassák a magyar nyelvet. Borbély László miniszter területfejlesztésről, regionális együttműködésről, valamint az autonóm régiók próbatételéről tartott beszédet. Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter korszerű önkormányzatok és versenyképes közösségek létrehozásának szükségességéről beszélt, valamint a város és a vidék közti jelenlegi „digitális” szakadás megszüntetéséről. Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke Markó Béla csíkszeredai nyilatkozataira reagálva azt mondta, az általa vezetett párt soha nem fogja támogatni az etnikai kritériumokra alapuló autonómiaformát. A szintén Kolozs megyei demokrata parlamenti képviselő, Daniel Buda úgy értékelte: Markó Béla székelyföldi területi autonómiára vonatkozó kijelentései, valamint azon nyilatkozata, hogy a magyarok által lakott területeken hivatalos nyelvként kell használni a magyart, kizárják az RMDSZ-elnököt a mérsékelt politikusok soraiból. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt képviselőházi frakcióvezetője szintén úgy látja, hogy jelenleg „már nem beszélhetünk, mert egész Európában nem beszélnek már etnikai alapú területi autonómiáról”. Csapó József a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke üdvözölte az RMDSZ kezdeményezését. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke szintén üdvözölte a Szövetség a Székelyföldért Társulás megalakítására vonatkozó elhatározást. /Horváth István, Gujdár Gabriella: Újabb össztűz az RMDSZ-re. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

„Erős, illetve megerősödő magyar nyelvű iskolahálózat van kialakulóban, és ez különösen érezhető a szórványban” – nyilatkozta Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány elnöke az alapítvány által adminisztrált nevelési-oktatási támogatásokról a 2004-2005-ös évre vonatkozóan könyv formájában megjelent kiértékelés kapcsán. Az iskolahálózat erősödni fog, még akkor is, ha a fluktuációk elkerülhetetlenek. „Az igaz, hogy például idén a magyar tannyelvű oktatási intézményekbe beiskolázott elsősök száma valamivel kisebb, mint tavaly, az elkövetkező tizenkét évben azonban jelentős visszaesés nem várható. Az eddig megalapozott iskolahálózat megmarad, a magyarul tanulók száma pedig nem csökken” – fogalmazott a parlamenti képviselő. A 2004-es és 2005-ös pályázati évre vonatkozó felmérés szerint az oktatási támogatásban részesült családok több mint 57 százalékánál nincs számítógép, 39,6 százalékában pedig vezetékes telefon sincs. A támogatásban részesülők 34 százalékának csak élelemre futja, 32 százalékának pedig van ugyan ruhára és cipőre pénze, egyéb drágább dolgot már nem tud megvásárolni. A Szülőföldön magyarul támogatási programot teljes egészében a magyar állami költségvetésből folyósítják; ez a határon túli támogatások legjelentősebb, több, mint három és félmilliárd forintos tétele. A program keretében 20 ezer forintos nevelési és oktatási támogatás, 2400 forintos tankönyv- és taneszköz-támogatás, illetve 2800 forintos hallgatói támogatás igényelhető. /Gujdár Gabriella: Támogatás a megélhetésben. Az elkövetkező tizenkét évben nem csökken a magyar diákok száma. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Október 18-án, az EU-tagállamok titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti szakbizottságainak konferenciáján Bukarestben Traian Basescu államfő emlékeztetett: Romániában a döntéshozó politikusok minden reggel nagy mennyiségű, nehezen átlátható információt kapnak a titkosszolgálatoktól. Az államfő vezetése alatt álló Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) ezért határozott úgy tavaly év végén, hogy új hivatalt hoz létre, Országos Hírszerző Közösség (CNI) néven. Ennek feladata, hogy a különböző román titkosszolgálatoktól befutó tengernyi információt összesítse, tömörítse, hitelt érdemlő előrejelzéseket adjon a nemzetbiztonságot érintő kérdésekben, elsősorban a terrorizmus elleni védekezés területén. Az államfő úgy vélte, hogy az EU-nak is szüksége lenne ilyen összesítő hírszerzési központra. /”Aszimmetrikus veszélyek” fenyegetnek. Basescu európai hírszerzési központot javasol. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./ Basescu szerint az Európai Uniónak is meg kell teremtenie a saját hírszerző szolgálatát vagy úgynevezett információs közösségét. Szabó Károly RMDSZ-es szenátor, a hon- és közrendvédelmi, nemzetbiztonsági bizottság titkára szerint az államfő által javasolt európai uniós hírszerző közösség a jelenlegi helyzetben kivitelezhetetlen. /Gujdár Gabriella: Basescu: emberbarát hírszerzést! = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

„Az RMDSZ ernyője alá én azokat kívánom az elkövetkezőkben is feltétlenül bevonni, akik politikai alternatívákat keresnek. Mert azt gondolom, hogy nincs más politikai alternatíva. Ha gond van, akkor az RMDSZ-t kell jobbá tenni, de ezt az egységes szövetséget fönn kell tartani” – nyilatkozta Markó Béla RMDSZ-elnök Marosvásárhelyen azt követően, hogy október 20-án fogadta Csapó Józsefet, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökét. „Tájékoztattam az elnök urat azokról a megoldásokról és indokokról, amelyek az SZNT-t és korábban a gergyóditrói székely nemzetgyűlést arra késztették, hogy ilyen jellegű határozatot hozzon, amelyben újból a közvetlen demokrácia eszközével kívánja a székely nép kinyilvánítani akaratát az önrendelkezési jog érvényesítésére és a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozóan” – mondta Csapó József a találkozó után. Markó Béla úgy értékelte: „Az RMDSZ nem tudja támogatni a népszavazásra irányuló kezdeményezést, ugyanis az a véleményünk, hogy Romániában a törvény ezt nem teszi lehetővé. Az RMDSZ azon fog dolgozni, hogy olyan törvény legyen Romániában, amely ilyen referendum szervezését megengedi”. Hangsúlyozta azonban, hogy a Csapó Józseffel folytatott egyeztetésen kiderült, az RMDSZ és az SZNT a célok tekintetében egyet ért – a Székelyföldnek szüksége van a területi autonómiára – a megvalósításához szükséges eszközökről azonban különbözően vélekedik. Az SZNT-elnök azt is elmondta, a november 4-re beharangozott második székely nemzetgyűlés megszervezésének dátuma módosulhat. Markó Béla elmondta, hamarosan az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetőjével, Tőkés Lászlóval is tárgyalóasztalhoz ül. /Gujdár Gabriella: Először egy asztalnál Markó és Csapó. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

A képviselőház által elfogadott formában támogatják az RMDSZ szenátorai az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozó törvénytervezetet – döntött az RMDSZ felsőházi frakciója. /Gujdár Gabriella: Az alsóház ANI-törvénytervezete mellett az RMDSZ-szenátorok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

„Eredeti székelyföldi krumplit” és karácsonyfa-vásárlási utalványt kínál „nyereményként” cserébe egy bukaresti aláírásért a Magyar Polgári Szövetség, melynek párttá történő bejegyzéséhez – bevallása szerint – már csak négyszáz fővárosi támogatóra van szüksége. Ezeknek az összetoborozásáért ismeretlenek több plakátot ragasztottak ki Bukarest főbb magyar vonatkozású épületeire. A MPSZ vezetői elhatárolódtak a történtektől, és diverziónak tartják az akciót. Markó Béla szerint „nagy bajban lehet a Magyar Polgári Szövetség, ha már krumplival és fenyőfával próbál aláírásokat vásárolni.” Markó hozzátette, az MPSZ – a Székely Nemzeti Tanáccsal és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal ellentétben – nem tartozik azon szervezetek közé, amelyekkel az RMDSZ konzultációt kíván folytatni a jövőben. A Magyar Polgári Szövetség vezetősége nem tudott a bukaresti plakátolási akcióról. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke azt mondta, a bukaresti plakátolás annak a diverziósorozatnak a része, amely az utóbbi időben zajlik az MPSZ ellen. /Gujdár Gabriella, Mihály László: Pityókapárttá válik az MPSZ? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./ Leginkább a bohózat műfaji jegyeivel lehet leírni az MPSZ állítólagos bukaresti szórólapjainak ügyét, írta a Krónika munkatársa. Mindez a háromszéki ide-oda rágalmazó levelek sorába illeszkedik. Az RMDSZ-politikusok bűncselekményt emlegetnek. /Papp Attila Zsolt: A krumpli ára. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

„Veszélyesnek érzem azt, hogy egy ködös és általános megállapítással egyik kollegánk olyan véleményt fogalmazott meg, ami nem pontos, és ezért sértőnek érezheti magára nézve bárki” – reagált Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője Eckstein-Kovács Péter szenátor által a Transindex internetes portálnak adott nyilatkozatára. Ebben Eckstein az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozó törvénytervezet kapcsán azt mondta: „azt sem tudom kizárni, hogy vannak olyan RMDSZ-es tisztségviselők, akiknek van takargatnivalójuk, s nem szeretnék, hogy valaki megkapirgálja, hogyan szerezték az első milliót vagy éppen milliárdot.” Verestóy szerint Ecksteinnak pontosan meg kellett volna mondania, hogy melyik RMDSZ-es kollégájára gondol, megadva ezzel az esélyt a reakcióra. „Eltérően a közemberektől, akik természetes módon, mindig védekezhetnek azzal, hogy az ártatlanságot nem kell bizonyítani, a politikusnak igenis be kell tudnia bizonyítani, hogy ártatlan. Szeretném, ha ezt pontosítaná és megnevezné, hogy kikre gondol” – mondta a frakcióvezető. „Én is, és tudtommal az összes kollégám, akinek számottevő vagyona van, az adó- és jövedelembevallásait következetesen nyitott könyvként tárta a világ elé. Személyemet illetően, például, ez több ellenőrzésen is átesett, ráadásul vagyonnyilatkozataink megtalálhatók a szenátus honlapján” – fejtette ki Verestóy. Eckstein-Kovács Péter azt nyilatkozta, továbbra sem kíván nevesíteni, és az említett interjúban tett állítását fenntartja. „Nem tudom kizárni, hogy azoknak, akik ellenzik ezt a törvényt, valamint nem akarnak vagyonellenőrzést, csak nyilatkozatellenőrzést, takargatnivalójuk van. Bizonyítékaim nincsenek, de mint lehetőség ez él, akár az RMDSZ honatyáiról, akár a törvény más ellenzőiről legyen szó” – mondta Eckstein. /Gujdár Gabriella: Verestóy: Eckstein nevesítsen! = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

Az RMDSZ-nek nem úgynevezett húzóneves listával kellene indulnia a májusra tervezett európai parlamenti választásokon, hanem olyan fiatal és tehetséges politikusokat kellene listavezető pozíción jelölnie, akik valóban szívesen mennének Brüsszelbe, fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök, aki a továbbiakban is itthon, nem pedig az Európai Parlamentben (EP) szeretne dolgozni. Borboly Csaba az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke szerint nem az a legfontosabb, hogy a jelölt ismert ember legyen, hanem hogy a választási kampányban képes legyen meggyőzni a választókat arról, hogy jól képzett, lendületes, aktív, idegen nyelveket beszélő, a magyarság érdekeit hitelesen képviselő személy. Borboly egyelőre nem vállalna mandátumot, mert a Hargita Megyei Tanács alelnökeként akarja befejezni elkezdett projektjeit. Románia harmincöt képviselőt küldhet az EP-be. /Gujdár Gabriella: húzónevek helyett valódi megmérettetés. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

Nacionalizmusról és támogatáspolitikáról tárgyalt november 10-én Pozsonyban Markó Béla RMDSZ-elnök és Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke. Várhatóan január második felében összehívják a határon túli szervezeteket tömörítő, úgynevezett kis Máért ülését, amelyre meghívják a magyar kormány képviselőit is – ebben egyeztek meg. A határon túli szervezetek vezetői kölcsönösen tájékoztatták egymást a romániai és szlovákiai belpolitikai helyzetről is, az erősödő nacionalizmusról és magyarellenességről. Abban is megegyeztek, Magyarország részéről átláthatóbb és kiszámítható támogatáspolitikára van szükség a jövőben. „A Máértot, amely az utóbbi időben valóban a magyarországi politikai belharcok terepévé és a pártok közti konfrontáció helyévé vált, a magyar kormány nem kívánja összehívni. Mi ezen a döntésen nem változtathatunk, de a véleményünket elmondhatjuk” – nyilatkozta Markó Béla RMDSZ-elnök. Hangsúlyozta, a kis Máért a határon túli magyar szervezetek fóruma, és itt el lehet kerülni a magyarországi politikai konfrontációt, valamint a politikai táborharcot, a határon túli magyar szervezetek közötti rendszeres véleménycserére pedig szükség van. Bugár Béla úgy fogalmazott, „a rólunk szóló kérdésekben a magyar belpolitika magába fordulása miatt elmaradt egyeztetésekre” szükség van. Az RMDSZ, illetve az MKP elnöke szerint a kis Máért megfelelő alkalom lesz a határon túli magyar szervezetek Magyarországhoz való viszonyának tisztázására. /Gujdár Gabriella: Markó és Bugár összehívja a kis Máértot. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

A két ország tudományos akadémiájának együttműködése révén közös tanulmány készülhet Románia és Magyarország történelméről, a közeljövőben pedig egyszerűbbé válhat a román-magyar határon való átkelés. Mindez csupán egy része azoknak a terveknek, amelyek konkrét alakot ölthetnek a második román-magyar közös kormányülést követően. A megkötésre váró kormány- és tárcaközi egyezmények alapján a román és a magyar állam közösen biztosít majd anyagi támogatást több tanügyi intézménynek, köztük a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontnak, a bukaresti Ady Endre Líceumnak, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumnak, továbbá a Battonyán levő iskolának. Markó Béla szerint Románia és Magyarország együttműködésre van ítélve. Azonban nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy „miközben a két ország partnerségéről, a szoros együttműködésről beszélünk, egyes pártok feszültséget szítanak, erősítik a nacionalista, magyarellenes retorikát”. /Gujdár Gabriella: Egyszerűsítenék a nyugati határátkelést. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./