Roma napi karaván Sepsiszentgyörgyön
Tíz szekérrel és lovasokkal vonult végig tegnap az őrkői roma közösség Sepsiszentgyörgy belvárosán át az Olt partjáig, ahol a hagyomány szerint a vízbe dobták koszorúikat a mindenkori roma hősök és az évszázados vándorlások emlékére.
A helyi Amenkha Roma Egyesület hetedik alkalommal szervezte meg a roma kultúra világnapján a felvonulást, a kezdeményezők ezáltal kívánják megjeleníteni a városban élő roma közösséget. Ruzsa Pál, mindenki Öcsi bácsija, az Amenkha Közösségi Ház képviselője lapunknak elmondta, nagy öröm számukra ez a nap, „ami a romáknak olyan, mint a magyaroknak március 15. Örvendünk, hogy mint minden nemzetnek, nekünk is van ünnepünk. Szeretnénk a gyermekeinknek továbbadni ezt a hagyományt, ezért minden évben megszervezzük a roma napot. Idén is segített a polgármesteri hivatal, a Máltai Szeretetszolgálat és a Caritas.”    Az Olt partjára érkezett mintegy százfőnyi tömeg meghallgatta a Néri Szent Fülöp Általános Iskola diákjainak rövid verses-dalos műsorát, majd bedobták a koszorúkat az Oltba és közösen énekeltek. Az idei roma nap különlegessége, hogy részt vettek azok a fiatalok is, akik tizenegy országból érkeztek Háromszékre, hogy a Sepsiszentgyörgyi Ifjúsági Klub önkénteseivel együtt a roma integrációt segítő módszereket dolgozzanak ki. Az uniós támogatással működő Erasmus+ programban elnyert pályázat összege húszezer euró, a résztvevők civil szervezetek munkatársai, akik saját környezetükben cselekednek a romák társadalmi beilleszkedéséért – tudtuk meg Grüman Róberttől, a házigazda ifjúság klub alelnökétől. Rétyi Erika, az egyhetes program egyik helyi résztvevője lapunknak elmondta, két évvel ezelőtt önkéntesként tevékenykedett az őrkői Néri Szent Fülöp Általános Iskolában, és akkor szembesült azzal, mennyire fontos segíteni a roma közösségnek az integrációban. A roma nap tegnap délután közös bográcsolással folytatódott az őrkői közösségi háznál, az Erasmus+ program résztvevői pedig azoknak a  sepsikőröspataki roma gyermekeknek szerveztek foglalkozásokat, akik a Diakónia Keresztyén Alapítvány támogatásával részesülnek délutáni oktatásban.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Önmagunkat védjük a himnuszon keresztül
Aki teheti, legyen a Kovászna megyei törvényszéknél kedden, szeptember 15-én 10 órakor a himnuszper tárgyalásán – ezzel a felhívással fordultak a magyar pártok háromszéki képviselői a sepsiszentgyörgyi, háromszéki lakossághoz. Fontos összefogást, közös kiállást mutatni, amikor nemzeti jelképeinket éri sérelem, ezek tiltásával tulajdonképpen az erdélyi magyarságot, székelységet felszámolni akaró román politika érvényesül – fogalmazták meg az MPP székházában tartott sajtótájékoztatón. A himnuszper „fő áldozata”, a prefektúra által bírsággal sújtott MPP alapfokon megnyerte ugyan a pert, ám a kormány megyei helytartója fellebbezett a bírói határozat ellen. Ez a tárgyalás zajlik majd kedden, és már többen jelezték, hogy ott lesznek, az ígéret szerint felvonul az RMDSZ megyei vezérkara, de várják Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzult is. Kulcsár-Terza József, az MPP háromszéki elnöke kitért az egy nappal korábbi sepsiszentgyörgyi zászlócirkuszra és annak román utórezgéseire, a magyarellenes kirohanásokra és az Antal Árpád polgármesternek beígért bírságra is. Véleménye szerint mindez jól tükrözi, a román hatalomnak egyetlen célja van: megsemmisíteni, felszámolni az erdélyi magyarságot.
Ezt szolgálta a magyar himnusz elénekléséért kirótt büntetés, illetve az azt követő fellebbezés is. A kormányhivatal viszonyulását híven tükrözi az állampolgári beadványokra érkezett egyen-válasz is, Sebastian Cucu prefektus néhány sorban elintézte a hozzá fordulókat, azt írja, bírósági fellebbezésük szövegében kifejtik bőven, miért tartják indokoltnak a magyar himnusz miatti bírságot. Ez tulajdonképpen felhívás arra, hogy az 1500 ember, aki beadvánnyal fordult a kormánybiztoshoz ez ügyben, részt vegyen a tárgyaláson, hogy megismerje érveiket – hangzott el. Kulcsár-Terza József szerint mindezek tükrében valóban fontos lenne, hogy minél többen elmenjenek a tárgyalásra, és azt is tudnunk kell, hogy nem valami ellen, hanem valamiért emeljük fel a szavunkat – hangsúlyozta.
Grüman Róbert, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke is az összefogás fontosságát hangsúlyozta, felidézte a kovásznai kórház névváltoztatása elleni közös kiállás eredményét, és azt is, hogy egy hónapos kemény munkával tulajdonképpen nem győzelmet arattak, csak a normalitást sikerült visszaállítaniuk. Ilyen a himnuszper is, és „ezeket a harcokat kell megvívni nap mint nap” – mondotta. Bedő Zoltán. Az EMNP színeiben megválasztott megyei tanácstag arra hívta fel a figyelmet, hogy a román hatalom nem hajlandó elfogadni a magyarság kollektív jogait, márpedig a népek, nemzetrészek éppen szálláshelyük, nyelvük és jelképeik alapján meghatározhatóak az ENSZ dokumentumok szerint is. Ezeket támadják meg időről időre, ilyen a himnuszper is, és látnunk kell, hogy tulajdonképpen önmagunkat védjük a himnuszon keresztül – fejtette ki.
Kovászna megye prefektusa tavaly december elején bírságolta meg az MPP-t, amiért az általa szervezett június 4-ei trianoni megemlékezésen az egybegyűltek elénekelték a magyar himnuszt. A bíróság alapfokon elfogadta az MPP fellebbezését, eltörölte az 5000 lejes bírságot, és kimondta, hogy szabadon énekelhető bármilyen himnusz. A prefektúra nem hagyta annyiban, megóvta az alapfokú ítéletet, a másodfokú tárgyalást kedden 10 órakor tartják a megyei törvényszéken.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Székföldi Magyar Napok Erősdön
Egész napos műsora volt szombaton a Kovászna Megye Tanácsa által kezdeményezett idei székföldi rendezvénynek is. Akárcsak tavaly, Erősd volt ebben az évben is a kezdő, hamarosan következik Árapatak és Hidvég.
A délelőtti toborzót a kálnok-sepsikőröspataki fúvósok fújták. A rendezvény kezdő helyszíne a református templom volt. Kettős ünnep ez számunkra – hangsúlyozta Ráduly-Baka Zsuzsanna helybeli lelkipásztor a megnyitó istentiszteleten –: emlékezés a gyülekezet egykori lelkipásztorára és közös együttlét. A templom udvarán állított emlékkopját az egyházközség néhai lelkipásztorának, Erdélyi Lajosnak (1920–1970) családja és leszármazottjai. A lelkipásztor életéről, munkásságáról Kozma Csaba tanár tartott rövid előadást. A lelkész tizennyolc évet szolgálta az erősdi magyarságot az egyház számára nehéz, 1952-ben kezdődő időszakban, amint az kiderül az előadó által az eklézsia tizennyolc évéről összeállított tanulmányból is. A leleplezett emlékkopja Szőcs Levente sepsiszentgyörgyi sporttanár munkája. A koszorúzással egybekötött emlékezésen beszédet mondott Kovács László, Előpatak község polgármestere és Grüman Róbert, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az ünnepi műsor során fellépett a sepsiszentgyörgyi Pitypang vegyes kar (karvezető zenetanár: Sebestyén Lajos), a Kincskeresők néptáncegyüttes (tánckarvezető: Tőkés Zsolt), szavalt Ráduly-Baka Bíborka és Kozma Orsolya. Az ünnepség szeretetvendégséggel és táncházzal zárult. A vasárnap sem telt el esemény nélkül a faluban, ugyanis meglátogatta Erősdöt a Diakónia Alapítvány fogyatékosokkal foglalkozó csoportjának motoroskaravánja, s a bátorkodó fogyatékkal élők meggyőződhettek arról, milyen is kiválóan szép időben motorbiciklivel utazni. Az alkalmi vendégek részt vettek a vasárnapi istentiszteleten.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Román rácsodálkozás Háromszékre
A hagyományok, az épített örökség, a vendégszeretet miatt érdemes ellátogatni Székelyföldre, és bár furcsa, nem baj, hogy Romániában vannak helyek, ahol nem beszélnek románul – vélik azok a román bloggerek, akik október elején háromnapos információs kiránduláson vettek részt Háromszéken.
Szerintük a térség felfedezetlen, rejtett kincs. A 11 hazai bloggert a Kovászna Megyei Tanács és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület látta vendégül a bukaresti Travel Focus Egyesület logisztikai támogatásával, azzal a céllal, hogy megmutassák a román társadalomnak, mit jelent Székelyföld, és a közösségi hálózatokon népszerűsítsék a térség idegenforgalmi potenciálját.
A befektetés kamatozott, hiszen gyönyörű fényképek, hangulatos leírások jelentek meg már eddig is a térségről, és a szervezők szerint még további beszámolók várhatók. Eddig a résztvevők több blogon számoltak már be a háromszéki élményekről, és közösségi oldalon is népszerűsítették a látnivalókat.
Magda Săvuică, a 273 hely, amelyet meg kell látogatnod, mielőtt elhagyod Romániát című projekt és a hazánkban legkedveltebb, több mint 400 ezer rajongót számláló Facebook-oldal szerzője a Vargyas völgyéről, a Daniel-kastélyról osztott meg fotókat, Ovidiu Mureşanu divatblogger és Bianca Nuţu egészségeséletmód-blogger szintén az olaszteleki Daniel-kastélyban készült divat- és hangulatfotókat posztolt.
Megszabadultak az előítéletektől
Kovászna megye jelenleg nem tartozik a belföldi turizmus top tízes célpontjai közé, holott ott lenne a helye – állapítja meg Simona Stănescu, a Lipa-lipa.ro utazásblog szerzője, aki arról számol be, hogy ottjártakor egyetlen turistával sem találkozott, holott a térség éppen a békét, a csendet, a pihenést kínálja.
Megjegyzi, hogy szerinte a politikai és közigazgatási konfliktusok miatt is kerülik a turisták Háromszéket, beismerve, hogy kezdetben neki is fenntartásai voltak, és nem szívesen látogatott olyan romániai vidékre, ahol nem beszélik a román nyelvet. A látogatás után azonban megállapítja, hogy a háromszéki közösség összetartó, a házak rendezettek és szépek, az emberek egyszerűen élnek a kúriák mellett, a hagyományaikkal, népi mesterségekkel foglalkoznak, és ilyen körülmények között szerinte „már kevésbé releváns, hogy beszélik vagy sem a nyelvedet”.
A többség ebben a térségben is beszél románul, és már nem úgy van, mint régen, hogy ha ásványvizet kértél egy boltban, nem értette az eladó, hogy mit akarsz, mutat rá Simona Stănescu. Végül következtetésképpen elmondja, hogy miután saját szemével látta az itteni embereket, tájat, megtapasztalta az itteni vendégszeretetet, megszabadult az előítéleteitől.
„Természetes, hogy elfelejtették”
Radu Neagu a Cavaleria.ro oldalon meleglelkű, vendégszerető emberekről ír, és felidézi, gyakori elképzelés, hogy a magyarok „csúnyán néznek a románokra, és nem akarnak románul megszólalni”. Mint írja, a kis falvakban az emberek többsége tényleg nem tud románul, mert tanulták ugyan az iskolában, de ha húsz éve nem beszélik, „természetes, hogy elfelejtették”. Nincs, ahol román szót halljanak, mert nem nagyon járnak ki a faluból, csak ha személyi igazolványt kell cserélni, magyarázza Radu Neagu, majd gyönyörű fotókkal illusztrált beszámolóban mutatja be a háromszéki kastélyokat, kúriákat.
A hagyományok, az épített örökség, a vendégszeretet miatt érdemes ellátogatni a Székelyföldre Zina Tănase, a Eusuntzina.ro blog szerzője is, de a meghívott bloggerek zöme a kúriákról, kastélyokról, templomokról, népi mesterségekről, borvízforrásokról, mofettákról ír. Simona Stănescu például egy négynapos túrajavaslattal is előrukkol, módszeresen feltérképezve Kovászna megye kistérségeit, a látnivalókat, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot, a kézdivásárhelyi udvartereket, a kisbaconi Benedek Elek-emlékházat, a kovásznai borvízforrásokat vagy a bálványosi várat.
Többen lelkesen népszerűsítik a nemesi turizmust, a szálláshelyeket, az olaszteleki Daniel-kastélyt, vagy a maksai Benke-kúriát, Florin Arjocu, a Drumliber utazási blog alapítója pedig az UNESCO világörökség részét képező gelencei Szent Imre-templomról közöl részletes beszámolót. Zina Tănase a meglátogatott népi mestereket, a vargyasi bútorfestőket, kovácsmestert, kádárt dicséri. Elmeséli, hogy mindenütt terített asztallal és pálinkával fogadták, hogy a kovácsmester az izzó fogóban sütött nekik szalonnát, hogy a kádárnál diót ropogtattak, hogy a vízimalomnál kézzel törték a házikenyeret és házi zsírt, lekvárt kaptak mellé.
Megismétlik a kirándulást
Jövő héten egy csoport román turisztikai újságíró érkezik Háromszékre, majd külföldi újságírókkal, bloggerekkel is megismétlik az információs kirándulást, mesélte lapunknak Grüman Róbert, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület elnöke. Hozzátette, bár még nem vonták meg a mérleget, már most érződik, hogy a projekt sikeres volt, nemcsak a blogokon jelentek meg beszámolók, hanem a sajtó is tudósított a kirándulásról, így több fórumon is teret kaptak a háromszéki látnivalók.
Újságírók népszerűsítik Dálnokot
Újságírókat látott vendégül a Közösségért Alapítvány Dálnokon, hogy feldolgozzák a faluhoz kapcsolódó történeteket, és népszerűsítsék a települést. A Kolozsváron létrehozott Közösségért Alapítvány hivatalos partnere a MOL Románia, Dálnokon három évvel ezelőtt vásárolták meg a Gál-kúriát, hogy helyet biztosítsanak a tehetségtámogató és gyermekgyógyító programjaiknak. A felújított kúriát és a melléje épített vendégházat tavaly avatták fel, a központot Barabás Miklós festőművészről nevezték el, akinek édesanyja dálnoki Gál-leány volt. A központban a hétvégén bukaresti, kolozsvári és temesvári újságírókat láttak vendégül, akik feldolgozzák a faluhoz kapcsolódó történeteket: itt született Dózsa György az 1514-es parasztfelkelés vezére, itt gyermekeskedett Barabás Miklós, míg a felújított Gál-kúriában Gábor Áron ágyújába való golyót találtak. Az alapítvány vezetői abban bíznak, hogy a rendezvény révén ismertté válik a falu, fellendül a turizmusa, megtelik élettel a központ, a vendégforgalomból befolyt összeget pedig programjaik finanszírozására tudják majd fordítani.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro

Kié legyen a kürtőskalács?
Nyílt levélben fordult Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Grüman Róbert, Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület elnöke Achim Irimescu mezőgazdasági miniszterhez annak kapcsán, hogy utóbbi hétfői parlamenti meghallgatásán kijelentette: a kürtőskalácsot román hagyományos termékként jegyeztetné. A levélben magyarázatot kérnek a miniszter kijelentésére, egyúttal ismertetik Irimescuval a „székely-magyar kürtőskalács” eredetét és történetét.
Figyelmeztetik a minisztert, hogy a kürtőskalács hamarosan hungarikummá válhat, hiszen már szerepel a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek között, és megkérdőjelezik azt is, hogy román hagyományos termékként való bejegyzéséről egyeztetett volna magyar kollégájával. Mindazonáltal partnerséget ajánlanak a kürtőskalács népszerűsítése céljából, reményüket fejezve ki, hogy „egy korrektségen alapuló partnerségben nem megengedett a hagyományos székely kürtőskalács eredetének kitalálása, a partnerség célja pedig a termék történetének és identitásának tiszteletben tartása és népszerűsítése”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Harmadszorra is magyar állampolgár lett
Ismét magyar állampolgár lett a kézdiszentkereszti, 95 éves Borsó Lajos, akinek kedden Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja és Grüman Róbert, az RMDSZ háromszéki területi szervezetének ügyvezető elnöke adta át a honosítási okiratot – tájékoztat közleményben az RMDSZ Háromszéki Szervezete.
Borsó Lajos 1921. július 5-én magyar állampolgárként született, majd a II. bécsi döntéskor másodszor vált magyar állampolgárrá, ezúttal pedig harmadszorra. „Tizenkilenc évesen önként mentem el katonának. Tíz hónapot voltam Galíciában a lövészárokban, a II. világháborúban. Orosz fogságban nagyon keveset voltam, fél órát, ami annak köszönhető, hogy egy orosz katona meghallotta, hogy Szentlélek környékéről vagyunk és kiengedett a táborból, aztán hazavergődtünk” – emlékezett vissza a 95 éves férfi. A gyerekek életkedvet és erőt adnak neki, ezt bizonyítja az is, hogy feleségével harminc évig dolgozott a helyi iskolában. Mint fogalmazott, élete legszomorúbb pillanata felesége elvesztése volt, de a két gyereke, a hat unokája, a tizenegy dédunokája és az egyetlen ükunokája határtalan szeretettel halmozzák el.
„Annak örvendek, hogy még egyszer magyar állampolgár lettem. A családom tagjai is azok és én is az szerettem volna lenni, s menjek úgy a föld alá magyar állampolgársággal. Nálunk most is magyar világ van, mert mi itt magyarok vagyunk, annak születtünk és annak is halunk meg. Ez a sarok itt örökké magyar volt és az is akar maradni”– magyarázta. A férfi korára való tekintettel otthonában vehette át a honosítási okiratot.
Bencze Melinda. Székelyhon.ro

Cselekedni kell a szórványmagyarságért (Barót)
Hunyad, Szeben és Fehér megyei magyarokat képviselő szervezetek vezetői találkoztak szombaton Baróton, hogy megbeszéljék az idei szórványstratégiát. A felszólalók a tömbmagyarságban és a szórványban élők közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozták: csakis akkor sikerül a fogyóban levő közösségek gyors elvesztését megakadályoznunk, ha közösen cselekszünk – vallották egyöntetűen a résztvevők.
Az eseményt üdvözölte Barót polgármestere, Lázár-Kiss Barna András, aki a szórványban élők magyarságáért küzdők megbecsülésére szólított fel, Grüman Róbert, a háromszéki megyei RMDSZ ügyvezető elnöke pedig a civil szervezeteknek mondott köszönetet munkájukért. Demeter László, a szórvánnyal való kapcsolattartásért felelős Kún Kocsárd Egyesület elnöke szervezetük megalakításának előzményeire, majd a 2010-es bejegyzésére emlékezett. Kiemelte: azóta számos magyarságerősítő programot szerveztek: koncerteket, színházi és bábszínházi produkciókat vittek el az évtizedek óta magyar nyelvű előadást nem élvező közösségekhez, konferenciákat tartottak, emlékjeleket állítottak, és közvetítettek a háromszéki és a szórvány diákjai között. Bár igaz, hogy a tömbben élőkhöz viszonyítva a Hunyad, Szeben és Fehér megyei magyarság sokkal jobban zsugorodik, a visszajelzések azt mutatják, komoly igény van a magyar szóra. Fogyásuk némileg visszafogható lenne, ha nemcsak a megyei tanácsok, hanem a székelyföldi és az anyaországi önkormányzatok is bekapcsolódnának a szórvánnyal való együttműködési programokba. Amennyiben testvértelepülési kapcsolatok alakulnának ki a döntően románok lakta városokkal és községekkel, többszörös lenne a nyeresége a magyarságnak: nemcsak segíteni tudnák önazonosságuk megőrzésében az egyre gyengülő közösségeket, hanem a magyarságot is megismertetnék a többségi nemzettel, így az előítélet falainak lebontását is elősegítenék.
Fazakas Attila Szeben megyei RMDSZ-elnök a hozzájuk eljuttatott programok fontosságát emelte ki, mondván, nekik a táborok és képzések többet jelentenek, mint a tömbben élőknek: az együttlétek nemcsak néptánctanulásról vagy táborozásról, hanem magyarságuk megéléséről szólnak. Széll Lőrincz Hunyad megyei RMDSZ-elnök a Székelyföldtől és Magyarországtól kapott támogatás meghatározó, közösségegyesítő szerepét emelte ki, majd a Hunyad Megyei Magyar Napokról szólt. Mint mondotta, az elmúlt hat évben megszervezett esemény nagyon fontos szerepet játszik életükben: közös gondolkodás és cselekvés hozta létre, s összetartó ereje van, ráadásul – mivel látványos részét az utcára is kivitték – kultúránkat és értékeinket a románsággal is megismerteti. Kun-Gazda Viola Kinga, a dévai Téglás Gábor Elméleti Középiskola magyar szakos tanára a Hunyad Megyei Magyar Napok megszervezéséhez kapott segítséget köszönte meg a háromszékieknek: egymaguk nem tudnának ilyen rangos eseményt évről évre megszervezni. Antal Amália Zsil-völgyi nőszövetségi elnök úgy fogalmazott: számukra nem a nagy és látványos, hanem a gyakori kis lépések megtétele a fontos ahhoz, hogy az ezeréves magyar jelenlét „ne maradjon abba”. Régi tervüknek mondta egy lupényi szórványközpont létrehozását, amely a magyarságtudat ápolása révén a közösség megmaradásához járulhatna hozzá. Wersánszky Eduárd petrozsényi RMDSZ-elnök az alig ötszázaléknyi magyarság magmaradásában kulcsszerepet játszó egyházi vezetők helyi magyar közéletben vállalt szerepének fontosságát és a háromszékiekkel való együttműködés jelentőségét emelte ki. Gúdor Botond nagyenyedi református esperes a 350 ezres Fehér megyében élő tizennégyezer magyar mindennapjairól szólt. Mint mondotta: arra van szükségük, hogy a politikum, az egyházak és a civil szervezetek minél inkább fogjanak össze, s tartalommal megtöltött programokat dolgozzanak ki és ültessenek gyakorlatba. Serfőző Levente, a nagyszebeni Híd Egyesület elnöke a dél-erdélyiek nevében mondott köszönetet Kovászna és Hargita megye tanácsának, amiért a szórványt segítik, és lehetővé teszik a Hungaricum Napokhoz hasonló események megszervezését. Szabó Gábor RMDSZ-elnök arra kérte a háromszékieket, ha Brassó és Nagyszeben között utaznak, ne hajtsanak át városukon, hanem álljanak meg, s csodálják meg a gazdag magyar történelmi emlékekkel rendelkező Fogarast. Arra figyelmeztetett, a tömbmagyarság szélén lakók igényeire igencsak oda kell figyelnünk, mert ellenkező esetben ott is felgyorsulhat az elszórványosodás: 1910-ben még nem számított szórványnak Fogaras, hiszen hatezer lakosából négyezer volt magyar, s csak kétezer román, mára viszont jóformán teljesen felszívódott az alig száz éve még erős közösségünk, a 45 ezer lakosból alig ezer magyar. Hasonló helyzet játszódott le az iskolákban is – a kilencvenes évek elején még 126-an tanultak magyarul, mára viszont már nem létezik anyanyelvi oktatás a magyarok számára. Ezért gyakoribbá kell tenni a nemrég elkezdett fakultatív magyaroktatást a még meglévő fiataljaink számára. A Petőfi-program Fogarason tevékenykedő baróti ösztöndíjasa, Bokor Csongor a Babits Mihály Önképzőkör hasznosságát emelte ki, s bejelentette a május 7-ére tervezett Fogarasi Magyar Napok megszervezését. Puskás Attila, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársa a Magyar gyermek – magyar iskola program sokszor félreértelmezett céljáról beszélt. Nem az a céljuk, hogy a szórványban élő magyar gyermekeket „elszippantsák” a tömbmagyarság számára: a magyar környezetben való szocializálódás lehetőségét csakis azok kapják meg a Székelyudvarhelyen való továbbtanulás által, akik számára otthon hiányzik az. A baróti származású Puskás Attila a program másik fontos célját is hangsúlyozta: pénzt szerezni és minden egyéb, a megmaradásukhoz hozzájáruló eszközt nyújtani a szórványban működő magyar intézmények megtartásához. Az esemény sajtónyilvános részét követően a szervezetek vezetői belső tanácskozáson tárgyalták meg a szórványstratégia idei célkitűzéseit. Mint Demeter Lászlótól megtudtuk, a szervezetek együttműködésének módozatai, illetve a gyermekekkel való foglalkozás kérdésköre került terítékre. Folytatni akarják, sőt, hangsúlyosabbá kívánják tenni a kulturális vonzata miatt megtartó erővel bíró magyar napokat, a fiatalok számára pedig olyan programok kidolgozását tennék lehetővé, amelyek magyarságtudatukat erősítik.
Hecser László. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Irányt és értéket mutatnának a szórványprogramban
Brassó, Fehér, Hunyad, illetve Szeben megye kultúrszervezői, valamint háromszéki oktatási és kultúrintézmények vezetői, képviselői találkoztak az idei szórványstratégia megbeszélés apropóján Baróton.
Az eseményen az Összetartozunk Székely-Szórvány Partnerségi Program felelősei is jelen voltak. Grüman Róbert az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének ügyvezető elnöke, illetve a program ifjúsági vonalának egyik alapítója elmondta: „a székely-szórvány együttműködés a pénzügyi támogatáson túlmutat: egy valódi közösségépítő, identitáserősítő program”.
A jelenlevők egyetértettek abban, hogy a szórványvidékeken nagy szükség van a közösségépítő, magyarságtudat-erősítő rendezvényekre. Gudor Botond gyulafehérvári református esperes a szórványprogram lelkesítő hatásának példájaként említette Alvincet, „ahol néhány évvel ezelőtt háromszéki fiatalok önkéntes munkával felújítottak egy szenes, üszkös épületet, a helyiek pedig ezen fellelkesedve ma már manzárdban gondolkodnak, és egy táborozó helyet hoznak létre önerőből”.
Megfogalmazódott annak gondolata is, hogy bár a székely-szórvány program nem oldja meg az alapvető közösségi gondokat, irányt és értékeket mutat, lelkesít, erősíti az identitástudatot és ezért van nagy szükség rá.
Újdonság, hogy a szombati találkozó alkalmával újabb háromszéki szervezetek, intézmények csatlakoztak a programhoz. A Székely Mikó Kollégium igazgatónője, Kondor Ágota és Kolumbán Laura, a Mikes Kelemen Líceum tanárnője elmondták, szeretnék szorosabbra fűzni kapcsolataikat a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiummal, illetve a dévai Téglás Gábor Iskolaközponttal.
A rendezvényen az RMDSZ Nőszervezetének háromszéki, szebeni, valamint Hunyad megyei vezetői is megállapodást kötöttek, hogy a székely-szórvány vonalon is igyekeznek összekapcsolni programjaikat. A nőszervezeti együttműködés céljai egybecsengenek a program eddigi törekvéseivel: erősíteni a szórványban élő közösségek összetartozását, identitását azáltal is, hogy egyéni, vagy éppen családi barátságok születnek, a két vidék megismerheti egymás kultúráját, hagyományait.
„A világ egyensúlya is úgy működik, hogy mindig az erősebb vigyáz a gyengébbre. Ebben az esetben Székelyföld a tömbvidék, az erősebb. A mi feladatunk segíteni, közös lehetőségünk pedig, hogy ápoljuk ezt a kapcsolatot” – összegzett az eseményen Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
Bencze Melinda. Székelyhon.ro

Programtervezés a szórvány stratégiában
Első alkalommal szervezett idén olyan találkozót Kovászna Megye Tanácsa és az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete, amelyen az Összetartozunk Székely-Szórvány Partnerségi Program felelősei, Brassó, Fehér, Hunyad, illetve Szeben megye kultúrszervezői, valamint háromszéki oktatási és kultúrintézmények vezetői, képviselői vettek részt február 13-án, szombaton – tájékoztat sajtóközleményében a szövetség.
A hatodik évét ünneplő program működtetőit Lázár-Kiss Barna, Barót polgármestere köszöntötte, majd Grüman Róbert megyei tanácsos, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének ügyvezető elnöke, a program ifjúsági vonalának egyik alapítója szólt a résztvevőkhöz, azt is megemlítve, hogy Háromszéken egyfajta kulturális autonómia modellt működtetnek, a megyében élő román kisebbség, számarányának megfelelően részesül az egyházi, ifjúsági és kulturális megyei önkormányzati alapokból. Ez követendő lehet a többségében román megyék számára is, hiszen így a szórványban élő magyar közösségek is úgy érezhetnék, figyelnek rájuk. Szabadság (Kolozsvár)

Értekezlet a szórványban élőkért
Minden magyar felelős minden magyarért 
Szombaton a baróti református altemplom adott otthont annak a találkozónak, amelyen a székelyföldi és a szórványban élő magyarság képviselői az együttműködés lehetőségeit vizsgálták. Pontosabban, hogy Székelyföld, azaz Kovászna és Hargita megye mit tudott tenni az elmúlt években a Hunyad, Fehér, Szeben és Brassó megyében élő magyarokért, továbbá, hogy milyen hozadékai voltak a Kovászna megye és Hunyad megye között 2010-ben kötött együttműködési szerződésnek.
A találkozón jelenlevőket Lázár-Kiss Barna, Barót polgármestere köszöntötte, hangsúlyozva, a Székelyföld és a szórványvidékek közötti együttműködési programra szükség van, mert részint egymásra vagyunk utalva, másrészt nekünk, székelyföldieknek kell segítő kezet nyújtanunk, hiszen a szórványban élők száma fogyóban van, önazonosságuk megőrzéséért tett erőfeszítéseik felkarolása égető.
Kovászna Megye Tanácsának részéről Grümann Róbert azt emelte ki, hogy a Kovászna és Hunyad megye közötti együttműködési szerződés révén több száz közös program valósulhatott meg az elmúlt hat évben, a baróti Demeter László, a programok háromszéki koordinátora pedig vetített képek segítségével ismertette ezeket. Demeter megállapította: sem Háromszék, sem Hargita megye nem tudja egész Erdély szórványmagyarságát felkarolni, ezért azt szorgalmazná, hogy a magyarországi megyék is kössenek partnerségi kapcsolatokat azokkal a Székelyföldön kívüli erdélyi megyékkel, ahol magyarok élnek. Továbbá jó volna, ha a székelyföldi települések is arra törekednének, hogy ápolják a kapcsolatokat a szórványmagyarsággal, ha nem is feltétlenül önkormányzati szinten, de legalább egy-egy megvalósítandó közös program erejéig – hangsúlyozta.
Ezután a szórványban élő magyarok képviselői szólaltak fel. Fazekas Attila, Széll Lőrincz, Antal Amália, Kun-Gazda Kinga, Wersánszky Eduárd, Gudor Kund Botond és Serfőző Levente egyaránt a megvalósított programok hasznosságára reflektált, kifejezte háláját a székelyföldieknek, egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy az erdélyi magyarság örökségének megőrzése közös ügy, és úgy becsületes, ha azért ezután is együtt cselekszenek szórványbeliek és székelyföldiek.
Némileg borúlátóbb hangnemben beszélt Szabó Gábor, a fogarasi RMDSZ elnöke. Ő azt mondta, Fogaras az a város, amelyen mindenki csak átmegy, de senki nem áll meg, holott vannak olyan látnivalók, mint a fogarasi vár vagy a református templom, amely Árva Bethlen Kata eredeti menyasszonyi ruháját őrzi. Néhány éve megszűnt a városban a magyar oktatás, számbelileg már ezer alatt van a magyarok száma. „Mi már a szórvány alatt vagyunk” – fogalmazott. De a remény itt is pislákol: egy baróti egyetemista, Bokor Csongor a Petőfi Sándor-program ösztöndíjasaként tevékenykedik Fogarason, ahol megszervezte a Babits Mihály Önképző Kört, most meg készülnek, hogy május 7-én első alkalommal megszervezzék a Fogarasi Magyar Napokat is.
A találkozó második felében az elkövetkező időszak teendőit vitatták meg. 
Böjte Ferenc. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Erőt kell felmutatni a Székely Szabadság Napján
Közös sajtótájékoztatót tartottak a március 10-ei marosvásárhelyi felvonulást megelőzően az SZNT, az RMDSZ, az MPP, az EMNT, valamint az EMNP vezetői csütörtökön Sepsiszentgyörgyön. Mint fogalmaztak, „a Székely Szabadság Napján erőt kell felmutatni”.
Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács sepsiszéki vezetője a március 10-ei eseményekkel kapcsolatban elmondta, a megemlékezés a postaréti székely szabadság hőseinek emlékművénél kezdődik 16 órától – ezt követően lesz a koszorúzás, majd a tiltakozó felvonulás a kormányhivatal épülete elé. A rendezvényre 19 óráig érvényes az engedély. Három külföldi, autonomista mozgalmakat támogató felszólaló kapott meghívást az eseményre.
Mellettük meghívást kaptak az erdélyi magyar politikai alakulatok képviselői is: felszólal Tőkés László és Izsák Balázs, de a többi politikai párt vezetőinek is felszólalási lehetőséget biztosítanak. A megemlékezésre érkezőket arra kérik, vigyenek magukkal székely zászlókat, ugyanakkor felhívják a figyelmet: a bármilyen párt, vagy más csoportosulás jelképeit tartalmazó lobogókat hagyják otthon. Mint Gazda Zoltán fogalmazott, a Székely Szabadság Napja nem pártpolitikai rendezvény.
Minél több településnevet tartalmazó, valamint a székelyek követeléseit feltüntető molinóval érkezzenek a megemlékezők – hangsúlyozta Gazda Zoltán. Azzal kapcsolatban, hogy ezúttal az úttesten, vagy a járdán engedélyezték-e a hatóságok a felvonulást, kifejtette: a tárgyalások jelenleg is folyamatban vannak, kérésükbe belefoglalták a gépjárműforgalom részleges leállítását. A történelmi székely székekről harminc autóbuszt indítanak, ezek igénybe vétele díjmentes, iratkozni az SZNT helyi szervezeteinél, valamint a Demokrácia Központokban lehet.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke kifejtette, a korábbi évekhez hasonlóan idén is partnerei a rendezvénynek. „Egy év kihagyás után, március 10-én rajtunk a világ szeme, mindennél fontosabb, hogy sokan legyünk” – magyarázta. Hozzátette: a Székely Szabadság Napja ezúttal tüntetés kell legyen, az erdélyi magyarság felszólalása a jogtiprások, a magyar feliratok levételét kötelező döntések ellen.
Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt országos szervezetének alelnöke elmondta, évek óta valós partnerként támogatták az SZNT által szervezett azon megmozdulásokat, amelyek az autonómiamozgalom folyamatába beilleszkednek. A marosvásárhelyi esemény jó alkalom arra, hogy megmutassuk: nem félünk, nem ijedünk meg – jelentette ki Zakariás.
Az RMDSZ háromszéki területi szervezetének fontos a marosvásárhelyi önkormányzati választások kimenetele, konszenzus alakult ki Soós Zoltán jelölését illetően, aki a település összmagyarságának jelöltje is egyben – fogalmazott Grüman Róbert, az RMDSZ háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. Kifejtette, az előző évekhez hasonlóan az RMDSZ is részt vesz a megemlékezésen, amennyiben felkérés érkezik, mivel a Marosvásárhelyen kialakult helyzet nemzetstratégiai kérdés.
„Ne adjunk helyet a provokációnak Marosvásárhelyen, mert az a célja a román hatalomnak, hogy bebizonyítsák: nem vagyunk civilizáltak, és mi csak konfliktusokat akarunk generálni” – mutatott rá Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki elnöke, hozzátéve: erőt kell felmutatni. Az, hogy az erdélyi magyar politikai alakulatok egy asztalhoz tudtak ülni, szerinte egyfajta siker, még ha a vélemények nem is egyeznek.
Bencze Melinda. Székelyhon.ro

A háromszéki turizmusról tartottak konferenciát Árkoson
Háromszéki Turizmus 2016-ban címszó alatt egész napos szakmai előadásokon, vitafórumokon vettek részt turisztikai szakemberek, vendéglótóipari egységek tulajdonosai az árkosi Felnőttoktatási Központban, kedden. A rendezvény célja, hogy olyan ötletek szülessenek, amelyek elősegíthetik a térség turisztikai fellendítését.
A résztvevőket Gáj Nándor, a Sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola igazgatója köszöntötte, kiemelve, hogy hosszú együtt gondolkodási időszak után hozták tető alá a mai szakmai fórumot Kovászna Megye Tanácsa, a fenntartásában működő népiskola, a Háromszéki Panziós Tagozat, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület, valamint a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. "Ahhoz, hogy fellendítsük a turizmust a térségben szükség van arra, hogy megszólítsuk és összehangoljuk a panziósok tevékenységét, jól működő kapcsolatot alakítsunk ki közöttük, valamint igény szerint olyan képzéseket biztosítsunk, amelyek révén szakképzett emberek dolgozhatnak a vendéglátásban. Olyan előadókat hívtunk a mai találkozóra is, akik többek között a vendégfogadásról, turizmus pszichológiáról osztanak meg hasznos gondolatokat a résztvevőkkel.”
Tamás Sándor, megyei önkormányzati elnök arra kérte a jelenlevőket, hogy ötleteljenek és fogalmazzák meg igényeiket a megyei tanáccsal szembe, mert nyitottak az újdonságokra. "A vállalkozói szférában nem tudunk munkahelyet teremteni, viszont az infrastrukturális beruházásokban segítséget tudunk nyújtani. Háromszéken fürdőket létesítettünk a Borvizek útja program, illetve kormányprogram segítségével. Hatolykán például közös összefogással, kormányprogramból, helyi és megyei finanszírozással újjáépítettünk egy olyan fürdőt, amelynek száz évre visszatekintve komoly hagyománya van, a szakemberek szerint a legnagyobb gyógyászati erejű mofetta. Melléje panziórendszert alakítottunk ki és felújítottuk az oda vezető utat is. Ennek köszönhetően felgyorsult a forgalom, megnőtt a látogatók száma, akiknek a helyi vállalkozó szálláshelyet is tud biztosítani. Próbáltuk egy irányba terelni intézményeink tevékenységeit is, hogy gyarapodjanak a vállalkozások Háromszéken. Továbbá a megyei turisztikai egyesület által elhoztunk Kovászna megyébe húsz román bloggert és újságírót, akik eddig, bevallásuk szerint csak Brassóig látogattak el, és az itt töltött idő után országos szaklapokban és online felületeken tartalmas élménybeszámolókat jelentettek meg térségünkről”- tette hozzá az elnök.
Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetője az intézményen belül létrejött Háromszéki Panziós Tagozat fontosságát hangsúlyozta, amelynek célja segíteni a helyi panziósokat az együttműködésben. "Össze kell fogjunk minél többen. Nálunk a turisztika fontos húzó erő kell legyen, a megye fejlesztési stratégiájában fontos alappillérként meg is fogalmaztuk” - mondta Édler. Az igazgató szerint vannak turisztikai látványosságaink, amelyeket jó ötletekkel, reklámfilmekkel vonzóvá lehet tenni a turisták számára. Ilyen például a baróti múzeumban található mamut, amely mellé, ha természetes környezetet alakítanának ki több érdeklődőt vonzana, lendületet adva a térségnek. Emellett helyi ételeket, termékeket, szolgáltatásokat, programokat, tájékoztatási lehetőségeket kínálva a turistáknak.
Grüman Róbert, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület elnöke az egyesület tevékenységét ismertette, amely Kovászna Megye Tanácsa, valamint Sepsiszentgyörgy és Kovászna város önkormányzatának támogatásával alakult meg 2008-ban, Háromszék népszerűsítése céljából. "Két irodája működik: egy a megyeszékhelyen és egy a fürdő városban. Ezidáig számos, többnyelvű kiadvánnyal, sajtómegjelenéssel, helyi, illetve bukaresti, budapesti turisztikai vásárokon, rendezvényeken való részvétellel népszerűsítettük az egyesületet, valamint a térséget. Az egyesület Facebook oldala az Irány Háromszék, az #Irány Háromszék hashtaggel népszerűsíthető. Júniusban újabb bloggerek és újságírók látogatnak hozzánk, és jövőre terveink között szerepel a Háromszéki Turisztikai Napok megszervezése is. “
A találkozón Pál Zoltán, programszervező, idegenvezető a helyi értékek turizmusba való bekapcsolásáról tartott érdekes előadást. "A helyi értékeket előtérbe helyezve van csak esélyünk olyan turizmust meghonosítani, ami a helyi gazdaságot fogja erősíteni, ami valóban hosszútávon fenntartható és működőképes. Minél több gazdasági szereplőnek, értékteremtő helyi kézművesnek kell éreznie azt, hogy munkájának, tudásának többletértéke van." (közlemény)
Transindex.ro

Orbántól tanult
Villáminterjú a megyetanácselnökkel
Ma 13 órától a megyeháza dísztermében, nyilvános ülés keretében alakul meg Kovászna megye új tanácsa. Az elnöki tisztségben minden bizonnyal Tamás Sándor marad, aki új alelnököt is nevesített. De milyen szempontok alapján? – kérdeztük a harmadik mandátuma előtt álló elöljárót.
– Ma van a megyei tanács alakuló ülése. Számít-e meglepetésre az ellenzék részéről?
– Nem számítok meglepetésre, mert nem bízunk semmit a véletlenre. A szövetséges MPP-vel kétharmados többségünk van a tanácsban, de természetesen az „ellenzéki” pártok támogató szavazatát is kérjük. Rájuk is számítunk.
– Nevesítette az alelnökjelölteket is Henning László és Grüman Róbert személyében, akiket az RMDSZ illetékes testülete is jóváhagyott. Milyen feltételeknek kell megfelelniük közvetlen kollégáinak?
– Közvetlen kollégának számít az említett személyek mellett Kovács Ödön megyemenedzser is. Ami a feltételeket illeti: sokat tanultam Orbán Viktortól, az egyik tusványosi táborban felsorolt néhány igazán érdekes ismérvet. A munkatársaimnak először is remek ritmusérzékkel kell rendelkezniük. Dolgozni, eredményt elérni csak azokkal lehet, akikkel egy a munkaritmusunk. Továbbá: a közszférában az emberek szolgái vagyunk, ezért csigavér és acélidegzet szükségeltetik a társadalmi kapcsolatok jobbá tétele érdekében. Politikai értelemben pedig az a jó politikus, aki ütésre keményedik. Aki ütésre puhul, az hagyjon fel a politizálással!
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Zászlóvita a Kovászna megyei önkormányzat alakuló ülésén
Újabb zászlóvita zavarta meg a Kovászna megyei önkormányzat szerdai alakuló ülését, amely egyébként a papírforma szerint zajlott: Tamás Sándor immár a harmadik mandátumát tölti a tanács élén, az alelnöki teendőket pedig Henning László és Grüman Róbert, a szövetség megyei ügyvezető elnöke látja el.
Már az ülés kezdetén vita robbant ki, ugyanis Kulcsár Terza József magyar polgári párti (MPP) tanácsos számon kérte Sebastian Cucu prefektustól az általa adományozott, majd a megyeháza díszterméből eltávolított székely zászlót és engedélyt kért, hogy behozzon egy új lobogót.
A kormánybiztos megpróbálta elhallgattatni a politikust, elmondván: a zászló törvénytelen és az adományozásra vonatkozó tanácsi határozatot is megtámadta a bíróságon, a jogerős döntésig felfüggesztik azt. Cucu egyébként köszöntőjében azon reményének adott hangot, hogy a jövőben jó együttműködés lesz a két intézmény között, hozzátéve, „persze, a törvényesség határai belül”.
Az alelnöki tisztségre egyébként az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a román pártok is nevesítettek jelöltet, nem sok eséllyel a 21 tagú RMDSZ-frakció ellenében. A PNL és PSD egy-egy tanácsosa Nem Nemzetiségi Alapon Szerveződő Pártok Csoportja néven működik együtt a testületben, melyben az EMNP-nek 3, az MPP-nek 2 tanácsosa van.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro

Határozott cél és együttműködés (Megalakult Kovászna megye új tanácsa)
Beiktatták tegnap a június 5-ei helyhatósági választások nyomán kialakult megyei tanácsot, és megválasztották annak elnökségét. Tamás Sándor és Henning László továbbra is betölti az elnöki, illetve alelnöki tisztséget, a másik alelnök a következő négyéves mandátumra Grüman Róbert. Az ülés végére az időlegesen eltávolított székely zászló is visszakerült a tanácsterembe.
Kovászna Megye Tanácsának alakuló ülését Sebastian Cucu kormánymegbízott hívta össze. Köszöntőjében utalt arra, hogy több ifjú is helyet kapott a testületben, s ezt jónak nevezte, ugyanis szükség van az energiára, de a tapasztalatra is – tette hozzá. Reményét fejezte ki, hogy a megyeháza és a prefektúra viszonya „továbbra is” törvényen alapuló korrekt kapcsolat lesz. Még mielőtt az alakuló ülés elnöklését átvette volna a legidősebb – Sabin Calinic – és a két legfiatalabb – Olteán Csongor és Szőcs László – tanácstag, Kulcsár-Terza József román nyelven számon kérte az általa februárban adományozott és elhelyezett, majd ajándékként határozattal elfogadott székely zászló hollétét. A prefektus közölte, az alakuló ülést a törvény értelmében neki kell biztosítania, a székely zászlónak nincs ott helye. Különben az adományt elfogadó tanácsi határozatot megtámadta a közigazgatási bíróságon, így annak hatályát felfüggesztették. A feladatkörét frissen átvevő korelnök, Sabin Calinic megjegyezte, Kulcsár-Terza elkezdett románul beszélni. Elnöklete alatt a testület megválasztotta a mandátumellenőrző bizottságot, mely igazolta az összes tag mandátumát. Ezt követően a tanácstagok letették a hivatali esküt. A többség az alkotmányra és a Bibliára is felesküdött, néhányan csupán előbbire. A magyar tanácstagok zöme két nyelven mondta el, hogy „esküszöm”, de akadt, aki csak románul, a többség hozzátette: Isten engem úgy segéljen! A 31 tagú testület 30 tagját iktatták be, Szarvadi-Téglás József hiányzott. Megalakultak a politikai csoportok: az RMDSZ-nek huszonegy tagú frakciója van, az Erdélyi Magyar Néppártnak három. A Szociáldemokrata Párt három és a Nemzeti Liberális Párt három képviselője megalakította a hivatalosan Nem Nemzetiségi Alapon Szervezett Pártok nevű frakciót. Kulcsár-Terza József jelezte, igaz ugyan, hogy a Magyar Polgári Párt nem teljesíti a frakcióalakításhoz szükséges feltételt, a minimális három helyett csupán két tagja van, de tudomásul kell venni csoportjuk jelenlétét is. Következett az elnökválasztás. A testület tagjai közül választottak vezetőt. Az egyetlen jelölt Tamás Sándor, aki az előző két mandátum alatt is betöltötte az elnöki tisztséget. A harminc szavazócédulából három érvénytelen volt, 27 szavazattal elnökké választották az RMDSZ jelöltjét. Tamás Sándor letette az elnöki esküt, majd beszédében megköszönte a bizalmat, és vázolta a következő ciklus irányelveit. Elmondta, az, hogy egy megyében jó élni, azzal mérhető leginkább, hogy van-e az illető régióban általánosan elfogadott közös elképzelés és összetartás az emberek között. Nemzeti közösségünk jövője egy határozott cél követésén és a szolidaritáson alapul, tette hozzá, majd példát hozott fel. Amikor az egyik nagy tejfeldolgozó cég megtagadta, hogy a székelyföldi gazdáktól felvásárolja a tejet, Kézdiszéken csattanós választ adtak. Szövetkezetet hoztak létre, megszervezték a felvásárlást, feldolgozást és az értékesítést. Öröm volt nézni, hogy büszkék az emberek munkájuk gyümölcsére. Tamás Sándor kitért arra is, hogy az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, a politikának is vannak erkölcsi határai, nem épülhet mesterségesen szított és fenntartott megosztottságra. Az emberek a megye vezetőségétől nem adok-kapok politikai színházat várnak el, hanem komolyságot, odafigyelést, partneri viszonyt, tiszteletet, határozottságot, együttműködést, bizalmat, tisztességet, nagyvonalú magatartást, pontos munkavégzést, nyílt szemléletet és hagyománytiszteletet. Mert igenis lehet másként is politizálni, szögezte le a régi-új elnök, hozzátéve: ez a hitvallása és ez lesz a munkája. Amint Tamás Sándor átvette az elnöklést, megválasztották a két alelnököt. Az RMDSZ két, az EMNP és a román pártok frakciója egy-egy jelöltet állított. Henning László 30, Grüman Róbert 21, Benedek Erika 3 és Cătălin Morar 6 szavazatot kapott, így az első kettő tehette le a hivatali esküt. Sebastian Cucu prefektus elbúcsúzott, mivel a sepsiszentgyörgyi tanács alakuló ülésén is részt kellett vennie. Kulcsár-Terza József ismét előállt azzal, hogy a székely zászlót tegyék vissza oda, ahol a helye. Erre engedélyt kapott az új elnöktől. A tanácstag visszahozta, és ismét kitűzte a székely zászlót Románia, az Európai Unió és Kovászna megye zászlaja mellé. Az ülésen még megalakult a hat szakbizottság, s megválasztották azok elnökét és titkárát.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Közelebb a helyi értékekhez
A vidékfejlesztés új kihívásaira válaszokkal szolgáló második kiadványánál tart a Háromszéki Kutatási és Fejlesztési Központ, ez utóbbit a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai tagozatával közösen hívták életre. A Sárosi-Blága Ágnes szociológus, valamint Székely Kinga Katalin kommunikációs szakértő által összeállított, összesen tíz szerző tanulmányát tartalmazó kötetet tegnap mutatták be egy kerekasztal-beszélgetés során a megyei önkormányzatnál.
A kötet szerkesztőin kívül Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai egyetem oktatója, társadalomkutató, illetve Pozsony János Csaba, a háromszéki központ munkatársa vett részt a szerzőgárda képviseletében, továbbá Olosz Szabolcs az intézet vezetőjeként, Ördög Melinda ügyvéd, a központ munkatársa, házigazdaként pedig Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke. Amint Olosz Szabolcs felvezetőjéből kiderült, a kiadvánnyal – amelynek első kötete hét évvel ezelőtt látott napvilágot – elsősorban azokat a vidékfejlesztést jellemző, új irányvonalakat szerették volna ismertetni a település- és térségfejlesztésben tevékenykedő fiatal szakemberekkel (szintén fiatal szakértők elemzései, tanulmányai révén), amelyek alapjait az idén húszéves Corki Nyilatkozatban fektettek le a dokumentum akkori megfogalmazói, elfogadói. E dokumentum akkor még elvárási szinten fogalmazta meg a helyi értékekre, erőforrásokra épített, fenntartható vidékfejlesztés alapelveit, tíz pontba sorolva azokat. Ezek az alapelvek bármely vidékfejlesztési stratégiának meghatározó összetevői lehetnek, hiszen egyebek mellett utat nyitottak annak a mára már egyre szélesebb körben elfogadott nézetnek, amely szerint egy térség – vagy egy közigazgatási egység – fejlesztése esetén ne csak a beruházások mérete, pénzben kifejezhető értéke legyen a fő mutató, hanem a helyi közösségre kifejtett hatásai is meghatározóak legyenek. Olosz Szabolcs szerint Székelyföld olyan térség, ahol a fejlesztés minden módozata fontos, így a helyi értékekre alapozó, alternatív, innovatív, több lábon álló megoldások is.
Sárosi-Blága Ágnes szerint Székelyföld településfejlesztése kapcsán megfigyelhető, hogy többszereplős folyamatról van szó, több szakmai ágazat együttállása feltételezi a haladást. Noha egyebek mellett az uniós támogatási rendszerek révén több innovatív megoldást sikerült alkalmazni, összességében a különböző elemek összeegyeztetését továbbra sem sikerült megvalósítani. Emellett egy általános jellemvonás Székelyföldre is érvényes: globális trendek érvényesülése zajlik. Ezzel szemben a kötet tanulmányai egyebek mellett olyan fogalmakat vezetnek be, mint az endogén – helyi értékekre, erőforrásokra alapuló – fejlesztések, konkrét példákkal erősítve meg a leírtakat. Székely Kinga Katalin a kötetnek a kommunikációra, marketingre, eseményszervezésre vonatkozó tanulmányai kapcsán megjegyezte: noha első látásra ezek kívülállónak tűnhetnek egy térség fejlesztése szempontjából, viszont, ha például csak a turizmust nézzük, máris kiderül, komoly hatásai lehetnek ezek elhanyagolásának, nem megfelelő alkalmazásának. A kötet ebben is egyfajta segítséget nyújt. Az új, a helyi értékekre alapuló vidékfejlesztési paradigma pontosabb ismertetése végett a kötet tanulmányai mélyrehatóan foglalkoznak a lokális, térségi identitással, a szimbolikus értékek és jelképek kérdéskörével, egyebek mellett a fiatalok itthon maradása szempontjából is. Az alkalmazott kutatás eredményeinek gyakorlati, helyi alkalmazása kérdéskörét a zárótanulmány járja körbe.
Nagy D. István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ezrek a székely népviselet csíksomlyói ünnepén
Több ezren látogattak ki idén az Ezer Székely Leány Napjára a csíksomlyói nyeregbe. A regisztrációs adatok alapján 1775 leány és pontosan 800 legény jelent meg népviseletben. Nyolcvanöt évvel ezelőtt indult útjára a mozgalom.
Az előre meghirdetett jelentkezés szerint 2249-en érkeztek szervezetten, mellettük még nagyon sok érdeklődő látogatott Csíksomlyóra. A jövő évi rendezvényen a házigazda Tusnádfürdő lesz, ugyanis a lakosság számához viszonyítva onnan jelentek meg legtöbben népviseletben a találkozón.
Reggel a csíkszentimrei Zöld Fák Fúvószenekar ébresztette Csíkszeredát a város különböző pontjain, majd a Szabadság téren folytatódott az egyre növekvő tömeg szórakoztatása. A megnyitón Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke elmondta, az ilyen és ehhez hasonló rendezvények által tudjuk megélni hagyományainkat. „Legyen ez a nap a székely konok meggyőződést felváltó szerény bizonyosság napja” – hangsúlyozta Barti.
Grüman Róbert, Kovászna megye önkormányzatának alelnöke beszédében kifejtette, a Székelyföldi önkormányzatok továbbra is támogatni fogják az ilyen típusú rendezvényeket. „A székely hagyomány, a népviselet él a XXI. században is” – jegyezte meg Grüman. Hargita megye testvérmegyéi is képviseltették magukat a rendezvényen. Török Dezső, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke elmondta, nagy megtiszteltetés számára, hogy itt lehetett, továbbá hitében erős, erkölcsében tiszta és önazonosságában szilárd ifjúságról beszélt. „Itt az Ezer Székely Leány Napján mindannyian otthon vagyunk. Hazát, hitet nem cserél az ember” – tette hozzá Török.
Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke szerint nagyon fontos, hogy megbecsüljük a leányokat, asszonyokat. „Azt kívánom, hogy ez az Ezer Székely Leány Napja még legalább 1000 évig legyen itt” – emelte ki Rideg. „Megdöbbentő látvány nézni ezt a gyönyörű szép tömeget, akik népviseletben várva itt összejöttek, az ember szíve nagyot dobban” – tette hozzá Bányai Gábor országgyűlési képviselő.
A beszédeket ünnepélyes felvonulás követte a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd az ünnepi szentmisét követően a résztvevők átvonultak a nyeregbe, ahol sok érdekes programmal várták őket a szervezők. A Zöld Fák Fúvózenekar itt is tovább emelte a rendezvény hangulatát, valamint kézműves kiállítás és vásár, illetve gyermekfoglalkozások színesítették a programot.
A házigazda Csíkszentimre által épített regisztrációs kapu az idén valóban egyedire sikerült: egy szarvast ábrázoló bejáratot készítettek. A néptánccsoportok bemutatói előtt ünnepi beszédek hangzottak el, többek között Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere szólt az ünneplőkhöz. „Itt nálunk a legnagyobb a vallási elkötelezettség és elhivatottság, itt még mindig tele vannak a templomok, fontosak az ünnepek, fontos a keresztség, az elsőáldozás, a bérmálás, a házasság ünnepe. Ezért vagyunk ma itt, ezért lehetünk itt, mert nekünk ez az érték még megmAradt, megtartottuk – bár komolyan dolgoztak azon, hogy elvegyék tőlünk ezt a létfontosságú alappillért. Én nem feltétlenül hiszek a számmisztikában, de ez a nyolcvanötös azt jelenti, hogy H és egy E. Mondhatjuk erre azt, hogy Hajrá Erdély, de ezekkel a betűkkel kezdődik ennek a 31-ben kitalált eseménynek a jelmondata is, ami úgy hangzik, hogy: Hitében Erős!”
A rendezvény egyik legfontosabb pontját a hagyományőrző néptánccsoportok bemutatói jelentették, idén összesen 24 csapat lépett színpadra. A táncosok Csíkszentimréről, Csíkszeredából, Marosludasról, Borszékről, Csíkszentkirályról, Berekfürdőről, Csombordról, Kecsetről, Kászonaltízről, Szentegyházáról, Gyulakutáról, Csíkvacsárcsiból, Tusnádfürdőről, Csíkmenaságról, Csíkszentlélekről, Fitódból, Csíkszentdomokosról, Csíktaplocáról, Madéfalváról, Csíkcsicsóból és Csíkcsomortánból érkeztek.
Kozma István, Csíkszentsimon polgármestere kérdésünkre elmondta, több éve vesz részt a rendezvényen, de ez az első alkalom, amikor nem szervezőként, csupán résztvevőként volt jelen. „Ez egy fontos találkozó, Vásárhelyről és Bukarestből is hoztunk vendégeket, hogy megismerhessék a székely kultúrát” – ismertette Kozma.
Deák Boglárka és Martóci Réka a tüsnádfürdői néptánccsoport tagjaiként vettek részt a rendezvényen. „Tőlünk körülbelül 80–100 ember jött el, nagyon sokat próbáltunk minden egyes nap. Jól érezzük magunkat és jó látni, hogy mindenki népviseletben van. Finom az étel, szépek a táncok, mindennel meg vagyunk elégedve” – mondták.
Brassóból is többen érkeztek, Ilyés Klára érdeklődésünkre elmondta, már harmadik alkalommal vesznek részt az eseményen. „Szépek a színes székely ruhák. Az előadás tetszett a legjobban, de a beszédek is szépek voltak. Jövőre is itt leszünk” – tette hozzá Ilyés.
A határon túlról is jöttek résztvevők, a Magyarországról érkező Valendorfean Katalin elmondása szerint nagyon jól érezte magát. „Azért jöttünk, hogy megnézzük a vidéket és a táncokat. Minden tetszik, a táj, a levegő, az erdő, a templom, az énekek és a kedves emberek”.
A rendezvényt a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Csíkszereda Polgármesteri Hivatala és az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány szervezte.
Iszlai Katalin
Székelyhon.ro|

Lebontani a falakat
Tetszik, nem tetszik: együtt kell élnünk
Román–magyar együttélési kódex kidolgozását tervezi az Identitás és Párbeszéd Egyesület (AID). A tervekről tegnapi sajtóértekezletén beszélt Alexandru Andriesei, miután a múlt hetet egy interetnikus táborban töltötték Bikfalván.
Az ország több megyéjéből érkezett 30 résztvevő minden nap előadásokat hallgatott, de bőven jutott idő nem formális tevékenységekre, egymás és a vidék megismerésére.
– Azt gondolom, párbeszéd által sikerült leépítenünk azoknak az előítéleteknek a nagy részét, amellyel egyes táborlakók érkeztek – mondta Alexandru Andriesei.
Az AID elnöke szerint hasznosak voltak a napi előadások (Grüman Róbert, Victor Sibianu, Cziprián-Kovács Loránd), de a „legmélyebb benyomást” Sergiu Constantin, a bolzanói Kisebbségi Jogok Akadémiájának romániai kutatója tette a társaságra, aki a tőle megszokott egyenes beszéddel írta le a dél-tiroli területi autonómia olasz–német viszonyát.
Az egyesület középtávon egy „együttélési kódex” kiadást tervezi, a munkába bevonnák Sergiu Constantint is. A kódex egyféle iránytű lehetne azok számára, akik belátják: tetszik, nem tetszik, ezen a vidéken együtt kell megélnünk.
Erdély András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Kötelező az RMDSZ jóváhagyása (Iskolaigazgatók versenyvizsgája)
Az októberre meghirdetett iskolaigazgatói és -aligazgatói versenyvizsgára jelentkezők iratcsomójának tartalmaznia kell az RMDSZ ajánlását, ha magyar vagy vegyes tannyelvű intézmény vezetői tisztségére pályáznak. A törvényes előírás már hat éve érvényben van, de először alkalmazzák, mivel 2008 óta az Oktatási Minisztérium nem szervezett igazgatói versenyvizsgát.
A szaktárca a napokban tette közzé az októberi versenyvizsga módszertani útmutatóját, amelyben leszögezi: a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató, illetve ilyen tagozattal is rendelkező tanintézmények igazgatói és aligazgatói tisztségére pályázóknak rendelkezniük kell az illető nemzeti kisebbség parlamenti képviseletének írásos ajánlásával. Ezt a feltételt a 2011 januárjától érvényes oktatási törvény 97. cikkelye is leszögezi, a módszertan megfogalmazói ezt vették figyelembe. Lapunk érdeklődésére Király András oktatási államtitkár elmondta, a törvény megalkotásakor számtalan egyeztetés történt a magyar iskolaigazgatókkal és tanfelügyelőkkel, senkinek sem volt kifogása a szóban forgó cikkely ellen. Az RMDSZ vezetői elsősorban a szakmaiságot veszik figyelembe, és el tudják dönteni, hogy ki alkalmas és ki nem az igazgatói tisztségre – közölte az államtitkár. Kiss Imre főtanfelügyelőtől megtudtuk, az általa vezetett intézmény már egyeztetett az RMDSZ megyei irodájával annak érdekében, hogy a szükséges ajánlásokat az igénylők megkaphassák. Személyesen, illetve e-mailben is kérhetik, és hogy segítsék a pályázókat, a tanfelügyelőség internetes oldalán feltüntették a szervezet elérhetőségét. Kiss Imre elmondta, arról is egyeztettek, ha az RMDSZ a pályázót nem ismeri eléggé, nem biztos abban, hogy jól ítéli meg az illető alkalmasságát iskolavezetésre, kikéri a tanfelügyelőség véleményét. „Nem párthovatartozásról van szó, hogy valaki milyen párttal szimpatizál, ez szóba sem jön, tulajdonképpen be kell tartanunk a törvényt, és mivel az RMDSZ a parlamenti képviselet, onnan kell ezeket a beleegyezéseket megkapni” – mondta a főtanfelügyelő. Az RMDSZ kizárólag szakmai alkalmasság alapján dönt arról, hogy kinek a pályázásával ért egyet, nem szempont az, hogy ki szimpatizál és ki nem a szövetséggel – közölte érdeklődésünkre Grüman Róbert, az RMDSZ Háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. Megerősítette, tárgyaltak a témában a tanfelügyelőséggel, és várják a kéréseket azoktól, akiknek iratcsomójukhoz szükségük van erre az ajánlásra.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Háromszék csodái
A Háromszéki Turisztikai Napok keretében az olaszteleki Daniel-kastélyban mutatták be kedd este Háromszék hét csodáját. A felszólalók hangsúlyozták: a Damokos Gyula-kúria és Haszmann Pál Múzeum, a kovászna–kommandói keskeny nyomtávú erdei vasút és a rajta közlekedő gőzmozdony, a Büdös-hegy és környéke, a nagyajtai unitárius műemlék templom, a gelencei műemlék Szent Imre-templom, a rétyi Nyír és a Vargyasi-szoros turisztikai értéke hatalmas, így megfelelő népszerűsítés mellett idegenforgalmunk fellendülését segíthetik.
Grüman Róbert megyeitanács-alelnök kiértékelő beszédében a turizmusban rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet: míg tíz esztendővel ezelőtt még csak ötvenezren, addig a népszerűsítési munkájuknak köszönhetően tavaly közel százezren keresték fel megyénket. A kimutatások azt tükrözik, a látogatók kilencven százaléka romániai, nyolcvan százalékuk pedig a román vidékekről érkezett; a hét csoda erőteljes reklámozása révén őket is meg kívánják szólítani. Grüman szerint kétséges volt, hogy a Kovászna megye Turizmusáért Egyesület kiírása mennyire lesz sikeres, de hamar beigazolódott, a Háromszéki embereket érdekli a téma, szívesen vesznek részt értékeink azonosításában. Felhívásukra negyvenhárom remek pályázat érkezett, a közösségi oldalakon keresztül mintegy százezer embert szólíthattak meg, akik kedvelésük által véleményüket is kinyilvánították, ők adtak támpontot az elbíráló bizottság – László Endre, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, Cora Dumitrescu építész, Szőts Papp Zsuzsa, a Kovászna megyei Értéktár Bizottság elnöke, Kopacz Zsuzsa turisztikai szakember, valamint számára – tagjainak. A hogyan továbbról úgy nyilatkozott, az elkövetkezendőkben számos népszerűsítő anyagot készítenek és juttatnak el azokhoz, akik vendégeket hozhatnak vidékünkre. Kiknek pályázata most nem nyert, ne csüggedjenek – üzente –, előtérbe kerülhetnek az általuk javasoltak is, hiszen arra készülnek, a kiírást kétévente megismétlik.
Szőts-Papp Zsuzsa sajnálta, hogy a pályamunkák közül néhányat ki kellett zárniuk: mert bármennyire is magunkénak valljuk, például a Szent Anna-tó nem a „miénk”, hanem Hargita megyéé. Meggyőződését fejezte ki, hogy a most kiválasztottak közül több is bekerül a megyei, sőt a Székelyföldi Értéktárba, és abban is bizonyos, rendelkezünk olyan értékkel is, amelyeket hungaricumnak fognak nyilvánítani.
A hét csodával a helyszínen is „ismerkedni” lehetett: nagyméretű puzzle-ból lehetett kirakni, gyermekek és felnőttek ragadtak ecsetet, hogy a fehér-feketében kinyomtatott csodákat kiszínezzék, vagy éppen a modern eszközöknek köszönhetően virtuális túrán is megszemlélhették azokat.
Hecser László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Százötven rendezvény
Kezdődnek a Székelyföld Napok
Láthatóvá tenni Székelyföldet! – fogalmazta meg az idei Székelyföld Napok rendezvénysorozatának célját Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke. Az október 12–23. között zajló kultúrateremtő eseményeket Hargita, Kovászna és Maros megye összefogásával szervezik meg.
Az idei Székelyföld Napok gazdag kínálatát tegnap sajtótájékoztatón ismertette Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, Grüman Róbert, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, valamint a megyei önkormányzatok alárendeltségében működő kulturális intézmények képviselői. "Célunk láthatóvá tenni Székelyföldet, megismertetni e régió sajátos értékeit" – mondta Péter Ferenc, hangsúlyozva, Maros megye ezúttal is gazdag eseménykínálattal – mintegy húsz programmal – várja az érdeklődőket. A három megye nemcsak a Székelyföld Napokon működik együtt, a hétköznapokban is sok közös projektben partner – jelentette ki Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. "A kulturális programok lehetőséget nyújtanak arra, hogy megmutassuk értékeinket, hagyományainkat, szorosabbra fűzzük a civil szervezeteink, a kulturális és művészeti intézményeink közötti kapcsolatokat" – tette hozzá a tanácselnök.
Grüman Róbert jelzésértékűnek nevezte, hogy Maros megyét "visszakapcsolták" Székelyföld vérkeringésébe, mint mondta, "egységes Székelyföldben gondolkodunk". A Székelyföld Napok több alkotóműhelynek ad keretet. Negyvenegy ország részvételével megtartják a 4. Székelyföldi Grafikai Biennálét, amely már a kezdetektől a grafika integráló szerepének megfogalmazását vállalta. Idén 504 képzőművész 1238 alkotásából 312 művet válogatott be kiállításra a szakmai zsűri, a tárlat megnyitójára október 12- én kerül sor Sepsiszentgyörgyön. A III. Székelyföldi Dokumentumfilm-szemle székelyföldi témájú dokumentumfilmek vetítésével az alkotók és a közönség között teremt kapcsolatot, a vetítések több településen zajlanak. A három megyében sorra kerülő főbb programokat Mágori István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ munkatársa, Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója és Barabási Attila, a Maros Művészegyüttes igazgatója ismertették. Elhangzott, hogy Kovászna megyében több mint 50 rendezvény lesz 24 településen, idén a kisebb helységekben is szerveznek programokat (bábelőadásokat, filmvetítést, népi mesterségek napját, könyvbemutatót, néptáncelőadásokat). "Hargita megye büszke kulturális örökségére, de emellett meg szeretné mutatni természeti kincseit, agrárnapokat szervez" – hangsúlyozta Ferencz Angéla.
Barabási Attila elmondta, a 60 évvel ezelőtt megalakult Maros Művészegyüttes népdalokkal, néptáncokkal lesz jelen, az idei rendezvénysorozat részeként első alkalommal szerveznek népviselet- bemutatót. Ez előzi meg a VII. Székelyföld Napok Maros megyei ünnepélyes megnyitóját, amire október 12-én 18 órakor kerül sor a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében. A megnyitón fellép a Maros Művészegyüttes, a Bekecs néptáncegyüttes, valamint a Napsugár ifjúsági néptáncegyüttes.
Antalfi Imola Népújság (Marosvásárhely)

Több település részese a Székelyföld Napoknak idén, mint a korábbi években
Összesen közel 150 programmal várja az érdeklődőket Hargita, Kovászna és Maros megyében a VII. Székelyföld Napok, amelyet október 12–23. között szerveznek meg. A 130 szervezőt és partnert felsorakoztató rendezvénysorozat részleteiről október 10-i, marosvásárhelyi közös sajtótájékoztatójukon tájékoztattak a három megye vezetői és fő programkoordinátorai, és bemutatták a két nyelven, magyarul és románul megjelent műsorfüzetet. A Kultúrpalota tükörtermében elhangzott, hogy az idén több település kapcsolódott be, mint a korábbi években, ami azt jelzi, hogy erősödnek a három megye települései közti kapcsolatok.
Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke házigazdaként elmondta, külön örömére szolgál, hogy idén Marosvásárhelyt választották a Székelyföld Napok sajtótájékoztatójának helyszínéül, és annak is, hogy a rendezvénysorozat közös szervezése által jó együttműködés alakult ki a szervezők, Maros, Hargita és Kovászna megye kulturális intézményei között. „A Székelyföld Napok célja megismertetni Székelyföld sajátos kulturális és természeti értékeit, és ezáltal mások számára is vonzóvá tenni térségünket. Igyekeztünk színvonalas és változatos eseményekkel bekapcsolódni a rendezvénysorozatba, a Maros megyei programban szerepelnek többek között néptánc- és kortárs tánc előadások, festészeti- és fotókiállítások, komolyzenei koncert, hagyományos- és mezőgazdasági termékek vására, illetve ebben az időszakban kerül sor a Székelyföldi Vadásznapokra is. A rendezvények szervezésében 16 intézmény és civil szervezet a partnerünk, többek között olyan nagy múltú intézmények, mint a Maros Művészegyüttes, a Maros Megyei Múzeum, a Marosvásárhelyi Filharmónia, a Teleki Téka, a Hagyományos Kultúra és Művészeti Oktatás Maros Megyei Központja” – emelte ki a Maros megyei elnök.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a három megye együttműködése nem csak erre a másfél hétre, azaz a rendezvénysorozat időszakára korlátozódik, ugyanis a hétköznapokban is nagyon sok projektet, témakört visznek együtt. „Azt gondolom, kulturális téren autonómiánk van, kulturális intézményeink vannak, helyi és megyei erőforrásaink, sok értékes civilszervezetünk. Ezek tevékenységét senki és semmi nem korlátozhatja, tehát bátran felléphetünk közösen. Örvendek, hogy 70 település kapcsolódott be 150 programmal, nagyon széles partneri körrel. Igazi kalákás Székelyföld Napok lesznek. Hiszek a kalákában, abban, hogy ha mindenki odafigyel, és a legszebb dolgokat megosztjuk egymással, az erőt ad, bátorít és újabb célok megfogalmazásához vezethet” – jelentette ki a Hargita megyei tanácselnök. Hozzátette: hiszi, hogy a három megye vendéglátásában érződni fog a rendezvénysorozat hatása, hiszen várják a szebeniek, bukarestiek, brassóiak, kolozsiak, magyarországiak jelenlétét.
Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke rámutatott: lassan tíz éve, hogy Székelyföldet a megyei és helyi önkormányzatok összehangolt munkával építik. „Hosszú ez a periódus, ugyanakkor azt is ki kell mondani, hogy elsősorban Maros megyében volt nehézkes a helyzet. Hosszú ideig csupán Szováta város volt stratégiai partner a közös építkezésben. Hangsúlyozni szeretném, hogy Székelyföldet mi – hiszen ebben a tekintetben is közös elképzeléseket táplálunk, kulturálisan és más tekintetben is – jellegében egyéni, de mindenképp befogadó helynek képzeljük el. Ebben a régióban helye van a többség művészeinek, alkotóinak, embereinek, és van helye a külföldieknek is. Jó példa erre egy másik közös programunk, a Székelyföldi Grafikai Szemle, amely egyike az ország dinamikusan fejlődő rendezvényeinek, a Székelyföldi Filmszemle vagy a 2017-ben sorra kerülő Székelyföldi Fotóbiennálé” – mondta el.
A Maros megyei kulturális intézmények minden évben aktívan részt vesznek a Székelyföld Napokon, köztük a Maros Művészegyüttes is, amely idén is a rendezvénysorozat nyitó eseményének szervezője, erről beszélt Barabási Attila, a Maros Művészegyüttes igazgatója. „Az idei megnyitó különlegessége, hogy szerda délután 5 órától szerveztünk egy előadást, amelyre minden Maros megyei magyar településről meghívtunk egy-egy népviseletbe öltözött párt, akik így személyesen fogják bemutatni a településük sajátos viseletét. A népviseleteket dr. Asztalos Enikő néprajzkutató fogja méltatni. Ezt követően este 7 órától kerül sor a nyitógálára, amelyen szintén láthatja a közönség a párokat, majd a Maros Művészegyüttes, a Bekecs Néptáncegyüttes és a Napsugár Ifjúsági Néptáncegyüttes ünnepi műsorát” – sorolta az igazgató.
Ferencz Angéla, a rendezvénysorozatot koordináló Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője elmondta, évről évre jobb az együttműködés a három megye intézményei és az emberek meg a civilszervezetek között, ami a Székelyföld Napok egyik hozadéka. „Hargita megyéből több mint negyven település kapcsolódott be, nagyon nagy az érdeklődés, de amit igazán kiemelnék, hogy a Székelyföld téma és a Székelyföld lépték egyre inkább megvalósul ebben a rendezvénysorozatban, és egyre inkább érzik azok is, akik bekapcsolódnak, milyen fontos ezt megfogalmazni és láthatóvá tenni Székelyföldet. Ahogy itt elhangzott, ez olyan térség, amelyben a kulturális gazdagság mellett szeretnénk megmutatni a természeti gazdagságot is. Ugyanakkor ősz van, és ilyenkor takarítjuk be javainkat, úgyhogy ez ünnep minden közösség számára” – jelentette ki figyelmünkbe ajánlva azokat a vásárokat és vigasságokat, amelyek a termény és annak gazdagsága köré csoportosulnak. Példaként említette a szépvízi és a szárhegyi káposztavásárt, amely már háromnapossá gazdagodott és terebélyesedett. „Rendezvényeinkre, amelyek helyi jellegűek is, de van néhány olyan kiemelkedő, amelyben mind a három megye egyformán benne van, egyformán küldtek be anyagokat, filmeket, képzőművészeti kiállításra anyagot, és valóban a szálak összefüggenek, egyre erősebbek, és közösen tudunk így ünnepelni” – tette hozzá az igazgató.
Kovászna megye 24 települése kapcsolódik be idén a Székelyföld Napokba, több mint ötven eseményre kerül sor – tudtuk meg a Kovászna Megyei Művelődési Központ munkatársától, Mágori Istvántól. Hozzátette, hogy most már hagyományosan a Székelyföld Napok része a Székelyföldi Biennále hivatalos megnyitója és díjátadó gálája (október 12., Sepsiszentgyörgy), idén a negyedik grafikai szemlére kerül sor: összesen 1238 alkotást küldött be 507 képzőművész 41 országból, ebből 312 művet válogatott be kiállításra a héttagú nemzetközi összetételű szakmai zsűri. A biennále számos kísérőrendezvénnyel is kiegészül. 
Érdemes megemlíteni a 3. Székelyföldi Dokumentumfilm Szemlét is, hiszen 15 filmet neveztek be idén: portrétól a mesterség bemutatókig, riportfilmekig széles a skála. Az Orbán Balázs-díj átadási ünnepségére is Háromszéken kerül sor, október 17-én. A székelyföldi megyék által létrehozott Orbán Balázs-díj az elmúlt öt évben joggal vált a régió legjelentősebb kitüntetésévé, hisz olyan személyek, szervezetek kapták, akiknek szellemisége, munkája élő örökség, követendő példa, mely révén elismerést és érdemet szereznek Székelyföldnek. A Kovászna megyei megyeszékhely ezenkívül idén házigazdája az Erdélyi Hivatásos Táncegyüttesek Találkozójának is, október 13–16. között.
A Székelyföld Napok részletes programja elérhető a http://szekelyfoldnapok.ro honlapon. Erdély.ma

Régi-új könyvtárigazgató
Harmadik mandátumát kezdheti meg a Bod Péter Megyei Könyvtár élén Szonda Szabolcs. Az igazgató második mandátuma október 31-én lejár, ezért korábban kiértékelték munkáját, amelyet 9,69-es osztályzattal minősítettek, és felkérték egy újabb menedzseri terv elkészítésére.
A dokumentumra 9,66-os osztályzatot kapott, s ez biztosítja a következő, november 1-jétől 2021. október 31-ig tartó mandátumot. Az intézményfenntartó Kovászna Megye Tanácsa közgyűlésének tegnapi soros ülésén egyöntetű szavazattal elfogadták a kinevezésről szóló határozatot. Tamás Sándor tanácselnök a gratuláció mellett egy üveg pezsgővel kedveskedett az igazgatónak, ugyanis épp születésnapja volt. Egy másik palack pezsgőt a szintén születésnapos Grüman Róbert alelnöknek nyújtott át. (sz.) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Folytatják a háromszékiek a szórvánnyal való együttműködést
Szorosabbra fűzik jövő évtől az együttműködést Kovászna és Hunyad megye között, a közös programokról, illetve a tervekről két helyszínen, Déván és Lupényban egyeztettek a háromszéki önkormányzat illetékesei, valamint a Hunyad megyei RMDSZ-es politikusok – számolt be közleményében a szövetség. 
A megbeszéléseken ugyanakkor civil és szakmai szervezetek, a történelmi egyházak, nyugdíjas klubok, a nőszervezet képviselői, valamint pedagógusok is részt vettek, akik az elmúlt években aktívan részesei voltak a székely–szórvány partnerségnek, vagy ezután szeretnének bekapcsolódni.
Széll Lőrincz, az RMDSZ Hunyad megyei képviselőjelöltje kifejtette: több pillérre szeretnék helyezni a partnerséget, a céljuk az, hogy a székely–szórvány programban résztvevő iskolák, egyházak és civil szervezetek közvetlen kapcsolatban legyenek egymással, és közösen pályázzanak. A hétéves múltra visszatekintő együttműködés keretében a továbbiakban is olyan projekteket valósítanának meg, amelyek mind a háromszéki, mint a Hunyad megyei magyar közösség javára válik.
Grüman Róbert, a Kovászna megyei önkormányzat alelnöke úgy fogalmazott: fontos, hogy a két közösség megismerje egymás értékeit, ezért javasolták, hogy mindkét helyszínen szervezzenek bemutató rendezvényeket. Hozzátette: továbbra is kiemelten támogatják a Hunyad Megyei Magyar Napokat és a Zsil-völgyi Magyar Napokat. Széll Lőrincz egyébként a parlamenti választásokon is számít a háromszékiek segítségére, mint rámutatott: többéves kihagyás után lehetőség nyílik arra, hogy Hunyad megyének ismét legyen parlamenti képviselője, ehhez pedig a visszaosztott szavazatok is nagyban hozzájárulhatnak. Krónika (Kolozsvár)

Véghajrában az RMDSZ-kampány
A választási kampány utolsó napjaiban új eszközökkel is megpróbálja szavazásra buzdítani a háromszéki magyarokat az RMDSZ. Ezekről, a szövetség terveiről, a vasárnapi voksolás lehetséges következményeiről számoltak be tegnapi sajtótájékoztatójukon. 
Advent időszakában nem akarták házról házra járással zavarni a polgárokat, ezért a következő napokban telefonon keresik meg őket – mondta el Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke. Helyi és megyei önkormányzati képviselők, alpolgármesterek, tanácselnök-helyettesek és maguk a jelöltek hívják majd fel mindazokat, akik szerepelnek adatbázisukban (becsléseik szerint a megyeközpontban 10–12 ezer személy), elbeszélgetnek velük a választások tétjéről, elvárásaikról. Mától péntekig délután négy és este hét óra között számíthatnak hívásukra mindazok, akik valamilyen aláírásgyűjtés során megadták telefonszámukat. Az elmúlt héten kipróbálták már ezt az eszközt, pár száz embernek telefonáltak, és pozitív volt a fogadtatás – mondotta. 
Antal Árpád kifejtette, a vasárnapi voksolás magyar–román részvételi verseny is lesz, nagymértékben meghatározza a következő esztendőket az, hogy kik mennek el többen. Az elmúlt nyolc évben egy olyan választási rendszer volt érvényben, amely következtében a magyar képviselők aránya kisebb volt a valósnál (2012-ben 27 honatyája volt a szövetségnek, és ez 4,59 százalékot jelentett az 588 fős parlamentben), most a listás szavazásnál ismét esély mutatkozik egy valós arány biztosítására. Antal szerint az RMDSZ-nek reális esélye van legalább 32–33 honatyát bejuttatni, ami 7 százalék körüli arányt és sokkal jelentősebb súlyt biztosítana számukra a 466 fős parlamentben. Grüman Róbert, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke szerint arra is esély mutatkozik, hogy jelentős részvétel esetén négy magyar  képviselője legyen Háromszéknek.
Antal Árpád szerint a választásnak van egy kiemelkedő tétje: eldőlhet, ki győzedelmeskedik a két létező – pártok fölötti – irányzat közül: azok, akik úgy vélik, 2018-ig, az egyesülés századik évfordulójáig be kellene tartani valamennyit az akkor tett ígéretekből, vagy azok, akik azt szeretnék, ha beolvadna, eltűnne a magyarság Romániából. Antal szerint, ha egy meggyengült magyarságot látnak a választások után, a rendszert mozgató erők a második tábor hatalomra kerülését támogatják, ha azonban erőt tudunk felmutatni, esély mutatkozik, hogy azok alakítsanak kormányt, akik hajlandóak engedményekre. 
Sepsiszentgyörgy polgármestere szólt azokhoz is, akik távol maradnának, mert elégedetlenek az RMDSZ-szel. A szövetség valóban jelentős hibákat követett el a múltban – az összefogás elmulasztását, az önálló külpolitika hiányát említette –, ám az elmúlt években ezeken a területeken jelentős előremozdulás történt. Kifejtette, ha ő tíz évvel ezelőtt 40 százalékban volt elégedett az RMDSZ-szel, ma 70 százalékban helyesli döntéseit, meggyőződése, hogy a szövetség képes a változásra, ám ehhez erőt kell adni neki, és ezt voksainkkal tehetjük meg december 11-én. Miklós Zoltán, a szenátori lista második helyezettje kampánytapasztalatairól számolt be, minden községközpontba, városba eljutottak, igyekeztek tolmácsolni üzenetüket, meghallgatni a gondokat-bajokat, tapasztalatuk szerint az emberek nagyon pozitívan fogadták a szövetség megváltozását.  Grüman Róbert kifejtette, a jelenlegi törvény tulajdonképpen megtiltotta a valós kampányolást, próbáltak élni az adott lehetőségekkel, 200 ezer szórólapot és 60 ezer megyei kampányújságot juttattak, juttatnak el a választókhoz, 20 ezer személyt hívtak fel telefonon megyeszerte, és folytatják ezt a következő napokban, Sepsiszentgyörgyön kívül is. A városokban a polgármesterek, az önkormányzati képviselők telefonálnak, falvakra Tamás Sándor tanácselnök üzenetét juttatják el hangfelvételről.
Megélhetési románok Székelyföldön
Nehéz Székelyföldön román partnert találni, akivel az autonómiáról egyeztetnének – fejtette ki Antal Árpád, aki két példával is alátámasztotta kijelentését. Egyrészt felidézte, hogy Horia Grama SZDP-s képviselő múlt héten egy választási műsorban kijelentette: a rendőröknél alkalmazott eljáráshoz hasonlóan 25 százalékos bérpótlékot kellene adni azoknak a tanároknak, akik ide jönnének románt tanítani. Eddig is sejteni lehetett, hogy létezik egy „Har–Cov-pótlék”, de lám, ez most már hivatalosan is kimondatott – fejtette ki, majd hozzáfűzte, hogy sokan azért kapnak e térségben 25 százalékkal nagyobb fizetést, mert ők románként szolgálják ezt az államot, nem csoda hát, hogy meg sem hajlandóak hallgatni az autonómia mellett szóló érveket, hisz az megfosztaná őket ettől a többlettől. Másik példájával a prefektus tevékenységére tért ki: Sebastian Cucu tavaly ősszel 10 ezer lejre bírságolta őt polgármesterként az ingatlan-visszaszolgáltatások késleltetéséért, és most önkényesen elrendelte számlája zárolását is, pedig az ügy per alatt van, még nem született ítélet. Kikérte a minisztériumok, bukaresti szakhivatalok véleményét, az eddigi válaszokból az derül ki, még egyetlen polgármestert sem büntettek meg ilyesmiért, ugyanakkor az is tudható, hogy ez a bírság volt Cucu bosszúja, amiért tavaly szeptember 8-án (a Sepsiszentgyörgyre 1944-ben bevonuló román csapatok évfordulója) nem engedélyezték a román zászló kitűzését a városházára. Kicsinyes és törvénytelen gesztus a személyes számlák zároltatása, ezt a pénzügyi igazgatóság is belátta, és három nap alatt orvosolta a hibát – mondotta Antal Árpád.
Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megoldásokat keresnek értékes kastélyok megmentésére
Bemutatták a vargyasi Daniel-kastély és az alsórákosi Sükösd–Bethlen-kastély újjáélesztésére kidolgozott projektötleteket Olaszteleken, az egyhetes Kastély Formula elnevezésű műhelytábor zárórendezvényén.
A kolozsvári PONT Csoport partnerségben a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesülettel szervezte meg a tábort a Kastély Erdélyben program keretében az olaszteleki Daniel-kastélyban. Az interdiszciplináris táborban 37 székelyföldi fiatal 5 szakértő vezetésével kreatív és innovatív megoldásokat dolgozott ki a vargyasi Daniel-kastély és az alsórákosi Sükösd–Bethlen-kastély újjáélesztésére.
Az ötletek között szerepelt többek között, hogy a két kastélyban, illetve azok környezetében kulturális központot, élményparkot, gyógyászati központot, kastélyhálózatot, mesterségek iskoláját és kalandjátékközpontot hozzanak létre. A tervekben a térség társadalmi problémáinak –munkanélküliség, fiatalok elvándorlása – megoldására, a turizmus és a gazdaság fejlesztésére, helyi természetes adottságok használatára, az önkéntesség népszerűsítésére, a kikapcsolódási és művészeti programok bővítésére, a helyi gasztronómia népszerűsítésére, illetve a hosszú távú fenntarthatóságra fókuszáltak, számol be a megyei önkormányzat sajtóirodája. A projekttervek részletes bemutatása 2017 áprilisában lesz Sepsiszentgyörgyön a Kastély Erdélyben – fejlesztési modellek a vargyasi és az alsórákosi kastélyok revitalizációjára című konferencia keretében.
A zárórendezvényen Grüman Róbert, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke a PONT Csoporttal kötött partnerség fontosságáról beszélt, hangsúlyozta, a megyében több mint 160 kúria van, ezek közül sok már bekerült a turisztikai körforgásba. A Kastély Formula tábort és a konferenciát abból a 105 ezer lejes kiegészítő támogatásból szervezik, amelyet a PONT Csoport júliusban nyert a Kastély Erdélyben program folytatására az izlandi, liechtensteini és norvég alapokból, a Kulturális és Természeti Örökség Megőrzése és Felélesztése Programon keresztül. A program célja egy olyan stratégia és hálózat kialakítása, amely az erdélyi kastélyok és kúriák hosszú távú gazdasági és társadalmi fenntartható hasznosítását szolgálja.
Bíró Blanka Krónika (Kolozsvár)

Kiváló ötletek születtek
Véget ért az egyhetes Formula-tábor 
A projektötletek bemutatásával zárult az egyhetes Kastély Formula-műhelytábor, amelyet a kolozsvári Pont-csoport a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesülettel partnerségben szervezett december 9–15. között az olaszteleki Daniel-kastélyban.
A táborban 37 székelyföldi fiatal 5 szakértő vezetésével a vargyasi Daniel-kastély és az alsórákosi Sükösd–Bethlen-kastélyok újjáélesztési tervein dolgozott. A zárórendezvényen az öt csapat által kidolgozott projektötleteket a résztvevők pár sorban összegezték. 
Az ötletek között szerepelt kulturális központ, élménypark, pihenési és gyógyászati központ, kastélyhálózat, mesterségek iskolája és kalandjáték-központ létrehozása is a két említett kastélyban, illetve azok környezetében. A tervek változatosak és szerteágazóak, de kivétel nélkül a térség társadalmi gondjainak – a munkanélküliség, a fiatalok elvándorlása – megoldására, a turizmus és a gazdaság fejlesztésére, a kikapcsolódási és művészeti programok bővítésére, a helyi gasztronómia népszerűsítésére, illetve a hosszú távú fenntarthatóságra fókuszáltak. 
A terveket 2017 áprilisában mutatják be részletesen Sepsiszentgyörgyön, a Kastély Erdélyben – fejlesztési modellek a vargyasi és az alsórákosi kastélyok revitalizációjára című konferencián.
– Öröm számunkra, hogy a Kastély Erdélyben csapata Háromszéket választotta a Formula-tábor helyszínéül. Megyénkben több mint 160 kúria van, ezek közül már sok visszakerült a turisztikai körforgásba. Éppen ezért fontos, hogy megszületett egy partnerség a Pont-csoport és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület között, amely erősíthette ezt a rendezvényt – nyilatkozta Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsa alelnöke.  Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Kapcsolat a szórvány és Székelyföld között
Megyék közti kulturális együttműködésről egyeztettek a hétvégén a háromszéki Árkoson.
Az Összetartozunk székely- szórvány program már hetedik éve működik, eddig több száz programot szerveztek, és ennek keretében egyeztettek a hétvégén Kovászna Megye Tanácsának szervezésében a háromszéki, Brassó, Fehér, Hunyad, Szeben és Máramaros megyei programfelelősök.
A múlt évben tovább bővült a partnerség, megszervezték az első Fogarasi Magyar Napokat, egy olyan településen, ahol a kilencvenes évek elején még 126-an tanultak magyarul, most viszont már nem létezik magyar anyanyelvi oktatás – számolt be Grüman Róbert Kovászna Megye Tanácsának alelnöke. Elmondta, 1910-ben még nem számított szórványnak Fogaras, hatezer lakosából négyezer volt magyar, mára viszont jóformán teljesen felszívódott az alig száz éve még erős közösség, a 45 ezer lakosból alig ezer magyar.
Kun-Gazda Kinga-Viola, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum pedagógusa arról beszélt, hogy az együttműködés keretében a Kovászna megyei minta alapján hatékonyabbá szeretnék tenni a Hunyad Megyei Értéktár Bizottság tevékenységét, dokumentálva és széles körben ismertetve Hunyad megye kiemelkedő értékeit.
A szórványmegyékben nagy igény van a néptánc-oktatásra, Kovászna megye szakmai támogatást nyújt, kiképezik vagy fejlesztik azokat a közösségi vezetőket, akik a néptánc- csoportok irányítását felvállalják – mondta Kiss Csilla a szórványprogram háromszéki koordinátora. Eldöntötték, hogy szeptemberben Háromszéken bemutatják a szórványmegyék kulturális értékeit.
Bíró Blanka

Székelyhon.ro

Folytatódik a Székely–Szórvány partnerség
Ismertetni a szórványvidékek kulturális értékeit!
Hunyad megyéből kéttagú küldöttség vett részt a hétvégén a Székely Szórvány partnerség első idei egyeztető találkozóján, a háromszéki Árkoson.
A tömbvidék és a szórványközösségek együttműködését szorgalmazó, RMDSZ által kezdeményezett program ezelőtt hét esztendővel indult, és gyümölcseként több száz olyan kulturális esemény említhető, mely nagyban hozzájárult az erdélyi magyar identitás erősítéséhez.
A Kovászna Megyei Tanács által szervezett hétvégi konferenciának az Árkosi Felnőttoktatási Központ adott otthont, ahol Brassó, Fehér, Hunyad, Szeben és Máramaros megyék magyar közösségeinek képviselői egyeztettek a háromszékiekkel az idei közös kulturális programokról
A találkozó alkalmával, Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke megerősítette: A székely–szórvány program valódi közösségépítő, identitáserősítő partnerség, amelyet Kovászna Megye Tanácsa a továbbiakban is prioritásként kezel.
A partnerségben már hagyománnyal rendelkező szórványmegyék mellett első ízben képviseltette magát az egyeztetésen Máramaros megye magyar közössége. Tavaly Fogaras jelentette az új színfoltot a székely-szórvány együttműködésben, melynek köszönhetően sikerült megszervezni az első Fogarasi Magar Napokat, egy olyan településen, ahol száz év alatt 2 százalékra csökkent a hajdan többségi magyar lakosság aránya. A partnerség keretében nyújtott támogatásnak köszönhetően azonban feléledt a kultúrélet Fogarason.
Kiss Csilla, a Kovászna Megyei Tanács szórványfelelőse elmondta: a háromszékiek idén is felvállalják a szórványbeli közösségek művelődési életének támogatását, és a feltérképezett igényeknek megfelelően különös figyelmet kívánnak fordítani a néptáncoktatásra, elsősorban a helyi közösségszervezők ilyen irányú képzésére.
Hunyad megyét Kun-Gazda Gergely és Kun-Gazda Kinga képviselte a találkozón. Utóbbi, a megyei Nőszervezet elnökeként, illetve a Téglás Gábor Elméleti Líceum pedagógusaként elmondta: A több éve működő partnerségben a résztvevő felek egyaránt nyertesek szellemiekben. Az együttműködés keretében ebben az évben még hatékonyabbá szeretnénk tenni a Kovászna megyei minta alapján a Hunyad Megyei Értéktár Bizottságnak a tevékenységét, amelynek célja a Hunyad megyei kiemelkedő értékek dokumentálása és széles körű ismertetése, azok éltetése, népszerűsítése és hasznosítása. Ennek értelmében szeptemberben Háromszéken sor kerül a szórvány megyék kulturális értékeinek bemutatására, ezzel is hozzájárulva a partnerség erősítéséhez.
Ami pedig a kapcsolat Hunyad megyei vetületét illeti, a háromszéki megbeszélés értelmében a helyi magyar közösségek idén is vendégül láthatnak majd háromszéki néptáncegyütteseket, kórusokat, színtársulatokat és kézműveseket. Az erre vonatkozó helyi egyeztetésre e héten kerül sor – tájékoztatott az árkosi találkozót követően Kun-Gazda Kinga Viola.
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad)

Folytatódik a szórványprogram
Hetedik éve tart az Összetartozunk: Székelyföld–Szórvány Partnerségi Program, mely a szórványban élő magyarság felkarolását célozza. Időközben a program bővült, mára már felöleli a Brassó, Fehér, Hunyad, Szeben és Máramaros megyében élő magyar szórványközösségeket. A hétvégén Kovászna Megye Tanácsának szervezésében az Árkosi Felnőttoktatási Központban egyeztettek a programfelelősök.
Elhangzott, hogy az elmúlt időszakban több száz programot szerveztek a partnerség jegyében. A legújabb nagy horderejű megvalósítás az első Fogarasi Magyar Napok tavalyi megszervezése. 1910-ben Fogaras hatezer lakosából négyezer magyar volt, s csak kétezer román, mára viszont jóformán teljesen felszívódott az alig száz éve még erős közösség, a 45 ezer lakosból alig ezer magyar. A kilencvenes évek elején még 126-an tanultak magyarul, mára viszont már nem létezik magyar anyanyelvi oktatás. A múlt évi sikerre építkezve, idén májusban újra megszervezik a programot – közölte a megyeháza sajtóirodája. Kun-Gazda Kinga, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum pedagógusa elmondta, az együttműködés részeként ebben az évben még hatékonyabbá szeretnénk tenni a Kovászna megyei minta alapján a Hunyad Megyei Értéktár Bizottság tevékenységét, amelynek célja a Hunyad megyei kiemelkedő értékek dokumentálása és széles körű ismertetése, azok éltetése, népszerűsítése és hasznosítása. Kiss Csilla Emese, Kovászna Megye Tanácsának munkatársa, a szórványprogram koordinátora tapasztalata szerint a szórványközösségekben nagy az igény a néptáncoktatásra, ennek érdekében szakmai támogatást nyújtanak oktatók képzésére. Grüman Róbert alelnök biztosította a feleket arról, hogy Kovászna Megye Tanácsa nagy fontosságot szentel a közösségépítő, identitáserősítő partnerségnek, és támogatásukkal több kulturális rendezvényre kerül sor az év végéig a szórványközösségekben. Az együttműködés eredményeképpen szeptemberben Háromszéken bemutatják a szórványközösségek kulturális értékeit.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)