„Bámulom, miként albérlőként vagy főbérlőként belém költöznek a köznapok”
Identitásról kérdésekkel Fideliusszal Barbarossásan
Kétnyelvű, nem annyira prózát, mint inkább hosszúra sikerült verset kínáló könyvet mutattak be pénteken este az Insomnia Kávézóban: Márkus-Barbarossa János törperegénynek nevezi Fidelius című kötetét. A beszélgetés is két nyelven folyt, magyar részről Farkas Wellmann Endre író-költő méltatta a kötetet, románul pedig Claudiu Groza, a Tribuna újságírója.
Aki ismeri az Insomnia színesen furcsa, néha enyhén szürreálisnak ható hangulatát, az nem lepődött meg, amikor a nagyszakállú, mókás szerzőt megpillantotta a bemutatóra kialakított emelvényen. A szerző, Márkus-Barbarossa János nem elsőkötetes az erdélyi magyar irodalomban. Eddig kilenc, általa említésre méltónak vélt kötete jelent meg, ezek mellett azonban más területeken is tevékenykedett. Munkái közé sorolhat több tucat dalt – szövegestől –, de meg kell említenünk azt a 389 hangszert, amit ő készített, vagy a már ezres számú grafikáját, festményét is. Színes személyiség ült egy színes helyen csendben hallgatva, amint a mellette ülő két férfi a munkájáról beszél.
Már a címben találkozunk a regény legjelentősebb szereplőjével, Fideliusszal, a kilencvenes évek elején hazatérő fiatallal. Farkas Wellmann Endre szerint a mű úgy beszél az identitásról, hogy kérdéseket hagy bennünk. Az olvasó átverhető, ha arra vár, hogy válaszokat kap a benne felmerülő kérdésekre, de legalább megmarad a véleményalkotói szabadsága. Farkas Wellmann Endre hozzáfűzte: a könyv minden szereplője valós személyiség. Marhaságainkból könyvek születnek, amiket majd irodalomként vehetünk elő. Pont ezért a könyv üzenete lehet az is, hogy múlik az idő. Rajtunk áll, hogy mi történik ezzel az idővel.”
A regény szóhasználata igazán különleges, a szerző saját újításaival tűzdelve. „Ön igyekezett belénk sulykolni – néhányunkba, akik hajlandók voltunk szavai mögé sundítani –, hogy ama magunkfajta embermény veleszületett alapállapota akaratának értelmét is felfedezni…” – olvasható a regény első pár oldalán Fideliusnak a professzorához írt levelében. Műfajilag talán nehezen besorolható munka a pénteken bemutatott könyv. „Utólag bevallom, ez nem próza, sokkal inkább hosszúra sikerült vers. Kordokumentum, mely azzal mond sokat, hogy nem akar semmi nagyot mondani” – jelentette ki a szerző.
A regény néhány részletének felolvasása után a szerző dedikálta munkáját, majd folytatódott a beszélgetés könyvről, irodalomról, életről, insomniás hangulatban, hagyva, hogy belénk költözzenek a köznapok.
Kristály Bea
Szabadság (Kolozsvár),

Az eurorégió színházait összekötő Határutak
Határutak címmel hiánypótló kiadványt mutattak be vasárnap a Temesvári Eurorégiós Színház Találkozó (TESZT) keretében, amelynek célja a régió színházi kultúrájának a bemutatása, illetve egy minél teljesebb színházi adatbázis létrehozása.
A bemutatón Balázs Attila színházigazgató, a kötet kiadója elmondta: a Határutak a tavalyi TESZT keretében megtartott régiós színházi konferencia nyomán született meg, ahol a térség színházainak a képviselői elhatározták egy eurorégiós színházi munkacsoport létrehozását is, de utóbbi különböző okokból még nem valósult meg. Megszületett azonban a Határutak, egy többnyelvű színházi kiadvány, amelynek része egy régiós (és nemcsak) színházi körkép, egy interjúkat tartalmazó fejezet a színházak közötti együttműködésekről, egy drámafordításokat tartalmazó fejezet és végül egy színházi adatbázis. A kiadvány az eurorégió főbb nyelvein (magyar, román, szerb) íródott, a közös nyelv azonban az angol.
A kötet szerkesztője Varga Anikó, aki Gálovits Zoltánnal közösen kidolgozott koncepció alapján szerkesztette meg a Határutakat. „A hiánypótló kiadvány a térség magyar, román, német és szerb színházi kultúráját hivatott egymáshoz közelebb hozni – mondja a Határutak előszavában Gálovits Zoltán –, úgy gondoljuk, hogy valós, sokak által megfogalmazott igénynek tettünk eleget, amikor eldöntöttük, hogy az egyre jelentősebb Temesvári Eurorégiós Színház Találkozó megszervezésével párhuzamosan egy olyan kiadványt is létrehozunk, amelyben teret biztosítunk az elmélyültebb tanulmányoknak, elemző írásoknak, interjúknak. Reméljük, ezáltal olyan hagyományt teremtünk, amely beépül a köztudatba és a TESZT-hez hasonlóan meghatározó tényezőjévé válik a térség színházi életének, hiszen ugyanazzal a céllal hoztuk létre mindkettőt.”
A Határutak bemutatóján Gálovits Zoltán azt is elmondta: tervben van egy online felület létrehozása, ahol a kiadványban közölt írások megjelennek, kiegészülve egy eseménynaptárral, az állandóan frissíthető, aktualizálható színházi adatbázissal és egy dinamikusabb felülettel, ahová rövidebb színházi hírek is felkerülhetnének.
A kötet szerzői közül Daniela Magiaru és Claudiu Groza színikritikusok is részt vettek a bemutatón, akik egyetértettek azzal, hogy hiánypótló kiadvány született, amely hozzájárul a régió különböző nyelvű színházai közötti együttműködések bővítéséhez, egymás jobb megismeréséhez. A Határutak című színházi kiadványt ingyen megkaphatják a régió kulturális intézményei, színházi szakemberei.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)

Tripla siker A nyugalomnak Sepsiszentgyörgyön
Három kategóriában jutalmazták a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának A nyugalom című előadását szerdán este Sepsiszentgyörgyön, az Atelier Nemzetközi Színházi Fesztivál díjkiosztó ünnepségén.
A Bartis Attila azonos című műve nyomán készült produkció elnyerte a legjobb előadásnak járó nagydíjat, az Atelier-trófeát, Radu Afrimot a legjobb rendezésért, B. Fülöp Erzsébet színművészt pedig a legjobb női alakításért részesítette elismerésben a szakmai zsűri (Claudiu Groza, Oana Stoica, Cristina Rusiecki, Radu Dinulescu, Marius Deac).
Szabadság (Kolozsvár)