Elvetették a nemzetállamiság kiiktatását
Már első ülésén elvetette az alkotmánymódosítás kidolgozásával megbízott parlamenti bizottság az RMDSZ javaslatát, amely módosította volna az alaptörvény első cikkelyét, kiiktatva abból a nemzetállam kifejezést, amely kizárja az államalkotó tényezők közül a kisebbségeket.
Nem vetette el ugyanakkor, viszont egy későbbi ülésre halasztotta annak a javaslatnak a megvitatását, amelynek értelmében ugyanebben a cikkelyben államalkotó tényezőnek ismernék el a kisebbségeket. Crin Antonescu, a bizottság és a szenátus liberális elnöke elfogadhatónak nevezte a javaslatot, és Toni Greblă, a felsőház jogi bizottságának elnöke is támogathatónak minősítette, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy az jelenlegi formájában elfogadhatatlan, ezért az RMDSZ-nek át kellene dolgoznia. Ovidiu Ganţ, a kisebbségek képviselője jelezte: különbséget kellene tenni az őshonos és a bevándorló kisebbségek között. Petre Roman kormánypárti képviselő, volt miniszterelnök megpróbálta elvenni a javaslat élét, arra hivatkozva, hogy a román államot az állam intézményei alkotják, tehát a kisebbségeket csak a román állampolgárok közösségének részeként lehet meghatározni. "Jövő héten újratárgyaljuk a javaslatot és azt is, hogy az első cikkelyben van-e a helye vagy a nemzeti kisebbségekről szóló hatodik cikkelyben" - tájékoztatta az MTI-t a munkában részt vevő Márton Árpád parlamenti képviselő.
Balogh Levente

Márton Árpád nem akarja, hogy visszatérjen a Ceaușescu-korszak
Márton Árpád RMDSZ-es és Toni Greblă szociáldemokrata képviselő indítványára módosult úgy a szombaton életbe lépő büntető eljárásjogi törvénykönyv (Be.), hogy az ügyészek csak a bűnvádi eljárás elkezdése – azaz a gyanúsított értesítése – után fordulhatnak titkos adatszerzési módszerekhez – például telefonlehallgatáshoz – egy bűncselekmény feltárása érdekében – írja a Mediafax.
Mint ismert, a módosítás ellen a legfelsőbb bíróság, az ügyészség és az államfő is tiltakozott, mert szerintük jelentős mértékben megakadályozza a bűnüldözést Romániában. Fölöslegessé teszi ugyanis egy gyanúsított lehallgatását, ha már tudja, hogy bűnvádi eljárás zajlik ellene.
Márton Árpád a Mediafaxnak elmondta, azért nyújtotta be korábban a módosító indítványt, mert nem szeretné, ha visszatérnének a rendszerváltási idők, amikor bárkit lehallgathattak. „Jogállamban szerintem az a természetes, ha csak a bűnvádi eljárás megkezdése után, bírósági engedéllyel hallgatják le a gyanúsítottakat. Nem akarom, hogy visszatérjen a Ceausescu-korszak, amikor mindenki a lehallgatástól tartott” – mondta a hírügynökségnek.
A korábbi büntető eljárásjogi törvénykönyv lehetővé tette, hogy az ügyészek még a bűnvádi eljárás elkezdése előtt titkos adatszerzési módszerekre – például lehallgatásra, megfigyelésre – kérjenek engedélyt a bíróságtól egy bűncselekmény feltárása érdekében. Ehhez a vádhatóságnak bizonyítania kellett a gyanú megalapozottságát. A titkos adatszerzést csak korlátozott időre és súlyos bűncselekményekek esetében engedélyezte a bíróság. Ez az eljárás egyébként az Európai Unió tagállamaiban, köztük Magyarországon is.
maszol/mediafax,

Korrupciógyanús alkotmánybíró
Bűnvádi eljárást indított a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Toni Greblă alkotmánybíró ellen, akit befolyással való üzérkedéssel és bűnszövetkezetben való részvétellel gyanúsítanak. Az alkotmánybírót rendőrök vitték be az ügyészségre, ahol közölték vele, hogy mivel gyanúsítják, majd szabadon távozhatott. Előzetes letartóztatásához vagy bíróság elé állításához a szenátus jóváhagyására van szükség, mert az SZDP-s Greblăt 2013-ban a szenátus választotta az alkotmánybíróság tagjává.
Toni Greblă az egyik leggazdagabb olténiai üzletember, az ügyben szintén gyanúsítottként szereplő Ion Bircină lányának násznagya. A vádhatóság azzal gyanúsítja az alkotmánybírót, hogy befolyása latba vetésével segítette Bircină üzleti tevékenységét, amiért egy luxusautót és telefont kapott használatba annak egyik cégétől. Az ügyészség szerint Greblă valójában társtulajdonosként, cégvezetőként vett részt egy Gorj megyei struccfarm üzemeltetésében, mivel azonban ez összeférhetetlen volt szenátori, majd alkotmánybírói státusával, ezt vagyonnyilatkozatába nem foglalta bele. A gyanú szerint Greblă már alkotmánybírói mandátuma idején segédkezett több, Oroszországba irányuló exportszállítmány vámnyilatkozatának meghamisításában, amellyel az Európai Unió elleni orosz húsembargót játszották ki. A korrupcióellenes ügyészség tegnap Bircinăt is előállította. Kihallgatása előtt azt mondta az újságíróknak: sosem vesztegetett meg senkit, csak okos fiú volt, és így annyi pénze van, hogy nem is tudja, mit kezdjen vele. Arra a kérdésre, hogy Greblănak is adott-e belőle, azt mondta: csak természetes, hogy a családban kisegítik egymást. A Greblă ellen felmerült korrupciógyanú megrendítheti az alkotmánybíróságba vetett bizalmat. A taláros testület nem az igazságszolgáltatás része, hanem a jogszabályok felett gyakorol alkotmányossági kontrollt, önálló testület, határozatai megfellebbezhetetlenek. Az alkotmánybíróság közleményben reagált a testület tagja ellen indított bűnvádi eljárás hírére. Emlékeztetnek, hogy Greblăt is megilleti az ártatlanság vélelme, mandátumát akkor függeszthetik fel, ha vádat emelnek ellene, vagy ha előzetes letartóztatásba helyezik, és megbízatása akkor szűnik meg, ha jogerősen elítélik.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Hírszerzési attak
Legutóbb 2012-ben, a Traian Băsescu akkori államfő leváltását célzó második népszavazás idején nehezedett akkora politikai nyomás a bukaresti alkotmánybíróságra, mint napjainkban.
Akkor a taláros testületen múlt, hogy az elnök visszatérhetett a Cotroceni-palotába, az alkotmánybírák ugyanis kimondták: a referendum érvényességéhez elengedhetetlen a választói névjegyzékben szereplők többségének részvétele.
A népszavazás érvényességi küszöbét megszüntető kétharmados balliberális hatalom annyira zokon vette a talárosok döntését, hogy megpróbálta megnyirbálni a testület hatáskörét. Az alkotmánybírák azonban a Velencei Bizottságnál és más európai intézményeknél panaszolták be a Ponta-kormányt, az alkotmányosság felszámolására irányuló törekvésként értelmezve a hatalom ellene irányuló támadásait. Brüsszeli nyomásra aztán Pontáék „leszálltak” a taláros testületről, és lemondtak az intézmény működésének „megreformálását” célzó elképzelésükről.
Most ismét az Európai Bizottsághoz szaladtak panaszkodni az alkotmánybírák, ezúttal azonban az információbiztonsági törvény elutasítása kapcsán őket ért támadások miatt. A Nagy Testvér-törvényekként elhíresült jogszabályok elmeszelése nyomán tapasztalt fenyegetések hatására a talárosok egyike azt üzente Brüsszelnek, hogy Romániában veszélyes hivatásnak számít alkotmánybíróként tevékenykedni.
Miközben segélykiáltása minden bizonnyal nem marad visszhang nélkül, kérdéses, hogy milyen következményei származhatnak ebből a támadó félnek. Amely nem más, mint a megfigyelési törvények visszautasítását a nemzetbiztonság elleni „merényletként” tálaló titkosszolgálat, amelynek parancsnoka gyakorlatilag felelőtlen, hozzá nem értő hivatalnokocskákként festette le az alkotmánybírákat.
A SRI igazgatója tulajdonképpen azzal vádolta a testület tagjait, hogy erkölcsileg ők tehetők felelőssé egy esetleges romániai terrortámadás bekövetkezte esetén. Úgy fest, a hatalma kiterjesztése érdekében mindent elkövető hírszerzés teljes pályás letámadásba fogott.
Még az sem kizárt, hogy ezt szolgálja Toni Greblă alkotmánybíró feltételezett korrupciós ügyének múlt heti kiteregetése is, amely nagymértékben hozzájárul a taláros testület hiteltelenítéséhez.
Rostás Szabolcs |
Krónika (Kolozsvár)

Az EU parancsára!
Megáll az ész, és visszanéz. Mindenki mondja a véleményét, anélkül hogy legalább az alkotmányba pillantana. Nem vagyok honatyapárti, sőt, mert tényleg sok közöttük a korrupt. Ítéljék is el őket, mert a mentelmi jogukat illetően azt mondja a legfőbb törvény 72. szakaszának 2. cikkelye: „A képviselők és a szenátorok ellen nyomozás folytatható, és büntetőjogi bíráskodás elé küldhetőek olyan cselekményekért, amelyeknek nincs közük a mandátumuk gyakorlásában leadott szavazataikhoz vagy kifejezett politikai véleményeikhez, de nem vethetőek alá motozásnak, nem vehetők őrizetbe vagy nem tartóztathatók le anélkül, hogy az érintett meghallgatását követően az a ház, amelynek a tagja, jóváhagyását adta volna.” Tehát rábólintás nélkül nem lehet bilincses sétákat tetetni velük a nép tapsa közepette. Ennyi.
Most is fülembe csengenek Frunda Györgynek az alkotmány tárgyalásakor mondott szavai, hogy azért van szükség ilyesféle mentelemre, hogy jogszolgálati túlkapással, mondvacsinált okokból ne lehessen a megválasztott testületet „mesterségesen” lecserélni. És ne fordulhasson elő olyasmi, mint ami legutóbb Toni Greblă volt alkotmánybíróval megesett, hogy megbilincselése, börtönbe vetése, meghurcoltatása és leváltása, karrierjének kerékbetörése után a törvényszék kimondja: semmi sem igaz abból, amit az ügyészek a fejére mondtak. A hágai ítélet után biztosan fizetni fogunk ezért, mint amiképpen le kell majd perkálnunk a pénzt a törvényszék által meghurcolt, de perüket nyert vámosoknak is, akikről kiderült, hogy a Macovei-banda a korrupcióellenes harcot akarta bizonygatni velük az EU nagyjai előtt…
Folyik tehát Romániában a hazugok harca. De hogy ebbe a külföld is belemászik, az nem éppen tisztességes, főleg azért, mert ők sem lapozták át az alkotmányt. Nem értem, hogy a román parlament egy-egy hibás vagy nem hibás lépésére mi jogon horkannak fel szinte azonnal bizonyos nagykövetek. Mint amiképpen legutóbb az egyesült államokbeli, a nagy-britanniai és hollandiai ejnye-bejnyézte le a román szenátus döntését. Bezzeg a székelyek autonómiaigényére nem voltak ilyen érzékenyek. És nem fura, hogy Romániában törvény előtt a Microsoft-ügy… egyetlen microsoftos nélkül?
Román Győző
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Kilenc év Dózsa trónján (Könyvbemutató Kovásznán)
A Fábián Ernő Népfőiskola meghívására Kovásznán bemutatta legújabb, Egy alkotmánybíró hétköznapjai című kötetét Puskás Bálint nyugalmazott alkotmánybíró. A találkozóra szerda délután a városi művelődési ház Ignácz Rózsa Termében került sor, mely megtelt az érdeklődőkkel.
Balogh Zoltán lelkész, a népiskola vezetője köszöntőjében hangsúlyozta: a találkozó rendhagyó, van néhány olyan eleme, mely nem megszokott a népfőiskola előadásain. Többek között arra utalt, hogy a szerző az Egy alkotmánybíró hétköznapjai című kötetének dedikált példányai utáni bevétel teljes összegét a Boldog Apor Vilmos Gyermekvédelmi Központ számára ajánlotta fel. Az sem volt mindennapi, hogy az otthon zenekara, a SICTon Kolozsi István vezetésével rövid koncerttel kedveskedett a vendégnek, a résztvevőknek.
Puskás Bálint életútjáról, munkásságáról, az általa írt könyvekről Bedő Ferenc beszélt, majd Gyerő József polgármester jogászként, a szakmai oldalt is figyelembe véve ismertette a szerző harmadik kötetét. Sok értékes, közlendő tényt, megvitatandó témát tartalmaz, mindez úgy megfogalmazva, összeállítva, hogy semmiképp ne sértse a bírói titoktartás szabályait. Jogászoknak, szakembereknek is szól, de közben közéleti kérdésekről rántja le a leplet – fogalmazott a polgármester.
Puskás Bálint kijelentette: számára nem újabb bársonyszéket jelentett az alkotmánybíróság (mint ahogy tisztségbe iktatásakor sokan emlegették), Dózsa György trónja volt az ott eltöltött kilenc év. Feszült helyzetekben „székely észjárással” gondolkodott, érvelt, miközben sok volt a nyomás, a vád, kihallgatásokon kellett megjelennie. A feszült helyzetekre hivatkozva Gyerő feltette a kérdést: voltak-e félelmei alkotmánybíróként? Kezdetben nem, egészen addig, míg rá nem jött, hogy létezik egy „háttérintézmény”, amely azt csinál, amit akar – válaszolta Puskás. A fenyegetettséget konkrétumokkal is példázta: a Román Hírszerző Szolgálat hatáskörének csonkítása utáni napon „elvitték” Toni Grebla bírótársát; megnyirbálták a korrupcióellenes ügyészség hatáskörét, másnap az intézmény vezetője nyilvánosan bejelentette, az alkotmánybíróknak is tudnak dossziét készíteni. Gyerő kíváncsi volt Puskásnak a kisebbségek alkotmányos jogai biztosítását illető véleményére is. Románia alkotmánya lehetővé teszi bármilyen kisebbségi jog biztosítását. A román alkotmány nem tiltja az autonómiát sem, az bármilyen formában működhet – mondta el véleményét Puskás Bálint. Hozzátette: a rosszindulat és a félelem az, ami meggátolja a román politikusokat abban, hogy az autonómiáról beszéljenek.
A bemutatót követően Puskás Bálint a könyvét dedikálta, tetszőleges összegű adomány ellenében bárki megkaphatta a kötetet. Az adományok teljes összegét a Boldog Apor Vilmos Gyermekvédelmi Központ számára ajánlotta fel. Bokor Gábor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)