A felvidéki születésű történész, Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója a vele készült beszélgetésben kifejtette, a Benes-dekrétumok ügyében a jelenlegi szlovákiai ellenzéki és kormánypártok között konszenzus van a tekintetben, hogy ezt a történeti kérdést semmilyen formában sem szabad újra megnyitni, még a szlovákiai magyarok állampolgári egyenjogúságát kétségbevonó esetekben sem. Az elmúlt időszakban példátlanul elmérgesedett a magyar–szlovák államközi viszony, Robert Fico szlovák kormányfő az országból való kitiltással fenyegette meg Sólyom László államelnököt. A pozsonyi parlament szeptember 20-án határozatban megerősítette a II. világháború után született Benes-dekrétumokat. A kelet-közép-európai régióban a rendszerváltás óta többféle kísérlet történt a kétoldalú államközi kapcsolatok rendezésére. Az alapszerződések rendszerének volt konszolidáló hatása. Ennek pozitív hozadékát jelentik a kisebb-nagyobb hatékonysággal működő vegyes bizottságok. Magyarország a közös kormányülések kezdeményezésével, a közös fejlesztési, válságkezelési elképzelésekkel (utóbbiak közé tartozik pl. a Roma Évtized Programja) próbálja a politikailag és gazdaságilag gyorsan integrálódó tér kölcsönös előnyeit láthatóvá tenni. A látványos gazdasági eredményeket felmutató Szlovákia számára a biztos csehországi háttértámogatás lehetővé teszi, hogy a magyarországi kapcsolatokban érzékenyen reagáljon minden negatív jelenségre. A negatív trendben 1989 után csak átmeneti javulásokat lehetett regisztrálni. Az elmúlt fél- egy évben pedig többször is a diplomáciai mélypont felé közelített a két ország viszonya. Ebben a kontextusban a rendezetlen történeti viták, történeti gyökerű kisebbségi sérelmek, lezáratlan államközi problémák (Bős-Nagymaros kérdésére), bármikor elővehetőek, és a lokális etnikai konfliktusokkal párosítva azonnal rendszerbe állíthatóak. A két ország katolikus egyházának 2006. júniusi kölcsönös bocsánatkérése, Sólyom László és Ivan Gasparovic köztársasági elnökök elakadni látszó kezdeményezése, Göncz Kinga és Ján Kubis folyamatos kapcsolattartása jelentheti a továbblépés lehetőségét. Malina Hedvig ügye egyedülállónak tekinthető. Maga a szlovák miniszterelnök szeptember végén kormánya bukását előkészítő akcióként értékelte Malina Hedvig esetét. A saját ügyét mindvégig imponáló bátorsággal kezelő Malina Hedvig valószínűleg akkor jár a legjobban, ha sikerülne teljes egészében depolitizálni, és újrakezdett eljárás keretében végére járni az őt ért fizikai bántalmazásnak. Arra a kérdésre, mi a magyarázata annak, hogy Szlovákia parlamentje törvényerőre emelte a Benes-dekrétumokat, amely alapján Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették és kényszermunkára hurcolták őket a kollektív bűnösség elve alapján, Szarka László hangsúlyozta, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács láthatóan szeretné néhány szimbolikus döntéssel, törvénnyel korrigálni a két Dzurinda-kormány nyolc éve alatt kialakult toleránsabb nemzetiségpolitikai kontextust. Ennek politikai céljai között az MKP marginalizálása is szerepel. A jelenlegi kormány miniszterelnök-helyettese, a Szlovák Tudományos Akadémia egykori alelnöke, Dusan Caplovic az 1990-es évek végén már könyvet jelentetett meg arról, miként kellene „gátat emelni” az MKP szlovákiai politikai szerepvállalásának. A Selye János Egyetem, vagy a felvidéki magyar közoktatás elleni politikai támadások mögött elsősorban a kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt áll. Egy, Magyarországra, valamint a dél-szlovákiai, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági magyar közösségre kiterjedő reprezentatív szociológiai felmérés gyorsjelentése készül el a napokban, amelyet november 15-én mutatnak be. Ebből az látszik, hogy a dél-szlovákiai magyarok egyre nagyobb része tanul meg élni az Európai Unió által kínált munkaerő-piaci, tanulási, kapcsolattartási lehetőségekkel, ugyanakkor egyre tisztábban látja, hogy az Európai Unió önmagában semmit sem old meg. Szarka László Caplovic miniszterelnök-helyettes kérésére elvállalta cseh, lengyel és ukrán kollégákkal együtt a szakértői felkérést a szlovák kormány nemzetiségi tanácsában. A tanács lehetőséget teremt arra, hogy a szakértők különböző kezdeményezéseket tegyenek, amelyek a kisebbségek helyzetének különböző területeiről, a hiányzó jogi szabályozás lehetőségeiről adhatnak konkrét képet. A februárra tervezett első, tényleges munkaülésre szakmai javaslatot fog kidolgozni, amelyek elsősorban a kisebbségi törvény hiányából adódó tisztázatlanságokra, a kisebbségek politikai országos, megyei és lokális képviseletére, valamint a kisebbségi oktatásügy, kultúra helyzetére irányul. /Rostás Szabolcs: Eltüntetni a történelmi csontvázat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

November 14-én tartották Nagyszebenben a harmadik magyar-román közös kormányülést. Gyorsforgalmi út épül jövőre Nyíregyháza és Nagybánya között, Budapestet Bukaresten át Konstancával összekötő gyorsvasutat és a Nabucco-projekt keretében földgáz-vezetéket terveznek, 240 millió eurós uniós forrásból kötik össze újra közúttal-vasúttal a múlt században egymástól elvágott romániai és magyarországi szomszédtelepüléseket, hidak épülnek a Körösön és a Maroson, sokasodnak a közös beruházások, bővül a turizmus, az innovációs és az egyetemi együttműködés, folytatódik egyes tanintézmények közös finanszírozása, műemlékeket restaurálnak, emlékműveket állítanak és emlékhelyeket létesítenek vagy bővítnek közös erővel és kölcsönösen támogatják a kisebbségkutatást – lényegében ezekről állapodott meg a magyar és a román kormány. A harmadik közös kormányülés hangsúlyosan foglalkozott a romániai magyar és a magyarországi román közösség elvárásaival is. Calin Popescu Tariceanu és a román kormány tagjai katonai tiszteletadással fogadták Nagyszeben főterén a Gyurcsány Ferenc vezette magyar kormányküldöttséget. A magyar miniszterelnök a kora reggeli órákban találkozott a RMDSZ vezető politikusaival, akik a kormányüléssel kapcsolatos kérdések mellett az Európai Parlamenti választásokat megelőző kampányról is tájékoztatták őt. /Gyurcsány Ferenc: Előre kell menni, és építkezni kell. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, illetve a román Bel- és közigazgatási Reformügyi Minisztérium közös nyilatkozatot írt alá Romániának a schengeni térséghez való csatlakozása folyamatát támogató együttműködésről. E két tárca egy másik közös nyilatkozatot fogadott el a nagysebességű, az európai vasúti közlekedési hálózathoz kapcsolódó vasútvonal jövőbeni megvalósításáról a Budapest–Bukarest–Konstanca vonalon. A romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a magyar Miniszterelnöki Hivatal között jegyzőkönyv született a kisebbségvédelmi kutatások területére vonatkozó együttműködésről. Együttműködési megállapodás szól az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a román Fejlesztési, Középítkezési- és Lakásügyi Minisztérium között a két tagállam együttműködéséről a közös érdekeket szolgáló, európai forrásokból társfinanszírozandó projektek támogatására. Együttműködési memorandum jött létre a magyar Pénzügyminisztérium, valamint a román Gazdasági és Pénzügyminisztérium között az állami támogatási szabályok végrehajtása területén való munka összehangolásáról. További tíz témában is megegyeztek a felek, az erről szóló dokumentumok egy részét már aláírták vagy véglegesítették. Így a két ország együttműködik a jövőben a légtérrendészeti feladatok terén. Az oktatási együttműködésről is külön dokumentum szól. Többek közt eldöntötték, hogy közösen támogatják a marosvásárhelyi Bolyai Líceumot, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontot, a bukaresti Ady Líceumot. Feladatok együttes teljesítésében egyezett meg a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium a román Munkaügyi-, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztériummal. Közigazgatási megállapodást is tető alá hozott a két kormány. A további dokumentumok között szerepel az együttműködési jegyzőkönyv a magyar és a román igazságügyi minisztérium között. Szándéknyilatkozat rendelkezik az APEH és a román pénzügyigazgatási nemzeti ügynökség között az adóigazgatási együttműködésről, akárcsak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, illetve a román Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődési Minisztérium között a közös érdekű tevékenységekről. Munkaterv szabályozza a két ország egészségügyi tárcája közötti, jövő évre vonatkozó, határon átívelő együttműködést. A magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a román Közlekedési Minisztérium közös nyilatkozatot adott ki a magyar-román határon átvezető, közös érdekeltségű, alsóbbrendű utak infrastruktúrájának összehangolt kialakításáról, fejlesztéséről és korszerűsítéséről. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a román Hírközlési és Informatikai Minisztérium közötti protokoll a magyar-román hírközlési és informatikai stratégiai együttműködési program kialakítását irányozza elő. /Túllépve a retorikán. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./ Tizenöt megállapodást írtak alá a román–magyar kormányülésen. Magyarország január elsejétől megnyitja munkaerőpiacát a szakképzett romániai munkaerő előtt. Tariceanu kormányfő elvi alapon üdvözölte a magyar lépést, nyilatkozatából kiderült: nem ujjong különösebben a román munkaerő-exportért, hiszen Románia is munkaerőhiánnyal küszködik. A közös kormányülést másfél óra alatt befejezték. Gyurcsány Ferenc kormányfő Markó Béla RMDSZ-elnökkel találkozott, és károsnak nevezte az erdélyi magyar közösség megbontására irányuló törekvéseket. Hosszasabban ebédeltek, így végül elmaradt Gyurcsány Ferenc magyar és Calin Popescu-Tariceanu román kormányfő Nagyszeben felújított óvárosába tervezett sétája. Újságírói kérdésre válaszolva Gyurcsány kissé „beszólt” a Demokrata Pártnak, amely szerinte „az elnök pártja”, és amely akadályozza a kisebbségi törvény elfogadását. Felidézte: amikor megalakult a román többpárti koalíció, amely Traian Basescu államfő demokrata pártját is magában foglalta, még egység volt az akkori kormánypártok között a tervezetet illetően. A vendéglátó fél kínosan ügyelt arra, hogy szigorúan csak azt adják vissza a magyar félnek, amit egy évvel ezelőtt kaptak Budapesten. Így például a kormányülés elején tartott miniszterelnöki köszöntőket csupán a román közszolgálati tévé közvetíthette, tőlük vették át más csatornák is az anyagot. Előre lehetett tudni azt is, miben állapodnak meg a két ország kormányai. Göncz Kinga magyar külügyminiszter azt nyilatkozta, a budapesti küldöttség előre kész dokumentumokkal érkezett Nagyszebenbe, így a megállapodásoknak már csak az aláírása maradt hátra. /Mihály László: Szebenben nyit Budapest. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ A tervezett három óra helyett egyórásra rövidítették a találkozó időtartamát. Gyurcsány Ferenc elmondta, a két nép történelme során nagyon sok feszültség halmozódott fel, úgy lehet előrelépni, ha nem követjük el apáink hibáit, bűneit. „Ma már természetes, hogy Magyarországra különleges felelősség hárul a Kárpát-medence legnagyobb magyar kisebbsége, a romániai iránt, és fontos, hogy Bukarest ebben a törekvésben ne lásson többet, mint ami benne van” – hangoztatta. Calin Popescu-Tariceanu szerint a két ország viszonyában az összekötő kapocs szerepét töltik be a nemzeti kisebbségek. Kiss Péter magyar kancelláriaminiszter a vele készült interjúban arra a kérdésre, hogy elmúltak a kormány és a Magyar Szocialista Párt félelmei a 23 millió román munkavállalóval kapcsolatban, kijelentette, nem voltak félelmeik. Felmerült-e az erdélyi autonómiatörekvések kérdése a közös kormányülésen? – hangzott a kérdés. Napirendszerűen nem volt téma, válaszolta Kiss Péter. A magyar kormány álláspontja: az autonómia a többségi és kisebbségi nemzet közösen kialakított szándékának lehet eredménye. /Rostás Szabolcs: Nagyszebeni „egységcsomag”. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

Magyarországnak az az érdeke, hogy a szomszédos országokban a magyar közösségeknek erős képviselete legyen – mondta az ÚMSZ-nek és az Erdélyi Riport hetilapnak adott interjúban Göncz Kinga magyar külügyminiszter. Hangsúlyozta, nagyon jók a két ország közötti kapcsolatok és az együttműködés. Az erdélyi magyarság köreiben úgy érzékelik az emberek, hogy míg a Fidesz-kormány folyamatosan odafigyelt az erdélyi magyarokra, a szocialista-liberális kormány számára mintha kevésbé lenne fontos, hogyan boldogul ez a közösség, jegyzete meg az újságíró. Göncz Kinga cáfolta ezt, mondván, reméli, nem ezek a domináns hangok. Hozzátette: „nagyon fontos számunkra, hogy mi történik a határon túli közösségekkel, az erdélyi magyarsággal. Kicsit talán másképpen látjuk Magyarország és a magyar kormány szerepét, amint ahogyan a Fidesz-kormány látta. Egész Magyarország, a kormány, a koalíciós pártok elkötelezetten képviselték azt, hogy Románia az Európai Unió határain belülre kerüljön. Úgy véltük, hogy a közös értékrend, a fokozatosan eltűnő határok – és ez ügyben sok lépés megtörtént már – olyan lehetőségeket biztosítanak, perspektívákat nyitnak meg, melyeket korábban elképzelni sem tudtunk. Másrészt, amit nagyon erősen forszírozunk, a kormányülések nagy része erről szól: olyan határon átnyúló együttműködéseket kialakítani, melyek nyomán az embereknek élhetőbb lesz az élete – infrastruktúra, úthálózat-fejlesztés, munkahelyteremtés, beruházások, és még sorolhatnám. Természetesen beszélünk azokról a kérdésekről is, melyek a magyar identitás megőrzése, a kultúra, az oktatás szempontjából fontosak. ”Göncz Kinga elutasítja, hogy a schengeni övezet vasfüggönyt jelent. Nem lesz nehézkesebb a határátkelés. Vannak nehézségek Szerbia és Ukrajna vonatkozásában, ahol magyar közösségek élnek. Magyarország komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy legyen kishatárforgalmi lehetőség, ami összesen húsz euróért öt évre biztosít korlátlan határátlépést. Ezt az egyezményt megkötötték Ukrajnával. Noha a vízum térítésköteles, széles körben lehet térítésmentessé tenni – például nyugdíjasoknak, gyerekeknek vagy gyógykezelésre utazóknak. Magyarországnak az az érdeke, hogy a szomszédos országokban, ahol nagyszámú magyar közösség él, ennek erős képviselete legyen. Ez csak akkor lehetséges, ha egységes a közösség, mondta Göncz Kinga. Szerinte vannak olyan magyarországi politikusok, akik a megosztottságot segítik az egység helyett. /Simon Judit: „Ott kell lenni Brüsszelben!” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

Ján Mikolaj szlovák oktatási miniszter bejelentette: utasítást adott mindazon tankönyvek átírására, amelyben eddig csak magyar nyelven tüntették fel a szlovákiai helységneveket. Ján Kubis szlovák külügyminiszter november 16-án Párkányban még azt ígérte Göncz Kinga magyar külügyminiszternek, hogy a Szlovákiában használatos magyar tankönyvekből nem törlik a magyar helységneveket, és zárójelezve engedélyezik a magyar névalak megjelölését, ezzel szemben Ján Mikolaj oktatási miniszter két nappal később bejelentette: utasítást adott mindazon tankönyvek átírására, amelyben eddig csak magyar nyelven tüntették fel a szlovákiai helységneveket. A szlovákiai magyarok több hazai és nemzetközi egyezményben rögzített nyelvhasználati jogaival ellenkező szándékot a Magyar Koalíció Pártja (MKP) a magyarok status quojának megőrzéséről többször elhangzott ígéretek megszegésének tekinti. Robert Fico kormányfő azok után is kész volt a nemzetiségi jogok megőrzéséről beszélni, hogy kormányzása alatt, a kormány intézkedései nyomán, szűkült a jogok érvényesítésének lehetősége. Szigeti László, az MKP parlamenti képviselője emlékeztetett arra, hogy a készülő intézkedések ellentétesek a kisebbségvédelmi keretegyezmény, valamint az európai kisebbségek nyelvi jogait biztosító európai charta – Szlovákia által is ratifikált – rendelkezéseivel. Ezért, ha a szlovák kormány nem tesz le a jelzett törekvéseiről, az MKP az európai intézményeknél keres jogorvoslatot. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke kijelentette: „Szlovákiában szinte mindennapi jelenség, hogy a kormánykoalíció képviselőinek nyilatkozatai és a valóság között igen súlyos ellentmondások vannak. A legfrissebb bizonyítéka ennek az, hogy míg a miniszterelnök, Robert Fico és a helyettese, Dusan Caplovic megígéri, hogy a magyar tankönyvekben az eddigi gyakorlatnak megfelelően a kisebbségek nyelvén lehet használni a magyar történelmi helységneveket, az oktatási miniszter vasárnap a közszolgálati televízióban ezt megcáfolja, mert a maga részéről ezt elfogadhatatlannak tartja. ”Az oktatási miniszter megközelítése elfogadhatatlan, szögezte le Csáky. /B. T. : Szlovák helységnevek magyar tankönyvekben? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Az új ukrán–magyar kishatárforgalmi egyezmény alapján kiadott első kishatárforgalmi engedélyeket személyesen nyújtotta át december 18-án Göncz Kinga külügyminiszter az ungvári főkonzulátuson. „A magyar kormány arra törekszik, hogy a schengeni rendszerhez való csatlakozás minél kevésbé jelentsen akadályt a Kárpátaljával, Ukrajnával való kapcsolattartásban, a könnyítések egyike a kishatárforgalmi engedély is” – nyilatkozta a külügyminiszter. A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a határ ukrán oldalán mintegy 400-500 ezer embert érint a kishatárforgalmi egyezmény, köztük a közel 170 ezer fős kárpátaljai magyarság mintegy 90 százalékát. A kijelölt határövezetben élők a vízumhoz képest könnyített feltételekkel igényelhetik a határövezetben való tartózkodásra feljogosító engedélyt. Az engedély díja húsz euró. /Ungvárra nyitott Magyarország. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

Göncz Kinga külügyminiszter december 21-én fogadta a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) vezetőit a Külügyminisztériumban és jelképesen átadta nekik a tárca humanitárius segélyét. Megbeszélték, hogy miként lehet segítséget nyújtani ahhoz, hogy a moldvai csángómagyarok megőrizhessék nyelvüket és tovább tudják fejleszteni a csángó gyermekek nyelvtanulási lehetőségeit. Göncz Kinga fontosnak tartja, hogy a magyarországi alapítványok és az MCSMSZ együtt tudnak működni, mert így többféle forráshoz hozzáférhetnek. A jelképesen átnyújtott 2,5 millió forintos humanitárius segélyről azt mondta, hogy abból kétmillió forintot szánnak a Magyarfalu településen megrongálódott iskola felújítására, félmillió forintból pedig ajándékot küldenek a csángó gyerekeknek. Solomon Adrián, az MCSMSZ elnöke jelzésértékűnek nevezte megbeszélésüket. /Humanitárius segély a moldvai csángóknak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

Göncz Kinga külügyminiszter nem lát kapcsolatot a két, különböző igényekkel fellépő népcsoport hasonló tőről fakadó törekvései között. Koszovó nem Székelyföld, a fegyveres erőszak nem egyenlő a békés autonómiaköveteléssel. A magyar külpolitikai kurzussal ellentétben Szerbia meglehetősen radikálisan kezeli a kérdést. A magyar külpolitika Szlovákiával kapcsolatban „langyos” magatartást mutat. A felvidéki magyarok elleni atrocitások miatt régóta megfontolandó lenne a pozsonyi magyar nagykövet hazarendelése. Mindenekelőtt egy gyors reagálású, kezdeményező típusú, határozott nemzetstratégia kimunkálása szükséges, hangsúlyozta cikkében Papp Attila Zsolt. /Papp Attila Zsolt: Jelzésérték. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./

A pozsonyi kormányhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, Jan Slota olyan kócos asszonynak nevezte Göncz Kinga külügyminisztert, aki szerinte többet törődhetne a külsejével. A magyarellenes kirohanásairól ismert Slota a hazafias szlovák kulturális szervezet, a Matica Slovenská (MS) és az SNS közös emlékülése utáni sajtótájékoztatón tett sértő kijelentést a magyar külügyminiszterre. Az SNS elnöke azért ragadtatta magát ilyen bírálatra, mert szerinte Göncz Kinga az SNS-t a Magyar Gárdával hasonlította össze. Valójában Göncz Kinga éppen a Magyar Gárda és az SNS összehasonlíthatatlanságáról beszélt. Azt mondta, a kettő között az a különbség, hogy a Magyar Gárda nem tagja a magyar kormánynak, ezzel szemben az SNS a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó párt. Slota kijelentette: pártja vezetői „nem fogják tovább tétlenül nézni a szlovák nemzeti értékek pusztítását, a SNS elleni felerősödő támadásokat, s azt sem, hogy a szlovák média, de a magyar politikusok is mindennek nekirontanak, ami szlovák“. /Slota: Göncz kócos asszony. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

A közös román–magyar kormányülésről is tárgyal Göncz Kinga magyar külügyminiszter szeptember 9-i bukaresti látogatásán. Göncz találkozik román kollégájával, Lazar Comanescu külügyminiszterrel, akivel közösen nyilatkoznak a sajtónak, majd Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel is tárgyal. /Göncz Kinga Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Magyarország nagyra értékeli az RMDSZ politikáját, amelyet régóta kormányzati pozícióban folytat Romániában – mondta szeptember 9-én Bukarestben Göncz Kinga külügyminiszter, miután megbeszéléseket folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. A magyar külügyminiszter román kollégájával, valamint Calin Popescu Tariceanu kormányfővel is tárgyalásokat folytatott. /Román–magyar kormányülés október 21-én Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./ A magyar és a román kabinet október 21-re tervezett negyedik együttes ülésének napirendjéről, az európai uniós források hatékony lehívásáról, közös infrastruktúra-fejlesztési tervekről, a nemzeti kisebbségeknek a két ország kapcsolatában betöltött szerepéről, az RMDSZ kormányzati pozíciójáról is szó esett Göncz Kinga külügyminiszter egynapos bukaresti látogatásán. Markó Béla szerint az eddiginél szorosabb egyeztetésre van szükség a két kormány között a következő hét területen: energetikai stratégia, infrastruktúra-fejlesztés és szállítás, környezetvédelem, mezőgazdaság és élelmiszeripar, önkormányzati tevékenység, oktatáspolitika és nem utolsósorban a kisebbségpolitika terén. A magyar külügyminisztert Calin Popescu Tariceanu kormányfő is fogadta. Tariceanu a kormány leghatékonyabb, legnépszerűbb és legjobb minisztereinek nevezte az RMDSZ tárcavezetőit. A Bogdan Olteanu képviselőházi elnökkel folytatott megbeszélésen Göncz Kinga a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvény helyzetéről érdeklődött. Olteanu elmondta: a jogszabály elakadt a román törvényhozásba. Szerinte politikai akarat kérdése a törvény elfogadása. A kisebbségi törvény nagyon fontos, de nem az egyetlen garancia a romániai magyarság helyzetének javítására ― mondta Göncz. Szerinte nem ez az egyetlen értékmérő, az utóbbi időben sok minden történt, ami az itteni magyar közösség javát szolgálta az oktatás, a kultúra, a szimbólumok használata terén. Példaként utalt a nyelvi chartára, a kommunizmus idején elkobzott javak visszaszolgáltatásában történt előrelépésekre, akárcsak a csángók helyzetének javítására. /Farcádi Botond: Készülnek a közös kormányülésre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./

„Minél szélesebb körű együttműködési, bizalomra épülő rendszert szeretnénk kialakítani a szomszédos országokkal és a határon túli magyar szervezetekkel egyaránt. Olyan viszonyt, amibe belefér az is, hogy fenntartások nélkül beszélhetünk az autonómiáról, a kisebbségi jogokról” – nyilatkozta Göncz Kinga külügyminiszter, aki az október 21-i román–magyar kormányülést készítette elő. Elmondta, a napirendi pontok még nem véglegesek. A román féllel a közös energia- és oktatáspolitikáról, a környezetvédelemről, önkormányzati együttműködésről és a kisebbségek ügyéről tárgyaltak. Az autonómiakérdés érintőlegesen került szóba. A budapesti kormányt gyakran érték olyan sajtóvádak, hogy nem lép fel elég határozottan a határon túli magyarok ügyében. Milyen politikát követ most ebben a kérdésben a magyar kormány? „Alapvetően kétfajta fellépésről beszélhetünk Magyarországon: van egy nagyon harcos, nagyon konfrontatív, mondjuk inkább a Fidesz-féle megközelítés, amivel nekem az az alapvető bajom, hogy tovább nehezíti a szomszédsági kapcsolatokat” – felelte Göncz Kinga. „Amit mi követünk, az sokkal inkább az, hogy minél szélesebb körű együttműködési, bizalomra épülő rendszert alakítsunk ki a szomszédos országokkal és a határon túli kisebbségek szervezeteivel egyaránt. ” A kisebbségeket érintő kérdésekben „elsődlegesen az adott ország kisebbsége és többsége kell hogy megállapodást kössön” – Göncz Kinga szerint. A Máért megszűnt, most már új struktúra van érvényben, „ami sokkal áttekinthetőbb. ” /Oborocea Mónika: „A kölcsönös bizalomra építünk” Interjú Göncz Kingával, a Magyar Köztársaság külügyminiszterével. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Néhány nappal ezelőtt Göncz Kinga külügyminiszter Bukarestbe látogatott. Amint a semmitmondó közleményből értesülhetett róla a közvélemény, a felek kölcsönösen és a nagyrabecsülés jegyében stb., ugyanakkor megbeszélték a legégetőbb kérdéseket: "A nemzeti kisebbségeknek jelentős szerepük van a román–magyar kapcsolatok elmélyítésében – ebben egyetértett mindkét ország külügyminisztere Bukarestben", illetve "a romániai magyar és a magyarországi román kisebbség hidat képez a két ország között, fontos szereplője a két állam közötti együttműködésnek", Göncz Kinga kiemelte "a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerepét mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind Románia európai integrációs folyamatában". Sebestyén Mihály történész megjegyezte: a román kormány a választások után el fog tűnni a süllyesztőben. A két kisebbség a két országban pedig meg fog feszülni, hogy hidat alkosson, de senki rájuk nem fog figyelni, ugyanis az új román kormány szabadliberális technokratái messze magasan tesznek a kisebbségi érzékenységekre. A román külpolitikát sohasem jellemezte a kitartás az elvek mellett, hanem a pillanatnyi érdek és a nagyobb európai szemfényvesztés érdekében bármely színjátékra képes volt, a pálfordulásokkal egyetemben. Arra is fel kell készülni, hogy a szlovák modell vonzó lehet Bukarest jövendő diplomáciája számára. /Sebestyén Mihály: Időzavarban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./

A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Ján Slota magyarellenes kijelentései kormányzati ciklusokon túlmenően meghatározhatják a magyar-szlovák viszonyt – mondta Göncz Kinga külügyminiszter Budapesten. "Ez hosszú időre meghatározhatja a kapcsolatokat, messze túlmenően a kormányzati ciklusokon és nagyon komoly felelősségét veti fel a szlovák kormánynak" – fogalmazott. Hozzátette: Ján Slota menetrendszerűen tesz olyan kijelentéseket, amelyek gyűlöletbeszédnek minősülnek és nagyon komolyan mérgezik a magyar–szlovák kapcsolatokat. /Göncz Kinga: ciklusokon átnyúló Ján Slota hatása. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

Göncz Kinga külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy az autonómiát csak a többség beleegyezésével, párbeszéddel lehet elérni, mert nyugaton is így történt. Ez jól jön a románoknak, nem sietnek, van türelmük a lassú beolvasztáshoz. A párbeszéd, amire esküszik az RMDSZ is, nagyon jól jön a románoknak, ők értenek az időhúzáshoz. Nem ülnek tétlenül, felvásárolnak, betelepítenek. Háromszéken, a Trident, Billa szupermarketekben román alkalmazottak vannak többségben, betelepítettek. A helyi sajtónak tiltakozott, ennyi volt. A Göncz-féle kijelentések felérnek egy nemzetárulással. Az erdélyi magyarok magunkra vannak utalva, még vezetőikre sem számíthatnak. /Nagy Attila, Puli: Székely autonómia – Göncz Kinga, nyilatkozatával, eladott a románoknak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

A Külügyminisztériumba kérették október 2-án Szlovákia budapesti nagykövetét. Göncz Kinga külügyminiszter magyarázatot kért azokra az elmúlt hetekben elhangzott szlovák megnyilvánulásokra, amelyek a magyar álláspont szerint elfogadhatatlanok és érthetetlenek két, demokratikus értékrendet valló szomszédos EU- és NATO-tagállam viszonyában. Göncz Kinga kiemelte, Szlovákia korábbi vállalásaival szemben nem teljesítette azt, hogy a szlovák tankönyvekben a helységnevek magyar átírással is szerepeljenek. A külügyminiszter nehezményezte, hogy a szlovákiai magyar iskolák alig jutottak EU-s pályázatokból finanszírozott támogatásokhoz. Göncz Kinga kifogásolta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma és Csáky Pál, az MKP elnöke elleni összehangolt támadást is. Ugyanezen napon Ján Kubis szlovák külügyminiszter elfogadhatatlannak minősített bármilyen autonómia-felvetést Szlovákiában. /Bekéretett nagykövet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./

Újabb sértő megjegyzéseket tett Jan Slota, a kormányon lévő Szlovák Nemzeti Párt elnöke Göncz Kingára azért, mert a magyar külügyminiszter számon merte kérni a szlovák kormány magyarellenes intézkedéseit. A Fico-kabinet – többek között – a magyar helységnevek törlését kezdeményezi a szlovákiai magyar tankönyvekben. „A leghatározottabban visszautasítjuk, hogy a Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnököt Szlovákiába invitáló, jellemzően szívélyes szlovák meghívásunkra Göncz Kinga magyar külügyminiszter ultimátummal válaszolt” – jelentette Robert Fico szlovák kormányfő. Ján Slota kijelentette, miszerint Göncz Kinga magyar külügyminiszter egy „fenyegetőző kócos asszony, aki ahelyett hogy jobban törődne külsejével, kérdéseket mer feltenni annak a szlovák kormányfőnek, akinek még cipője sarkáig sem ér. ” A hétvégén a „kócos” jelző a „nyomorulttal” egészült ki. A magyar külügyminisztérium nem kívánja kommentálni Slota megjegyzéseit. A Szent Istvánt lovas bohócnak, a magyarokat görbelábú mongoloknak, a turult papagájnak nevező Slota már szlovák harckocsikkal romboltatta volna le Budapestet, s mondott olyanokat is, hogy a honfoglaló magyar hordák karddal forgatták ki a szlovák anyák hasából a csecsemőket. Kijelentéseinek soha semmilyen következménye nem volt, és Robert Fico miniszterelnök ezektől még egyszer sem határolódott el. Slota október 5-én, vasárnap a Sáros megyei szlovák falu, Pavlovce (Kapipálvágása) mellett avatta fel a sorban már sokadik kettős keresztet. A rendezvényen kijelentette: a jövőben a legtöbb monumentális szlovák nemzeti jelkép az ország déli sávjában, a közel hétszáz kilométer hosszúságú magyar határ mentén áll majd. Pozsony álláspontja szerint Budapest élezi a szlovák–magyar feszültséget, többek között azzal is, hogy ügyet csinál egy „banális kérdésből”, a magyar általános iskolák számára készült szlovákiai tankönyvből, amelynek magyar szövegében csakis szlovák földrajzi nevek szerepelnek. /Pozsony törölné a magyar helységneveket a tankönyvekből. Elmérgesedő szlovák–magyar viszony. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Visszaküldték Szlovákiában a minisztériumnak postán a magyar szülők és iskolák azokat a tankönyveket, amelyekben nem szerepeltek a magyar helységnevek. A Magyar Koalíció Pártja törvénymódosító javaslatot terjesztett a szlovák parlament elé. Az MKP a közoktatási törvénybe foglalná, hogy a kisebbségi nyelvű tankönyvekben a kisebbség nyelvén használják a földrajzi neveket. A magyar helységnevek használata a szlovákiai magyar tankönyvekben és a szlovákiai magyar iskolák európai uniós pályázatokhoz való hozzáférése lesz a témája a jövő heti magyar–szlovák külügyminiszteri találkozónak, jelezte Szelestey Lajos, a magyar külügyminisztérium szóvivője. „Magyarország és Szlovákia kapcsolata mindennek nevezhető e pillanatban, csak problémamentesnek nem, már ami a politikai szintet illeti – nyilatkozta a szóvivő. – Véleményünk az, hogy a gazdaságban, az emberek közötti kapcsolatokban, a regionális együttműködésben igen jól alakulnak a két ország között a dolgok, de a politika szintjén erős a feszültség, aminek kiküszöbölését meg kell vitatni”. Göncz Kinga külügyminiszter hivatalába kérette Juraj Migast, Szlovákia budapesti nagykövetét, és magyarázatot kért azokra az elmúlt hetekben elhangzott szlovák megnyilvánulásokra, amelyek a magyar álláspont szerint elfogadhatatlanok és érthetetlenek két, demokratikus értékrendet valló, szomszédos EU- és NATO-tagállam viszonyában. /Isán István Csongor, Kánya Gyöngyvér: Nem kell tankönyv magyar helységnevek nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Brüsszelben áttekintette a vitás kérdéseket Göncz Kinga magyar és Jan Kubis szlovák külügyminiszter október 15-én, az Európai Unió csúcstalálkozója előtt. Szlovák részről elismerték, hogy az oktatási törvénnyel ellentétesen csak szlovákul szerepelnek a földrajzi nevek a magyar nyelvű tankönyvekben. Dusán Caplovic szlovák miniszterelnök-helyettes utasította az iskolákat, hogy a jövőben olyan régebbi tankönyveket használjanak, amelyekben a földrajzi neveket mindkét nyelven, így magyarul is feltüntetik. Göncz Kinga nehezményezte az Európai Uniós források elosztásának diszkriminációját, a támogatottak között ugyanis egyetlen magyar tannyelvű iskola sincs. Kubis szerint a pályázatok még nem teljesen zárultak le, ezért ez korrigálható. Megállapodtak abban, hogy rövidesen összeül az illetékes vegyes bizottság, amelyik áttekinti a pályázati ügyeket. /Elismerték a szlovákok, hogy törvényt sértettek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 17./

A Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ vezetősége levélben kereste meg az október 21-én tartandó közös magyar–román kormányülés résztvevőit: Calin Popescu-Tariceanu román miniszterelnököt, Göncz Kinga külügyminiszter asszonyt, Törzsök Erika főigazgató asszonyt (Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya), Zilahi László főigazgató-helyettest, Cseke Attila kormányfőtitkárt, Gémesi Ferenc szakállamtitkárt, hogy a közös kormányülés napirendjére kerüljön az erdélyi–partiumi magyar magánegyetemi rendszer román költségvetési támogatása. „Ez annál is inkább időszerű, mivel egy megelőző közös kormányülésen maga a román fél tett ígéretet a támogatásra nézve, amennyiben és amikor az egyetemeinket akkreditálják” – olvasható az intézmény közleményében. Tőkés László EP-képviselő múlt héten Brüsszelben ugyanezen ügyben személyesen tárgyalt Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével. /Gyergyai Csaba: Sürgetik az állami támogatást. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./

Göncz Kinga, a Gyurcsány kormány külügyminisztere, a reggeli Napkeltében azt nyilatkozta, hogy Romániában nincs magyarellenesség, s ha van is, elenyésző. Ez a kijelentés híven tükrözi a Gyurcsány kormány nemzetietlen politikáját. A nyílt nacionalizmus visszaszorult Romániában, de ez nem vehető véglegesnek, mert Romániában bármikor visszatérhet a nacionalizmus. Sehol sem mondtak le a kárpát-medencei magyar kisebbség beolvasztásáról. Romániában passzív magyarellenesség van: nem fogadják el a székelyföldi autonómia követelést; a parlamentben áll a kisebbségi törvény, a kulturális autonómiát visszautasítják. Létezik a románságot kiszolgáló áruló magyarok segédletével aktív magyarellenesség is, rejtett utakon. Létezik törekvés az autonómia iránti vágy demoralizálása, szétzilálása. Ilyen lejárató vélemény, hogy gazdasági alap nélkül nincs autonómia. Ebbe az autonómia ellenességbe a magyar baloldal besegít. Sokan nem veszik észre, hogy minden törekvést már csírájában akarnak szétzilálni. A magyar, székely ingatlanok felvásárlása két évszázada folyik. Románok vásárolták fel a székely ingatlanokat, így változott a nemzetiségi arány. Alsó-Háromszéket és Gyergyó környékét románok vásárolják fel. Miért nincs össznemzeti összefogás, egy pénzalap létrehozására, a kárpát-medencei magyar ingatlanok felvásárlására? Hol rejtetten, hol nyíltan működik ellenünk a kis-antant. Jogot adnak, hogy felemás helyzetet teremtsenek, amely bénítólag hat a kisebbségi magyarságra. Aki már élvez bizonyos jogokat, az nem lázad. /Nagy Attila, Puli: Székely autonómia – Göncz Kinga szerint, Romániában, nincs magyarellenesség. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 23./

Nem hajlandó pontosítani a pozsonyi államfői hivatal, honnan vette Ivan Gasparovic szlovák elnök azt, hogy Szlovákiában nem 520 ezer, csupán 300 ezer magyar él. A pozsonyi Új Szó Ivan Gasparovic szóvivőjétől, Marek Trubactól szerette volna megtudni, mire alapozta az 520 528 magyar nemzetiségű ember közel felének „eltűnését”, és azt a választ kapta: „a köztársasági elnök úgy véli, nem mindenki magyar, aki a népszámláláskor annak vallotta magát”. Gasparovic kijelentette, hogy a révkomáromi székhelyű magyar felsőoktatás intézmény, a Selye János Egyetem hallgatóinak kétharmada nem tud szlovákul és szlovákokkal íratják meg a záródolgozataikat, a lap erről is megkérdezte a szóvivőt, aki erre vonatkozóan sem szolgált forrásmegjelöléssel. Albert Sándor, az egyetem rektora reagált erre: „a köztársasági elnökről ilyet nem illene mondani, de véleménye egy nagy szamárság”, mert az egyetem diákjainak nincs szüksége szlovák segítségre. A jelzett munkáikat – magyar egyetem hallgatójaként – ugyanis magyarul írják. Az egyetem szlovákiai magyar hallgatóiról elképzelhetetlen azt feltételezni, hogy ne tudjanak szlovákul, ugyanis a szlovákiai magyar középiskolákban korábban már kötelezően szlovák nyelvből is érettségiztek. Göncz Kinga magyar külügyminiszter az elmérgesedett szlovák–magyar viszonyról úgy nyilatkozott: Magyarország óvatos, nem szeretné, ha vitája Szlovákiával nacionalista-ellennacionalista összecsapásnak tűnne. A kormánypárti 168 Óra című hetilapnak adott interjúban leszögezte: „Óvatosak vagyunk. Uniós értékek alapján vetünk fel ügyeket, jogszabályi hivatkozással. ” Hozzátette: az EU a vitát nehezen érti, a gyűlöletbeszédet, a kirekesztést, a hátrányos megkülönböztetést igen, a nacionalizmust viszont nem. /Elveszett felvidéki magyarok? = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./

A szlovák parlament november 4-én elfogadta azt a határozatot, amely szerint a pozsonyi törvényhozás elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselői részt vegyenek egy másik ország parlamentje, jelesül a magyar Országgyűlés égisze alatt létrehozott testület, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) munkájában. Magyarország hosszú távú stratégiákkal a trianoni határrevízió megkerülésére törekszik, mondta a határozat szövegtervezetének vitáján Anna Belousovová, a Szlovák Nemzeti Párt alelnöke. A szlovákiai magyar képviselőket megvádolták, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán való részvételükkel „megszegték esküjüket, és idegen ország érdekébe szegődtek”. A vitán az MKP képviselői nem vettek részt, bohózatnak titulálva azt. Az MKP kezdeményezte a magyar és a szlovák parlamenti elnökök találkozóját még a végszavazás előtt. Közben a magyar parlamentben közös fellépésre készülnek a szlovák–magyar kapcsolatok mélypontra kerülése nyomán. „Magyarország készen áll arra, hogy tisztázza a két ország kapcsolatát terhelő kérdéseket. A Külügyminisztérium folyamatosan tájékoztatja a parlamenti pártokat a fejleményekről, Göncz Kinga tárcavezető hamarosan a külügyi bizottság előtt is beszámolót tart a témáról” – jelentette ki Szabó Vilmos a külügyi bizottság kormánypárti alelnöke. /Kánya Gyöngyvér: Elítélte a szlovák parlament a Magyar Koalíció Pártját. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

Meg kell nézni alaposan, hogy miként, mennyire működnek az egyes magyar–szlovák kormányközi vegyes bizottságok – mondta Göncz Kinga külügyminiszter annak kapcsán, hogy december 15-én Budapesten ismét tárgyalóasztalhoz ül Ján Kubis szlovák külügyminiszterrel. Göncz Kinga szerint a magyar–szlovák alapszerződésben előírt kormányközi vegyes bizottságok működése kiemelkedő fontosságú a felmerülő gyakorlati problémák kezelésében. Kubis a Népszabadság december 12-i számában megjelent nyilatkozatában azt mondta: nincs szükség Szlovákiában kisebbségi törvényre, mert a kisebbségek jogait az alkotmány és számos jogszabály szavatolja. /A vegyes bizottságok fontosak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

Az újvidéki Dnevnik szerkesztősége határozottan válaszolt a magyar külügyminisztérium reagálásra, amely szerint a Göncz Kinga külügyminiszterrel készített interjú egyes megállapításai félreértéseken alapulnak: megvan az interjú hangfelvétele, amely bizonyítja, hogy a Dnevnikben megjelent szöveg híven tolmácsolja a magyar külügyminiszter szavait. A lapban megszólaltatott Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke példátlannak és károsnak nevezte a Göncz Kinga-interjút, és beavatkozásként értékelte a vajdasági magyar közösség belügyeibe. Az ilyen nyilatkozatok gyengítik a vajdasági magyarok pozícióit Szerbiában. A területi autonómia ugyanis nem tárgya semmiféle tárgyalásoknak, a kettős állampolgárság kérdése pedig a magyar politikai színtér témája lehet. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) megdöbbenéssel értesült Göncz Kinga kijelentéseiről, amelyek ellentétesek a Magyar Koalíció autonómiakoncepciójával. „Olyan magyar külügyminiszter még nem volt – hangoztatja a VMDP választmányának a közleménye –, aki itt a Vajdaságban parentálta volna el a területi autonómia ügyét, méghozzá egy szerb lapban”. A szerb sajtó is felkapta a témát. /(FH): VMDP: megdöbbentőek Göncz kijelentései. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./

Eddig három és fél teljesült abból a tizennégy pontból, amelyben a magyar és a szlovák kormányfő állapodott meg tavaly – mondta Göncz Kinga külügyminiszter, miután december 15-én tárgyalt szlovák partnerével Budapesten. Hozzátette: a megoldott ügyek között van az Ipoly-hidak, a magyar–szlovák külügyminiszteri díj és a közös történelmi olvasókönyv kérdése. Göncz Kinga és Ján Kubis is egyetértett abban, hogy a tizennégy pont közül sok olyan van, amelyek hosszú távon oldhatók meg. A diplomáciai vezetők megállapodtak abban, hogy „aktiválják” azokat a magyar–szlovák kormányközi vegyes bizottságokat is, amelyek csak ritkán üléseznek. A szlovák külügyminiszter megerősítette, hogy Szlovákia elutasítja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hat pontját. Göncz Kinga szerint a magyar kormányfő és az államfő – szlovák részről elutasított – javaslatai azt a célt szolgálják, hogy segítsenek megoldani a felmerülő problémákat. /Tizennégyből három és fél. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Magyarország arra törekszik, hogy az RMDSZ ellenzékbe kerülésével is jók legyenek a magyar-román kapcsolatok ― mondta Göncz Kinga magyar külügyminiszter, és kiemelte: Magyarország ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a határon túli magyar közösségek jogainak garanciáját ne csak az őket képviselő pártok kormányzati pozíciója biztosítsa, hanem legyenek jogi és demokratikus intézményi garanciák. /Göncz Kinga a magyar–román kapcsolatokról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./

A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta július 30-án Sólyom László köztársasági elnök a nagyváradi egyházmegye külföldön szolgáló papjának, Vas Lászlónak, a New Jersey állambeli Passaic Szent István katolikus magyar temploma plébániai kormányzójának, „a Chicago környéki magyarság társadalmi, kulturális és hitéletének újraszervezéséért, az ott élő fiatalok nyelvi és kulturális oktatása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként”. A kitüntetést az amerikai útja során szeptember 29-én Chicagóba is ellátogató Göncz Kinga magyar külügyminiszter adta át a helyi magyar egyesületek vezetőivel való találkozóján, Somogyi Ferenc washingtoni nagykövet jelenlétében. Vas László katolikus pap mellett még ketten részesültek e megtisztelő, magas rangú elismerésben: Kaarina Koskenalusta tiszteletbeli konzul és Fülöp László minneapolisi építész. /Tankó Zita: Lovagkereszt a magyar ügyek szolgálatáért az Óperenciás tengeren túl. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 28./

Érdemes lenne felülvizsgálni az Országgyűlés határozatát a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) ügyében – mondta Göncz Kinga külügyminiszter február 17-én Budapesten, miután tárgyalt szlovák partnerével. Göncz emlékeztetett: hamarosan egyéves lesz a parlamenti határozat, ebből az alkalomból meg kellene nézni, hogy milyen mértékben szolgálja azt a célt, amelynek érdekében megszületett. Hozzátette: a határozat visszavonásáról nincs szó. A külügyminiszter szerint a határozat egy-egy mondata sért érzékenységeket Szlovákiában, miközben más szomszédos ország nem kifogásolta a döntést. „A KMKF-ről szóló parlamenti határozat célja, hogy szolgálja a két ország kapcsolatait, és nem az, hogy nehezítse – tette hozzá. Arra a kérdésére, hogy a szlovák félnek is gesztusokat kellene-e tennie, Göncz azt mondta: „a nagylelkűség nem mindig vár azonnali viszonzást, megtehetjük azt, hogy mi vagyunk érzékenyebbek”. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter azt mondta: Szlovákiának továbbra is problémái vannak a KMKF országgyűlési intézményesítése miatt. Lajcák arra reagálva, hogy kollégája alkotmánybírósághoz fordulna a másodszor is elfogadott szlovák tankönyvtörvény miatt, közölte, az oktatási miniszternek is be kell tartania a törvényeket. /Felülvizsgált KMKF? = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./ A Fidesz szerint semmi ok nincs a KMKF-határozat felülvizsgálatára. Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa Göncz Kinga kijelentésére reagálva közölte: a KMKF működése sikertörténet, semmi ok nincs arra, hogy felülvizsgálják az Országgyűlés egy évvel ezelőtt elfogadott határozatát. A politikus szerint teljes egység van a parlamenti pártok között a KMKF-fel kapcsolatos országgyűlési határozat ügyében. Ez alapvetően a parlament szerve, és a kormányzat ezekben a kérdésekben jobban teszi, ha körültekintőbben nyilatkozik. Az Országgyűlés tavaly március 3-án fogadta el a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról szóló határozatot; a dokumentum alapján a KMKF-et a parlament saját állandó intézményének tekinti. Erre reagálva a szlovák parlament november 4-én hozta meg azt a határozatot, amely szerint a szlovák törvényhozás elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselői részt vegyenek egy másik ország parlamentje égisze alatt létrehozott testület munkájában. A KMKF létét és tevékenységét az MKP fontosnak tartja, működésében a jövőben is részt fog venni – olvasható a párt közleményében. Amennyiben a magyar Országgyűlés pártjai úgy döntenek, hogy a KMKF tevékenységével kapcsolatos alapdokumentumok valamelyikét bővítik vagy pontosítják, az MKP azt tudomásul veszi, ám azt kéri, az esetleges változtatás előtt a magyar pártok egyeztessenek annak tartalmáról a határon túli magyar szervezetek vezetőivel. /Göncz felülvizsgálná a határozatot (Magyar–szlovák viszony). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

A regionális szintű együttműködés kérdései is szerepeltek Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke február 18-i bukaresti tárgyalásain, amelyeken az infrastrukturális fejlesztés, a gázvezeték és az autópálya-építés témáját egyaránt érintették a felek. Szili Katalin Roberta Anastaséval, illetve Mircea Geoanával, a román képviselőház és a szenátus elnökével ült közös asztalhoz, majd Emil Boc miniszterelnökkel tanácskozott, délután pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti frakcióival találkozott. Szili Katalin a találkozó után elmondta: román partnerével megállapodtak abban, hogy folytatják a parlamenti elnökök félévenkénti találkozóinak sorát. Emil Boc miniszterelnök arról biztosította a magyar vendéget, hogy kormánya szeretné folytatni az együttműködést a magyar kormánnyal, ennek keretében folytatnák a közös kormányülések gyakorlatát. /Elkezdték a kisebbségi törvény vitáját. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ „Ez a kérdés nincs napirenden” – reagált Bukarestben Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Göncz Kinga külügyminiszternek egy nappal korábban tett nyilatkozatára, melyben azt mondta, módosítani kellene a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF). A magyar diplomata Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter budapesti látogatását követően beszélt erről. A KMKF szerepét ugyanakkor Markó Béla úgy értékelte, hogy az „mára már nemcsak ünnepi testület, hanem egy olyan intézmény, amely közös koncepciókat képes kidolgozni”, „tovább kell vinni ebben a formában, és gazdagítani kell a munkáját”. Traian Basescu államfő hangsúlyozta, hogy a két ország közötti kapcsolatokban az RMDSZ továbbra is megkerülhetetlen tényező. Hivatalos látogatása végén Szili Katalin még megkoszorúzta a Veszprémben meggyilkolt Marian Cozma kézilabda-játékos sírját is. /Mihály László: Lesz még közös kormányülés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumára (KMKF) mostani formájában továbbra is szükség van, gazdagítani kell munkáját – jelentette ki Bukarestben Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, miután megbeszéléseket folytatott Szili Katalinnal. Markó Béla felhívta a figyelmet Szili Katalin szerepére a KMKF létrehozásában, amely – mint fogalmazott – ma már nem pusztán ünnepi testület, hanem olyan intézmény, amely közös elképzeléseket dolgoz ki. Az RMDSZ új parlamenti csoportjának az a véleménye, hogy a KMKF nagyon fontos intézmény, azt ebben a formában fenn kell tartani, gazdagítani kell munkáját – tette hozzá Markó. /Markó: a KMKF-re továbbra is szükség van ebben a formában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./

Göncz Kinga külügyminiszter magánvéleményét ismertette a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumával kapcsolatban (KMKF) február 17-én Budapesten – ezen az állásponton van a magyar külügyminisztérium. Göncz Kinga szerint a KMKF-et át kellene alakítani. Szili Katalin, az Országgyűlés és a KMKF elnöke nem kívánta kommentálni Göncz Kinga kijelentését. Szabó Vilmos, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának MSZP-s alelnöke kifejtette: „Rendkívül hasznos a KMKF intézménye, jól is működik. ” /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Magánvélemény volt a Gönczé? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./