Összművészeti fesztivál Torockón
A Double Rise Fesztivál részleteiről szerdai sajtótájékoztatójukon számoltak be a szervezők. Gondi Mátyás fesztiváligazgató, a szervező Pro Pátria Egyesület elnöke elmondta, a helyszín kiválasztásánál a falu adottságaira voltak tekintettel, de arra is figyeltek, hogy Torockó – magyar lakossága ellenére – szórványtelepülésnek számít, és nagy szüksége van az efféle rendezvényekre. Hozzátette, a hely vonzereje, a fellépők kíváncsisága is segített abban, hogy erős zenei programmal mutatkozhat be a Double Rise Fesztivál.
A rendezvény címe egyébként arra utal, hogy Torockón a hajnali napfelkelte után a Székely-kő sziklatömbje mögött egy időre eltűnik, majd újra felragyog a nap. A szervezők szerint a fesztivál egyedisége elsősorban a kulturális sokszínűségben, az erős zenei felhozatalban, illetve a helyszín szépségében rejlik. A rendezvény tucatnyi helyszínén több mint száz programot kínálnak. A nagyszínpadon fellép többek között a Wellhelo, a Kiscsillag, a Punnany Massif, a Magashegyi Undergound és a 30Y.
A kisszínpadon dzsessz-, világzene- és blueszenekarok követik egymást, a népzene kedvelőit pedig a Folkudvarba várják, ahol olyan bandák lépnek fel, mint a Parno Graszt, a Tokos zenekar, Szalonna és bandája, valamint a Harmadik zenekar. Itt családi programokat és tánctanítást is ajánlanak. A Költőfészekben irodalmi és színházi programokat – felolvasóesteket, improvizációs színházi előadást és slam poetry versenyt – tartanak. A fesztivál idején a Duna-házban nyílik a Márton Áron Agora, ahol közéleti, vallási és oktatási kérdéseket lehet megvitatni meghívott szakemberekkel. Az aktívabb fesztiválozók megmászhatják a Székely-kőt, és a siklóernyőzést is kipróbálhatják. A szervezők azt ígérik, hogy a labdarúgó Európa-bajnokságról sem maradnak le az érdeklődők, akik egy erre berendezett sátorban szurkolhatnak kedvenceiknek.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A gyökereket ápolni kell – Beszélgetés a Szent László-emlékév ötletgazdájával
Okos Mártonnal, a Báthory–Bem Egyesület elnökével, aki egyben a Szent László-emlékév ötletgazdája is, a nagy király névnapján Gelencén szervezett ünnepséget megelőzően beszélgettünk.
– Miért tartotta fontosnak Szent László alakjának és tetteinek a felidézését?
– Napjaink értékét vesztett és összezavart társadalmában igazodási pontok kellenek. Ezt a célt szolgálta a Szent Márton- és Márton Áron-emlékév is, melyek méltó folytatását Szent László személyének és tetteinek a felidézésében véltem megtalálni. Ő ugyanis meggyőződésem szerint Közép-Európában valamennyiünk példaképe lehet, és ugyanakkor igazodási pontot is jelent, mert összekapcsolta az itt élő nemzeteket. Ennek alátámasztásaként pedig elég, ha csak lengyelországi születésére, vagy az általa alapított zágrábi (Horvátország) püspökségre utalunk.
– Mi az oka, hogy éppen a 2017-es esztendőt választotta a lovagkirály emlékévének?
– Az idén van trónra lépésének 940. és szentté avatásának 825. esztendeje, emlékezni pedig kerek évfordulók alkalmából szoktak.
– Hogyan sikerült az ötletét megvalósítani?
– Ezért elsősorban Lomnici Zoltánnak, az Emberi Méltóság Tanácsa elnökének mondok köszönetet, hiszen amint megkerestem, azonnal csatlakozott a kezdeményezéshez, de a magyar kormánynál, valamint a püspöki karnál is közbenjárt ennek támogatása érdekében. Ugyanakkor több tucat civil szervezet bekapcsolódása is neki köszönhető.
– Kik vettek részt a szervezésben?
– A kormány részéről Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár Gaál Gergely, volt KDNP-képviselő vezetésével létrehozott egy tanácsadó testületet. Ennek még tagja Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Papp Gergely Adrianna, Debrőd polgármestere, Gondi Mátyás, a Pro Pátria Egyesület elnöke, Illéssy Mátyás százhalombattai plébános, Czibolya Gábor és Tóth László, a Nemzetpolitikai Államtitkárság munkatársa, valamint jómagam.
– A sok lehetséges helyszín közül, miért éppen Gelencét választotta a László-nap megünneplésének helyszínéül?
– Egyik oka, hogy a térbeli távolság ellenére kalotaszegiként Székelyföld nagyon közel áll hozzám. Ugyanakkor nagy királyunk a határőrök védőszentje, a székelyek pedig mindig elől jártak a hon védelmezésében, sőt mai napig példát mutatnak másoknak is. Végül, de nem utolsósorban, mert a gelencei műemlék templomban találhatók a Szent László-legendát megörökítő, messze földön híres freskók.
– Miben látja az ilyen megemlékezések jelentőségét?
– Ahhoz, hogy a fa virágozzon, és új hajtást hajtson, szükség van a gyökerek ápolására, aminek az egyik lényeges eleme múltunk megismerése, amire egy ilyen ünnepség jó alkalmat kínál. Hiszen az itt szerzett élmények egy életre bevésődnek a jelen lévő gyerekek és fiatalok tudatába, illetve lelkébe, de a felnőttek szívét is megdobogtatják. És azok a gyerekek, akik a magyar népmeséken és legendákon nőnek fel, tudni fogják, hogy hol van a helyük, valamint azt is, hogy kritikus helyzetben miként cselekedjenek.
Bedő Zoltán / Székely Hírmondó; Erdély.ma