"A Temes Megyei Tanács októberi ülésén egyesek javasolták Antonescu szobrának felállítását, Marossy Zoltán RMDSZ-tanácsos hangsúlyozta, hogy Antonescu háborús bűnös, akit még nem rehabilitáltak. A nov. 30-i ülésen újból szorgalmazták a szoborállítást, különösen Lorin Fortuna, aki még egy "tudományos" ülésszakot is összehívott ennek érdekében. Bodó Barna RMDSZ-tanácsos korabeli dokumentumokból, könyvekből idézve indokolta, hogy Antonescu marsall részt vett a holocaustban, nem lehet ma jelképként használni. Mircea Goian professzor megmagyarázta, hogy legmagasabb szinten nem merik a marsallt rehabilitálni, ezzel szemben alacsonyabb szinteken Antonescu-szobrok felállításával próbálnak olyan mozgalmat létrehozni, amely majd követeli a rehabilitálást. Végül Viorel Coifan tanácselnök javasolta, hogy ne egy Antonescu-szoborról, hanem a román történelem négy marsalljának /Averescu, I. Ferdinánd, Prezan és Antonescu/ szobor-együttesének felállításáról szavazzanak. Ezt a javaslatot megszavazták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./ "

Nem sikerült teljesen megállítani a folyószennyezést az Aranyoson
MTI - Csak ideiglenes megoldással sikerült megállítani a zagy kiömlését a szászavinci zagytározóból. A Cupru Min bányavállalat a román kormány segítségét kérte a végleges megoldás megtalálásához – közölte szerdán az Agerpres hírügynökség.
Gyulafehérváron szerdán a prefektus környezetvédelmi és vízügyi szakemberek részvételével válságtanácskozást tartott, amelyre a hétfő délutáni szennyezést okozó bányavállalat képviselőit is meghívták. Az első becslések szerint hétfő délután mintegy hatezer köbméter szürkeiszap jutott a zagytározó alatti patak völgyébe és ezen keresztül az Aranyos folyóba.
Mircea Goia, az állami tulajdonban levő Cupru Min társaság szakembere elmagyarázta: egy, a zagytározó leürítésére épített, de 1988-ban lezárt vezetéken keresztül folyt ki szürkeiszap a patakba. Hozzátette: a gát alatt elhaladó vezeték völgy felőli végét nagy mennyiségű kővel és földdel zárták le, de szerdára ezen is átszivárgott a szennyezett víz. A szakember szerint szerdán folytatódott a kőágy vastagítása, és a patakmederben két másik gátat is építettek.
„Egyelőre nem találtunk végleges megoldást arra, hogy miként avatkozzunk be. A vezeték, úgy tűnik, nagy nyomásnak van kitéve" – jelentette ki a szakember. Hozzátette, a patakmedret elzáró kisebb gátak építése csak pillanatnyi megoldás. Míg nem találják meg annak a módját, hogy az iszaptó fenekén hogyan zárják le a gát alatt elvezető vezetéket, további szennyezések veszélye áll fenn. A Cupru Min társaság a gazdasági minisztériumtól kért segítséget a végleges műszaki megoldás megtalálásához. A tárca szerdán közleményben tudatta, hogy szakértői bizottságot küld a helyszínre.
A gyulafehérvári válságtanácskozáson részt vevő vízügyi szakemberek közölték, hogy nem tapasztaltak halpusztulást az Aranyos folyón. A szennyezett víz szerdára mintegy száz kilométert haladt, és a Kolozs megyei Aranyosgyéresig jutott. A szennyezés mintegy 120 kilométert tesz meg, Vajdaszegig, ahol az Aranyos a Marosba ömlik. Innen még több mint 400 kilométert halad a Marosban, míg Szeged közelében a Tiszába nem jut.
Az Erdélyi-érchegységben, Verespatak szomszédságában lévő egykori Szászavinc helyén ma már több mint százharminc hektáros kénsavas iszappal feltelt zagytározó található, amelyből csak az elpusztult falu ortodox templomának tornya emelkedik ki. Románia legnagyobb zagytározójában a rézbányászattal foglalkozó Cupru Min társaság tárolja azokat az anyagokat, amelyek a Veresvölgyön kibányászott ércből a színes fémek kiválasztása után hátramaradnak. Az iszaptóban a szennyezett víz savasságát mész adagolásával próbálják semlegesíteni. Krónika (Kolozsvár)