Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Gogolák Hrubecz Csongor
15 tétel
2012. június 19.
Halasztás a MOGYE- ügyben
Az RMDSZ és az MMDSZ is beavatkozott a perbe
A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) által tavaly novemberben a Maros megyei törvényszéken indított perben tegnap a második tárgyalásra került sor, ám ezt is elhalasztotta a bíró. Az őszi egyetemi tanévkezdés előtt nem várható végleges ítélet – nyilatkozta dr. Kincses Előd, a RMOGYKE jogi képviselője.
Az egyesület a perben azt kérte a bíróságtól, hogy az egyetemi chartát a tanügyi törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítsák, különös tekintettel az anyanyelvi oktatást szabályozó 135. szakaszra. Kincses Előd elmondta, a keresethez csatolták a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemnek a chartáját, amelyekbe ezek a rendelkezések korrekt módon be voltak vezetve. "Az első tárgyalást 2012. május 11-re tűzték ki és megtagadták az időpont előbbre hozását szemben azokkal a perekkel, amelyeket később indított az egyetem a román kormány ellen és egyetlen tárgyaláson megoldottak. Májusban kézbesítették az eredeti három beavatkozási kérelmet, amelyeket az EMNT, az EMNP és a MPP nyújtott be, a felperes mellett beavatkozva a perbe. E három alakulat az első felkérésemre azonnal hajlandó volt belépni a perbe, szemben az RMDSZ-szel, amely a tavaly novemberi felkérésemet válaszra sem méltatta. Ezt nagyon nagy hibának tartom, úgy vélem, ha Markó Béla tanügyért felelős miniszterelnök-helyettesként és az RMDSZ belépnek a perbe, egész biztos elérhették volna azt, hogy rövidítsék le a határidőt és vigyék el más megyébe az ügyet. Ezt én sajnos hiába kérelmeztem a Legfelsőbb Ítélőtáblánál, amely az áthelyezési kérelmemet elutasította, mondván, hogy a marosvásárhelyi bírák nagyon objektíven tárgyalnak a román–magyar ügyekben. Amennyiben a bírói út gyorsabban haladt volna, talán el lehetett volna kerülni akár a kormánybuktatást is, hiszen nem visíthatott volna a MOGYE szenátusa, hogy az akadémiai szférába beavatkozik a politikum, az igazságszolgáltatás hozott volna ítéletet" – jelentette ki Kincses Előd. Az RMDSZ Karácsony Erdei Etel ügyvédet bízta meg a perbeli képviselettel, aki benyújtotta a RMOGYKE melletti beavatkozási kérelmet, ugyanakkor a perbe belépett a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség is, saját nevében, az ő képviseletüket Gogolák Csongor ügyvéd látja el. Kincses szerint a magyar diákság beavatkozása üdvös dolog, hiszen nem mondhatják, hogy kizárólag olyanok léptek be a perbe, akik nem közvetlenül érdekeltek. A tegnapi tárgyaláson az újabb beavatkozási kérelmeket közölték Ioan Sabau Pop ügyvéddel, aki a MOGYE-t képviseli a perben. Sabau ügyvéd ragaszkodott a halasztáshoz, arra hivatkozva, hogy a beavatkozási kérelmeket tanulmányoznia kell és mindenféle újabb kifogásokat fogalmazott meg. A bíró szeptember 28-ra tűzte ki a következő tárgyalást, annak ellenére, hogy Kincses Előd rövid határidőt kért, hangsúlyozva, fontos lenne az ítélethozatal még az új egyetemi tanév megkezdése előtt. "Egyetemkezdés előtt 2 nappal tárgyalják a pert, de úgy vélem, az ítélet semmi esetre sem lett volna jogerős október 1. előtt, hiszen olyan döntés nem születhet ebben a perben, amelyet a pervesztes ne fellebbezzen meg. A következő tanévre lehetne tisztába tenni a dolgot" – nyilatkozta a RMOGYKE ügyvédje. Kincses szerint a román kormánynak érdeke lenne ebben a perben egy korrekt bírósági döntés, hiszen a jelenlegi charta állandó feszültséget gerjeszt a romániai magyarok és románok között, Románia és Magyarország között, ez a szenátus pedig képtelen arra, hogy a törvénynek megfelelően módosítsa a chartát.
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)
Az RMDSZ és az MMDSZ is beavatkozott a perbe
A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) által tavaly novemberben a Maros megyei törvényszéken indított perben tegnap a második tárgyalásra került sor, ám ezt is elhalasztotta a bíró. Az őszi egyetemi tanévkezdés előtt nem várható végleges ítélet – nyilatkozta dr. Kincses Előd, a RMOGYKE jogi képviselője.
Az egyesület a perben azt kérte a bíróságtól, hogy az egyetemi chartát a tanügyi törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítsák, különös tekintettel az anyanyelvi oktatást szabályozó 135. szakaszra. Kincses Előd elmondta, a keresethez csatolták a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemnek a chartáját, amelyekbe ezek a rendelkezések korrekt módon be voltak vezetve. "Az első tárgyalást 2012. május 11-re tűzték ki és megtagadták az időpont előbbre hozását szemben azokkal a perekkel, amelyeket később indított az egyetem a román kormány ellen és egyetlen tárgyaláson megoldottak. Májusban kézbesítették az eredeti három beavatkozási kérelmet, amelyeket az EMNT, az EMNP és a MPP nyújtott be, a felperes mellett beavatkozva a perbe. E három alakulat az első felkérésemre azonnal hajlandó volt belépni a perbe, szemben az RMDSZ-szel, amely a tavaly novemberi felkérésemet válaszra sem méltatta. Ezt nagyon nagy hibának tartom, úgy vélem, ha Markó Béla tanügyért felelős miniszterelnök-helyettesként és az RMDSZ belépnek a perbe, egész biztos elérhették volna azt, hogy rövidítsék le a határidőt és vigyék el más megyébe az ügyet. Ezt én sajnos hiába kérelmeztem a Legfelsőbb Ítélőtáblánál, amely az áthelyezési kérelmemet elutasította, mondván, hogy a marosvásárhelyi bírák nagyon objektíven tárgyalnak a román–magyar ügyekben. Amennyiben a bírói út gyorsabban haladt volna, talán el lehetett volna kerülni akár a kormánybuktatást is, hiszen nem visíthatott volna a MOGYE szenátusa, hogy az akadémiai szférába beavatkozik a politikum, az igazságszolgáltatás hozott volna ítéletet" – jelentette ki Kincses Előd. Az RMDSZ Karácsony Erdei Etel ügyvédet bízta meg a perbeli képviselettel, aki benyújtotta a RMOGYKE melletti beavatkozási kérelmet, ugyanakkor a perbe belépett a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség is, saját nevében, az ő képviseletüket Gogolák Csongor ügyvéd látja el. Kincses szerint a magyar diákság beavatkozása üdvös dolog, hiszen nem mondhatják, hogy kizárólag olyanok léptek be a perbe, akik nem közvetlenül érdekeltek. A tegnapi tárgyaláson az újabb beavatkozási kérelmeket közölték Ioan Sabau Pop ügyvéddel, aki a MOGYE-t képviseli a perben. Sabau ügyvéd ragaszkodott a halasztáshoz, arra hivatkozva, hogy a beavatkozási kérelmeket tanulmányoznia kell és mindenféle újabb kifogásokat fogalmazott meg. A bíró szeptember 28-ra tűzte ki a következő tárgyalást, annak ellenére, hogy Kincses Előd rövid határidőt kért, hangsúlyozva, fontos lenne az ítélethozatal még az új egyetemi tanév megkezdése előtt. "Egyetemkezdés előtt 2 nappal tárgyalják a pert, de úgy vélem, az ítélet semmi esetre sem lett volna jogerős október 1. előtt, hiszen olyan döntés nem születhet ebben a perben, amelyet a pervesztes ne fellebbezzen meg. A következő tanévre lehetne tisztába tenni a dolgot" – nyilatkozta a RMOGYKE ügyvédje. Kincses szerint a román kormánynak érdeke lenne ebben a perben egy korrekt bírósági döntés, hiszen a jelenlegi charta állandó feszültséget gerjeszt a romániai magyarok és románok között, Románia és Magyarország között, ez a szenátus pedig képtelen arra, hogy a törvénynek megfelelően módosítsa a chartát.
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)
2012. szeptember 14.
Újabb mandátumot akarnak
Újabb mandátum szeretne megszerezni az RMDSZ Maros megyei szervezetének mind az öt parlamenti képviselője, köztük Markó Béla és Frunda György szenátorok, valamint Borbély László képviselő.
Kelemen Attila képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón bemutatta a megyei szervezet parlamenti jelöltjeinek a listáját, melyen mind az öt jelenlegi honatya szerepel: Markó Béla és Frunda György szenátorok, valamint Borbély László, Kerekes Károly és Kelemen Attila képviselők.
Kelemen Attila elmondta, Borbély László és Kerekes Károly felcserélte egymás közt a szavazókörzeteket, melyekben négy évvel ezelőtt mandátumot nyertek, a többiek pedig megtartották választási körzetüket.
Rajtuk kívül a következők szerepelnek még a Maros megyei választási listán: Lokodi Edit Emőke volt megyei tanácselnök, Fodor József tanár, Gogolák Csongor ügyvéd, Sallai Imre, Nagysármás alpolgármestere és Erős Csaba megyei tanácsos a képviselőház jelöltlistáján.
A szenátusi mandátumokért Balogh József és Csép Andrea megyei tanácsosok szállnak még versenybe.
„Ez a teljes jelöltlista, folynak az előkészületek a parlamenti választásokra, mindegyik szavazókörzet esetében külön-külön stratégiánk van mind a képviselők, mind a szenátorok esetében” – jelentette ki Kelemen Attila.
Mediafax
Nyugati Jelen (Arad)
Újabb mandátum szeretne megszerezni az RMDSZ Maros megyei szervezetének mind az öt parlamenti képviselője, köztük Markó Béla és Frunda György szenátorok, valamint Borbély László képviselő.
Kelemen Attila képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón bemutatta a megyei szervezet parlamenti jelöltjeinek a listáját, melyen mind az öt jelenlegi honatya szerepel: Markó Béla és Frunda György szenátorok, valamint Borbély László, Kerekes Károly és Kelemen Attila képviselők.
Kelemen Attila elmondta, Borbély László és Kerekes Károly felcserélte egymás közt a szavazókörzeteket, melyekben négy évvel ezelőtt mandátumot nyertek, a többiek pedig megtartották választási körzetüket.
Rajtuk kívül a következők szerepelnek még a Maros megyei választási listán: Lokodi Edit Emőke volt megyei tanácselnök, Fodor József tanár, Gogolák Csongor ügyvéd, Sallai Imre, Nagysármás alpolgármestere és Erős Csaba megyei tanácsos a képviselőház jelöltlistáján.
A szenátusi mandátumokért Balogh József és Csép Andrea megyei tanácsosok szállnak még versenybe.
„Ez a teljes jelöltlista, folynak az előkészületek a parlamenti választásokra, mindegyik szavazókörzet esetében külön-külön stratégiánk van mind a képviselők, mind a szenátorok esetében” – jelentette ki Kelemen Attila.
Mediafax
Nyugati Jelen (Arad)
2012. október 9.
Fordítók tanácskozása
Nagyon sok hasznos elméleti és gyakorlati tudnivaló került terítékre a romániai magyar fordítók első konferenciáján, amelyet szombaton tartottak a marosvásárhelyi Deus Providebit Tanulmányi Házban. Mivel 1033 engedéllyel rendelkező magyar fordító és tolmács van Romániában, öt szakfordító megalakította a Romániai Magyar Fordítók Egyesületét (RMFE), amelyet az idén januárban jegyeztek be. Első tanácskozásukon közel 60 szakmabeli vett részt, s Ferencz Júlia-Krisztina, az egyesület elnöke úgy érzi, hogy elérték a céljukat. Egyrészt, mert tanulságosak voltak az előadások és a megbeszélések, másrészt sikerült újabb tagokat toborozni.
A konferencia az egyesület alapvető céljainak a megvalósításában kívánt segítséget nyújtani: összefogni a Romániában tevékenykedő magyar fordítókat, népszerűsíteni a szakmát, ismertetni a különböző fordítói programokat, s a jól működő szakmai közösség révén hozzájárulni ahhoz, hogy minőségi fordítások készüljenek.
Nyitóbeszédében Ferencz Júlia-Krisztina a fenti célokat ismertette és köszönetet mondott a támogatóknak.
Ami fordítás, az eleve rossz, illetve a magyar fordítás jobb, mint az eredeti – ennyire megoszlanak a vélemények a műfordításról – hangzott el dr. Fazakas Emese, a Babes-Bolyai Tudományegyetem docensének előadásában, aki a fordítás során felmerülő problémákról és azok megoldásáról beszélt. Bár a fordításnyelvhez negatív jelentéstartalmak társulnak, mint például az idegenszerűség vagy nehezen érthetőség, ami káros befolyással van a nyelvre, az előadó véleménye szerint a fordításnyelv valójában nem okoz nyelvi romlást. A nyelv állandó változásaival viszont (a jogi és az adminisztrációs területen például) számolniuk kell a fordítóknak. Megfeleljen az eredetinek, érthető és jó legyen – ezek az alapvető követelmények. Az eredetinek való megfelelés érdekében a sok feltétel közül az egyik legfontosabb: a fordítónak jól kell ismernie a célnyelvi követelményeket. Ennek ismeretében lehet eldönteni például, hogy a cserealkatrész vagy pótalkatrész, a kollégium vagy bentlakás, a meditáció vagy magánóra, az órarend vagy nyitvatartási idő, az ágazati minisztérium vagy szakminisztérium, az egyetem előtti oktatás vagy közoktatás stb. szavakat használja.
30 százalékkal lerövidíti az időt az SDL Trados Studio elnevezésű programcsomag, amely több mint negyven nyelven segít a fordításban. Ezt a Temesvárról érkezett Adrian Urban, a Professional Translations Kft. projektmenedzsere mutatta be a hallgatóságnak.
A fordítással, fordítókkal kapcsolatos jogszabályi háttér egymásnak ellentmondó, hiányos előírásokat tartalmaz – hangzott el többek között Gogolák Csongor előadásában (Fordítani csak pontosan és szépen, ahogy... a törvény előírja).
Van igény a tolmácsokra, képzésük Kolozsváron történik, s a tolmácsolásról mint szakmáról tartott előadást Sárosi- Márdirosz Krisztina, a Sapientia EMTE egyetemi adjunktusa.
A konferencia zárórendez-vényeként tartott kerekasztal-megbeszélésen a romániai fordítási piac helyzetéről vitáztak a résztvevők egy szabadúszó, egy cégnél alkalmazott fordító, egy bírósági tolmács valamint egy cégvezető részvételével. A megbeszélésen többek között az derült ki, hogy vannak területek (pl. az igazságügy), ahol sok a fordító, másutt viszont – például a műszaki vagy az orvosi szakterületen – kevés a hivatásos szakember.
A szervezők szerint sikeres volt a rendezvény, s remélik, hogy jó hírük elterjedésével egyre több fordító csatlakozik az egyesülethez.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)
Nagyon sok hasznos elméleti és gyakorlati tudnivaló került terítékre a romániai magyar fordítók első konferenciáján, amelyet szombaton tartottak a marosvásárhelyi Deus Providebit Tanulmányi Házban. Mivel 1033 engedéllyel rendelkező magyar fordító és tolmács van Romániában, öt szakfordító megalakította a Romániai Magyar Fordítók Egyesületét (RMFE), amelyet az idén januárban jegyeztek be. Első tanácskozásukon közel 60 szakmabeli vett részt, s Ferencz Júlia-Krisztina, az egyesület elnöke úgy érzi, hogy elérték a céljukat. Egyrészt, mert tanulságosak voltak az előadások és a megbeszélések, másrészt sikerült újabb tagokat toborozni.
A konferencia az egyesület alapvető céljainak a megvalósításában kívánt segítséget nyújtani: összefogni a Romániában tevékenykedő magyar fordítókat, népszerűsíteni a szakmát, ismertetni a különböző fordítói programokat, s a jól működő szakmai közösség révén hozzájárulni ahhoz, hogy minőségi fordítások készüljenek.
Nyitóbeszédében Ferencz Júlia-Krisztina a fenti célokat ismertette és köszönetet mondott a támogatóknak.
Ami fordítás, az eleve rossz, illetve a magyar fordítás jobb, mint az eredeti – ennyire megoszlanak a vélemények a műfordításról – hangzott el dr. Fazakas Emese, a Babes-Bolyai Tudományegyetem docensének előadásában, aki a fordítás során felmerülő problémákról és azok megoldásáról beszélt. Bár a fordításnyelvhez negatív jelentéstartalmak társulnak, mint például az idegenszerűség vagy nehezen érthetőség, ami káros befolyással van a nyelvre, az előadó véleménye szerint a fordításnyelv valójában nem okoz nyelvi romlást. A nyelv állandó változásaival viszont (a jogi és az adminisztrációs területen például) számolniuk kell a fordítóknak. Megfeleljen az eredetinek, érthető és jó legyen – ezek az alapvető követelmények. Az eredetinek való megfelelés érdekében a sok feltétel közül az egyik legfontosabb: a fordítónak jól kell ismernie a célnyelvi követelményeket. Ennek ismeretében lehet eldönteni például, hogy a cserealkatrész vagy pótalkatrész, a kollégium vagy bentlakás, a meditáció vagy magánóra, az órarend vagy nyitvatartási idő, az ágazati minisztérium vagy szakminisztérium, az egyetem előtti oktatás vagy közoktatás stb. szavakat használja.
30 százalékkal lerövidíti az időt az SDL Trados Studio elnevezésű programcsomag, amely több mint negyven nyelven segít a fordításban. Ezt a Temesvárról érkezett Adrian Urban, a Professional Translations Kft. projektmenedzsere mutatta be a hallgatóságnak.
A fordítással, fordítókkal kapcsolatos jogszabályi háttér egymásnak ellentmondó, hiányos előírásokat tartalmaz – hangzott el többek között Gogolák Csongor előadásában (Fordítani csak pontosan és szépen, ahogy... a törvény előírja).
Van igény a tolmácsokra, képzésük Kolozsváron történik, s a tolmácsolásról mint szakmáról tartott előadást Sárosi- Márdirosz Krisztina, a Sapientia EMTE egyetemi adjunktusa.
A konferencia zárórendez-vényeként tartott kerekasztal-megbeszélésen a romániai fordítási piac helyzetéről vitáztak a résztvevők egy szabadúszó, egy cégnél alkalmazott fordító, egy bírósági tolmács valamint egy cégvezető részvételével. A megbeszélésen többek között az derült ki, hogy vannak területek (pl. az igazságügy), ahol sok a fordító, másutt viszont – például a műszaki vagy az orvosi szakterületen – kevés a hivatásos szakember.
A szervezők szerint sikeres volt a rendezvény, s remélik, hogy jó hírük elterjedésével egyre több fordító csatlakozik az egyesülethez.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)
2012. november 22.
A MOGYE védőügyvédje feljelentéssel fenyeget
Tegnap a Megyei Törvényszéken január 21-ére halasztották a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) keresetének a tárgyalását, amelyben az említett civil szervezet azt kérte, hogy az igazságügyi szervek érvénytelenítsék az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem júniusban jóváhagyott chartáját, mivel az továbbra sem felel meg az új tanügyi törvény nemzetiségi oktatásra vonatkozó előírásainak. Kérik továbbá, hogy tekintsék érvénytelennek az egyetemen februárban megtartott választásokat, mivel azokat érvénytelen szervezési és működési szabályzat alapján szervezték meg.
Kincses Előd, a felperes ügyvédje az EMNT, EMNP és az MPP, Erdei Etel ügyvéd az RMDSZ perbe lépésének a jóváhagyását kérte, Gogolák Csongor ügyvéd pedig a MOGYE magyar diákszövetségének a perbe lépését indítványozta.
Sabau Pop Ioan, a MOGYE ügyvédje a beavatkozások jóváhagyásának az elutasítása mellett érvelt, arra hivatkozva, hogy a politikum nem kellene beleszóljon az egyetem ügyeibe. Véleménye szerint a MOGYE-n meglevő harmóniát a politikum, főleg az RMDSZ beavatkozása rontotta meg. A perbe vonások elvi helybenhagyásáról tárgyaláson kívül dönt a bíró.
A továbbiakban Kincses Előd azt kérte, hogy az egyetem nyújtson be egy iktatószámmal, keltezéssel, aláírással és pecsétjével ellátott chartát, amiről érdemben lehet tárgyalni. A jelenleg hatályos módosított változaton ugyanis, ami az egyetem honlapján olvasható, sem dátum, sem iktatószám, sem aláírás, sem pecsét nincs. Kérését elfogadták, és kötelezték az egyetemet az eredeti, érvényes irat benyújtására.
Amikor a felperes ügyvédje azzal indokolta kérését, hogy az illetékesek által tökéletesnek mondott chartát a miniszterelnök és a tanügyminiszter nyomására több mint hét helyen kellett módosítani, Sabau Pop Ioan, a MOGYE ügyvédje kilátásba helyezte, hogy ha ez valóban így történt, befolyással való üzérkedés miatt feljelenti a miniszterelnököt és a tanügyminisztert is – számolt be Kincses Előd a törvényszéken történtekről.
Mivel a feljelentést a rektornak és a szenátus elnökének kellene aláírnia, Leonard Azamfirei rektor véleményét is megkérdeztük, aki tegnap délután azt válaszolta, hogy nem értesült még sem a tárgyalásról, sem az ott elhangzottakról. Az aláírás nélküli chartáról elmondta, hogy attól a perctől kezdve, ahogy az egyetem honlapjára felkerült, hivatalos dokumentumnak kell tekinteni.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)
Tegnap a Megyei Törvényszéken január 21-ére halasztották a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) keresetének a tárgyalását, amelyben az említett civil szervezet azt kérte, hogy az igazságügyi szervek érvénytelenítsék az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem júniusban jóváhagyott chartáját, mivel az továbbra sem felel meg az új tanügyi törvény nemzetiségi oktatásra vonatkozó előírásainak. Kérik továbbá, hogy tekintsék érvénytelennek az egyetemen februárban megtartott választásokat, mivel azokat érvénytelen szervezési és működési szabályzat alapján szervezték meg.
Kincses Előd, a felperes ügyvédje az EMNT, EMNP és az MPP, Erdei Etel ügyvéd az RMDSZ perbe lépésének a jóváhagyását kérte, Gogolák Csongor ügyvéd pedig a MOGYE magyar diákszövetségének a perbe lépését indítványozta.
Sabau Pop Ioan, a MOGYE ügyvédje a beavatkozások jóváhagyásának az elutasítása mellett érvelt, arra hivatkozva, hogy a politikum nem kellene beleszóljon az egyetem ügyeibe. Véleménye szerint a MOGYE-n meglevő harmóniát a politikum, főleg az RMDSZ beavatkozása rontotta meg. A perbe vonások elvi helybenhagyásáról tárgyaláson kívül dönt a bíró.
A továbbiakban Kincses Előd azt kérte, hogy az egyetem nyújtson be egy iktatószámmal, keltezéssel, aláírással és pecsétjével ellátott chartát, amiről érdemben lehet tárgyalni. A jelenleg hatályos módosított változaton ugyanis, ami az egyetem honlapján olvasható, sem dátum, sem iktatószám, sem aláírás, sem pecsét nincs. Kérését elfogadták, és kötelezték az egyetemet az eredeti, érvényes irat benyújtására.
Amikor a felperes ügyvédje azzal indokolta kérését, hogy az illetékesek által tökéletesnek mondott chartát a miniszterelnök és a tanügyminiszter nyomására több mint hét helyen kellett módosítani, Sabau Pop Ioan, a MOGYE ügyvédje kilátásba helyezte, hogy ha ez valóban így történt, befolyással való üzérkedés miatt feljelenti a miniszterelnököt és a tanügyminisztert is – számolt be Kincses Előd a törvényszéken történtekről.
Mivel a feljelentést a rektornak és a szenátus elnökének kellene aláírnia, Leonard Azamfirei rektor véleményét is megkérdeztük, aki tegnap délután azt válaszolta, hogy nem értesült még sem a tárgyalásról, sem az ott elhangzottakról. Az aláírás nélküli chartáról elmondta, hogy attól a perctől kezdve, ahogy az egyetem honlapjára felkerült, hivatalos dokumentumnak kell tekinteni.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)
2012. december 11.
Végleges megyei választási eredmények
A 2012. december 9-i parlamenti választások eredményeit tegnap közölte a Maros megyei választási iroda (BEJ).
A választási névjegyzéken szereplő választópolgárok száma: 484.889
A választáson részt vevő választópolgárok száma: 196.307
Pótlistákon szavazók száma: 3.496
Érvényes szavazatok száma: 194.714
Érvénytelen szavazatok száma: 4.462
Fehér szavazatok száma: 2.657
A választásokon részt vevő politikai pártok, választási szövetségek által elért eredmények:
1. Szociálliberális Unió (USL): 75.263 szavazat (38,65%)
2. RMDSZ: 67.519 (34,67%)
3. Igazságos Romániáért Szövetség (ARD): 23.358 (11,99%)
4. Dan Diaconescu Néppárt (PP-DD): 18.300 (9,39%)
5. Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP): 7.153 (3,67%)
6. Nagy-Románia Párt (PRM): 3.121 (1,60%)
Szenátus
1-es szenátori körzet:
1. Frunda György – RMDSZ: 22.888 szavazat (39,96%)
2. Somesan Stefan – USL: 19.925 szavazat (34,70%)
3. Pascan Emil-Marius – ARD: 8.611 (14,99%)
4. Gabor Ioan Gabriel – PPDD: 2.004 (3,49%)
5. Dragulet Razvan Laurentiu – PRM: 1.183 (2,06%)
6. Jakab István – EMNP: 2.799 (4,87%)
2-es szenátori körzet:
1. Markó Béla – RMDSZ: 30.144 (65,49%)
2. Duma Ioan Cosmin – USL: 8.649 (18,79%)
3. Schwartz Ladislau – ARD: 1.691 (3,67%)
4. Dogar Dorin-Ovidiu – PPDD: 2.125 (4,61%)
5. Padurean Sorin Pompei – PRM: 734 (1,59%)
6. Tőkés András – EMNP: 2.685 (5,83%)
3-as szenátori körzet
1. Csép Éva-Andrea – RMDSZ: 7.992 (17,21%)
2. Mora Ákos Daniel – USL: 22.536 (48,53%)
3. Basa Petru – ARD: 7.568 (16,29%)
4. Precup Valentin – PPDD: 7.448 (16,04%)
5. Máté János – EMNP: 886 (1,90%)
4-es szenátori körzet
1. Balogh József – RMDSZ: 6.495 (14,48%)
2. Fratean Petru Alexandru – USL: 24.153 (53,85%)
3. Matei Dumitru – ARD: 5.488 (12,23%)
4. Cocean Maria – PPDD: 6.723 (14,99%)
5. Diaconescu Maria – PRM: 1.204 (2,68%)
6. Varga Loránd Jenő – EMNP: 783 (1,74%)
Képviselőház
1-es körzet
1. Kerekes Károly – RMDSZ: 12.209 (43,88%)
2. Sîmpalean Dan-Stefan – USL: 8.965 (32,22%)
3. Roman Ioana-Dana – ARD: 3.322 (11,94%)
4. Tintosan Doina-Elena – PPDD: 928 (3,33%)
5. Amza Margarit-C-tin – PRM: 539 (1,93%)
6. Portik Vilmos-László – EMNP: 1.569 (5,63%)
2-es körzet
1. Lokodi Edit Emőke – RMDSZ: 10.463 (35,43%)
2. Buicu Corneliu-Florin – USL: 11.980 (40,56%)
3. Opriscan Mihai Doru – ARD: 4.414 (14,94%)
4. Presecan Alexandru – PPDD: 1.254 (4,24%)
5. Boros Zoltán-Ferenc – EMNP: 1.084 (3,67%).
3-as körzet
1. Kelemen Atilla-Béla – RMDSZ: 13.528 (57,30%)
2. Lukacs Lorand István – USL: 5.799 (24,56%)
3. Giurgea Teodor – ARD: 1.629 (6,90%)
4. Chiorean Anghel – PPDD: 1.562 (6,61%)
4-es körzet
1. Fodor Sándor-József – RMDSZ: 4.042 (16,57%)
2. Butiulca Manuel-Augustin – USL: 11.527 (47,26%)
3. Urcan Ionas-Florin – ARD: 4.204 (17,23%)
4. Ignat Mircea – PPDD: 3.086 (12,65%)
5. Man Tudor-Eduard – PER: 74 (0,30%)
6. Avram Ioan-Florin – PRM: 491 (2,01%)
7. Pálosi Csaba – EMNP: 303 (1,24%)
5-ös körzet
1. Borbély László – RMDSZ: 15.925 (72,96%)
2. Socotar Dinu-Gheorghe – USL: 2.281 (10,45%)
3. Meleg Victor – ARD: 509 (2,33%)
4. Gabor Tiberiu – PPDD: 633 (2,90%)
5. László György – EMNP: 1.744 (7,99%)
6-os körzet
1. Gogolák Hrubecz Csongor – RMDSZ: 3.640 (16,82%)
2. Juganaru Anne-Rose – USL: 9.129 (42,20%)
3. Stroian Toader – ADR: 3.758 (17,37%)
4. Sefer Cristian-George – PPDD: 3.519 (16,26%)
5. Ölvedi Zsolt – EMNP: 510 (2,35%)
7-es körzet
1. Sallai Imre – RMDSZ: 3.287 (14,86%)
2. Chirtes Ioan-Cristian – USL: 11.572 (52,33%)
3. Vasu Ioan – ARD: 2.921 (13,21%)
4. Curticapean Septimiu – PPDD: 3.097 (14,00%)
5. Hurdugaci Emanoil – PRM: 447 (2,02%)
8-as körzet
1. Erős Csaba – RMDSZ: 3.353 (14,98%)
2. Gliga Vasile-Gheorghe – USL: 13.145 (58,74%)
3. Todoran Liviu-Emil – ARD: 1.742 (7,78%)
4. Feier Ioan – PPDD: 2.754 (12,30%)
5. Jîrcan Ioan – PRM: 382 (1,70%)
6. Barabás Tibor – EMNP: 400 (1,78%)
Azok a képviselő- és szenátorjelöltek jutottak parlamenti mandátumhoz, akik a vasárnapi szavazás során 50% plusz 1 szavazatot szereztek.
Szenátori mandátumot szerzett:
Markó Béla (2-es választókerület)
Fratean Petru (4-es választókerület)
Képviselői mandátumot szerzett:
Kelemen Atilla (3-as körzet)
Borbély László (5-ös körzet)
Chirtes Ioan (7-es körzet)
Gliga Vasile (8-as körzet)
Az országos leosztásból Maros megye még két szenátori és négy képviselői helyet kap.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)
A 2012. december 9-i parlamenti választások eredményeit tegnap közölte a Maros megyei választási iroda (BEJ).
A választási névjegyzéken szereplő választópolgárok száma: 484.889
A választáson részt vevő választópolgárok száma: 196.307
Pótlistákon szavazók száma: 3.496
Érvényes szavazatok száma: 194.714
Érvénytelen szavazatok száma: 4.462
Fehér szavazatok száma: 2.657
A választásokon részt vevő politikai pártok, választási szövetségek által elért eredmények:
1. Szociálliberális Unió (USL): 75.263 szavazat (38,65%)
2. RMDSZ: 67.519 (34,67%)
3. Igazságos Romániáért Szövetség (ARD): 23.358 (11,99%)
4. Dan Diaconescu Néppárt (PP-DD): 18.300 (9,39%)
5. Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP): 7.153 (3,67%)
6. Nagy-Románia Párt (PRM): 3.121 (1,60%)
Szenátus
1-es szenátori körzet:
1. Frunda György – RMDSZ: 22.888 szavazat (39,96%)
2. Somesan Stefan – USL: 19.925 szavazat (34,70%)
3. Pascan Emil-Marius – ARD: 8.611 (14,99%)
4. Gabor Ioan Gabriel – PPDD: 2.004 (3,49%)
5. Dragulet Razvan Laurentiu – PRM: 1.183 (2,06%)
6. Jakab István – EMNP: 2.799 (4,87%)
2-es szenátori körzet:
1. Markó Béla – RMDSZ: 30.144 (65,49%)
2. Duma Ioan Cosmin – USL: 8.649 (18,79%)
3. Schwartz Ladislau – ARD: 1.691 (3,67%)
4. Dogar Dorin-Ovidiu – PPDD: 2.125 (4,61%)
5. Padurean Sorin Pompei – PRM: 734 (1,59%)
6. Tőkés András – EMNP: 2.685 (5,83%)
3-as szenátori körzet
1. Csép Éva-Andrea – RMDSZ: 7.992 (17,21%)
2. Mora Ákos Daniel – USL: 22.536 (48,53%)
3. Basa Petru – ARD: 7.568 (16,29%)
4. Precup Valentin – PPDD: 7.448 (16,04%)
5. Máté János – EMNP: 886 (1,90%)
4-es szenátori körzet
1. Balogh József – RMDSZ: 6.495 (14,48%)
2. Fratean Petru Alexandru – USL: 24.153 (53,85%)
3. Matei Dumitru – ARD: 5.488 (12,23%)
4. Cocean Maria – PPDD: 6.723 (14,99%)
5. Diaconescu Maria – PRM: 1.204 (2,68%)
6. Varga Loránd Jenő – EMNP: 783 (1,74%)
Képviselőház
1-es körzet
1. Kerekes Károly – RMDSZ: 12.209 (43,88%)
2. Sîmpalean Dan-Stefan – USL: 8.965 (32,22%)
3. Roman Ioana-Dana – ARD: 3.322 (11,94%)
4. Tintosan Doina-Elena – PPDD: 928 (3,33%)
5. Amza Margarit-C-tin – PRM: 539 (1,93%)
6. Portik Vilmos-László – EMNP: 1.569 (5,63%)
2-es körzet
1. Lokodi Edit Emőke – RMDSZ: 10.463 (35,43%)
2. Buicu Corneliu-Florin – USL: 11.980 (40,56%)
3. Opriscan Mihai Doru – ARD: 4.414 (14,94%)
4. Presecan Alexandru – PPDD: 1.254 (4,24%)
5. Boros Zoltán-Ferenc – EMNP: 1.084 (3,67%).
3-as körzet
1. Kelemen Atilla-Béla – RMDSZ: 13.528 (57,30%)
2. Lukacs Lorand István – USL: 5.799 (24,56%)
3. Giurgea Teodor – ARD: 1.629 (6,90%)
4. Chiorean Anghel – PPDD: 1.562 (6,61%)
4-es körzet
1. Fodor Sándor-József – RMDSZ: 4.042 (16,57%)
2. Butiulca Manuel-Augustin – USL: 11.527 (47,26%)
3. Urcan Ionas-Florin – ARD: 4.204 (17,23%)
4. Ignat Mircea – PPDD: 3.086 (12,65%)
5. Man Tudor-Eduard – PER: 74 (0,30%)
6. Avram Ioan-Florin – PRM: 491 (2,01%)
7. Pálosi Csaba – EMNP: 303 (1,24%)
5-ös körzet
1. Borbély László – RMDSZ: 15.925 (72,96%)
2. Socotar Dinu-Gheorghe – USL: 2.281 (10,45%)
3. Meleg Victor – ARD: 509 (2,33%)
4. Gabor Tiberiu – PPDD: 633 (2,90%)
5. László György – EMNP: 1.744 (7,99%)
6-os körzet
1. Gogolák Hrubecz Csongor – RMDSZ: 3.640 (16,82%)
2. Juganaru Anne-Rose – USL: 9.129 (42,20%)
3. Stroian Toader – ADR: 3.758 (17,37%)
4. Sefer Cristian-George – PPDD: 3.519 (16,26%)
5. Ölvedi Zsolt – EMNP: 510 (2,35%)
7-es körzet
1. Sallai Imre – RMDSZ: 3.287 (14,86%)
2. Chirtes Ioan-Cristian – USL: 11.572 (52,33%)
3. Vasu Ioan – ARD: 2.921 (13,21%)
4. Curticapean Septimiu – PPDD: 3.097 (14,00%)
5. Hurdugaci Emanoil – PRM: 447 (2,02%)
8-as körzet
1. Erős Csaba – RMDSZ: 3.353 (14,98%)
2. Gliga Vasile-Gheorghe – USL: 13.145 (58,74%)
3. Todoran Liviu-Emil – ARD: 1.742 (7,78%)
4. Feier Ioan – PPDD: 2.754 (12,30%)
5. Jîrcan Ioan – PRM: 382 (1,70%)
6. Barabás Tibor – EMNP: 400 (1,78%)
Azok a képviselő- és szenátorjelöltek jutottak parlamenti mandátumhoz, akik a vasárnapi szavazás során 50% plusz 1 szavazatot szereztek.
Szenátori mandátumot szerzett:
Markó Béla (2-es választókerület)
Fratean Petru (4-es választókerület)
Képviselői mandátumot szerzett:
Kelemen Atilla (3-as körzet)
Borbély László (5-ös körzet)
Chirtes Ioan (7-es körzet)
Gliga Vasile (8-as körzet)
Az országos leosztásból Maros megye még két szenátori és négy képviselői helyet kap.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)
2016. április 21.
Tudományos ülésszakon a magyar orvosok
Ünnepélyes keretek között vette kezdetét Marosvásárhelyen az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya idei tudományos ülésszaka csütörtökön este.
A négynapos esemény munkálatai lényegében már szerdán délután elrajtoltak a pályakezdő orvosok fórumával. A rendezvény szervezői hallgatói, illetve rezidensképzésből kilépő fiatal orvosokat szólaltattak meg az egyetemi tananyaghoz közvetlenül nem kapcsolódó járulékos információkról. Lorenzovici László, egészségügyi közgazdász Az orvos, mint magánvállalkozó címmel tartott előadást, Nagy-Imecs Péter pályázati tanácsadóként a vissza nem térítendő támogatások megszerzésébe vezette be a szépszámú hallgatóságot. Az orvosi műhibák témájában Gogolák H. Csongor marosvásárhelyi ügyvéd osztotta meg ismereteit, mondván, hogy Romániában oly kevés a malpraxisért indított per, hogy a jogászoknak nem érdemes külön erre szakosodniuk. A tavaly például mindössze 235 feljelentés érkezett állítólagos műhibák miatt, a perek során alig 23 szankció és mindössze egy pár megrovás született. „Ha azt vesszük figyelembe, hogy az országban mintegy negyvenezer orvos praktizál, a bepereltek aránya alig valamivel több mint 0,5 százalék, ami nem vészes” – nyugtatta meg a fiatal pályakezdőket a velük nagyjából egykorú ügyvéd, majd kérdésre válaszolva arról biztosította az orvosokat, hogy ő mindig a fehér köpenyesek oldalán lesz.
A pályakezdés itthoni és külföldi tanulságaiba engedett betekintést nyerni öt székelyföldi orvos, aki közül négyen itthon, egyikük Magyarországon talált munkát. Egyéni történeteikből kiderült, hogy ideig-óráig valamennyien megfordultak külföldi klinikákon, de mindannyian Erdélyben képzelték el a jövőjüket. Egyikük kivételével ez mindannyiuknak sikerült. Kollégájuk, a beszélgetést moderáló Kraft Hunor Norbert véleménye szerint minden pályakezdőnek hasznos volna egy-egy kicsit belekóstolni a nyugati orvosi életbe, utána viszont tanácsos lenne hazatérni, és a külföldön szerzett tapasztalatot Erdélyben kamatoztatni.
Szucher Ervin |
Székelyhon.ro
Ünnepélyes keretek között vette kezdetét Marosvásárhelyen az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya idei tudományos ülésszaka csütörtökön este.
A négynapos esemény munkálatai lényegében már szerdán délután elrajtoltak a pályakezdő orvosok fórumával. A rendezvény szervezői hallgatói, illetve rezidensképzésből kilépő fiatal orvosokat szólaltattak meg az egyetemi tananyaghoz közvetlenül nem kapcsolódó járulékos információkról. Lorenzovici László, egészségügyi közgazdász Az orvos, mint magánvállalkozó címmel tartott előadást, Nagy-Imecs Péter pályázati tanácsadóként a vissza nem térítendő támogatások megszerzésébe vezette be a szépszámú hallgatóságot. Az orvosi műhibák témájában Gogolák H. Csongor marosvásárhelyi ügyvéd osztotta meg ismereteit, mondván, hogy Romániában oly kevés a malpraxisért indított per, hogy a jogászoknak nem érdemes külön erre szakosodniuk. A tavaly például mindössze 235 feljelentés érkezett állítólagos műhibák miatt, a perek során alig 23 szankció és mindössze egy pár megrovás született. „Ha azt vesszük figyelembe, hogy az országban mintegy negyvenezer orvos praktizál, a bepereltek aránya alig valamivel több mint 0,5 százalék, ami nem vészes” – nyugtatta meg a fiatal pályakezdőket a velük nagyjából egykorú ügyvéd, majd kérdésre válaszolva arról biztosította az orvosokat, hogy ő mindig a fehér köpenyesek oldalán lesz.
A pályakezdés itthoni és külföldi tanulságaiba engedett betekintést nyerni öt székelyföldi orvos, aki közül négyen itthon, egyikük Magyarországon talált munkát. Egyéni történeteikből kiderült, hogy ideig-óráig valamennyien megfordultak külföldi klinikákon, de mindannyian Erdélyben képzelték el a jövőjüket. Egyikük kivételével ez mindannyiuknak sikerült. Kollégájuk, a beszélgetést moderáló Kraft Hunor Norbert véleménye szerint minden pályakezdőnek hasznos volna egy-egy kicsit belekóstolni a nyugati orvosi életbe, utána viszont tanácsos lenne hazatérni, és a külföldön szerzett tapasztalatot Erdélyben kamatoztatni.
Szucher Ervin |
Székelyhon.ro
2016. december 7.
A romániai titkosszolgálatokról
A címet olvasva akár elírásnak is gondolhatnánk, az átlagember ugyanis szentül meg van győződve, hogy Romániában egy titkosszolgálat van, és abból ez az egy is untig elég, hiszen a kommunista diktatúra politikai rendőrsége, a rossz emlékű Securitate – „szeku” a diktatúra egyik nagyon hatékony eszköze volt annak fenntartása érdekében, és számtalan ember életének megnyomorítása – és más is – száradt a lelkén. A beszervezett besúgók számarányát tekintve pedig elmondhatjuk, hogy ha másban nem is, de ebben Románia világklasszis volt. A volt Securitate utódjának, a SRI-nek (Serviciul Român de Informaţii) – Román Hírszerző Szolgálat – különös aktualitása van számunkra, marosvásárhelyiek számára, ugyanis ezt a forradalom után, többek között, pont azzal az indokkal alapították és szervezték újra, hogy a marosvásárhelyi márciusi események is szükségessé tették a szervezet újraalakítását.
Amint azonban az anyag bevezetőjében is jeleztük, Romániában több titkos hírszerző vagy nem nyilvános tevékenységet végző szolgálat és igazgatóság van. A már említett Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mellett létezik még a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE – Serviciul de Informaţii Externe), a kormányzati Őrző és Védő Szolgálat (Serviciul de Pază şi Protecţie – SPP), a Speciális Távközlési Szolgálat (Serviciul de Telecomunicaţii Speciale – STS), a Honvédelmi Hírszerző Igazgatóság (Direcţia Generală de Informaţii a Apărării – DGIA), a rendőrség Különleges Ügyek Osztálya (Direcţia de Operaţiuni Speciale), az Államtitkok Nemzeti Hivatala (Oficiul Registrului Naţional al Informaţiilor Secrete de Stat – ORNISS), valamint a múltban és a jelenben is ellentmondásos megítélésű Belső Védelmi és Információs Osztály (Departamentul de Informaţii şi Protecţie Internă – DIPI). Ez utóbbit a működését és vezetőit ért, Gabriel Oprea volt belügyminiszterhez is kötődő botrányok miatt ez év októberében és novemberében a Cioloş-kormány radikálisan átalakította, új elnevezése Belső Védelmi Egység, átszervezése pedig jelenleg is folyamatban van. Ez az osztály a régi „2 és egynegyed” (0215) katonai egység átgyúrt utódja, amelynek a forradalom utáni tevékenységét is számos bírálat és vád érte (mint például a bányászjárás, a márciusi események megszervezésében vállalt rész, törvénytelen megfigyelések és lehallgatások, politikusok és újságírók megfigyelése, a Román Hírszerző Szolgálat feladatainak átfedése), ezért 1998-ban meg is szüntették a „2 és 1/4” osztályt, átszervezve más egységekké.
A következőkben mindegyik titkosszolgálati szervről részletesebben beszélünk. Az első a sorban a már emlegetett SRI – a Román Hírszerző Szolgálat, amely azonban, amint a fenti felvezetőből kiderült, nem is a „legrosszabb”, sőt az egyik legátláthatóbb tevékenységű intézmény – ha lehet egyáltalán átláthatóságról beszélni egy titkosszolgálat esetében. A román állam történetében mindig is léteztek titkos hírszerző szolgálatok, amelyek többé-kevésbé elődjei voltak a mai SRI-nek, így például már 1865-ben, francia mintára létrehoztak egy katonai információkat gyűjtő osztályt. A hírszerző szolgálat virágkorát viszont a kommunizmus ideje alatt élte, az akkor létrehozott Securitatét nem kell bemutatni. A ’89-es forradalom után, az akkori Nemzeti Megmentési Front 1989. december 30-án feloszlatta a Securitatét, majd 1990. március 26-án a 181-es sz. dekrétummal létrehozták a Román Hírszerző Szolgálatot. 1991. július 29-én az 51-es törvénnyel megállapították Románia nemzetbiztonsági stratégiáját és prioritásait, valamint létrehoztak több más titkosszolgálatot, köztük a Külügyi Hírszolgálatot – SIE és a kormányzati Őrző és Védő Szolgálatot (Serviciul de Pază şi Protecţie – SPP), valamint más, nem önálló, hanem a minisztériumokba osztályokként integrált szerveket. A hírszerző és biztonsági szervek tevékenységét a Legfelsőbb Védelmi Tanács (Consiliul Suprem de Apărare a Ţării) koordinálja. A Román Hírszerző Szolgálat működési szabályzatát 2001-ben modernizálták. Jelenleg a szolgálatot Eduard Hellvig miniszteri rangú igazgató vezeti, akit egy katonai ranggal rendelkező helyettes, valamint több aligazgató segít munkájában.
A Román Hírszerző Szolgálat feladatai közé tartozik azon információk gyűjtése, elemzése és felhasználása, amelyek Románia nemzetbiztonságát veszélyeztetik. Ugyanakkor kötelessége az államtitok védelme és azon információk kiszivárogtatásának megakadályozása, amelyek törvény szerint titkosak (pl. hadászati információk). A Legfelsőbb Védelmi Tanács kérésére a szolgálat terroristaellenes védelmet nyújt romániai vagy külföldi állami tisztviselők vagy más személyek számára akkor, amikor ezeket ilyen természetű fenyegetés éri. A szolgálat egy másik törvényes kötelezettsége a törvénytelen hírszerző felszerelések gyártásának és felhasználásának megakadályozása. A szolgálat nem nyomozóhatóság, tehát nem nyomozhat, nem vehet őrizetbe senkit és nincsenek előzetes letartóztatásra kialakított helyiségei sem.
A SRI a tevékenysége során szerzett információkat az 1991/51. sz. törvény szerint a következő intézményekkel és szervekkel közölheti: Románia elnöke, a szenátus elnöke, a képviselőház elnöke, a parlament biztonsági bizottságának az elnöke, a miniszterelnök, miniszterek és miniszteri igazgatóságok vezetői. Ugyanakkor az információk közölhetők a prefektusokkal, Bukarest polgármesterével, valamint a megyei tanácsok elnökeivel. Amennyiben ezek az információk bűncselekményekre vonatkoznak, a SRI-nek kötelessége értesíteni a nyomozóhatóságokat.
Nagyon fontos megjegyezni, hagy a SRI önálló állami biztonsági szerv, nincs semmilyen minisztériumnak alárendelve, tehát elviekben politikailag független és közvetlen parlamenti ellenőrzés alatt áll, amely a szolgálat igazgatóját nevezi ki államfői javaslatra, és bizottságain keresztül elszámoltathatja a szolgálatot.
(Folytatjuk)
Gogolák H. Csongor ügyvéd Népújság (Marosvásárhely)
A címet olvasva akár elírásnak is gondolhatnánk, az átlagember ugyanis szentül meg van győződve, hogy Romániában egy titkosszolgálat van, és abból ez az egy is untig elég, hiszen a kommunista diktatúra politikai rendőrsége, a rossz emlékű Securitate – „szeku” a diktatúra egyik nagyon hatékony eszköze volt annak fenntartása érdekében, és számtalan ember életének megnyomorítása – és más is – száradt a lelkén. A beszervezett besúgók számarányát tekintve pedig elmondhatjuk, hogy ha másban nem is, de ebben Románia világklasszis volt. A volt Securitate utódjának, a SRI-nek (Serviciul Român de Informaţii) – Román Hírszerző Szolgálat – különös aktualitása van számunkra, marosvásárhelyiek számára, ugyanis ezt a forradalom után, többek között, pont azzal az indokkal alapították és szervezték újra, hogy a marosvásárhelyi márciusi események is szükségessé tették a szervezet újraalakítását.
Amint azonban az anyag bevezetőjében is jeleztük, Romániában több titkos hírszerző vagy nem nyilvános tevékenységet végző szolgálat és igazgatóság van. A már említett Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mellett létezik még a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE – Serviciul de Informaţii Externe), a kormányzati Őrző és Védő Szolgálat (Serviciul de Pază şi Protecţie – SPP), a Speciális Távközlési Szolgálat (Serviciul de Telecomunicaţii Speciale – STS), a Honvédelmi Hírszerző Igazgatóság (Direcţia Generală de Informaţii a Apărării – DGIA), a rendőrség Különleges Ügyek Osztálya (Direcţia de Operaţiuni Speciale), az Államtitkok Nemzeti Hivatala (Oficiul Registrului Naţional al Informaţiilor Secrete de Stat – ORNISS), valamint a múltban és a jelenben is ellentmondásos megítélésű Belső Védelmi és Információs Osztály (Departamentul de Informaţii şi Protecţie Internă – DIPI). Ez utóbbit a működését és vezetőit ért, Gabriel Oprea volt belügyminiszterhez is kötődő botrányok miatt ez év októberében és novemberében a Cioloş-kormány radikálisan átalakította, új elnevezése Belső Védelmi Egység, átszervezése pedig jelenleg is folyamatban van. Ez az osztály a régi „2 és egynegyed” (0215) katonai egység átgyúrt utódja, amelynek a forradalom utáni tevékenységét is számos bírálat és vád érte (mint például a bányászjárás, a márciusi események megszervezésében vállalt rész, törvénytelen megfigyelések és lehallgatások, politikusok és újságírók megfigyelése, a Román Hírszerző Szolgálat feladatainak átfedése), ezért 1998-ban meg is szüntették a „2 és 1/4” osztályt, átszervezve más egységekké.
A következőkben mindegyik titkosszolgálati szervről részletesebben beszélünk. Az első a sorban a már emlegetett SRI – a Román Hírszerző Szolgálat, amely azonban, amint a fenti felvezetőből kiderült, nem is a „legrosszabb”, sőt az egyik legátláthatóbb tevékenységű intézmény – ha lehet egyáltalán átláthatóságról beszélni egy titkosszolgálat esetében. A román állam történetében mindig is léteztek titkos hírszerző szolgálatok, amelyek többé-kevésbé elődjei voltak a mai SRI-nek, így például már 1865-ben, francia mintára létrehoztak egy katonai információkat gyűjtő osztályt. A hírszerző szolgálat virágkorát viszont a kommunizmus ideje alatt élte, az akkor létrehozott Securitatét nem kell bemutatni. A ’89-es forradalom után, az akkori Nemzeti Megmentési Front 1989. december 30-án feloszlatta a Securitatét, majd 1990. március 26-án a 181-es sz. dekrétummal létrehozták a Román Hírszerző Szolgálatot. 1991. július 29-én az 51-es törvénnyel megállapították Románia nemzetbiztonsági stratégiáját és prioritásait, valamint létrehoztak több más titkosszolgálatot, köztük a Külügyi Hírszolgálatot – SIE és a kormányzati Őrző és Védő Szolgálatot (Serviciul de Pază şi Protecţie – SPP), valamint más, nem önálló, hanem a minisztériumokba osztályokként integrált szerveket. A hírszerző és biztonsági szervek tevékenységét a Legfelsőbb Védelmi Tanács (Consiliul Suprem de Apărare a Ţării) koordinálja. A Román Hírszerző Szolgálat működési szabályzatát 2001-ben modernizálták. Jelenleg a szolgálatot Eduard Hellvig miniszteri rangú igazgató vezeti, akit egy katonai ranggal rendelkező helyettes, valamint több aligazgató segít munkájában.
A Román Hírszerző Szolgálat feladatai közé tartozik azon információk gyűjtése, elemzése és felhasználása, amelyek Románia nemzetbiztonságát veszélyeztetik. Ugyanakkor kötelessége az államtitok védelme és azon információk kiszivárogtatásának megakadályozása, amelyek törvény szerint titkosak (pl. hadászati információk). A Legfelsőbb Védelmi Tanács kérésére a szolgálat terroristaellenes védelmet nyújt romániai vagy külföldi állami tisztviselők vagy más személyek számára akkor, amikor ezeket ilyen természetű fenyegetés éri. A szolgálat egy másik törvényes kötelezettsége a törvénytelen hírszerző felszerelések gyártásának és felhasználásának megakadályozása. A szolgálat nem nyomozóhatóság, tehát nem nyomozhat, nem vehet őrizetbe senkit és nincsenek előzetes letartóztatásra kialakított helyiségei sem.
A SRI a tevékenysége során szerzett információkat az 1991/51. sz. törvény szerint a következő intézményekkel és szervekkel közölheti: Románia elnöke, a szenátus elnöke, a képviselőház elnöke, a parlament biztonsági bizottságának az elnöke, a miniszterelnök, miniszterek és miniszteri igazgatóságok vezetői. Ugyanakkor az információk közölhetők a prefektusokkal, Bukarest polgármesterével, valamint a megyei tanácsok elnökeivel. Amennyiben ezek az információk bűncselekményekre vonatkoznak, a SRI-nek kötelessége értesíteni a nyomozóhatóságokat.
Nagyon fontos megjegyezni, hagy a SRI önálló állami biztonsági szerv, nincs semmilyen minisztériumnak alárendelve, tehát elviekben politikailag független és közvetlen parlamenti ellenőrzés alatt áll, amely a szolgálat igazgatóját nevezi ki államfői javaslatra, és bizottságain keresztül elszámoltathatja a szolgálatot.
(Folytatjuk)
Gogolák H. Csongor ügyvéd Népújság (Marosvásárhely)
2016. december 14.
A romániai titkosszolgálatokról (II.)
Az előző részben a Román Hírszerző Szolgálatról beszéltünk, amely egy a romániai titkosszolgá- latok közül. Amint elmondtuk, a Román Hírszerző Szolgálat feladatai közé tartozik azon információk gyűjtése, elemzése és felhasználása, amelyek Románia nemzeti biztonságát veszélyeztetik. Ugyanakkor kötelessége az államtitok védelme és azon információk kiszivárogtatásának megakadályozása, amelyek törvény szerint titkosak (pl. hadászati információk). A Legfelsőbb Védelmi Tanács kérésére a szolgálat terroristaellenes védelmet nyújt romániai vagy külföldi állami tisztviselők vagy más személyek számára akkor, amikor ezeket ilyen természetű fenyegetés éri. A szolgálat egy másik törvényes kötelezettsége a törvénytelen hírszerző felszerelések gyártásának és felhasználásának megakadályozása. A szolgálat nem nyomozóhatóság, tehát nem nyomozhat, nem vehet őrizetbe senkit és nincsenek előzetes letartóztatásra kialakított helyiségei sem. A szolgálat a tevékenysége során gyűjtött adatokat természetesen csak célzottan használhatja fel. Amennyiben az információgyűjtés során olyán személyes adatok jutnak birtokába, amelyeknek nemzetbiztonsági szempontból nincs jelentőségük, azokat meg kell semmisíteni. Kivételt képeznek azok a személyes adatok, amelyeket a szolgálat az illető személy beleegyezésével szerzett meg a törvény által előírt esetekben (pl. bizonyos magas rangú köztisztviselőket nemzetbiztonsági szempontból átvilágítanak a hivatalba lépés előtt). A Román Hírszerző Szolgálat munkatársai, alkalmazottai elsősorban a Mihai Viteazul Nemzeti Hírszerzési Akadémia végzettjei közül kerülnek ki, de ugyanakkor nem az akadémián végzett, de bizonyos területeken specializálódott szakembereket is előszeretettel alkalmaznak, jellemzően informatikusokat, pszichológusokat, fordítókat, orvosokat és egészség- ügyi személyzetet, katonai végzettségű személyeket, jogászokat, akik utólag az akadémián specifikus kiképzésen vesznek részt. A hírszerzési tevékenység specifikuma miatt a szolgálat dolgozóinak több korlátozást és tiltást is be kell tartaniuk. Így például nem lehetnek politikai pártok tagjai és politikai propagandatevékenységet sem folytathatnak még független jelöltek számára sem, nem jelöltethetik magukat közigazgatási funkcióba vagy Románia parlamentjébe vagy Románia elnökének. A szolgálat tagjai nem tüntethetnek és nem vehetnek részt tüntetéseken sem. Ugyanakkor a politikai nézeteiket munkaidőben, illetve a munkahelyen nem fejezhetik ki, valamint tilos Románia érdekei és katonai hatalma ellen nyilvánosan állást foglalni. A szolgálat tagjai csak azon egyházak tagjai lehetnek, amelyek nem sértik a jó erkölcsöt vagy a közrendet, és nem lehetnek tagjai szakmai érdekvédelmi szövetségeknek. Más szakmai vagy más típusú szervezetekben tagok lehetnek a hírszerző szolgálat munkatársai, viszont csak abban az esetben, amennyiben ezek nem sértik a katonai rendszabályokat. Érdekes előírás, hogy a házasságkötést, amennyiben ez a szolgálat egy dolgozója, valamint egy olyan személy között történik, aki „hazátlan”, vagyis nincs állampolgársága, vagy a román állampolgárságon kívül más állampolgársággal is rendelkezik, a hírszerző szolgálat vezetőjének előzetes engedélyéhez kötik. Ugyanakkor a szolgálat dolgozóinak külföldre történő utazása is bejelentésköteles, és bizonyos esetekben előzetes engedélyhez köthető. A szolgálat katonai beosztású dolgozóinak tilos, hogy egyedüli tulajdonosként kereskedelmi társaságot birtokoljanak, valamint nem vehetnek részt szervezetek vagy kereskedelmi társaságok irányításában. A Román Hírszerző Szolgálat tevékenysége és a rá vonatkozó információk a törvény szerint államtitoknak minősülnek, ezért az intézmény székhelyének látogatása vagy a hozzá kapcsolódó információkhoz való hozzáférés csak az államtitokra vonatkozó törvényes rendelkezések betartásával lehetséges. Ennek értelmében az Államtitkok Nemzeti Hivatalától (Oficiul Registrului Naţional al Informaţiilor Secrete de Stat – ORNISS) és az illető hivatal vezetőjétől külön erre vonatkozó engedély szükséges. Azokat a nemzetbiztonsági eseteket, amelyekben a szolgálat megfigyeléseket és adatgyűjtéseket végezhet, általános nemzetvédelmi törvények, valamint a Legfelsőbb Védelmi Tanács (Consiliul Superior de Apărare a Ţării) szabá- lyozza és a Románia területén történő külföldi kémkedésre, nemzetközi szervezett bűnözésre, terrorizmusra, valamint a jogállam aláásására vonatkozó cselekedetekre vonatkoznak. Amennyiben jogi és/vagy magánszemélyek olyan tevékenységeket végeznek, amelyek titkosnak minősített információkra vonatkoznak (például egy távközlési vagy informatikai szolgáltatásokat biztosító kereskedelmi társaság), a szolgálat díj ellenében tanácsadást biztosít ezen információkat illetően, amennyiben az illető tevékenység állami megrendelésre történik, a tanácsadás díjmentes. A Román Hírszerző Szolgálat koordinálja az országos terroristaelhárító rendszert, illetve együttműködik az ország nemzetbiztonsági és katonai szerveivel. Fontos még egyszer kiemelni, hogy a szolgálatnak nincsenek rendőrségi vagy nyomozóhatósági kompetenciái, ezért alapesetben nem vehet őrizetbe senkit, és nem is nyomozhat. Amennyiben azonban olyan tettenéréses bűncselekményről (infracţiune flagrantă) van szó, amely a nemzetbiztonságot érinti (pl. terrorcselekmény előkészítése), a szolgálat dolgozói őrizetbe vehetik az elkövetőt, azonnal átadva az illetékes nyomozó szerveknek. Bárki, aki a SRI tevékenysége által jogaiban és törvényes érdekeiben sértve érzi magát, jelezheti ezt a parlamenti közös, a SRI-t felügyelő bizottságnak, panaszt tehet a területileg illetékes SRI-vezetőnél, illetve a bírói szervekhez is folyamodhat.
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
(Folytatjuk) Népújság (Marosvásárhely)
Az előző részben a Román Hírszerző Szolgálatról beszéltünk, amely egy a romániai titkosszolgá- latok közül. Amint elmondtuk, a Román Hírszerző Szolgálat feladatai közé tartozik azon információk gyűjtése, elemzése és felhasználása, amelyek Románia nemzeti biztonságát veszélyeztetik. Ugyanakkor kötelessége az államtitok védelme és azon információk kiszivárogtatásának megakadályozása, amelyek törvény szerint titkosak (pl. hadászati információk). A Legfelsőbb Védelmi Tanács kérésére a szolgálat terroristaellenes védelmet nyújt romániai vagy külföldi állami tisztviselők vagy más személyek számára akkor, amikor ezeket ilyen természetű fenyegetés éri. A szolgálat egy másik törvényes kötelezettsége a törvénytelen hírszerző felszerelések gyártásának és felhasználásának megakadályozása. A szolgálat nem nyomozóhatóság, tehát nem nyomozhat, nem vehet őrizetbe senkit és nincsenek előzetes letartóztatásra kialakított helyiségei sem. A szolgálat a tevékenysége során gyűjtött adatokat természetesen csak célzottan használhatja fel. Amennyiben az információgyűjtés során olyán személyes adatok jutnak birtokába, amelyeknek nemzetbiztonsági szempontból nincs jelentőségük, azokat meg kell semmisíteni. Kivételt képeznek azok a személyes adatok, amelyeket a szolgálat az illető személy beleegyezésével szerzett meg a törvény által előírt esetekben (pl. bizonyos magas rangú köztisztviselőket nemzetbiztonsági szempontból átvilágítanak a hivatalba lépés előtt). A Román Hírszerző Szolgálat munkatársai, alkalmazottai elsősorban a Mihai Viteazul Nemzeti Hírszerzési Akadémia végzettjei közül kerülnek ki, de ugyanakkor nem az akadémián végzett, de bizonyos területeken specializálódott szakembereket is előszeretettel alkalmaznak, jellemzően informatikusokat, pszichológusokat, fordítókat, orvosokat és egészség- ügyi személyzetet, katonai végzettségű személyeket, jogászokat, akik utólag az akadémián specifikus kiképzésen vesznek részt. A hírszerzési tevékenység specifikuma miatt a szolgálat dolgozóinak több korlátozást és tiltást is be kell tartaniuk. Így például nem lehetnek politikai pártok tagjai és politikai propagandatevékenységet sem folytathatnak még független jelöltek számára sem, nem jelöltethetik magukat közigazgatási funkcióba vagy Románia parlamentjébe vagy Románia elnökének. A szolgálat tagjai nem tüntethetnek és nem vehetnek részt tüntetéseken sem. Ugyanakkor a politikai nézeteiket munkaidőben, illetve a munkahelyen nem fejezhetik ki, valamint tilos Románia érdekei és katonai hatalma ellen nyilvánosan állást foglalni. A szolgálat tagjai csak azon egyházak tagjai lehetnek, amelyek nem sértik a jó erkölcsöt vagy a közrendet, és nem lehetnek tagjai szakmai érdekvédelmi szövetségeknek. Más szakmai vagy más típusú szervezetekben tagok lehetnek a hírszerző szolgálat munkatársai, viszont csak abban az esetben, amennyiben ezek nem sértik a katonai rendszabályokat. Érdekes előírás, hogy a házasságkötést, amennyiben ez a szolgálat egy dolgozója, valamint egy olyan személy között történik, aki „hazátlan”, vagyis nincs állampolgársága, vagy a román állampolgárságon kívül más állampolgársággal is rendelkezik, a hírszerző szolgálat vezetőjének előzetes engedélyéhez kötik. Ugyanakkor a szolgálat dolgozóinak külföldre történő utazása is bejelentésköteles, és bizonyos esetekben előzetes engedélyhez köthető. A szolgálat katonai beosztású dolgozóinak tilos, hogy egyedüli tulajdonosként kereskedelmi társaságot birtokoljanak, valamint nem vehetnek részt szervezetek vagy kereskedelmi társaságok irányításában. A Román Hírszerző Szolgálat tevékenysége és a rá vonatkozó információk a törvény szerint államtitoknak minősülnek, ezért az intézmény székhelyének látogatása vagy a hozzá kapcsolódó információkhoz való hozzáférés csak az államtitokra vonatkozó törvényes rendelkezések betartásával lehetséges. Ennek értelmében az Államtitkok Nemzeti Hivatalától (Oficiul Registrului Naţional al Informaţiilor Secrete de Stat – ORNISS) és az illető hivatal vezetőjétől külön erre vonatkozó engedély szükséges. Azokat a nemzetbiztonsági eseteket, amelyekben a szolgálat megfigyeléseket és adatgyűjtéseket végezhet, általános nemzetvédelmi törvények, valamint a Legfelsőbb Védelmi Tanács (Consiliul Superior de Apărare a Ţării) szabá- lyozza és a Románia területén történő külföldi kémkedésre, nemzetközi szervezett bűnözésre, terrorizmusra, valamint a jogállam aláásására vonatkozó cselekedetekre vonatkoznak. Amennyiben jogi és/vagy magánszemélyek olyan tevékenységeket végeznek, amelyek titkosnak minősített információkra vonatkoznak (például egy távközlési vagy informatikai szolgáltatásokat biztosító kereskedelmi társaság), a szolgálat díj ellenében tanácsadást biztosít ezen információkat illetően, amennyiben az illető tevékenység állami megrendelésre történik, a tanácsadás díjmentes. A Román Hírszerző Szolgálat koordinálja az országos terroristaelhárító rendszert, illetve együttműködik az ország nemzetbiztonsági és katonai szerveivel. Fontos még egyszer kiemelni, hogy a szolgálatnak nincsenek rendőrségi vagy nyomozóhatósági kompetenciái, ezért alapesetben nem vehet őrizetbe senkit, és nem is nyomozhat. Amennyiben azonban olyan tettenéréses bűncselekményről (infracţiune flagrantă) van szó, amely a nemzetbiztonságot érinti (pl. terrorcselekmény előkészítése), a szolgálat dolgozói őrizetbe vehetik az elkövetőt, azonnal átadva az illetékes nyomozó szerveknek. Bárki, aki a SRI tevékenysége által jogaiban és törvényes érdekeiben sértve érzi magát, jelezheti ezt a parlamenti közös, a SRI-t felügyelő bizottságnak, panaszt tehet a területileg illetékes SRI-vezetőnél, illetve a bírói szervekhez is folyamodhat.
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
(Folytatjuk) Népújság (Marosvásárhely)
2016. december 15.
Megoldódhat a katolikus gimnázium tanárainak fizetésproblémája
Megoldódni látszik a Római Katolikus Gimnázium tanárainak fizetésproblémája, ugyanis szerdán néhány órára részlegesen és ideiglenesen feloldotta az Országos Korrupcióellenes Ügyészség a Tamási Zsolt ellen foganatosított hatósági felügyeletet.
Az igazgató bemehet a tanintézetbe, és aláírhatja a tanárok bérutalási dokumentumait – tudtuk meg Gogolák Csongortól, az igazgatót képviselő ügyvédtől. Tamási Zsolt december 15-én, csütörtökön mehet be az iskolába 10 és 14 óra között.
Mint ismert, az iskola tanárai immár két hónapja nem kaptak fizetést, mivel Tamási Zsolt igazgató felfüggesztése után az új főtanfelügyelő nem nevezett ki aláírás joggal rendelkező helyettest. Székelyhon.ro
Megoldódni látszik a Római Katolikus Gimnázium tanárainak fizetésproblémája, ugyanis szerdán néhány órára részlegesen és ideiglenesen feloldotta az Országos Korrupcióellenes Ügyészség a Tamási Zsolt ellen foganatosított hatósági felügyeletet.
Az igazgató bemehet a tanintézetbe, és aláírhatja a tanárok bérutalási dokumentumait – tudtuk meg Gogolák Csongortól, az igazgatót képviselő ügyvédtől. Tamási Zsolt december 15-én, csütörtökön mehet be az iskolába 10 és 14 óra között.
Mint ismert, az iskola tanárai immár két hónapja nem kaptak fizetést, mivel Tamási Zsolt igazgató felfüggesztése után az új főtanfelügyelő nem nevezett ki aláírás joggal rendelkező helyettest. Székelyhon.ro
2016. december 21.
A romániai titkosszolgálatokról (III.)
Az előző részben a Román Hírszerző Szolgálatról (SRI) beszéltünk, amely a romániai titkosszolgálatok közül a legismertebb, de korántsem az egyedüli. A SRI mellett, amint azt már említettük, létezik még a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE – Serviciul de Informaţii Externe), a kormányzati Őrző és Védő Szolgálat (Serviciul de Pază şi Protecţie – SPP), a Speciális Távközlési Szolgálat (Serviciul de Telecomunicaţii Speciale – STS), a Honvédelmi Hírszerző Igazgatóság (Direcţia Generală de Informaţii a Apărării – DGIA), a rendőrség Különleges Ügyek Osztálya (Direcţia de Operaţiuni Speciale), az Államtitkok Nemzeti Hivatala (Oficiul Registrului Naţional al Informaţiilor Secrete de Stat – ORNISS), valamint a múltban és a jelenben is ellentmondásos megítélésű Belső Védelmi és Információs Osztály (Departamentul de Informaţii şi Protecţie Internă – DIPI). A Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE – Serviciul de Informaţii Externe) tevékenysége, amint azt elnevezése is mutatja, a Románia nemzetbiztonságával, védelmével és érdekeivel kapcsolatos külföldi információk beszerzése és elemzése. A SIE feladata a nemzetközi térből jövő, Románia biztonságát fenyegető információk begyűjtése és az ezzel kapcsolatos elemzések alapján az illetékes hatóságok értesítése, illetve akár konkrét nemzetbiztonsági műveletek végrehajtása. A SIE története is – akárcsak a SRI-é – már az 1800-as évekre nyúlik vissza, a legérdekesebb momentum az volt, amikor 1978-ban, a kommunizmus idején, a SIE vezetőhelyettese, Ion Mihai Pacepa generális 1978 júliusában dezertált Romániából és politikai menedékjogot kért az Amerikai Egyesült Államokban. A titkosszolgálat életéről és bizonyos nemzetközi kérdésekről könyvet is írt Vörös horizontok címmel. A generális dezertálása óriási sebet ütött a szervezeten, amely elvesztette a Ceauşescu házaspár bizalmát, ennek következtében teljesen átszervezték, és nagyon sok külföldi és belföldi dolgozóját visszahívták, áthelyezték, sokukat aktív titkosszolgálati funkciójukból leváltották és más szakmák felé „irányították”. Így például nyílt titok volt az ügyvédek között, hogy sok korábbi titkosszolga az ügyvédi kamarákban kapott „új állást”, ez alól amúgy Marosvásárhely sem volt kivétel. A SIE a román nemzetbiztonsági rendszer része, független állami jogi személyiséggel rendelkező intézmény, amelynek működését a Legfelsőbb Védelmi Tanács koordinálja és hangolja össze a többi nemzetbiztonsági intézménnyel, valamint a Románia belföldi és külföldi biztonságát biztosító többi állami intézménnyel, mint a SRI-vel kapcsolatosan, ugyanis tevékenysége amellett, hogy nem nyilvános, elsősorban a külföldi és nemzetközi szférára koncentrálódik. Ugyanúgy, mint a SRI tevékenysége esetén, a SIE tevékenységét is egy parlamenti bizottság ügyeli fel, amelynek feladata, hogy a szolgálat tevékenysége összhangban legyen az Alkotmány által biztosított alapvető emberi és állampolgári jogokkal és szabadságjogokkal. A SIE dolgozóinak a katonai tevékenységet folytató személyekre vonatkozó korlátozások mellett kell kifejteniük tevékenységüket, ennek értelmében több restriktív feltételnek is eleget kell tenniük, ezért például nem lehetnek semmilyen politikai szervezet tagjai, nem indulhatnak a közigazgatási, parlamenti vagy államelnöki választásokon, nem tüntethetnek, illetve nem lehetnek érdekvédelmi (szakszervezeti) tagok, nem vehetnek részt érdekvédelmi vagy politikai megmozdulásokon, gyűléseken, mítingeken, politikai álláspontjukat munkahelyükön nem hangoztathatják, illetve Románia érdekeivel ellenkező álláspontjukat, véleményüket nyilvánosan sem hangoztathatják. A szolgálat dolgozói nem lehetnek olyan vallásos szervezetek tagjai, amelyek a közrend és a jó erkölcs szabályaival ellentétesek vagy megakadályozzák őket tevékenységük gyakorlásában. Ugyanakkor a katonai intézményekre jellemző korlátozások mellett bizonyos specifikus szabályoknak is eleget kell tenniük, így például nem fedhetik fel és nem hozhatják nyilvánosságra a szolgálati minőségüket. Az egyetlen személy, aki erről a minőségről tudomást szerezhet, az az illető házastársa vagy élettársa. A tevékenységük során megszerzett információkat természetesen titkosan kell kezelniük. Külföldi utazásaik előtt a vezetőség előzetes engedélyét kell kérniük, valamint külföldi személyekkel kapcsolatos bármilyen kapcsolatukról ugyancsak értesíteni kell a vezetőséget. A szolgálat dolgozóinak szolgálati minősége államtitoknak minősül, amelynek felfedése bűncselekmény. A Külügyi Hírszerző Szolgálat jelenlegi vezetője Silviu Predoiu generális. Habár első hallásra a szolgálat tevékenyége valami izgalmas kémfilmre emlékeztet, a valóságban ennek tevékenysége elsősorban a sokszor nyilvánosan is beszerezhető információk nemzetbiztonsági és stratégiai elemzésében merül ki. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem léteznek titkosan, akár kémek által beszerzett információk. A szolgálat dolgozói alapvetően négy kategóriába sorolhatók: azok, akik a tulajdonképpeni operatív adatgyűjtő munkát végzik (ide sorolhatók a kémek), az információkat elemző dolgozók, a bizonyos területeken specializálódott személyek, valamint a szolgálat egységeiben őrző- védő és biztonsági feladatokat ellátó dolgozók. (Folytatjuk)
Gogolák H. Csongor ügyvéd Népújság (Marosvásárhely)
Az előző részben a Román Hírszerző Szolgálatról (SRI) beszéltünk, amely a romániai titkosszolgálatok közül a legismertebb, de korántsem az egyedüli. A SRI mellett, amint azt már említettük, létezik még a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE – Serviciul de Informaţii Externe), a kormányzati Őrző és Védő Szolgálat (Serviciul de Pază şi Protecţie – SPP), a Speciális Távközlési Szolgálat (Serviciul de Telecomunicaţii Speciale – STS), a Honvédelmi Hírszerző Igazgatóság (Direcţia Generală de Informaţii a Apărării – DGIA), a rendőrség Különleges Ügyek Osztálya (Direcţia de Operaţiuni Speciale), az Államtitkok Nemzeti Hivatala (Oficiul Registrului Naţional al Informaţiilor Secrete de Stat – ORNISS), valamint a múltban és a jelenben is ellentmondásos megítélésű Belső Védelmi és Információs Osztály (Departamentul de Informaţii şi Protecţie Internă – DIPI). A Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE – Serviciul de Informaţii Externe) tevékenysége, amint azt elnevezése is mutatja, a Románia nemzetbiztonságával, védelmével és érdekeivel kapcsolatos külföldi információk beszerzése és elemzése. A SIE feladata a nemzetközi térből jövő, Románia biztonságát fenyegető információk begyűjtése és az ezzel kapcsolatos elemzések alapján az illetékes hatóságok értesítése, illetve akár konkrét nemzetbiztonsági műveletek végrehajtása. A SIE története is – akárcsak a SRI-é – már az 1800-as évekre nyúlik vissza, a legérdekesebb momentum az volt, amikor 1978-ban, a kommunizmus idején, a SIE vezetőhelyettese, Ion Mihai Pacepa generális 1978 júliusában dezertált Romániából és politikai menedékjogot kért az Amerikai Egyesült Államokban. A titkosszolgálat életéről és bizonyos nemzetközi kérdésekről könyvet is írt Vörös horizontok címmel. A generális dezertálása óriási sebet ütött a szervezeten, amely elvesztette a Ceauşescu házaspár bizalmát, ennek következtében teljesen átszervezték, és nagyon sok külföldi és belföldi dolgozóját visszahívták, áthelyezték, sokukat aktív titkosszolgálati funkciójukból leváltották és más szakmák felé „irányították”. Így például nyílt titok volt az ügyvédek között, hogy sok korábbi titkosszolga az ügyvédi kamarákban kapott „új állást”, ez alól amúgy Marosvásárhely sem volt kivétel. A SIE a román nemzetbiztonsági rendszer része, független állami jogi személyiséggel rendelkező intézmény, amelynek működését a Legfelsőbb Védelmi Tanács koordinálja és hangolja össze a többi nemzetbiztonsági intézménnyel, valamint a Románia belföldi és külföldi biztonságát biztosító többi állami intézménnyel, mint a SRI-vel kapcsolatosan, ugyanis tevékenysége amellett, hogy nem nyilvános, elsősorban a külföldi és nemzetközi szférára koncentrálódik. Ugyanúgy, mint a SRI tevékenysége esetén, a SIE tevékenységét is egy parlamenti bizottság ügyeli fel, amelynek feladata, hogy a szolgálat tevékenysége összhangban legyen az Alkotmány által biztosított alapvető emberi és állampolgári jogokkal és szabadságjogokkal. A SIE dolgozóinak a katonai tevékenységet folytató személyekre vonatkozó korlátozások mellett kell kifejteniük tevékenységüket, ennek értelmében több restriktív feltételnek is eleget kell tenniük, ezért például nem lehetnek semmilyen politikai szervezet tagjai, nem indulhatnak a közigazgatási, parlamenti vagy államelnöki választásokon, nem tüntethetnek, illetve nem lehetnek érdekvédelmi (szakszervezeti) tagok, nem vehetnek részt érdekvédelmi vagy politikai megmozdulásokon, gyűléseken, mítingeken, politikai álláspontjukat munkahelyükön nem hangoztathatják, illetve Románia érdekeivel ellenkező álláspontjukat, véleményüket nyilvánosan sem hangoztathatják. A szolgálat dolgozói nem lehetnek olyan vallásos szervezetek tagjai, amelyek a közrend és a jó erkölcs szabályaival ellentétesek vagy megakadályozzák őket tevékenységük gyakorlásában. Ugyanakkor a katonai intézményekre jellemző korlátozások mellett bizonyos specifikus szabályoknak is eleget kell tenniük, így például nem fedhetik fel és nem hozhatják nyilvánosságra a szolgálati minőségüket. Az egyetlen személy, aki erről a minőségről tudomást szerezhet, az az illető házastársa vagy élettársa. A tevékenységük során megszerzett információkat természetesen titkosan kell kezelniük. Külföldi utazásaik előtt a vezetőség előzetes engedélyét kell kérniük, valamint külföldi személyekkel kapcsolatos bármilyen kapcsolatukról ugyancsak értesíteni kell a vezetőséget. A szolgálat dolgozóinak szolgálati minősége államtitoknak minősül, amelynek felfedése bűncselekmény. A Külügyi Hírszerző Szolgálat jelenlegi vezetője Silviu Predoiu generális. Habár első hallásra a szolgálat tevékenyége valami izgalmas kémfilmre emlékeztet, a valóságban ennek tevékenysége elsősorban a sokszor nyilvánosan is beszerezhető információk nemzetbiztonsági és stratégiai elemzésében merül ki. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem léteznek titkosan, akár kémek által beszerzett információk. A szolgálat dolgozói alapvetően négy kategóriába sorolhatók: azok, akik a tulajdonképpeni operatív adatgyűjtő munkát végzik (ide sorolhatók a kémek), az információkat elemző dolgozók, a bizonyos területeken specializálódott személyek, valamint a szolgálat egységeiben őrző- védő és biztonsági feladatokat ellátó dolgozók. (Folytatjuk)
Gogolák H. Csongor ügyvéd Népújság (Marosvásárhely)
2016. december 27.
A romániai titkosszolgálatokról (IV.)
Az előző részekben a Román Hírszerző Szolgálatról, valamint a Külügyi Hírszerző Szolgálat tevékenységéről beszéltünk.
Sorozatunk utolsó részében a fenti két legfontosabb titkosszolgálat mellett a még megemlített többi titkos tevékenységet folytató szolgálatot ismertetjük röviden.
A harmadik a kormányzati Őrző és Védő Szolgálat (Serviciul de Pază şi Protecţie – SPP). A törvényes rendelkezések értelmében az SPP olyan specializált állami katonai, nemzetbiztonsági szolgálat, amelynek feladata a román közméltóságok védelme, valamint azon külföldi közméltóságok és ezek családja biztonságának szavatolása, akik Románia területén szolgálatot teljesítenek. Ugyanakkor a szolgálat feladata az említett közméltóságok munkahelyének és lakásának biztosítása.
Az SPP tevékenységét az 1998. évi 191. sz. törvény szabályozza. Ennek értelmében a tevékenységét a már korábbi cikkeinkben említett Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács – CSAT – koordinálja és irányítja, illetve a parlament szakbizottságai felügyelik. A parlamenti szakbizottságoknak a szolgálat vezetői évente, vagy külön kérésre elszámolási és beszámolási kötelezettséggel tartoznak. Tevékenységében a szolgálat a törvény szerint együttműködik a többi nemzetbiztonsági szolgálattal. Ez a rendelkezés amúgy minden romániai nemzetbiztonsági és/vagy titkosszolgálatra vonatkozik, ezért ezek nemzetbiztonsági rendszert alkotnak, amelyek munkáját a CSAT hangolja össze. Amennyiben romániai közméltóságok külföldön teljesítenek szolgálatot, az SPP természetesen együttműködik az illetékes külföldi nemzetbiztonsági szervekkel.
Az SPP-t államtitkári rangú igazgató vezeti, akit a CSAT javaslatára Románia elnöke nevez ki. Ezt a funkciót jelenleg Lucian–Silvan Pahonţu generális tölti be.
Az SPP fő tevékenységének végzése érdekében információt gyűjthet nyilvános vagy rejtett eszközökkel, ügyészi, valamint bírósági jóváhagyással. Az őrzése alá tartozó intézményekbe történő belépés jóváhagyásáról és engedélyezéséről is ez a szolgálat gondoskodik. Azon személyek körét, akik az SPP szolgálat védelmét kérhetik, a CSAT – a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács – állapítja meg. Érdekes törvénymódosítás, hogy 2016-tól – igaz, a CSAT előzetes jóváhagyásával – politikai pártelnökök is kérhetik az SPP védelmét. Sőt, nemcsak jelenlegi, hanem volt közméltóságok is kérhetik a védelmét, igaz, nem korlátlanul.
Egy másik speciális nemzetbiztonségi szolgálat a Speciális Távközlési Szolgálat (Serviciul de Telecomunicaţii Speciale – STS). Az STS az a specializált katonai nemzetbiztonsági szolgálat, amely a közintézmények, valamint más, törvény által nevesített intézmények telekommunikációs hálózatát biztosítja. Első hallásra fölöslegesnek tűnik egy ilyen intézmény, viszont ha arra gondolunk, hogy például a rendőrség kommunikációs hálózata nem lenne normális és biztonságos, ha azonos lenne a rendes polgári telekommunikációs hálózattal, világossá válik, hogy szükség van rá. Az utóbbi években a helyhatósági, a parlamenti választásoknál biztosította az STS a telekommunikáció biztonságát. Az STS biztosítja a parlament, az elnöki hivatal, a kormány, a nemzetvédelmi, állambiztonsági és közrendi feladatokat ellátó intézmények, a központi és területi közigazgatási hivatalok, bíróságok, ügyészségek, a Legfelsőbb Magiszteri Tanács, a Számvevőszék, az Alkotmánybíróság és más országos jelentőségű intézmények biztonságos és bizalmas kommunikációs hálózatát.
A Honvédelmi Hírszerző Igazgatóság (Direcţia generală de informaţii a Apărării – DGIA) egy másik titkosszolgálat, tulajdonképpen katonai hírszerzési és kémelhárítási tevékenységet végez. Fontos szerepe van a katonai jellegű és a NATO-ra vonatkozó információk titkosításában. Tevékenységét a célnak megfelelően nyilvánosan vagy titkos műveletek révén végzi. Alárendeltségében, főleg a terrorizmussal kapcsolatos műveletek esetén, akár harci egységek is lehetnek. Jelenlegi vezetője Marian Hăpău generális.
A rendőrségnek is van egy különleges ügyosztálya a DOS (Direcţia de Operaţiuni Speciale). Ennek az ügyosztálynak a jelentősége nagyon megnőtt az Alkotmánybíróság februári határozata értelmében, amely szerint a büntetőügyekben elrendelt lehallgatásokat és megfigyeléseket csak a rendőrség speciális szervei végezhetik, a többi szolgálat – például a SRI – erre nem jogosult. A DOS-nak a központi bukaresti egységen kívül 14 regionális kirendeltsége van, mindegyik táblabíróság ítélkezési illetékessége szerint.
Nemzetbiztonsági szervnek minősül a nagyon misztikus névre hallgató Államtitkok Nemzeti Hivatala (Oficiul Registrului Naţional al Informaţiilor Secrete de Stat – ORNISS). Ennek feladata az államtitoknak minősülő információkkal kapcsolatos engedélyezések, rendszerezések és nyilvántartások kezelése. Ennek érdekében az ORNISS listát készít az államtitoknak minősülő információkról, műveleti eljárásokat határoz meg ezekkel kapcsolatosan, nemzetbiztonsángi tanúsítványokat bocsát ki azok számára, akik államtitoknak minősülő információkhoz kérnek hozzáférési jogot (pl. kutatók, tudósok stb.), meghatározza a konkrét technikai, biztonsági követelményeket az államtitoknak minősülő információk tárolásával kapcsolatosan.
A sorban az utolsó a Belső Védelmi és Információs Osztály (Departamentul General de Informaţii şi Protecţie Internă – DIPI). Amint már említettük, a működését és vezetőit ért és a Gabriel Oprea volt belügyminiszterhez is kötődő botrányok miatt ez év októberében és novemberében a Ciolos-kormány radikálisan átalakította, új elnevezése: Belső Védelmi Egység, átszervezése pedig jelenleg is folyamatban van. Ez az osztály a régi „2 és egynegyed” (0215) katonai egység átgyúrt utódja, amelynek a forradalom utáni tevékenységét is számos bírálat és vád érte (mint például a bányászjárás, a márciusi események megszervezésében vállalt szerep, törvénytelen megfigyelések és lehallgatások, politikusok és újságírók megfigyelése, a Román Hírszerző Szolgálat feladatainak átfedése), ezért 1998-ban meg is szüntették a „2 és 1/4” osztályt átszervezve más egységekké. Ha nagyon egyszerűen szeretnék fogalmazni, akkor a DGIPI tulajdonképpen a rendőrség rendőrsége és a belügyminisztériumon belüli törvényesség őre, elsődleges feladata pedig a korrupció megakadályozása.
Gogolák H. Csongor ügyvéd Népújság (Marosvásárhely)
Az előző részekben a Román Hírszerző Szolgálatról, valamint a Külügyi Hírszerző Szolgálat tevékenységéről beszéltünk.
Sorozatunk utolsó részében a fenti két legfontosabb titkosszolgálat mellett a még megemlített többi titkos tevékenységet folytató szolgálatot ismertetjük röviden.
A harmadik a kormányzati Őrző és Védő Szolgálat (Serviciul de Pază şi Protecţie – SPP). A törvényes rendelkezések értelmében az SPP olyan specializált állami katonai, nemzetbiztonsági szolgálat, amelynek feladata a román közméltóságok védelme, valamint azon külföldi közméltóságok és ezek családja biztonságának szavatolása, akik Románia területén szolgálatot teljesítenek. Ugyanakkor a szolgálat feladata az említett közméltóságok munkahelyének és lakásának biztosítása.
Az SPP tevékenységét az 1998. évi 191. sz. törvény szabályozza. Ennek értelmében a tevékenységét a már korábbi cikkeinkben említett Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács – CSAT – koordinálja és irányítja, illetve a parlament szakbizottságai felügyelik. A parlamenti szakbizottságoknak a szolgálat vezetői évente, vagy külön kérésre elszámolási és beszámolási kötelezettséggel tartoznak. Tevékenységében a szolgálat a törvény szerint együttműködik a többi nemzetbiztonsági szolgálattal. Ez a rendelkezés amúgy minden romániai nemzetbiztonsági és/vagy titkosszolgálatra vonatkozik, ezért ezek nemzetbiztonsági rendszert alkotnak, amelyek munkáját a CSAT hangolja össze. Amennyiben romániai közméltóságok külföldön teljesítenek szolgálatot, az SPP természetesen együttműködik az illetékes külföldi nemzetbiztonsági szervekkel.
Az SPP-t államtitkári rangú igazgató vezeti, akit a CSAT javaslatára Románia elnöke nevez ki. Ezt a funkciót jelenleg Lucian–Silvan Pahonţu generális tölti be.
Az SPP fő tevékenységének végzése érdekében információt gyűjthet nyilvános vagy rejtett eszközökkel, ügyészi, valamint bírósági jóváhagyással. Az őrzése alá tartozó intézményekbe történő belépés jóváhagyásáról és engedélyezéséről is ez a szolgálat gondoskodik. Azon személyek körét, akik az SPP szolgálat védelmét kérhetik, a CSAT – a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács – állapítja meg. Érdekes törvénymódosítás, hogy 2016-tól – igaz, a CSAT előzetes jóváhagyásával – politikai pártelnökök is kérhetik az SPP védelmét. Sőt, nemcsak jelenlegi, hanem volt közméltóságok is kérhetik a védelmét, igaz, nem korlátlanul.
Egy másik speciális nemzetbiztonségi szolgálat a Speciális Távközlési Szolgálat (Serviciul de Telecomunicaţii Speciale – STS). Az STS az a specializált katonai nemzetbiztonsági szolgálat, amely a közintézmények, valamint más, törvény által nevesített intézmények telekommunikációs hálózatát biztosítja. Első hallásra fölöslegesnek tűnik egy ilyen intézmény, viszont ha arra gondolunk, hogy például a rendőrség kommunikációs hálózata nem lenne normális és biztonságos, ha azonos lenne a rendes polgári telekommunikációs hálózattal, világossá válik, hogy szükség van rá. Az utóbbi években a helyhatósági, a parlamenti választásoknál biztosította az STS a telekommunikáció biztonságát. Az STS biztosítja a parlament, az elnöki hivatal, a kormány, a nemzetvédelmi, állambiztonsági és közrendi feladatokat ellátó intézmények, a központi és területi közigazgatási hivatalok, bíróságok, ügyészségek, a Legfelsőbb Magiszteri Tanács, a Számvevőszék, az Alkotmánybíróság és más országos jelentőségű intézmények biztonságos és bizalmas kommunikációs hálózatát.
A Honvédelmi Hírszerző Igazgatóság (Direcţia generală de informaţii a Apărării – DGIA) egy másik titkosszolgálat, tulajdonképpen katonai hírszerzési és kémelhárítási tevékenységet végez. Fontos szerepe van a katonai jellegű és a NATO-ra vonatkozó információk titkosításában. Tevékenységét a célnak megfelelően nyilvánosan vagy titkos műveletek révén végzi. Alárendeltségében, főleg a terrorizmussal kapcsolatos műveletek esetén, akár harci egységek is lehetnek. Jelenlegi vezetője Marian Hăpău generális.
A rendőrségnek is van egy különleges ügyosztálya a DOS (Direcţia de Operaţiuni Speciale). Ennek az ügyosztálynak a jelentősége nagyon megnőtt az Alkotmánybíróság februári határozata értelmében, amely szerint a büntetőügyekben elrendelt lehallgatásokat és megfigyeléseket csak a rendőrség speciális szervei végezhetik, a többi szolgálat – például a SRI – erre nem jogosult. A DOS-nak a központi bukaresti egységen kívül 14 regionális kirendeltsége van, mindegyik táblabíróság ítélkezési illetékessége szerint.
Nemzetbiztonsági szervnek minősül a nagyon misztikus névre hallgató Államtitkok Nemzeti Hivatala (Oficiul Registrului Naţional al Informaţiilor Secrete de Stat – ORNISS). Ennek feladata az államtitoknak minősülő információkkal kapcsolatos engedélyezések, rendszerezések és nyilvántartások kezelése. Ennek érdekében az ORNISS listát készít az államtitoknak minősülő információkról, műveleti eljárásokat határoz meg ezekkel kapcsolatosan, nemzetbiztonsángi tanúsítványokat bocsát ki azok számára, akik államtitoknak minősülő információkhoz kérnek hozzáférési jogot (pl. kutatók, tudósok stb.), meghatározza a konkrét technikai, biztonsági követelményeket az államtitoknak minősülő információk tárolásával kapcsolatosan.
A sorban az utolsó a Belső Védelmi és Információs Osztály (Departamentul General de Informaţii şi Protecţie Internă – DIPI). Amint már említettük, a működését és vezetőit ért és a Gabriel Oprea volt belügyminiszterhez is kötődő botrányok miatt ez év októberében és novemberében a Ciolos-kormány radikálisan átalakította, új elnevezése: Belső Védelmi Egység, átszervezése pedig jelenleg is folyamatban van. Ez az osztály a régi „2 és egynegyed” (0215) katonai egység átgyúrt utódja, amelynek a forradalom utáni tevékenységét is számos bírálat és vád érte (mint például a bányászjárás, a márciusi események megszervezésében vállalt szerep, törvénytelen megfigyelések és lehallgatások, politikusok és újságírók megfigyelése, a Román Hírszerző Szolgálat feladatainak átfedése), ezért 1998-ban meg is szüntették a „2 és 1/4” osztályt átszervezve más egységekké. Ha nagyon egyszerűen szeretnék fogalmazni, akkor a DGIPI tulajdonképpen a rendőrség rendőrsége és a belügyminisztériumon belüli törvényesség őre, elsődleges feladata pedig a korrupció megakadályozása.
Gogolák H. Csongor ügyvéd Népújság (Marosvásárhely)
2017. január 12.
Benyújtották katolikus gimnázium beiskolázási tervét
Ígéretükhöz híven a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium tanárai szerda délelőtt benyújtották a tanfelügyelőségre a december végén összeállított beiskolázási tervezetet.
A dokumentumot nem írhatta alá a hatósági felügyelet alatt álló igazgató, a jogrend viszont lehetővé teszi, hogy a tanári kar által megszavazott dokumentumot is iktatni lehessen. „A tervezet leadása lényegében formaság volt, a döntést a tanfelügyelőség hozza meg. Egyelőre annyi tudunk, hogy a főtanfelügyelő a szabadságát tölti” – mondta el szerkesztőségünknek Székely Szilárd, a tanári kar által megbízott ügyvivő.
Amint beszámoltunk róla, szerda volt az utolsó nap, amikor az iskolák bemutathatták a következő tanévre általuk elképzelt beiskolázási tervet. Közben a szülői bizottság beadvánnyal fordult Nadia Raţă főtanfelügyelőhöz és az új oktatási miniszterhez, amelyben arra kérik az illetékeseket, hogy mielőbb vizsgálják fölül az iskola helyzetét, és hozzák meg a gyermekek és pedagógusok számára kedvező döntést.
Illés Ildikó helyettes főtanfelügyelő és Gogolák Csongor ügyvéd szerint a következő rendkívül fontos lépés az volna, hogy a helyi tanács ne fogadja el a város iskolai hálózatát, amennyiben abban nem szerepel a magyar tannyelvű felekezeti gimnázium.
RMDSZ: nem szűnik meg az iskola!
A Maros megyeiRMDSZ Területi Állandó Tanácsa szerda délutánt közleményt hozott nyilvánosságra, amiben leszögezik: nem szűnik meg az iskola. Az állásfoglalást révén azokat az „álhíreket” tartják fontosnak tisztázni, amelyek szerint a római katolikus iskolát a megszűnés fenyegetné. Rámutatnak: a 2015. szeptember 1-től működő iskola mai napig jogszerűen működik a 2015-ben megszavazott 33-as helyi tanácsi határozat értelmében. „A Maros megyei RMDSZ Területi Állandó Tanácsa azt a döntést hozta, hogy a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-es frakciója nem fog olyan iskolahálózatot megszavazni, amelyben nem szerepel a 2017–2018-as tanévre vonatkozóan önálló jogi személyiséggel a Római Katolikus Teológiai Gimnázium, valamint átiratban fordul az Oktatási Minisztériumhoz, amelyben konkrét állásfoglalást igényel a tanintézmény működését illetően” – írják az állásfoglalásban.
Szucher Ervin, Rédai Attila
Székelyhon.ro
Ígéretükhöz híven a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium tanárai szerda délelőtt benyújtották a tanfelügyelőségre a december végén összeállított beiskolázási tervezetet.
A dokumentumot nem írhatta alá a hatósági felügyelet alatt álló igazgató, a jogrend viszont lehetővé teszi, hogy a tanári kar által megszavazott dokumentumot is iktatni lehessen. „A tervezet leadása lényegében formaság volt, a döntést a tanfelügyelőség hozza meg. Egyelőre annyi tudunk, hogy a főtanfelügyelő a szabadságát tölti” – mondta el szerkesztőségünknek Székely Szilárd, a tanári kar által megbízott ügyvivő.
Amint beszámoltunk róla, szerda volt az utolsó nap, amikor az iskolák bemutathatták a következő tanévre általuk elképzelt beiskolázási tervet. Közben a szülői bizottság beadvánnyal fordult Nadia Raţă főtanfelügyelőhöz és az új oktatási miniszterhez, amelyben arra kérik az illetékeseket, hogy mielőbb vizsgálják fölül az iskola helyzetét, és hozzák meg a gyermekek és pedagógusok számára kedvező döntést.
Illés Ildikó helyettes főtanfelügyelő és Gogolák Csongor ügyvéd szerint a következő rendkívül fontos lépés az volna, hogy a helyi tanács ne fogadja el a város iskolai hálózatát, amennyiben abban nem szerepel a magyar tannyelvű felekezeti gimnázium.
RMDSZ: nem szűnik meg az iskola!
A Maros megyeiRMDSZ Területi Állandó Tanácsa szerda délutánt közleményt hozott nyilvánosságra, amiben leszögezik: nem szűnik meg az iskola. Az állásfoglalást révén azokat az „álhíreket” tartják fontosnak tisztázni, amelyek szerint a római katolikus iskolát a megszűnés fenyegetné. Rámutatnak: a 2015. szeptember 1-től működő iskola mai napig jogszerűen működik a 2015-ben megszavazott 33-as helyi tanácsi határozat értelmében. „A Maros megyei RMDSZ Területi Állandó Tanácsa azt a döntést hozta, hogy a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-es frakciója nem fog olyan iskolahálózatot megszavazni, amelyben nem szerepel a 2017–2018-as tanévre vonatkozóan önálló jogi személyiséggel a Római Katolikus Teológiai Gimnázium, valamint átiratban fordul az Oktatási Minisztériumhoz, amelyben konkrét állásfoglalást igényel a tanintézmény működését illetően” – írják az állásfoglalásban.
Szucher Ervin, Rédai Attila
Székelyhon.ro
2017. május 24.
„Jobb román és jobb magyar hazafi, mint én, nem létezik” – Gozsdu Manó (Emanuil Gojdu) – Jogtörténeti betekintés (I.)
A jelenlegi sajátos, a román–magyar együttélés jogi problémái által szabdalt erdélyi közéletben úgy gondoljuk, nem mellékes megjeleníteni egy olyan kettős identitású, román–magyar ügyvéd életútját, munkáját és tevékenységét, amelynek hatásai mind a múltban, mind a jelenben érintik mindkét nemzetet.
Gozsdu Manóról (Emanuil Gojdu) van szó. Kettős, román–magyar identitásáért mindkét részről sok kritikusa volt, pedig mindkét nemzetnek óriási szolgálatokat tett mind tevékenysége, mind a nevét viselő magánalapítványa által, amint azt az alábbiakban látni fogjuk.
Gozsdu Nagyváradon született 1802. február 9-én. Apja Atanasie Gozsdu, macedón eredetű román gazdag marhakereskedő, anyja a bihari Ana Poynar volt. Otthon románul, ügyfeleikkel görögül, magyarul és szerbül beszéltek. A középiskolát a nagyváradi premontrei gimnáziumban és az egri érseki gimnáziumban végezte, majd Nagyváradon és Pozsonyban szerzett jogi oklevelet. 1824-ben a pesti egyetemen szerzett diplomát, majd ugyanitt Vitkovics Mihály mellett volt ügyvédjelölt. Jellemző, hogy Vitkovics mind a magyar, mind a szerb irodalomban mint irodalmár is ismert, kettős kötődésű ember volt, irodája a pesti irodalmi élet egyik központja volt.
Budapesten ismerkedett meg a fővárosi macedoromán családokkal, valamint az erdélyi és magyarországi román értelmiséggel, és barátságot kötött Andrei Şagunával. 1826-ban magyar nyelvű versei jelentek meg a Szép-Literatúrai Ajándékban. Nagy vagyonát főleg bűnügyi perekből szerezte.
Nagyon érdekes, hogy 1827-ben, román–szerb kötődésű ügyvédként a pesti ügyvédek között elsőként vezette be a latin helyett a magyar ügykezelési nyelvet.
Erről Nyáry Krisztián az Index.hu-n 2016. 06. 04-én megjelent írásában így beszél: „Az ország történelmében először, 1826-ban magyar nyelven adott be ügyvédi keresetlevelet a törvényben előírt latin helyett. Szokatlanul hazafias tettnek számított ez, amely tíz évvel előzte meg magyar hivatalos nyelvvé nyilvánítását. A városi tanácsban helyet foglaló német ajkú polgárok nem is örültek neki, annál inkább a pesti magyar írók, a 24 éves jogász barátai. A magyar nyelvért kiálló ügyvédet Gozsdu Manónak hívták, és románnak született. Egyszerre tartotta magát jó magyarnak és jó románnak. Ő lett az erdélyi és magyarországi románság legfontosabb mecénása, akinek örökségén még halála után 140 évvel is pereskedett Magyarország és Románia. Életében a román nacionalisták a magyarokat kiszolgáló árulónak tartották, a magyar nacionalisták pedig román szeparatistának. Ő azt vallotta, hogy a két nép összefogásra van ítélve.”
Mindezt tette azért, mert érdekelte a közélet, amelynek formálásában részt is vett, ezen belül is kiemelt figyelmet fordított a nyelvhasználatra, amely törekvés jelenleg, fordított alapállásban a romániai magyar közösség jogos igénye. Érdekes és tanulságos paradoxon – a jelenlegi helyzetből visszatekintve –, hogy a magyar hivatalos és szakmai nyelv térhódításáért Magyarországon egy román származású jogász harcolt az – akkor még – német többségű Budapesten… Mellesleg az akkori törvények szerint a beadvány a magyar nyelv használata miatt törvényellenes volt.
1848 tavaszán egy ideig részt vett a magyarországi és erdélyi ortodox egyház egyesüléséért folyó küzdelemben. 1848. június 24-én, a képviselőházi választásokon vereséget szenvedett Eftimie Murguval szemben az oravicai kerületben. Ezután visszavonult az aktív politizálástól. Az Októberi diploma kibocsátása után, 1861 elején kinevezték Krassó vármegye főispánjává. Az első vármegyei közgyűlést 1861. február 27-én az ő elnökletével tartották meg, ezen a román többségű törvényhatósági bizottmány részletesen szabályozta a hivatali nyelvhasználatot. Az év nagyobb részét azonban az Országgyűlés felsőházának vitáin töltötte, amely az ülésszak kezdetén titkárává választotta. Novemberben, az Országgyűlés feloszlatása után lemondott a főispáni tisztségről. Politikai és főleg az 1848-as tevékenységéről később beszélünk.
1854-ben fölosztotta a budapesti Király utcai telket, amelyre később egy sor raktárépületet emelt, erre a telekre építette a nevét viselő alapítvány 1901-ben a ma Budapest egyik legfelkapottabb szórakozási (és nem csak) központjaként ismert Gozsdu-udvart.
Hangsúlyos közéleti, szakmai és jótékonysági tevékenysége során szép lassan a budapesti román szellemi elit vezetője lett, véleményének súlya volt az egész magyarországi románság körében. Tevékenységére jellemző, hogy mindkét nemzetet támogatta, megvásárolt például a Magyar Tudós Társaságnak egy ritka régi magyar okiratot, vagy finanszírozta a Budai Egyetemi Nyomda román nyelven kiadott műveit. Jelen anyag megírásakor Nyáry Krisztián hivatkozott műveit, valamint a Wikipedián fellelhető információkat használtuk fel.
(Folytatjuk)
Gogolák H. Csongor ügyvéd / Népújság (Marosvásárhely)
A jelenlegi sajátos, a román–magyar együttélés jogi problémái által szabdalt erdélyi közéletben úgy gondoljuk, nem mellékes megjeleníteni egy olyan kettős identitású, román–magyar ügyvéd életútját, munkáját és tevékenységét, amelynek hatásai mind a múltban, mind a jelenben érintik mindkét nemzetet.
Gozsdu Manóról (Emanuil Gojdu) van szó. Kettős, román–magyar identitásáért mindkét részről sok kritikusa volt, pedig mindkét nemzetnek óriási szolgálatokat tett mind tevékenysége, mind a nevét viselő magánalapítványa által, amint azt az alábbiakban látni fogjuk.
Gozsdu Nagyváradon született 1802. február 9-én. Apja Atanasie Gozsdu, macedón eredetű román gazdag marhakereskedő, anyja a bihari Ana Poynar volt. Otthon románul, ügyfeleikkel görögül, magyarul és szerbül beszéltek. A középiskolát a nagyváradi premontrei gimnáziumban és az egri érseki gimnáziumban végezte, majd Nagyváradon és Pozsonyban szerzett jogi oklevelet. 1824-ben a pesti egyetemen szerzett diplomát, majd ugyanitt Vitkovics Mihály mellett volt ügyvédjelölt. Jellemző, hogy Vitkovics mind a magyar, mind a szerb irodalomban mint irodalmár is ismert, kettős kötődésű ember volt, irodája a pesti irodalmi élet egyik központja volt.
Budapesten ismerkedett meg a fővárosi macedoromán családokkal, valamint az erdélyi és magyarországi román értelmiséggel, és barátságot kötött Andrei Şagunával. 1826-ban magyar nyelvű versei jelentek meg a Szép-Literatúrai Ajándékban. Nagy vagyonát főleg bűnügyi perekből szerezte.
Nagyon érdekes, hogy 1827-ben, román–szerb kötődésű ügyvédként a pesti ügyvédek között elsőként vezette be a latin helyett a magyar ügykezelési nyelvet.
Erről Nyáry Krisztián az Index.hu-n 2016. 06. 04-én megjelent írásában így beszél: „Az ország történelmében először, 1826-ban magyar nyelven adott be ügyvédi keresetlevelet a törvényben előírt latin helyett. Szokatlanul hazafias tettnek számított ez, amely tíz évvel előzte meg magyar hivatalos nyelvvé nyilvánítását. A városi tanácsban helyet foglaló német ajkú polgárok nem is örültek neki, annál inkább a pesti magyar írók, a 24 éves jogász barátai. A magyar nyelvért kiálló ügyvédet Gozsdu Manónak hívták, és románnak született. Egyszerre tartotta magát jó magyarnak és jó románnak. Ő lett az erdélyi és magyarországi románság legfontosabb mecénása, akinek örökségén még halála után 140 évvel is pereskedett Magyarország és Románia. Életében a román nacionalisták a magyarokat kiszolgáló árulónak tartották, a magyar nacionalisták pedig román szeparatistának. Ő azt vallotta, hogy a két nép összefogásra van ítélve.”
Mindezt tette azért, mert érdekelte a közélet, amelynek formálásában részt is vett, ezen belül is kiemelt figyelmet fordított a nyelvhasználatra, amely törekvés jelenleg, fordított alapállásban a romániai magyar közösség jogos igénye. Érdekes és tanulságos paradoxon – a jelenlegi helyzetből visszatekintve –, hogy a magyar hivatalos és szakmai nyelv térhódításáért Magyarországon egy román származású jogász harcolt az – akkor még – német többségű Budapesten… Mellesleg az akkori törvények szerint a beadvány a magyar nyelv használata miatt törvényellenes volt.
1848 tavaszán egy ideig részt vett a magyarországi és erdélyi ortodox egyház egyesüléséért folyó küzdelemben. 1848. június 24-én, a képviselőházi választásokon vereséget szenvedett Eftimie Murguval szemben az oravicai kerületben. Ezután visszavonult az aktív politizálástól. Az Októberi diploma kibocsátása után, 1861 elején kinevezték Krassó vármegye főispánjává. Az első vármegyei közgyűlést 1861. február 27-én az ő elnökletével tartották meg, ezen a román többségű törvényhatósági bizottmány részletesen szabályozta a hivatali nyelvhasználatot. Az év nagyobb részét azonban az Országgyűlés felsőházának vitáin töltötte, amely az ülésszak kezdetén titkárává választotta. Novemberben, az Országgyűlés feloszlatása után lemondott a főispáni tisztségről. Politikai és főleg az 1848-as tevékenységéről később beszélünk.
1854-ben fölosztotta a budapesti Király utcai telket, amelyre később egy sor raktárépületet emelt, erre a telekre építette a nevét viselő alapítvány 1901-ben a ma Budapest egyik legfelkapottabb szórakozási (és nem csak) központjaként ismert Gozsdu-udvart.
Hangsúlyos közéleti, szakmai és jótékonysági tevékenysége során szép lassan a budapesti román szellemi elit vezetője lett, véleményének súlya volt az egész magyarországi románság körében. Tevékenységére jellemző, hogy mindkét nemzetet támogatta, megvásárolt például a Magyar Tudós Társaságnak egy ritka régi magyar okiratot, vagy finanszírozta a Budai Egyetemi Nyomda román nyelven kiadott műveit. Jelen anyag megírásakor Nyáry Krisztián hivatkozott műveit, valamint a Wikipedián fellelhető információkat használtuk fel.
(Folytatjuk)
Gogolák H. Csongor ügyvéd / Népújság (Marosvásárhely)
2017. május 31.
„Jobb román és jobb magyar hazafi, mint én, nem létezik” – Gozsdu Manó (Emanuil Gojdu) – Jogtörténeti betekintés (II.)
Az előző részben egy sajátos, eredeti személy életéről kezdtünk írni, Gozsdu Manó (Emanuil Gojdu) ügyvédről. Amint leírtuk, Gozsdu Manó szakmai, közéleti és jótékonykodási tevékenykedése eredményeképpen szép lassan a budapesti, és úgy általában véve a magyaror- szági románok meghatározó egyéniségévé vált. Így természetes volt, hogy az 1848-as forradalom kitö- résekor a pesti román elit az ő házában gyűlt össze tanácskozni. Ugyancsak az ő hatására szavazta meg a románság a Batthyány-kormányt, ami viszont azonnal meg is osztotta a románságot, és ezért az erdélyi románság soraiból nagyon sokan árulónak nevezték ekkor. Ezért amikor 1848-ban elindult a parlamenti képviselőházi választásokon az oravicai körzetben, bár annak lakossága szinte teljes egészében román ajkú volt, vereséget szenvedett. A forradalom bukása miatt, illetve az erdélyi magyarok és románok közötti, a császári intrikák által gerjesztett véres összecsapásokat személyes politikai és emberi krédójának zátonyra futásaként élte meg, ezért visszavonult a közélettől. A szabadságharc leverése után, mivel annak idején semleges pozíciót töltött be a konfliktusban, az osztrákok Bihar megyében császári prefektusnak akarták kinevezni, de Gozsdu nem fogadta el ezt, illetve nem értett egyet a Haynau-féle leszámolásokkal sem. A forradalmat követő időszakban elsősorban szakmai és üzleti tevékenységét helyezte előtérbe. Az 1848-as forradalmat követő elnyomás és terror enyhülése után visszatért a közéletbe, ennek következményeképpen 1861-ben Krassó vármegye főispánjává nevezték ki, majd a főrendiház főjegyzője lett. Ebben a periódusban tartotta meg elhíresült beszédét a két nép összetartozásáról, ami az 1848-ban kiváltott ellenérzéseket és indulatokat újból felszínre hozta. Vincenţiu Babeş román politikus például rossz románnak nevezte, aki a magyarokat kiszolgálva és azok jóvoltából jutott funkcióhoz. Gozsdu válasza erre a következő volt: „Én (…) kinyilatkoztatom az egész világ előtt, hogy az egész földkerekségen jobb román és jobb magyar hazafi, mint én, nem létezik. (…) Vesse akárki a mappára szemét, és meg fogja látni, hogy azon román, ki a román nemzetet folytonos ellenségeskedésre ingerli a magyarok ellen, legnagyobb ellensége a román nemzetnek; meggyőződhetik, ha egy kis élet- és világtapasztalása van, hogy az egymás közti súrlódások csak mind a kettőnek életét rövidítik: mert ha ma elvész a magyar, holnap a román fog elveszni”. A román többségű Krassó megyében az ő kezdeményezésére liberális nyelvhasználati szabályokat fogadtak el. Amikor a király feloszlatta az országgyűlést, habár Gozsdunak felajánlották, hogy maradjon főispáni hivatalában, ezt visszautasította, mondva: „Ha egy alkotmányos főispán egy nem alkotmányos kormány abszolutisztikus intézkedéseit hajtja végre, az nem tekinthető alkotmányos főispánnak, és mintsem hogy ilyennek tekintessem, inkább lemondok”. Ez után az intézkedés után újból visszavonult a politikától. Ebben a periódusban indult fejlődésnek a magyarországi ipari és kereskedelmi élet, ennek eredményeképpen a magyar vállalatok sorra kérték fel vezető testületeikbe. Gozsdu Manó a Pesti Biztosító Társaság és a Concordia Gőzmalom Társaság elnöke lett, és számos más cég vezető tisztviselői tanácsába is beválasztották. 1863-ban meghalt a felesége, ő pedig még ugyanabban az évben ismét megházasodott, egy budai román bankigazgató lányát, Melania Dumciát vette el. Mivel gyermeke egyik házasságából sem született, energiáját és vagyonát a román kultúra támogatására fordította. A kiegyezés előtt Deák Ferenc meggyőzte, hogy térjen vissza újból a politikába. Részt vett a nemzetiségi törvény előkészítésében, és Deáknak az egy és oszthatatlan magyar nemzetről szóló szövegjavaslatát is támogatta, ami szintén nem volt kedvére sem az akkori, sem a jelenkori román megítélésnek. A kiegyezést követő koronázáskor Arany Jánossal, Erkel Ferenccel és Liszt Ferenccel együtt lovagkereszttel tüntették ki A kiegyezést követően Gozsdu pesti háza a magyarországi román politikai és kulturális elit rendszeres találkozóhelye volt, viszont a radikálisabb nemzetiségi vezetők továbbra is elítélték. Ennek ellenére abban az időben alig jelent meg olyan irodalmi vagy történelmi tárgyú munka, amit ne Gozsdu Manó költségén adtak volna ki. Halála előtt nem sokkal a legfőbb ítélőszék, azaz a legfelsőbb bíróság tagjának választották. 1870-ben, 67 éves korában halt meg pesti házában. Halálakor a legnagyobb fővárosi hetilap egész oldalas újságcikkben közölt nekrológot és megemlékezést róla. Végrendelete szerint óriási vagyonát teljes egészében jótékony célra ajánlotta fel alapítvány formájában, elsősorban oktatási célokra. Ennek értelmében az ösztöndíjakból a Magyarországon élő, magyarul is tudó, görögkeleti ortodox vallásukat gyakorló román fiatalok részesülhettek. A „Fundaţiunea lui Gozsdu” a monarchia egyik legnagyobb magánalapítványa volt, amelynek tulajdonába a már említett, nagyon értékes Király utcai, Dob utcai és Holló utcai ingatlan is tartozott. A területre ké- sőbb Czigler Győzőnek, a Széchenyi-fürdő építészének tervei szerint komplex bérházrendszert építettek, amelyet bérbeadásra szántak, bevételeit pedig kizárólag az alapítvány céljainak megvalósítására lehetett felhasználni. Az alapítvány ingatlanai és vagyona miatt a két ország között többször alakult ki vita, amely csak nemrég zárult le véglegesen. A sors iróniájaként érdekes megjegyezni, hogy a 20. századi román politikai elitből sokan, akik Gozsdu-ösztöndíjjal tanultak, később nem támogatták az erdélyi magyarság kisebbségi jogainak érvényesítését. Ez valószínűleg nem tetszett volna Gozsdunak, hiszen ő mindig azt kereste, hogy a két népet mi köti össze, és nem azt, hogy mi választja el.
Gogolák H. Csongor ügyvéd / Népújság (Marosvásárhely)
Az előző részben egy sajátos, eredeti személy életéről kezdtünk írni, Gozsdu Manó (Emanuil Gojdu) ügyvédről. Amint leírtuk, Gozsdu Manó szakmai, közéleti és jótékonykodási tevékenykedése eredményeképpen szép lassan a budapesti, és úgy általában véve a magyaror- szági románok meghatározó egyéniségévé vált. Így természetes volt, hogy az 1848-as forradalom kitö- résekor a pesti román elit az ő házában gyűlt össze tanácskozni. Ugyancsak az ő hatására szavazta meg a románság a Batthyány-kormányt, ami viszont azonnal meg is osztotta a románságot, és ezért az erdélyi románság soraiból nagyon sokan árulónak nevezték ekkor. Ezért amikor 1848-ban elindult a parlamenti képviselőházi választásokon az oravicai körzetben, bár annak lakossága szinte teljes egészében román ajkú volt, vereséget szenvedett. A forradalom bukása miatt, illetve az erdélyi magyarok és románok közötti, a császári intrikák által gerjesztett véres összecsapásokat személyes politikai és emberi krédójának zátonyra futásaként élte meg, ezért visszavonult a közélettől. A szabadságharc leverése után, mivel annak idején semleges pozíciót töltött be a konfliktusban, az osztrákok Bihar megyében császári prefektusnak akarták kinevezni, de Gozsdu nem fogadta el ezt, illetve nem értett egyet a Haynau-féle leszámolásokkal sem. A forradalmat követő időszakban elsősorban szakmai és üzleti tevékenységét helyezte előtérbe. Az 1848-as forradalmat követő elnyomás és terror enyhülése után visszatért a közéletbe, ennek következményeképpen 1861-ben Krassó vármegye főispánjává nevezték ki, majd a főrendiház főjegyzője lett. Ebben a periódusban tartotta meg elhíresült beszédét a két nép összetartozásáról, ami az 1848-ban kiváltott ellenérzéseket és indulatokat újból felszínre hozta. Vincenţiu Babeş román politikus például rossz románnak nevezte, aki a magyarokat kiszolgálva és azok jóvoltából jutott funkcióhoz. Gozsdu válasza erre a következő volt: „Én (…) kinyilatkoztatom az egész világ előtt, hogy az egész földkerekségen jobb román és jobb magyar hazafi, mint én, nem létezik. (…) Vesse akárki a mappára szemét, és meg fogja látni, hogy azon román, ki a román nemzetet folytonos ellenségeskedésre ingerli a magyarok ellen, legnagyobb ellensége a román nemzetnek; meggyőződhetik, ha egy kis élet- és világtapasztalása van, hogy az egymás közti súrlódások csak mind a kettőnek életét rövidítik: mert ha ma elvész a magyar, holnap a román fog elveszni”. A román többségű Krassó megyében az ő kezdeményezésére liberális nyelvhasználati szabályokat fogadtak el. Amikor a király feloszlatta az országgyűlést, habár Gozsdunak felajánlották, hogy maradjon főispáni hivatalában, ezt visszautasította, mondva: „Ha egy alkotmányos főispán egy nem alkotmányos kormány abszolutisztikus intézkedéseit hajtja végre, az nem tekinthető alkotmányos főispánnak, és mintsem hogy ilyennek tekintessem, inkább lemondok”. Ez után az intézkedés után újból visszavonult a politikától. Ebben a periódusban indult fejlődésnek a magyarországi ipari és kereskedelmi élet, ennek eredményeképpen a magyar vállalatok sorra kérték fel vezető testületeikbe. Gozsdu Manó a Pesti Biztosító Társaság és a Concordia Gőzmalom Társaság elnöke lett, és számos más cég vezető tisztviselői tanácsába is beválasztották. 1863-ban meghalt a felesége, ő pedig még ugyanabban az évben ismét megházasodott, egy budai román bankigazgató lányát, Melania Dumciát vette el. Mivel gyermeke egyik házasságából sem született, energiáját és vagyonát a román kultúra támogatására fordította. A kiegyezés előtt Deák Ferenc meggyőzte, hogy térjen vissza újból a politikába. Részt vett a nemzetiségi törvény előkészítésében, és Deáknak az egy és oszthatatlan magyar nemzetről szóló szövegjavaslatát is támogatta, ami szintén nem volt kedvére sem az akkori, sem a jelenkori román megítélésnek. A kiegyezést követő koronázáskor Arany Jánossal, Erkel Ferenccel és Liszt Ferenccel együtt lovagkereszttel tüntették ki A kiegyezést követően Gozsdu pesti háza a magyarországi román politikai és kulturális elit rendszeres találkozóhelye volt, viszont a radikálisabb nemzetiségi vezetők továbbra is elítélték. Ennek ellenére abban az időben alig jelent meg olyan irodalmi vagy történelmi tárgyú munka, amit ne Gozsdu Manó költségén adtak volna ki. Halála előtt nem sokkal a legfőbb ítélőszék, azaz a legfelsőbb bíróság tagjának választották. 1870-ben, 67 éves korában halt meg pesti házában. Halálakor a legnagyobb fővárosi hetilap egész oldalas újságcikkben közölt nekrológot és megemlékezést róla. Végrendelete szerint óriási vagyonát teljes egészében jótékony célra ajánlotta fel alapítvány formájában, elsősorban oktatási célokra. Ennek értelmében az ösztöndíjakból a Magyarországon élő, magyarul is tudó, görögkeleti ortodox vallásukat gyakorló román fiatalok részesülhettek. A „Fundaţiunea lui Gozsdu” a monarchia egyik legnagyobb magánalapítványa volt, amelynek tulajdonába a már említett, nagyon értékes Király utcai, Dob utcai és Holló utcai ingatlan is tartozott. A területre ké- sőbb Czigler Győzőnek, a Széchenyi-fürdő építészének tervei szerint komplex bérházrendszert építettek, amelyet bérbeadásra szántak, bevételeit pedig kizárólag az alapítvány céljainak megvalósítására lehetett felhasználni. Az alapítvány ingatlanai és vagyona miatt a két ország között többször alakult ki vita, amely csak nemrég zárult le véglegesen. A sors iróniájaként érdekes megjegyezni, hogy a 20. századi román politikai elitből sokan, akik Gozsdu-ösztöndíjjal tanultak, később nem támogatták az erdélyi magyarság kisebbségi jogainak érvényesítését. Ez valószínűleg nem tetszett volna Gozsdunak, hiszen ő mindig azt kereste, hogy a két népet mi köti össze, és nem azt, hogy mi választja el.
Gogolák H. Csongor ügyvéd / Népújság (Marosvásárhely)
2017. szeptember 25.
Vádat emeltek Tamási Zsolt ellen
Szeptember 21-én délután a Korrupcióellenes ügyészség területi kirendeltsége vádat emelt a Someşan Ştefan volt főtanfelügyelő és Tamási Zsolt-József, a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója ellen. Az ügyészségi kivizsgálás lejártával az ügyet a Maros Megyei Törvényszék hatáskörébe utalták át – tájékoztatott Gogolák Csongor ügyvéd, Tamási Zsolt képviselője.
Someşan Ştefan volt főtanfelügyelőt, ahogy erről már többször beszámoltunk, hivatali hatalommal való folyamatos visszaéléssel és kétrendbeli hatáskörtúllépéssel vádolják. Véleményük szerint a főtanfelügyelő, hatáskörét túllépve, olyan rendeleteket adott ki, amelyek a Római Katolikus Teológiai Líceum létrehozását eredményezték.
Miközben Tamási Zsolt a napokban arról értesült a DNA-tól, hogy a katolikus osztályoknak a Bolyai iskolába való áthelyezésével visszamehet tanítani, és a megyei tanfelügyelőség jóváhagyására vár, hogy az ideiglenes áthelyezést megkapja, a vádemelés tényével kellett szembesülnie. Ennek ellenére minden emberi számítás szerint biztosítani kell a tanításhoz való jogát – tette hozzá az ügyvéd.
A kérdésre, hogy a továbbiakban mi következik, Gogolák Csongor elmondta, hogy miután egy éve folyik a kivizsgálás, a vádemelés várható volt. A törvényszéknek a továbbiakban meg kell állapítania a vádirat és a nyomozás törvényességét. A büntetőperben felmentő vagy elmarasztaló ítélet születhet, de ha nem tartják elégségesnek a bizonyítékokat, visszaküldik a kivizsgálást végző ügyészségnek, a nyomozati anyag kiegészítését kérve.
BODOLAI GYÖNGYI / Népújság (Marosvásárhely)
Szeptember 21-én délután a Korrupcióellenes ügyészség területi kirendeltsége vádat emelt a Someşan Ştefan volt főtanfelügyelő és Tamási Zsolt-József, a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója ellen. Az ügyészségi kivizsgálás lejártával az ügyet a Maros Megyei Törvényszék hatáskörébe utalták át – tájékoztatott Gogolák Csongor ügyvéd, Tamási Zsolt képviselője.
Someşan Ştefan volt főtanfelügyelőt, ahogy erről már többször beszámoltunk, hivatali hatalommal való folyamatos visszaéléssel és kétrendbeli hatáskörtúllépéssel vádolják. Véleményük szerint a főtanfelügyelő, hatáskörét túllépve, olyan rendeleteket adott ki, amelyek a Római Katolikus Teológiai Líceum létrehozását eredményezték.
Miközben Tamási Zsolt a napokban arról értesült a DNA-tól, hogy a katolikus osztályoknak a Bolyai iskolába való áthelyezésével visszamehet tanítani, és a megyei tanfelügyelőség jóváhagyására vár, hogy az ideiglenes áthelyezést megkapja, a vádemelés tényével kellett szembesülnie. Ennek ellenére minden emberi számítás szerint biztosítani kell a tanításhoz való jogát – tette hozzá az ügyvéd.
A kérdésre, hogy a továbbiakban mi következik, Gogolák Csongor elmondta, hogy miután egy éve folyik a kivizsgálás, a vádemelés várható volt. A törvényszéknek a továbbiakban meg kell állapítania a vádirat és a nyomozás törvényességét. A büntetőperben felmentő vagy elmarasztaló ítélet születhet, de ha nem tartják elégségesnek a bizonyítékokat, visszaküldik a kivizsgálást végző ügyészségnek, a nyomozati anyag kiegészítését kérve.
BODOLAI GYÖNGYI / Népújság (Marosvásárhely)