Menesztették a székelyföldi prefektusokat
A kormány szerdai ülésén a három székelyföldi megye prefektusának leváltásáról döntött, az intézkedést csak tegnap tették közzé. A Kovászna és a Maros megyei kormánymegbízott az intézményből is távozik, Hargita megyében visszaállították az augusztus előtti állapotot a prefektus-alprefektus cserével.
Marius Popica április óta töltötte be a Kovászna megyei kormánymegbízotti tiszt­séget, őt a kormány döntése alapján Sebastian Cucu alprefektus váltja. Popica az utóbbi hetekben több, a magyar közösséget sújtó bírságot rótt ki, emiatt feszültté vált a helyzet Háromszéken. Az ügyben Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Victor Pontával egyeztetett hétfőn, még mielőtt a szövetség úgy döntött, hogy megszavazza a negyedik Ponta-kormányt. Akkor Kelemen úgy nyilatkozott, hogy a kormányfő megígérte, megoldást talál a kovásznai helyzet rendezésére. Vasile Oprea Maros megyei prefektust a szociáldemokraták által támogatott Lucian Goga váltja. Az RMDSZ a héten közölte, hogy feljelentette Opreát az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, amiért a Bánffy-örökösök egyik erdő-visszaszolgáltatási perének áthelyezését kérte egy nem erdélyi bíróságra, arra hivatkozva, hogy a magyarok, mint a grófok leszármazottjai, veszélyforrást jelentenek az erdélyi és főként a szászrégeni bíróság függetlenségére. Ugyanakkor Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester egy tegnapi sajtótájékoztatón kijelentette: szerinte Oprea leváltása mögött nem az RMDSZ áll, őt a segesvári polgármester leváltása miatt távolították el. Hargita megyében Petres Sándor volt prefektus helyére Jean Adrian Andreit nevezték ki, aki korábban betöltötte már ezt a funkciót. Petrest idén májusban nevezték ki alprefektusnak, majd augusztusban prefektusnak, ekkor helyet cserélt a korábbi kormánymegbízottal, a szociáldemokrata Jean Adrian Andrei-jel, most pedig a kormány a visszacseréről döntött. Jean Adrian Andrei prefektusként több alkalommal is a székely és magyar jelképek, feliratok eltávolítására szólította fel az elöljárókat.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Politikamentes törvénykezést
Szükség van az egyensúlyra
Az év utolsó hetében, eddig még nem tisztázott okok miatt, leváltották Vasile Liviu Oprea prefektust, akinek a helyét Lucian Goga vette át. Annak ellenére, hogy az RMDSZ kilépett a kormányból, a változás egyelőre nem érintette Nagy Zsigmond alprefektust, aki az RMDSZ javaslatára foglalhatta el hivatalát. A helyettes kormánybiztost eddigi munkájáról és az új évi kilátásokról kérdeztük.
– Bár hivatalosan még nem tudni, mi az oka a Maros megyei prefektuscserének, valószínűleg abban az is közrejátszott, hogy Vasile Liviu Opreát feljelentette az RMDSZ az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, amiért az arra hivatkozva, hogy a magyarok – mint a grófok leszármazottjai – veszélyforrást jelentenek, a Bánffy-örökösök visszaszolgáltatási perének áthelyezését kérte Szászrégenből. Miként tud "politikamentesen" dolgozni ilyen körülmények között a magyar alprefektus?
– Az államigazgatás ezen a szinten valóban politikamentes kellene legyen. Sajnos, Maros megyében vannak olyan érzékeny témák, amelyekre oda kell figyelni. Ilyen az említett visszaszolgáltatási per is. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nyomást, befolyást kell gyakorolni a jogszolgáltató hatóságokra, hanem hagyni kell, hogy a szabályos előírásoknak megfelelő döntést hozzák meg. Beiktatásomkor hangsúlyoztam, hogy jelenlétem a megyei közigazgatásban a normalitást jelenti, a két – román és a magyar – közösség közötti kapcsolatot erősítheti. Már az elején beszélgettem a volt prefektussal, és egyetértettünk abban, hogy a jó együttműködés érdekében azokban a kérdésekben, amelyek kiemelten érintik a magyarságot, konzultálunk. Minderre azért van szükség, hogy a törvényességet betartva olyan jogi, közigazgatási döntéseket hozzanak akár a megyei vagy a helyi közigazgatás szintjén, amelyek nem adhatnak okot etnikai konfliktusra. Így nem kellene politikai kérdés legyen a volt grófi erdők és ingatlanok visszaszolgáltatása, mégis egyesek azzá tették. A mi közösségünk így jogosan érzi azt, hogy visszaszorítják, megfosztják attól, ami neki jár, még akkor is, ha csupán néhány tulajdonosról van szó. Ha elismerjük, hogy Románia jogállam, akkor a politikusok is körültekintőbben kellene nyilatkozzanak mindezekről.
– Azt mondta az előbb, hogy beiktatásakor konzultált a prefektussal bizonyos, a magyarságot érintő kérdésben. Melyik volt ez az ügy?
– A székely zászló kifüggesztése a helyi közigazgatási egységek épületeire. Megpróbáltam elfogadtatni a prefektussal, hogy ez nem a román állam vagy a románok elleni gesztus, csupán az önazonosság egyik jele. Végül az ügy országos szintűvé fejlődött, és volt ahol sikerült kompromisszumos megoldást találni megyénkben is.
– Még egy konkrétum: szintén a volt prefektus óvta meg a marosvásárhelyi katolikus gimnázium első osztályainak 2014 szeptemberi elindítására vonatkozó marosvásárhelyi tanácsi határozatot, ami szintén a magyar oktatás előnyére vált volna. Miért nem sikerült ez ügyben jobb belátásra bírni a prefektust?
– Sajnos, ebben a kérdésben a döntést megelőzően nem konzultált velem a prefektus. Természetesen jogában áll elutasítani bármely határozatot, de jó lett volna, ha kikéri a véleményemet. Tudomásom szerint azzal indokolta a szeptemberi kezdésre vonatkozó helyi tanácsi határozat megóvását, hogy a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal későn nyújtotta be javaslatát az iskolahálózatról. Lehet, hogy ezzel indokolt döntést hozott a prefektúra, bármennyire is úgy tűnik, hogy "ellenünk" szólt.
– Talán amiatt, hogy nem sikerül megfelelően érvényesíteni érdekeinket, vannak, akik feltehetnék a kérdést: mi tesz a magyar alprefektus?
– Nos, azok számára, akik ezt a kérdést intéznék hozzám, elmondom, hogy az alprefektusi foglalatosság nem látványos. Nem állok előtérben, mint a politikus, de jelenlétem rendkívül hasznos elsősorban a helyi közigazgatási egységek – kiemelten a magyarok által lakott települések – működésének gördülékenyebbé tételében. Az volt a "szerencsém", hogy egy helyi közigazgatási egység jegyzőjeként kerültem ide, és tapasztalhattam, milyen működési zavarok vannak a különböző dekoncentrált intézmények, a prefektúra és a polgármesteri hivatalok közötti kapcsolatban. Ezeken segítettem olyan konkrét javaslatokkal, amelyeket a prefektúra elfogadott. Ezek közül megemlíteném a megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) vezetői és a polgármesteri hivatalok képviselői közötti találkozót, ahol konkrétan megbeszélhették, hogy a különböző támogatásokra milyen iratokat kell benyújtani. Ez egy fontos lépés volt, hiszen sok esetben a téves vagy hiányos kommunikáció miatt nem igényeltek támogatást a gazdák. Ugyanakkor azt is meg kellett érteni az emberekkel, hogy ezek az összegek nem szociális segélyek, hanem bizonyos feltételekhez kötött gazdaságfejlesztő beruházások, amelyeket ésszerűen, a törvénynek megfelelően kell elkölteni.
Ehhez hasonló kezdeményezés volt a földosztási folyamatot befejező 165/2013-as törvény alkalmazásáról szóló szakmai tanácskozás megszervezése. Ezen a polgármesteri hivatalok, valamint azok az alkalmazottak, akik a földfelméréssel, földmérleg készítésével foglalkoznak, találkozhattak a megyei Kataszteri és Terület-nyilvántartó Hivatal vezetőivel. A megbeszélésen több gyakorlati kérdést sikerült tisztázni, ami felgyorsította a folyamatot. Talán ennek is köszönhetően megyénkben 75 közigazgatási egységnek már a fővárosban is láttamozott dokumentációja van, folytathatják a birtoklevelek kibocsátását, amit az említett törvény felfüggesztett.
Tavaly december 12-én szakmai felkészítőt szerveztem a polgármesteri hivatalok jegyzőinek. Az előadók egyetemi tanárok voltak, akik az új polgári törvénykönyv alkalmazásáról, a helyi közigazgatási egység magán- és köztulajdon-viszonyáról tartottak előadást. Egy másik alkalommal a polgármesteri hivatalok jegyzői találkozhattak a közjegyzői kamara vezetőségével. Ezen a tanácskozáson a földforgalomra vonatkozó, nagyon gyakorlatias eljárásról kaptak felvilágosítást, mert, mint ismeretes, bevezették az elővásárlási jogot, ami vitát, nézeteltérést okozott egyes településeken.
Nemcsak a szakmabelieket világosítottam fel a törvényekről, hanem a helyi televízió- és rádiótársaságok meghívására a nézők, hallgatók által feltett jogi kérdésekben is eligazítást nyújtottam. Ezenkívül a Bernády Házban szervezett anyanyelv- használati konferencián e témakörben tartottam jogi, közigazgatási vonatkozású tájékoztatót. Egy alkalommal pedig az RMDSZ Maros megyei szervezete által Vármezőben szervezett helyi önkormányzati tanácskozáson az új tanácsosokat is felvilágosítottam a prefektúra helyi közigazgatásban betöltött szerepéről.
– Gyakran hallani arról, hogy a prefektúra különböző bizottságok működését is összehangolja. Mik a szerepük ezeknek a grémiumoknak?
– Valójában a prefektúra egyik szerepe az, hogy összehangolja a kormány alárendeltségébe tartozó ún. dekoncentrált intézmények tevékenységét, nemcsak egymás, hanem a különböző társadalmi rétegek képviselői között. Egy ilyen bizottság az idősek társadalmi dialógus csoportja, amely, bár úgy tűnik, hogy fölösleges, a találkozók során az időskorúak igen hasznos gyakorlati javaslatokat fogalmaznak meg, elsősorban az őket érintő kérdésekben. A legutóbbi tanácskozáson megígértem, hogy a csoport idei első találkozójára meghívom a megye parlamenti képviselőit is, mivel nem egy konkrét törvénymódosító javaslat is elhangzott már, amelyeket érdemes volna fontolóra venni. A társadalmi dialógus csoport munkálatain is részt veszek, amelyeken a szakszervezetek vezetőivel, képviselőivel sok vitatott témát tisztázunk azért, hogy megelőzzük a konfliktushelyzeteket, amelyek tiltakozáshoz, sztrájkhoz vezethetnek. Fontos a megyei közrendészeti bizottság (ATOP) munkája is. Ezen arra keressük a választ, hogy miként lehet a helyi közigazgatási egységek, az egyház, a közrendészet, a rendőrség együttműködésével javítani a települések közbiztonságát. A megbeszéléseket követően olyan intézkedések születtek, mint a térfigyelő kamerák felszerelése különböző helységekbe, vagy akár a helyi rendőrség létrehozása, szerződéskötés őrző-védő cégekkel. Mindezek nyomán az érintett településeken látványosan csökkent a betörések száma, a lopás a termőföldekről. Még megemlíthetném a prefektúra kollégiumának havi ülését, a vészhelyzeti bizottság időnkénti tanácskozását – mindkét fórum tulajdonképpen a közigazgatási rendszer jobb működését segíti elő.
– Az RMDSZ nincs kormányon, és ez azt is jelenti, hogy az ön kinevezésére vonatkozó politikai alku megszűnt, bármikor távozhat.
– Egyelőre nincs tudomásom arról, hogy leváltanának. A politikai állástól függetlenül jó, ha a megyének magyar alprefektusa van. Egyrészt, mert a 38,1% magyart megilleti ez a beosztás, másrészt pedig szükség van egyensúlyozó tényezőre, olyan szakember munkájára, aki együtt tud dolgozni a helyi közigazgatási egységekkel, hogy a törvényeket betartva a legmegfelelőbb határozatokat hozzák. Mindez erősíti Románia jogállamiságát. Ami a jövőt illeti, még nem volt alkalmam érdemben tárgyalni Lucian Goga új prefektussal, természetesen konzultálok majd vele is. Azon vagyok, hogy 2015-ben is jól végezzem közösségünk érdekében azt a munkát, amellyel megbíztak.
Vajda György
Népújság (Marosvásárhely)

Folytatódik a zászlóháború Erdőszentgyörgyön
Prefektusi büntetés a székely lobogó és a magyarok zászlaja miatt
Tegnap, január 21-én Lucian Goga prefektus megbízottai, Cormos Elena-Cristina és Sipos Krisztián a prefektus rendelete értelmében jegyzőkönyvet készítettek Csibi Attila-Zoltán, Erdőszentgyörgy polgármestere, a helyi RMDSZ vezetője ellen, amelyben "megállapítják", hogy "az RMDSZ erdőszentgyörgyi székházára kitűzték a székely zászlót és minden magyarok zászlaját". A jegyzőkönyv értelmében a zászlók kitűzése kihágásnak minősül, és 2.500-tól 5.000 lejig terjedő büntetést von maga után.
Csibi Attila esetében a prefektúra a legmagasabb, azaz 5.000 lejes büntetést állapított meg, amelyet a szovátai államkincstár számlájára kell befizetni. A büntetést a jegyzőkönyv kézbesítésétől számított 15 napon belül kell kifizetni. A jegyzőkönyvet a kézhezvételt követő 15 napon belül lehet megóvni az illető körzethez legközelebbi bíróságon.
Csibi Attila: Természetesen nem vesszük le a zászlókat!
Csibi Attila, Erdőszentgyörgy polgármestere elmondta, hogy az ügy nem új keletű, még Corneliu Grosu kormánybiztos idejében kezdődött, majd utóda, Oprea Vasile is folytatta a zászlóháborút. A városvezetőt többször felszólították, hogy távolítsa el mind a magyar, mind a székely lobogót. Csibi Attila júliusban tiltakozásképp levette a lobogókat, és helyükbe egy hónapig fekete zászlót tűzött ki.
Tegnap kérdésünkre kijelentette: a büntetést megtámadják a bíróságon, és a zászlókat sem veszik le.
Ugyanakkor elmondta, hogy tegnapelőtt kapták meg azt a bírósági végzést, amely arra kötelezi az önkormányzatot, távolítsa el a polgármesteri hivatal homlokzatáról is a székely és a magyar zászlót. Ezt a döntést is megtámadják, jelentette ki Erdőszentgyörgy első embere, és tovább viszik az ügyet, ha kell, akár nemzetközi szintre.
Ez a gesztus sérti azt a nemzeti közösséget, amelynek a szimbólumai ki vannak függesztve
Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke kérdésünkre kijelentette:
– Elsősorban azt kell tisztázni, hogy az erdőszentgyörgyi RMDSZ-székház homlokzatára nemzeti szimbólumok, jelképek vannak kifüggesztve, és maradjanak is ott. A nemzeti szimbólumok nem sértenek sem közérdeket, sem közrendet. Úgyhogy ilyen értelemben tendenciózusnak, szándékos zaklatásnak tartom ezt a büntetést. Ugyanakkor megjegyzem, hogy ez a gesztus viszont sérti azt a nemzeti közösséget, amelynek a szimbólumai vannak oda kifüggesztve, azaz az erdélyi magyarokat, az erdőszentgyörgyi, a Maros megyei magyarokat, az ott elhaladó magyar embereket, akiket ezek a zászlók, úgymond, képviselnek. Így kellene ezt megközelíteni.
Talán diszkriminációs esettel is van dolgunk, mert szándékosan nemzeti szimbólumokba köt bele a kormány helyi képviselője, illetve a kormány képviseletének az intézménye. Valószínűleg ilyen vetületében is elemeznünk kell ezt a kérdést.
A másik dolog pedig az, hogy meggyőződésem, a jegyzőkönyvet meg kell óvni. A polgármester tehát helyesen nyilatkozott, meg kell óvni a bíróságon, tudniillik a jegyzőkönyvben feltüntetett paragrafus és a megfogalmazás is egyértelművé teszi, hogy itt nem más államok zászlójáról van szó, hanem nemzeti szimbólumokról. Székelyföld tudomásom szerint még nem egy önálló entitás, nem önálló állam, a piros-fehér-zöld zászló pedig már egy peres ügyben és a magyar kormány által is tisztázott: nem Magyarország hivatalos állami zászlaja, hanem tulajdonképpen a világon bárhol élő magyaroké.
– A jegyzőkönyvben is az áll, hogy "steagul maghiarilor de pretutindeni".
– A jegyzőkönyv is így kódolja, tehát ilyen értelemben szinte nevetségesnek is tartom. Sajnos, ez a nevetséges volta igazolja, hogy itt tendenciózus, szándékos zaklatásról van szó, hiszen még a jegyzőkönyvbe sem lehetett ráfogni, hogy az idézett paragrafussal szemben követett volna el hibát az erdőszentgyörgyi RMDSZ.
Összegezve: nem értem, hogy miért kell kovásznai hangulatot kelteni Maros megyében is, nem hiszem, hogy szükség lenne erre abban a megyében, ahol 25 év sem volt elég ahhoz, hogy kiheverjük az 1990. márciusi eseményeket, és szinte ijesztő, hogy éppen a márciusi események negyedszázados évfordulójának közelében ismét egy egyértelmű, magyarság elleni zaklatásnak vagyunk a tanúi, elszenvedői – nyilatkozta az RMDSZ megyei elnöke.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Lucian Goga szerint a közigazgatási bíróság a kompetens döntéshozó hatóság
Izsák Balázs SZNT-elnök tegnapi, sajtótájékoztatón elhangzott kijelentéseire azonnal reagált Lucian Goga prefektus.
Közleményében kijelenti: a 340/2004-es módosított törvény 19/1/(e) pontja értelmében a prefektus ellenőrzi a helyi, illetve a megyei tanács, a polgármesterek és a megyei tanácselnök határozatainak törvényességét. A 215/2001-es módosított törvény, valamint az 554/2004-es, a közigazgatási perekre vonatkozó módosított törvény értelmében a jelzett átirat vizsgálata túlmutat a prefektúra intézményének kompetenciáján.
A 60/1991-es, újrakiadott gyülekezési törvény előírásai szerint a polgármester által hozott, betiltásra vonatkozó döntést a közigazgatási bíróságon lehet megtámadni. A bíróságok honlapján található információk szerint a Siculitas Egyesület 2015. február 2-án már letette a kérvényt a közigazgatási bíróságon a polgármesteri rendelet érvénytelenítése érdekében.
Ezek tükrében úgy véljük, a közigazgatási bíróság az egyetlen kompetens hatóság a kérés megoldásában – olvasható a prefektúra közleményében.
Népújság (Marosvásárhely)

Székely szabadság napja: ismét betiltották a felvonulást
Az előző évhez hasonlóan Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere ismét megtiltotta, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) március 10-én felvonulást szervezzen a székely vértanúk emlékművétől a város főteréig, és tiltakozó megmozdulást tartson a prefektúra előtt – jelentette be Izsák Balázs SZNT-elnök keddi marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján. A polgármester csak a székely vértanúk emlékművénél tartandó megemlékezéshez adta hozzájárulását.
A rendezvény ötletgazdája írásban kérte Maros megye prefektusát, hogy támadja meg a törvényszék közigazgatási osztályán a – megítélése szerint – törvénytelen döntést, ám maga is a törvényszékhez fordult a dokumentum érvénytelenítése céljával.
Izsák Balázs rámutatott: a polgármesteri hivatal „indoklásában az 1991-es keltezésű 60-as törvény nem létező cikkelyeire, valamint vélt vagy valós csendőrségi jegyzőkönyvekre hivatkozva” próbálja megtiltani a székely szabadság napján tervezett felvonulást.
„Dorin Florea polgármester az utcai tiltakozó akciókat szabályozó törvényre, valamint a csendőrség 2013-as és 2014-es jegyzőkönyveire hivatkozik. Egyrészt egy kegyeleti helynél történő megemlékezés esetében nincs szükség a városháza engedélyére, hisz azt még csak be sem kell jelenteni. Másrészt egy tüntetést sem kell engedélyezni, legfeljebb be lehet tiltani, de csak akkor, ha a hatóságoknak erre nyomós okuk van. Ilyen például az, ha tudomást szereznek a résztvevők esetleges államcsíny-kísérletéről. Ami meg a csendőrség elmarasztaló jegyzőkönyveit illeti, ilyenek 2013-ban nem készültek, a tavalyi perek pedig még folyamatban vannak” – mutatott rá Izsák Balázs, aki szerint a polgármester döntése „a román demokrácia általános állapotát mutatja”.
Az SZNT-elnök egyébként furcsának találja azt is, hogy Florea polgármester közölte, március 9. és 11. között a húsvétot megelőző böjti szokásokkal kapcsolatos rendezvényt engedélyeztek a tervezett felvonulás útvonalába eső helyszínen.
Izsák meghívta Floreát is
Izsák – aki bevallása szerint a tavalyi tiltás ellenére is meglepődött Florea lépésén – úgy véli, a decentralizáció és a regionalizáció ügye nem etnikai kérdés, hanem közös érdek. „Ezelőtt két évvel úgy tűnt, a polgármester úr is megértette, mindannyiunk célja, hogy Marosvásárhely legyen a régió központja. Egy múlt heti személyes beszélgetés alkalmából meg is hívtam Floreát a március 10-ei eseményre, ő viszont elutasította, mondván, ennek még nem érkezett el az ideje. Szerintem ez akkor jön el, amikor román és magyar közéleti személyiségek úgy érzik, itt az ideje” – fogalmazott Izsák Balázs.
Arra is figyelmeztetett, hogy a kormány korábbi ígérete ellenére nem szervezett közvitát a regionális átalakítás kérdésében, és nem konzultált az érintett önkormányzatokkal a tervezett átalakításról. Megjegyezte: 45 székelyföldi önkormányzat fogadott el olyan határozatot, amelyben kinyilvánította, hogy a Székelyföld régióhoz szeretne tartozni. Ezek a határozatok az Európa Tanács (ET) keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának a napirendjére kerültek.
Mossa kezeit a prefektus
Lucian Goga prefektus érdeklődésünkre elmondta, nem kíván beavatkozni az SZNT és a városháza közötti konfliktusba. A kormánymegbízott rámutatott: a hatályos törvények értelmében az ügy nem tartozik a prefektusi hivatal hatáskörébe, a döntési jog az igazságszolgáltatást illeti meg.
A székely szabadság napja elnevezésű rendezvényen az SZNT az 1852-ben felgöngyölített Habsburg-ellenes székely szervezkedés 1854. március 10-én kivégzett három vezetője – Török János, Gálfi Mihály és Horváth Károly – marosvásárhelyi emlékoszlopánál szervez 2004 óta megemlékezést.
A polgármesteri hivatal az elmúlt évben sem engedélyezte a résztvevők felvonulását, ennek ellenére a több ezren a járdán haladva tette meg az utat a prefektúráig. Bár a helyi csendőrség szerint csak kisebb rendbontások történtek a megmozduláson, a hatóság később súlyos pénzbírsággal sújtotta a rendezvény szervezőit és egyes résztvevőit. Többek közt egy olyan személy is bírságot kapott, aki ott sem volt a marosvásárhelyi rendezvényen.
A tavalyi felvonulást követően a belügyminisztérium közölte, hogy négy magyar állampolgár, köztük a Jobbik két országgyűlési képviselője, Szávay István és Zagyva György Gyula egy évig nem léphet be Romániába. Ugyancsak egy évre kitiltották Tyirityán Zsoltot, a Betyársereg tagját, Mikola Bélát, az Új Magyar Gárda tagját pedig öt évre nemkívánatos személlyé nyilvánították. A négy magyar állampolgárt azzal gyanúsítják, hogy szélsőségesen nacionalista tevékenységet folytató szervezetek tagjai, amelyek Románia nemzetbiztonságát és közrendjét veszélyeztetik.
Gyergyai Csaba, Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Székely szabadság napja: a Maros megyei prefektus már hárít
Lucian Goga Maros megyei prefektus szerint Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke lesz a felelős, ha kedden, a Székely szabadság napján rendbontás történik Marosvásárhelyen. A kormány Maros megyei képviselőjének egy hétfői sajtótájékoztatón tett kijelentését az Agerpres hírügynökség idézte. Lucian Goga arra hívta fel a figyelmet, hogy Izsák Balázs SZNT-elnök csak a sajtónak jelentette be, eláll a marosvásárhelyi tömegrendezés megszervezésétől. Erre vonatkozó írásos dokumentumot nem nyújtott be az illetékes hatóságokhoz. „Megítélésem szerint, akik kérvényt nyújtottak be a rendezvény megszervezése kapcsán a városházához, azok a felelősek a rendezvény lebonyolításáért" – jelentette ki a prefektus.
Lucian Goga kijelentette, Marosvásárhely multikulturális város, ahol jó egyetértésben élnek a románok, a magyarok és a más nemzetiségűek. „Azt hiszem, hagyni kell, hogy akik emlékezni akarnak, azok békében és nyugalomban emlékezhessenek, de semmiképpen nem kívánatos, hogy szélsőségesek jöjjenek máshonnan Marosvásárhelyre, és megzavarják a társadalmi békét. Ha a megemlékezést valakik el akarják téríteni az eredetileg meghirdetett céljától, az állami hatóságok készenlétben lesznek" – jelentette ki a prefektus.
Korábban Dorin Florea polgármester csak a Székely vértanúk emlékművénél tartandó megemlékezést engedélyezte, nem járult hozzá, hogy tiltakozó felvonulást is tartsanak Marosvásárhelyen. Izsák Balázs SZNT-elnök közölte, nem is kért engedélyt az emlékműnél tartandó megemlékezéshez, hiszen törvényértelmezése szerint a megemlékezés nem engedélyköteles. A felvonulás és a tiltakozó megmozdulás hatósági tiltását követően bejelentette, az SZNT eláll az idei marosvásárhelyi tömegrendezvény szervezésétől.
A Székely szabadság napja elnevezésű rendezvényen az SZNT az 1852-ben felgöngyölített Habsburg-ellenes székely szervezkedés 1854. március 10-én kivégzett három vezetője – Török János, Gálfi Mihály és Horváth Károly – marosvásárhelyi emlékoszlopánál szervez 2004 óta megemlékezést. A 2013-as és 2014-es rendezvény felvonulással és a romániai régiók kialakítására vonatkozó romániai kormányzati elképzelések elleni tiltakozással végződött. A szervezők becslése szerint mind a 2013-as, mind a polgármester által szintén betiltott 2014-es felvonuláson tízezrek vettek részt.
MTI
Erdély.ma

Izsák Balázst vonják felelősségre...
Izsák Balázst, az SZNT elnökét vonják felelősségre, ha Marosvásárhelyen rendbontásra kerül sor a székely szabadság napi megemlékezéseken – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Lucian Goga Maros megyei prefektus. Goga azt is kiemelte, hogy Marosvásárhely multikulturális város, ahol békében élnek románok, magyarok és más nemzetiségűek. A prefektus szerint helye van a mai megemlékezésnek, de anélkül, hogy szélsőséges megnyilvánulások kísérnék. „Izsák Balázs úr kérelmezte a polgármesteri hivatalban, hogy megszervezhesse a megemlékezést, viszont nem tért vissza egy hivatalos átirattal, amelyben megjegyezné, hogy lemond az esemény megszervezéséről. Úgy vélem, ha igényelt valamit, és utólag elállt szándékától, azt írásban kellett volna közölnie. Úgy gondolom, azok, akik igényelték a megmozdulások megszervezését, továbbra is felelősek azok lebonyolításáért” – állította a prefektus, aki megjegyezte: a rendfenntartó erők készen állnak, hogy bármilyen rendbontás esetén közbelépjenek. Marosvásárhelyen ma délután 5 órától tartanak megemlékezést a Székely vértanúk emlékművénél, Kincses Előd ügyvéd felhívására. Ezen kívül Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában tiltakozó megmozdulásokat tartanak a betiltott marosvásárhelyi felvonulás miatt.
(Transindex/Erdély FM)
Nyugati Jelen (Arad)

Filmezték a megemlékezőket a székely vértanúk emlékművénél
Csendőrök és rendőrök tucatjai álltak készenlétben kedden délután Marosvásárhelyen, miközben a székely vértanúk oszlopánál zajlott a Székely szabadság napja nevű megemlékezés. Az emlékműnél és a főtéren bevetésre kész, különleges csendőrségi járművek, tűzoltókocsik, mentőautók sorakoztak. Több rendőr figyelte és videózta a megemlékezőket székely vértanúk oszlopánál. Lucian Goga prefektus már korábban bejelentette: a hatóságok készen állnak a rend helyreállítására.
Míg a Székely Vértanúk emlékművénél csendesen emlékeztek a rendőrök által felügyelt marosvásárhelyi magyarok, a város főtere román népzenétől és népdaloktól volt hangos. A központi parkban, a virágórától jobbra és balra román nagyböjti hagyományok címszó alatt böjti eledeleket, illetve szőtteseket, faragott tárgyakat állítottak ki néhány sátorban. A parkban ortodox papi ruhás egyének, piros-sárga-kék kokárdás személyek sétáltak, közöttük sok rendőr és csendőr. Nem messze, az Avram Jancu szobra talapzata körül fiatalok kisebb csoportja gyülekezett.
Antal Erika
maszol.ro

Erőfitogtatás és emlékezés Marosvásárhelyen
A székely szabadság napját betiltották, tömegmegmozdulás nem volt várható, mégis rendőrségi és csendőrségi erődemonstrációt láthattak, akik a Petőfi tértől az orvosi egyetemig, illetve a Kisszerpentin környékén sétáltak tegnap. Az alig két kilométeres szakaszon a rendfenntartók hét gépjárművét számoltuk meg – még tűzoltókocsit is felvonultattak! –, az egyenruhások száma pedig megközelítette a százat. Délben kevesen vittek virágot a Székely Vértanúk Emlékművéhez, viszont délután Kincses Előd ügyvéd felhívására mintegy ezren gyűltek össze emlékezni.
A Deus Providebit Tanulmányi Házban délben tartott sajtótájékoztatón Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke felelevenítette az elmúlt időszak történéseit. Mint mondotta, Dorin Florea polgármester, Lucian Goga kormánymegbízott és Valentin Bretfelean városi rendőrparancsnok igencsak eredeti módon értelmezték a törvényt és ott gáncsoskodtak, ahol és ahogy csak tudtak, ezért hivatallal való visszaélés miatt feljelentést tesz – ígérte, azonban nem fűz nagy reményt a példás kivizsgáláshoz és a felelősek megtalálásához. Érvelése szerint az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, a bíróságok nem függetlenek, hanem a mindenkori hatalomnak alárendeltek, s készek minden, az önrendelkezést elősegítő, illetve erősítő kezdeményezést még csírájában elfojtani. Izsák szerint a román hatóságok most is azt szeretnék elérni, hogy valami rendbontás történjen, ami miatt nem közösségi, hanem rendészeti kérdésként tudják megjeleníteni a három esztendeje egyre nagyobb visszhangra lelő eseményt. Az Izsák Balázs meghívásának egyedüliként eleget tevő Szilágyi Zsolt EMNP-elnök szerint alapjogok sérültek, amikor a székely szabadság napját betiltották, hiszen a méltó emlékezés és a tiltakozás jogától fosztották meg közösségünket. Véleménye szerint a jelenleg regnáló kormány érzi saját gyengeségét, nem lenne meglepő, ha csak azért provokálna, hogy utána a megmentő szerepében tetszeleghessen. Szilágyi arra kérte a magyarságot, hogy egyetlen provokációnak se dőljenek be, s ne hagyják, hogy a hatalom újabb fekete márciust készíthessen elő. Ugyanakkor azt is fontosnak tartja, hogy ne csak a bányászjárás, de az 1990-es események aktáit is nyissák meg újra, s derítsék ki, kik álltak annak hátterében, „mert felelősei vannak”. Délután közel ezer ünneplőbe öltözött marosvásárhelyi és távolabbról érkező hajtott fejet az 1854. március 10-én vértanúságot szenvedő Gálffy Mihály, Török János, Horváth Károly, Benedek Dániel és Bertalan László emlékére emelt hatméteres obeliszknél. Kecskés Csaba unitárius esperes igét olvasott fel és imát mondott, Kincses Előd pedig megköszönte a részvételt. A magyar és székely himnusz közös eléneklését követően az emlékezők csendben távoztak.
Hecser László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Székelyföld autonómiája: rendészeti kérdés?
A román hatóságok rendészeti kérdéssé akarják lealacsonyítani Székelyföld autonómiájának ügyét, jelentette ki Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke a Székely Szabadság Napján a romániai demokrácia állapotáról tartott marosvásárhelyi sajtótájékoztatón. A rendezvényen, amelyre valamennyi romániai politikai szervezet elnökét várták, csak az SZNT elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke vett részt. Izsák szerint a hatóságok azt próbálják elérni, hogy a székelyföldi autonómiatörekvések kérdése az esetleges rendbontások miatt rendészeti ügyként jelenjen meg március 24-e előtt, amikor az Európa Tanács keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának monitoring bizottsága tárgyalja a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatait. Az SZNT elnöke megfélemlítési kísérletnek nevezte Lucian Goga Maros megyei prefektus állítását, amely szerint rá hárul minden felelősség, ha Marosvásárhelyen rendbontás történik a Székely Szabadság Napja alkalmából. Az EMNP elnöke, Szilágyi Zsolt úgy vélekedett: ma ugyanúgy a hatalom tudatos provokációjától kell tartani Marosvásárhelyen, mint 25 évvel ezelőtt, amikor a fekete márciusként emlegetett események során véres román–magyar összetűzések törtek ki a városban. „Azt kívánom román polgártársainktól, ne féljenek a magyar szabadságtól. A mi szabadságainkból állhat össze a közös országunk szabadsága” – jelentette ki Szilágyi.
Számos erdélyi településen tartottak megemlékezést az 1854-es székely vértanúk kivégzésének évfordulóján. Marosvásárhelyen körülbelül ezren vettek részt a Székely vértanúk emlékművénél tartott rövid megemlékezésen Kincses Előd ügyvéd felhívására. A rendezvény résztvevői zászlókkal, virággal érkeztek a helyszínre, ahol Kecskés Csaba unitárius lelkész mondott imádságot, ezt követően pedig a tömeg elénekelte a székely és a magyar himnuszt. A rendezvény helyszínén, a Postaréten és a környékbeli utcákban több száz csendőr és helyi rendőr követte figyelemmel az eseményeket, rendbontás azonban nem történt. A megemlékezést megelőző órákban a rendőrök több személyt is igazoltattak a környéken, megkérdezték tőlük, részt vesznek-e az eseményen. Szemtanúk szerint az emlékmű környékén parkoló autóból már a kora délutáni órákban filmezték a gyülekező tömeget.
Sepsiszentgyörgyön több százan gyűltek össze a turulmadaras obeliszk körül, a rendezvényt követően pedig Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke pedig felhívást intézett az erdélyi magyar politikai szervezetekhez, egy a Székelyek Nagy Meneteléséhez hasonló, a székelység autonómiaigényét felmutató közös demonstráció megszervezésére. „Szeretném hívni mindazokat a magyar szervezeteket, amelyekkel összefogásban a Székelyföld autonómiájának ügyét előbbre tudjuk vinni: tegyék félre a sértődéseket, szervezzünk közösen 2015-ben egy hasonló nagy rendezvényt” – mondta Tamás Sándor.
Csíkszeredában mintegy ezren vettek részt a Szabadság térre meghirdetett tiltakozáson. A székely zászlókkal felszerelt, „Autonómiát! Autonómiát!” skandáló tömeget Veres Dávid, az SZNT csíkszéki képviselője köszöntötte, majd Darvas-Kozma József római katolikus esperes mondott imát. A szervezők felolvasták a petíciót, amelyet Jean-Adrian Andrei prefektusnak adtak volna át, a hivatalt azonban zárva találták. Hasonlóan jártak a sepsiszentgyörgyi tüntetők is a Kovászna megyei prefektussal. Gyergyószentmiklóson legalább háromszázan vettek részt a húszperces főtéri megemlékezésen, ahol Árus Zsolt a Székely Nemzeti Tanács képviselőjeként tartott rövid beszédet.
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Hagyományos helységneveink védelmében
Ezúton hozzuk nyilvánosságra, hogy Lucian Goga Maros megye prefektusa április nyolcadikán átiratban közölte Makfalva polgármesteri hivatalával, hogy a Hármasfaluban felállított, „útjelző táblákkal összetéveszthető”, egyébként a három falu hagyományos nevét magyarul és románul tartalmazó táblákat – Csókfalva/Cioc, Székelyszentistván/Stefanesti, Atosfalva/Hotesti – távolítsák el, mert veszélyeztetik a forgalom biztonságát. Mindezt a Maros megyei Rendőrség jelezte.
Vass Imre alpolgármester április 15-én kelt válaszában egyebek mellett leszögezi: a táblák valóban nem szabvány szerinti útjelzők, turisztikai céllal magánterületre helyezték azokat, hogy az arra járók megismerjék a kommunizmusban eltörölt egykori helységneveket, s mint ilyen semmilyen módon nem veszélyeztethetik a Szováta-Balavásár országúton közlekedők biztonságát. Ugyanakkor visszautasítja a megkülönböztetett bánásmódot, hiszen szerte az országban több olyan eligazító táblával lehet találkozni, amely valamilyen település, vagy térség hagyományos nevét hirdeti. Vass Imre közli, hogy mind a prefektus átiratát, mind az általa küldött levelet eljuttatja a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottsághoz (ECRI).
Határozottan tiltakozunk a prefektus újabb diszkriminatív lépése ellen. Úgy véljük egy közösségnek joga, múltjával szembeni tisztelet jegyében pedig egyenesen kötelessége őrizni a történelem során – akkor is a közösség megkérdezése nélkül – eltörölt hagyományos helységneveket. Meggyőződésünk, hogy ezek a hely- és településnevek turisztikai vonzerőt jelentenek, s mint ilyen a települések fejlődését, gazdasági gyarapodását segítik, de a közösségi identitás erősítésében is fontos szerepet játszanak. Ilyen összefüggésben Maros megye prefektusa egyenesen hivatali kötelezettségei ellen cselekszik, hiszen a prefektus hatáskörébe a megye minden településének fejlesztése is beletartozik. 
Kiss Károly
a Makfalvi Székely Tanács elnöke
Erdély.ma

Újabb prefektusi felszólítás Hármasfaluban
Nem marad annyiban a Maros megyei Hármasfalut alkotó egykori három település – Csókfalva, Atosfalva és Székelyszentistván – be- és kijáratánál elhelyezett helységnévtáblák ellen indított prefektusi hadjárat.
Lucian Goga kormánymegbízott ugyanis ismét felszólította Makfalva polgármesteri hivatalát, hogy tíz napon belül távolítsa el a táblákat. Vass Imre alpolgármester válasza azonban továbbra is nemleges.
Mint arról beszámoltunk, Lucian Goga kormánymegbízott először április 8-án, a Maros megyei rendőrség közlekedési osztályának jelzése nyomán átiratban közölte Makfalva polgármesteri hivatalával, hogy a Hármasfaluban felállított helységnévtáblák veszélyeztetik a forgalom biztonságát, mert azok összetéveszthetők az útjelző táblákkal.
Vass Imre alpolgármester április 15-én írott válaszlevelében visszautasította a vádat, kifejtve: a táblák nem szabvány szerinti útjelzők, hanem turisztikai céllal, magánterületre helyezték ki azokat, hogy az arra járók megismerjék a kommunizmusban eltörölt helységneveket. Az elöljáró a megkülönböztetett bánásmódot is elutasította, hiszen, mint rámutatott, országszerte több olyan eligazító táblát látni, amely valamely település vagy térség hagyományos nevét hirdeti.
Az alpolgármester levelére küldött prefektusi válasz tulajdonképpen egy felszólítás arra, hogy az illetékesek távolítsák el a helységnévtáblákat. A törvénycikkelyekkel teletűzdelt dokumentum többek között arra is kitér, hogy a közutak mentén elhelyezett reklámtáblák, építmények stb. kihelyezésére, ha nem veszélyeztetik a forgalmat, építkezési engedély és az útügyi hatóságok beleegyezése szükséges.
„Abban valóban igazuk van, hogy a táblákra nincsenek engedélyek, és a törvény azt mondja, hogy az út közepétől 22 méterre felállított építmények esetében szükség van erre. Nem hiszem azonban, hogy például az utak mentén található buszmegállókra beszerezték volna az önkormányzatok az említett engedélyeket. Ugyanúgy nem hiszem, hogy az út közepétől 22 méterre lévő tyúkpajtákra építkezési engedélyt és az útügyi hatóságok belegyezését kérték volna a lakosok" – fejtette ki érdeklődésünkre Vass Imre alpolgármester.
A prefektus ugyanakkor továbbra is kifogásolja, hogy a helységnévtáblák összetéveszthetők az útjelző táblákkal. Vass Imre április 27-ei válaszában is a törvényre hivatkozik, azt állítva: az utak infrastrukturális problémái az útügyi hatóságok hatáskörébe tartoznak, nem a megyei rendőrség közlekedési osztályára, és a prefektusi hivatalnak nemhogy nem kötelező, de nincs is jogában az ilyen jellegű bejelentésekre intézkedésekkel válaszolni.
Az alpolgármester meghívta Lucian Gogát, hogy látogassa meg a települést, és személyesen győződjék meg arról, hogy a településen tiszteletben tartják a törvényt. Levelét ugyanakkor azzal zárta, hogy a felszólításnak nincs törvényes alapja, mivel egy magánterületen álló építményt csupán hivatalos bírói határozattal lehet eltávolítani. Vass Imre lapunknak kifejtette: akadékoskodásnak tartja a prefektus felszólítását. „Egyelőre vállaljuk a pert is, de nem fogjuk levenni a táblákat" – jelentette ki a makfalvi elöljáró.
Vass Gyopár |
Krónika (Kolozsvár)

Hármasfalu: népszavazással döntenek a településnevekről
A Maros megyei Hármasfalut alkotó települések eredeti nevének a visszavételéről készül népszavazást kiírni a helyi önkormányzat – jelentette be csütörtöki közös sajtótájékoztatóján Brassai Zsombor és Biró Zsolt, az RMDSZ és az MPP vezetője.
Hosszas gondolkodás és tétlenkedés után tehát úgy tűnik, a vezető magyar politikusokban is tudatosult annak a fontossága, hogy a Küküllő menti Csókfalva, Székelyszentistván és Atosfalva visszanyerje eredeti nevét.
Ennek érdekében az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt kiegyezett abban, hogy a kommunizmus ideje alatt a Hármasfalu gyűjtőnév alá parancsolt településen mielőbb népszavazást írjanak ki. „Ezzel visszaadnánk az illető településeknek a tekintélyét, és lényegében egy természetes helyzetet legalizálnánk” – érvelt az RMDSZ Maros megyei szervezetét irányító Brassai Zsombor.
Mint beszámoltunk, évekkel ezelőtt a szövetség vezetői hallani sem akartak a népszavazás kiírásáról, a község RMDSZ-elnöke és helyi tanácsosa, Nemes András arról beszélt a Krónikának, hogy egy ilyen intézkedésnek komoly anyagi vetülete van, ugyanis egy személyazonossági okirat cseréje mintegy 10-11 lejbe kerül.
„Elvetettük a problémát, mert megosztaná a három falut. És amúgy is minek? Hisz mi mindhárom települést a régi nevén emlegetjük” – fogalmazta meg ellenvéleményét néhány esztendővel ezelőtt Nemes. Egy hónappal ezelőtt Brassai Zsombor és Vass Imre, a község MPP-s ügyvivő polgármestere is eléggé óvatosan fogalmazott. Az előbbi azt mondta, hogy „a kezdeményezést az RMDSZ is tudná támogatni”, míg Makfalva községgazdája úgy fogalmazott, hogy „gondolkodnak” az ügyön.
Amint beszámoltunk róla, az eredeti nevek visszaállítása nem új keletű ötlet. Kiss Dénes református lelkipásztor hosszú ideje próbálja kezdeményezni a nevüktől megfosztott falvak visszakeresztelését. Egészen 2012-ig azonban az RMDSZ már-már ellenállásba torkolló érdektelenségébe ütközött.
A három esztendővel ezelőtt bekövetkezett váltás ismét felcsillantotta a reményt, annál is inkább, mivel az új polgármester, a 2015 elején síbalesetben elhunyt Márton Zoltán az ügy egyik felkarolójának bizonyult. Helyettese szerint, amennyiben a lakosság igennel szavaz az önkormányzati kezdeményezésre, a személyazonossági igazolványok cseréje miatt senkinek nem kell aggódnia, hisz azt a hivatal a saját költségvetéséből állná.
Az MPP örül az RMDSZ „pálfordulásának”, mi több, a sikeres népszavazás és az azt követő parlamenti vita sikerének a zálogát látja a szövetség álláspontjában. „Ez garancia lehet arra, hogy a három összenőtt település mielőbb visszakapja ősi nevét” – állapította meg Biró Zsolt, a polgáriak országos elnöke.
A három székely településen a visszakeresztelési kedv azóta lendült fel, amióta Lucian Goga prefektus kétszer is felszólította a makfalvi önkormányzatot, hogy a falvak határából távolítsa el a turisztikai tájékoztatási céllal kihelyezett helységnévtáblákat, mert azok „zavarják a gépkocsiforgalmat”.
Vass Imre többször is leszögezte: bármivel is fenyegetőzik a kormánymegbízott, a magánterületre kihelyezett táblák a helyükön maradnak. Goga érveit kommentálva Brassai Zsombor „enyhén szólva nevetségesnek” nevezte. „Ez a kákán csomót kereső piszkálkodás példája” – mondta az RMDSZ elnöke, Biró Zsolt pedig ahhoz a magyarellenes lépéshez hasonlította, amikor a román hatóságok – szintén magánterületről – eltávolították a Kovászna megye határába kihelyezett Székelyföld táblát.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Újraállamosították az erdőket
Győzött a famaffia?
Múlt héten érkezett szerkesztőségunkbe egy átirat, amelyben a prefektúra arról értesít, hogy 2015. július 6-ánmegszületett a végleges és megfellebbezhetetlen döntés a botosani-i törvényszéken, miszerint több mint 7000 hektár erdőt nem szolgáltatnak vissza az Éltető család leszármazottainak.
2005-ben az örökösök kérték, hogy az elhunyt Éltető Mária, Albert és János Palotailván levő 2519 hektár, valamint Éltető József, Mária, Albert, Ibolya Judith és Marianna Ratosnyán levő 3834 hektár erdejét a Romániában érvényben levő törvények alapján adják vissza nekik. A Maros Megyei Földosztó Bizottság 2007-ben elutasította a kérést, arra hivatkozva, hogy ezek az erdők az 1944. szeptember 12-i békekötés utáni törvényeknek megfelelően, illetve az ellenség javait felügyelő és adminisztráló pénztár 1945. évi 91-es jogszabálya alapján állami tulajdonba kerültek, s mint ilyen, a kommunista rendszer előtt elvett tulajdonról van szó. A 2005. évi 247-es törvény az 1945. március 6. és 1989. december 22. között önkényesen elvett ingatlanokra vonatkozik, így ennek alapján nem lehetett visszakérni a már állami tulajdonba került erdőket.
Ezzel csak az a gond, hogy a pénztár valójában csak adminisztrálta az ellenségnek nyilvánított tulajdonosok (sz.m.: mint ismeretes, Románia augusztus 23-án felbontotta a náci Németországgal kötött egyezséget, szembefordult a központi hatalmakkal, és így automatikusan a magyarokat, idértve az Észak- Erdély területén élőket is, ellenségeknek nyilvánította) erdejét.
Az erdőtulajdon-visszaszolgáltatással foglalkozó jogász szerint ezeket a területeket valójában nem is vették el, viszont arra hivatkoznak, hogy a pénztár "kifizette" az értéküket az akkori tulajdonosoknak, így joggal kerültek az államhoz a területek, amelyekhez nyilván ragaszkodnak az 1989 utáni hatóságok is, hiszen másképpen a román állam tulajdonában – a Romsilva adminisztrálásában – alig maradna erdő a Maros mentén. Kettős történelmi igazságtalanság érte ezzel a döntéssel a főúri magyar családokat.
Ez már a romániai jogszolgálat útvesztője, hogy többévi dossziésétáltatás után sem sikerült megnyerni a pert. Nem marad más megoldás, mint a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulni – kevés eséllyel.
Furcsa az is, hogy Lucian Goga prefektus megköszöni az átiratban az erdészeti igazgatóságnak, a Pénzügyminisztériumnak és az országos tulajdonjog-visszaszolgáltató hatóságnak, valamint a helyi földosztó bizottságoknak, hogy állami tulajdonban maradtak az erdők. Teszi mindezt akkor, amikor előfordult, hogy az erdészek nem akarták kimérni az erdőterületeket, pedig a helyi földosztó bizottságok betonbiztos okiratokra hivatkozva első lépésben visszaszolgáltatták a területeket. Hogy aztán különböző mondvacsinált indokokkal a törvénykezés útvesztőjébe kerüljön az ügy, és az állam javára megfellebbezhetetlen döntés szülessen. Az ügyet az a Marius Pascan szenátor is felkarolta, akinek tudomásunk szerint érdekeltségei vannak a Felső-Maros mentén. Az erdőt a Romsilva Rt. állami vállalat termeli ki
Népújság (Marosvásárhely)

„Elszaladt” román elöljárók a székely és magyar zászlók miatt
Apró, de váratlan incidens zavarta meg a Nyárádszeredai Városnapok nyitórendezvényét péntek délben: a kitűzött magyar és székely zászlók láttán Maros megye prefektusa és tanácselnöke elviharzott a helyszínről.
A két elöljárót nyárádszeredai helyettesei, Nagy Zsigmond alprefektus és Szabó Árpád alelnök várta a helyi polgármester társaságában a nyitórendezvény helyszínén, a helyi idősotthon udvarán. Lucian Goga prefektus munkatársai kíséretében érkezett meg, és miután várakozás közben cigarettára gyújtott, halkan szóvá tette, hogy a román és az európai zászlók mellett a magyar és a székely lobogó is fel van állítva a helyszínen. A pár perccel később érkezett Ciprian Dobre megyei tanácselnök valószínűleg már értesülhetett a tényről, ugyanis autójából kiszállt ugyan, de az intézmény udvarára nem ment be. Tóth Sándor polgármester mindkettőjükkel ismertette, hogy a városnapok alkalmával hivatalos magyarországi testvértelepülési küldöttségek vannak jelen, ezért van kitűzve a piros-fehér-zöld zászló.
Dobre és Goga nem voltak hajlandóak megtűrni a két zászlót, ezért egyenesen kijelentették a szeredai elöljárónak: válasszon közöttük és a zászlók között, azaz vagy vegye le azokat, vagy ők távoznak. Miután Tóth Sándor egyértelműen kijelentette, hogy a zászlókat nem távolítja el, a prefektus és a tanácselnök autóba ült, és elhajtott Nyárádszeredából, így a nyitórendezvényen helyetteseik szólalhattak fel. Amikor Tóth Sándor bejelentette, hogy miért távozott a két vendég, a tömeg hangos tapssal fejezte ki véleményét a kérdésről.
A rendezvény után kérdésünkre Tóth Sándor kifejtette: szerinte gyerekes és nevetséges volt, ami történt. „Ma, 2015-ben ilyen ürüggyel próbálnak egy közösségre hatni, amikor mindenütt toleranciáról, együttélésről, európai értékekről beszélünk. Hol van az elfogadás, az etnikumok közötti tiszteletadás?” – tette fel a kérdést az elöljáró. Antal Zoltán jogász szerint a diplomáciai protokoll megsértése lett volna, ha a prefektus hatására eltávolították volna a zászlókat, de a jelenlevők is úgy gondolják: már csak a magyarországi vendégek iránti tisztelet okán sem kellett volna ilyen gesztushoz folyamodjon a két román vezető. Tóth Sándor karakán kiállásáról az MPP-s városi önkormányzati képviselő, Bíró József Attila az eset után értesült: meglepődve és elismerően nyugtázta az RMDSZ-es polgármester lépését.
Gligor Róbert László
Székelyhon.ro

Feledésbe merült kétnyelvűség
Egyelőre késik a turisztikai, tájékoztató jellegű történelmi utcanevek kifüggesztése Marosvásárhelyen. Az RMDSZ-es frakció kezdeményezését a Maros megyei prefektúra még nem támadta meg, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) viszont részmegoldásnak tartja.
Egyelőre úgy tűnik, feledésbe merült a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-es frakciója által kezdeményezett, a testület által május végén megszavazott határozat a hagyományos utcanevekre vonatkozó tájékoztató táblák kifüggesztéséről. Az időhúzás már abból a szempontból is érthetetlen, hogy a magyar feliratokat állandóan piszkáló prefektúra nem támadta meg a tanács döntését. A kétnyelvű táblák kihelyezéséért évek óta küzdő Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) egyébként közleményben szögezte le: a civilek szerint a mindössze harminc tábla kifüggesztéséről szóló döntés nem eredmény és még jóindulattal sem lehet hatékony politikai érdekérvényesítésnek nevezni. „Székelyföldön nem létezik egyetlen település sem, ahol a magyar közösség régi utcaneveinek egy piciny százalékát a hivatalos egynyelvű utcanévtáblák alatt elhelyezett tájékoztató táblákon jelenítenék meg” – írta Peti András alpolgármesternek címzett nyílt levelében Szigeti Enikő, a Cemo ügyvezető igazgatója, emlékeztetvén, hogy Marosvásárhelynek nem harminc, hanem 425 utcája van.
Széchenyi, Ferdinánd vagy Sztálin?
„Marosvásárhelyen még jelentős számú magyar él, a magyar közösség nem ment el, nem tűnt el, nem lehet muzeális tárgyként kezelni, és a jelenlegi egynyelvű utcanévtáblák alá mindössze tájékoztató táblán jelezni az utca száz évvel ezelőtti nevét, maximum harminc utcában, elszórtan” – sorolja a döntés hátrányait közleményében a Cemo. A civil aktivisták ugyanakkor attól tartanak, hogy a május végén megszavazott tanácsi határozatot nemsokára egy újabb döntés követi, mely lehetővé teszi a régi román utcanevek használatát is. Köztudott, a főteret nemcsak Széchenyi térnek hívták, Trianon után Ferdinánd király nevét is viselte, majd a második világháborút követően Sztálin nevét vette fel. Peti András szerint nem kell amiatt aggódni, hogy az utcáknak esetleg a két világháború közötti vagy a kommunizmus első éveiben használt „történelmi” román nevük is felkerülne a táblára. „A tanácshatározat leszögezi pontosan, hogy melyik az a harminc utca, amit egyelőre feliratoznánk, és azt is, hogy miként ” – mutatott rá az alpolgármester. A Călăraşilor utca névtáblája alá ismét az épületek falára kerülhet Kossuth Lajos neve, Mihai Eminescu félhivatalosan újból Jókai Mór lesz a magyarok számára, a Horea pedig Baross Gábor. Visszatérnek az ennél régebbi, hagyományos elnevezések is, mint például a Kálvária (jelenlegi Alexandru Papiu Ilarian), Kosárdomb (Gheorghe Marinescu), Rigó (General Averescu), Sáros (Târgului), Sörház (Sinaia) vagy Téglagyár (Zsidó Vértanúk) utcanevek. A harmincas listán ugyanakkor olyan név is szerepel, a Petru Muşaté, amely a magyar köztudatban szinte ismeretlen; az 1986-ban Memorandului névre keresztelt teret azelőtt Kistemplomtérnek hívták, és mindössze a két világháború között, rövid ideig viselte a moldvai uralkodó nevét.
Mivel a jelenlegi Rózsák tere nevet viselő főtér nem lehet ismét Széchenyi tér – ugyanis a legnagyobb magyar nevét egy kövesdombi félreeső kisutca viseli –, a kezdeményezők a Deák Ferenc tér elnevezés használatát szorgalmazzák. A haza bölcseként számon tartott politikusról korábban – Trianon előtt, majd Észak-Erdély visszaszerzése után – a főtér alsó fele volt elkeresztelve.
Reagált az RMDSZ
„Marosvásárhelyen egyelőre 30 utca hagyományos, történelmi neve kihelyezéséről döntöttünk, illetve a további utcanevek tekintetében bizottságot hoztunk létre. Az első 30 hagyományos utcanév kiválasztásánál elsősorban a régi főtérre és közvetlen környezetére koncentráltunk, de szem előtt tartottuk a zsidó és örmény közösség elvárásait is, akik a román és magyar közösségek mellett hozzájárultak városunk fejlődéséhez. Ergo, megjelenik az Iskola utca az első zsidó iskola emlékére, valamint a Sörház utca a Bürger család által alapított sörgyár emlékére, illetve a Petelei István utca az örmény származású író emlékére. Ugyanakkor újra lesz Kossuth Lajos utcánk, Rákóczi-lépcsőnk, Deák Ferenc terünk, Somostetőnk és Kosárdombunk stb. Döntsék el önök, tisztelt olvasók, a kezdeményezésünk helyességét, szükségességét és fontosságát” – olvasható többek között a Cemónak válaszoló RMDSZ-közleményben. Peti András alpolgármester hangsúlyozni kívánta, a történelmi nevek megjelenítése nem jelenti azt, hogy az RMDSZ lemondott volna a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséről. Egyébként a nagyváradi magyarság éppen azt próbálja elérni, hogy ne a fordítások, hanem a történelmi megnevezések kerüljenek fel a táblákra, mint ahogy például Besztercén, Tordán, Halmiban vagy Szászsebesen.
Goga ezúttal nem lépett
Információink szerint Lucian Goga, a nem hivatalos magyar megnevezések ellen háborúzó Maros megyei prefektus meglepő módon nem támadta meg a közigazgatási bíróságon a döntést. Értesüléseinket helyettese, Nagy Zsigmond is megerősítette. Azt viszont még nem lehet tudni, milyen jogi lépésre szánta el magát a Civil Elkötelezettség Mozgalom. Az MTI korábbi tájékoztatása szerint ugyanis a Cemo formai okokra hivatkozva megtámadná az önkormányzati határozatot. Lapunknak nem sikerült elérnie Szigeti Enikőt, a szervezet vezetőjét, kollégája, Barabás Miklós – aki egyben független polgármesterjelölt is – nem kívánt nyilatkozni az esetleges perindításról. Azt viszont elmondta, hogy a civil szervezet a továbbiakban is elutasítja az RMDSZ „irreális és a kétnyelvűséget zsákutcába terelő” állítólagos megoldásait. Kérdésünkre, hogy a vásárhelyi önkormányzat mikor lát neki a – valós kétnyelvű, illetve tájékoztató jellegű – táblák szereléséhez, Peti András alpolgármester nem tudott időpontról beszámolni, azt viszont elmondta, hogy a táblák elkészítésére kiírt közbeszerzés tervszerűen halad.
Mint ismeretes, a kétnyelvűsítés miatt hónapok óta parázs vita dúl Marosvásárhelyen. A román politikum körében legutóbb (is) a Cemo okozott felháborodást: a civilek az Alexandru Ioan Cuza nevét viselő iskola folyosóira kétnyelvű feliratokat helyeztek ki. Az akciót követően Horaţiu Lobonţ városházi aligazgató körlevélben fenyegette meg a tanintézetek vezetőit. A kétnyelvűsítésre vonatkozó törvényt sajátosan értelmező igazgató-helyettes szerint a civilek törvénytelenül helyezték ki a magyar feliratokat is tartalmazó táblákat. Ezt követően Szigeti Enikő Cemo-elnök bemutatta az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) 2014/415 számú határozatát, amely ezt a témakört egyértelműen tisztázza. A határozat a Cemo által 2013-ban a CNCD-hez benyújtott panaszlevele alapján született, amelyben a civilek feljelentették a teljes marosvásárhelyi iskolahálózatot. A határozat egyértelműen leszögezi, hogy nemcsak az épületek homlokzatát, hanem az iskolák belső tereit, az osztály- és szaktermeket Marosvásárhelyen románul és magyarul kell feliratozni.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Állásfoglalás a július 31-i nyárádszeredai események kapcsán
Precedens nélküli eseménynek lehettek tanúi egy héttel ezelőtt, 2015. július 31-én a Nyárádszeredai Napok résztvevői. Az elmúlt 25 évben, annak ellenére, hogy az egyes politikai pártok, kormányzati képviselők időnként próbálták megkérdőjelezni a romániai magyar közösség nemzeti szimbólumainak használatához való jogát, Maros megyében – főként a nyárádmenti és a küküllőmenti településeken, ahol tömbmagyarságban élünk – a magyar közösség ünnepi rendezvényein jelen voltak nemzeti szimbólumaink. A székely és a magyar zászló használata természetes velejárója ünnepi eseményeinknek, megemlékezéseinknek!
Ennek törvényes háttere is van, hiszen a zászlók használatára vonatkozó törvény kimondja, hogy ünnepi alkalmakkor, mint például amikor az eseményen magyarországi testvérvárosok képviselőit fogadjuk, azzal tiszteljük meg a küldöttségeket, hogy kitesszük a magyar zászlót is. Ezt a jogot törvény szentesíti!
Egy 2001-es kormányhatározat azt is kimondja, hogy az ilyen típusú ünnepek alkalmából nemzeti szimbólumainkat szabadon használhatjuk. Ennek ellenére, 2015. július 31-én Lucian Goga, Maros megye prefektusa és Ciprian Dobre, a megyei tanács elnöke sietve hagyta el a nyárádszeredai ünnepség helyszínét, viselkedésükre utólagos magyarázatot sem adva, de helyszíni nyilatkozataikban világosan utalva arra, hogy nem értenek egyet a magyar és a székely zászló kitételével.
Véleményem szerint ez nemcsak udvariatlanság, de a törvény határozott semmibevétele is a megye elöljárói részéről, akik 25 év elteltével sem értették meg, hogy a különböző nemzeti közösségek békés együttélése az egymás iránti kölcsönös tiszteleten, egymás szimbólumainak, értékeinek elfogadásán alapul.
Mivel gesztusukra egy hét elteltével sem kaptunk magyarázatot, a térség parlamenti képviselőjeként levéllel fordulok a két tisztségviselőhöz, és elvárom tőlük, hogy mihamarabb indokolják meg távozásukat rendezvényünkről, a Nyárádszeredai Napokról.
Borbély László,
az RMDSZ parlamenti képviselője
Népújság (Marosvásárhely)

A magyar utcanevekért perelne a prefektúra és a CEMO
A közigazgatási bíróságon készül megtámadni azt az önkormányzati határozatot Maros megye prefektusa valamint a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO), melyet két és fél hónappal ezelőtt a marosvásárhelyi tanács hozott harminc belvárosi utcanévről. A döntés értelmében a házfalakra az utca román megnevezése alatt nem azok fordítása, hanem a köznyelvben élő, egykori magyar név jelenne meg.
Nem ugyanazon ok miatt, mégis egy hajóba került a Maros megyei prefektúra és a Civil Elkötelezettség Mozgalom. Mindkettő közigazgatási perrel fenyegeti a vásárhelyi önkormányzatot, amennyiben nem vonja vissza a május 28-án hozott 150-es számú határozatát. Peti András alpolgármester a hétfőn kapta kézhez Lucian Goga kormánymegbízott levelét, amelyben a magyarellenes lépéseiről elhíresült prefektus a magyar nyelvű történelmi megnevezések okozta állítólagos gondokra hívja fel a figyelmet.
A prefektus azzal érvel, hogy a hivatalos utcanévtáblák alatt tájékoztató jelleggel megjelenő feliratok megtévesztők lehetnek a gyalogosok számára és veszélyforrást jelenthetnek közlekedési szempontból. Goga szerint a közlekedési törvény egyébként is tiltja az efféle táblácskák felszerelését. A főispán ugyanakkor azt is kifogásolja, hogy a döntés meghozatala előtt a városatyák nem kérték ki a prefektúra fennhatósága alatt működő névadó bizottság véleményét. „Ha mindez nem lenne leírva, nem is hinném, hogy felelős beosztásba helyezett ember ilyen érveket hozhat fel. Érdekes, hogy más városokban ezek a táblák nem okoznak semmiféle közlekedési káoszt, Maros megyében viszont óriási veszélypotenciált jelentenek!” – jelentette ki szerkesztőségünknek Peti András, aki szerint röhejesek azok az érvek, amiket Goga képes felsorakoztatni a magyar nyelv használata ellen.
Az alpolgármester a Vásárhelyi Hírlaptól szerzett tudomást, hogy nem csak a prefektus, de immár a CEMO is a közigazgatási bírósághoz készül fordulni a hagyományos utcanevek ügyében. „Szép kis társulás!” – kommentálta a helyzetet Peti.
Mivel a polgármesteri hivatal a civil szervezet felszólítására sem hajlandó visszavonni a május végén hozott határozatát, a CEMO pert indít az önkormányzat ellen – szögezte le portálunknak Szigeti Enikő. Az egyesület vezetője elmondta, hogy megbízta Menyhárt Gabriella Éva nagyváradi ügyvédet, hogy forduljon a közigazgatási bírósághoz a szerinte törvénytelen és a vásárhelyi magyarságot hátrányosan érintő önkormányzati határozat miatt. Az anyanyelvi jogokért küzdő civilek felháborodását egészen más váltotta ki, mint ami a prefektus eljárását elindította. A szervezet már a döntés megszületése után nemtetszésének adott hangot. A CEMO arra hivatkozott, hogy a Székelyföldön egyetlen település sem létezik, ahol a magyar közösség régi utcaneveinek egy piciny százalékát a hivatalos egynyelvű utcanévtáblák alatt elhelyezett tájékoztató táblákon jelenítenék meg. A városháza ugyanis a 425 utcából egyelőre csak harmincnak a kétnyelvűsítését vállalta fel, holott a közigazgatási törvény nem kínál alkulehetőséget.
„Marosvásárhelyen még jelentős számú magyar él, a magyar közösség nem ment el, nem tűnt el, nem lehet muzeális tárgyként kezelni, és a jelenlegi egynyelvű utcanévtáblák alá, mindössze tájékoztató táblán jelezni az utca száz évvel ezelőtti nevét, maximum harminc utcában, elszórtan” – írta Peti Andrásnak címzett nyílt levelében Szigeti. A CEMO vezetője arra utalt, hogy Torda, Beszterce és Szászsebes önkormányzata azért folyamodhatott ehhez a megoldáshoz, mert az ottani magyarság illetve szász lakosság ma már elenyésző számban lakja a települést. Amúgy a civilek abban sem bíznak, hogy Vásárhely polgármesteri hivatala a történelmi megnevezés alatt kimondottan az egykori magyar utcanevet értik, hisz az elmúlt száz évben a legtöbb utcának – főként a két világháború között – román megnevezése is volt. Például a jelenleg Rózsák tere nevet viselő főtér nem csak Széchenyi térként tartható számon. A trianoni impériumváltás után viselte Ferdinánd román király nevét is, a kommunizmus első éveiben pedig a szovjet diktátorról, Sztálinról volt elnevezve. A magyarok által ma is Sáros utcaként emlegetett Târgului jó ideig Eötvös József nevét viselte, de a harmincas években az Osztrák-Magyar Monarchia ellen harcoló Drăgălina tábornoknak állított emléket. „Azon túl, hogy törvénytelen, a tanácsi határozat rendkívül képlékeny. Írásban kértünk magyarázatot a polgármesteri hivatal illetékeseitől, de ahány válasz, annyiféle, arról nem is beszélve, hogy Dorin Florea válaszra sem méltatott” – mondta el Szigeti Enikő.
Közben nem csak helyi szinten próbálják elgáncsolni a vitatott tanácsi határozatot, úgy tűnik, bizonyos formaságok miatt Bukarest is megpróbálja késleltetni a döntés életbe ültetését. Florian Moldovan városházi igazgatótól a CEMO-sok a napokban megtudták, hogy a közbeszerzéseket vizsgáló országos hatóság a feladatfüzetben észlelt hiányosságok miatt másodjára is leállította a táblakészítésre kiírt versenytárgyalást. „Az igazgató szerint Bukarestből mindegyre kivetnivalót találnak a feladatfüzetben. Nagyon gyanús ez az egész, hisz az önkormányzat évente millió egy egyéb közbeszerzést ír ki – bármiféle gond nélkül. Egyébként azt sem értem, hogy a hagyományos utcanevekre vonatkozó tendert miért kellett összekapcsolni a valós kétnyelvű utcanévtáblákra kiírt pályázattal” – adott hangot elégedetlenségének Szigeti Enikő.
Peti András is minimum érdekesnek találta, hogy a városházi tisztviselők immár harmadjára indítják újra a közbeszerzési eljárást. Hogy ilyen körülmények között lesz-e még az idén valami a 2014 nyarán Dorin Florea által beígért utcai kétnyelvűségből, az alpolgármester belátta, hogy nehéz lenne most ez ügyben optimistának lenni. Peti András egyébként arról biztosította a CEMO-t, hogy „nem telik el nap, hogy ne keressünk megoldást a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében”.
Szucher Ervin

Húzzák-nyúzzák – Marosvásárhely nem lesz kétnyelvű
Mind Maros megye prefektusa, mind a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) a közigazgatási bíróságon készül megtámadni azt az önkormányzati határozatot, melyet két és fél hónappal ezelőtt a marosvásárhelyi tanács hozott harminc belvárosi utcanévről – számol be a Székelyhon.ro.
A döntés értelmében a ház­falakra az utca román megnevezése alatt nem azok fordítása, hanem a köznyelvben élő, egykori magyar név jelenne meg. Lucian Goga prefektus azzal érvel, hogy a hivatalos utcanévtáblák alatt tájékoztató jelleggel megjelenő feliratok megtévesztők lehetnek a gyalogosok számára, és veszélyforrást jelenthetnek közlekedési szempontból. Goga szerint a közlekedési törvény egyébként is tiltja az efféle táblácskák felszerelését.
A CEMO szerint Székelyföldön egyetlen település sem létezik, ahol a magyar közösség régi utcaneveinek egy piciny százalékát a hivatalos egynyelvű utcanévtáblák alatt elhelyezett tájékoztató táblákon jelenítenék meg. A városháza ugyanis a 425 utcából egyelőre csak harmincnak a kétnyelvűsítését vállalta fel, holott a közigazgatási törvény nem kínál alkulehetőséget.
Székely Hírmondó
Erdély.ma

Ortodox emléktábla a koronkai Tholdalagi Mihály Általános Iskolán
Visszahelyezte az ortodox egyház a koronkai Tholdalagi Mihály Általános Iskola bejáratához azt a sokak által vitatott márványplakettet, amely a tanintézet állítólagos alapítóinak, Matei Partenie ortodox pópának, Ioan Cristea tanítónak és Emil Dandea politikusnak állít emléket.
Az egynyelvű tábla tartalmát a helyi magyar közösség kifogásolja, az írásos bizonyítékok szerint ugyanis a magyar tanintézet már a 17. században létezett. Daniel Cheşa helyi önkormányzati képviselő meghívására részt vettünk a rendezvényen, ahol kiderült, egyesek szerint néhány évtizede, mások szerint a 2000-es évek elején szereltek fel egy, az 1919-es „alapítók" emlékének szentelt márványtáblát az iskola bejáratához. Ez a 2000-es évek vége felé történt iskolafelújítás során megsérült, és soha nem került vissza a helyére.
Az ünnepségen azonban érdekes módon sem a polgármesteri hivatal, sem az iskola vezetősége nem képviseltette magát. Takács Olga polgármester érdeklődésünkre azt mondta, nem akar háborút, hiszen elöljáróként neki a közösség minden tagjával, vezetőjével jó kapcsolatot kell ápolnia, és nem rossz a viszonya az ortodox egyházzal sem. Azt azonban elmondta: a mostani táblaavatással kapcsolatban semmilyen kérést nem iktattak, jóváhagyást sem fogadtak el az elmúlt időszakban.
Ennél élesebben fogalmazott Nagy Márton, a település volt polgármestere, aki elmondta: már a legelső tábla kihelyezése is jogszerűtlen volt, ugyanis nem volt semmilyen erre rábólintó tanácshatározat, sőt az ügy nem is volt megtárgyalva az önkormányzati képviselő-testület gyűlésén, csak önkényesen kihelyezték akkor is, mint ahogy most is. A volt polgármester szerint az iskola alapítóinak kilétét levéltári adatgyűjtés során kell tisztázni, és a táblát is hivatalosan kell elhelyezni, mert egyelőre törvénytelenül került az iskola bejáratához.
Daniel Cheşa helyi önkormányzati képviselő elmondta: a tábla visszahelyezésének kezdeményezője a helyi ortodox egyház, Gabriel Man lelkész személyében. Ő maga támogatta a kezdeményezést, az avatón pedig jelen volt a Matei Partenie dédunokája is, Marcel Cornel Matei. Cheşa szerint a korábbi tábla a volt polgármester közbenjárása miatt került le, és a tegnapi találkozót is azért mondta le Lucian Goga prefektus, mert Nagy Márton azt ígérte, ha eljön, „húsz fős csapatával elkergetik". Nagy azonban mindezt cáfolta.
Cheşa kifejtette: az egyház papírokkal tudja igazolni, hogy valóban a fent nevezettek voltak az alapítók, és azt is elmondta, az engedélyekkel is rendben van minden: kérést nyújtottak be a tanfelügyelőségen, és az iskola igazgatója is tájékoztatta az épület tulajdonosát, a polgármesteri hivatalt a táblaavatásról. Szerinte végső soron nem is az a fontos, hogy ki alapította az iskolát, hanem az, hogy ezt milyen célból tette.
Spielmann Mihály történész érdeklődésünkre kifejtette: amint azt Sipos Gábor Marosszéki népoktatás a 15. századtól 1848-ig című, 1979-ben megjelent könyvében leírja, 1647 óta tudunk a magyar tannyelvű iskoláról, melyet a református egyház építtetett, és Tholdalagi Mihály volt az alapítója, annak a Tholdalagi családnak a leszármazottja, amely számos gondnokot adott a marosvásárhelyi református kollégiumnak.
Vass Gyopár
Krónika (Kolozsvár)

AZOMURES: BÍRÁLÓKBÓL DICSHIMNUSZT ZENGŐK. Pezsgős koccintás közepette adták át a marosvásárhelyi Azomureş vegyipari kombinát 240 millió eurós beruházását, mely az üzem vezetősége szerint nemcsak teljesen megszünteti az időnkénti környezetszennyezést, de az Európa egyik legkorszerűbb műtrágyagyárának tartott üzem termelési kapacitását is növeli.
Az ünnepélyen azok is felszólaltak, akik eddig bírálták a kombinátot. Dorin Florea polgármester örvendetesnek nevezte, hogy a 90-es években a titkosszolgálatok gondoskodtak arról, a marosvásárhelyi kombinát ne jusson hasonló egységek sorsára, amelyek ócskavasként végezték, Lucian Goga prefektus egyenesen a város márkájának nevezte a kombinátot, míg Ciprian Dobre megyeitanács-elnök a kombinát állítólagos szerepét méltatta abban a harcban, amelyet Vásárhely folytat az európai kulturális főváros cím elnyeréséért. (Krónika)
„TÉNYFELTÁRÁS” ÉS KÖVETKEZMÉNYE. A fejlesztési minisztérium három hónapra felfüggesztette az Arad megyei Máriaradnai Pápai Bazilika és a ferences kolostor felújítására szánt pénz folyósítását a The Telegraph-ban megjelent augusztusi cikk miatt. A brit lap azt írta az egyik legfontosabb római katolikus Mária-kegyhelyről, hogy szakszerűtlen felújítása miatt jelenleg leginkább egy Disney-kastélyra hasonlít. A cikk szerzője azt állította tényfeltáró cikkében, hogy az eredeti kőlapokat Németországban tették pénzzé, helyette pedig ipari vöröstéglát használtak. A Temesvári Római Katolikus Püspökség visszautasította a lapban megjelenteket. Hangsúlyozták: nem adtak el semmilyen kőlapokat Németországban, és a még folyamatban lévő felújítás megalapozott tanulmánytervekre támaszkodik. A szándékos félrevezetés azonban meghozta az eredményét, a fejlesztési minisztérium a cikk miatt ugyanis 90 napra blokkolta az EU-s pénzt, a restaurálási munkálatok ellenőrzése után – bár az igazgató szerint mindent rendben találtak – költségkorrekciót kezdeményeztek, melynek nyomán az egyház elvesztett mintegy egymillió lejt. A kegytemplomból és kolostorból álló épületegyüttes felújítása 2012-ben kezdődött el európai uniós forrásból, mintegy 10 millió eurós költséggel. A kegyhely teljes felújítása november végére készülhet el, avatását pedig januárra tervezik. (Főtér)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ismét halasztódik az utcanévtáblák ügye Marosvásárhelyen
Januárban újra meghirdeti a marosvásárhelyi utcanévtáblák elkészítésére kiírt versenytárgyalást a helyi önkormányzat. A városháza azért kénytelen megismételni a licitet, mivel egyetlen cég sem jelentkezett a csaknem egymillió lej értékű munkálatra – adja hírül Szucher Ervin a kronika.ro-n.
Így idén már biztos nem kerülnek ki az év elején beígért kétnyelvű utcanévtáblák Marosvásárhely utcáira, ahogy azok sem, amelyekért Dorin Florea polgármester kardoskodott, és melyeken magyar nyelven mindössze az utca vagy a tér szócska jelenne meg.
Mivel a licitre egyetlen cég sem jelentkezett, a városháza kénytelen megismételni a tendert. Ennek meghirdetéséig azonban legalább 45 napnak kell eltelnie, írja elő a törvény. Kérdésünkre, hogy ki tudják-e írni az újabb tendert, miután Lucian Goga prefektus a közigazgatási bíróságon megtámadta az egyik erre vonatkozó tanácsi határozatot, Claudiu Maior alpolgármester igennel válaszolt.
„A prefektus a hagyományos utcanevek kifüggesztésére vonatkozó határozatot támadta meg, és nem a licit meghirdetését szabályozó döntést. Ő azt tesz, amit óhajt, mi megyünk tovább. Megígértük, megcsináljuk!” – jelentette ki a kronika.ro-nak Maior. Amikor a táblák valós kétnyelvűségét kezdtük firtatni, az alpolgármester is azt mondta, mint korábban a felettese, illetve beosztottjai: a táblákat a tanács által megszavazott formában rendelték meg.
Ezt a frissen alakult Szabad Emberek Pártja (POL) úgy értelmezi, hogy a megnevezések egynyelvűek lesznek, és csak az utca vagy tér szó jelenik meg magyarul. Dan Maşca, az alakulat elnöke a magyar közösség arculcsapásának tart egy ilyen döntést, ezért egy Floreának címzett nyílt levélben a licit kiírásának visszavonását kéri. „Sajnálattal állapítjuk meg, hogy ez a gesztus továbbra is tiszteletlenség a marosvásárhelyi magyarok, a vegyes családok, magyar szomszédaink és barátaink iránt, akik ugyanolyan adófizetők, mint mi, a román nemzetiségű román állampolgárok” – olvasható a POL-os vezető levelében.
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke és Benedek István városi tanácsos jóval derűlátóbb, hisz úgy értesültek, hogy a polgármester lemondott a magyarokat megalázó tervről, és hajlik a valós kétnyelvűség megvalósítására. „Tárgyaltam Floreával, aki megígérte, mielőbb kihelyezi a ténylegesen kétnyelvű utcanévtáblákat” – mondta Brassai.
Mint ismeretes, a 2001/215-ös számú helyi közigazgatási törvényben nem szerepel tételesen a többnyelvű utcanévtábla, azonban a Románia által is ratifikált nemzetközi egyezmények leszögezik, hogy a kétnyelvűség az utcanevekre is vonatkozik. Nemrég a Civil Elkötelezettség Mozgalom két önkéntese alapfokon pert nyert a helyi rendőrséggel szemben, miután a hatóság bírságot szabott ki a reklámfeliratnak tekintett kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztése miatt – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Hat kitüntetettből egy magyar
Egyetlen Maros megyei magyar személyiséget tartott érdemesnek Lucian Goga prefektus kitüntetni a román állam nemzeti ünnepe alkalmából.
Míg az idén öt, többé-kevésbé ismert román személyiség vehette át a Marosfelfalui Fibulát, a magyar közösség részéről a kormánymegbízott csupán a 108-szoros román válogatott Bölöni Lászlót, az egykori ASA labdarúgóját nevesítette a rangos kitüntetésre.
A döntés azért meglepő, mert 2001 óta a kitüntettek kijelölésekor az előző prefektusok, íratlan szabály szerint, nagyjából tiszteletben tartották a megye etnikai arányait. A sorozatos magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült Goga az első kormánymegbízott, aki felrúgta a szabályt, és mindössze egy magyar futballistát és edzőt tartott méltónak a fibula odaítélésére. A Kultúrpalotában rendezett eseményen Bölöni mellett 2015-ben a prefektúra Radu Voina egykori kézilabdázót, Pompeiu Hărăşteanu operaénekest, Alina Nelega drámaírót, Rucsandra Hurezeanu üzletasszonyt és post mortem Tiberius Marcel Petre katonát tüntette ki.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro

Kutatóközpont nyílt a MOGYE-n
A 70 éves fennállását ünneplő Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem egész éves rendezvénysorozattal ünnepli a kerek évfordulót. A december 7. és 11. közötti egyetemi napok keretében csütörtökön tartott Magas szintű orvosi és gyógyszerészeti kutatási központ avatóját az ünnepi év fénypontjaként tartják számon.
Romániában ez az első ilyen jellegű kutatóközpont, a beruházást európai uniós alapokból valósították meg. Ahogy a csütörtök délutáni ünnepélyes megnyitón Leonard Azamfirei rektor egy újságírót idézve értékelt: „egy tíz hónap alatt, tízmillió euróból elkészült, tízes minőségű projekt”. Az egyetem vezetője úgy fogalmazott: egy régi álmuk valósult meg, a következő kihívás pedig az, hogy a központban a munka ténylegesen elkezdődjön.
A következő felszólaló a központ igazgatója, Minodora Dobreanu professzor volt, aki kifejtette: egy ilyen projekt megvalósítása nem egyszemélyes feladat, és méltatta a kutatókból álló csoport, de a tervezők, kivitelezők, továbbá az orvosi felszereléseket biztosító cégek munkáját, hozzájárulását a projekt véghezviteléhez.
Az alagsorból és négy szintből álló korszerű új épületben kapnak majd helyet a páciensek vizsgálatára, a mintavételre, kutatásra szolgáló termek és egyéb helyiségek. A 4000 négyzetméteren elterülő központ felszerelése több mint 400 különböző kutatásokhoz szükséges eszközt foglal magába. Az ingatlan beosztását, felszereltségét Dobreanu részletesen bemutatta. A leginkább szívérrendszeri rendellenességekre odafigyelő kutatóközpontban korszerű, non-invazív mérőeszközök teszik lehetővé a vizsgálatokat, de van immunonológiai, citológiai, molekuláris biológiai laboratórium is, ugyanakkor egy sejt- és plazmabank is segíti a kutatók jövőbeni munkáját.
Az avatáson részt vett Ecaterina Andronescu volt tanügyminiszter, aki örömét fejezte ki, hogy jelen lehet az eseményen, és üdvözölte a projekt megvalósulását. Az egészségügyi szaktárcát Corina Pop államtitkár képviselte, és reményét fejezte ki, hogy a kutatások kivitelezésére az egyetem megkapja a szükséges anyagi támogatásokat. Képviseltette magát a pénzügyi menedzseri és ellenőri feladatokat ellátó „félelmetes” Országos Tudományos Kutatási és Innovációs Hatóság is, amely intézmény képviselője szintén gratulált a projekt befejezéséhez. Lucian Goga prefektus azt a következtetést vonta le, hogy ha van egy komoly csapat, amely tudja, hogy mit akar, és összpontosítja erőit, akkor véghez is viszi a tervét. A kormánybiztos úgy vélte, a központnak köszönhetően Marosvásárhely még elismertebb lesz országos és nemzetközi viszonylatban, és reményét fejezte ki, hogy kutatásaikhoz partnerekre is lelnek. Az ünnepi beszédek után szalagvágás következett, majd a résztvevők körbejárták az épületet.
Vass Gyopár
Székelyhon.ro

A prefektus szerint nem engedélyezett a felvonulás
Maros megye prefektusa nem tekinti engedélyezettnek a székely szabadság napja alkalmából csütörtökre meghirdetett marosvásárhelyi felvonulást és tiltakozást.
Lucian Goga prefektus, a kormány Maros megyei képviselője az Agerpres hírügynökségnek kedden kijelentette, megítélése szerint „a Siculitas egyesület (a szervező Székely Nemzeti Tanács nevében eljáró civil szervezet) rendezhet megemlékezést a Székely mártírok emlékművénél, de ha felvonulást is akar tartani Marosvásárhely főterén, az a felvonulás engedély nélküli lesz”.
A prefektus azzal magyarázta álláspontját, hogy a polgármesteri hivatal fellebbezése felfüggesztette a szervezők számára kedvező elsőfokú törvényszéki határozatot mindaddig, amíg jogerős ítélet nem születik az ügyben.
Lucian Goga ugyanakkor felszólította a megemlékezés részvevőit és Marosvásárhely lakosait, hogy tegyenek bizonyságot racionalitásról és nyugalomról, mert a hatóságok készen állnak arra, hogy kezeljék a helyzetet. „Mi tiszteletben tartjuk minden állampolgár véleményszabadságát és gyülekezési jogát, de senkinek nem áll jogában a közrend megzavarása, Marosvásárhely felbolygatása” – mondta a prefektus. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a prefektus nyilatkozatára reagálva az MTI-nek elmondta, a bejelentett forgatókönyv szerint tartják meg a megemlékezést, a felvonulást és a tiltakozást. „Mi eleget tettünk a törvény által előírt kötelezettségünknek. A gyülekezési jogot a törvény szabályozza. A törvény írja elő a mi kötelezettségeinket is, és a hatóság kötelezettségeit is. Ehhez kell igazodnia még a prefektusnak is” – mondta Izsák Balázs.
A székely szabadság napja – az SZNT bejelentése szerint – a székely vértanúk obeliszkjénél kezdődik csütörtökön délután 4 órakor. A helyszínen az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek elnökei, valamint a baszk és a katalán nép, illetve az Európai Szabad Szövetség (EFA) képviselői mondanak beszédet. A részvevők ezt követően mintegy két kilométert vonulnak Marosvásárhely főteréig, ahol a romániai régiósítási tervek ellen és Székelyföld autonómiájáért tüntetnek, valamint átadják a demonstráció petícióját a kormány Maros megyei képviselőjének. A rendezvény a bejelentett forgatókönyv szerint este 7 órakor befejeződik.
MTI. Székelyhon.ro

Területi autonómiát! (A székely szabadság napja Marosvásárhelyen)
Marosvásárhelyen a Postaréten, azon a helyen, ahol 1854. március 10-én Török János, Horváth Károly és Gálfi Mihály vértanúhalált szenvedett, harmadszor tartották meg a székely szabadság napját. A székelyeket tegnap délután nem tántorította el sem Dorin Florea polgármester, sem Lucian Goga kormánymegbízott fenyegetése, s nem befolyásolta az sem, hogy az RMDSZ nem állt ki teljes mellszélességgel az esemény mellett: a legóvatosabb – és leghamarabb érkezett – becslések szerint is ötezren voltak jelen, de időközben még számosan érkeztek, így a felvonuláskor minden kétséget kizáróan voltak bő tizenötezren. Az ünnepi beszédek alatt nem történt rendbontás, azután pedig békésen és méltósággal tették meg az emlékműtől a kormánymegbízotti hivatalig, a régi városházáig tartó több kilométeres utat. 
Kántor Attila református lelkész áldását követően közfelkiáltással fogadták el a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs által felolvasott, a székelységnek területi autonómiát követelő kiáltványt. Tőkés Lászlót mint Temesvár hősét köszöntötték a szervezők, „aki nélkül a romániai rendszerváltás még sokáig váratott volna magára”. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke beszéde elején a kiállásával példát mutató egykori marosvásárhelyi polgármesterre, Fodor Imrére és a fekete márciusi incidens után meghurcolt és bebörtönzött Cseresznyés Pálra emlékezett, majd a székely vértanúkat mondotta követendő példának. 
Tőkés László szerint sok tekintetben párhuzamot lehet vonni a százhatvan esztendővel ezelőtti Habsburg és a mai román hatalom között: mindkettő elutasítja a párbeszédet, s erőszakkal próbálja az őket megillető jogaikért szót emelőket elhallgattatni. „Székelyföld szabadságát éhezzük, szomjúhozzuk, és felemeljük érte szavunkat egy olyan helyzetben, melyben nemhogy a jogainkat és autonómiánkat nem biztosítják, hanem még az értük való kiállás, politikai akaratnyilvánítás, a gyülekezés és szólás szabadságától is meg akarnak fosztani bennünket” – jelentette ki. Az EMNT elnöke elítélően szólt azon RMDSZ-es tisztségviselőkről, akik nem pártjukat képviselve, hanem magánemberként vettek részt a postaréti megemlékezésen: a székely szabadság napja attól függetlenül, hogy mit állítanak egyesek, igenis olyan „kőkemény politikai esemény”, melyen kötelező részt venni mindazoknak, akik azt mondják, az önrendelkezés megteremtése érdekében tevékenykednek. A tömeg láthatóan egyetértett a Tőkés László által mondottakkal, az RMDSZ nevének említésekor huhogtak, többen árulót kiáltottak. Temesvár hőse elítélte az önfeladó politizálást: ha nem cselekszünk érdekében, a felvidéki magyarok sorsára juthatunk – mondotta, majd a román–magyar kerekasztal összehívását sürgette.
Günther Dauwen, az Európai Szabad Szövetség igazgatója a román kormányt arra figyelmeztette, ne feledkezzen meg arról: minden állampolgárt azonos jog illet meg, nem teheti meg, hogy egyes őshonos közösségek jelképeit üldözi, illetve olyan közigazgatási átszervezést tervez, amely sértené, korlátozná megmaradásukat.
A Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetője, Marc Gafarot i Monjo szerint a székelység nem kisebbség, hanem jogokkal rendelkező közösség. Arra biztatta a székelységet, ne kételkedjenek, a közösségek célt fognak érni, majd arról biztosított, ha Katalónia kivívja függetlenségét, nem feledkezik meg rólunk, s harcunkban mellénk áll. A Baszk Nemzeti Párt képviselője, José Mari Etxebarria a székelységet kitartásra buzdította, majd elítélően szólt az Európai Unióról, mondván, nem tesz eleget azért, hogy a kisebbségi sorsra kényszerítettek jogait betartsák. Budafok-Tétény polgármestere, Szabolcs Attila úgy fogalmazott, minden európai népet – s így az Európa határait ezer éven át védelmező székelységet is – megilleti az autonómia, ezért az érte való küzdést nem szabad feladni. Az Erdélyi Magyar Ifjak nevében felszólaló Szőcs Péter a fiatalok kivándorlásának veszélyeire figyelmeztetett, mondván: a munkahelyek hiánya és a megélhetési kilátások csökkenése fokozhatja ezt a tendenciát. A Magyar Polgári Párt elnöke, Biró Zsolt nem tudta végigmondani beszédét, miszerint a székely önrendelkezés vesztésre van ítélve, ha nem cselekszünk érdekében egységesen – az amúgy békés tömeg leárulózta és kifütyülte. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a száz éve közösségünknek megígért jogok életbeléptetését követelte, a helybeli románságot pedig arról biztosította, nem kell félniük az autonómiától, mert az az ő jövőjüket is szolgálja. „Békében, szeretetben, tiszteletben akarunk élni a románokkal. Tiszteletben tartjuk a nyelvüket, a kultúrájukat, és ugyanezt várjuk mi is Bukaresttől. Olyan országban élünk, ahol bolhából elefántot, petárdából bombát csinálnak. Hisszük, hogy Románia átszervezésekor a történelmi régiókat tiszteletben kell tartani. Jogunk van azt követelni, hogy a románokkal együtt az erdélyi autonómiát is megvalósítsuk, a románok is akkor lesznek szabadok, ha nem félnek a mi autonómiánktól” – jelentette ki.
A megemlékezés utolsó mozzanataként Izsák Balázs átadta a Gábor Áron-díjat Haáz Sándor zenepedagógusnak, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, a Fili alapítójának és vezetőjének. A zászlókkal és transzparensekkel felvértezett ünneplők tömött sorokban, „székely méltósággal” vonultak a főtérre, hogy átadják a kiáltványt a kormánymegbízotti hivatal képviselőjének. A székely és a magyar himnusz eléneklését követően csendben szétoszlott a tömeg. A rendőrség és a csendőrség többeket arra kényszerített, hogy zászlójuk túl hosszúnak vagy hegyesnek vélt rúdjából törjenek le, s tett azért, hogy ne legyen felhőtlen az ünnep.
Hecser László. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Bicskával tompított a zászlórúdon, rendőrségre vitték
„Elővigyázatosságból” kobozták el a székely szabadság napi események részvevőitől a hosszabb, vastagabb zászlórudakat – erősítette meg az MTI érdeklődésére Ciprian Căluşer. A csendőrség mobil egységének szóvivője ugyanakkor hozzátette, a székely vértanúk emlékművénél tartott megemlékezés és a részvevők elvonulása rendbontás nélkül történt.
A példátlan intézkedés sokakban felháborodást keltett, ugyanis Marosvásárhelyen egyetlen román rendezvényen sem zavarta a karhatalmat a zászlórudak mérete vagy keménysége. Lapértesüléseink szerint azt a férfit, aki a csendőrök által hegyesnek vélt zászlórúd végét bicskával kezdte faragni, azon nyomban bekísérték a rendőrőrsre. Egy Facebook-bejegyzés szerint az egyik részvevő azt kérdezi, normális-e, hogy a 71 éves édesanyjától elkobozták a zászlórudat? „Tudtommal hetek óta azt sulykolták, hogy vágjuk le a rúd végét, ha hegyes. Nos, ennek eleget is tettem, de ennek ellenére belekötöttek. Kérdem én, attól az idős hölgytől féltek? Kinek ártana? Tőlem miért nem merték elkérni? Mindig a gyengébbeket szúrják ki?” – írta közösségi oldalán a fiatalember.
Lapunk érdeklődésére a helyi rendőrség aligazgatója, Raul Matiş is megerősítette, hogy a rendezvény incidensek nélkül, civilizáltan zajlott. Ennek dacára az MTI információi szerint a hatóságok a videofelvételek megtekintése után fognak intézkedni azokkal szemben, akik a főtéri tüntetés alkalmával törvénysértést követtek el. Arról nem tesznek említést, hogy miféle törvénysértésekre „bukkantak”.
Bár a szervezők szerint a demonstráció bejelentése szabályos volt, a Maros megyei prefektus az utolsó pillanatig azt hangoztatta, hogy „nem tekinti engedélyezettnek” a felvonulást. Lapunk megkeresésére Kincses Előd, az SZNT jogi képviselője elmondta, hogy Lucian Goga prefektus kijelentésével ellentétben a csütörtöki tüntetés törvényes volt. „Valóban van egy fellebbezés, amit még nem tárgyalt a törvényszék, viszont nem létezik egy érvényes, jogerős tiltás, így semmi jogi alapja nem volt a rendezvény betiltásának. A törvény szerint a helyhatóságoknak azért kell 48 órán belül állást foglalniuk a szervezők bejelentésével kapcsolatosan, hogy ne lehessen elhúzni a válaszadást addig, amíg az ügy okafogyottá válik. Ez egy uniós nyomásra hozott törvény, azért van benne ez az intelligens szakasz” – magyarázta Kincses. A vásárhelyi ügyvéd megerősítette: a törvény értelmében amúgy sincs szükség a tüntetés engedélyeztetésére, csak annak bejelentésére. Szerinte a prefektusnak a törvényesség felett kellene őrködnie, és semmiképp nem az alkotmány által szavatolt véleménynyilvánítás szabadsága ellen kellene agitálnia.
Szucher Ervin. Székelyhon.ro

Székely szabadság napja: súlyos pénzbírságok
Megbírságolta a székely szabadság napja alkalmából tartott marosvásárhelyi megemlékezés, felvonulás és tiltakozás szervezőit a csendőrség.
Az MTI az érintettektől megtudta, hogy Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének a nevére 10 ezer lejes bírságról szóló jegyzőkönyvet, László Györgynek, a Marosszéki Székely Tanács elnökének a nevére pedig hatezer lejes bírságról szóló jegyzőkönyvet kézbesítettek szerdán.
Csendőrség: a résztvevők engedély nélkül vonultak a főtérre
A román csendőrség marosvásárhelyi mobil egysége ugyanakkor közleményben tudatta csütörtökön, hogy a székely szabadság napja néven rendezett marosvásárhelyi megemlékezés és tüntetés videofelvételeinek a tanulmányozása után 84 személyt bírságoltak meg, összesen 70 800 lej értékben.
A közlemény szerint 50 embert azért bírságoltak meg összesen 61 ezer lej értékben, mert az érintettek „be nem jelentett, be nem iktatott, vagy tiltott tömegrendezvényt szerveztek; szervezőként nem léptek fel a tömegrendezvény megszakítása érdekében akkor, amikor azt tapasztalták, hogy a közrend és a csend megzavarására alkalmas cselekedetek történtek".
A csendőrség tájékoztatása szerint 34 embert csendháborításért bírságoltak meg összesen 9800 lej értékben. A csendőrség veszélyes tárgy viselésének a tettenéréseként számolt be közleményében arról az esetről, amikor egy résztvevő a zsebkésével faragta le a zászlórúdja hegyesnek talált végét. A hatóság közölte, hogy az illetőt átadták a rendőrségnek.
Ciprian Călușer, a csendőrség szóvivője az MTI-nek elmondta, más hatóságok bevonásával azonosították azokat a felvételeken látható személyeket, akik nevére bírságot állítottak ki. A szóvivő most is megerősítette a székely szabadság napja estéjén az MTI-nek adott nyilatkozatát, mely szerint az esemény rendbontás nélkül fejeződött be. Hozzátette: a nagy számban kirótt bírság annak a következménye, hogy a hatóság álláspontja szerint a résztvevők engedély nélkül vonultak a főtérre a prefektusi hivatal elé.
Rekordbírság Marosvásárhelyen
A szóvivő elmondta, Marosvásárhelyen még soha semmilyen rendezvény kapcsán nem róttak ki ennyi bírságot, mint most. A zászlórudak begyűjtésére vonatkozó kérdésre Ciprian Călușer elmondta, a csendőrség javaslatára, a szervezőkkel egyetértésben gyűjtötték össze a rendezvény területének a bejáratánál a hosszabb, vastagabb, vagy hegyes végű zászlórudakat. Arra a kérdésre, hogy március 15-én, a magyar nemzeti ünnepen, és december elsején, a román nemzeti ünnepen is hasonlóképpen járnak-e el, a szóvivő kijelentette, nem hasonlíthatók össze ezek az események a székely szabadság napjával.
Múlt csütörtökön, a székely szabadság napján a szervezők becslése szerint mintegy 15 ezer tüntető követelt Marosvásárhelyen autonómiát Székelyföldnek.
A csendőrség Izsák Balázsnak azt rótta fel, hogy nem iktatta a csendőri egységnél is a rendezvény előtt legkevesebb 48 órával a rendezvény lezajlásáról szóló nyilatkozatot, és a székely vértanúk emlékművénél tartott megemlékezés után „engedély nélkül szervezett” felvonulást a prefektusi hivatal elé.
László Györgynek – aki a szervezők által biztosított önkéntes rendfenntartók munkáját irányította – azt rótták fel, hogy szervezőként részt vett az „engedély nélküli” felvonuláson. A csendőrség írásos figyelmeztetésben részesítette Gáspár Sándort, a székely szabadság napjának programjáért felelős szervezőt is.
Izsák Balázs mindenképpen megtámadja a bírságolási jegyzőkönyvet
Izsák Balázs az MTI-nek elmondta, hogy több alkalommal is egyeztettek a csendőrség vezetőivel a megemlékezés és a felvonulás lezajlásáról. Az egyeztetések egyikén személyesen adta át a csendőrség parancsnokának a városházán bejelentett forgatókönyvet és a bírósági határozatot, mely a bejelentés tudomásul vételére kötelezte a polgármestert. Hozzátette, mindezt a csendőrséggel folytatott megbeszélés jegyzőkönyvében is rögzítették. „Ha egy általuk is aláírt jegyzőkönyv tartalmazza, hogy tőlem az iratokat átvették, de ezeket nem iktatták, akkor a felelősség az övék” – jelentette ki Izsák Balázs.
Hozzátette, hogy mindenképpen megtámadja a bírságolási jegyzőkönyvet a bíróságon. Elmondta, hogy a két évvel ezelőtti felvonulás után 12 ezer lejes bírságot róttak ki az SZNT nevében szervezőként eljáró Siculitas egyesületre. Azt is megtámadta a bíróságon, de még elsőfokú ítélet sem született a perben.
László György az MTI-nek elmondta, hogy egyértelmű megfélemlítési akciónak tartja a bírságot, amelyet maga is peres úton készül kifogásolni. „Így próbálják befogni a szánkat!” – magyarázta az SZNT jegyzői tisztségét is betöltő László György.
Múlt csütörtökön, a székely szabadság napján a szervezők becslése szerint mintegy 15 ezer tüntető követelt Marosvásárhelyen autonómiát Székelyföldnek. Az SZNT a korábbi évek tapasztalatából tanulva több mint egy évvel a rendezvény előtt jelentette be a megemlékezést és a felvonulást a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalnál. A törvény értelmében a polgármester a bejelentés utáni 48 órában tilthatta volna be a rendezvényt.
Dorin Florea polgármester tiltó határozat helyett csak levélben tájékoztatta a szervezőket arról, hogy korainak tartja a bejelentést. Ennek a levélnek az értelmezését kérő per végén kötelezte a polgármestert a törvényszék a bejelentés tudomásul vételére. A hivatal fellebbezett ugyan, de a másodfokú eljárásra nem került sor a székely szabadság napja előtt.
Lucian Goga prefektus két nappal a rendezvény előtti nyilatkozatában törvénytelennek minősítette a felvonulást. Álláspontját azzal magyarázta, hogy a polgármesteri hivatal fellebbezése felfüggesztette a szervezők számára kedvező elsőfokú törvényszéki határozatot mindaddig, amíg jogerős ítélet nem születik az ügyben. Krónika (Kolozsvár)

Székelyzászló-ügy – Büntetik Szováta polgármesterét a zászló eltávolításának késéséért
A Maros megyei törvényszék ítélete értelmében Péter Ferencnek, Szováta polgármesterének minden egyes napra bírságot kell fizetnie, amíg nem távolítja el a székely zászlót a polgármesteri hivatal épületéről.
A múlt pénteken kimondott első fokú ítéletről szerdán számolt be az Agerpres hírügynökség. A bírósági ítéleteket összesítő portálon közölt bejegyzés szerint a polgármesternek naponta a bruttó minimálbér ötödrészének megfelelő 210 lej (mintegy 14 700 forint) bírságot kell az államkasszába fizetnie, és napi 200 lej (14 ezer forint) késedelmi díjat pedig a prefektusi hivatalnak kell átutalnia. Az ítélet nem jogerős, a polgármester a hivatalos közlés utáni 15 napban fellebbezhet ellene.
Lucian Goga, Maros megye prefektusa az Agerpresnek elmondta: az általa vezetett hivatal, majd a bíróság is felszólította a polgármestert, hogy távolítsa el a zászlót, de ez nem történt meg, ezért újabb pert indított, amelyikben immár bírság megállapítását kérte.
Péter Ferenc polgármester az MTI-nek adott nyilatkozatában értetlenségét fejezte ki az ítélet miatt. Elmondta: tavaly decemberben levették az épület homlokzatáról a székely zászlót, és erről a prefektust is tájékoztatták. Hozzátette, mihelyt megkapja az ítélet indoklását, azonnal fellebbez ellene. Elismerte, hogy a községháza udvarán levő székelykapun továbbra is ott lobog egy székely zászló, de a szimbólum eltávolítására vonatkozó bírósági ítélet nem erre, hanem az épület homlokzatára kitűzött zászlóra vonatkozott. erdon.ro

Napi kétszáz lej büntetés a székely zászlóért
A székely zászló eltávolítására és pénzbírság megfizetésére ítélte a Maros megyei törvényszék Péter Ferenc szovátai polgármestert. Az ítélet értelmében Szováta polgármesterének minden egyes napra bírságot kell fizetnie, amíg nem távolítja el a székely zászlót a polgármesteri hivatal épületéről. Az ítélet nem jogerős.
Lucian Goga Maros megyei prefektus elmondta: a prefektúra azt követően fordult a bírósághoz, hogy a polgármester nem tett eleget a zászló eltávolítására vonatkozó felszólításuknak. A 2014 decemberében született ítélet a székely zászló eltávolítására kötelezte a polgármestert, ami a prefektus szerint máig nem történt meg. Goga tájékoztatása szerint ekkor azt kérték a bíróságtól, hogy a minimálbér húsz százalékának megfelelő bírságot rójon ki az elöljáróra, emellett pedig a lobogó eltávolításáig napi ezer lejes büntetést is fizettessen vele. A bíróság végül a minimálbér húsz százalékának megfelelő egyszeri pénzbüntetést (210 lej) szabott ki, de arról is döntött, hogy a városvezetőnek a zászló eltávolításáig napi 200 lejes késedelmi büntetést kell fizetnie a prefektusi hivatalnak. Péter Ferenc polgármester a döntéssel kapcsolatosan azt nyilatkozta: a kifogásolt zászlót már a 2014-es ítéletet követően eltávolította a polgármesteri hivatal homlokzatáról, ezt pedig közölték is a prefektúrával. „A lobogót elhelyeztük a hivatal egy oldalsó bejáratánál levő székely kapura, az ítélet azonban a homlokzatról és nem erről a kapuról beszél” – mondta a szovátai polgármester, hozzátéve, az újabb ítéletet megfellebbezi. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)