Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2000. augusztus 12.
Aug. 12-én tartotta Szászrégen magyar lakossága a millenniumi ünnepséget, melyen részt vett Markó Béla RMDSZ-elnök is, és képviseltette magát a magyar nagykövetsége, valamint a Magyarok Világszövetsége is. Az ünnepi szentmisét követően dr. Jakubinyi György erdélyi érsek megáldotta a templomkertben elhelyezett Szent István és felesége Boldog Gizella tiszteletére állított szobrot, Jorga Ferenc alkotását, valamint a helyi egyházközösség támogatásával az elmúlt tíz évben létesített szociális intézményeket. Az elmúlt ezer év a magyar nyelv győzelme, mutatott rá Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Szép anyanyelvünk megmaradt, ″ugyanazt a nyelvet beszéljük, ugyanazt gondoljuk Szászrégentől Dunántúlig, Soprontól Őrségig″ - hangoztatta. A rendezvényt helyi fiatalok által, az István a király rockoperából előadott részletek tették emelkedetté. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14. - 1781. sz./
2000. augusztus 13.
Aug. 12-én tartják a millenniumi ünnepséget Szászrégenben. Az ünneplésnek része a szoborleleplezés és több plébániai és szociális célt szolgáló létesítmény megáldása. ″Célom az, hogy a széteső közösséget felrázzuk″ - vallja Pakó Benedek plébános. Fontosnak tartja a nyelvi, nemzeti szempontból szórványban élő magyarság ügyét képviselni, emellett fizikai szükségeikben is a segítséget adni. Szászrégenben korábban jelen volt a nemzetiségi villongás korábban, de 1992 óta jó a hangulat. 1992 óta ugyanis gyógyszertára van a helyi katolikus egyháznak. ″A betegnek nincs nemzetisége″ - jelentette ki Pakó plébános. 1991-92-ben felépítettek egy négyszintes, 500 négyzetméteres épületet a kialakítandó bentlakás pedagógusainak és az ide letelepedő szerzetesrend nővéreinek. 1993-ban elkészült a lánybentlakás, a fiúbentlakás a Kolping-házban kapott helyet, amely 1995-ben készült el. A környék szórványfalvaiból származó gyermekek, fiatalok laknak ezekben a bentlakásokban, s mindig van 5-6 moldvai csángó gyermek is, olyanok, akiket a gyulafehérvári kántoriskolába, papi hivatásra készítenek fel. 1999 óta a plébánia közvetlen szomszédságában álló épületet gyermekotthonná alakították. És készül egy újabb, amelynek emeletén kisebb színháztermet, kápolnát, klubtermeket terveznek. Az aug. 12-i ünnepségen a plébánia udvarán kialakított barokk parkban felállított, Szent Istvánt és Boldog Gizellát ábrázoló szobrot, a helyi Jorga Ferenc alkotását is leleplezik. /A leleményes szeretet látható jelei. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 13./
2000. szeptember 12.
Aug. 14-19. között Veszprémben tartották meg a határokon túli magyar történelemtanárok nyári továbbképzését. A tanfolyamot a Pécsi Tudományegyetem 1992 óta minden évben megszervezi a Közoktatási Minisztérium Határon Túli Titkárságának a támogatásával. A nevezetes évfordulóra való tekintettel ebben az évben a helyszínt Veszprémbe tették át, abba az ősi városba, amely az első magyar királyné, Gizella személyéhez kapcsolható, hisz ő tette a magyar királynék szálláshelyévé. A pécsi és a veszprémi egyetem tanárai előadásokat tartottak Gizella királynéról, az Árpád-házi magyar királynékról, az Anjou királynőkről és királynékról, Mária Teréziáról, Erzsébetről. A tanfolyam részvevői négy országból érkeztek: Erdélyből kilencen, Kárpátaljáról heten, Délvidékről szintén heten, Felvidékről öten. /Kupán Árpád: Vendégségben... otthon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 12./
2001. július 2.
"Jún. 30-án Nagyváradon bemutatták C. Tóth János /Budapest/ Misteriorum Hungarorum című könyvét. A kötet tárgyilagosan ábrázolja a magyar államalapítás korszakát. A szerző elmondta, hogy rövidesen újabb munkája lát napvilágot, ebben a magyar kisebbségi kérdéssel foglalkozik. C. Tóth János bemutatta jó barátját, munkatársát, dr. Pusztaszeri Lászlót, aki történész, író, újságíró és előadóművész. Pusztaszerinek Magyar múlt, magyar sorsok című kötete jelent meg. Írt monodrámát Görgey Artúrról, a tavalyi könyvhétre elkészült az Erzsébet királynéról szóló történelmi elemzése, s a napokban mutatták be Budapesten Gizella királynéról írt darabját, a Farkaskirálynét, amely hamarosan azt bizonyítja: nem halt ki az Árpád-ház, fiúági leszármazottai napjainkban is élnek. A két magyarországi szerző bejelentette: a nagyváradi kultúrát azzal kívánják segíteni, hogy az itt bemutatott könyveik egyszeri kiadási és terjesztési jogát térítésmentesen átadják a püspökségnek. /Közérthetően a honfoglalás koráról. Rendhagyó könyvbemutatót tartottak Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./"
2003. augusztus 25.
"A budapesti Evangélium Színház erdélyi körútja során a héten Hargita megyébe érkezik. Aug. 29-én, pénteken Székelyudvarhelyen, másnap Csíkszeredában mutatják be Sík Sándor István király című kétrészes drámáját. István király szerepét Bitskey Tibor Kossuth-díjas, érdemes művész alakítja, Gizella királynét pedig Borbáth Ottília, aki hosszú évekig volt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház tagja. /Budapesti színház vendégjátéka. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./ "
2003. szeptember 18.
"Egy hónap van hátra a csíkszeredai Szent Kereszt Felmagasztalása plébániatemplom mellett épített új templom felszenteléséig. Készül a templom körüli kőfal, amely egységes egészbe foglalja a régi templommal az új építményt. Az alagsori közösségi termek egyikében Márton Árpád festőművész készíti a falfestményeket. Elmondása szerint a környékre jellemző hármasoltárok ihlették kompozíciója kialakításában. A bal oldali falon az első magyar szent családot: Szent István királyt, Boldog Gizellát és Szent Imre herceget megörökítő kompozíció, a jobb oldalon pedig Márton Áron boldog emlékű püspök arcképe zárja közre a boldoggá avatott Rupert Mayer jezsuita atya életének egyik mozzanatát megörökítő munkát: az első világháború egyik ütközetében felsegíti a sebesült székely honvédet, megnyugtatva: Ne félj, fiam, ha lőnek, előbb engem érnek a golyók. /Október 18-án szentelik fel az új templomot. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./"
2004. augusztus 23.
Népes tömeg gyűlt össze a csokfalvi Szent Imre-parkban aug. 21-én koszorúzási ünnepségre. Makkai Gergely képviselő a Szent Korona eszméjéről beszélt, amelynek üzenete: "kötelességünk nemes hagyományaink őrzése, hiszen ezáltal életünk szebb, teljesebb, boldogabb lesz". A rendezvény a székelyszentistváni református templomban folytatódott. Az udvaron Szakács Szabó Béla állította ki tusrajzait. Hármasfaluban hat templom van, az unitárius, református, katolikus és ortodox felekezetek hajlékai. Ezeket örökítette meg az építész. Kiss Dénes református lelkész elmondta, 2005-ben újabb szoborral bővül a szent családot ábrázoló alkotások sora. 1994-ben Székelyszentistvánon, a templomkertben állították fel Szent István szobrát, 2002-ben Csokfalván leplezték le Szent Imre szobrát, a jövőben Atosfalván ünnepélyes keretek között állítják fel Szent Gizella szobrát. /(n. a.): Koszorúzás Hármasfaluban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./
2005. december 13.
Korond nem szűkölködik hírességekben. Elsősorban korongozói, naiv szobrászai, virágozó asszonyai váltak ismertté. Id. Páll Lajos, Páll Antal, István Lajos, Szász Erzsébet, Györfi Imre, Páll Árpád, Páll Domokos, Babos Miklós, Józsa János, Józsa László, a nők közül Molnos Karolina, Páll Katalin, Páll Antalné Rózsika, Molnos Margit, Györfi Imréné Páll Magdolna és Orbán Judit nevét emlegetik a leggyakrabban. Koronddal köthető össze az ott tanítóskodó Benczédi Sándor szobrász (1912-1998) neve, Svédországban élő művészlánya, Ilona is ott született 1948-ban, innen indult Venczel Árpád szobrászművész, ott él és alkot Páll Lajos, akit festőként és költőként egyaránt nagyra becsül a szakma, és ez a sor most újabb névvel gazdagodott: Józsa Judit szobrászkeramikus mára ismert és elismert tehetség Magyarországon és Erdélyben. Nagyhírű fazekascsalád sarja, Józsa János és Judit leánya, kiskorától kezdett ő is korongozni. Budapestre települt, oklevelet szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem művészettörténet szakán. 1995-ben 73 kisszoborral mutatkozott be a Gellért Szálló halljában. Aztán elkezdte sorozatát Magyarország nagyasszonyairól. Kilencévi aprólékos tanulmányozás, kutatás előzte meg ezt a munkát, táltosokat és szenteket mintázott. A Magyar Kultúra Alapítvány 2004. augusztusában 26 magyar nagyasszonyt mutatott be, amelyek közül az első Emese, a legenda szerint az Árpád-ház ősanyja. Az utolsó személy pedig Árva Bethlen Kata volt. A kiállítás középpontjában a Patrona Hungariae, a Magyarok Nagyasszonya állt. További nagyasszonyok: Sarolta, Boldog Gizella királyné, Árpád-házi Szent Piroska, Árpád-házi Szent Erzsébet, Árpád-házi Szent Kinga, Árpád-házi Szent Margit, Anjou Mária királynő, Rozgonyi Cecília, Szilágyi Erzsébet, Beatrix királyné, Ráskay Lea, Sövényházy Márta, Kanizsay Dorottya, Izabella királyné, Nagykárolyi Károlyi Zsuzsanna, Lorántffy Zsuzsanna, Bedeghi és Berencsi Nyáry Krisztina, Széchy Mária, Báthory Zsófia, Borosjenői Bornemissza Anna, gróf Zrínyi Ilona, Petrőczy Kata Szidónia, Géczy Julianna. Azóta a nagyasszonyok száma 46-ra szaporodott. Józsa Judit budapestiként is székely-magyar maradt. Időnként hazajön, és a Firtos alatti faluban mindig feltöltődik. /B.D.: Egy művészpálya kiteljesedése. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./
2006. május 8.
Május 7-én a zsúfolásig megtelt arad-gáji katolikus templomban Király Árpád marosi főesperessel és Horváth János minorita tartományfőnökkel az élen hat pap és egyházi méltóság közreműködésével tartották meg a Gizella-napi, ünnepélyes templombúcsús szentmisét. Horváth János atya szentbeszédében a templom védőszentje, Boldog Gizella, Szent István király feleségének az életét, a magyarságnak a Kárpát-medencében történt megmaradásában játszott kiemelkedő szerepét méltatta. Az arad-gáji templombúcsút az egész város a magáénak érezte; minden katolikus egyházközség képviseltette magát, továbbá Király András elnök, illetve Bognár Levente és Cziszter Kálmán alelnökök személyében az RMDSZ megyei szervezete is adózott Boldog Gizella emlékének. /(balta): Boldog Gizella üzenete Arad-Gájban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./
2006. június 15.
Visszhangos sikerű útról érkezett haza a gyergyószentmiklósi Ipartestületi Férfi Kar. Szőcs László, a dalárda elnöke beszámolt az Oberdorfban megrendezett Svájci Kantonok Kórusfesztiváljáról. 96 kórus vett részt Svájc valamennyi kantonjából. Hat kórust díjaztak, köztük az Ipartestületi Férfi Kart. A székely népviseletbe öltözött gyergyószentmiklósiak Petres Csaba Négy magyar népdal című feldolgozásával vettek részt a kórusfesztiválon. A dalosok sokat kirándultak, ellátogattak Strasburgba, énekeltek a berni református templomban és Passauban Boldog Gizella sírjánál, ahol Pázmány Péter Boldogasszony anyánk című himnuszával tisztelegtek nagy királynénk emlékének. /(Bajna György): Gyergyószentmiklósról Boldog Gizelláig. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./
2006. június 20.
Magyarlapád ezeréves múltra tekint vissza. Szent István adományozta Gizella királynénak az asszonynépi uradalmat, ebből jutott az 1030-as években Magyarlapád, Háporton és Fugad a bakonybéli apátság tulajdonába. Az 1202–1203-as években már Lapad néven szerepel. Egyházi adatok szerint Magyarlapádon 1680–1904 között felekezeti elemi iskola működött. Erről tanúskodik a református templom kazettás mennyezetén levő, 1759-ből származó felirat is. A magyar állami elemi iskola 1904–1905-ben létesült. Jelenleg a 99%-ban magyarlakta településen két óvodai csoporttal, az I–VIII. osztályban pedig 85 tanulóval működik a csak magyar tagozatos iskola. 1975-től a beiskolázott gyermekek létszáma állandó csökkenést mutat. 2006. június 18-án a centenáriumi ünnepséget megnyitó istentiszteleten Borbándi András református lelkész az emlékezés fontosságáról beszélt. Az iskola udvarán Szilágyi Erzsébet iskolaigazgató köszöntötte a száz éves évforduló alkalmából a Szilágyi Erzsébet és Szilágyi Győri Loránd Arnold által összeállított “Köszönöm neked, iskola” című emlékkönyvet Stáb Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium tanárnője mutatta be. Magyarlapádon a mesekör és színjátszó csoport, a népzene és néptánc együttes, a futballcsapat több tízéves múlttal rendelkezik. /Takács Ildikó: Ősi magyar település 100 éves iskolája. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./
2006. augusztus 22.
Magyarországon és az egész Kárpát-medencében augusztus 20-án magyarok százezrei emlékeztek az államalapító Szent István királyra. Budapesten az esti tűzijátékot záporeső és hatalmas szélvihar szakította félbe: négy ember meghalt, és több százan megsebesültek. A Szent István-bazilika előtt tartott ünnepi szentmisén Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek kinyilvánította: lehetőség van levonni múltunk tanulságait, megújulni hitünkben és az egymás iránti szolidaritásban. A magyar katolikus egyház vezetője bejelentette: megvan az egymillió imádkozó magyar. Ezzel Mindszenty bíboros kívánságát idézte fel, hogy „legyen a világon egymillió imádkozó magyar”. Most több is lett, hiszen több mint egymillióan küldték el aláírásukat, melyekből Szent István képét rakták ki, amint éppen fölajánlja a Szűzanyának az országot. Hódmezővásárhelyen a politikai erkölcsöt kérte számon Gyurcsány miniszterelnökön az Országgyűlés fideszes alelnöke, Áder János. Az ellenzéki politikus szerint annál nem érhet súlyosabb csapás egy nemzetet, mint hogy lemondjon arról, hogy számon kérje vezetőin az alapvető erkölcsi szabályok megtartását. Erdély templomaiban istentiszteleteken és szentmiséken emlékeztek államalapító királyunkra, számos településen ezt világi ünnepség követte. Székelyszentistvánon 1998-ban állítottak, szobrot Szent István tiszteletére, először Erdélyben. Néhány év múlva a község másik településén, Csókfalván Szent Imre herceg szobrát állították fel, és a szombati ünnepségen Kiss Dénes lelkipásztor bejelentette, jövő ilyenkorra a harmadik településen, Atosfalván tervezik Gizella királyné szobrának felállítását. Erdély legnagyobb Szent István-búcsúját a kézdiszentléleki Perkő kápolnánál tartották. Valamennyi erdélyi rendezvény közül kiemelkedett a Szent István-napi kolozsvári néptánctalálkozó. /Szent István ünnepe. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 22./
2006. október 29.
A váradi egyházmegyében, Biharszentjánoson az egykori apátsági templom helyett hosszú évszázadok óta újból templomot építettek. A helység történetéről és a katolikusok hitéletéről kevés írásos dokumentum maradt fenn. Az utóbbi évtizedekben végbement demográfiai változások az országhatár-menti lakosok vallásbeli összetételét is megváltoztatták. Jelenleg 180 fős katolikus közössége van Biharszentjánosnak. Elhatározták, hogy saját templomot építenek maguknak. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök megbízásából Pafka Ernő építész 2002-ben látott hozzá a munkálatokhoz. A Keresztelő Szent János tiszteletére épített templom ünnepélyes felszentelésére október 8-án, Magyarok Nagyasszonyának ünnepén került sor. A zsúfolásig megtelt templomban Tempfi József püspök felszentelte a templomot, köszöntötte a híveket, miután megköszönte a református egyházközségnek, hogy otthont adott híveinek a vasárnapi istentiszteleten. Tempfli József bemutatta a templomot díszítő Keresztelő Szent János főoltárképet, Szent István, Szent Imre és Boldog Gizella képeit, Simon Veronika munkáit, valamint a Rómában tevékenykedett Prokopp Péter által festett keresztutat. /K.F.: Templomszentelés Biharszentjánoson. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 29./
2007. augusztus 20.
Hármasfaluban idén tizennegyedik alkalommal szervezték meg a Szent István-napi ünnepségsorozatot, és a község három falujában az államalapító királyi család három tagjának szobrai állnak: a Szent Istváné, fiáé, Szent Imre hercegé, és idéntől Gizella királynéé. A hármasfalui megemlékezés a megye legfontosabb Szent István-napi ünnepségévé vált. Idén az augusztus 18-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Tőkés László püspök, dr. Szabó Árpád unitárius püspök és Ötvös József, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora voltak hivatottak a megemlékezésre és szoboravató ünnepségre. Útkeresés a fenntartható vidékfejlesztésben címmel vidékfejlesztő konferenciával kezdődött a nap. Atosfalván Lázár Levente tiszteletes nyitotta meg az ünnepségsorozatot. Markó Béla kifejtette: „Történelmi évfordulókon előszeretettel beszélünk az országépítő, országvédő férfiak nagyságáról, és sokszor tulajdonítjuk a nemzet sorsának szerencsés alakulását egy-egy kiemelkedő uralkodó, hadvezér vagy forradalmár kivételes tehetségének. ” Ha nincs Szent István, „az erős hittel megáldott, zseniális előrelátással rendelkező férfiú, akkor most mindenképpen másak lennénk, vagy esetleg nem lennénk, mert szétporladtunk volna, mint azelőtt már számos vándornép. ” „Végre egy olyan ünnep, amelyen egy sikeres nép sikeres uralkodójára gondolunk vissza elégtétellel. Ne felejtsük: ezek is mi vagyunk. Győztesek is voltunk, nem csak vesztesek, győztesek lehetünk ezután is. ” Az építéshez közösség kell. Család, nép, nemzet. „Trianon után minket innen ki akartak lakoltatni. De nem sikerült, mert egyek maradtunk, egyek leszünk most is és ezután is. ” Tőkés László püspök közszemlére bocsátott egy szobortorzót, amelyet éppen akkor szállítottak Brassóba. Az egykori, hírneves, Cenk-teteji Árpád-szobor maradványát, a kőből faragott vezér fejét. Mint mondta, a fej csonkasága híven tükrözi a nemzet csonka voltát. Simorka Sándor szobrászművészt, a szobor alkotóját Nagy Júlia mutatta be az egybegyűlteknek, majd a leleplezés után Tőkés László, Szabó Árpád és Ötvös József áldotta meg Gizella márványmását és a jelenlevőket. /Nagy Botond: Az építést, az alapítást, a teremtést ünnepelték Hármasfaluban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./
2007. augusztus 20.
A hét végén hatodik alkalommal szervezett falunapokat a polgármesteri hivatal a helyi ifjúsági szervezet, a SZAVISZ közreműködésével Csíkajnádon. Augusztus 20-án kezdődött a Szent István-napi búcsú. A szentmise után felavatták Szent István és Boldog Gizella mellszobrát, amelyet Orbán János ajándékozott szülőfalujának. Este tűzoltóbállal ért véget az eseménysorozat. /Fodor Zoltán: Szobrot avattak Ajnádon. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./
2007. augusztus 21.
Erdélyszerte megünnepelték Szent István király és a magyar állam ezeréves folytonosságának napját. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának augusztus 20-i programja a Szent István napi ünnep jegyében zajlott. Szentmisét tartottak a Kézdivásárhely melletti Perkőn, majd este a hajdani lármafák mintájára minden településen tüzet gyújtottak. A Maros megyei Atosfalván Markó Béla és Tőkés László református püspök jelenlétében avatták fel Boldog Gizella, az államalapító király hitvesének szobrát. A Nagyszebenben zajló Ars Hungarica nevű magyar hét több programja is Szent Istvánhoz kötődik. Szentmisét tartottak az államalapító király emlékére, délután pedig az érdeklődők megtekinthetik a Szent Korona felnagyított képeit. A kolozsvári Heltai Alapítvány szervezte IX. Szent István-napi Néptánctalálkozó záró rendezvényére Kalotaszentkirályon került sor augusztus 20-án. /Erdélyben számos rendezvénnyel ünnepelték meg Szent István napját. Napok óta tartanak a fesztiválok, néptánctalálkozók. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./
2007. október 18.
Október 14-én, vasárnap az alig 170 lakost számláló Nyárádszentimre faluban felavatták az államalapító István király és Gizella királyné fiatalon elhunyt fiának, Szent Imrének a mellszobrát. Az eseményen részt vett Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a rendezvényt kezdeményező Szent Imre Millenniumi Emlékbizottság elnöke, Lokodi Edit, a Maros megyei tanács elnöke, továbbá több, határon innen és túli, Szent Imre nevét viselő település képviselője, a falu lakói mellett. Erdélyben a Hargita megyei Csíkszentimre után került sor a mostani, nyárádszentimrei ünnepségre, amelyet Székelybere polgármesteri hivatala és a helybéli református egyházközség szervezett. Gligor Róbert alapos helytörténeti ismertetőt tartott, amiből kiderült, hogy a legenda szerint Nyárádszentimre első lakóit még Szent László király telepítette be. A 13. században épített templomot Szent Imre hercegnek ajánlották fel, így erről kapta a település a nevét, amely már a 14. századi pápai tizedjegyzékben S. Emerico néven szerepel. A Szent Imre Millenniumi Emlékbizottság minden Szent Imre nevet viselő faluban elhelyez egy-egy szobrot. – Az emlékbizottság azáltal, hogy a Szent Imre nevet viselő határon innen és túli településeknek egy-egy szobrot ajándékozott, egy látható erőteret alakított ki, amely összefogja nemzetközösségünk tagjait és cselekvésre ösztönzi őket, úgy, ahogy intelmeiben Szent István is fiát a hit megtartására, nemes tettek felvállalására tanította. Ma a megtartó, otthont teremtő erőt a megvalósíthatósági tanulmányok készítése, a gyakorlatba ültetett programok jelentik, amelyekhez szükség van az összetartásra az egységes Európában – mondta Lezsák Sándor, s megígérte, felkarolják a kicsiny nyárádmenti települést is. /Vajda György: Szent Imre-szobrot avattak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./
2009. április 28.
Május 10-én, vasárnap tervezik az arad-gáji katolikus templom előterében leleplezni Szent Gizella 80 centi magas, bronzból készült mellszobrát, Kocsis Rudolf szobrászművész munkáját. Előzőleg, május 9-én Veszprémben tartják a Gizella-napi ünnepélyes szentmisét, ahova a Szent Koronát is elviszik, hogy szimbolikusan újra együtt ünnepeljen Szent István és Gizella. /Balta János: /Szent Gizella mellszobra Arad-Gájban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./
2009. május 12.
Május 10-én, vasárnap Aradon az arad-gáji katolikus templom előterében tíz pap közreműködésével Szilvágyi Zsolt általános helynök leleplezte, felszentelte a templom védőszentje, Szent Gizella bronzból készült mellszobrát, Kocsis Rudolf szobrászművész alkotását. Szilvágyi Zsolt kifejtette, halálának 950. évfordulóján meg kell emlékeznünk Szent Gizella királynőről, akit a magyar és a német nép tekint nagynak. Államalkotó első királyunk, Szent István munkáját segítette. Férje, Szent István halála után Gizella visszavonult szülőföldjére, ahol a passaui kolostorban karitatív, szent életet élt. /Balta János: Leleplezték Szent Gizella mellszobrát. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./
2009. május 18.
Több mint százéves álma valósult meg a Marosludashoz tartozó Andrássy-telep római katolikus híveinek: új templom épült a háromszáz lelket számláló és a ludasi templomtól több kilométerre lakó hívek számára. A Boldog Gizelláról elnevezett szent hajlékot Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentelte fel május 16-án. Jakubinyi György magyar, román és német nyelven szólt a hívekhez, valamint a magyarországi, németországi és svájci vendégekhez. „A templomépítés mindig a jövőt jelenti, a reménységet, azt, hogy ez a nép itt akar maradni, itt akar élni továbbra is és a következő nemzedékeknek is biztosítani akarja az istenházát, ahol hetente összegyűlhetnek” – mondta. A templom tervét 2003-ban készítette Esztány Győző csíkszeredai műépítész. Andrásy-telepen körülbelül 900 magyar él, ebből 600 református, 300 pedig római katolikus. /Menyhárt Borbála: Építő közösség. Beteljesült az andrássytelepiek álma. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./
2009. szeptember 28.
Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban tartották a főegyházmegyei családkonferenciát. Az erdélyi családpasztoráció hétéves múltra tekint vissza. A konferencia meghívottja Bíró László kalocsa-kecskeméti segédpüspök, családreferens püspök volt. A konferencia megnyitóján Jakubinyi György gyulafehérvári érsek emlékeztetett, hogy a magyarságnak is volt egy szent családja: Szent István, boldog Gizella és Szent Imre herceg. /Takács Éva: Főegyházmegyei Konferencia Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./
2012. augusztus 29.
Szükség van példaképekre
Az evangéliumot a kor nyelvén kell hirdetni, annak üzenete azonban örök érvényű, változatlan – mondta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentbeszédében az augusztus 20-ai Szent István-napi ünnepi szentmisén, hétfőn Budapesten.
A budapesti Szent István-bazilika előtt zsúfolásig megtelt téren tartott szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek volt, vele koncelebrált Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, Jakubinyi György, valamint Augustine Ukwuoma nigériai püspök, továbbá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai. Az eseményen részt vett III. Theophilos jeruzsálemi pátriárka, Hilarion ortodox püspök és Arsenios Kardamakis, Ausztria görög ortodox metropolitája, Magyarország és Közép-Európa exarchája.
Szentbeszédben a gyulafehérvári érsek hangsúlyozta: hitünket akkor is meg kell vallanunk, ha ez a korszellemmel ellenkezik. Hozzátette: a szentté avatásnak mindig lelkipásztori célzata van, mert „szükségünk van példaképekre”, akiknek az életpályája követhető. Jakubinyi György rámutatott: a magyarságnak a honfoglalás és a megkeresztelkedés után saját eszményképekre volt szüksége, Géza nagyfejedelem pedig fiából, a későbbi I. István királyból „szentekkel szentet neveltetett”. Emlékeztetett arra, hogy a pápa koronát küldött Istvánnak, és megbízta az egyházszervezéssel. Az akkor alapított tíz egyházmegye azóta is létezik, tette hozzá. Utalt arra, hogy István Boldog Gizellát vette feleségül, akivel „megmutatta, milyen a szent család”; fiúkat, Imre herceget is szentté avatták. Ez a család „azóta is mutatja az utat”, a nemzet jövőjét ugyanis csakis a krisztusi keresztény házasság biztosítja, az első magyar szentcsalád példájára, fogalmazott az érsek. Szólt arról, hogy I. Szent István király a halála előtt felajánlotta Magyarországot Szűz Máriának, így lett Jézus édesanyjából a magyarok nagyasszonya. I. Szent István király „Krisztussal sziklára alapozta országát”, ezért, „ha darabokra szakítva is, (...) de megvan az összetartozás tudata” a magyarok között, jegyezte meg.
A Szent István-napi szentmise elején kenyeret áldott meg Erdő Péter. A bíboros szavai szerint Isten bátorító üzenete: „jövőt és reményt adok nektek”, érvényes ma is. „Életünk, az emberiség sorsa, a népek történelme nem a véletlen játéka csupán. Isten gondviselő szeretete kíséri népünket is az évszázadok útjain” – fogalmazott. Mint mondta, Szent István király „sziklára építette életét és országát. Ez a szikla pedig maga Krisztus, az élő vizek forrása”. „Nem vagyunk rabszolgái az anyagnak. A szellem, a lélek mozgatja az anyagi világot. A mi lelkünk megújulása lehet áldás és virágzás egész környezetünk számára is” – mutatott rá. Megjegyezte, „az ember vet, az ember fáradozik, de a növekedést az Isten adja. Ezért mondunk hálát és köszönetet a Mindenhatónak az új termésért, különösen az új kenyérért, azért, hogy megadja nekünk a mindennapra valót”. A szertartás Szent Jobb-körmenettel zárult.
Krónika (Kolozsvár)
Az evangéliumot a kor nyelvén kell hirdetni, annak üzenete azonban örök érvényű, változatlan – mondta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentbeszédében az augusztus 20-ai Szent István-napi ünnepi szentmisén, hétfőn Budapesten.
A budapesti Szent István-bazilika előtt zsúfolásig megtelt téren tartott szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek volt, vele koncelebrált Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, Jakubinyi György, valamint Augustine Ukwuoma nigériai püspök, továbbá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai. Az eseményen részt vett III. Theophilos jeruzsálemi pátriárka, Hilarion ortodox püspök és Arsenios Kardamakis, Ausztria görög ortodox metropolitája, Magyarország és Közép-Európa exarchája.
Szentbeszédben a gyulafehérvári érsek hangsúlyozta: hitünket akkor is meg kell vallanunk, ha ez a korszellemmel ellenkezik. Hozzátette: a szentté avatásnak mindig lelkipásztori célzata van, mert „szükségünk van példaképekre”, akiknek az életpályája követhető. Jakubinyi György rámutatott: a magyarságnak a honfoglalás és a megkeresztelkedés után saját eszményképekre volt szüksége, Géza nagyfejedelem pedig fiából, a későbbi I. István királyból „szentekkel szentet neveltetett”. Emlékeztetett arra, hogy a pápa koronát küldött Istvánnak, és megbízta az egyházszervezéssel. Az akkor alapított tíz egyházmegye azóta is létezik, tette hozzá. Utalt arra, hogy István Boldog Gizellát vette feleségül, akivel „megmutatta, milyen a szent család”; fiúkat, Imre herceget is szentté avatták. Ez a család „azóta is mutatja az utat”, a nemzet jövőjét ugyanis csakis a krisztusi keresztény házasság biztosítja, az első magyar szentcsalád példájára, fogalmazott az érsek. Szólt arról, hogy I. Szent István király a halála előtt felajánlotta Magyarországot Szűz Máriának, így lett Jézus édesanyjából a magyarok nagyasszonya. I. Szent István király „Krisztussal sziklára alapozta országát”, ezért, „ha darabokra szakítva is, (...) de megvan az összetartozás tudata” a magyarok között, jegyezte meg.
A Szent István-napi szentmise elején kenyeret áldott meg Erdő Péter. A bíboros szavai szerint Isten bátorító üzenete: „jövőt és reményt adok nektek”, érvényes ma is. „Életünk, az emberiség sorsa, a népek történelme nem a véletlen játéka csupán. Isten gondviselő szeretete kíséri népünket is az évszázadok útjain” – fogalmazott. Mint mondta, Szent István király „sziklára építette életét és országát. Ez a szikla pedig maga Krisztus, az élő vizek forrása”. „Nem vagyunk rabszolgái az anyagnak. A szellem, a lélek mozgatja az anyagi világot. A mi lelkünk megújulása lehet áldás és virágzás egész környezetünk számára is” – mutatott rá. Megjegyezte, „az ember vet, az ember fáradozik, de a növekedést az Isten adja. Ezért mondunk hálát és köszönetet a Mindenhatónak az új termésért, különösen az új kenyérért, azért, hogy megadja nekünk a mindennapra valót”. A szertartás Szent Jobb-körmenettel zárult.
Krónika (Kolozsvár)
2012. szeptember 21.
Ft. Pántya Elemér plébános úr munkássága városunkban
Tizenötévi szolgálat után, ft. Pántya Elemér plébános urat püspöki határozat alapján, elhelyezték városunkból. Már ideérkeztekor tele volt tervekkel, amelyek nagy részét valóra is váltotta, de mindig születtek új elképzelései, amelyek megvalósítása utódjára, ft. Groza Dániel plébános úrra hárulnak, akit tisztelettel köszöntünk városunkban.
Ft. Pántya Elemér plébános úr irányítása alatt, 2000–2001 között megépült a plébánia udvarában az Ifjúsági Ház, amely otthont adott számtalan vallási és kulturális rendezvénynek. Az Erdőhegyi Iskola tanulói is számtalanszor tartották itt előadásaikat, az évzárókra is itt került sor. Eközben általános renováláson esett át a plébánia, az ágyai erdőben lévő kápolna felújítására is sor került (2005), valamint munkálatok folytak a székudvari, a simándi, az ottlakai és a gyulavarsándi templomokban is. A városunkban lévő katolikus templom is megújult, kívül-belül.
A plébános úr gondot fordított az ifjúsággal való foglalkozásra, de városunk jeles szülötteinek is emléktáblákat állítottak szolgálata idején. Dr. Boros Béla címzetes érsek úr halála után a szülőházán emléktáblát avattak 2003-ban, a katolikus templomban is felszenteltek két emléktáblát, dr. Boros Béla és Radnai Farkas püspök urak tiszteletére. Megünnepeltük közösen Kisjenő első írásos említésének 800. évfordulóját és dr. Boros Béla érsek születésének 100. évfordulóját.
Ft. Pántya Elemér plébános úr 2008-ban megkapta az Arad Megyei RMPSZ Márki Sándor-díját. 2011-ben Kisjenő város díszpolgárává avatták a városnapok alkalmával.
Szolgálata idején, idén készült el a kisjenői katolikus templom belső felújítása. Munkásságának megkoronázása, a templom mennyezetét borító nyolc freskó, amelyeket mindenki megcsodálhat. Nyolc magyar szentet és boldogot láthatunk a mennyezeten: Szent István királyt, Imre herceget, Szent Piroskát (Szent László király lánya), Szent Erzsébetet (II. András lánya), Boldog Bogdánfi Szilárdot (püspök, vértanú, 2010. október 30-án avatták boldoggá, a nagyváradi székesegyházban), Szent Margitot (IV. Béla király lánya, Szent Erzsébet testvére), Szent László királyunkat és Boldog Gizellát (Szent István felesége).
Kisjenő-Erdőhegy lakossága köszönettel és hálával gondol az együtt megélt évekre, kívánjuk, hogy új plébániáján szeretet és megbecsülés övezze, valamint sok erőt a további munkához.
Sime Judit
Nyugati Jelen (Arad)
Tizenötévi szolgálat után, ft. Pántya Elemér plébános urat püspöki határozat alapján, elhelyezték városunkból. Már ideérkeztekor tele volt tervekkel, amelyek nagy részét valóra is váltotta, de mindig születtek új elképzelései, amelyek megvalósítása utódjára, ft. Groza Dániel plébános úrra hárulnak, akit tisztelettel köszöntünk városunkban.
Ft. Pántya Elemér plébános úr irányítása alatt, 2000–2001 között megépült a plébánia udvarában az Ifjúsági Ház, amely otthont adott számtalan vallási és kulturális rendezvénynek. Az Erdőhegyi Iskola tanulói is számtalanszor tartották itt előadásaikat, az évzárókra is itt került sor. Eközben általános renováláson esett át a plébánia, az ágyai erdőben lévő kápolna felújítására is sor került (2005), valamint munkálatok folytak a székudvari, a simándi, az ottlakai és a gyulavarsándi templomokban is. A városunkban lévő katolikus templom is megújult, kívül-belül.
A plébános úr gondot fordított az ifjúsággal való foglalkozásra, de városunk jeles szülötteinek is emléktáblákat állítottak szolgálata idején. Dr. Boros Béla címzetes érsek úr halála után a szülőházán emléktáblát avattak 2003-ban, a katolikus templomban is felszenteltek két emléktáblát, dr. Boros Béla és Radnai Farkas püspök urak tiszteletére. Megünnepeltük közösen Kisjenő első írásos említésének 800. évfordulóját és dr. Boros Béla érsek születésének 100. évfordulóját.
Ft. Pántya Elemér plébános úr 2008-ban megkapta az Arad Megyei RMPSZ Márki Sándor-díját. 2011-ben Kisjenő város díszpolgárává avatták a városnapok alkalmával.
Szolgálata idején, idén készült el a kisjenői katolikus templom belső felújítása. Munkásságának megkoronázása, a templom mennyezetét borító nyolc freskó, amelyeket mindenki megcsodálhat. Nyolc magyar szentet és boldogot láthatunk a mennyezeten: Szent István királyt, Imre herceget, Szent Piroskát (Szent László király lánya), Szent Erzsébetet (II. András lánya), Boldog Bogdánfi Szilárdot (püspök, vértanú, 2010. október 30-án avatták boldoggá, a nagyváradi székesegyházban), Szent Margitot (IV. Béla király lánya, Szent Erzsébet testvére), Szent László királyunkat és Boldog Gizellát (Szent István felesége).
Kisjenő-Erdőhegy lakossága köszönettel és hálával gondol az együtt megélt évekre, kívánjuk, hogy új plébániáján szeretet és megbecsülés övezze, valamint sok erőt a további munkához.
Sime Judit
Nyugati Jelen (Arad)
2013. július 17.
Borbély Zsolt Attila: a magyar ügy nem pártpolitikai kérdés
Július 20-án, szombaton Románia több településén tüntetést szervez a román kormány régió-átalakítási terve ellen az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács.
A megmozduláshoz a két alakulat Arad megyei szervezetei is csatlakoznak: az arad-gáji római katolikus templomkertben a 19 órai szentmisét követően Szent Gizella szobránál tartanak csendes tiltakozást, amelyre a szervezők felekezettől és pártpolitikai hovatartozástól minden magyart és a magyar érdekekkel egyetértő embert várnak.
aradihirek.ro
Erdély.ma
Július 20-án, szombaton Románia több településén tüntetést szervez a román kormány régió-átalakítási terve ellen az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács.
A megmozduláshoz a két alakulat Arad megyei szervezetei is csatlakoznak: az arad-gáji római katolikus templomkertben a 19 órai szentmisét követően Szent Gizella szobránál tartanak csendes tiltakozást, amelyre a szervezők felekezettől és pártpolitikai hovatartozástól minden magyart és a magyar érdekekkel egyetértő embert várnak.
aradihirek.ro
Erdély.ma
2014. május 10.
Az arad-gáji katolikus templomban
Gizelláért elkezdődött a 48 órás felolvasás
Amint azt előzetesen hírül adtuk, péntek 12 órától vasárnap 12 óráig maratoni felolvasást szerveznek az arad-gáji, Boldog Gizella nevére felszentelt katolikus templomban, ahol felolvassák Kovácsné Faltin Erzsébet, a Királyné című monumentális művét. Nos, pénteken a helybeli templomban 11 órától megtartott szentmise végén ft. Sándor Tivadar plébános köszöntet mondott Brittich Erzsébet képzőművésznek a Gizella-szobor elkészítéséért, dr. Faltin Erzsébetnek A királyné című könyvnek a megírásáért. A jelen lévő Bognár Levente RMDSZ-megyei elnöknek, aradi alpolgármesternek a templom támogatása ügyében folyamatosan kifejtett munkájáért, a Simon családnak a templomot, illetve Boldog Gizellának a szentté nyilvánítását népszerűsítő szórólapoknak az elkészítéséért, mindazoknak, akik a maratoni felolvasásban részt vesznek, illetve bármit is tettek Boldog Gizella szentté avatásának az érdekében. A továbbiakban felkérte a szerzőt, dr. Faltin Erzsébetet könyvének a bemutatására, aki nagy megtiszteltetésnek érzete a meghívást, a maratoni felolvasásban való részvételt. Miután a monumentális munka elkészítésének a motivációiról, illetve körülményeiről beszélt, maga kezdte el a 48 órás felolvasást, amiben követték mezőhegyesi kolléganői, majd Bognár Levente alpolgármester, illetve a névsorra feliratkozott, közel 100 személy, akik negyedóránként váltva egymást, az írás megjelenésekor is – némelyek többször is – folyamatosan olvasnak, a vasárnap 12 órakor kezdődő templombúcsúi szentmiséig.
Balta János
Kovácsné dr. Faltin Erzsébet Mezőhegyes polgármestere. Történelmi regénye 2008-ban jelent meg
Elisabeth Faltin: Királyné - a német Novum Verlag adta ki. Nyugati Jelen (Arad)
Gizelláért elkezdődött a 48 órás felolvasás
Amint azt előzetesen hírül adtuk, péntek 12 órától vasárnap 12 óráig maratoni felolvasást szerveznek az arad-gáji, Boldog Gizella nevére felszentelt katolikus templomban, ahol felolvassák Kovácsné Faltin Erzsébet, a Királyné című monumentális művét. Nos, pénteken a helybeli templomban 11 órától megtartott szentmise végén ft. Sándor Tivadar plébános köszöntet mondott Brittich Erzsébet képzőművésznek a Gizella-szobor elkészítéséért, dr. Faltin Erzsébetnek A királyné című könyvnek a megírásáért. A jelen lévő Bognár Levente RMDSZ-megyei elnöknek, aradi alpolgármesternek a templom támogatása ügyében folyamatosan kifejtett munkájáért, a Simon családnak a templomot, illetve Boldog Gizellának a szentté nyilvánítását népszerűsítő szórólapoknak az elkészítéséért, mindazoknak, akik a maratoni felolvasásban részt vesznek, illetve bármit is tettek Boldog Gizella szentté avatásának az érdekében. A továbbiakban felkérte a szerzőt, dr. Faltin Erzsébetet könyvének a bemutatására, aki nagy megtiszteltetésnek érzete a meghívást, a maratoni felolvasásban való részvételt. Miután a monumentális munka elkészítésének a motivációiról, illetve körülményeiről beszélt, maga kezdte el a 48 órás felolvasást, amiben követték mezőhegyesi kolléganői, majd Bognár Levente alpolgármester, illetve a névsorra feliratkozott, közel 100 személy, akik negyedóránként váltva egymást, az írás megjelenésekor is – némelyek többször is – folyamatosan olvasnak, a vasárnap 12 órakor kezdődő templombúcsúi szentmiséig.
Balta János
Kovácsné dr. Faltin Erzsébet Mezőhegyes polgármestere. Történelmi regénye 2008-ban jelent meg
Elisabeth Faltin: Királyné - a német Novum Verlag adta ki. Nyugati Jelen (Arad)
2015. augusztus 15.
Az államalapító Szent István
Minden év augusztus 15-én (Nagyboldogasszony napján) és augusztus 20-án (Szent István ünnepén) tisztelettel emlékezünk, lélekben feltöltődünk és megerősödünk. Az István által alapított királyság a középkor egyik legjelentősebb országaként vonult be Európa történelmébe. Egy 12. századi német krónikás, Freisingi Ottó püspök az Árpád-házi királyok hatalmát korlátlannak nevezi, mert mindenki engedelmeskedik a királynak.
Az államszervező István királyt méltán tartjuk a magyar történelem legnagyobb személyiségének. Neki köszönhetjük, hogy a világ legcsodálatosabb nyelvét, a magyart beszéljük. Neki köszönhető, hogy népünk ezer éven át – Kelet és Nyugat között – dicső történelmet és kultúrát teremtett. A magyarság évszázadokon keresztül nemcsak a történeti Magyarországot, hanem a keresztény Európát is védte.
István kultusza és tisztelete soha nem halványult el. Bár országát – a magyar történelem színterét, a magyar nemzet történelmi hazáját – a magyarságra kényszerített trianoni békediktátum (1920) feldarabolta, ma is szülőhaza. Ma is egységes, mert minden magyarul érző és gondolkodó ember, aki kiejti a Magyarország nevet, a történeti országra gondol. Népünket is felszabdalták, de a lelki egység szilárd, mert az a nagy király teremtette alapokon nyugszik. Annak ellenére, hogy Szent István földjén ma másodrendű állampolgárként kezelnek, felszámolásunkra törnek, megaláznak, büszkék vagyunk arra, hogy magyarnak születtünk. Bízunk abban, hogy utódaink még hosszú évszázadokon keresztül is emlékezni fognak István királyra, az államalapítóra. Születése, megkeresztelése, házassága
István Esztergom várában született, pogány neve Vajk. Megkeresztelésére 972-ben került sor, amikor édesapja, Géza nagyfejedelem hittérítő papokat kért Nagy Ottó német-római császártól. A magyar állam megszervezését Géza alapozta, és fia, István király teremtette meg. Felismerték, hogy a magyar nép kereszténységre térése, a magyar állam megszervezése halaszthatatlan. István herceg királyhoz illő nevelésben részesül és katolikus hitben nő fel. Szorgalmasan tanulja a latin nyelvet, melyen ír és olvas. Részt vesz a vadászatokon. Géza a serdülőkorú herceget még életében trónörökösének nevezi ki.
István házassága Gizellával, Civakodó Henrik bajor herceg leányával, III. Ottó, a Német-római Birodalom császára közeli rokonával mind német, mind magyar szempontból politikai, dinasztikus jellegű. A bajorok a magyarok megkeresztelését remélik, míg azok a diplomáciai kapcsolatok rendezését. Mindkét fél a jószomszédságra és békére törekszik. A fiatal fejedelmi pár a dukátus (hercegség) központjában, Nyitrán telepedik le. Gizella kíséretében a dunai hajókon Regensburgból nagyszámú német világi pap, szerzetes és katona érkezik, akik hozzájárulnak a keresztény magyar királyság megszervezéséhez.
A fejedelemségért folyó harc
István – apja minden előrelátó óvintézkedése ellenére – már uralkodása kezdetén kénytelen fegyverrel a kézben harcolni a fejedelemségért és leszámolni rokonával, a trónkövetelő Koppány vezérrel. Amikor Géza nagyfejedelem 997-ben távozik az élők sorából, István mellett egy jól szervezett, részben páncélos – nagyszámú német (sváb és bajor) lovag –, egy besenyő csapattest és magyar csapat áll készen arra, hogy szükség esetén a kijelölt trónörököst támogassa. A hadsereg parancsnoka a német Vecellin, a testőrség vezetői Hont és Pázmán német lovagok. E jól szervezett hadseregre szükség volt, mert a keresztény apa-fiú elsőszülöttségi jog ütközik az ősi magyar pogány szokásjoggal, amely szerint a trónörökös mindig az Árpád nemzetség legidősebb tagja. Koppány vezér e minőségben tart igényt a nagyfejedelemség fölötti hatalomra. A veszprémi csatában a keresztény hadak győzedelmeskednek. E csata nemcsak István és Koppány közti harc, hanem a keresztény világnézet és az ősi pogány hagyományok közti küzdelem is. Utólag könnyű okoskodni, de az adott történelmi helyzetben István államszervező munkája és a kereszténység felvétele történelmi szükségesség. A pogányságnak nevezett ősi hagyományok védelmezői kiszorulnak a hatalomból. Koppány vezér holttestét négyfelé darabolják és kitűzik Győr, Esztergom, Veszprém és Gyulafehérvár kapujára. Ez utóbbi Prokuj gyula (fejedelem) székhelye. István e kegyetlennek tűnő eljárással arra figyelmeztet, hogy mindenkitől, még a közeli rokonaitól is engedelmességet követel.
Az első magyar király
István nagyfejedelem a belső ellenállás leverése után erősíteni kívánja a magyar törzsek fölötti egyeduralmát. Rómába küldi Asztrik apátot, hogy II. Szilveszter pápától koronát, keresztet és apostoli áldást kérjen. A koronaküldést alapos diplomáciai tárgyalás előzi meg. E gesztussal a pápa és a császár elismeri István sikereit a kereszténység védelmében folytatott harcban. Theotmár merseburgi püspök lejegyzi, hogy a pápa III. Ottó császár „biztatására” küldi a koronát. Istvánt Esztergomban koronázzák meg, ünnepélyes ceremóniával emelik királyi rangra. Az eseményre 1000 karácsonyán, december 25-én, más forrás szerint 1001. január elsején kerül sor. István parancsára a koronázási jelvényeket a székesfehérvári bazilikában őrzik. Megkoronázása a következő magyar királyok számára a koronázási ceremónia megszervezésének mintájául is szolgál. A koronázás csak akkor jogérvényes, ha azt a mindenkori esztergomi érsek celebrálja. István királlyá koronázása a magyar állam születésének időpontja is. Ettől kezdve a magyar király az összes magyar teljhatalmú uralkodója, egy személyben király és pap. Ez azt jelenti, hogy nincs alárendelve a pápának és a német-római császárnak. Saját belátása szerint dönt az állam és az egyház szervezésében. Saját elképzelései szerint szervezi a közigazgatást, szedhet adót, verethet pénzt, adhat ki törvényeket.
Országegyesítés A magyar törzsfők az Árpád vezette honfoglalástól (895) kezdve még sokáig megtartják az országaik fölötti hatalmat. A magyar nyelv őrzi a hetedhét országon át kifejezést, annak a kornak az emlékét, amikor még hét magyar fejedelem birtokolta a Kárpát-medencét. Az államegyesítés során István a békés eszközök mellett kénytelen igénybe venni a hadsereget is. A magyar fejedelmek számára egyértelmű figyelmeztetésként hat Koppány leverése és István megkoronázása. A nagyfejedelem mindkét alkalommal jelzi, hogy az összes magyar királya kíván lenni, aki alattvalóitól megköveteli a keresztény vallásra való áttérést és államszervező munkájának elfogadását, támogatását.
Ha a törzsi fejedelmek hűségesküt tesznek, megtarthatják törzsi birtokaik egyharmadát. A törzsi birtokok kétharmad része mint királyi birtok az államszervezés anyagi alapját biztosítja. Mindazokat, akik ellenállnak, fegyverrel kényszeríti meghódolásra. Így jár el Erdélyben Prokuj gyulával és a vele szövetséges, alárendelt Keán bolgár-szláv eredetű magyar előkelővel. Délvidék nagy hatalmú fejedelme, Ajtony vezér is Keánhoz hasonlóan csatában veszti életét. István király a kavarok (kabarok) urát, fejedelmét, Aba Sámuelt dinasztikus házassággal láncolja magához. Hasonlóképp a magyar királyság hatalmát szolgálja az is, amikor 1009-ben egyik húgát Velence uralkodójához, Orseolo Ottóhoz adja feleségül. E házasság révén javul a magyar állam Bizánccal való kapcsolata, mivel Velence a Bizánci Birodalom vazallusa. A két nagyhatalom közti politikai szövetséget István tovább erősíti azáltal, hogy 1018 körül Imre herceget egy bizánci hercegnővel házasítja össze.
Imre herceg és az Intelmek
István Ottó fiát jelöli trónörökösnek, ezért Imre herceget vallásos nevelésben részesíti. Nevelői közt találjuk édesanyját, Gizella királynét, édesapját, István királyt és Gellért püspököt. Ottó korai halála után Imre herceg elméleti oktatását kiegészítik kormányzási és politikai ismeretekkel. Tanul lovagolni és fegyverrel bánni. Részt vesz a vadászatokon. 1030-ban hadvezérként személyesen vezeti a bihari dukátus hadseregét és a nyugati határszél páncélosseregeit is.
Imre nagyszerű nevelését szemlélteti a számára összeállított Intelmek. E könyvecske műfajilag erkölcstanító királytükör. Célja bemutatni a jó királyt és kormányzást. Összeállítója István király, lejegyzője pedig egy királyi udvarban élő tudós pap. A helyes kormányzás alapelvei – a tízparancsolat mintájára – tíz fejezetbe tömörítve ismerhetők meg. A király arra inti fiát, hogy tartsa tiszteletben az egyházat, a papságot, a főembereket, a vitézi rendet, a királyi tanácsot. Kiemeli, hogy az igaz ítélet és a türelem gyakorlása alapján „a türelmes királyok királykodnak, a türelmetlenek pedig zsarnokoskodnak”. Fontosnak tartja az idegenek befogadását és támogatását, mert „az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő”.
Imre herceg egy vadászat alkalmával, 1031. szeptember 2-án hunyt el. Szent László király idejében Imre herceget, István királyt és Gellért püspököt egyszerre avatják szentté.
István, a szent
István király Nagyboldogasszony napján, 1038. augusztus 15-én hunyt el, miután halálos ágyán felajánlotta országát Szűz Máriának. A Nagy Legenda írja, hogy a király „imáiban magát és királyságát a mindenkoron Szűz Istenanya, Mária oltalmába helyezte”. Magyarországot ezért nevezik még Mária országának is. Mária a magyar nép égi oltalmazója. Égi patrónusának a magyarság minden év augusztus 15-én tisztelettel adózik.
István temetésére Székesfehérváron kerül sor a Boldogasszony tiszteletére szentelt bazilikában. Három éven keresztül gyászolják. Mivel sírja közelében több csoda történt, többen meggyógyulnak, István király szentként való tisztelete már ekkor elkezdődik.
Az erőskezű és határozott István király halála utáni évtizedekben két pogánylázadás tört ki. Az 1061-es alkalmával a vandál pusztításoktól tartva a székesfehérvári egyház kanonokjai kiemelik István mumifikálódott testét a koporsójából és elrejtik a bazilika alatti kriptába. Ez alkalommal egy Merkur nevű szerzetes leválasztja István kardforgató, igazságosztó jobb karját a testéről. A Szent Jobbot egy Berettyó folyó melletti családi monostorba helyezi el. A Szent Jobbra Szent László király egyik országjárása idején talál rá, és egy kőmonostorba, a szentjobbi apátságba helyezteti el. Szent László király 1083. augusztus 15-én István király szentté avatásának tiszteletére országgyűlést hirdet. A ceremónia megtartását azonban váratlan esemény akadályozza. A kripta bejáratát súlyos kőlap zárja el, amely csak akkor mozdítható, amikor – egy Caritas nevű apáca tanácsára – László király szabadon engedi a visegrádi várba zárt Salamon királyt. Ezt a kortársak úgy értelmezik, hogy Szent István király még holtában is a megbocsátásra buzdít. István földi maradványait a „legtisztább gyolcsba” göngyölik, majd ezüstládában Szűz Mária oltárára emelik. István király szentté avatására 1083. augusztus 20-án VII. Gergely pápa írásbeli engedélyével és a pápai legátus jelenlétében kerül sor. Mivel kultusza Európában is elterjedt, Buda várának visszafoglalása tiszteletére 1686-ban XI. Ince pápa az egyetemes egyház nevében is szentté avatja.
Kádár Gyula
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Minden év augusztus 15-én (Nagyboldogasszony napján) és augusztus 20-án (Szent István ünnepén) tisztelettel emlékezünk, lélekben feltöltődünk és megerősödünk. Az István által alapított királyság a középkor egyik legjelentősebb országaként vonult be Európa történelmébe. Egy 12. századi német krónikás, Freisingi Ottó püspök az Árpád-házi királyok hatalmát korlátlannak nevezi, mert mindenki engedelmeskedik a királynak.
Az államszervező István királyt méltán tartjuk a magyar történelem legnagyobb személyiségének. Neki köszönhetjük, hogy a világ legcsodálatosabb nyelvét, a magyart beszéljük. Neki köszönhető, hogy népünk ezer éven át – Kelet és Nyugat között – dicső történelmet és kultúrát teremtett. A magyarság évszázadokon keresztül nemcsak a történeti Magyarországot, hanem a keresztény Európát is védte.
István kultusza és tisztelete soha nem halványult el. Bár országát – a magyar történelem színterét, a magyar nemzet történelmi hazáját – a magyarságra kényszerített trianoni békediktátum (1920) feldarabolta, ma is szülőhaza. Ma is egységes, mert minden magyarul érző és gondolkodó ember, aki kiejti a Magyarország nevet, a történeti országra gondol. Népünket is felszabdalták, de a lelki egység szilárd, mert az a nagy király teremtette alapokon nyugszik. Annak ellenére, hogy Szent István földjén ma másodrendű állampolgárként kezelnek, felszámolásunkra törnek, megaláznak, büszkék vagyunk arra, hogy magyarnak születtünk. Bízunk abban, hogy utódaink még hosszú évszázadokon keresztül is emlékezni fognak István királyra, az államalapítóra. Születése, megkeresztelése, házassága
István Esztergom várában született, pogány neve Vajk. Megkeresztelésére 972-ben került sor, amikor édesapja, Géza nagyfejedelem hittérítő papokat kért Nagy Ottó német-római császártól. A magyar állam megszervezését Géza alapozta, és fia, István király teremtette meg. Felismerték, hogy a magyar nép kereszténységre térése, a magyar állam megszervezése halaszthatatlan. István herceg királyhoz illő nevelésben részesül és katolikus hitben nő fel. Szorgalmasan tanulja a latin nyelvet, melyen ír és olvas. Részt vesz a vadászatokon. Géza a serdülőkorú herceget még életében trónörökösének nevezi ki.
István házassága Gizellával, Civakodó Henrik bajor herceg leányával, III. Ottó, a Német-római Birodalom császára közeli rokonával mind német, mind magyar szempontból politikai, dinasztikus jellegű. A bajorok a magyarok megkeresztelését remélik, míg azok a diplomáciai kapcsolatok rendezését. Mindkét fél a jószomszédságra és békére törekszik. A fiatal fejedelmi pár a dukátus (hercegség) központjában, Nyitrán telepedik le. Gizella kíséretében a dunai hajókon Regensburgból nagyszámú német világi pap, szerzetes és katona érkezik, akik hozzájárulnak a keresztény magyar királyság megszervezéséhez.
A fejedelemségért folyó harc
István – apja minden előrelátó óvintézkedése ellenére – már uralkodása kezdetén kénytelen fegyverrel a kézben harcolni a fejedelemségért és leszámolni rokonával, a trónkövetelő Koppány vezérrel. Amikor Géza nagyfejedelem 997-ben távozik az élők sorából, István mellett egy jól szervezett, részben páncélos – nagyszámú német (sváb és bajor) lovag –, egy besenyő csapattest és magyar csapat áll készen arra, hogy szükség esetén a kijelölt trónörököst támogassa. A hadsereg parancsnoka a német Vecellin, a testőrség vezetői Hont és Pázmán német lovagok. E jól szervezett hadseregre szükség volt, mert a keresztény apa-fiú elsőszülöttségi jog ütközik az ősi magyar pogány szokásjoggal, amely szerint a trónörökös mindig az Árpád nemzetség legidősebb tagja. Koppány vezér e minőségben tart igényt a nagyfejedelemség fölötti hatalomra. A veszprémi csatában a keresztény hadak győzedelmeskednek. E csata nemcsak István és Koppány közti harc, hanem a keresztény világnézet és az ősi pogány hagyományok közti küzdelem is. Utólag könnyű okoskodni, de az adott történelmi helyzetben István államszervező munkája és a kereszténység felvétele történelmi szükségesség. A pogányságnak nevezett ősi hagyományok védelmezői kiszorulnak a hatalomból. Koppány vezér holttestét négyfelé darabolják és kitűzik Győr, Esztergom, Veszprém és Gyulafehérvár kapujára. Ez utóbbi Prokuj gyula (fejedelem) székhelye. István e kegyetlennek tűnő eljárással arra figyelmeztet, hogy mindenkitől, még a közeli rokonaitól is engedelmességet követel.
Az első magyar király
István nagyfejedelem a belső ellenállás leverése után erősíteni kívánja a magyar törzsek fölötti egyeduralmát. Rómába küldi Asztrik apátot, hogy II. Szilveszter pápától koronát, keresztet és apostoli áldást kérjen. A koronaküldést alapos diplomáciai tárgyalás előzi meg. E gesztussal a pápa és a császár elismeri István sikereit a kereszténység védelmében folytatott harcban. Theotmár merseburgi püspök lejegyzi, hogy a pápa III. Ottó császár „biztatására” küldi a koronát. Istvánt Esztergomban koronázzák meg, ünnepélyes ceremóniával emelik királyi rangra. Az eseményre 1000 karácsonyán, december 25-én, más forrás szerint 1001. január elsején kerül sor. István parancsára a koronázási jelvényeket a székesfehérvári bazilikában őrzik. Megkoronázása a következő magyar királyok számára a koronázási ceremónia megszervezésének mintájául is szolgál. A koronázás csak akkor jogérvényes, ha azt a mindenkori esztergomi érsek celebrálja. István királlyá koronázása a magyar állam születésének időpontja is. Ettől kezdve a magyar király az összes magyar teljhatalmú uralkodója, egy személyben király és pap. Ez azt jelenti, hogy nincs alárendelve a pápának és a német-római császárnak. Saját belátása szerint dönt az állam és az egyház szervezésében. Saját elképzelései szerint szervezi a közigazgatást, szedhet adót, verethet pénzt, adhat ki törvényeket.
Országegyesítés A magyar törzsfők az Árpád vezette honfoglalástól (895) kezdve még sokáig megtartják az országaik fölötti hatalmat. A magyar nyelv őrzi a hetedhét országon át kifejezést, annak a kornak az emlékét, amikor még hét magyar fejedelem birtokolta a Kárpát-medencét. Az államegyesítés során István a békés eszközök mellett kénytelen igénybe venni a hadsereget is. A magyar fejedelmek számára egyértelmű figyelmeztetésként hat Koppány leverése és István megkoronázása. A nagyfejedelem mindkét alkalommal jelzi, hogy az összes magyar királya kíván lenni, aki alattvalóitól megköveteli a keresztény vallásra való áttérést és államszervező munkájának elfogadását, támogatását.
Ha a törzsi fejedelmek hűségesküt tesznek, megtarthatják törzsi birtokaik egyharmadát. A törzsi birtokok kétharmad része mint királyi birtok az államszervezés anyagi alapját biztosítja. Mindazokat, akik ellenállnak, fegyverrel kényszeríti meghódolásra. Így jár el Erdélyben Prokuj gyulával és a vele szövetséges, alárendelt Keán bolgár-szláv eredetű magyar előkelővel. Délvidék nagy hatalmú fejedelme, Ajtony vezér is Keánhoz hasonlóan csatában veszti életét. István király a kavarok (kabarok) urát, fejedelmét, Aba Sámuelt dinasztikus házassággal láncolja magához. Hasonlóképp a magyar királyság hatalmát szolgálja az is, amikor 1009-ben egyik húgát Velence uralkodójához, Orseolo Ottóhoz adja feleségül. E házasság révén javul a magyar állam Bizánccal való kapcsolata, mivel Velence a Bizánci Birodalom vazallusa. A két nagyhatalom közti politikai szövetséget István tovább erősíti azáltal, hogy 1018 körül Imre herceget egy bizánci hercegnővel házasítja össze.
Imre herceg és az Intelmek
István Ottó fiát jelöli trónörökösnek, ezért Imre herceget vallásos nevelésben részesíti. Nevelői közt találjuk édesanyját, Gizella királynét, édesapját, István királyt és Gellért püspököt. Ottó korai halála után Imre herceg elméleti oktatását kiegészítik kormányzási és politikai ismeretekkel. Tanul lovagolni és fegyverrel bánni. Részt vesz a vadászatokon. 1030-ban hadvezérként személyesen vezeti a bihari dukátus hadseregét és a nyugati határszél páncélosseregeit is.
Imre nagyszerű nevelését szemlélteti a számára összeállított Intelmek. E könyvecske műfajilag erkölcstanító királytükör. Célja bemutatni a jó királyt és kormányzást. Összeállítója István király, lejegyzője pedig egy királyi udvarban élő tudós pap. A helyes kormányzás alapelvei – a tízparancsolat mintájára – tíz fejezetbe tömörítve ismerhetők meg. A király arra inti fiát, hogy tartsa tiszteletben az egyházat, a papságot, a főembereket, a vitézi rendet, a királyi tanácsot. Kiemeli, hogy az igaz ítélet és a türelem gyakorlása alapján „a türelmes királyok királykodnak, a türelmetlenek pedig zsarnokoskodnak”. Fontosnak tartja az idegenek befogadását és támogatását, mert „az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő”.
Imre herceg egy vadászat alkalmával, 1031. szeptember 2-án hunyt el. Szent László király idejében Imre herceget, István királyt és Gellért püspököt egyszerre avatják szentté.
István, a szent
István király Nagyboldogasszony napján, 1038. augusztus 15-én hunyt el, miután halálos ágyán felajánlotta országát Szűz Máriának. A Nagy Legenda írja, hogy a király „imáiban magát és királyságát a mindenkoron Szűz Istenanya, Mária oltalmába helyezte”. Magyarországot ezért nevezik még Mária országának is. Mária a magyar nép égi oltalmazója. Égi patrónusának a magyarság minden év augusztus 15-én tisztelettel adózik.
István temetésére Székesfehérváron kerül sor a Boldogasszony tiszteletére szentelt bazilikában. Három éven keresztül gyászolják. Mivel sírja közelében több csoda történt, többen meggyógyulnak, István király szentként való tisztelete már ekkor elkezdődik.
Az erőskezű és határozott István király halála utáni évtizedekben két pogánylázadás tört ki. Az 1061-es alkalmával a vandál pusztításoktól tartva a székesfehérvári egyház kanonokjai kiemelik István mumifikálódott testét a koporsójából és elrejtik a bazilika alatti kriptába. Ez alkalommal egy Merkur nevű szerzetes leválasztja István kardforgató, igazságosztó jobb karját a testéről. A Szent Jobbot egy Berettyó folyó melletti családi monostorba helyezi el. A Szent Jobbra Szent László király egyik országjárása idején talál rá, és egy kőmonostorba, a szentjobbi apátságba helyezteti el. Szent László király 1083. augusztus 15-én István király szentté avatásának tiszteletére országgyűlést hirdet. A ceremónia megtartását azonban váratlan esemény akadályozza. A kripta bejáratát súlyos kőlap zárja el, amely csak akkor mozdítható, amikor – egy Caritas nevű apáca tanácsára – László király szabadon engedi a visegrádi várba zárt Salamon királyt. Ezt a kortársak úgy értelmezik, hogy Szent István király még holtában is a megbocsátásra buzdít. István földi maradványait a „legtisztább gyolcsba” göngyölik, majd ezüstládában Szűz Mária oltárára emelik. István király szentté avatására 1083. augusztus 20-án VII. Gergely pápa írásbeli engedélyével és a pápai legátus jelenlétében kerül sor. Mivel kultusza Európában is elterjedt, Buda várának visszafoglalása tiszteletére 1686-ban XI. Ince pápa az egyetemes egyház nevében is szentté avatja.
Kádár Gyula
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. augusztus 27.
A fel nem adható város
Több mint 500 programpont, a város főterét zsúfolásig megtöltő több tízezres közönség Koncz Zsuzsával és meghívottjaival együtt énekelte a közkedvelt slágereket. A 6. Kolozsvári Magyar Napokon különös hangsúlyt fektettek a Kárpátalján élő magyarság megsegítésére, s az egész héten át tartó adománygyűjtésen túl tematikus előadásokat is szerveztek e kérdéskörben.
A Kolozsvári Magyar Napok hatodik kiadásán 2–0-ás vereséget szenvedett az időjárás a közönségtől – a hét első pár napjában kitartó esőt péntekre intenzív részvétellel sikerült legyőzni, s az esőben összekovácsolódott magyarnapozók a visszatérő késő nyári melegben ellepték Kolozsvár szimbolikus tereit, a Farkas és a Fogoly utcát, valamint a Főteret. Szombat-vasárnap már egy tűt sem lehetett leejteni az Egyetem és Farkas utcai lacikonyhásoknál, vásárosoknál, úgy tűnik, a nagyérdeműt a már megszokott csillagászati árak sem tántoríthatják el. A záró pillanatokra, valamint az azt követő Koncz Zsuzsa-koncertre és tűzi játékra már 35 ezren voltak kíváncsiak, a nosztalgiázó, a régi slágereket éneklő közönség megtöltötte a Főtér körüli utcákat is – és mint a koncerten kiderült, nem csak a közönség számára volt emlékezetes a zárókoncert, Tolcsvay László 1979-ben zenélt utoljára Kolozsváron.
Mesélnek a kövek
Az idei programkínálat igencsak bővelkedett felemelő pillanatokban, elég, ha csak a felújított Farkas utcai református templom átadására gondolunk. Aki azonban lemaradt a vasárnapi istentiszteletről, a magyar napok ideje alatt bejárhatta a gótikus katedrálist, megcsodálhatta a közönség előtt korábban zárva tartott kerengőt, orgonakoncerteket hallgathatott esténként a felújított orgonán. És nem a református templom volt az egyetlen szakrális hely, amelyet megnyitottak a nagyközönség előtt – felmászhattunk a Szent Mihály-templom tornyába, bejárhattuk a ferences kolostort, megnézni, hol is lakott több ízben is Mátyás király és Gizella királynő, román és magyar nyelvű séta keretében sétálhattunk a Házsongárdi temető síremlékei között. S aki esetleg Kolozsvár történelmi múltjára volt kíváncsi, bő másfél órás előadást hallgathatott a központban ácsorogva Asztalos Lajos történésztől a Főtért körülölelő épületekről, vagy nyakába véve a várost, Egyed Emese és Gaal György segédletével felkereshette a hajdani kolozsvári írók, költők szülőházait.
A bőség zavara
Az Erdély egyik legnagyobb közösségi megmozdulásának tartott fesztivál programsorozatából válogatóknak nem volt könnyű dolguk – egyazon időben számtalan izgalmas irodalmi, színház- és kultúrtörténeti, zenei, filmes és egyéb előadásokból, kerekasztal-beszélgetésekből kényszerült választani, s nem egy esetben – például Romsics Ignác Horthy-előadásán vagy a bolíviai börtönből szabaduló Tóásó Előddel való beszélgetésen – nem ártott legalább negyedórával korábban érkezni, csilláron is lógott ugyanis a nagyérdemű. De hasonlóképpen zsúfolásig megtelt a Bulgakov kávéház terasza Az erdélyi főúri konyha titkai. Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola receptkönyve új kiadásának bemutatóján – még ha a beszélgetést nem is annyira a receptek, hanem Szilvássy Carola hajdan mindenkit lenyűgöző alakja uralta.
A magyar színházban tartott rendezvényekről – az Állami Népi Együttesről, a Virtuózok előadásáról – is sokan lemaradtak, kiszorultak. Szintúgy sokan vállalták volna a borítékolható vereséget, csak hogy sakkozhassanak Polgár Judittal, s akiknek sikerült, büszkén osztották meg a vereségükről készült képeket a különböző közösségi oldalakon, amelyek szintén magyar naposra vették a felületet, mondhatni a cybercsapból is magyar napok folyt.
A zsúfolásig megtelt termeket elnézve a szervezők akár hálát is mondhatnak az esős időnek. „Bírjátok még?” – kérdezte a főszervező Gergely Balázs a zárógálán, fáradtság és energia tekintetében elismerve vereségét a közönséggel szemben, megköszönve egyúttal kicsiknek és nagyoknak az egész heti aktív részvételt, kitartást.
Gyerekekre hangolva
S a téren lévő, cédulával – névvel, szülők telefonszámával – a nyakukban nyargalászó gyerekek sokaságát elnézve biztosított is a KMN jövőbéli közönsége, akik a Fogoly utcai középkori játékok, kézműves mesterségek mellett kipróbálhatták a középkori kalodatípusokat, szégyenketreceket is – s bár némelyikükből még ki tudott bújni a gyerek, a kalodaőr megnyugtatott: vannak méretre szabott változatai is, szívesen bevállalja a gyerekfelügyeletet fél órára, csak akkor engedi ki, ha valami szép, napcsalogató nótát elénekel. A Süss fel napra elő is bújik az augusztus végi nap, fogdából ki, mehetünk a református templom melletti romkertbe, amelyet szintén a gyerekek vehették birtokukba, a kolozsvári magyar rendezvényeken aktív szerepet vállaló Életfa Családsegítő Egyesület szervezésében a hét második felétől kézműves-foglalkozásokkal várták az apróságokat. Nyakig agyagosak lehettünk a visszatérő vendégnek számító Dáné Sándorral, a szintén állandó vendég Szalma Zsolttal üvegvarázslatokat lehetett fújni, ha volt türelme a gyereknek kiállni a hosszú sorokat. (Többnyire nem volt.) A romkert végében a BBTE Fizika Karán működő EmpirX Egyesület várta a jövő fizikusait, s kísérleteiket látva újra meggyőződtem: fizikusnak kellett volna lennem, hiszen az egyszerűnek tűnő kísérletek elbűvölték a kíváncsi gyerekeket, tudatlan felnőtteket egyaránt.
Arcot kapott intézmények
Miközben Koncz Zsuzsára várakoztunk a téren, megosztva egymással egész heti koncertélményeket, előadásokat, benyomásainkat, azon gondolkodtam, lehet-e még fokozni a magyar napok koncertkínálatát, az amúgy is emelkedett hangulatot. Mert a magyar napok, s azt hiszem, ezzel nem vagyok egyedül, nem csak és nem elsősorban a színes programkínálatot jelenti. Van valami felemelő ugyanis abban, ahogy Kolozsvár központjában sétálva többnyire csak magyar szót hallunk, hogy a bölcsészkar épületében több mint kétszáz véndiák énekli a Gaudeamus igiturt, hogy kollégának szólít az ’56-ban még a Bolyai Egyetemen végzett véndiák. Hogy a Lajkó Félix-koncerten Kanadába szakadt román turista arról érdeklődik, mióta szervezik az Enescu-fesztivált Kolozsváron, s örömmel nyugtázni csodálkozó tekintetét, amikor meghallja, a teret betöltő sokadalom kivétel nélkül a magyar napokra sereglett össze.
S ha így nézzük, szimbolikus töltetű maga a programsorozat is – Pozsonytól Szabadkáig, Békéscsabától Miskolcig, Csíkszeredától Budapestig mindenki itt van, aki számít. Legalábbis ami például az irodalmi folyóiratokat illeti, de nem csak, hiszen 11 ország 16 nemzeti és regionális kisebbséget képviselő néptáncegyüttese vett részt a 17. Szent István-napi Néptánctalálkozón, de itt voltak sokan szerte a nagyvilágból, akik valaha is kolozsvárinak érezték magukat, akiknek fontos volt a város. Arcot kapnak Kolozsvár különböző intézményei is, jó részük képviselteti magát rendezvényekkel, programokkal – s ekkor értettem meg Kató Bélának, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének a hálaadó istentiszteleten mondott szavait: Kolozsvárnak fontosak az intézményei, általuk érezheti magát otthon és otthonosan az ide jövő egyetemista.
Kolozsvár 700
„Isten hozott Kolozs megyében, drága magyarok!” – mondja a rövidre szabott zárógálán Mihai Seplecan, a Kolozs megyei tanácselnök. Minden bizonnyal az ide látogató magyarországi turistákra gondol – nyugtázza szomszédom. Gergely Balázs, a KMN főszervezője az, aki töprengésemre – lehet-e fokozni az emelkedett hangulatot? – választ ad, egyben feldobva a labdát Kolozsvár román közönségének is: Kolozsvár jövő év augusztus 19-én ünnepli városi rangra emelésének 700. évfordulóját, és ez jó alkalom arra, hogy 2016-ot Kolozsvár 700 néven kiáltsuk ki a kincses város születési évének. „Ez a dátum világszerte bármely városnak büszkesége lenne. Nincs sok belőlük. De olyan városról nem tudok, amelyik egy ilyen dátumot ne ünnepelne meg méltóképpen. Idén ifjúsági főváros voltunk, 2021-ben, ha minden jól megy, kulturális főváros leszünk, a 2016-os év legyen csak a miénk.”
Demeter Zsuzsa
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Több mint 500 programpont, a város főterét zsúfolásig megtöltő több tízezres közönség Koncz Zsuzsával és meghívottjaival együtt énekelte a közkedvelt slágereket. A 6. Kolozsvári Magyar Napokon különös hangsúlyt fektettek a Kárpátalján élő magyarság megsegítésére, s az egész héten át tartó adománygyűjtésen túl tematikus előadásokat is szerveztek e kérdéskörben.
A Kolozsvári Magyar Napok hatodik kiadásán 2–0-ás vereséget szenvedett az időjárás a közönségtől – a hét első pár napjában kitartó esőt péntekre intenzív részvétellel sikerült legyőzni, s az esőben összekovácsolódott magyarnapozók a visszatérő késő nyári melegben ellepték Kolozsvár szimbolikus tereit, a Farkas és a Fogoly utcát, valamint a Főteret. Szombat-vasárnap már egy tűt sem lehetett leejteni az Egyetem és Farkas utcai lacikonyhásoknál, vásárosoknál, úgy tűnik, a nagyérdeműt a már megszokott csillagászati árak sem tántoríthatják el. A záró pillanatokra, valamint az azt követő Koncz Zsuzsa-koncertre és tűzi játékra már 35 ezren voltak kíváncsiak, a nosztalgiázó, a régi slágereket éneklő közönség megtöltötte a Főtér körüli utcákat is – és mint a koncerten kiderült, nem csak a közönség számára volt emlékezetes a zárókoncert, Tolcsvay László 1979-ben zenélt utoljára Kolozsváron.
Mesélnek a kövek
Az idei programkínálat igencsak bővelkedett felemelő pillanatokban, elég, ha csak a felújított Farkas utcai református templom átadására gondolunk. Aki azonban lemaradt a vasárnapi istentiszteletről, a magyar napok ideje alatt bejárhatta a gótikus katedrálist, megcsodálhatta a közönség előtt korábban zárva tartott kerengőt, orgonakoncerteket hallgathatott esténként a felújított orgonán. És nem a református templom volt az egyetlen szakrális hely, amelyet megnyitottak a nagyközönség előtt – felmászhattunk a Szent Mihály-templom tornyába, bejárhattuk a ferences kolostort, megnézni, hol is lakott több ízben is Mátyás király és Gizella királynő, román és magyar nyelvű séta keretében sétálhattunk a Házsongárdi temető síremlékei között. S aki esetleg Kolozsvár történelmi múltjára volt kíváncsi, bő másfél órás előadást hallgathatott a központban ácsorogva Asztalos Lajos történésztől a Főtért körülölelő épületekről, vagy nyakába véve a várost, Egyed Emese és Gaal György segédletével felkereshette a hajdani kolozsvári írók, költők szülőházait.
A bőség zavara
Az Erdély egyik legnagyobb közösségi megmozdulásának tartott fesztivál programsorozatából válogatóknak nem volt könnyű dolguk – egyazon időben számtalan izgalmas irodalmi, színház- és kultúrtörténeti, zenei, filmes és egyéb előadásokból, kerekasztal-beszélgetésekből kényszerült választani, s nem egy esetben – például Romsics Ignác Horthy-előadásán vagy a bolíviai börtönből szabaduló Tóásó Előddel való beszélgetésen – nem ártott legalább negyedórával korábban érkezni, csilláron is lógott ugyanis a nagyérdemű. De hasonlóképpen zsúfolásig megtelt a Bulgakov kávéház terasza Az erdélyi főúri konyha titkai. Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola receptkönyve új kiadásának bemutatóján – még ha a beszélgetést nem is annyira a receptek, hanem Szilvássy Carola hajdan mindenkit lenyűgöző alakja uralta.
A magyar színházban tartott rendezvényekről – az Állami Népi Együttesről, a Virtuózok előadásáról – is sokan lemaradtak, kiszorultak. Szintúgy sokan vállalták volna a borítékolható vereséget, csak hogy sakkozhassanak Polgár Judittal, s akiknek sikerült, büszkén osztották meg a vereségükről készült képeket a különböző közösségi oldalakon, amelyek szintén magyar naposra vették a felületet, mondhatni a cybercsapból is magyar napok folyt.
A zsúfolásig megtelt termeket elnézve a szervezők akár hálát is mondhatnak az esős időnek. „Bírjátok még?” – kérdezte a főszervező Gergely Balázs a zárógálán, fáradtság és energia tekintetében elismerve vereségét a közönséggel szemben, megköszönve egyúttal kicsiknek és nagyoknak az egész heti aktív részvételt, kitartást.
Gyerekekre hangolva
S a téren lévő, cédulával – névvel, szülők telefonszámával – a nyakukban nyargalászó gyerekek sokaságát elnézve biztosított is a KMN jövőbéli közönsége, akik a Fogoly utcai középkori játékok, kézműves mesterségek mellett kipróbálhatták a középkori kalodatípusokat, szégyenketreceket is – s bár némelyikükből még ki tudott bújni a gyerek, a kalodaőr megnyugtatott: vannak méretre szabott változatai is, szívesen bevállalja a gyerekfelügyeletet fél órára, csak akkor engedi ki, ha valami szép, napcsalogató nótát elénekel. A Süss fel napra elő is bújik az augusztus végi nap, fogdából ki, mehetünk a református templom melletti romkertbe, amelyet szintén a gyerekek vehették birtokukba, a kolozsvári magyar rendezvényeken aktív szerepet vállaló Életfa Családsegítő Egyesület szervezésében a hét második felétől kézműves-foglalkozásokkal várták az apróságokat. Nyakig agyagosak lehettünk a visszatérő vendégnek számító Dáné Sándorral, a szintén állandó vendég Szalma Zsolttal üvegvarázslatokat lehetett fújni, ha volt türelme a gyereknek kiállni a hosszú sorokat. (Többnyire nem volt.) A romkert végében a BBTE Fizika Karán működő EmpirX Egyesület várta a jövő fizikusait, s kísérleteiket látva újra meggyőződtem: fizikusnak kellett volna lennem, hiszen az egyszerűnek tűnő kísérletek elbűvölték a kíváncsi gyerekeket, tudatlan felnőtteket egyaránt.
Arcot kapott intézmények
Miközben Koncz Zsuzsára várakoztunk a téren, megosztva egymással egész heti koncertélményeket, előadásokat, benyomásainkat, azon gondolkodtam, lehet-e még fokozni a magyar napok koncertkínálatát, az amúgy is emelkedett hangulatot. Mert a magyar napok, s azt hiszem, ezzel nem vagyok egyedül, nem csak és nem elsősorban a színes programkínálatot jelenti. Van valami felemelő ugyanis abban, ahogy Kolozsvár központjában sétálva többnyire csak magyar szót hallunk, hogy a bölcsészkar épületében több mint kétszáz véndiák énekli a Gaudeamus igiturt, hogy kollégának szólít az ’56-ban még a Bolyai Egyetemen végzett véndiák. Hogy a Lajkó Félix-koncerten Kanadába szakadt román turista arról érdeklődik, mióta szervezik az Enescu-fesztivált Kolozsváron, s örömmel nyugtázni csodálkozó tekintetét, amikor meghallja, a teret betöltő sokadalom kivétel nélkül a magyar napokra sereglett össze.
S ha így nézzük, szimbolikus töltetű maga a programsorozat is – Pozsonytól Szabadkáig, Békéscsabától Miskolcig, Csíkszeredától Budapestig mindenki itt van, aki számít. Legalábbis ami például az irodalmi folyóiratokat illeti, de nem csak, hiszen 11 ország 16 nemzeti és regionális kisebbséget képviselő néptáncegyüttese vett részt a 17. Szent István-napi Néptánctalálkozón, de itt voltak sokan szerte a nagyvilágból, akik valaha is kolozsvárinak érezték magukat, akiknek fontos volt a város. Arcot kapnak Kolozsvár különböző intézményei is, jó részük képviselteti magát rendezvényekkel, programokkal – s ekkor értettem meg Kató Bélának, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének a hálaadó istentiszteleten mondott szavait: Kolozsvárnak fontosak az intézményei, általuk érezheti magát otthon és otthonosan az ide jövő egyetemista.
Kolozsvár 700
„Isten hozott Kolozs megyében, drága magyarok!” – mondja a rövidre szabott zárógálán Mihai Seplecan, a Kolozs megyei tanácselnök. Minden bizonnyal az ide látogató magyarországi turistákra gondol – nyugtázza szomszédom. Gergely Balázs, a KMN főszervezője az, aki töprengésemre – lehet-e fokozni az emelkedett hangulatot? – választ ad, egyben feldobva a labdát Kolozsvár román közönségének is: Kolozsvár jövő év augusztus 19-én ünnepli városi rangra emelésének 700. évfordulóját, és ez jó alkalom arra, hogy 2016-ot Kolozsvár 700 néven kiáltsuk ki a kincses város születési évének. „Ez a dátum világszerte bármely városnak büszkesége lenne. Nincs sok belőlük. De olyan városról nem tudok, amelyik egy ilyen dátumot ne ünnepelne meg méltóképpen. Idén ifjúsági főváros voltunk, 2021-ben, ha minden jól megy, kulturális főváros leszünk, a 2016-os év legyen csak a miénk.”
Demeter Zsuzsa
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2015. szeptember 7.
Száztíz éves az Andrássy telep
"Tenni kell a megmaradásért"
A Marosludashoz tartozó Andrássy telep betelepítésének 110. évfordulóját ünnepelték, valamint Marosludasi Magyar Napokat tartottak a hét végén a közigazgatásilag Marosludashoz tartozó Andrássy-telepen.
A Hajdina Kulturális Egyesület által szervezett rendezvénysorozat szombaton a település Boldog Gizella nevét viselő római katolikus templomában szentmisével vette kezdetét, melyet Ambrus Vilmos főesperes és Pál Antal segesvári esperes celebrált. Amint a főesperes a szentmisét megelőzően elmondta, a szomorkás hangulatú bevonulási ének a száztíz évvel ezelőtti eseményeket idézte, de annak tudata kell örömmel eltöltse a szíveket, hogy ennyi idő elteltével is van még magyar a településen, illetve a Kárpát-medencében. "Tenni kell annak érdekében, hogy meg tudjunk maradni magyarnak itt" – hangzott el a főesperes biztatása. Ezt követte egymás köszöntése a békesség jelét idéző kézfogásssal, a szentáldozás, könyörgés és a közösen elénekelt nemzeti imádság. Tóth Sándor, a Hajdina Kulturális Egyesület vezetője köszöntötte az egybegyűlteket, és örömét fejezte ki, hogy a 2009-ben átadott új istenházában ünnepelhetnek, ami a katolikus többségű település lakosait némileg kárpótolja azért, hogy évtizedekig Marosludasra jártak Isten igéjét hallgatni. Amint jelezte, az ünnepség a múltat, a jelent, a jövőt, az időtlenséget egyaránt magában hordozza.
A telepesek őrzik magyarságukat
Szekeres Adél történelemtanár szerint nem egyszerű száztíz év történelmét néhány percbe tömöríteni. Előadásában tömören elevenítette fel az új közösségek születését – amelyek nem szóródtak szét, ellenkezőleg, Marosludas gazdasági fejlődéséhez is hozzájárultak –, illetve a telepítések politikai célját, előzményeit, körülményeit. A telepítések 1907-ben fejeződtek be, a népcsoportok új jövőbe vetett hittel hagyták el szülőföldjüket és telepedtek le a környék nagybirtokosainak földjeire, akiknek nevét megőrizték a települések: Andrássy telep, Eckentelep, Mezőalbis stb. 1948-61 között mind a négy településen négyosztályos iskola is működött. Két éve bezárta kapuit az egykor kétszáz diákot számláló, felújított Petőfi Sándor Általános Iskola, ami az ország oktatáspolitikájának tudható be, a település százhúsz diákját immár iskolabusz szállítja Marosludasra. A beolvasztási politika dacára a telepek lakói megőrizték magyarságukat, és a marosludasi magyar közösség szerves részét képezik – zárta előadását a tanárnő.
Mindannyiszor talpra álltak
Dr. Keszeg Vilmos, a Babes-Bolyai Tudományegyetem néprajz karának előadótanára mint telepes a telepest köszöntötte a jelenlévőket, dédnagyapja ugyanis Komárom megyéből, a napjainkban Szlovákiához tartozó településről indult útnak. Mint értekezésében említette, 1894. március 17-én fogadták el dr. Darányi Ignác magyar földművelésügyi miniszter törvénycikkelyét, amely az állami telepítések hullámát szabályozta és a gazdálkodás reformját léptette érvénybe. A telepítési törvénnyel kizárólag a magyar anyanyelvű lakosságot célozták meg. Mivel a telepek környékének őslakosai protestáns vallásúak voltak, a magyar állam csupán református vallású lakosság betelepedését támogatta. Kivételt Marosludas képezett, ahol harminchat római katolikus család telepedett le, akiket a történelem vihara Bukovinából sodort a Maros völgyébe. Amint az előadó hangsúlyozta, mindenekelőtt olyan családok vállalták a telepekre költözést, amelyek pénzzel rendelkeztek annak érdekében, hogy a gazdaság ellenértékét kifizessék, illetve bíztak saját munkaerejükben, hogy az évek során kitermelik az állami kölcsön törlesztéséhez szükséges összeget. A túlnépesedett települések lakosságának átirányítása lakatlan vagy gyéren benépesült területekre egyazon időben szolgálta a sűrűn lakott települések fellazítását, valamint a szórványosodó települések felerősítését, a lakatlan területek benépesítését, illetve a mezőgazdaság számára előnytelen földek feljavítását, megművelhetővé tételét. Hat év leforgása alatt ezernégyszáz család települt át új gazdaságába, ami generációk sorsát befolyásolta. A történelem azonban igencsak sanyarú sorsot készített elő a telepesek számára – folytatta értekezését az előadótanár. A trianoni békeszerződés után a román hatalom nem ismerte el a telepes családoknak a magyar állammal kötött szerződésben lefektetett jogait, és mire törlesztették birtokaik értékét, megfosztotta őket azok nagy részétől, ennek ellenére mindannyiszor talpra álltak, visszavásárolták jogtalanul elkobzott földjeiket.
Európában közel száz éve a háziasított történelem van divatban, a nemzeti történelem mellett megjelent a településtörténelem, ezért ne várjunk arra, hogy mások írják meg a mi történelmünket – hangsúlyozta az előadó. Befejezésként az andrássytelepi örökség, patrimónium értékeinek számbavételére biztatta a helybélieket, mint jelezte, az elődöknek kötelességük átadni az utókornak megőrzés végett a teljes örökséget. Követendő példaként említette a Kali Tünde református tiszteletes asszonynak a tárgyi bizonyítékok enyészettől való megmentésére tett igyekezetét az iskolában berendezett falumúzeum révén.
Megmaradni keresztyénnek és magyarnak
Ezt követően Tóth Mária Orsolya olvasott fel részleteket a telepesekről szóló szakdolgozatából. Dr. Tóth Bernadett Eszter,Magyarország csíkszeredai konzulja beszédében a jókedv és a felhőtlen öröm napjának nevezte az emlékünnepséget, amikor öröm költözik a szívekbe és mosoly az arcokra. Mint jelezte, az itt élő népek együttélésében a kölcsönös tisztelet lehetett elsőrendű ahhoz, hogy fennmaradjanak. Kis István polgármester-helyettes is telepes elődök leszármazottjaként szólt az egybegyűltekhez. Mint mondta, Eckentelephez kötődik, és annak ellenére, hogy ezeket a településeket 110 éve létesítették, nincs több évszázados múltjuk, mint más erdélyi településeknek, a lakóik ennek ellenére annyit dolgoztak, mint más településekéi hat-nyolcszáz év alatt. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a gyermekeik is ugyanígy fogják majd ünnepelni a település évfordulóját. Kali Barna, a gyülekezet református lelkipásztora fohászában arra kérte az Urat, hogy még száz évig megmaradhasson a közösség keresztyénnek és magyarnak.
Ifj. gróf Andrássy Gyula hazatért
Az egyház keretei között zajló ünnepséget ifj. gróf Andrássy Gyula országgyűlési képviselő mellszobrának a leleplezése követte a templomkertben. A település névadója ezáltal jelképesen végképp hazatért egykori birtokaira. Amint a főesperes megjegyezte, koszorúk helyett a legszebb virágszálak, a magyar népviseletbe öltözött aprócska legénykék és lánykák állhattak karéjba Simon Attila alkotása előtt.
Bukovinai Székelyek Folklórtalálkozója
A Petőfi Sándor Általános Iskola udvarán a Bukovinai Székelyek Folklórtalálkozójával folytatódott az ünnepség, amint a főszervező elmondta, Andrássytelepen ezt első ízben rendezték meg. Fellépett Kásler Magda az Üver zenekar kíséretében, a Baranya megyei Garai Ifjúsági Tánccsoport, a dévai Szivárvány énekkar, a Csernakeresztúri Hagyományőrzők, illetve a Tatárka, Pohánka, Hajdina néptáncegyüttesek. "A betelepítéskor a száznegyven család tizenhat vármegyéből került ide, köztük bukovinai székely családok, ezért úgy gondoltuk, érdemes itt is megszervezni a bukovinai székelyek folklórtalálkozóját" – fejtette ki Tóth Sándor kulturális vezető, aki megköszönte a főtámogatónak, a Bethlen Gábor Kulturális Alapnak, illetve a helyi önkormányzatnak, a La Bologa étterem tulajdonosának, valamint a Copy Tech Kft., Poli Izo Construct Kft., illetve a Holler Kft. által nyújtott támogatást.
Marosludasi Magyar Napok
A Petrőczi Kata Szidónia Kulturális Egyesület és az RMDSZ által közösen szervezett Marosludasi Magyar Napok ünnepsége vasárnap zajlott, mintegy folytatásaként az andrássytelepi kétnapos rendezvénysorozatnak.
Kérdésünkre Kis István polgármester- helyettes kifejtette, azért tűnhetett széthúzásnak a két ünnepség külön szervezése, mert a péntek-szombati rendezvénysorozatot a Hajdina Kulturális Egyesület teljes mértékben önállóan szervezte, a magyar napokat pedig az RMDSZ a Petrőczi Kata Szidónia Kulturális Egyesület égisze alatt. Remélhetőleg a marosludasi magyar közösség elöljáróiban csupán a kívülálló szemlélő számára körvonalazódott a széthúzás szándéka, a valóság teljesen más, és a vasárnapi magyar napok a péntek-szombati események méltó megünneplése, a közös, önfeledt szórakoztatást és szórakozást hivatottak szolgálni. Amint a polgármester-helyettes elmondta, a magyar rendezvények számára legalkalmasabb helyszínen, a szombati vigadalomnak is helyet adó Petőfi Sándor Általános Iskola udvarán és sportpályáján zajlott az ünnepség, úgy állították össze a programot, hogy minden korosztály kellemesen szórakozhasson. A vasárnapot gulyásfőző versennyel indították, azt követően a helyi pedagógusok tartottak kézműves- foglalkozásokat a gyerekeknek, a délutánt kulturális programok színesítették, és a Marosludasi Magyar Napokat éjfélig tartó szabadtéri mulatsággal, illetve a helyi művelődési otthonban tartott bállal zárták.
Szer Pálosy Piroska
Népújság (Marosvásárhely)
"Tenni kell a megmaradásért"
A Marosludashoz tartozó Andrássy telep betelepítésének 110. évfordulóját ünnepelték, valamint Marosludasi Magyar Napokat tartottak a hét végén a közigazgatásilag Marosludashoz tartozó Andrássy-telepen.
A Hajdina Kulturális Egyesület által szervezett rendezvénysorozat szombaton a település Boldog Gizella nevét viselő római katolikus templomában szentmisével vette kezdetét, melyet Ambrus Vilmos főesperes és Pál Antal segesvári esperes celebrált. Amint a főesperes a szentmisét megelőzően elmondta, a szomorkás hangulatú bevonulási ének a száztíz évvel ezelőtti eseményeket idézte, de annak tudata kell örömmel eltöltse a szíveket, hogy ennyi idő elteltével is van még magyar a településen, illetve a Kárpát-medencében. "Tenni kell annak érdekében, hogy meg tudjunk maradni magyarnak itt" – hangzott el a főesperes biztatása. Ezt követte egymás köszöntése a békesség jelét idéző kézfogásssal, a szentáldozás, könyörgés és a közösen elénekelt nemzeti imádság. Tóth Sándor, a Hajdina Kulturális Egyesület vezetője köszöntötte az egybegyűlteket, és örömét fejezte ki, hogy a 2009-ben átadott új istenházában ünnepelhetnek, ami a katolikus többségű település lakosait némileg kárpótolja azért, hogy évtizedekig Marosludasra jártak Isten igéjét hallgatni. Amint jelezte, az ünnepség a múltat, a jelent, a jövőt, az időtlenséget egyaránt magában hordozza.
A telepesek őrzik magyarságukat
Szekeres Adél történelemtanár szerint nem egyszerű száztíz év történelmét néhány percbe tömöríteni. Előadásában tömören elevenítette fel az új közösségek születését – amelyek nem szóródtak szét, ellenkezőleg, Marosludas gazdasági fejlődéséhez is hozzájárultak –, illetve a telepítések politikai célját, előzményeit, körülményeit. A telepítések 1907-ben fejeződtek be, a népcsoportok új jövőbe vetett hittel hagyták el szülőföldjüket és telepedtek le a környék nagybirtokosainak földjeire, akiknek nevét megőrizték a települések: Andrássy telep, Eckentelep, Mezőalbis stb. 1948-61 között mind a négy településen négyosztályos iskola is működött. Két éve bezárta kapuit az egykor kétszáz diákot számláló, felújított Petőfi Sándor Általános Iskola, ami az ország oktatáspolitikájának tudható be, a település százhúsz diákját immár iskolabusz szállítja Marosludasra. A beolvasztási politika dacára a telepek lakói megőrizték magyarságukat, és a marosludasi magyar közösség szerves részét képezik – zárta előadását a tanárnő.
Mindannyiszor talpra álltak
Dr. Keszeg Vilmos, a Babes-Bolyai Tudományegyetem néprajz karának előadótanára mint telepes a telepest köszöntötte a jelenlévőket, dédnagyapja ugyanis Komárom megyéből, a napjainkban Szlovákiához tartozó településről indult útnak. Mint értekezésében említette, 1894. március 17-én fogadták el dr. Darányi Ignác magyar földművelésügyi miniszter törvénycikkelyét, amely az állami telepítések hullámát szabályozta és a gazdálkodás reformját léptette érvénybe. A telepítési törvénnyel kizárólag a magyar anyanyelvű lakosságot célozták meg. Mivel a telepek környékének őslakosai protestáns vallásúak voltak, a magyar állam csupán református vallású lakosság betelepedését támogatta. Kivételt Marosludas képezett, ahol harminchat római katolikus család telepedett le, akiket a történelem vihara Bukovinából sodort a Maros völgyébe. Amint az előadó hangsúlyozta, mindenekelőtt olyan családok vállalták a telepekre költözést, amelyek pénzzel rendelkeztek annak érdekében, hogy a gazdaság ellenértékét kifizessék, illetve bíztak saját munkaerejükben, hogy az évek során kitermelik az állami kölcsön törlesztéséhez szükséges összeget. A túlnépesedett települések lakosságának átirányítása lakatlan vagy gyéren benépesült területekre egyazon időben szolgálta a sűrűn lakott települések fellazítását, valamint a szórványosodó települések felerősítését, a lakatlan területek benépesítését, illetve a mezőgazdaság számára előnytelen földek feljavítását, megművelhetővé tételét. Hat év leforgása alatt ezernégyszáz család települt át új gazdaságába, ami generációk sorsát befolyásolta. A történelem azonban igencsak sanyarú sorsot készített elő a telepesek számára – folytatta értekezését az előadótanár. A trianoni békeszerződés után a román hatalom nem ismerte el a telepes családoknak a magyar állammal kötött szerződésben lefektetett jogait, és mire törlesztették birtokaik értékét, megfosztotta őket azok nagy részétől, ennek ellenére mindannyiszor talpra álltak, visszavásárolták jogtalanul elkobzott földjeiket.
Európában közel száz éve a háziasított történelem van divatban, a nemzeti történelem mellett megjelent a településtörténelem, ezért ne várjunk arra, hogy mások írják meg a mi történelmünket – hangsúlyozta az előadó. Befejezésként az andrássytelepi örökség, patrimónium értékeinek számbavételére biztatta a helybélieket, mint jelezte, az elődöknek kötelességük átadni az utókornak megőrzés végett a teljes örökséget. Követendő példaként említette a Kali Tünde református tiszteletes asszonynak a tárgyi bizonyítékok enyészettől való megmentésére tett igyekezetét az iskolában berendezett falumúzeum révén.
Megmaradni keresztyénnek és magyarnak
Ezt követően Tóth Mária Orsolya olvasott fel részleteket a telepesekről szóló szakdolgozatából. Dr. Tóth Bernadett Eszter,Magyarország csíkszeredai konzulja beszédében a jókedv és a felhőtlen öröm napjának nevezte az emlékünnepséget, amikor öröm költözik a szívekbe és mosoly az arcokra. Mint jelezte, az itt élő népek együttélésében a kölcsönös tisztelet lehetett elsőrendű ahhoz, hogy fennmaradjanak. Kis István polgármester-helyettes is telepes elődök leszármazottjaként szólt az egybegyűltekhez. Mint mondta, Eckentelephez kötődik, és annak ellenére, hogy ezeket a településeket 110 éve létesítették, nincs több évszázados múltjuk, mint más erdélyi településeknek, a lakóik ennek ellenére annyit dolgoztak, mint más településekéi hat-nyolcszáz év alatt. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a gyermekeik is ugyanígy fogják majd ünnepelni a település évfordulóját. Kali Barna, a gyülekezet református lelkipásztora fohászában arra kérte az Urat, hogy még száz évig megmaradhasson a közösség keresztyénnek és magyarnak.
Ifj. gróf Andrássy Gyula hazatért
Az egyház keretei között zajló ünnepséget ifj. gróf Andrássy Gyula országgyűlési képviselő mellszobrának a leleplezése követte a templomkertben. A település névadója ezáltal jelképesen végképp hazatért egykori birtokaira. Amint a főesperes megjegyezte, koszorúk helyett a legszebb virágszálak, a magyar népviseletbe öltözött aprócska legénykék és lánykák állhattak karéjba Simon Attila alkotása előtt.
Bukovinai Székelyek Folklórtalálkozója
A Petőfi Sándor Általános Iskola udvarán a Bukovinai Székelyek Folklórtalálkozójával folytatódott az ünnepség, amint a főszervező elmondta, Andrássytelepen ezt első ízben rendezték meg. Fellépett Kásler Magda az Üver zenekar kíséretében, a Baranya megyei Garai Ifjúsági Tánccsoport, a dévai Szivárvány énekkar, a Csernakeresztúri Hagyományőrzők, illetve a Tatárka, Pohánka, Hajdina néptáncegyüttesek. "A betelepítéskor a száznegyven család tizenhat vármegyéből került ide, köztük bukovinai székely családok, ezért úgy gondoltuk, érdemes itt is megszervezni a bukovinai székelyek folklórtalálkozóját" – fejtette ki Tóth Sándor kulturális vezető, aki megköszönte a főtámogatónak, a Bethlen Gábor Kulturális Alapnak, illetve a helyi önkormányzatnak, a La Bologa étterem tulajdonosának, valamint a Copy Tech Kft., Poli Izo Construct Kft., illetve a Holler Kft. által nyújtott támogatást.
Marosludasi Magyar Napok
A Petrőczi Kata Szidónia Kulturális Egyesület és az RMDSZ által közösen szervezett Marosludasi Magyar Napok ünnepsége vasárnap zajlott, mintegy folytatásaként az andrássytelepi kétnapos rendezvénysorozatnak.
Kérdésünkre Kis István polgármester- helyettes kifejtette, azért tűnhetett széthúzásnak a két ünnepség külön szervezése, mert a péntek-szombati rendezvénysorozatot a Hajdina Kulturális Egyesület teljes mértékben önállóan szervezte, a magyar napokat pedig az RMDSZ a Petrőczi Kata Szidónia Kulturális Egyesület égisze alatt. Remélhetőleg a marosludasi magyar közösség elöljáróiban csupán a kívülálló szemlélő számára körvonalazódott a széthúzás szándéka, a valóság teljesen más, és a vasárnapi magyar napok a péntek-szombati események méltó megünneplése, a közös, önfeledt szórakoztatást és szórakozást hivatottak szolgálni. Amint a polgármester-helyettes elmondta, a magyar rendezvények számára legalkalmasabb helyszínen, a szombati vigadalomnak is helyet adó Petőfi Sándor Általános Iskola udvarán és sportpályáján zajlott az ünnepség, úgy állították össze a programot, hogy minden korosztály kellemesen szórakozhasson. A vasárnapot gulyásfőző versennyel indították, azt követően a helyi pedagógusok tartottak kézműves- foglalkozásokat a gyerekeknek, a délutánt kulturális programok színesítették, és a Marosludasi Magyar Napokat éjfélig tartó szabadtéri mulatsággal, illetve a helyi művelődési otthonban tartott bállal zárták.
Szer Pálosy Piroska
Népújság (Marosvásárhely)
2016. április 1.
A bizonytalan kezdetek miatt új emléktábla hirdeti Szatmárnémeti eredetét
Hajdanán, mintegy négy évtizeddel korábban, a kommunista propaganda számára kapóra jött Anonymus históriája és nyomban „megtalálták" városunk ezer éves múltját. A propaganda - főleg a választási - korunktól sem idegen, új emléktábla tekint tehát vissza Szatmárnémeti múltjára a Vécsey-palota falán.
A korábbi emléktáblát még 1972-ben függesztették ki - meglehetősen ingatag alapokra építve fel a város ezer éves múltját hangoztató doktrínát, magyarázza Popdan Bradut muzeológus a múzeum azon döntését, hogy lecserélte a plakettet.
1972-ben a Román Kommunista Párt hatalmas csinnadrattát csapott, kiállításokat, koncerteket, színházi gálát, filmfesztivált szervezett, Millenium Kupa néven sportmegmérettetéseket írt ki. Sőt, október 3-án maga Nicolae Ceausescu is Szatmárnémetibe látogatott, hogy megünneplje a város ezer éves fennállását.
Az igazság azonban az, semmi nem bizonyítja, hogy Szatmárnémeti 1972-ben lett volna ezer éves. A kommunista propagandistáknak azonban kapóra jött, hisz akkor ünnepelte 25. születésnapját a Román Szocialista Köztársaság. Elméletük azonban kizárólag Anonymus történelmi szempontból nem túlságosan megbízható krónikájára alapozott. Ráadásul III. Béla király jegyzője évszámokat nem írt, történeteit még csak beágyazni sem könnyű - a 972-es esztendőbe pedig különösen nem.
Ezzel szemben 1216-ban II. Endre adományozólevelében Zapthmarként tűnik fel elsőként a város neve írott dokumentumokban. A király ekkor Merc comesnek adományozza Mikolát, Zapthmart pedig a németek városaként tünteti fel, mivel Gizella királynő, Szent István felesége 1000 körül németeket telepített a környékre. Zathmar, Zotmar, Zatmar a további ismert verziók - ez utóbbi tűnik fel az új emléktáblán is, magyarázta Bradut.
A történelmi név mellett az egykori szatmári vár körvonalai látszanak a plaketten. A várat 1571-ben az olasz mérnők Giulio Cesare Baldigara tervei alapján kezdték el építeni. Öt bástyája volt és ez volt a magyar királyság törökök elleni védelmi vonalának legkeletebbre található vára. Hosszas ostrom után 1705 január elsején Rákóczi Ferenc seregeinek sikerült bevenniük az erődítményt. A fejedelem ezt követően döntött a vár lerombolásáról, mivel úgy gondolta, azt képtelenség már újjáépíteni. Hat évvel később, 1711-ben a még épen maradt egykori élelmiszerraktárban írták alá a szatmári békét. Ezen épület helyére épült később a Vécsey-palota, amely jelenleg a Szatmár Megyei Múzeum művészeti részlegének az otthona.
Az új emléktáblát április 4-én, hétfőn 13.00 órai kezdettel avatják fel.
szatmar.ro
Hajdanán, mintegy négy évtizeddel korábban, a kommunista propaganda számára kapóra jött Anonymus históriája és nyomban „megtalálták" városunk ezer éves múltját. A propaganda - főleg a választási - korunktól sem idegen, új emléktábla tekint tehát vissza Szatmárnémeti múltjára a Vécsey-palota falán.
A korábbi emléktáblát még 1972-ben függesztették ki - meglehetősen ingatag alapokra építve fel a város ezer éves múltját hangoztató doktrínát, magyarázza Popdan Bradut muzeológus a múzeum azon döntését, hogy lecserélte a plakettet.
1972-ben a Román Kommunista Párt hatalmas csinnadrattát csapott, kiállításokat, koncerteket, színházi gálát, filmfesztivált szervezett, Millenium Kupa néven sportmegmérettetéseket írt ki. Sőt, október 3-án maga Nicolae Ceausescu is Szatmárnémetibe látogatott, hogy megünneplje a város ezer éves fennállását.
Az igazság azonban az, semmi nem bizonyítja, hogy Szatmárnémeti 1972-ben lett volna ezer éves. A kommunista propagandistáknak azonban kapóra jött, hisz akkor ünnepelte 25. születésnapját a Román Szocialista Köztársaság. Elméletük azonban kizárólag Anonymus történelmi szempontból nem túlságosan megbízható krónikájára alapozott. Ráadásul III. Béla király jegyzője évszámokat nem írt, történeteit még csak beágyazni sem könnyű - a 972-es esztendőbe pedig különösen nem.
Ezzel szemben 1216-ban II. Endre adományozólevelében Zapthmarként tűnik fel elsőként a város neve írott dokumentumokban. A király ekkor Merc comesnek adományozza Mikolát, Zapthmart pedig a németek városaként tünteti fel, mivel Gizella királynő, Szent István felesége 1000 körül németeket telepített a környékre. Zathmar, Zotmar, Zatmar a további ismert verziók - ez utóbbi tűnik fel az új emléktáblán is, magyarázta Bradut.
A történelmi név mellett az egykori szatmári vár körvonalai látszanak a plaketten. A várat 1571-ben az olasz mérnők Giulio Cesare Baldigara tervei alapján kezdték el építeni. Öt bástyája volt és ez volt a magyar királyság törökök elleni védelmi vonalának legkeletebbre található vára. Hosszas ostrom után 1705 január elsején Rákóczi Ferenc seregeinek sikerült bevenniük az erődítményt. A fejedelem ezt követően döntött a vár lerombolásáról, mivel úgy gondolta, azt képtelenség már újjáépíteni. Hat évvel később, 1711-ben a még épen maradt egykori élelmiszerraktárban írták alá a szatmári békét. Ezen épület helyére épült később a Vécsey-palota, amely jelenleg a Szatmár Megyei Múzeum művészeti részlegének az otthona.
Az új emléktáblát április 4-én, hétfőn 13.00 órai kezdettel avatják fel.
szatmar.ro
2016. április 4.
Magyar gyermekotthon nyitja meg kapuit Aradon
Az aradi Szent Gizella Gyermekotthon hivatalosan még nem nyitotta meg kapuit, a román ügyintézés bürokratikus útvesztői akadályozták meg eddig a lelkes gondozókat, hogy befogadhassák a hátrányos helyzetű családok gyerekeit. Ám adományokat már kaptak a helyi magyar közösségtől.
Az aradi Szent Gizella Gyermekotthon Arad Gáj nevű városrészében, a római katolikus plébánia mellett épült kétemeletes Máltai-házban kapott helyet. Sándor Tivadar plébános 1996-ban került kapcsolatba az alsó-szászországi hildesheimi Máltai Segélyszervezettel, és a németek úgy döntöttek, támogatást nyújtanak egy aradi otthon építéséhez. Ha a Szent Gizella-ház megkapja a működési engedélyt, rendeltetésének megfelelő célt szolgálhat az épület.
„Az volt a németek kikötése, hogy az épület hátsó része gyermekotthon legyen, elöl pedig az irodák kapjanak helyet. Azért szeretnénk az első részében egy ifjúsági Máltai-szervezetet beindítani, a hátsó részében pedig újból beindulna a gyermekotthon, merthogy korábban a gáji Caritas-házban már működött egy. Tudjuk, milyen nehézséggel jár, de szeretjük a gyermekeket, a rászorulókat pedig különösen. Ezektől a gyerekektől annyi szeretetet kap az ember, hogy megéri a Jóistennek a nevében felkarolni őket. Másodlagos célunk, hogy a magyarságot is támogassuk, és a magyar ifjúságnak helyes nevelést biztosítsunk” – mondta Sándor Tivadar plébános.
A Szent Gizella Gyermekotthon beindítása a békéscsabai Bugyinszki család ötlete volt. A családfő, Tamás a csabai polgárőrség vezetőjeként dolgozott hosszú évekig, amíg fel nem adták egzisztenciájukat, és országot váltva Aradra költöztek. Több mint másfél évtizede kapcsolatban állnak a romániai, főleg az erdélyi magyar gyermekotthonokkal, rendszeresen vittek segélyszállítmányokat, de az igazi indíték nem ez volt.
Arról Tamás nem szívesen beszél, inkább a feleségére, Ildikóra bízta, hogy elmondja: „Két éve egy vírusos influenza kétoldali tüdőgyulladást okozott Tamásnál, és három hétig éber kómában tartották, utána tüdőembóliát kapott, és az orvosok már lemondtak róla. Annyit imádkoztunk, és megfogadtuk, hogy ha a Jóisten megmenti, azt csináljuk, amit szeretünk. Hiába van két saját gyerekünk, nagyon szeretjük ezeket a rászoruló gyerekeket is, és rájuk tesszük fel az életünket.”
Bugyinszkiék a kisebbik fiúkat ősztől már Aradra, a Csiky Gergely Főgimnáziumba íratták iskolába, és a hatodikos Dániel elmondása szerint nagyon jól érzi magát, szereti az új közösséget, osztálytársakat, s egyáltalán nem volt nehéz beilleszkednie. Az eltelt másfél év alatt a család kétkezi munkával tette a követelményeknek megfelelővé a ingatlant, persze segítettek a békéscsabai és lőkösházi barátok, egy keszthelyi önkéntes fiatalember, egy aradi villanyszerelő, Tivadar atya és az aradi Katafliewicz Rudolf, aki bár mozgássérült, minden hivatali ügyben eljár, ahogy mondják, ő „a román hangjuk”.
Az otthon megnyitásához még szükség van konyhai és fürdőszobai berendezésekre, illetve fürdőszoba-szerelésben jártasak szakértelmére, a felszerelés egy része megvan, tette hozzá Bugyinszki Ildikó. A közegészségügyi hatóság szerint a konyhában csak szenzoros csap szerelhető a mosogatóra, és minden szobában fürdőszobára van szükség az engedély megadásához. Bár túl szigorúnak tartják az előírásokat, igyekeznek mindenben megfelelni, hogy mielőbb megkezdhessék a működést, és – mint Ildikó fogalmazott – jó kapcsolatot szeretnének fenntartani minden intézménnyel.
Az otthon javára húsvét hétfőjére hirdetett adománygyűjtést az Arad megyei RMDSZ Nőszervezete. „Kapóra jött az ünnep, mert azt gondoltuk, hogy ha minden nőszervezeti tag a locsolkodóktól csak egy lejt is kap, a sok kicsi sokra megy alapon szép összeget gyűjthetünk össze – magyarázta Lészay Ildikó elnök. – Nálam több mint negyvenen voltak öntözni, és volt olyan kisfiú, aki a locsolkodási pénzéből adakozott, mert úgy érezte, jó célra adja. Nem néztük, hogy ki mennyit tett az urnába, mert a gesztus volt a fontos.”
Valamivel több mint 800 lej gyűlt így össze, amit péntek délután adtak át az otthon vezetőinek. Bugyinszki Ildikó azt mondta, hogy ebből a pénzből az apróbb fürdőszobai berendezéseket vásárolják meg, és bíznak a fennvalóban, hogy a többit is sikerül előteremteni.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Az aradi Szent Gizella Gyermekotthon hivatalosan még nem nyitotta meg kapuit, a román ügyintézés bürokratikus útvesztői akadályozták meg eddig a lelkes gondozókat, hogy befogadhassák a hátrányos helyzetű családok gyerekeit. Ám adományokat már kaptak a helyi magyar közösségtől.
Az aradi Szent Gizella Gyermekotthon Arad Gáj nevű városrészében, a római katolikus plébánia mellett épült kétemeletes Máltai-házban kapott helyet. Sándor Tivadar plébános 1996-ban került kapcsolatba az alsó-szászországi hildesheimi Máltai Segélyszervezettel, és a németek úgy döntöttek, támogatást nyújtanak egy aradi otthon építéséhez. Ha a Szent Gizella-ház megkapja a működési engedélyt, rendeltetésének megfelelő célt szolgálhat az épület.
„Az volt a németek kikötése, hogy az épület hátsó része gyermekotthon legyen, elöl pedig az irodák kapjanak helyet. Azért szeretnénk az első részében egy ifjúsági Máltai-szervezetet beindítani, a hátsó részében pedig újból beindulna a gyermekotthon, merthogy korábban a gáji Caritas-házban már működött egy. Tudjuk, milyen nehézséggel jár, de szeretjük a gyermekeket, a rászorulókat pedig különösen. Ezektől a gyerekektől annyi szeretetet kap az ember, hogy megéri a Jóistennek a nevében felkarolni őket. Másodlagos célunk, hogy a magyarságot is támogassuk, és a magyar ifjúságnak helyes nevelést biztosítsunk” – mondta Sándor Tivadar plébános.
A Szent Gizella Gyermekotthon beindítása a békéscsabai Bugyinszki család ötlete volt. A családfő, Tamás a csabai polgárőrség vezetőjeként dolgozott hosszú évekig, amíg fel nem adták egzisztenciájukat, és országot váltva Aradra költöztek. Több mint másfél évtizede kapcsolatban állnak a romániai, főleg az erdélyi magyar gyermekotthonokkal, rendszeresen vittek segélyszállítmányokat, de az igazi indíték nem ez volt.
Arról Tamás nem szívesen beszél, inkább a feleségére, Ildikóra bízta, hogy elmondja: „Két éve egy vírusos influenza kétoldali tüdőgyulladást okozott Tamásnál, és három hétig éber kómában tartották, utána tüdőembóliát kapott, és az orvosok már lemondtak róla. Annyit imádkoztunk, és megfogadtuk, hogy ha a Jóisten megmenti, azt csináljuk, amit szeretünk. Hiába van két saját gyerekünk, nagyon szeretjük ezeket a rászoruló gyerekeket is, és rájuk tesszük fel az életünket.”
Bugyinszkiék a kisebbik fiúkat ősztől már Aradra, a Csiky Gergely Főgimnáziumba íratták iskolába, és a hatodikos Dániel elmondása szerint nagyon jól érzi magát, szereti az új közösséget, osztálytársakat, s egyáltalán nem volt nehéz beilleszkednie. Az eltelt másfél év alatt a család kétkezi munkával tette a követelményeknek megfelelővé a ingatlant, persze segítettek a békéscsabai és lőkösházi barátok, egy keszthelyi önkéntes fiatalember, egy aradi villanyszerelő, Tivadar atya és az aradi Katafliewicz Rudolf, aki bár mozgássérült, minden hivatali ügyben eljár, ahogy mondják, ő „a román hangjuk”.
Az otthon megnyitásához még szükség van konyhai és fürdőszobai berendezésekre, illetve fürdőszoba-szerelésben jártasak szakértelmére, a felszerelés egy része megvan, tette hozzá Bugyinszki Ildikó. A közegészségügyi hatóság szerint a konyhában csak szenzoros csap szerelhető a mosogatóra, és minden szobában fürdőszobára van szükség az engedély megadásához. Bár túl szigorúnak tartják az előírásokat, igyekeznek mindenben megfelelni, hogy mielőbb megkezdhessék a működést, és – mint Ildikó fogalmazott – jó kapcsolatot szeretnének fenntartani minden intézménnyel.
Az otthon javára húsvét hétfőjére hirdetett adománygyűjtést az Arad megyei RMDSZ Nőszervezete. „Kapóra jött az ünnep, mert azt gondoltuk, hogy ha minden nőszervezeti tag a locsolkodóktól csak egy lejt is kap, a sok kicsi sokra megy alapon szép összeget gyűjthetünk össze – magyarázta Lészay Ildikó elnök. – Nálam több mint negyvenen voltak öntözni, és volt olyan kisfiú, aki a locsolkodási pénzéből adakozott, mert úgy érezte, jó célra adja. Nem néztük, hogy ki mennyit tett az urnába, mert a gesztus volt a fontos.”
Valamivel több mint 800 lej gyűlt így össze, amit péntek délután adtak át az otthon vezetőinek. Bugyinszki Ildikó azt mondta, hogy ebből a pénzből az apróbb fürdőszobai berendezéseket vásárolják meg, és bíznak a fennvalóban, hogy a többit is sikerül előteremteni.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)