Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Ghiba Birta, Elena
2 tétel
2012. január 31.
Zárszámadás az aradi máltásoknál
Válság-költségvetésre tervezve
Szombaton az RMDSZ Arad megyei székhelyének a tárgyalótermében tartotta zárszámadó közgyűlését a Máltai Segélyszolgálat Aradi Kirendeltsége. 
Farkas Viktória kirendeltség-vezető üdvözölte a résztvevőket, kiemelve dr. Bárányi Ildikót, a Temesvári Egyházmegye elnökét, illetve dr. Bárányi Ferencet, a Romániai Máltai Segélyszolgálat alelnökét. A 11 pontból álló napirend ismertetése után felolvasta a 2011. évre szóló tevékenységi beszámolót, amelyiknek már az elején kiderült: a gazdasági világválság következtében, az elmúlt évben csupán 3 segélyszállítmányt kaptak a németországi partnerektől, 1-et a Schluchtern-i, 2 szállítmányt a Herzogerath Roumanian Hilfe szervezettől. A kapott segélyeket szétosztották a megyebeli rászoruló magánszemélyek, illetve intézmények között. 130, egyenként 6 kilós csomagot a simonyifalvi, illetve a munári iskolák rászoruló diákjainak adtak. A Billa nagyáruháztól kapott 30 segélycsomagot az arad-gáji rászorulóknak juttatták el. Az elmúlt évben magánszemélyeknek 16 825 kiló segélycsomagot kézbesítettek 34 993 lej értékben, jogi személyiségű intézményeknek 29 246 kilót, 138 405 lej értékben. A tevékenységhez szükséges pénzt falunapok alkalmával, a helyszínen sütött palacsintából, illetve a segélyből származó ruhaneműkből kiállított tombolák árusításával próbálják előteremteni. A felsorolásból nem maradhattak ki az olyan hagyományos Máltai programok, mint az évente, a csíksomlyói templombúcsúra, illetve október 8-án a máriaradnai kisbazilikához szervezett zarándoklatok, de lelki napot is szerveztek az arad-gáji székházban, a temesvári Bálint Klára nővér közreműködésével. Ugyanott, Florea Ilona szervezésében kézimunkázni is szoktak a Máltás asszonyok. Hozzáfogtak az aradi szervezet akkreditálási procedúrájához Boar Zeno közreműködésével, megalakulóban van az Elena Ghiba Birta Líceum 20 diákjára alapozó Máltás ifjúsági szervezet, Kiss Délia vezetésével. A Kirendeltség által működtetett fogorvosi rendelőben tavaly 159 személy fogait kezelték, jutányosan. A kisbuszukkal a szegedi klinikára 3 alkalommal vittek Máltás tagokat vizsgálatokra. Az elmúlt évben termelt 159 779,25 lej bevétellel szemben 187 224 lej kiadásuk keletkezett. A 2012-es pénzügyi tervezés is a gazdasági válság szellemében történt, ugyanis a 62 250 lej bevétellel szemben 66 150 lej kiadással számolnak. A borosjenői Pataki Ildikó, akinek könyvelőségi vállalkozása van azzal próbál segíteni az aradi Máltásokon, hogy számukra ingyen vállalta el a könyvelést.
Dr. Bárányi Ferenc országos alelnök az aradi és a kisiratosi Máltásokon számon kérte a 10 évvel ezelőtt történt szétválásuk hivatalos ügyintézésének a késlekedését. További hozzászólásában üdvözölte a tényt, amiért ilyen válságos időkben a segélyszervezetek még léteznek, ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot a veszteséges pénzügyi terv hallatán. A továbbiakban kitért az országos szervezet 17 kirendeltségén folyó munkának az értékelésére. Dr. Bárányi Ildikó a temesvári szervezetnek a helybeli önkormányzattal való együttműködése példájának a követésére ösztönözte az aradiakat is. Simon Mária a szegedi klinikán szerzett kedvezőtlen tapasztalataira keresett választ. A cenzorbizottsági jelentést Verba Éva főkönyvelő távollétében ugyancsak Farkas Viktória ismertette. Az alapszabályzat szerint az időszerű tisztújítást, a kvórum ellenőrzését követően ejtették meg. A kirendeltség-vezetői tisztségre dr. Pálfi Ágnes, Farkas Viktóriát jelölte, akit egyhangúan megszavaztak. A kirendeltség-vezető helyettesi tisztségben megerősítették dr. Pálfi Ágnest, vezetőségi tagoknak választották Kiss Déliát, Kiss Annát, Boar Zenot és Kőműves Máriát. A szervezet lelki vezetőjének továbbra is ft. Király Árpád, marosi főesperest, arad-ségai plébánost jelölték, míg az ifjúsági szervezet e tisztségre ft. Sándor Tivadar, arad-gáji plébánost jelölte. Jelöléseket tettek a cenzorbizottság, illetve az országos konferencián résztvevő küldöttekre is. A több mint háromórás zárszámadó közgyűlés szeretetvendégséggel zárult.
Szerk. megj: A sokéves gyakorlat alapján hozzászoktunk, hogy a Máltás közgyűléseken a közel 40 résztvevő között található 2-3 nem magyar miatt az állam nyelvén zajlik minden, az utánpótlás-nevelés legújabb terve azonban, miszerint a Ghiba Birta Líceumból, nem katolikus környezetből toboroznak a katolikus szervezetbe, számomra érthetetlen.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)
2015. július 18.
„Salacz Gyula összeköt bennünket” – Főhajtás a városépítő polgármester emléke előtt
Arad város egykori polgármestere, Salacz Gyula (1832–1915) halálának 100. évfordulójára emlékeztek pénteken délelőtt a Bábszínház közvetlen szomszédságában lévő Salacz-szobornál. Az ünnepségen a helyi önkormányzati, illetve a magyar érdekképviseleti szervezetek vezetői mellett Gyula testvérváros küldöttsége is fejet hajtott a helyi közigazgatást egykoron megreformáló személyiség emléke előtt. Az eseményre leutazott többek között Kónya István gyulai alpolgármester, továbbá az Arad–Gyula Baráti Társaság képviselői.
Bognár Levente aradi alpolgármester – aki a megemlékezést kezdeményezte – a helyszínen felidézte, milyen sokat tett Salacz Arad fejlesztéséért, egyszerű mezővárosból európai szintű nagyvárossá emelve azt. Salacz közismert mottójára – „A városok érdeke mindenek előtt” – hivatkozva, hangsúlyozta, mindannyiunk feladata megtartani, tovább éltetni a városépítő örökségét.
Kónya István gyulai alpolgármester hozzátette: jelenlétük a megemlékezésen több mint baráti gesztus, hiszen már több mint húszéves Arad és Gyula város baráti, jó együttműködési kapcsolata. „Az elmúlt két évtized alatt nagyon sok barátság, nagyon jó kapcsolat és nagyon komoly eredmények születtek a két város vonatkozásában” – mondta. Nemcsak a testvérvárosi kapcsolat köti össze a két várost, hanem Salacz Gyula személye is, hisz a néhai polgármester Gyulán született, életének munkássága azonban Aradhoz kötődik. 2013 decemberében, az Arad–Gyula Kézfogások keretében emléktáblát lepleztek le szülővárosában, egykori szülőházánál. „Salacz Gyula összeköt bennünket” – nyomatékosította Gyula alpolgármestere, aki szerint Salacz személyisége, a közösség iránt végzett áldozatos munkája és gerincessége példaként állítható a mai generáció számára is. A mai városvezetők feladata, hogy minden körülmények között, politikai pártállástól függetlenül emlékezzenek azokra a nagyjaikra, akik meghatározták településük fejlődését.
A beszédek után a hivatalosságok megkoszorúzták a Kocsis Rudolf szobrász által készített mellszobrot, majd a vendégek átvonultak a Városházára – az épületet egyébként maga Salacz adta át anno –, ahol Salacz Gyula mandátumának legfontosabb mozzanatait megörökítő kiállításon vehettek részt. Szintén a Városházán mutatták be a Salacz Gyula monográfia román nyelvű kiadását, melyet Puskel Péter helytörténész állított össze, az aradi önkormányzat támogatásával.
Salacz Gyula 1875–1901 között, 26 évig töltötte be a polgármesteri tisztséget a városban, majd 1901–1906 között országgyűlési képviselő volt Budapesten. 1910-ben Arad díszpolgárává avatták. 1915-ben Világoson hunyt el. Megvalósításai között említhető a Maros-gát és a hozzá tartozó sétány, a Víztorony megépítése, az utcai közvilágítás bevezetése, a város víz- és csatornahálózatának a kiépítése, illetve többek között olyan tanintézmények megnyitása, mint a Látássérültek Iskolája (az első ilyen az országban), a Királyi Főgimnázium, fiú polgári iskola, leányiskola (a jelenlegi Elena Ghiba Birta épületében), felsőkereskedelmi iskola (a Kultúrpalota mellett). A történelmi belváros legértékesebb műemlékházainak megépítésében is döntő szerepet játszott, és még sorolhatnánk. Sólya Emília
Nyugati Jelen (Arad)