Itt a negyedik Ponta-kormány minisztereinek listája
Nem tölti be többé a kormányfő-helyettesi tisztséget Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvezető elnöke, aki helyett Gabriel Oprea (UNPR) lesz a kormány második embere – derül ki az átalakított kormány névsorából, amelyet vasárnap délután mutatott be a PSD ügyvezető elnökségének Victor Ponta miniszterelnök.
E szerint a Pénzügyminisztérium élére Darius Vâlcov eddigi költségvetésért felelős tárca nélküli minisztert jelölte ki Victor Ponta. A Környezetvédelmi Minisztréium élén Korodi Attila utódja Graţiela Gavrilescu (PLR) lesz. A Călin Popescu Tăriceanu vezette liberális párt e mellett megkapta az Energetikai Minisztériumot, amelynek élére Andrei Gerea kerül.
A gazdasági tárcát egy PSD-s képviselő, Mihai Tudose irányítja majd, az oktatási miniszter pedig a konzervatív párti (PC) Sorin Câmpeanu lesz a negyedik Ponta-kormányban. A Távközlési Minisztérium élére Sorin Grindeanut (PSD), a Kulturális Minisztériuméra pedig Ionuţ Vulpescut (PSD) nevezné ki a miniszterelnök.
Adrian Anghel (PSD) szenátor a határon kívül élő románok hivatalát, Liviu Pop (PSD) szenátor a Társadalmi Párbeszéd Minisztériumát vezeti ezentúl. A kabinet többi tagja ugyanaz maradt, mint a harmadik Ponta-kormányban.
maszol/mediafax

Újabb Ponta-kormány
Egyórás késéssel kezdődött tegnap délután a parlament két házának egyesített ülése, melyen Victor Ponta legújabb, az RMDSZ kormányból való kilépése után alakított kabinetjét, illetve annak programját mutatta be. Az RMDSZ és Dan Diaconescu Néppártja már előzőleg bejelentette, bizalmat szavaz a 4. Ponta-kormánynak, késő este a parlament 377 igen, 134 nem szavazattal elfogadta a legújabb kormányösszetételt.
A parlament két házának egyesített ülése előtt a házbizottságokban zajlott az új miniszterek meghallgatása, a késést az okozta, hogy a szórványban élő románokért felelős miniszteri tisztségre az eredetileg javasolt Adrian Anghel kinevezését a parlamenti bizottságok elutasították, ezért a kormányfőnek Angel Tîlvăr személyében új javaslatot kellett tennie. A 4. Ponta-kormányban miniszteri tisztséget kapott a Călin Popescu Tăriceanu alapította Liberális Reformpárt, támogatásáért cserében a Dan Diaconescu Néppárt államtitkárai tisztségükben maradhattak. A plénum előtt mondott beszédében Victor Ponta azt kérte a képviselőktől, javítsanak a parlament és a kormány közti kapcsolaton. Kormányprogramja ismertetése során semmi újjal nem rukkolt elő, csupán az élelmiszertermékek áfájának csökkentéséről beszélt részletesebben, kijelentve, legkésőbb 2016 januárjától csökkenthető a pékipari termékek mellett más élelmiszerek adója is, de ehhez a mezőgazdasági területek jobb mértékű szubvenciójának megszervezése szükséges. Előzőleg, házbizottsági meghallgatásán a pénzügyminiszternek javasolt Darius Vâlcov kijelentette, a költségvetési többlet és a meg nem valósított kiadások függvényében szándékszik majd csökkenteni az áfát.
A 4. Ponta-kormány összetétele: Liviu Dragnea, regionális fejlesztés; Gabriel Oprea, belügy; Daniel Constantin, mezőgazdaság; Rovana Plumb, munkaügy; Nicolae Bănicioiu, egészségügy; Mihai Tudose, gazdaság; Darius Vâlcov, pénzügy; Robert Cazanciuc, igazságügy; Eugen Teodorovici, európai alapok; Ioan Rus, szállítás; Ionuţ Vulpescu, kultúra; Bogdan Aurescu, külügy; Mircea Duşa, védelem; Szabó Gabriella, sport és ifjúság; Sorin Grindeanu, távközlés; Angel Tîlvăr, diaszpóra; Eugen Nicolicea, parlamenti kapcsolat; Sorin Cîmpeanu, oktatás; Andrei Gerea, energetika, kis- és közepes vállalkozások; Graţiela Gavrilescu, környezet és Liviu Pop, társadalmi párbeszéd.
Bizalom látatlanban
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap, még a két ház együttes ülése előtt bejelentette, a szövetség parlamenti képviselői többségi vokssal úgy döntöttek, hogy megszavazzák a 4. Ponta-kormányt a parlamentben, és megemlítette, hogy a pozitív voksot részben a kormányprogram kapja, amely változatlan. „Megállapítottuk, hogy az SZDP-n kívül senki nem akar kormányozni – az országot azonban kormányozni kell. Láttuk, hogy a kormányprogram, amelyhez mi márciusban csatlakoztunk, nem változott, megmaradt a kisebbségekre vonatkozó fejezet is, és figyelembe véve, hogy nem tettek ki minket a kormányból, hanem jószántunkból távoztunk, illetve a kormányfővel ma folytatott megbeszélésemet, a kollégák nagy többségével úgy döntöttünk, hogy látatlanba bizalmat szavazunk a kormányfőnek, elsősorban Victor Ponta kormányfőnek, de általában véve a kormánynak” – mondta Kelemen.
Az RMDSZ elnöke hozzáfűzte, meg van győződve arról, hogy Victor Ponta kormányfő „megfelelő” megoldást fog találni a Kovászna megyei feszült helyzetre, amelyet a prefektus idézett elő. Kelemen korábban beszélt Pontával a Kovászna megyei helyzetről, és rámutatott, ez a dolog változtatott az RMDSZ eredeti álláspontján, hogy a 4. Ponta-kormányt megszavazza. „Beszámoltam neki a Kovászna megyei gondokról, mivel mi úgy gondoljuk, hogy az interetnikus viszonyoknak nem kell kárt szenvedniük, és nem kell még jobban rontani azokon, mint amennyit a Kovászna megyei prefektus rontott rajtuk, csak azért, mert mi távoztunk a kormányból” – mondta Kelemen, miután beszélt Pontával a parlamentben.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kormányalakító nagyüzem Bukarestben
Meghallgatták a parlamenti bizottságok hétfőn Victor Ponta negyedik, az RMDSZ kilépése nyomán megalakuló kormányának tagjait. A várhatóan este véget érő együttes ülésen a parlament két háza minden bizonnyal szavaz is az új kabinetről.
Az eredményt előrevetítette, hogy a miniszterjelöltek a szakbizottsági meghallgatásokat követően Adrian Anghel határon túli románokért felelős tárcavezető-jelölt kivételével kedvező elbírálást kaptak.
A kormányból kilépett RMDSZ is úgy döntött, támogatja a kormányt. A szövetség elnöke, Kelemen Hunor korábban még azt mondta: a Kovászna megyei konfliktusok miatt a szövetség a délután folyamán készült eldönteni, hogy megszavazza-e a kabinetet. Kelemen közölte: tájékoztatta a kormányfőt arról, hogy egyetlen ember – a Kovászna megyei prefektus miatt – vált feszültté a helyzet a megyében, és a kormányfő feladata a helyzet megoldása.
Meg nem erősített sajtóértesülések szerint a kabinet támogatásának egyik feltétele az volt, hogy ne kerüljön be a büntető törvénykönyvbe a román nemzeti jelképek megsértése, amit Marius Popică Kovászna megyei prefektus javasolt.
Az RMDSZ frakcióival folytatott egyeztetést követően Kelemen közölte: mivel ugyanarról a kormányról van szó, amelynek ők is tagjai voltak, és önszántukból távoztak, a kormányfővel folytatott egyeztetés nyomán úgy döntöttek: „biankó csekket” adnak Pontának, mivel a kormánynak elő kell még állnia a költségvetés tervezetével.
A kilenc új minisztert soraiban tudó kabinet annak nyomán állhatott bizalmi szavazásra a parlament elé, hogy Ponta Ponta vasárnap este megegyezett a kormányát támogató kisebb koalíciós pártokkal a kabinet struktúrájának és személyi összetételének átalakításáról.
Ponta bejelentette: mind az általa vezetett Szociáldemokrata Párt (PSD), mind a kisebb koalíciós pártok – Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR), Konzervatív Párt (PC), valamint a kormányba most belépő Liberális Reform Párt (PLR) – választmánya megszavazta az eddiginél karcsúbb új kabinet névsorát.
Az RMDSZ a Szövetségi Állandó Tanács korábbi javaslatát szombaton jóváhagyó Szövetségi Képviselők Tanácsa döntése értelmében nem vesz részt az új kormányban.
A kormánynak az eddigi négy helyett egy miniszterelnök-helyettese marad Gabriel Oprea belügyminiszter, az UNPR elnöke személyében, ami azt jelenti, hogy Liviu Dragnea eddigi közigazgatásért felelős kormányfő-helyettes is elveszíti posztját, csupán régiófejlesztési és közigazgatási miniszter marad. A külügyi és a védelmi tárca élén nem lesz változás, vagyis Bogdan Aurescu, illetve Mircea Duşa marad a helyén.
A kormánytagok száma a tervek szerint 25-ről 21-re csökken. Több olyan területet, amelyet tárca nélküli miniszter felügyelt, politikusok által vezetett, nagyobb minisztériumoknak rendelnek alá. Megszűnik többek között két párton kívüli technokrata – az ország energetikai stratégiáját kidolgozó Răzvan Nicolescu energiaügyi, illetve Florin-Nicolae Jianu kis- és középvállalkozásokért felelős tárca nélküli miniszter – posztja, hogy egy új tárcát hozzanak létre Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnök vezette PLR számára, amelyet Andrei Gerea korábbi gazdasági miniszter tölt majd be.
Szintén a PLR-hez kerül a környezetvédelmi tárca, amelyet eddig Korodi Attila, az RMDSZ politikusa vezetett. A vízügyekkel kiegészülő minisztérium élére Grațiela Gavrilescu képviselőt jelölik. A PC elnöke, Daniel Constantin megmarad a mezőgazdasági tárca élén, de nem lesz már kormányfő-helyettes.
Pártja politikai súlyát azzal növeli a kormányban, hogy a PC jelöli az új oktatási minisztert, Sorin Câmpeanu, a Bukaresti Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem rektora személyében. A kulturális tárca irányítását Ionuț Vulpescu, a PSD politikusa veszi át az RMDSZ-es Hegedüs Csillától.
Ioana Petrescu helyét a pénzügyi tárca élén Darius Vâlcov eddigi költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter veszi át. A határon túli románokért felelős minisztériumot Adrian Anghel, a társadalmi párbeszédért felelős minisztériumot pedig Liviu Pop vezeti majd.
Mint ismeretes, 2016 végén jár le a 2012 decemberében kezdődött parlamenti ciklus. Victor Ponta novemberben megpályázta az államfői tisztséget, és alulmaradt a küzdelemben a jobbközép jelöltjével, Klaus Johannisszal szemben. Ezt sokan úgy értelmezték, hogy a választók megvonták a bizalmat Pontától, de a szociáldemokrata politikus bejelentette: folytatni akarja a 2012-ben elfogadott kormányprogram gyakorlatba ültetését.
A politikai elemzők szerint Ponta legitimitását szeretné demonstrálni: ezért eszközölt annyi változást a kormányban, amelyhez már a törvényhozás jóváhagyására is szükség van. A negyedik Ponta-kormány hétfőn járul bizalmi szavazásra a parlament elé.
Ponta még vasárnap este úgy nyilatkozott: az új kabinet előnyös helyzetben van, mivel a 2015-ös nem választási év, ezért folytathatók a megkésett reformok, és könnyebben meghozhatók a radikálisabb, kevésbé népszerű intézkedések.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Korodi elkészítette környezetvédelmi miniszteri mandátuma mérlegét
Múlt hétfőtől már nem tagja a kormánynak az RMDSZ, két minisztere pedig átadta a stafétát az új felállású Ponta-kormány minisztereinek. Korodi Attila idén márciustól, az RMDSZ kormányra lépése óta vezeti a Környezetvédelmi Minisztériumot, amelyet Graţiela Gavrilescunak adott át.
Korodi egy beszámolóban ismerteti a miniszteri tisztségbe eltöltött időszak eredményeit.
A roncsautó-program 2014-ben volt a legsikeresebb
Korodi szerint a mandátuma kezdete óta azon dolgozott, hogy megkönnyítse a lakosság számára a roncsautó-programba való bekapcsolódását, ezzel párhuzamosan átláthatóbbá szerette volna tenni a projekt követését a hatóságok számára is. Elmondása szerint ez sikerült is, hiszen a roncsautó-program tíz éve történt elindítása óta idén hozta a legjobb eredményt: először történt meg, hogy az összes, magánszemélyeknek szánt értékjegy elfogyott a program lejárta előtt.
Korodi ezt a fejleményt a Környezetvédelmi Alap által kezelt rendszerben kibocsátott elektronikus értékjegyek bevezetésével magyarázta. „Mi, a program elindítói és azok is, akik bekapcsolódtak a programba, valós időben követhettük az értékjegyek lehívásának ütemét” - mondta a volt miniszter. A program sikeres lebonyolításához szerinte az is hozzájárult, hogy az értékjegyeket nem osztották szét a megyék között, hanem igény szerint lehetett lehívni az ország bármely pontjából a program teljes időtartama alatt.
A Környezetvédelmi Minisztérium a Környezetvédelmi Alap révén 119 millió lejt különített el erre a programra, amellyel azokat a magánszemélyeket szólították meg, akik vadonatúj, kevésbé szennyező autókra szerették volna lecserélni a tíz évnél régebbi személygépkocsijukat. Egy értékjegy értéke 6500 lej volt, összesen 17 ezer személy élt a lehetőséggel. A jogi személyek és a közintézmények is bekapcsolódhattak a programba, ők 29 millió lej értékben kibocsátott értékjegyet használhattak fel a roncsautó-program keretében.
Zöld Ház program
Korodi elmondta, amikor március elején átvette a környezetvédelmi tárca vezetését, egyik feltett szándéka volt a 2011-ben elakadt Zöld Ház program újbóli beindítása. Ezt a programot 2008-ban, a korábbi tárcavezetői mandátuma során indította el, annak érdekében, hogy a megújuló energia a háztartások számára is elérhetővé váljon és a zöldenergia-technológiára való áttéréssel hozzájáruljanak az energiatermeléshez. Ahhoz, hogy a program a továbbiakban is működhessen, ki kellett mozdítani a holtpontról. „Átnéztük mind a 23 938 dossziét, amit 2011-ben benyújtottak hozzánk, és összesen mintegy 3 millió lejt fizettünk ki az igénylőknek. Azt remélem, hogy az idén támogatást kapó családok száma megkétszereződik, sőt, megháromszorozódik” - jelentette ki a volt miniszter. Több pénz jutott vízvezeték- és csatornahálózat-fejlesztésre
Korodi beszámolója szerint idén majdnem kétszeresét költötték a vízvezeték- és csatornahálózat-fejlesztési projektekre a tavalyi összegekhez képest: a tavalyi 80 millió lejhez képest idén 151 millió lejt fizettek ki ezekre a megvalósítás különböző stádiumában levő, több mint 200 projektekre.
Bicikliút-hálózatot bővítettek, bicikli parkolókat alakítottak ki Bukarestben
A bukaresti bicikliút-hálózat kibővítése egy másik, a minisztérium által finanszírozott projekt, amelyet a polgármesteri hivatal bonyolított le. Korodi szerint a beruházásra, amely hozzájárul a főváros levegője minőségének javulásához, 10 millió eurót fordított a szaktárca. Elmondta, noha az üvegházhatású gázok kibocsátóinak toplistáján alig a nyolcadik helyen szerepel a szállítás, 1989 és 2011 között ebben a szektorban a többi szektorhoz képest precedens nélkül növekedés volt tapasztalható, és szerinte éppen ezért a következő években minél több ilyen projektet kell lebonyolítani a nagyvárosokban.
Behozták a vadkárok megtérítését illető elmaradásokat
A védett nagytestű ragadozók által okozott vadkárok kifizetését napirendre hozták, összesen 815 ezer lejt fizettek ki 370 károsultnak. Gyakorlatilag minden személynek megtérítették a kárt, akik erről jelentést tettek. Korodi elmondta, a kifizetések nem állnak le, hiszen újabb vadkárok bármikor előfordulhatnak. Kijelentette, prioritásnak tekinti a kérdésben az érintett lakossággal való párbeszédet is.
Új vízió a barnamedvék ügyének kezelésére
A volt miniszter elmondta, szakértőkkel arra a következtetésre jutottak, hogy egy új javaslatcsomag kidolgozása révén át kell gondolni a Romániában élő, Európa legnagyobb barnamedve-populációjának és az emberek együttélésének kérdését.
Előkészületek 2015-re
Korodi beszámolójában azt is kiemeli, hogy a 2015-ös évre a minisztérium biztosította a feltételeket ahhoz, hogy a folyamatban levő projekteket be lehessen fejezni, a hulladékgazdálkodás illetve a víz- és csatornahálózatok kialakítására és kiterjesztésére új projektek beindítására is lehetőséget teremtett. A korábbi években futó programok számára is folytatólagosságot biztosítottak, például folytatódik a Zöld Ház illetve a Roncsautó program. Az elektromos autók elterjedéséhez szükséges infrastruktúra megteremtése is támogatásban részesül jövőre.
13%-kal nőtt a EU-s források lehívásának aránya
Korodi kiemelte, mandátuma alatt 13%-kal nőtt az európai alapok lehívásának aránya, a rendelkezésre álló uniós források 54%-át sikerült lehívni, azaz 2,8 milliárd euró érkezett az országba.
Transindex.ro

Megvédik az erdőket – Félszáz visszaélést tártak fel
Több mint félszáz lehetséges büntetőjogi visszaélést tárt fel a miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete, amely az állami erdőgazdálkodási hatóságnál (Romsilva) és megyei erdészeti igazgatóságoknál vizsgálódott.
Az ellenőrző testület már az Országos Korrupcióellenes Ügyészséget (DNA) is értesítette az ügyben. Az Agerpres hírügynökség által idézett közlemény szerint a testület a Beszterce-Naszód, Máramaros, Suceava, Neamţ és Mehedinţi megyei igazgatóságon végzett ellenőrzést az állami tulajdonban lévő erdőkben folytatott kitermelés és fakereskedelem kapcsán, míg a Romsilvánál egy 2009-ben, mint kiderült, törvénytelenül elfogadott szabályzat miatt vizsgálódtak.
Az eljárás nyomán szerzett bizonyítékok arra utalnak, hogy az intézmények összesen 52 büntetőjogi kihágást követtek el: többek között okirathamisítást, hamis iratok használatát, hamis tanúvallomást, feljelentés elmulasztását, magánszemélyek és közérdek sérelmére elkövetett hivatali viszszaélést, valamint hivatali mulasztást.
Hatáskörén kívül tevékenykedett a Romsilva
Az ellenőrző hivatal azt is kiderítette, hogy a 2009-es szabályzat elfogadása nem tartozott a Romsilva vezetőtanácsának hatáskörébe, ezt ugyanis kizárólag a mezőgazdasági minisztérium tehette volna meg.
Az előírás az állami tulajdonban lévő erdők kitermelésére vonatkozik: eszerint a licitre jelentkező cégek számára már nem kötelező, hogy hivatalos dokumentumot adjanak le fizetőképességükről, illetve arról, hogy tartoznak-e az államnak, holott ez az előírás szöges ellentétben áll a kormány vonatkozó rendeletével.
„A Romsilva szabályzata gyakorlatilag lehetővé tette, hogy olyan vállalkozások is jelentkezzenek erdőkitermelésre, amelyek nem tudták bizonyítani, hogy rendelkeznek a szükséges anyagi feltételekkel és munkaerővel a tevékenység elvégzésére” – olvasható az ellenőrző testület közleményében.
A miniszterelnöki hivatal ellenőrző testületének Máramaros megyei akciója a nemrég támadások kereszttüzébe került osztrák Holzindustrie Schweighofer nagyvállalatot is érintette. A jelentés szerint a megyei erdészeti igazgatóság a hatályos törvény több előírását is áthágva kötött adásvételi szerződést a mamutcéggel, ennek nyomán pedig 2,1 millió lejjel károsították meg a Romsilvát.
A miniszter megerősítette az eljárás tényét
A napokban egyébként Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter hivatalosan is megerősítette azt a román sajtó által források alapján közölt hírt, miszerint a szaktárca vizsgálatot kezdeményezett a Schweighofer radóci és szászsebesi üzemeiben.
A miniszter elmondta: valóban az amerikai Environmental Investigation Agency (EIA) környezetvédelmi civil szervezet rejtett kamerás felvételei nyomán rendelte el az ellenőrzést, amelynek célja megállapítani, hogy az osztrák cég hazai gyáraiban törvényesen kitermelt fát dolgoznak-e fel, a radóci üzemnél pedig a légszennyezés mértékét is vizsgálják. Erre reagálva a Holzindustrie Schweighofer közleményben szögezte le, hogy belső kivizsgálást is indítanak az ügyben, ugyanakkor a román állam minden jogszabályát betartják.
A nagyvállalat képviselői a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkoztak: folyamatosan ellenőrzik a tevékenységet, és üdvözlik a gyanúsítgatások miatt kezdeményezett átfogó vizsgálatot, mert így „eloszlathatják a civil szervezetek alaptalan vádjait”, hiszen minden rönk, amit feldolgoznak, hivatalos kísérőlevéllel érkezik a gyárakba.
Többtucatnyi városban tüntettek a civilek
A törvénytelen erdőkitermelés ellen eközben a civilek is felléptek: szombaton többtucatnyi városban szerveztek tüntetést az erdők és fák védelme érdekében, ezzel kapcsolatban Graţiela Gavrilescu úgy nyilatkozott, szeretné, ha minden állampolgár ellenezné az erdőirtást.
Sepsiszentgyörgyön mintegy ezren vettek részt a prefektúra épülete előtt szervezett megmozduláson, a tüntetők pedig egyúttal a Schweighofer Rétyen épülő üzeme ellen is tiltakoztak. A civilek négynyelvű – magyar, román, angol és német – feliratot tartalmazó táblákat emeltek a magasba, amelyeken azt hirdették: „Védjük meg gyermekeink jövőjét, a természetet!”, illetve „Állítsátok le az osztrák favágóhidat!”.
Az egyórás tüntetésen Hans Hedrich, a fogarasi Neuer Weg Egyesület alelnöke ismertette, milyen lépéseket tettek, hogy megakadályozzák az erdőirtást, illetve leállítsák a rétyi favágóhíd beüzemelését. Emlékeztetett: eddig három pert indítottak a gyár építkezési engedélyének felfüggesztéséért, később visszavonásáért.
A környezetvédő úgy véli: Klaus Johannis a Schweighofer lobbija miatt küldte vissza a parlamentbe az új erdőtörvényt, amelyben az államfő az uniós versenyszabályokra hivatkozva éppen azokat a – zöldek által üdvözölt – cikkelyeket kifogásolta, amelyek megakadályoznák, hogy egy cégcsoport monopolhelyzetet alakíthasson ki a favásárlás során.
„Amennyiben a jogszabály tartalmazná azt az előírást, miszerint egy cég egy fafajtából legfeljebb 30 százalékot vásárolhat fel, az osztrák cég be sem indíthatná a rétyi gyárat, hiszen már rég túllépték az arányt. A nagyvállalat abban bízik, hogy ha még a régi törvény alapján indítják be az üzemet, akkor már később sem lehet leállítani őket” – fogalmazott Hedrich. Hangsúlyozta: a Schweighofer üzletterve arra alapszik, hogy lopott, törvénytelenül kitermelt fát dolgoznak fel, különben nem termelnének nyereséget, a hatalmas kapacitású üzemeiket nem tudnák profittal működtetni.
„A végtelenségig fogunk perelni, más módja nincs annak, hogy gátat szabjunk a korrupt vállalat tevékenységének. Verespatak példáját követjük, ott is azért nem valósult meg a kitermelés, mert a környezetvédő civilek szinte minden pert megnyertek” – tette hozzá a környezetvédő. Toró Attila, a helyi Indigó-csoport vezetője arról számolt be, hogy amennyiben az erdészeti törvényt a 30 százalékos korlátozás nélkül fogadják el, minden héten utcára vonulnak.
Johannis: jogos az aggodalom
Kolozsváron szombaton megbénították a városközpont forgalmát a tüntetők, akik egyebek közt „Ébresztő Románia!” és „Kifelé a Holz-cal az országból!” jelszavakat skandáltak. Csíkszeredában mintegy hetven tüntető gyűlt öszsze a Szabadság téren, köztük volt Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter is.
„Meg kell mutatni, hogy az emberek figyelnek arra, hogy jövő héten mi történik a parlamentben. Az államelnök többé nem tudja visszaküldeni a törvényt, és így lesz egy normális törvényünk, amellyel megállítjuk a felelőtlen gazdasági fejlődést” – fogalmazott Korodi.
Klaus Johannis szombati Facebook-bejegyzésében „legitimnek” nevezte a zöldek, illetve a tüntetők aggodalmát és megígérte, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) legközelebbi ülésén napirendjére tűzi az illegális erdőirtások ügyét. „Biztos vagyok benne, hogy nem csak a jelenséget sikerül megállítanunk, hanem az állami intézmények képesek lesznek azonosítani és felelősségre vonni azokat, akik törvénytelenséget követtek el” – fogalmazott az államelnök.
Bíró Blanka, Kőrössy Andrea
Krónika (Kolozsvár)

Őrséggel harcolnak a famaffia ellen!
A politikusok is sok gondot okoznak erdőügyben is – mondja lapunknak egy szakember. Emellett további újdonságokat tudtunk meg az új próbálkozásról: ezúttal az Erdészeti Őrségek felállításával és bevetésével küzdenének a maffiává nőtt fatolvaj-bandák ellen. Nemzetközi tanácskozás volt Félixen.
8,8 millió köbméter fát vágnak ki illegálisan Romániában minden évben. Ezt Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter közölte, amikor bejelentette: Erdészeti Őrséget hoz létre a kormány. Erről az ügyről is tudakoltunk részleteket, ugyanis újabb nagyszabású, nemzetközi erdészeti tanácskozás volt nálunk, Félixfürdőn. Pénteken ott tartotta idei egyeztetését az Erdészek Európai Tanácsa (CEF – Council of European Foresters), az Európai Erdészeti Szakértők Konzultatív Csoportja (AGFEE), és a romániai Consilva erdészeti konföderáció. De igazából nem csak ezek a szervezetek, hanem lényegében az összes erdészeti csúcsvezető eljött Romániából csakúgy, mint Németországból, Magyarországról, Ukrajnából, Törökországból, Moldova Köztársaságból.
Stratégia és tolvajok
Így ott volt az Állami Erdészeti Igazgatóság, azaz a Romsilva vezérigazgatója, Adam Crăciunescu is. Ő adott interjút lapunknak a tanácskozás helyszínén. Mint kérdéseinkre elmondta, a fő téma az Európai Erdészeti Stratégia volt – ezt ugyanis a klímaváltozás miatt is módosítani kell, továbbá az egyes államokban (így Romániában a fatolvajlás miatt) felmerülő gondok miatt is. Jövő héten lesz egyébként az Erdészeti Világkongresszus, ott is felmerül a téma, és ezt igyekeztek előkészíteni most, Félixfürdőn. S hogy mi ez egyáltalán? Nos, a jelenleg érvényes Európai Erdészeti Stratégiát 2013-ban fogadták el, és mivel az EU-ban nincs közös erdészeti politika, az ágazati érdekérvényesítés kiemelt eszköze a stratégia. Céljai többrétűek. Kimondja: “biztosítani kell, hogy az EU valamennyi erdejét bizonyíthatóan fenntartható erdőgazdálkodási elvek alapján kezeljék, valamint, hogy növekedjék az EU hozzájárulása az erdőgazdálkodás fenntarthatóbbá tételéhez és az erdőirtás visszaszorításához.”
Mi van konkrétan?
Na igen, az erdőirtás: Romániában az illegális kitermelés a legnagyobb gond e téren, sok éve. Erről is kérdeztük Adam Crăciunescut, aki szerint “A romániai fafajták közül több igen gyorsan nő, nagy hozamú, így a külföldi piac egy részét is el tudjuk látni innen. Összességében Európa is elég híres exportőr. Nekünk itthon sincs félnivalónk, ameddig csak annyit termelünk ki, amennyit pótolni is tud a természet és az ember. Nálunk, a romániai állami erdőgazdálkodásban, azaz a Romsilvánál részletes számítások nyomán végezzük a kitermeléseket, és vigyázunk. Ki kell azonban mondanom, hogy a nagy gondok a magán erdőkerületek által kezelt erdőségek esetében vannak. Már a világháborúk előtt, de még utánuk is egy darabig egészen jó volt itt az erdőgazdálkodás. Ám az utóbbi jópár évben a bűnözési hullám ide is lecsapott. És ennek hátteréhez tartozik az is, amit nagyon sajnálok, nevezetesen, hogy a témakör sokszor politikai tényezők szintjére terelődik át. Sok esetben politikusok döntenek ilyen kérdésekben, anélkül, hogy értenének hozzá. És akkor inkább mindenféle érdekek mentén hoznak döntéseket, már a visszaszolgáltatásokkor is csoportokat, önkormányzatokat favorizálnak. Akik aztán nem tudják megfelelően kezelni az erdőket. Itt, Bihar megyében is van ezekre példa. Vannak aztán azok, akik ráteszik a kezüket az erdőkre, és továbbadják azokat, kivágásra. Ráadásul az elmúlt 25 év során a törvények sem voltak következetesek. Most talán jöhet valamicske változás, mert döntés született az Erdészeti Őrség létrehozásáról. A vonatkozó kormányhatározat megvan, és pár napon belül az új hatóság hatáskörét is meghatározhatják. Aztán kezdődhet az alkalmazottak kiválasztása.” Értesüléseink szerint egyébként Bihar megye azon megyék között van, ahol a legkevesebb alkalmazottja lesz az Erdészeti Őrségnek. Erre a felvetésünkre azonban Adam Crăciunescu így válaszolt: “Nem. Legalábbis még nem határozták meg a keretszámokat. De mindenképpen minden megyében az dönt majd, hogy hol mekkora erdős terület van”.
Egyébként az Erdészeti Őrségnek a tervek szerint körülbelül ezer alkalmazottja lesz országosan, a hatóság működtetése pedig mintegy 500 millió lejes pluszköltséget jelent az államnak idén. Az őrség létrehozásáról a Környezetvédelmi Minisztérium dolgozott ki sürgősségi rendeletet, miután a Legfelső Védelmi Tanács nemzetbiztonsági kérdésnek minősítette az illegális fakivágásokat. A sürgősségi rendeletben az új őrség létrehozását azzal indokolják, hogy Romániában évente 8,8 millió köbméter fát vágnak ki törvénytelenül, ez pedig az országban kitermelt famennyiség egyharmadát jelenti. Az új alakulat célja az illegális erdőkitermelés visszaszorítása, de a kormány nem határozott meg pontos célértékeket.
Munkahelyteremtő fa
A félixfürdői nemzetközi tanácskozás elnökségének tagja volt a Németországot képviselő Barbara Koch is, a Freiburgi Egyetem erdészeti karának reprezentánsa. Őt arról kérdeztük, miről beszéltek még az egyeztetéseken. Elmondta: „Az új és fejlődő, úgynevezett biogazdaság is szóba került. Ennek alapvető eleme az erdészet, és az erdőterületek terjesztése, fejlesztése. Manapság, amikor már megújuló energiaforrásokat keresnek egyre több helyen, kezdik felfedezni, hogy a fa egy ilyen lehet. Ez most nagyon aktuális téma. Még az Európai Bizottság is figyel erre, és nagyon sok pénzt pumpál ennek a támogatásába. Mi, a mi szakmai szervezeteink is szeretnénk részesedni ebből, erről is egyeztettünk. Emellett a faipar szociális aspektusáról is szó volt. Közérthetőbben arról, hogy a legális faipar egyre több munkahelyet teremt. És még többet fog, mivel a fa, mint megújuló energiaforrás lassan egy külön iparágat teremt majd magának”.
Szeghalmi Örs
erdon.ro

Ki kicsoda a Grindeanu-(Dragnea)-kormányban? (2.)
A „fekete kedd” igazságügyi minisztere
Az úgynevezett „fekete kedd” egyik legnagyobb hangadóját jelölték a Grindeanu-kormány igazságügyi miniszterének: az 57 éves Florin Iordache annak a szűk parlamenti csoportosulásnak volt a tagja, amely 2013-ban a büntető törvénykönyv módosításával igyekezett büntetlenséget biztosítani a honatyáknak. A módosításokat a képviselőház jogi bizottsága titokban dolgozta ki, hogy másnap villámgyorsan szavazzák meg, mentesítve ezáltal magukat a büntetőjogi felelősség alól. Florin Iordache mérnöknek tanult, csak 2002-ben szerzett jogi diplomát, miután Caracal alpolgármestereként belekóstolt a politikába. 2000–2008 között parlamenti képviselő. Több olyan kezdeményezése volt, amely az igazságszolgáltatás gyengítésére irányult. Neki köszönhető az ügyvédek „szuperimmunitását” biztosító törvénytervezet, amelyet 2016 októberében fogadott el a parlament. Iordache felesége tagja volt annak a bírósági tanácsnak, amely felmentette Adrian Năstasét a „Tamara néni”-perben.
Lia Olguța Vasilescu, a megvesztegethető nagyromán
Lia Olguța Vasilescu krajovai polgármester nemrég múlt 42 éves, 1991-ben kezdte politikai karrierjét a Nagy-Románia Párt alapító tagjaként, 1997-ben végzett a krajovai egyetem bölcsészkarán, egy helyi lapnál dolgozott, majd honvédelemből képezte magát, végül a szociológia doktora lett. 2000-ben választották először képviselővé, 2008-ban Dolj megyei szenátorrá. Abban az évben váltott pártot is, az SZDP megyei és országos vezetésében szerzett tisztségeket. Szocdem színekben választották 2012-ben, majd 2016-ban ismét polgármesterré. Mivel 2016 decembere óta képviselő, megírta lemondását a polgármesteri tisztségről.Lia Olguța Vasilescu tavaly márciusban került a korrupcióellenes ügyészek hálójába, és júliusban emeltek vádat ellene többrendbeli pénzmosás és megvesztegetés elfogadása miatt. 2012 és 2014 között összesen körülbelül 135 ezer eurót és 570 ezer lejt kapott különböző üzletemberektől azért, hogy a választási kampányát finanszírozhassa, illetve hogy a városháza elfogadja és kifizesse az érintett üzletemberek által végzett homlokzatfelújítási munkálatokat.
Gabriel Beniamin Leş, a felfegyverző védelmi miniszter
A most 41 éves Gabriel Beniam Leş Temesváron végzett marketing szakon, ugyanott mesterizett pénzügyi menedzsmentből, majd a közbeszerzések, közigazgatás és honvédelem terén is képezte magát. Szatmárnémetiben indult a politikai karrierje helyi tanácsosként, majd alpolgármesterként, volt a megye alprefektusa is, később a mezőgazdasági kifizetési ügynökség (APIA) megyei kirendeltségét vezette. 2015 októberében, nem sokkal a Ponta-kormány bukása előtt nevezték ki fegyverzeti államtitkárnak a védelmi minisztériumba, tisztségét a Cioloş-kormányban is megőrizte. A minisztériumban ő volt a felelős a katonaság fegyverzetének modernizálásáért. 2016 decemberében szenátori mandátumot nyert.
Adriana Petcu, az összeférhetetlen
A legkevesebbet az alakuló Grindeanu-kabinetből Adriana Petcuról tudni: 2010 óta vezeti a Buzău-Ialomița Vízügyi Igazgatóságot, 2010 és 2013 között pedig project officer volt egy európai pályázatban, az országos vízügy saját kérésére nevesítette. Ezt onnan tudni, hogy az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség nyomozott miatta, és összeférhetetlennek találta, a pályázat munkacsoportjában kapott 27 086 lejnyi jövedelmét pedig illegálisnak minősítette. Adriana Petcu első fokon elvesztette a pert, de fellebbezett a legfelső bíróságon. Mivel jövedelem is származott összeférhetetlen tisztségéből, ezért egytől öt évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható, illetve a bíróság köztisztségek viselésétől is eltilthatja.
Augustin Jianu, az IT ifjú titánja
A mindössze 30 éves Augustin Jianu egyik elődjének, Dan Nica távközlési miniszternek volt a tanácsosa. Jelenleg a CERT-RO rövidítésű országos kiberbiztonsági központ vezérigazgatója.
A lefokozott orvosprofesszor
A most 45 éves nagyváradi orvos hivatalosan csak 2012 óta politikus, amikor elnyerte első szenátori mandátumát, de korábban is töltött be olyan tisztségeket, amelyeket csak politikai támogatással lehet megszerezni. 2009-ben vált a Bihar Megyei Kórház igazgatójává, egy évvel később Cseke Attila akkori egészségügyi miniszter a megyei közegészségügyi hivatal élére nevezte ki.  Cseke utóda, Ritli László kabinetvezetőjévé nevezte ki Florian Bodogot a rövid életű Ungureanu-kormányban, 2012-ben az első Ponta-kormány országos közegészségügyi igazgatója, majd államtitkár lett. A tavaly decemberi választásokon újabb szenátori mandátumot nyert az SZDP színeiben.
Nem sokkal előtte októberben Mircea Dumitru oktatási miniszter visszavonta Bodognak, az egyetemi tanárnak és a váradi orvosi egyetem dékánjának azt a jogát, hogy doktorátusokat vezessen, mivel összesen két tudományos cikk fő szerzőjének számít, ez pedig vézna tudományos teljesítmény, és nem elég a doktorátusok vezetéséhez. Mi több, a helyi sajtó szerint két doktori dolgozata közül az orvosi plágiumgyanús, és botránygyanús volt 2012-es kampányának finanszírozása is: sajtómegjelenéseit állítólag két svájci cég finanszírozta.
Bukott főfogyasztóvédőből ifjúsági miniszter
A 36 éves Marius DuncaBrassóban lett mérnök, de 2004-es diplomaszerzése után nem sokkal, 2006-ban már egy honatya irodájában dolgozott, 2007 és 2008 decembere között pedig az egyik európai parlamenti képviselőnk kabinetjében. 2009-ben fél évig a Brassó megyei fogyasztóvédelem egyik igazgatója volt, 2012 és 2015 között pedig alelnöke, majd elnöke az Országos Fogyasztóvédelmi Hivatalnak. 2015 novemberében, közvetlenül a Colectiv-tragédia után Victor Ponta váltotta le a fogyasztóvédelem éléről, ezután egy teljes mértékben sóhivatalnak tűnő drogellenes központ főtitkárává nevezték ki. December 11-én Brassó megyei szenátorrá választották. Vagyonnyilatkozatában mindössze egy 2015-ös gyártású motorkerékpárt tüntetett fel.
Graţiela Gavrilescu, a veterán
Az 50 éves Graţiela Gavrilescu veteránnak számít az alakuló Grindeanu-kormányban: negyedik képviselői mandátumánál tart, korábban alpolgármester és környezetvédelmi miniszter is volt. A ploieşti-i kőolajipari egyetemen végzett, Bukarestben ipari marketingből mesterizett, de az orvosira is járt munkavédelmi képzésre, majd közigazgatási menedzsmentből is oklevelet szerzett. Gumigyártó cégnél dolgozott, később vezérigazgatója lett. 2000 és 2004 között a Prahova megyei munkaerő-ügynökség munkatársa és a kkv-k országos tanácsának alelnöke volt. 2004 és 2007 között Ploieşti alpolgármestereként dolgozott. 2004-től 2013-ig az NLP tagja volt, de kilépett, és követte Călin Popescu Tăriceanut a reformliberális pártba, majd a Liberálisok és Demokraták Szövetségébe (LDSZ), amelynek Prahova megyei elnöke és országos alelnöke lett. Közel egy évig, 2014 decemberétől 2015 novemberéig volt a Ponta-kormány környezetvédelmi minisztere.
A bélyeggyűjtő karateedző, Şerban Valeca
A romániai korrupció jelképévé vált Adrian Năstase kormányában miniszterként tevékenykedő Şerban Valeca végzettségét tekintve mérnök. Politikai pályája mindvégig a román parlament körül alakult: három mandátumot szenátorként, egyet pedig képviselőként töltött le. A 60 éves férfi emellett személyi edző, a karateszövetség alelnöke, és ötezer euró értékű bélyeggyűjteménye van. A pitești-i mérnöki egyetemen is tanít, jelentős összegeket szerzett különböző tudományos tevékenységekért.
Az újonc miniszter
A 38 éves Toma Florin Petcu az LDSZ jelöltje az energetikai minisztérium élére. Újoncnak számít a román parlamentben, képviselői mandátuma megszerzése előtt főleg a helyi közigazgatásban tevékenykedett. 2015 decembere és 2016 májusa között a Giurgiu megyei környezetvédelmi ügynökség igazgatója, 2013 októbere és 2014 júliusa között a megye alprefektusa. Végzettségét tekintve építőmérnök. A képviselőház honlapján eredetileg közzétett önéletrajza szerint a helyesírása nem éppen tökéletes, ezt gyorsan lecserélték egy uniós szabványűrlapon kitöltött CV-re.
Szállítási bizniszekben érdekelt pénzügyminiszter
A 62 éves Viorel Ştefan a képviselőház pénzügyi bizottságának elnöke, aki 1993 óta tagja az SZDP-nek. Korábban egyszer már felmerült a neve pénzügyminiszterként, amikor Darius Vâlcovot lecsukták, de végül Eugen Teodorovici-ot nevezték ki. Három mandátumot szenátorként, kettőt képviselőként tevékenykedett. Az 1989-es rendszerváltás előtt az állami vízi szállításban, a Navromnál dolgozott, amelynek 1991 után az igazgatója lett. Az állami vállalat privatizációja során részvényeket vásárolt nemcsak a Navromnál, hanem több szállítással foglalkozó cégnél legalább 3 millió lej értékben.
Kirúgták, most tárcavezető lett
A 33 éves Răzvan Alexandru Cucot 2015 októberében Victor Ponta volt kormányfő nevezte ki a közlekedésügyi tárca államtitkárává, de 2016 májusában Dacian Cioloș kirúgta, miután részt vett az SZDP egyik Giurgiu megyei kampányrendezvényén. Cuc egy pékség részvényese, egy ipari park igazgatója, korábban pedig szakértőként működött közre a gazdasági minisztériumban. Fiatal kora ellenére meglehetősen vagyonos.
Ifjak a pályán
A Grindeanu-kormány egyik legfiatalabb tagja a 32 éves Gabriel Petrea, akit a társadalmi párbeszéd tárca élére szánt Liviu Dragnea. Az SZDP ifjúsági szervezetének és a bukaresti Műszaki Egyetem hallgatói szövetségének elnöke Victor Ponta és Nicolae Bănicioiu pártfogoltja. 2008-ben Ecaterina Andronescu csapatának tagjaként tűnt fel, aki akkoriban az egyetem rektora volt. Kampánytevékenységét később egy jól fizető állással hálálta meg Andronescu, majd amikor oktatási miniszter lett, tanácsadóként alkalmazta. 
Kis- és középvállalkozások: Florin Jianu
A 40 éves Florin Jianu a harmadik Ponta-kormányban a kis- és középvállalkozásokért felelős delegált miniszter volt. Jelenleg a romániai kis- és középvállalkozásokat tömörítő országos tanács elnöke. Bukarestben matematikai egyetemet végzett, majd az elnöki hivatalban dolgozott, vállalkozói és pályázati tanácsadással is foglalkozott.
Luxusórákat gyűjtő idegenforgalmi miniszter
Az idegenforgalmi tárca élére javasolt Mircea Titus Dobre közgazdász második mandátumát szerezte meg a parlamentben. Egyetemi tanulmányait Bukarestben és Strasbourgban végezte. Az előző mandátuma idején 87 törvényjavaslatot dolgozott ki, ebből 24 törvényerőre emelkedett. Vagyonbevallása szerint 18 ezer euró értékű órával rendelkezik, és három különböző cégnél részvényes. 325 ezer eurót kölcsönzött egy személynek.
Héberül a határon túli románokért
Andreea Păstîrnac filológiai egyetemet végzett, mesteri fokozatot Jeruzsálemben szerzett. Tanulmányai a héber nyelv, a Közel-Kelet, a diplomácia, illetve anemzetközi közkapcsolatok területén összpontosultak. A bukaresti egyetemen és Tel-Avivban is tanított. Az évek során különböző diplomáciai szerepeket töltött be: volt attasé, kulturális attasé, III., II., I. osztályú titkár a világ számos pontján. 2006 és 2011 között Románia ciprusi nagykövete, 2013 szeptembere óta Románia izraeli nagykövete. A Grindeanu-kormányban a határon túli románokért felelős tárca nélküli miniszter lesz.
(Forrás: Főtér.ro, HotNews, News.ro és Adevărul)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Túlszaporodtak a medvék, de csak keresik a megoldást
Elmaradt az Ötvös Mózes által bejelentett bukaresti utcai megmozdulás, ehelyett a környezetvédelmi minisztérium vezetősége megbeszélésre hívta a medvekérdésben érintett feleket. A szerdai ülésen a tárca hivatalnokai prefektusi intézmények, önkormányzatok, gazdaszervezetek, vadgazdálkodók, környezetvédők, csendőrök véleményére voltak kíváncsiak, olyan javaslatokat vártak, amelyek kimozdítják holtpontról a medvék teljes kilövési tilalma okozta feszült helyzetet, és megoldást hoznak a medvekárok megelőzésre. A gyűlésen mintegy ötvenen vettek részt az ország több megyéjéből. Háromszéket több mint húszan képviselték, gazdák, vadgazdálkodók, önkormányzatok küldöttei közösen próbálták felhívni a figyelmet a megyében uralkodó áldatlan helyzetre. Hogy a vad valóban probléma a megyében, a szerda délelőtti bejelentések is bizonyították: Bálványoson a szálloda bejáratánál pihent a medve, Ozsdolán egy ház előtt telepedtek le, lehetetlenné téve, hogy az ott lakók kimenjenek, Erdővidéken egy szarvasmarhát támadott meg a mackó. Grațiela Gavrilescu tárcavezető köszöntötte elsőként a résztvevőket. Régóta lappangó kérdés a ragadozó nagyvadak problémája, főként a medvék körül feszült a helyzet. Megoldást kell találni, nem lehetnek fontosabbak az EU elvárásai, mint az emberek biztonsága, ezért miniszteri határozattal kívánja rendezni az ügyet. Más álláspontot kell találni Brüsszel­lel, egyenlő feleknek, nem alárendelteknek kell lennünk – hangoztatta. Elmondta, a nagyragadozók kérdésében néhány nappal korábban volt széles körű megbeszélés, ő úgy tudja, az érintett felek közös megegyezésre jutottak. Kijelentése a vadgazdálkodók képviselőinek értetlenségét hozta – valóban volt összejövetel, de ott beléjük fojtották a szót, követeléseik nem kerültek záródokumentumba. Megoldást akar, így hamarosan két miniszteri rendelettervezete is megjelenik a tárca honlapján – jelentette be a politikai válság miatt később lemondott miniszter. Több megye prefektusi hivatalának képviselője – megyénket nem képviselték – szólt a témához. Mindannyian megállapították: a medveállomány túlszaporodott, károkat okoznak – mindezt konkrét esetekkel nyomatékosították. Sürgős megoldásra van szükség, a csendőröket kell bódító lövedékes fegyverekkel felszerelni, hogy ők léphessenek közbe medvés incidensek alkalmával – állították a gazdák és vadászok további ámulatára. Fodor István, Bodok polgármestere a helyzetet ecsetelve felvetette: ha Bukarestben nem hiszik, milyen gondot okoznak a medvék, jöjjenek el, szervezés nélkül összejön a találkozás a medvékkel. A felvetett csendőrös megoldáson enyhén mosolygott: hogyan közelítik meg a bozótban, a megölt állat mellett fekvő medvét? – kérdezte. Különben is, a vadásztársaság felel a vadászterületért – érvelt.
Ötvös Mózes kijelentette: mindenki beszél jobbra-balra, de a helyzet tarthatatlan, a gondozók félnek a medvéktől, nem lehet embert találni az állatok mellé. Drágább a medve élete, mint az emberé, a minisztériumnak mielőbb jó döntést kell hoznia – mondta szenvedélyesen, mire a miniszter visszaszólt, lassabban, mert felmegy a vérnyomása. 
Kovászna megye tanácselnöke, Tamás Sándor üdvözletét Sárkány Árpád, az Abies Hunting vadászatszervező vállalkozás vezetője tolmácsolta a résztvevőknek, elmondva, az elöljáró nem tud jelen lenni, de szorgalmazza, támogatja az ember és medve közötti együttélés rendezését. Az országban hivatalosan számontartott medvék közel nyolcvan százaléka Hargita (1577 db), Kovászna (1377 db), Brassó (1077 db) és Maros megyében (1020 db) él, napi problémát okozva a lakosságnak. A létszám meghaladja az élőhely befogadóképességét, erre kell megoldást találni. Azt pedig nem a csendőrök biztosítják, hanem engedélyezni kell a problémás medvék kilövését, illetve a prevenciós, állományszabályozó kilövést is – jelentette ki. Benedek Barna, a Pro Silva küldötte törvénykezési űrként értékelte a kialakult helyzetet. A vadászokat vádolják, közben megkötik kezüket, tehetetlenek a medvékkel szemben. Megnyugtatóan kell rendezni a helyzetet, az állományt természetes egyensúlyba kell hozni – javasolta a megoldást. Hasonló véleményeket fogalmaztak meg Hargita megyei vadgazdák is. Farkas Sándor (Vargyas), Bocskor László (Nagybacon) is a konkrét helyzetet taglalta, rámutatva, néhány évtizeddel ezelőtt a medve nem volt probléma, ritkán lehetett találkozni vele. Markos Barna elmondta, Ozsdolán az utóbbi időszakban 11 medvetámadást jegyeztek. „Védjük a vadakat, de ki gondol a jószág védelmére?” – kérdezte. Farkas Attila (Pro Silva) kijelentette: nem kell összetéveszteni a vadászt a vadgazdálkodóval, utóbbi a vadállománnyal foglalkozik, így érintett a kérdésben.
A környezetvédők, a zöldek képviselői továbbra is kitartanak a medveállomány megőrzésének fontossága mellett, ugyanakkor beismerték: csődöt mondtak az eddigi medveszámlálási módszerek. Ennek ellenére továbbra is a védelem mellett kardoskodnak, szót sem ejtettek a túlszaporodott populáció visszaszorításáról, viszont beszéltek az emberi magatartásról, a háztartási szemétről, a medvéket ért sérelmekről, amelyek miatt átlátható, elfogadható megoldásokat kell keresni. A több mint kétórás megbeszélés során körvonalazódott: mindenki egyetért abban, hogy túlszaporodtak a medvék, és a zöldek kivételével a többség a létszám korlátozásában látja a megoldást – a hivatalosságok a csendőrök közbelépésében, a gazdák, vadgazdálkodók a medve kilövési tilalmának feloldásában.
Bokor Gábor Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megvan az új kormány összetétele
szavazta a PSD országos végrehajtó bizottsága az új kormány névsorát. A végrehajtó bizottság egyhangúlag fogadta el a miniszterek névsorát. Az új kabinetnek három miniszterelnök-helyettese lesz, közülük egy tárca nélküli miniszter. Livi Dragnea PSD-elnök be is jelentette a miniszterek névsorát.
Ezek között vannak olyanok, akik a Grindeanu-kormány tagjai is voltak, és új nevek is (utóbbiak kiemelve): Miniszterelnök: Mihai Tudose
Miniszterelnök-helyettesek:
fejlesztési miniszter: Sevil Shhaideh
környezetvédelmi miniszter: Graţiela Gavrilescu
tárca nélküli miniszterelnök-helyettes: Marcel Ciolacu (képviselő, a PSD Buzau megyei elnöke) belügyminiszter: Carmen Dan
külügyminiszter: Teodor Meleşcanu
védelmi miniszter: Adrian Țuţuianu (a SRI-t felügyelő parlamenti bizottság elnöke)
pénzügyminiszter: Ionuţ Misa (az ANAF konstancai igazgatója)
igazságügyi miniszter: Tudorel Toader
mezőgazdasági miniszter: Petre Daea
munkaügyi miniszter: Olguţa Vasilescu
gazdasági miniszter: Mihai Fifor (a PSD szenátusi frakcióvezetője)
energiaügyi miniszter: Toma Petcu
szállításügyi miniszter: Răzvan Cuc
kkv-kért felelős miniszter: Ilan Laufer (államtitkár)
egészségügyi miniszter: Florian Bodog
kulturális miniszter: Lucian Romascanu (szenátor, korábban a Cancan és a Libertatea bulvárlapok menedzsere és a KanalD tévécsatorna igazgatója)
vízügyi és erdőgazdálkodási minisztérium: Doina Pana (ugyanezt a tisztséget korábban a Ponta-kormányban is betöltötte)
oktatási miniszter: Liviu Pop (szenátor, korábbi társadalmi párbeszédért felelős tárca nélküli miniszter, tanügyi szakszervezeti vezető)
kutatási miniszter: Lucian Georgescu (államtitkár)
ifjúsági miniszter: Marius Alexandru Dunca
turisztikai miniszter: Mircea Dobre
a határon túli románokért felelős miniszter: Andreea Păstârnac
a parlamenti kapcsolatokért felelős miniszter: Viorel Ilie
európai alapokért felelős miniszter: Rovana Plumb
európai ügyekért felelős miniszter: Victor Negrescu (EP-képviselő) (hírszerk.) Transindex.ro

175 medve kilövésére adnak engedélyt – országos szinten
Elindult szerdán hajnalban Bukarestbe, a környezetvédelmi miniszterrel tartandó találkozóra a székelyföldi küldöttség. Megoldást keresnek az immár mindennapossá vált medvetámadások problémájára. Munkatársaink is buszra ültek.
Több mint kétszáz polgármester, közbirtokossági elnök, vadásztársulati vezető és állattartó gazda jelentkezett előzetesen a szerdai bukaresti megmozdulásra – tájékoztatott korábban a Hargita megyei önkormányzat. A gyakori medvetámadások és a megnövekedett vadkárok miatt kezdeményeztek találkozót a környezetvédelmi miniszterrel, hogy személyesen elmondhassák, Székelyföldön szinte mindennaposak a medvetámadások, a helyzet tarthatatlan, sürgős megoldásra van szükség.
A Hargita megyei kezdeményezőkhöz csatlakoztak Maros és Kovászna megyékből, Háromszéken például már konkrétan tudják, hogy tíz-tizenkét problémás medvét kellene térségükben „kiiktatni”. Grațiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter szerdán délben fogadja a küldöttséget, amelybe úgy tervezték, hogy civileket is bevonnak a szervezők – olyan személyeket, akik már találkoztak medvével. A több busznyi utazóközösséggel tart ugyanakkor lapunk két munkatársa, Fülöp-Székely Botond és Barabás Ákos is, időszakos jelentésükkel, fotókkal igyekszünk beszámolni a küldöttség útjáról, eredményeiről
Az udvarhelyszéki küldöttség 11 óra előtt néhány perccel érkezett meg Bukarestbe, a környezetvédelmi minisztérium parlament melletti székhelyéhez.
Időközben megérkeztek az alcsíki, felcsíki és gyergyószéki küldöttségek is.
Mintegy ötszázan lehetnek összesen a székelyföldi küldöttek.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke röviden ismertette a megmozdulás okát és célját.
A helyzet tarthatatlan, naponta több medvetámadás történik. Azt szeretnénk, hogy figyelmet fordítsanak ezekre. Egy sor megelőző intézkedésre van szükség, elengedhetetlen, hogy engedélyezzék a veszélyes egyedek kilövését – minél hamarabb. Arra is szükség van, hogy a vadásztársulásoknak legyen bevétele, tudjanak normális vadgazdálkodást végezni. A medvék elszállítása láthatóan nem hozott megoldást, a vadak visszatértek. Hargita megye erdeiben jelenleg mintegy 1200 egyed van, de 400–500-at bírnak el. A medvepopulációt egyensúlyban kell tartani. A megelőző intézkedéseket kormányzati szinten kell meghozni, az a konkrét célunk, hogy elérjük a miniszterasszonynál, hogy mondja meg, mikor és milyen megoldásra számíthatunk – foglalta össze Borboly.
Grațiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter egy 10–15 tagú küldöttséget fogadott.
A tárgyalásokat követően Grațiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter a sajtónak elmondta, számára is az emberélet a legfontosabb. Mint kiderült, 175 veszélyes, károkat okozó medvére adnak kilövési engedélyt – országos szinten. Az ezzel kapcsolatos rendeletet szerdán terjeszti fel konzultálásra, a kilövési engedélyek várhatóan augusztus 15-étől lépnek érvénybe.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a tárgyalások eredményét „részsikernek” nevezte.
„A miniszter 175 medve kilövését engedélyezi, nyilván azokét, amelyek bizonyítottan kárt okoztak. A kilövésnek, hogy miként fog lezajlani, megvan az eljárása. Rendkívül fontos, ezért felvetettük a vadak által okozott károk megtérítését, mivel jelenleg nagyon nehézkes az eljárás és a kifizetések sokat késnek. Ez az emberek megélhetését jelenti. A miniszter megígérte, hogy ennek is alaposabban utána fog nézni” – részletezte a háromszéki tanácselnök. Hozzátette, kétségtelen, hogy ez részsiker, de a legfontosabb, hogy másfél év után sikerült kimozdulni a holtpontról – hiszen azóta semmire nem adtak kilövési engedélyt. Ilyen szempontból ez siker. Az az ígéret, hogy 2018-tól kezdve a megelőzéssel is foglalkozni fog a minisztérium.
Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke is osztotta háromszéki kollégája véleményét. Borboly Csaba szerint amit elértek, az „csepp a tengerben”.
Megbírságolta a csendőrség Borboly Csabát A demonstráció kora délután rendbontás nélkül ért véget, az MTI beszámolója szerint a csendőrség illegálisnak minősítette a megmozdulást, és ezerlejes bírságot szabott ki az egyik kezdeményezőre, Borboly Csabára, a Hargita megyei önkormányzat elnökére. Az önkormányzati vezető elismerte, a kerületi polgármesteri hivatal szerdán reggel, amikor már a buszok úton voltak, valóban értesítette őt, hogy nem járul hozzá a korábban bejelentett tüntetéshez. Borboly Csaba mégis köszönetet mondott a székelyföldi gazdáknak, polgármestereknek és közbirtokossági vezetőknek, hogy tömegesen Bukarestbe vonultak, mivel szerinte a szerdai demonstráció nélkül nem tudták volna „kimozdítani a holtpontról” a medvetámadások elleni hatósági fellépés ügyét. Székelyhon.ro

Engedélyezik a medvék kilövését (Székelyföldi tüntetők Bukarestben)
Ötszáz fős tömeg tüntetett tegnap délben Bukarestben a Környezetvédelmi Minisztérium előtt. A protestálók Kovászna, Hargita, Brassó és Maros megyéből érkeztek, gazdák, önkormányzati vezetők, vadgazdák követelték a tárca vezetésétől: oldják fel a medvék kilövési tilalmát, tegyék lehetővé, hogy az emberi életben, a polgárok javaiban kárt tevő vadakat kilőhessék. A tüntetők képviselőit Graţiela Gavrilescu tárcavezető fogadta, majd a másfél órás megbeszélést követően a miniszter a tüntetők közé ment, s kijelentette: még aznap aláírja a miniszteri rendeletet, amely lehetővé teszi az év hátramaradt részében 175 problémás medve kilövését. Ha a további hivatalos procedúra simán megy, leghamarabb augusztusban adhatják ki az első intervenciós kilövési engedélyeket.
A tüntetőket a csendőrség fogadta a minisztérium előtt, a tüntetés engedélyezése körüli hiányosságokra hivatkozva előbb azt kérték, a tiltakozók üljenek vissza az autóbuszokba, és hajtsanak a Román Akadémia elé, ott várakozzanak. Az embereknek nem tetszett a megnyilvánulás, és a szervezést vállaló megyevezetők is tiltakoztak, így a csendőrök visszakoztak, a minisztérium előtti zöldövezetre terelték a tömeget. A Bukarestbe utazók kérésük alátámasztására a medve áldozatául esett, széttépett állatok tetemeit bemutató nagy méretű fotókat lobogtattak a tiltakozó pannók mellett – a drámai felvételek sokkolták az arra járókat, a tévéstábok is előszeretettel örökítették meg.
Közben az épületben zajlott a tárgyalás a miniszter asszonnyal. A tárcavezető felvetette: három héttel ezelőtt tett ígéretet, hogy megoldást talál a medvés kérdésben. Egy hónapos határidőt kért akkor, ezért kissé meglepő számára, hogy a türelmetlen protestálók Bukarestbe érkeztek – jelentette ki. Meg sem hallgatta a tüntetők képviselőit, és máris jó hírrel állt elő: elkészült egy miniszteri rendelet, amelynek értelmében az idei évre 350 problémás medve kilövését engedélyezhetik. Mivel az év felénél tartunk, 175 bajt okozó medvét lőhetnek ki. Aláírja, majd eleget kell tenni az átláthatósági előírásoknak, csak azt követően léphet hatályba a rendelet. Időközben a Román Akadémia jóváhagyását is meg kell kapniuk, de nem hiszi, hogy ez gondot jelenthet, így augusztusban kiadhatók az első engedélyek – számolt be a miniszter. Az intervenciós – beavatkozási – kilövési kvótát nem osztják le a vadásztársaságoknak, a minisztériumban tartják, és szükség esetén 24 óra alatt kibocsátják. Külterületeken a veszélyes medvék kilövését a vadászokra bízzák, a helységek belterületén a csendőrség fog közbelépni – magyarázta a procedúrát. Többször hangsúlyozta: ez nem vadászatot jelent, csupán a veszélyes egyedek eltávolításáról lehet szó.
A tüntetőket képviselők közül elsőként Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor szólalt fel. Nem a kilövési kvóták jelentik a medvék okozta problémák megoldását, a jelenség okait kell megtalálni – vetette fel. Azt is elmondta, el kell kerülni, hogy az intervenciós kilövési kvóták „trófeakvótákká” alakuljanak, mint ahogyan szerinte ez korábban történt. Kijelentése már a teremben többek nemtetszését váltotta ki, mi több, a gyűlést követően rövid idő alatt Kovászna és Hargita megyei vadgazdák fogalmazták meg ellenvetésüket, valótlannak nevezve a szenátor kijelentését. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke beszédében hangsúlyozta: nem a miniszter, a kormány ellen tüntetnek, hanem a lakosság érdekeit képviselik, mivel a feszültség igen nagy, azonnal lépni kell az emberek és javaik védelme érdekében. A megye területe 700 medve életterét tudja biztosítani, ezzel szemben az állomány eléri az 1300 példányt. Az intervenciós kvóta csak az első és legsürgősebb lépés a probléma megoldására, egyensúlyt kell teremteni az állatok védelme és az emberek biztonsága között. Elmondta, útban Bukarest felé személyesen beszélt a WWF romániai vezetőjével, Csibi Magorral, aki egyet is értett vele abban, hogy szükség van a problémás medvék kilövésére. A gyűlést követően viszont radikálisan megváltozott Csibi véleménye – amely egy nappal korábban a sajtóban is megjelent –, és a miniszter asszonynak címzett üzenetben lépett fel az intervenciós kvóta ellen.
Ötvös Mózes, a Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöke felszólalásában arra hivatkozott, hogy a helyettes miniszterelnöki tisztséget is betöltő tárcavezetőnek kell hogy legyen ereje a kérdés megoldására. Ha szükséges, Dragnea SZDP-elnöknél is lépjen közbe, hiszen ő a legerősebb ember az országban. Graţiela Gavrilescu finoman hárította a felkérést: neki Tăriceanu a közvetlen politikai felettese. Ezen túlmenően Ötvös azonnali lépéseket követelt. Ha nem történik pozitív elmozdulás, tönkremegy az állattenyésztés, a növénytermesztésben is egyre több lesz a kár. Farkas Sándor, a vargyasi gazdák képviselője is a sürgősségre helyezte a hangsúlyt. Ha tél lenne, és hibernálnának a medvék, volna idő további várakozásra. De most, nyáron azonnali közbelépésre van szükség, tarthatatlanná vált a helyzet. A jelen lévő brassói, hargitai, marosi önkormányzati, gazdatársadalmi képviselők is sürgették: mielőbbi lépésekre van szükség, hiszen a medvepopuláció létszáma többszörösen meghaladta a területek eltartóképességét. A tegnapi tüntetés, az önkormányzatok, gazdák és vadgazdálkodók összefogása sikeresnek bizonyult, a Környezetvédelmi Minisztérium honlapján már este közvitára bocsátották a medvék és farkasok intervenciós kilövését szabályozó rendelet tervezetét.
Bokor Gábor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ismét emberre támadt egy medve Székelyföldön
Emberre támadt egy medve a székelyföldi Csíkmindszenten – közölte hétfőn Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke a székelyföldi vadkárok bejelentésére létrehozott közösségi oldalon.
A 38 éves csíkszentléleki férfi szilánkosan eltört alkarját hétfőn műtötték meg a csíkszeredai kórházban. A közösségi portálon közzétett videofelvételen maga az áldozat mesélte, hogy rendszeresen jár gombát és mogyorót szedni az erdőbe. Szombaton egy fiatal ültetett erdőrészen haladt át, és a medvéktől tartva nagyokat füttyentett, hogy elijessze az esetlegesen ott tartózkodó állatokat, amikor a fák közül teljesen váratlanul rátámadt egy közepes méretű medve. Megjegyezte: ugyan gázspray is volt nála, annyira hirtelen történt a támadás, hogy nem volt ideje ezt megelőzni. Amint a felvételen is látszik, a medve a jobb vállát és a jobb alkarját sebesítette meg. A férfi végül az időközben előkotort gázspray segítségével szabadult az állat karmai közül. Az esetről a Hargita megyei önkormányzat is közleményben számolt be hétfő este. A közlemény Borboly Csabát idézte, aki a környezetvédelmi minisztériumot hibáztatta az újabb medvetámadásért. Arra emlékeztetett, hogy július elején székelyföldiek százai tüntettek Bukarestben a megsokasodott medvetámadások miatt. Ekkor Gratiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter ígéretet tett arra, hogy augusztus 8-án kihirdetik azt a minisztériumi rendeletet, mely 140 veszélyes medve kilövését teszi lehetővé, erre azonban azóta sem került sor. A miniszter múlt pénteken egy fórumon kijelentette, bármennyire is háborognak az állatvédők, ezen a héten kibocsátja a veszélyes medvék kilövését lehetővé tevő rendeletet. Európában – Oroszország európai részét leszámítva – körülbelül 17 ezer medvét tartanak számon, amelyből több mint 6800 Romániában él, a romániai medveállomány 78 százaléka pedig Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyében található.
MTI; erdon.ro

Engedélyezték a medvekilövést
A környezetvédelmi tárca vezetője 140 medve és 97 farkas kilövéséről vagy áthelyezéséről adott ki miniszteri rendeletet, amelyet élesen bíráltak az állatvédők.
A hivatalos közlöny hétfői számában megjelent jogszabály szerint azokban az esetekben tekintenek el a medvét és farkast szigorúan védett fajként oltalmazó törvények előírásaitól, amikor nem lehet más elfogadható módon megakadályozni, hogy a nagyragadozók jelentős károkat okozzanak vagy az emberek biztonságát veszélyeztessék. A kilövési tilalmat eseti alapon oldják fel az országos környezetvédelmi hatóságok a megyei környezetvédelmi szervek által láttamozott részletes dokumentáció alapján, de csak akkor, ha azzal nem veszélyeztetik a faj fennmaradását természetes környezetében. A miniszteri rendeletből nem derül ki, hogy milyen időtartamra vonatkozik, azt csak a miniszter korábbi nyilatkozatából lehet feltételezni, hogy a megszabott „beavatkozási keret” az idei év hátralévő három hónapjára szól. Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter ellen bűnvádi feljelentést tett a korrupcióellenes ügyészségnél az Állat- és Környezetvédők Szövetsége, amely szerint a tárcavezető visszaélt hatalmával, és megsértette az állatok jogosulatlan megölését tiltó törvényt. A civilek szerint a környezetvédelmi tárcának védenie, nem pedig gyilkolnia kellene az állatokat, és amíg a nagyvadak nem kapnak azonosító chipet, senki sem állíthatja azt, hogy hiteles adatokkal rendelkezik a védett fajok valós létszámáról. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Medvék és vadászgépek
Amikor egy állam képtelen megvédeni polgárait, sőt súlyos büntetésekkel riogatva megtiltja nekik, hogy maguk gondoskodjanak biztonságukról, finoman szólva valami nagyon nincs rendben. Miközben teljesen értelmetlenül milliárdokat költünk haderőfejlesztésre, hogy a világnagyhatalmak parányi valamijeként majd jól megvédjük magunkat, az ország egyik vadregényes szegletében élőket a természet elszabadult ereje tartja rettegésben. Ugyanúgy, mint évszázadokkal ezelőtt – annyi különbséggel, hogy a 21. század civilizációs csúcsán már fegyvert sem szabad ragadni. A kormány, illetve a környezetvédelmi minisztérium képviselői a magasztos eszmék alapján hozott uniós állatvédelmi előírások ketrecében vergődve nem hajlandóak tudomásul venni, hogy az emberek által nap mint nap megélt, dermesztő valóságban mekkora veszélyt jelentenek a települések határában és a lakott területeken garázdálkodó medvék. Persze szóbeli ígéretekből, tervezetekből, sőt rendeletekből sincs hiány, de gyakorlatilag hosszú hónapok óta semmi sem változott: több száz káreset bizonyítja, hogy a nagyvadak szabadon pusztíthatják a terményt, a háziállatokat, és bármikor emberre támadhatnak. A szaktárca vezetője eközben a megfogalmazásokkal játszadozott: drasztikus, emberéleteket mentő fellépést ígért, majd a jókora késéssel kiadott minisztériumi rendelet aláírása – jobban mondva az állatvédők feljelentése – után már arról hadovált, hogy ő nem másfél száz veszélyes nagyvad kilövésére adott engedélyt, hanem csupán a „beavatkozásra”, ami tulajdonképpen elköltöztetést jelent. Persze az azóta eltelt csaknem egy hónapban hiába kérvényezték a települések, vadászegyesületek az „intervenciót” (jelentsen az bármit is), semmi nem történt. Graţiela Leocadia Gavrilescu pedig a minap a medveszámlálásról és -exportról szóló nyilatkozatával bizonyította, a végtelenségig képesek húzni az időt. Pedig az állandó félelemben élők nem néhány tucat F–16-os vadászgép beszerzését sürgetik, sőt egyetlen puskagolyót sem követelnek: csupán arra kérnek engedélyt, hogy nyugodtan, biztonságban élhessenek.
Páva Adorján / Krónika (Kolozsvár)

Újabb levélben kérte Borboly Csaba a medvék kilövésének engedélyezését
Újabb levélben kérte Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke Grațiela Gavrilescu környezetvédelmi minisztert, hogy engedélyezze a megyében élő medvék kilövését.
Amint az Agerpres hírügynökség közölte, a székelyföldi elöljáró többek között a tusnádfürdői temetőben készített fényképekkel illusztrálta a székelyföldi medvehelyzetet. A település környékén élő medvék feldúlták a halottak napjára virágokkal és mécsesekkel díszített sírokat a temetőben.
Borboly Csaba a levélben megemlítette: Tusnádfürdőn egyre kevésbé elviselhető a medvék jelenléte. Hozzátette: ebben az évben Hargita megyében 15 ember esett medvetámadás áldozatául, és noha a helyi vadásztársaságok hetven veszélyes nagyvadat azonosítottak, a minisztérium csak hat medve kilövését engedélyezte.
Domokos László a Hargita megyei környezetvédelmi ügynökség igazgatója az Agerpresnek elmondta: a megyében összesen 73 medve és 12 farkas kilövésének az engedélyezését kérték, és a minisztérium mindeddig csak hat medve kilövését engedélyezte.
Hozzátette, hogy az év eleje óta 344 esetben érkezett bejelentés az ügynökséghez vadállatok okozta károkról, a bejelentések 80 százaléka medve, 15 százaléka farkas, öt százaléka pedig más állat kártevésére vonatkozott.
Gheorghe Suciu, a Hargita megyei csendőrség szóvivője szerint az év eleje óta 27 esetben kértek medvék miatt segítséget az 112-es segélyhívó számon, de a kivonuló csendőröknek csak két esetben kellett elhajtani a medvéket. Más esetekben az állatok maguktól távoztak.
Romániában azóta sokasodtak meg a medvetámadások, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium tavaly a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta.
Korábban a tárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak. A székelyföldi károsultak tiltakozásai nyomán szeptember elején a minisztérium 140 veszélyesnek talált medve és 97 farkas kilövését vagy áttelepítését tette lehetővé, de minden egyes kilövési vagy áttelepítési kérelmet a minisztériumnak kell jóváhagynia.
Egy héttel ezelőtt a tárca az MTI kérdésére azt közölte, hogy eddig 23 medve kilövését hagyta jóvá, tízet Kovászna megyében és hetet Hargita megyében.
Az év eleji állománybecslés adatai szerint Romániában mintegy 6800 medve él, a medveállomány túlnyomó része, mintegy 5300 példány a székelyföldi Hargita, Kovászna és Maros, valamint a szomszédos Brassó megyében található. Szabadság (Kolozsvár)

Interpellált Császár Károly szenátor
„Többen megkerestek azzal a problémával, hogy a medvék rendszeres látogatókká váltak Maros megye kisebb városaiban: Erdőszentgyörgyön, Nyárádszeredában, Szovátán, illetve több községben is. Napi szinten tűnnek fel nem csak a települések mellékutcáin, de a főutakon, parkokban egyaránt. A helyzet tarthatatlanná vált, hiszen a lakosok sötétedés után nem mernek kimozdulni házaikból, nem merik felnőttkíséret nélkül iskolába engedni gyermekeiket, indulás előtt mindig ellenőrzi kénytelenek, kószál-e medve az utakon. A Küküllők és a nyárádmenti települések panaszait múlt hétfőn interpelláció formájában tolmácsoltam Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszternek, illetve gyors megoldást kértem a medveproblémákra” – nyilatkozta Császár Károly Maros megyei szenátor interpellációja után.
Az RMDSZ politikusa szerint elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi törvénykezés az emberi életek elé helyezi az állatok életét. Emlékeztetett, bár a környezetvédelmi minisztérium júliusban engedélyezte 140 veszélyesnek minősített medve kilövését, ez mindmáig alig néhány egyed esetében valósult meg, az érintett települések lakói továbbra is állandó veszélyben élnek.
Császár Károly interpellációjában felhívta a figyelmet arra, hogy a védett fajokról rendelkező uniós irányelv, amely a barnamedvékre is kiterjed, megfelelő védelmet biztosít az embereknek, rendkívüli helyzetekben engedélyezi a veszélyes állatok befogását és kilövését. „Márpedig Romániában kétséget kizáróan rendkívüli állapotról van szó, ezt igazolják a statisztikák is. Európa mintegy 17 ezres medveállományából 6200 Romániában él. Hargita és Kovászna megyében egyenként is annyi medve található, mint Finnország teljes területén. Brassó megyében is több mint ezer egyedről tudnak, és Maros megyében is riasztóan nőtt a populáció az elmúlt években. Az említett uniós irányelv értelmében lehetőség lenne nálunk is a veszélyes, lakott területre bejáró állatok kilövésére, főleg, hogy ez nem precedens nélküli az Európai Unióban. Észak-Tirolban például nem késlekednek a veszélyes medvék eltávolításával, amint azok lakott településeken jelennek meg, a hatóságok azonnal jóváhagyják az állatok kilövését. Németországban, természetes környezetükben csak a rezervátumok területén élnek medvék” – hívta fel a figyelmet Császár Károly.
Szerinte szükség van hosszú távú stratégia kidolgozására, a hatályos hazai törvénykezés módosítására, de jelenleg sokkal fontosabb az azonnali megoldások foganatosítása annak érdekében, hogy az érintett lakosokat megvédjék a medvetámadásoktól. (közlemény) Népújság (Marosvásárhely)

Interjú Borboly Csaba megyetanácselnökkel
Sok kár megelőzhető lett volna
A román vízügyi és erdészeti minisztérium 2016-ban 1700 nagyragadozó – 552 barnamedve, 657 farkas, 482 vadmacska – kilövését akarta engedélyezni Romániában. A zöldszervezetek, állatvédők tiltakozásba fogtak, aláírást gyűjtöttek a nagyvadak védelmében.
A kilövési kvótát minden évben a brassói egyetem erdészeti karának a tanulmánya alapján hagyják jóvá. A román akadémia negatívan véleményezte a védett állatfajok kilövésére vonatkozó rendeletet. A Brassói Táblabíróság ügyészsége is vizsgálatot indított a kilövési kvóták megállapítása miatt. Cristiana Pascal-Palmer (volt) környezetvédelmi miniszter pedig visszavonta a kilövésre való rendeletet. A populáció szabályozás céljával történő medvevadászat letiltása nagy felháborodást keltett a vadásztársaságok körében. Heves vita alakult ki a vadászok és természet-, környezetvédők között. Miközben a jelenlegi helyzetnek az első számú kárvallottai az állattartók, a mezőgazdasági területeket művelők.
2017-ben Grațiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter intervenciós kvótát engedélyez medvék és farkasok kilövésére. Azonban ezzel sem a vadásztársaságok sem a környezetvédők nincsenek megelégedve. Közben a községek, települések vezetői is igen érintetté váltak a témában, mert egyre gyakrabban és egyre többször a faluban, lakott övezetben jelennek meg medvék, és nem csak anyagi károkat okoznak, hanem emberek életét is veszélyeztetik. Félelemben, rettegésben tartva az ott élőket, akik egyértelműen az előjáróktól várják a megoldást.
A medve köztémává vált, megosztja a társadalmat, heves indulatokat vált ki emberekből, a nagy vitában egyre többen az országvezetésre, a politikusokra mutogatnak, hogy ők kellene tegyenek valamit, kezükben van a döntés, náluk van a megoldás…
Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét, az Európai Unió Régiók Bizottságának a témában felelős raportőrét kerestük meg, és a medvetémáról, a kialakult helyzetről, a fejleményekről, eredményekről és a hogyan továbbról beszélgettünk.
– Mikor volt az a pont, amikor rájött, hogy a medvekérdéssel foglalkoznia kell?
– 2008 áprilisában, az akkori közvetlen megyetanácselnöki tisztségért folyó választási kampányban szembesültem először a kérdéssel. Akkor gyalogosan végigjártam a megye minden települését, és azon belül is a fontosabb utcákat, és az emberekkel szóba álltam. Napi 1–2 községre volt elég az idő. Kőrispatakon szörnyedtem el a legjobban, és Siménfalván, ahol számos gazda arról panaszkodott, hogy a vadkárok miatt visszaszorultak a kis kertjeikbe, és felhagyták a termelést. Megválasztásomat követően már 2009-ben létrehoztunk egy megyei, a vadkárokkal foglalkozó munkacsoportot, és elkezdtünk közösen megoldásokat keresni. Az évek során egyre több ismeretre tettünk szert, egyre részletesebben láttuk a kérdést, ezért hatékonyan tudtunk segíteni olyan kérdésekben, mint a kárfelvétel, de szerveztünk tájékoztató kampányokat, jogszabály-módosítást nyújtottunk be a villanypásztor telepítésére vonatkozóan, miközben folyamatosan kértük a központi kormányzattól a hosszú távú intézkedések bevezetését, mert főleg a medvék esetében látszott, hogy évről évre komolyabb, súlyosabb lesz a helyzet. S ahogy a helyzet súlyossága nőtt, úgy lettünk egyre hangosabbak. Nem az volt a célunk, hogy a medvevadászatnak alapot adjuk, hanem az, hogy Bukarest ne tudja szőnyeg alá seperni a medvekérdést, és a szokásos bukaresti látszat és akkut problémakezelés helyett, hosszú távú, fenntartható megoldásról beszéljünk, s ezt a célunk elértük. Annak ellenére, hogy legtöbbször én kerültem előtérbe a sajtóban, egy nagyon jó csapattal dolgoztam együtt, itt gondolok a megyei tanácsnál lévő 5 munkatársamra, az önkéntesen jelentkező, segítő félszáz bedolgozóra, vagy a Szent István Egyetem vadgazdálkodási tanszékére.
– Miért vált társadalmi kérdéssé a medvegond? Miért nem maradt meg vadgazdálkodás szinten?
– Mert ez Románia. Bukarestben rászoktak arra, hogy cirkusszal lehet a nagyobb bajokat elkendőzni. Így a 2016-os „szakértő” kormány minisztere felkorbácsolta az indulatokat e téren, majd amint azt utólag is elismerték a minisztérium munkatársai, hozott egy érzelmi döntést. Ez az érzelmi döntés lehet jót tett az akkori kormányfő politikai karrierjének, viszont a székely falvak lakóinak csak kárt hozott, és nem csak, mert ugyanilyen helyzet áll fenn Brassó, Szeben, Prahova megyékben is. Ennek köszönhetően lett a medvekérdésből szakmai vita helyett társadalmi vita. Ennek legnagyobb hátránya, hogy a szakmai érvek helyett a kérdés érzelmi megközelítése kapott inkább teret. Erre rájött az is, hogy egyre inkább kezdett látszani, hogy több 10 millió euró uniós finanszírozást hívtak le Romániában szervezetek és központi állami szervek, különféle tanulmányok, elemzések, tervek készítésére, a nagyvadak ügyére is, de azoknak eredménye újabb vitákhoz vezetett, s a legfontosabb, hogy a sok kutatás során a helyi közösségek véleménye és a helyi valóság mellőzve lett. A lehívott források elég tekintélyes részét kommunikációra költhető összegek képezték, és egy egyenlőtlen harc kezdődött a médiában, ahol a gazdák, földtulajdonosok, vadgazdák már nem rúgtak labdába. Tehát, látni kell, hogy komoly erőforrás áll a status-quo-t megtartani akarók rendelkezésére, hisz a The Guardianig eljutottak, hamis állításokat közölve, így próbálva megakadályozni egy általam készített uniós dokumentum elfogadását a Régiók Bizottságában.
– Mikor volt az első medvével való találkozása?
– Gyerekkoromban, talán 7-es lehettem, édesapám állatorvos, így mindig elkísértem őt, nyáron sokszor jártunk ki az esztenákra. Életem legszebb pillanatai közé tartoznak ezek az élmények, a juhfürdetéstől a frissen készült orda, sajt vagy zsendice kóstolásáig és a természetben való csatangolásokig. Az egyik csomafalvi juhnyáj a parajdi részen legelt, odamentünk, a román pásztor fiával játszottunk az erdőben, amíg a kezelések tartottak, és egyszer előttünk kb. 5–6 méterrel kiszökött egy medve, és ment le a patak felé. Elég nagy ijedtség lett úrrá rajtunk, ma persze mosolygok a történteken, de akkor megtanultam, mit jelent az, hogy a medve nem játék.
– Térjünk vissza a jelenbe, hogyan látja a medvekérdést, hogyan tovább?
– Kell hinnünk abban, hogy a helyzetet lehet okosan rendezni. A medve is egy érték, és az is kell maradjon. El kell érnünk, hogy ne közellenség legyen. Több szinten folyik a munka, a megyében, Bukarestben és Brüsszelben. Ezekről órákat lehet beszélni, de megpróbálom röviden összefoglalni a követett célokat, a felsorolás nem tükröz semmilyen fontossági sorrendet:
1. Megelőzésre kell összpontosítani, hiszen a beavatkozás, azaz – ahogy többen ismerik – az intervenció, csak pillanatnyi megoldás, amely a jelenlegi helyzetet is csak részben kezeli. Megelőzés nélkül újabb és újabb esetek lesznek.
2. Sajnálom, hogy a vadásztársaságok szinte egy hónapig nem hitték el, hogy megszületett az intervenciós rendelet, és kell vele élni a veszélyes egyedek ügyében, így sok helyen sok kár, akár ember elleni támadás is megelőzhető lett volna az ősz folyamán. De persze a minisztériumot továbbra is számon kell kérjük, mert nem mennek a dolgok, csak vontatottan és médiacirkuszok árán.
3. Rendbe kell tenni a jogszabályokat, itt már sok javaslatunk volt, és ezeket újra és újra benyújtjuk. Az, hogy novemberben a szenátus környezetvédelmi bizottsága egy nyílt vitát szervezett a témában, az annak köszönhető, hogy nem hagytuk magunk ígéretekkel elhallgattatni, és olyan intézmények kapcsolódtak be a vitába, amelyek egy éve még nem tartották érdemesnek a témát napirendre tűzni. De ugyanakkor benyújtottunk egy petíciót a nép ügyvédjéhez, hogy vizsgálják meg, hogy hány intézmény és döntéshozó testület nem végzi a dolgát, hiszen az emberi élet és a testi épség semmibe vételét nem lehet elnézni.
4. Brüsszelben sikerült letisztázni, hogy „nem Brüsszel a hibás”, Brüsszel nem tiltott meg semmit, csak a bukaresti kormány környezetvédelmi minisztériuma nem teszi a dolgát. Ezt fontos tudni! Ellenben Brüsszeltől várják a pénzt a megelőzésre, hiszen ha itt van Európa medvepopulációjának kétharmada, s nekünk kötelességünk erre vigyázni, akkor a kötelezettségből származó költségeket kompenzálni kell. Ezzel Brüsszel egyet is ért, de megfelelő menedzsment és terv nélkül nem fogja biztosítani a forrásokat, és ez a román kormány legnagyobb hiányossága, s ezt akarják eltakarni a „Brüsszel megtiltotta” típusú mondatokkal.
5. A mezőgazdasági minisztériumnál ki kell harcoljuk, hogy indítsák el a Natura 2000-es kompenzációra vonatkozó intézkedést, hiszen Románia szinte az egyetlen ország az Unióban, amely nem hívja le a hektáronként 200–500 eurót jelentő uniós forrást. Egyszerű számítással, egy kétezer hektáros közbirtokossági terület esetében, ami beleesik egy Natura 2000-es övezetbe, csak kétszáz euróval számolva is négyszázezer euró kompenzációt jelentene, amely mellett már megérné a medvét akár „mézzel is etetni” odafent a saját élőhelyén, hogy ne a könnyű táplálékszerzés miatt szokjon rá a kertjeinkre, házainkra, állatainkra.
6. Szemléletváltásra van szükség a vadásztársaságoknál is, összefüggésben a Natura 2000-es területek kompenzációjával, s el kell jutni arra a szintre, hogy egy-egy nagyvad kilövése a bevételek csak kisebbik szeletét képezze. Szerintem az itteni vadásztársulásnak sem felel meg, hogy egy itteni vadász, aki minimálbéren van alkalmazva, „kiszolgálja” és napokon keresztül szinte szolgaként kísérgeti a nyugati „pénzes” kollégáját, míg az elejti az úgymond újratermelődő vadat. Nem vagyok vadász, de a logika erre enged következtetni.
Örvendek és fontosnak tartom, hogy itt van a Szent István Egyetem, ahol vadgazdamérnöki mesteri oktatást is biztosítanak, emellett elindult a beszélgetés, közös pontok keresése a természetvédők és a Natura 2000-es övezetek kezelőivel, tehát sokrétű tevékenységet kell folytatni az egyensúly megteremtése céljából. Persze, a központi kormányzat megfelelő tevékenysége nélkül csak kis eredményeket érhetünk el, de a július 5-ei tüntetés előtti napon is sokan azt mondták, értelmetlen Bukarestbe menni. Én hittem abban, ha valamit akarunk, akkor azt meg kell próbáljuk. És nekünk volt igazunk. Külön köszönöm Tamás Sándor és Péter Ferenc kollégáimnak is, valamint az RMDSZ parlamenti képviseletének, megmutattuk, hogy van összefogás, hogy együtt egy erőt képezünk. S ha akkor sikerült elérni közös céljainkat, akkor máskor is fog, én hiszek ebben az együttműködésben.
– Mit tart az eddigi eredmények közül a legfontosabbnak?
– A legfontosabb eredmény, hogy sikerült megakadályozni azt, hogy legalább a döntéshozó fórumok szintjén ne az érzelmi érvek legyenek hangsúlyban. A másik jelentős eredmény, hogy a minisztérium megértette a menedzsment terv lényegét, már ha másért nem is, csak azért, hogy ne legyen a média kereszttüzében, s ha tartják ígéretük, akkor a hetekben közvitára bocsátják a menedzsment tervet. De ez már legyen a jövő, most már advent van. Ismételten megköszönöm mindenkinek a támogatását, jó szavát, amit az idei évben felénk tolmácsolt, kívánok a Székely Hírmondó olvasóinak áldott karácsonyi ünnepeket, és az új évben mindenkit áldás, öröm és egészség kísérjen! Kelemen László / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)