Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Garai Zoltán
2 tétel
2016. június 28.
Mossa kezét a prefektus
A magyar nyelv használata nem kötelező
A magyar nyelv használata egy olyan felesleges nyűg a prefektusnak, amit csak akkor kell használni, ha a törvény szó szerint előírja. Ez derül ki abból a válaszlevélből, amit Sebastian Cucu küldött egy jelenleg Németországban élő, romániai magyar állampolgár panaszára.
A 2015/115-ös, helyi választásokra vonatkozó, és az ehhez csatlakozó törvények nem írják elő azt, hogy a lakosságot anyanyelvén kell tájékoztatni – szögezi le válaszlevelében a prefektus. Sebastian Cucu hozzáteszi: ennek ellenére, a 2016. június 5-i választások előtt Kovászna megyében 450 darab román és magyar, kétnyelvű füzetet nyomtattak, amelyek a választások menetét részletezik.
Garai Zoltán sepsiszentgyörgyi lakos arra kért választ a kormánymegbízottól, hogy miért nem használták a magyar nyelvet (is) a júniusi helyhatósági választások információs tábláin, és arról érdeklődött, hogy felelősségre vonják-e azokat, akik ez ügyben mulasztottak?
A jelenleg Németországban élő, romániai magyar állampolgár azt is firtatta, hogy „kaptak-e megfelelő kiképzést a szavazókörzetek elnökei abban a tekintetben, hogy munkavégzés közben ne adjanak hangot politikai meggyőződésüknek, és ne hangoztassanak nacionalista és xenofób nézeteket?”. A levélíró erre tényleges példát is felhozott: tudomása szerint a Mihai Viteazul Líceumban elhelyezett szavazókörzet elnöke „többször indított és fenntartott olyan beszélgetéseket, amelyekben a magyarok, illetve a Református Egyház irányában fogalmaztak meg sértő nyilatkozatokat (például: a református lelkészek »lopnak«, vagy a »magyar egyházak« ellopták és kizsákmányolják a román erdőket, stb.) a többi román párt képviselőjének hathatós támogatásával”.
Válaszában Sebastian Cucu kifejti: a szavazókörzeti elnököket kiképezték a választási törvény előírásaiból, különös tekintettel azon kitételre, hogy tilos politikai propagandát folytatni ,és arra biztatja a petíció beküldőjét, hogy amennyiben konkrét tények birtokában van, amelyek azt bizonyítják, hogy az illető választási körzetben megszegték a törvényt, forduljon az igazságszolgáltatáshoz.
Cucu elutasítja Garai Zoltán kérését, hogy magyarul kapjon választ. A prefektus szerint az anyanyelven adott válaszról a 2001/215-ös, a helyi közigazgatási egységek működését szabályozó törvény rendelkezik. A prefektusi hivatal azonban a 2004/340-es törvény első cikkelye szerint a kormány helyi képviselete, és mint ilyen, nem tartozik a helyi közintézmények közé, ezért rá nem vonatkozik ez az előírás.
Erdély András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
A magyar nyelv használata nem kötelező
A magyar nyelv használata egy olyan felesleges nyűg a prefektusnak, amit csak akkor kell használni, ha a törvény szó szerint előírja. Ez derül ki abból a válaszlevélből, amit Sebastian Cucu küldött egy jelenleg Németországban élő, romániai magyar állampolgár panaszára.
A 2015/115-ös, helyi választásokra vonatkozó, és az ehhez csatlakozó törvények nem írják elő azt, hogy a lakosságot anyanyelvén kell tájékoztatni – szögezi le válaszlevelében a prefektus. Sebastian Cucu hozzáteszi: ennek ellenére, a 2016. június 5-i választások előtt Kovászna megyében 450 darab román és magyar, kétnyelvű füzetet nyomtattak, amelyek a választások menetét részletezik.
Garai Zoltán sepsiszentgyörgyi lakos arra kért választ a kormánymegbízottól, hogy miért nem használták a magyar nyelvet (is) a júniusi helyhatósági választások információs tábláin, és arról érdeklődött, hogy felelősségre vonják-e azokat, akik ez ügyben mulasztottak?
A jelenleg Németországban élő, romániai magyar állampolgár azt is firtatta, hogy „kaptak-e megfelelő kiképzést a szavazókörzetek elnökei abban a tekintetben, hogy munkavégzés közben ne adjanak hangot politikai meggyőződésüknek, és ne hangoztassanak nacionalista és xenofób nézeteket?”. A levélíró erre tényleges példát is felhozott: tudomása szerint a Mihai Viteazul Líceumban elhelyezett szavazókörzet elnöke „többször indított és fenntartott olyan beszélgetéseket, amelyekben a magyarok, illetve a Református Egyház irányában fogalmaztak meg sértő nyilatkozatokat (például: a református lelkészek »lopnak«, vagy a »magyar egyházak« ellopták és kizsákmányolják a román erdőket, stb.) a többi román párt képviselőjének hathatós támogatásával”.
Válaszában Sebastian Cucu kifejti: a szavazókörzeti elnököket kiképezték a választási törvény előírásaiból, különös tekintettel azon kitételre, hogy tilos politikai propagandát folytatni ,és arra biztatja a petíció beküldőjét, hogy amennyiben konkrét tények birtokában van, amelyek azt bizonyítják, hogy az illető választási körzetben megszegték a törvényt, forduljon az igazságszolgáltatáshoz.
Cucu elutasítja Garai Zoltán kérését, hogy magyarul kapjon választ. A prefektus szerint az anyanyelven adott válaszról a 2001/215-ös, a helyi közigazgatási egységek működését szabályozó törvény rendelkezik. A prefektusi hivatal azonban a 2004/340-es törvény első cikkelye szerint a kormány helyi képviselete, és mint ilyen, nem tartozik a helyi közintézmények közé, ezért rá nem vonatkozik ez az előírás.
Erdély András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2016. október 10.
A magyarnyelv-használatot!
Mit nem véd a fogyasztóvédelem?
A fogyasztóvédelmi hivatalnak nem hatásköre, hogy a közintézmények betartják-e a magyarnyelv-használatra vonatkozó törvényes előírásokat, és az sem, hogy közintézmény köteles-e kerítéssel körbevenni bármilyen létesítményt – derül ki egy Németországban élő magyar kérdéseire adott válaszokból.
Garai Zoltán sepsiszentgyörgyi, jelenleg Münchenben élő állampolgár a közinformációkhoz való szabad hozzáférést szavatoló 2001/544-es törvény alapján érdeklődött a hivatalnál.
Megtudta, hogy az öt közalkalmazott közül négynek anyanyelve magyar, öt éve nem írtak ki versenyvizsgát, de nincs is betöltetlen állásuk. Az utóbbi öt évben magyar nyelvű audienciát nem tartottak, „de a magyar nyelv használata lehetséges”. Ugyanebben az időszakban mintegy 20 magyar nyelvű reklamációt kaptak, ezekre magyar nyelven válaszoltak.
Kifejtik, az állampolgárok egyetlen alkalommal sem fordultak a hivatalhoz panasszal, hogy a közintézményekben nem biztosítanak magyar nyelvű ügyfélszolgálatot, de egy későbbi válaszból kiderül: a hivatalnak nincs hatásköre ilyen ügyben eljárni. A fogyasztóvédelmi hivatal hatáskörébe az sem tartozik bele, hogy előírja bármilyen terület kerítéssel történő körbevételét.
Amint ismeretes, a magyarellenes kirohanásairól ismert Mircea Diacon által vezetett intézmény legutóbb óriási összegre megbírságolta a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalt, miután egy gyerek a szabadtéri edzőpark használata közben maradandó sérülést szenvedett. Ezt követően merült fel a játszóterek bekerítése, amely – azon kívül, hogy drága, és nem oldja meg a problémát – kétségessé teszi, hogy a létesítmény be tudja-e tölteni eredeti funkcióját.
(ea) Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Mit nem véd a fogyasztóvédelem?
A fogyasztóvédelmi hivatalnak nem hatásköre, hogy a közintézmények betartják-e a magyarnyelv-használatra vonatkozó törvényes előírásokat, és az sem, hogy közintézmény köteles-e kerítéssel körbevenni bármilyen létesítményt – derül ki egy Németországban élő magyar kérdéseire adott válaszokból.
Garai Zoltán sepsiszentgyörgyi, jelenleg Münchenben élő állampolgár a közinformációkhoz való szabad hozzáférést szavatoló 2001/544-es törvény alapján érdeklődött a hivatalnál.
Megtudta, hogy az öt közalkalmazott közül négynek anyanyelve magyar, öt éve nem írtak ki versenyvizsgát, de nincs is betöltetlen állásuk. Az utóbbi öt évben magyar nyelvű audienciát nem tartottak, „de a magyar nyelv használata lehetséges”. Ugyanebben az időszakban mintegy 20 magyar nyelvű reklamációt kaptak, ezekre magyar nyelven válaszoltak.
Kifejtik, az állampolgárok egyetlen alkalommal sem fordultak a hivatalhoz panasszal, hogy a közintézményekben nem biztosítanak magyar nyelvű ügyfélszolgálatot, de egy későbbi válaszból kiderül: a hivatalnak nincs hatásköre ilyen ügyben eljárni. A fogyasztóvédelmi hivatal hatáskörébe az sem tartozik bele, hogy előírja bármilyen terület kerítéssel történő körbevételét.
Amint ismeretes, a magyarellenes kirohanásairól ismert Mircea Diacon által vezetett intézmény legutóbb óriási összegre megbírságolta a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalt, miután egy gyerek a szabadtéri edzőpark használata közben maradandó sérülést szenvedett. Ezt követően merült fel a játszóterek bekerítése, amely – azon kívül, hogy drága, és nem oldja meg a problémát – kétségessé teszi, hogy a létesítmény be tudja-e tölteni eredeti funkcióját.
(ea) Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)