Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Gál Zakariás
3 tétel
2012. június 27.
Megfosztották mandátumuktól a szentegyházi tanácsosokat
Bevált az RMDSZ helyi szervezete vezetőségének akcióterve Szentegyházán, ahol a választópolgárok akaratára és az önkormányzati választások eredményére fittyet hányva kitúrták a helyi képviselőtestületből a szövetség öt tanácsosát. A Hargita megyei városban az RMDSZ helyi szervezetének nemrég megválasztott új vezetősége bizalmatlansági indítványt kezdeményezett a szövetség listáján a közgyűlésbe jutott öt tanácsos ellen. A mandátumuktól megfosztott képviselők fontolgatják, hogy jogorvoslatért fordulnak.
A szentegyházi RMDSZ felkérte az udvarhelyszéki területi szervezetet, vonja meg a bizalmat a képviselőktől, lépését pedig a tulipános lista gyenge szereplésével, Burus Tibor RMDSZ-es polgármesterjelölt „csúfos vereségével” indokolta – sőt azt is felrótta a szövetség színeiben induló jelölteknek, hogy a függetlenként mandátumot szerzett Rus Sándor polgármester és Gáll Zakariás tanácsos „ellen tevékenykedtek”.
Noha az érintettek közül négyen hétfőn óvást nyújtottak be a széki vezetőséghez, a fellebbezést vélhetően érdemi kivizsgálás nélkül lesöpörték az asztalról. Ennek nyomán a hétezer lelkes város képviselőtestületének tegnapi alakuló ülésén nem igazolták a tanácsba bejutottak mandátumát, helyettük a listán utánuk következő RMDSZ-es jelöltek jutottak tisztséghez.
A választáson függetlenként indult, időközben viszont az RMDSZ-be visszatért Gáll Zakariás és Márton Gábor a tanácsülésen csatlakozott a tulipános frakcióhoz, amely így hét fősre bővült, az EMNP-nek négy, az MPP-nek három tagja van, így a független Máthé István a mérleg nyelve lett a grémiumban. Valószínűleg az ő szavazatán múlt, hogy az ülésen mégsem úgy alakult minden, ahogy az RMDSZ szerette volna, ugyanis nem András Attilát, a szövetség jelöltjét, hanem az MPP-s Molnár Tibort választották meg alpolgármesternek.
Molnár jelezte: nem biztos, hogy együtt tudnak működni Russzal. A mandátumától megfosztott Elekes István elmondta, az RMDSZ-listán utánuk következő jelöltek úgy jutottak tisztséghez, hogy a szövetség helyi és széki szervezete semmibe vette az alakulat alapszabályát, hiszen Gállék függetlenként a tulipános jelöltekkel versenyeztek. „A továbbiakban eldöntjük, távozunk-e abból a szervezetből, amely így megcsúfolja a demokráciát, vagy belülről próbálunk jogorvoslatért fordulni” – nyilatkozta a Krónikának Elekes, kifogásolva azt is, hogy a tegnapi tanácsülés kezdési időpontja után fél órával értesítették őket e-mailen, hogy megvonták tőlük a bizalmat, így nem igazolják a mandátumukat.
„Mi tényleg tenni akartunk a közösségért, de ha ennyire semmibe veszik a lakosság akaratát, akkor ez csak egyet jelent: nem számít minden magyar” – állapította meg a mandátumától ugyancsak megfosztott Tankó Csilla.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
Bevált az RMDSZ helyi szervezete vezetőségének akcióterve Szentegyházán, ahol a választópolgárok akaratára és az önkormányzati választások eredményére fittyet hányva kitúrták a helyi képviselőtestületből a szövetség öt tanácsosát. A Hargita megyei városban az RMDSZ helyi szervezetének nemrég megválasztott új vezetősége bizalmatlansági indítványt kezdeményezett a szövetség listáján a közgyűlésbe jutott öt tanácsos ellen. A mandátumuktól megfosztott képviselők fontolgatják, hogy jogorvoslatért fordulnak.
A szentegyházi RMDSZ felkérte az udvarhelyszéki területi szervezetet, vonja meg a bizalmat a képviselőktől, lépését pedig a tulipános lista gyenge szereplésével, Burus Tibor RMDSZ-es polgármesterjelölt „csúfos vereségével” indokolta – sőt azt is felrótta a szövetség színeiben induló jelölteknek, hogy a függetlenként mandátumot szerzett Rus Sándor polgármester és Gáll Zakariás tanácsos „ellen tevékenykedtek”.
Noha az érintettek közül négyen hétfőn óvást nyújtottak be a széki vezetőséghez, a fellebbezést vélhetően érdemi kivizsgálás nélkül lesöpörték az asztalról. Ennek nyomán a hétezer lelkes város képviselőtestületének tegnapi alakuló ülésén nem igazolták a tanácsba bejutottak mandátumát, helyettük a listán utánuk következő RMDSZ-es jelöltek jutottak tisztséghez.
A választáson függetlenként indult, időközben viszont az RMDSZ-be visszatért Gáll Zakariás és Márton Gábor a tanácsülésen csatlakozott a tulipános frakcióhoz, amely így hét fősre bővült, az EMNP-nek négy, az MPP-nek három tagja van, így a független Máthé István a mérleg nyelve lett a grémiumban. Valószínűleg az ő szavazatán múlt, hogy az ülésen mégsem úgy alakult minden, ahogy az RMDSZ szerette volna, ugyanis nem András Attilát, a szövetség jelöltjét, hanem az MPP-s Molnár Tibort választották meg alpolgármesternek.
Molnár jelezte: nem biztos, hogy együtt tudnak működni Russzal. A mandátumától megfosztott Elekes István elmondta, az RMDSZ-listán utánuk következő jelöltek úgy jutottak tisztséghez, hogy a szövetség helyi és széki szervezete semmibe vette az alakulat alapszabályát, hiszen Gállék függetlenként a tulipános jelöltekkel versenyeztek. „A továbbiakban eldöntjük, távozunk-e abból a szervezetből, amely így megcsúfolja a demokráciát, vagy belülről próbálunk jogorvoslatért fordulni” – nyilatkozta a Krónikának Elekes, kifogásolva azt is, hogy a tegnapi tanácsülés kezdési időpontja után fél órával értesítették őket e-mailen, hogy megvonták tőlük a bizalmat, így nem igazolják a mandátumukat.
„Mi tényleg tenni akartunk a közösségért, de ha ennyire semmibe veszik a lakosság akaratát, akkor ez csak egyet jelent: nem számít minden magyar” – állapította meg a mandátumától ugyancsak megfosztott Tankó Csilla.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
2013. december 6.
Megkárosított tulajdonosok
Csíksomlyói gazdák legelőjéről és erdős területéről vágtak ki nagy mennyiségű fenyőfát novemberben. Az elkövetőt ismerik, ő viszont csak abban az esetben téríti meg az okozott kárt, ha a tulajdonosok bizonyítani tudják, hogy az övék az érintett terület.
Csíksomlyóiak több hektárnyi – Csíki Lázként ismert, a Hármaskereszt mögötti – erdős területéről vágtak le fát az elmúlt hetekben. A megkárosított tulajdonosok ismerik az elkövetőt, és jogi útra terelnék az ügyet. A fakivágást megrendelő személy csak abban az esetben térítené meg az okozott kárt, ha a tulajdonosok hivatalos iratokkal tudják bizonyítani, hogy az övék az érintett terület.
A csíksomlyói Bartalis Imrével és Péter Józseffel mentünk ki a helyszínre, Imre bácsi finom házi pálinkát hozott magával, Péter József tereptérképésszel (topográfussal) érkezett. „Kijelölöm a területünket, hogy ha már a szentegyházi Gál Zakariás kivágatta róla a fát, akkor vegye meg tőlünk a 72 árat, és legyen vele boldog” – fakadt ki Péter. A Hármaskereszt mögötti terület, a Csíki Láz december elején nem mutat valami szépen.
Egy bizonyos szentegyházi polgár...
„A Csíki Láz a somlyói és Somlyó környéki gazdáké volt. 1962 után a kollektív gazdaság kitermelte azt az erdőrészt, azután kialakult egy vegyes erdő. 1990 után a legtöbben visszaigényelték a részüket, sokan viszont rögtön el is adták azt, mondván, amúgy is távol van Csíksomlyótól. Egy szentegyházi polgár, bizonyos Gál Zakariás a Hátsó Lázt felvásárolta, az országúthoz közeli részhez viszont a tulajdonosok ragaszkodtak, ezért azt a részt nem adták el. Azt mondják, hogy ennek a személynek hatalmas területe van errefelé” – mutatott körbe Bartalis Imre, akit november utolsó vasárnapján értesítették, hogy a 93 áras területéről teljesen levágták a fát.
„Egy somlyói személy jelezte, aki beszélt a kitermelő munkásokkal. Tőlük tudjuk, hogy egy gyergyószentmiklósi cégnek dolgoztak, a munkával pedig Gál Zakariás bízta meg. Több hektárnyi területről termelték ki a fát, a csutakokon nincsen bélyeg.” Bartalis úgy döntött, bepereli az illetőt, Borboly Csaba megyei tanácselnöknek pedig levelet fog írni, felvilágosítva őt arról, hogy „a somlyóiakat is elérte a rablógazdálkodás". Területét nem akarja eladni, mivel más erdei kaszálója nincsen.
Össze nem jött üzlet
Ellentétben Bartalissal, Péter József szabadulna a 72 áras területétől. „Hármunké a terület, amiről éveken át még egy karácsonyfának valót sem vágtunk le, most pedig le van döntve a fa nagy része. A területnek számunkra eszmei értéke volt, most már minden oda. Felkerestem Gál Zakariást, és felajánlottam neki, hogy ha már levágatta a fákat, vegye meg tőlünk a területet. Nem zárkózott el az üzlettől, de a megbeszélt napon nem hívott telefonon. Mikor kérdeztem, hogy miért vágatta ki a fákat, azt válaszolta, nem tudta pontosan, hogy hol a határ, ezért döntött úgy, hogy mindent letakaríttat” – mesélte Péter.
Visszatérő egyén
A nyolcvanéves Csiszér Lajos nyugalmazott iskolaigazgató először nem hitte el, hogy az ő területét is megkopaszították. „Egy hektár és harminckilenc ár területem van, amelyről a nagyobb fákat kivágták, a kicsiket otthagyták. Jó pár esztendővel ezelőtt is vágatott ki fákat Gál, de akkor elnéző voltam. Most viszont be fogom perelni” – summázta a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium volt igazgatója.
Székely Antal két hektár és hetvennyolc ár tulajdonosa, az ő területéről – mint mondta – szerencsére, mindössze három és fél köbméter fát vágtak le. „Még idejében értesítettek, így azonnal a helyszínre mentem és leállítottam a favágást.” A tulajdonosok lopás miatt feljelentést tettek a rendőrségen.
Gál Zakariás: mindent megvettem
„A Csíki Lázon minden területet megvettem, 178 adásvételi szerződésem és 172 hektár területem van ott. Talán maradt pár tulajdonos, akinek van még ott területe. Ha megmutatják nekem, hogy hol a területük határa, kifizetem nekik az okozott kárt. Nem a lopás szándékával történt a fakivágás” – ezt mondta megkeresésünkre Gál Zakariás. A szentegyházi személy többször is hangsúlyozta, csak abban az esetben hajlandó fizetni, ha a tulajdonosok hivatalos okiratokkal bebizonyítják, hogy az ő területükről vágatta le a fákat. És még hozzátette, hogy a kilencvenes években ő ültette be a Csíki Láz nagy részét, de időközben rájött, hogy inkább állatokat akar tartani azon a területen, ezért alakítja át legelővé. Hosszasan és mély meggyőződéssel ecsetelte azt is, hogy ő egy jóhiszemű vásárló, és sok pénzt fektetett a Hármaskereszt környékén lévő területek karbantartásába.
Kozán István
Székelyhon.ro
Csíksomlyói gazdák legelőjéről és erdős területéről vágtak ki nagy mennyiségű fenyőfát novemberben. Az elkövetőt ismerik, ő viszont csak abban az esetben téríti meg az okozott kárt, ha a tulajdonosok bizonyítani tudják, hogy az övék az érintett terület.
Csíksomlyóiak több hektárnyi – Csíki Lázként ismert, a Hármaskereszt mögötti – erdős területéről vágtak le fát az elmúlt hetekben. A megkárosított tulajdonosok ismerik az elkövetőt, és jogi útra terelnék az ügyet. A fakivágást megrendelő személy csak abban az esetben térítené meg az okozott kárt, ha a tulajdonosok hivatalos iratokkal tudják bizonyítani, hogy az övék az érintett terület.
A csíksomlyói Bartalis Imrével és Péter Józseffel mentünk ki a helyszínre, Imre bácsi finom házi pálinkát hozott magával, Péter József tereptérképésszel (topográfussal) érkezett. „Kijelölöm a területünket, hogy ha már a szentegyházi Gál Zakariás kivágatta róla a fát, akkor vegye meg tőlünk a 72 árat, és legyen vele boldog” – fakadt ki Péter. A Hármaskereszt mögötti terület, a Csíki Láz december elején nem mutat valami szépen.
Egy bizonyos szentegyházi polgár...
„A Csíki Láz a somlyói és Somlyó környéki gazdáké volt. 1962 után a kollektív gazdaság kitermelte azt az erdőrészt, azután kialakult egy vegyes erdő. 1990 után a legtöbben visszaigényelték a részüket, sokan viszont rögtön el is adták azt, mondván, amúgy is távol van Csíksomlyótól. Egy szentegyházi polgár, bizonyos Gál Zakariás a Hátsó Lázt felvásárolta, az országúthoz közeli részhez viszont a tulajdonosok ragaszkodtak, ezért azt a részt nem adták el. Azt mondják, hogy ennek a személynek hatalmas területe van errefelé” – mutatott körbe Bartalis Imre, akit november utolsó vasárnapján értesítették, hogy a 93 áras területéről teljesen levágták a fát.
„Egy somlyói személy jelezte, aki beszélt a kitermelő munkásokkal. Tőlük tudjuk, hogy egy gyergyószentmiklósi cégnek dolgoztak, a munkával pedig Gál Zakariás bízta meg. Több hektárnyi területről termelték ki a fát, a csutakokon nincsen bélyeg.” Bartalis úgy döntött, bepereli az illetőt, Borboly Csaba megyei tanácselnöknek pedig levelet fog írni, felvilágosítva őt arról, hogy „a somlyóiakat is elérte a rablógazdálkodás". Területét nem akarja eladni, mivel más erdei kaszálója nincsen.
Össze nem jött üzlet
Ellentétben Bartalissal, Péter József szabadulna a 72 áras területétől. „Hármunké a terület, amiről éveken át még egy karácsonyfának valót sem vágtunk le, most pedig le van döntve a fa nagy része. A területnek számunkra eszmei értéke volt, most már minden oda. Felkerestem Gál Zakariást, és felajánlottam neki, hogy ha már levágatta a fákat, vegye meg tőlünk a területet. Nem zárkózott el az üzlettől, de a megbeszélt napon nem hívott telefonon. Mikor kérdeztem, hogy miért vágatta ki a fákat, azt válaszolta, nem tudta pontosan, hogy hol a határ, ezért döntött úgy, hogy mindent letakaríttat” – mesélte Péter.
Visszatérő egyén
A nyolcvanéves Csiszér Lajos nyugalmazott iskolaigazgató először nem hitte el, hogy az ő területét is megkopaszították. „Egy hektár és harminckilenc ár területem van, amelyről a nagyobb fákat kivágták, a kicsiket otthagyták. Jó pár esztendővel ezelőtt is vágatott ki fákat Gál, de akkor elnéző voltam. Most viszont be fogom perelni” – summázta a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium volt igazgatója.
Székely Antal két hektár és hetvennyolc ár tulajdonosa, az ő területéről – mint mondta – szerencsére, mindössze három és fél köbméter fát vágtak le. „Még idejében értesítettek, így azonnal a helyszínre mentem és leállítottam a favágást.” A tulajdonosok lopás miatt feljelentést tettek a rendőrségen.
Gál Zakariás: mindent megvettem
„A Csíki Lázon minden területet megvettem, 178 adásvételi szerződésem és 172 hektár területem van ott. Talán maradt pár tulajdonos, akinek van még ott területe. Ha megmutatják nekem, hogy hol a területük határa, kifizetem nekik az okozott kárt. Nem a lopás szándékával történt a fakivágás” – ezt mondta megkeresésünkre Gál Zakariás. A szentegyházi személy többször is hangsúlyozta, csak abban az esetben hajlandó fizetni, ha a tulajdonosok hivatalos okiratokkal bebizonyítják, hogy az ő területükről vágatta le a fákat. És még hozzátette, hogy a kilencvenes években ő ültette be a Csíki Láz nagy részét, de időközben rájött, hogy inkább állatokat akar tartani azon a területen, ezért alakítja át legelővé. Hosszasan és mély meggyőződéssel ecsetelte azt is, hogy ő egy jóhiszemű vásárló, és sok pénzt fektetett a Hármaskereszt környékén lévő területek karbantartásába.
Kozán István
Székelyhon.ro
2014. február 10.
Elvesztek a sűrűben a szentegyházi erdőtulajdonosok
Forrong a hangulat Szentegyházán, miután az elmúlt hétvégén utcára vonult mintegy száz helybéli erdőtulajdonos. A Szentegyházi Területtulajdonosok Társulásánál zajló viták nem új keletűek: közel egy évtizede annak, hogy a területrestitúciót követően hat társaságba tömörültek a gazdák, egymás között osztva el a mintegy 3000 hektárnyi erdőt és 1000 hektárnyi legelőt. Az akkori „honfoglalást” a területtulajdonosok zöme igazságtalannak és törvénytelennek tartja, úgy vélik: az erdők és mezők újbóli kiparcellázását a társulás vezetőségével összejátszó városvezetőség késlelteti. Időközben pedig látványosan fogy az erdő.
Az udvarhelyi ügyészség jóváhagyásával 5000 köbméternyi faanyagot bocsátott licitre a Szentegyházi Területtulajdonosok Társulása, melyet egy gyergyószentmiklósi vállalkozás vásárolt meg. A faanyag elszállításához pénteken fogtak hozzá, a lázadás szikráját pattintva ki a tulajdonosok körében.
Tisztázatlan területelosztás
Az állami tulajdonban lévő erdők visszaosztása kilenc éve kezdődött el Szentegyházán, a területek elosztására hat erdőtulajdonosi társaság alakult – Katlan, Kazánsarka, Csutakos, Kisaranybükk, Ángyus és Bagolykő –, melyek az akkori erdészeti hivatal megbízásából osztották szét a tulajdonosok között a területeket. A „honfoglalás” ellen sokan emeltek kifogásokat, majd az elosztás ellenzői 2006-ban a Hargita Megyei Prefektusi Hivatalhoz fordultak: az innen kikért tulajdonosi papírokon szerepelő, a területeket behatároló koordináták azonban nem egyeztek a korábbi tetszőleges elosztással, így máig sem tudni pontosan, melyik erdőrész kié.
Az erdők felett jelenleg a két éve alakult Szentegyházi Területtulajdonosok Társulása rendelkezik, hattagú vezetőségét azzal vádolják az erdőtulajdonosok, hogy a helyi városvezetőséggel összejátszva késleltetik az újraparcellázását, miközben jogtalanul termelnek ki fát és értékesítik az erdőkben lévő gombát, illetve vad gyümölcsöt.
Elkeseredésükben elszántak a gazdák
Péntek este közel száz erdőtulajdonos gyűlt össze a szentegyházi rendőrség épülete előtt: a polgármestertől és a rend őreitől, valamint az erdészeti hivataltól követelték, hogy állítsák le az ötezer köbméternyi fa elszállítását. A tüntetők végső elkeseredésükben portálunkhoz fordultak segítségért. „Még tavaly arról volt szó, hogy az 1991-ben hozott 18-as törvény alapján a polgármesteri hivatal kiméretteti a városkörnyéki legelőket és erdőket, hogy ki-ki tudja telekkönyveztetni azokat. Akkor valami elkezdődni látszott, de előrehaladás azóta sincs az ügyben. Közben folyik a fakitermelés, sőt a társulás vezetősége az erdei gombát és a vad gyümölcsöt is eladta” – sorolta a tüntetők megbízott szószólója, Lőrincz László.
A tulajdonosok elmondták: megalakulása óta a társulás nem tartott közgyűlést, mindenféle ügyben önkényesen, a területtulajdonosok megkérdezése nélkül dönt. „Az ügy majd hétszáz gazdát érint, akik nem tudnak rendelkezni magántulajdonukkal, mert nem tudják bizonyítani, hogy melyik terület hol van. Közben pedig a mi vagyonunkat más szórja el” – adott hangot felháborodásának Konrád Dezső. A tüntetők arra szólították fel a városvezetőséget, hogy a parcellázás és a telekkönyvezés befejeztéig mindennemű kitermelést állítsanak le az erdőkben.
Csak az erdő maradt megélhetésnek
Rusz Sándor, Szentegyháza polgármestere tavaly ígéretet tett a területtulajdonosoknak, hogy a polgármesteri hivatal elkészítteti az erdők parcellázási tervét, melynek alapján a telekkönyvek is elkészülhetnek majd. A legelőkre vonatkozó elosztás megtörtént, az erdős területeket azonban máig sem sikerült parcellázni. A városvezető arra hivatkozik: a tulajdonosok egy része azt követeli, hogy a prefektúra által kiállított tulajdonosi papírok alapján történjen a kimérés, mások meg ragaszkodnak a társaságokon belüli korábbi felosztáshoz, ezért halasztódik a területelosztás. A polgármester elítélte a területtulajdonosok utcára vonulását, mindazonáltal hozzáfűzte: a probléma megoldásában továbbra is segítségükre lesz a polgármesteri hivatal. „A legnagyobb probléma az, hogy a vasipar megszűnése óta nincsenek munkalehetőségek Szentegyházán, azelőtt nem számított az erdő, hisz mindenkinek volt más megélhetési lehetősége” – fejtette ki
Gál: ha úgy akarják, el is rohadhat a faanyag
Gál Zakariás, a társulás hatfős vezetőségének tagja portálunknak megerősítette: az udvarhelyi ügyészség jóváhagyásával a társulás licitre bocsátott 5000 köbméternyi gyenge minőségű, a rothadás szélén álló faanyagot. „A faanyag fel volt ajánlva szentegyházi cégeknek, tavaly valamennyit megvásároltak, de azt sem termelték ki, végül lemondtak róla, arra hivatkozva, hogy gyenge minőségű az anyag. Találtunk egy gyergyói céget, amely megvásárolta, de ha úgy akarják, akkor visszamondjuk, s otthagyjuk az erdőben, hadd rohadjon” – mondta Gál, hozzáfűzve: az így befolyó összeget és a vad gyümölcs meg gomba árát a kitermelési üzemterv elkészítésére, valamint az erdők őrzésére fordítják majd.
Információink szerint az érintettek hétfőn este újabb gyűlést tartanak a szentegyházi kultúrotthonban, időközben a területtulajdonosok jogi képviseletért folyamodtak.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro,
Forrong a hangulat Szentegyházán, miután az elmúlt hétvégén utcára vonult mintegy száz helybéli erdőtulajdonos. A Szentegyházi Területtulajdonosok Társulásánál zajló viták nem új keletűek: közel egy évtizede annak, hogy a területrestitúciót követően hat társaságba tömörültek a gazdák, egymás között osztva el a mintegy 3000 hektárnyi erdőt és 1000 hektárnyi legelőt. Az akkori „honfoglalást” a területtulajdonosok zöme igazságtalannak és törvénytelennek tartja, úgy vélik: az erdők és mezők újbóli kiparcellázását a társulás vezetőségével összejátszó városvezetőség késlelteti. Időközben pedig látványosan fogy az erdő.
Az udvarhelyi ügyészség jóváhagyásával 5000 köbméternyi faanyagot bocsátott licitre a Szentegyházi Területtulajdonosok Társulása, melyet egy gyergyószentmiklósi vállalkozás vásárolt meg. A faanyag elszállításához pénteken fogtak hozzá, a lázadás szikráját pattintva ki a tulajdonosok körében.
Tisztázatlan területelosztás
Az állami tulajdonban lévő erdők visszaosztása kilenc éve kezdődött el Szentegyházán, a területek elosztására hat erdőtulajdonosi társaság alakult – Katlan, Kazánsarka, Csutakos, Kisaranybükk, Ángyus és Bagolykő –, melyek az akkori erdészeti hivatal megbízásából osztották szét a tulajdonosok között a területeket. A „honfoglalás” ellen sokan emeltek kifogásokat, majd az elosztás ellenzői 2006-ban a Hargita Megyei Prefektusi Hivatalhoz fordultak: az innen kikért tulajdonosi papírokon szerepelő, a területeket behatároló koordináták azonban nem egyeztek a korábbi tetszőleges elosztással, így máig sem tudni pontosan, melyik erdőrész kié.
Az erdők felett jelenleg a két éve alakult Szentegyházi Területtulajdonosok Társulása rendelkezik, hattagú vezetőségét azzal vádolják az erdőtulajdonosok, hogy a helyi városvezetőséggel összejátszva késleltetik az újraparcellázását, miközben jogtalanul termelnek ki fát és értékesítik az erdőkben lévő gombát, illetve vad gyümölcsöt.
Elkeseredésükben elszántak a gazdák
Péntek este közel száz erdőtulajdonos gyűlt össze a szentegyházi rendőrség épülete előtt: a polgármestertől és a rend őreitől, valamint az erdészeti hivataltól követelték, hogy állítsák le az ötezer köbméternyi fa elszállítását. A tüntetők végső elkeseredésükben portálunkhoz fordultak segítségért. „Még tavaly arról volt szó, hogy az 1991-ben hozott 18-as törvény alapján a polgármesteri hivatal kiméretteti a városkörnyéki legelőket és erdőket, hogy ki-ki tudja telekkönyveztetni azokat. Akkor valami elkezdődni látszott, de előrehaladás azóta sincs az ügyben. Közben folyik a fakitermelés, sőt a társulás vezetősége az erdei gombát és a vad gyümölcsöt is eladta” – sorolta a tüntetők megbízott szószólója, Lőrincz László.
A tulajdonosok elmondták: megalakulása óta a társulás nem tartott közgyűlést, mindenféle ügyben önkényesen, a területtulajdonosok megkérdezése nélkül dönt. „Az ügy majd hétszáz gazdát érint, akik nem tudnak rendelkezni magántulajdonukkal, mert nem tudják bizonyítani, hogy melyik terület hol van. Közben pedig a mi vagyonunkat más szórja el” – adott hangot felháborodásának Konrád Dezső. A tüntetők arra szólították fel a városvezetőséget, hogy a parcellázás és a telekkönyvezés befejeztéig mindennemű kitermelést állítsanak le az erdőkben.
Csak az erdő maradt megélhetésnek
Rusz Sándor, Szentegyháza polgármestere tavaly ígéretet tett a területtulajdonosoknak, hogy a polgármesteri hivatal elkészítteti az erdők parcellázási tervét, melynek alapján a telekkönyvek is elkészülhetnek majd. A legelőkre vonatkozó elosztás megtörtént, az erdős területeket azonban máig sem sikerült parcellázni. A városvezető arra hivatkozik: a tulajdonosok egy része azt követeli, hogy a prefektúra által kiállított tulajdonosi papírok alapján történjen a kimérés, mások meg ragaszkodnak a társaságokon belüli korábbi felosztáshoz, ezért halasztódik a területelosztás. A polgármester elítélte a területtulajdonosok utcára vonulását, mindazonáltal hozzáfűzte: a probléma megoldásában továbbra is segítségükre lesz a polgármesteri hivatal. „A legnagyobb probléma az, hogy a vasipar megszűnése óta nincsenek munkalehetőségek Szentegyházán, azelőtt nem számított az erdő, hisz mindenkinek volt más megélhetési lehetősége” – fejtette ki
Gál: ha úgy akarják, el is rohadhat a faanyag
Gál Zakariás, a társulás hatfős vezetőségének tagja portálunknak megerősítette: az udvarhelyi ügyészség jóváhagyásával a társulás licitre bocsátott 5000 köbméternyi gyenge minőségű, a rothadás szélén álló faanyagot. „A faanyag fel volt ajánlva szentegyházi cégeknek, tavaly valamennyit megvásároltak, de azt sem termelték ki, végül lemondtak róla, arra hivatkozva, hogy gyenge minőségű az anyag. Találtunk egy gyergyói céget, amely megvásárolta, de ha úgy akarják, akkor visszamondjuk, s otthagyjuk az erdőben, hadd rohadjon” – mondta Gál, hozzáfűzve: az így befolyó összeget és a vad gyümölcs meg gomba árát a kitermelési üzemterv elkészítésére, valamint az erdők őrzésére fordítják majd.
Információink szerint az érintettek hétfőn este újabb gyűlést tartanak a szentegyházi kultúrotthonban, időközben a területtulajdonosok jogi képviseletért folyamodtak.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro,