Könyvet hoznak a világvándorok
Három, gyergyószentmiklósi gyökerekkel rendelkező személy jóvoltából míves könyvben jelentek meg a századforduló Gyergyószentmiklósának pillanatképei. Az ünnepélyes könyvbemutatóra július 25-én 17 órától a Korona Tükörtermében kerül sor.
Korabeli fotográfiák és egykori tárgyakból készült kollázsok színesítik azt a kötetet, mely Gyergyószentmiklós múltjába csalogatja olvasóját. Szerzője az itt született, de immár húsz éve Magyarországon élő Madaras Csaba, a könyvkiadást a budapesti Nemere-Print Kiadó vállalta, melynek ügyvezető igazgatója szintén elszármazott, Gál Levente. Egy harmadik, gyergyói gyökerekkel rendelkező személy is közreműködött: a kötet ajánlását írta és a bemutatón méltatni fogja Bartos Éva, az Országos Széchényi Könyvtár nyugdíjazott igazgatója.
Gyergyó-Szent-Miklós – Pillanatok címet viseli a kemény borítós, hatvan oldalas kiadvány, mely – a szerző szerint – a múlt hangulatát hozza vissza, magával ragad oly módon, hogy közben nem szakszavak tömkelegét sulykolja a fejekbe. A rövid, közérthető leírás mellett a képek uralják az oldalakat, így mindenki nyelvén szólnak, ahhoz is, aki visszavágyik, ahhoz is, aki egyszer látta és örökre megszerette Gyergyószentmiklóst.
„Régóta szerettem volna szülővárosomról egy formabontó könyvet megjelentetni, felvillantani a századforduló Gyergyószentmiklósát, s amint hírt kaptam a Világvándor szervezéséről, ez ösztönzést adott, alkalmat szolgáltatott a kiadásra” – mondja a kötet szerzője, Madaras Csaba, aki a kiadványban saját gyűjteménye elemeit teszi ily módon közkinccsé, hozza haza mindenki számára.
Az épületek szerelmese illő helyszínt választott az eseményhez: a Korona Tükörtermébe várja az érdeklődőket szerdán 17 órától könyvbemutatóra. A kötet ára 75 lej, a helyszínen megvásárolható.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro

Újból érkeznek a „kalandorok”
Összesen 19 székelyföldi gazda fogad augusztusban hét napra egy-egy magyarországi fiatalt a Vidék Kaland Program keretében, amely immár második éve Erdélyre is kiterjed. Mint az erről szóló pénteki csíkszeredai sajtótájékoztatón kiderült, ezúttal a marosszékiek is bekapcsolódnak a kalandba.
Másodszorra kapcsolódik be Székelyföld a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) nagy sikerű, EU díjnyertes kommunikációs programjába, a Vidék Kalandba. A múlt évihez hasonlóan magyarországi városi fiatalok töltenek el egy hetet kilenc Hargita megyei, és ezúttal ráadásként tíz Maros megyei gazdánál, munkával, a gazdaság napi életének résztvevőiként.
„Tavaly rádöbbentünk arra, hogy a magyarországi fiatalok egy teljesen primitív Székelyföldet képzelnek el maguk előtt, mielőtt megérkeznek hozzánk a vonattal. Fontos számunkra, hogy megértsék, Székelyföld helyt tud állni az Európai Unióban, hogy ez nem egy elmaradott vidék” – jelentette ki a szervezők nevében Haschi András. A Hargita Megyei Fiatal Gazdák Egyesületének vezetője reményét fejezte ki, hogy a válogatás során ebben az évben is sikerül olyan fiatalokat vidékünkre csábítani, akik ugyanolyan lelkesen viszik haza hírünket, mint ahogy azt a tavalyiak tették.
Hargita megyében zömében csíkiak fogadják a vendégeket
A sajtótájékoztatón megtudtuk, a Nyárádmenti Kistérségi Társulás jóvoltából marosszéki gazdák is bekapcsolódnak a programba, az előzetes elképzelések szerint az említett vidéken is tíz, mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozó fogad nagyvárosi fiatalt. Vidékünkről, a tavalyhoz hasonlóan két alcsíki, öt felcsíki és egy homoródalmási gazda fogadja a vendégeket, hozzájuk idén egy siménfalvi termelő is csatlakozott.
Mindenki számára hasznos tapasztalat a program
„Úgy érezzük, a tavalyi alkalom jól sikerült, ezt bizonyítják a résztvevők visszajelzései is. Az itt eltöltött napok pozitív hatással voltak a kalandorokra” – fogalmazott a múlt évi élményekkel kapcsolatban Gál Levente. A csíkmadarasi vállalkozó egy szoftverértékesítésben utazó és egy közigazgatásban foglalkoztatott nőt látott vendégül, bevallása szerint a tapasztalatok mindkét fél számára hasznosak voltak. „A székelyföldi turizmus egy ága is lehetne ez a vidék kaland. Hiszen egyre több az érdeklődő az ilyen típusú vakációzások iránt” – jegyezte meg a gazda.
Negyedik éve létezik a Vidék Kaland
Mint kiderült, a Vidék Kaland Programra 2014. április 19-ig várja az érdeklődők jelentkezését az AGRYA. A jelentkezési lapon lehet megjelölni, hogy az érdeklődő fiatal a magyarországi vagy a székelyföldi kalandot választja. A pályázók közül személyes meghallgatás során választják ki azokat, akik részesei lehetnek a programnak. Az elképzelések szerint a csíkszéki és udvarhelyszéki gazdákhoz augusztus első hétvégéjén érkeznek a magyarországi kalandorok.
Az AGRYA 2011-ben szervezte meg először a Vidék Kaland Programot. Ennek célja, hogy személyes példákon keresztül bemutassa a mezőgazdaság működését, az élelmiszer előállításban és a társadalomban betöltött szerepét, valamint betekintés engedjen a gazdálkodók, mezőgazdászok napi életébe, a gazdálkodói életformába.
Rédai Botond. Székelyhon.ro

Népviselet-népszerűsítés Szabad Székely módra
Népművészeti értékeket ápol a Szabad Székely Egyesület, és ezt segítette anyagilag Hargita Megye Tanácsa. Pályázaton nyert pénzen egy rend ünnepi férfi viseletet, három rend hétköznapi férfi viseletet, egy rend ünnepi női viseletet és egy rend hétköznapi női viseletet vásárolt az egyesület. A ruhákat minden olyan fiatal viselheti, aki szívügyének tekinti az egyesület célkitűzéseit és aktívan részt vesz azok megvalósításában
Mit jelent a hagyaték, mennyire vagyunk felelősek mindazért, amit őseinktől örököltünk? – ilyen kérdéseket boncolgat az áprilisban alakult Szabad Székely Egyesület, melynek célja a székely embert teljes valójában megismertetni a fiatal nemzedékekkel, a még meglévő információkat fenntartani, annak megélésére, bemutatására, továbbörökítésére buzdítani, a már feledésbe merült ismereteket pedig felkutatni és rögzíteni Székelyföldön, Erdélyben és ahol székely emberek élnek.
Az egyesület felismerte, szükség van minél több lelkes fiatalra, segítőkész emberekre, bölcs öregekre, hogy minél pontosabb képet kapjunk múltunkról, örökségünkről és nem utolsó sorban ez által megmenteni, ami még menthető. „A legfiatalabb egyesület vagyunk Gyergyóalfaluban, de nem csak ezen a téren hangolódtunk a fiatalságra, hiszen célunk az is, hogy minél több fiatalt bevonjunk az egyesületbe, ezáltal minél szélesebb körben népszerűsíteni népi értékeinket”, mondta Balázs Barna, az egyesület elnöke.
Vissza a múltba
Viszonylagos közelmúltba vezet a Szabad Székely Egyesület a 19. századi családi ház és lakója Gyergyóalfaluban című projekt által, mely során egy, a településen található 1894-ben épült hagyományos székely faház helyreállítását tervezik, hogy a falu említett értékes építészeti öröksége továbbra is fennmaradjon. Ez a ház egyben az egyesület tevékenységeinek is helyet biztosítana.
„Programjaink a székely ember mindennapi életének mélyebb megismerésére irányulnak, az őseinktől örökölt erkölcs fontosságát hangsúlyozzák. Középpontba állítjuk a népművészeti értékeket, mint a népzene, néptánc, népi építészet, népi mesterségek, valamint a néphagyományi értékeket, mint a népszokások, népi vallásosság, népi időjóslás. Tevékenységünk középpontjában a székely hagyományos önfenntartó életmódot, a hagyományos gazdálkodást állítottuk. Fontosnak tartjuk a népviselet minél teljesebb és általánosabb használatának népszerűsítését, ezért nem szeretnénk megfeledkezni a korabeli ház lakójának ünnepi és hétköznapi viseletéről sem”, mutatta  be az egyesületet az alelnök, Gál Levente.
A Gyergyóalfalvi Gazdanapi Sokadalmon bemutatott népviseletek beszerzése a Hargita Megye Tanácsa által ki irt pályázatnak köszönhető. A négy rend férfi és két rend női ruha elkészítési értéke csaknem 5000 lej amelyből 4000 lejt Hargita Megye Tanácsa biztosított.
Csibi Márti
maszol.ro