Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Gál Judit
3 tétel
2005. február 12.
Csíkszentsimonban egy éve nyolc taggal alakult meg a helyi ifjúsági szervezet – összegezte a szervezet vezetője, Lukács István – azóta 53-ra gyarapodott a taglétszám. Pályázat útján számítógépekre tettek szert, internetes hozzáférhetőséggel rendelkeznek, van klubjuk is. Kiadványukat, a SZEFITE-t (Szentsimoni Fiatalok Egyesülete névbetűi) is ők szerkesztik. Színdarabot adtak elő, szándékukban áll a szomszéd községekben is színre vinni az Élet az uborkafán című színművet, melyet Gál Judit óvónő tanított be az ifjaknak. Jó a kapcsolatuk a környező települések hasonló egyesületeivel. /Kristó Tibor: Mit tehetnek a fiatalok a közösségért? = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 12./
2016. december 22.
Misztériumjátékokkal hangolódnak a karácsonyra
Idén is karácsonyi misztériumjátékkal, azaz betlehemessel készülnek szentestére Nyárádremete község iskolásai. A környező falvakban is hagyománya van a pásztorjátékoknak.
Van, aki komolyan veszi a szerepét, van, aki kevesebb átéléssel gyakorolja azt, de a szerepet megelőző várakozás és az azt követő ünnepi légkör minden évben hasonló. Árnyoldala is van azonban ennek a szabadidős elfoglaltságnak, a zsúfolt iskolai és iskolán kívüli tevékenységek miatt egyre kevesebb idejük marad a gyerekeknek a próbákra. „Rengeteg egyéb elfoglaltsága van a gyerekeknek, ilyenkor van a dolgozatok ideje, így időhiánnyal küzdünk. Mindennek ellenére lelkesek a gyerekek, tudják generációról generációra, hogy mikor ki következik. Nálunk mindig a nyolcadikosok vannak soron, és már év elején érdeklődnek, hogy majd karácsonykor hogy lesz, mint lesz. Az utolsó hét az, amikor pontra tudjuk tenni a darabot, idén is bízunk benne, hogy sikerülni fog” – mesélte lapunknak Gál Judit vallástanárnő, a tervezett előadás rendezője.
Hozzátette, kisebb osztályokból is szoktak úgymond kölcsön kérni, ha a végzősök „szűkölködnek” angyalokból vagy pásztorokból, de mindig igyekeznek az adott osztály létszámának megfelelő misztériumjátékot kiválasztani.
A környező falvakban nem kérdés, hogy minden korosztály kiveszi a részét az ünnepi műsorból, Vármezőben első osztályostól egészen a tizedikesig. Idén immár 7. esztendeje, hogy minden évben megszervezik, tudtuk meg Balázs Csaba kántortól, aki az ittenieket tanítja.
Nyárádköszvényesen szintén nagy hagyománya van a pásztorjátéknak, de nemcsak a szerephez ragaszkodnak a helyiek, hanem a generációkon át örökített énekekhez is. A hagyományos előadásmódra is kényesen ügyelnek, ezt mi sem tükrözi jobban, mint az, hogy szenteste elsőstől nyolcadikosig mindenkinek az oltár előtt a helye, tudtuk meg Szopos Katalin tanítónőtől. A deményházi fiatalokat Moga Anna tanítja be évről-évre. A háromévestől egészen a tizenkettedikesig mindenki kiveszi a részét az ünnepi hangulat megteremtésében.
Nyulas Piroska Székelyhon.ro
Idén is karácsonyi misztériumjátékkal, azaz betlehemessel készülnek szentestére Nyárádremete község iskolásai. A környező falvakban is hagyománya van a pásztorjátékoknak.
Van, aki komolyan veszi a szerepét, van, aki kevesebb átéléssel gyakorolja azt, de a szerepet megelőző várakozás és az azt követő ünnepi légkör minden évben hasonló. Árnyoldala is van azonban ennek a szabadidős elfoglaltságnak, a zsúfolt iskolai és iskolán kívüli tevékenységek miatt egyre kevesebb idejük marad a gyerekeknek a próbákra. „Rengeteg egyéb elfoglaltsága van a gyerekeknek, ilyenkor van a dolgozatok ideje, így időhiánnyal küzdünk. Mindennek ellenére lelkesek a gyerekek, tudják generációról generációra, hogy mikor ki következik. Nálunk mindig a nyolcadikosok vannak soron, és már év elején érdeklődnek, hogy majd karácsonykor hogy lesz, mint lesz. Az utolsó hét az, amikor pontra tudjuk tenni a darabot, idén is bízunk benne, hogy sikerülni fog” – mesélte lapunknak Gál Judit vallástanárnő, a tervezett előadás rendezője.
Hozzátette, kisebb osztályokból is szoktak úgymond kölcsön kérni, ha a végzősök „szűkölködnek” angyalokból vagy pásztorokból, de mindig igyekeznek az adott osztály létszámának megfelelő misztériumjátékot kiválasztani.
A környező falvakban nem kérdés, hogy minden korosztály kiveszi a részét az ünnepi műsorból, Vármezőben első osztályostól egészen a tizedikesig. Idén immár 7. esztendeje, hogy minden évben megszervezik, tudtuk meg Balázs Csaba kántortól, aki az ittenieket tanítja.
Nyárádköszvényesen szintén nagy hagyománya van a pásztorjátéknak, de nemcsak a szerephez ragaszkodnak a helyiek, hanem a generációkon át örökített énekekhez is. A hagyományos előadásmódra is kényesen ügyelnek, ezt mi sem tükrözi jobban, mint az, hogy szenteste elsőstől nyolcadikosig mindenkinek az oltár előtt a helye, tudtuk meg Szopos Katalin tanítónőtől. A deményházi fiatalokat Moga Anna tanítja be évről-évre. A háromévestől egészen a tizenkettedikesig mindenki kiveszi a részét az ünnepi hangulat megteremtésében.
Nyulas Piroska Székelyhon.ro
2017. április 15.
Régi idők hangulatában (Kőrösi Csoma Sándor-emlékház)
Az 1997-ben Csomakőrösön felépített zsindelytetős emlékházban a fotókat, Kőrösi Csoma Sándor életéről és munkásságáról szóló dokumentumokat felváltották 19. század eleji bútorok, ládák, edények, a hagyományos tárló különböző darabjai, amelyek olyan érzést kölcsönöznek a látogatónak, mintha a nagy keletkutató nemrég innen indult volna útjára. Az új alapkiállítás törzsanyaga a zabolai helytörténeti és néprajzi múzeum gyűjteményéből származik, de környékbeli családok is hozzájárultak tárgyadományokkal, mesterek meg munkával. A megújult emlékházat a múlt héten tartott 28. Kőrösi Csoma Sándor Napokon nyitották meg.
Tekintettel arra, hogy Csoma Sándor elszegényedett katonacsaládból származott, a hagyományos beosztású középereszes ház korábbi tárlatát váltó új kiállítás a háromszéki katonarendi székelyek lakáskultúráját idézi. Kőrösi Csoma Sándor (1784–1842) korból kevés bútor, szőttes és használati tárgy maradt fenn a térség néprajzi gyűjteményeiben, ezért a kiállítás szervezői – Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár és Kinda István néprajzkutató, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum munkatársa – a korabeli lakások hangulatát az eredeti darabok mellett korhű rekonstrukciók által idézték fel. Az épület három belső teréből a hátsó helyiségben konyhát/lakószobát, az utca frontján lévő teremben tisztaszobát, a kettő közötti szűk helyiségben pedig gabonást/éléskamrát alakítottak ki. A kiállítók munkáját Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának vezetője szakmai tanácsadóként segítette, de a kiállításhoz számos magánszemély és intézmény is hozzájárult. Kinda István lapunknak elmondta, a legrégebbi darabok a 18. századból származó óntányér, ónfedeles habán kancsó, hutában készült üvegtárgyak, a tisztaszobában felépített kandallós tüzelőszerkezet zöld mázas csempemásolatai pedig szintén 18. századi eredetiek alapján készültek László Károly kézdivásárhelyi keramikus műhelyében. A tűzhely fából készült, faragott szerkezeti elemeit az alsócsernátoni Haszmann Pál Múzeum mellett működő népfőiskola műhelyében készítette Bagoly Zoltán, Haszmann Lajos és Haszmann László. Felépítése Hegyeli Győző és Hegyeli Huba zabolai kályharakó mesterek munkája. A lakószoba kemence-rekonstrukciójának fából készült elemeit Kosztándi Árpád csomakőrösi asztalosmester készítette el. Tárgyadományokkal és hosszú távú kölcsönzésekkel dr. Bíró Gábor, Biszak Mária, Bogdán Zoltán és Debreczi Tamás segített, a kiállításra kerülő műtárgyak tisztítását és állagvédelmét a zabolai múzeum munkatársa, Gál Judit végezte el, az emlékházat gondozó Teleki Gabriella, Magyari Mária Márta és Teleki Attila tárgyadománnyal és kétkezi munkával is hozzájárult a megvalósításhoz. A megnyitó napjára a papolci református egyházközség kölcsönadta a tulajdonában lévő 1798-as datálású festékes úrasztali terítőt. Bende Tamás csomakőrösi református lelkipásztor a munkálatok összehangolásától kezdve a berendezésig mindenből derekasan kivette a részét – hangsúlyozta Kinda István. A Kőrösi Csoma Sándor szülőházának feltételezett helyén álló emlékház új berendezése hűen idézi a kor lakáskultúráját, de a közeli emlékszobával – amit szintén a Csoma-rendezvényre újítottak fel – együtt sem helyettesíthet egy Csoma-múzeumot, amelynek alapítását már az 1990-es évek első felében kezdeményezte Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke. A múzeumalapítás mindeddig eredménytelen története ellenben nem kedvetlenítette el Gazda Józsefet, tovább lobbizik azért, hogy a Makovecz Imre-tanítvány Csernyus Lőrinc által készített eredeti terv alapján a múzeum felépüljön. Tapasztalva az eddigieket, azt is elfogadhatónak tartja, hogy a terv egyszerűsített változata valósuljon meg. Több ízben kapott ígéretet a kovásznai önkormányzattól, a múzeum ugyanis a helyi református egyház telkén épülne, Tamás Sándor megyeitanács-elnök is támogatásáról biztosította, egy időben gyűjtés is indult a célra, de előrelépés nem történt – mondotta. Gazda József mégis hisz a múzeumépítésben, amely egyben Kőrösi Csoma Sándor dokumentációs központ is lenne, ahol a nagy keletkutató munkái egy helyen összegyűjtve közkinccsé válhatnak.
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Az 1997-ben Csomakőrösön felépített zsindelytetős emlékházban a fotókat, Kőrösi Csoma Sándor életéről és munkásságáról szóló dokumentumokat felváltották 19. század eleji bútorok, ládák, edények, a hagyományos tárló különböző darabjai, amelyek olyan érzést kölcsönöznek a látogatónak, mintha a nagy keletkutató nemrég innen indult volna útjára. Az új alapkiállítás törzsanyaga a zabolai helytörténeti és néprajzi múzeum gyűjteményéből származik, de környékbeli családok is hozzájárultak tárgyadományokkal, mesterek meg munkával. A megújult emlékházat a múlt héten tartott 28. Kőrösi Csoma Sándor Napokon nyitották meg.
Tekintettel arra, hogy Csoma Sándor elszegényedett katonacsaládból származott, a hagyományos beosztású középereszes ház korábbi tárlatát váltó új kiállítás a háromszéki katonarendi székelyek lakáskultúráját idézi. Kőrösi Csoma Sándor (1784–1842) korból kevés bútor, szőttes és használati tárgy maradt fenn a térség néprajzi gyűjteményeiben, ezért a kiállítás szervezői – Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár és Kinda István néprajzkutató, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum munkatársa – a korabeli lakások hangulatát az eredeti darabok mellett korhű rekonstrukciók által idézték fel. Az épület három belső teréből a hátsó helyiségben konyhát/lakószobát, az utca frontján lévő teremben tisztaszobát, a kettő közötti szűk helyiségben pedig gabonást/éléskamrát alakítottak ki. A kiállítók munkáját Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának vezetője szakmai tanácsadóként segítette, de a kiállításhoz számos magánszemély és intézmény is hozzájárult. Kinda István lapunknak elmondta, a legrégebbi darabok a 18. századból származó óntányér, ónfedeles habán kancsó, hutában készült üvegtárgyak, a tisztaszobában felépített kandallós tüzelőszerkezet zöld mázas csempemásolatai pedig szintén 18. századi eredetiek alapján készültek László Károly kézdivásárhelyi keramikus műhelyében. A tűzhely fából készült, faragott szerkezeti elemeit az alsócsernátoni Haszmann Pál Múzeum mellett működő népfőiskola műhelyében készítette Bagoly Zoltán, Haszmann Lajos és Haszmann László. Felépítése Hegyeli Győző és Hegyeli Huba zabolai kályharakó mesterek munkája. A lakószoba kemence-rekonstrukciójának fából készült elemeit Kosztándi Árpád csomakőrösi asztalosmester készítette el. Tárgyadományokkal és hosszú távú kölcsönzésekkel dr. Bíró Gábor, Biszak Mária, Bogdán Zoltán és Debreczi Tamás segített, a kiállításra kerülő műtárgyak tisztítását és állagvédelmét a zabolai múzeum munkatársa, Gál Judit végezte el, az emlékházat gondozó Teleki Gabriella, Magyari Mária Márta és Teleki Attila tárgyadománnyal és kétkezi munkával is hozzájárult a megvalósításhoz. A megnyitó napjára a papolci református egyházközség kölcsönadta a tulajdonában lévő 1798-as datálású festékes úrasztali terítőt. Bende Tamás csomakőrösi református lelkipásztor a munkálatok összehangolásától kezdve a berendezésig mindenből derekasan kivette a részét – hangsúlyozta Kinda István. A Kőrösi Csoma Sándor szülőházának feltételezett helyén álló emlékház új berendezése hűen idézi a kor lakáskultúráját, de a közeli emlékszobával – amit szintén a Csoma-rendezvényre újítottak fel – együtt sem helyettesíthet egy Csoma-múzeumot, amelynek alapítását már az 1990-es évek első felében kezdeményezte Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke. A múzeumalapítás mindeddig eredménytelen története ellenben nem kedvetlenítette el Gazda Józsefet, tovább lobbizik azért, hogy a Makovecz Imre-tanítvány Csernyus Lőrinc által készített eredeti terv alapján a múzeum felépüljön. Tapasztalva az eddigieket, azt is elfogadhatónak tartja, hogy a terv egyszerűsített változata valósuljon meg. Több ízben kapott ígéretet a kovásznai önkormányzattól, a múzeum ugyanis a helyi református egyház telkén épülne, Tamás Sándor megyeitanács-elnök is támogatásáról biztosította, egy időben gyűjtés is indult a célra, de előrelépés nem történt – mondotta. Gazda József mégis hisz a múzeumépítésben, amely egyben Kőrösi Csoma Sándor dokumentációs központ is lenne, ahol a nagy keletkutató munkái egy helyen összegyűjtve közkinccsé válhatnak.
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)