"Temesváron a Bartók Béla Líceum ballagó diákjait /négy végzős osztály hatvan diákját/ Erdei Ildikó, az intézmény igazgatója és Bodó Barna politológus, egyetemi tanár búcsúztatta, majd a fiatalokat megáldották: Reinholz András római katolikus főesperes, Forrai Beatrix ref. segédlelkész és Bálint Pál baptista lelkipásztor. Toró Tibor egyetemi tanár, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának és a magyar egyetem szenátusának tagja átadta a legjobb végzősnek a néhány nappal előbb létrehozott, egymillió lejes Sapientia-díjat. /Sapientia-díj a legjobb végzősnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./"

"Erdei Ildikó, a temesvári Bartók Béla Líceum igazgatója közölte, hogy Temes megyében idén 121 nyolcadikos végzett magyar tagozaton. A képességvizsgára jelentkező 116 diák közül 86-an vették sikerrel az akadályt, ami 74,2%-ot jelent. Ez valamivel jobb a megyei átlagnál (73%) és hasonló a tavalyi eredményekhez. Temesváron összesen 100 magyar középiskolai hely van: 75 a Bartók Béla Líceum három osztályában, 25 a Gerhardinum Katolikus Líceumban. Csak 86 magyar gyermeknek sikerült a vizsgája, de a Gerhardinumba az egész egyházmegye területéről jönnek felvételizők, elsősorban Arad megyéből, ezért valószínű, hogy mind a négy osztály elindulhat. /Pataki Zoltán: Képességvizsga után, középiskolai felvételi előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./"

"Hiánypótló kiadvány látott napvilágot a Szatmárnémeti Identitas Alapítvány támogatásával: Jékelné Pándi Zsuzsa Magyar viselet címmel kis magyar ruhatörténet. A szerző, aki a 90-es évek után egyik kezdeményezője volt annak, hogy a magyaros viseletet felelevenítsék Szatmárnémetiben is, a képanyagot úgy válogatta össze, hogy azok között a szatmárnémetiek egykori ismerősöket is láthatnak- magyar ruhában. Nem véletlen, hogy ünnepélyes alkalmakkor egyre több férfin lehet bocskait látni, hogy végzős diákok ballagnak zsinóros ruhában, lányok konfirmálnak hófehér díszmagyarban, pártás, magyar ruhás ifjú párok állnak az Úr asztala elé esküvőjükön és már gyermekeket is látni zsinóros magyar ruhában. /(benedek) [Benedek Ildikó]: Magyar ruhák évszázadok homályából. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./"

"Muhi Miklós, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium (Szatmárnémeti igazgatója és Balogh Géza aligazgató beszélt az átalakuló iskolarendszerről és a szülő-iskola kapcsolatról. A tanügyi reform hangsúlyozza a szülőkkel való tanügyi kapcsolatot. A szülői közösségnek sokkal nagyobb szerepet szán az új iskolarendszer. - A szülők a túlterheltségre panaszkodnak és könnyítenének a gyermekek sorsán. Az igazgató szerint inkább túlképzés van, összehasonlítva más országok programjaival. Olyasmit tanítanak meg drágán és körülményesen, ami nem feltétlenül szükséges. - A társadalomnak nem kell a modern oktatás. A mostani nem egy normálisan működő társadalom. /Benedek Ildikó: Iskola és közösség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./"

"A tizedik alkalommal /júl. 14-én/ megrendezett szatmárnémeti véndiáktalálkozó ezúttal is színvonalasra kerekedett. A Kölcsey Ferenc Véndiákszövetség lelkes csapata idén is kitett magáért, A jubileumát is ünneplő rendezvényen megjelent Tempfli József római katolikus püspök illetve Tőkés László, református püspök is. A Bocskai Szövetség évi díjkiosztó ünnepségére a Kölcsey Ferenc Főgimnázium udvarán első ízben került sor. Az eseményre a korábbi díjazottak is eljöttek. Ünnepi beszédében a szövetség alapítójáról, Ligeti L. Zoltánról is megemlékezett Szilágyi Éva, a Református Gimnázium igazgatónője. /(Dancs Artur): Találkozó kivilágos kivirradtig... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./ Jól sikerült a X. véndiáktalálkozó. Grebur Miklós, a Véndiákszövetség elnöke nyitotta meg a találkozót. Tőkés László püspök az itthon maradást hangsúlyozta. Oktatásunk exportra termel - mondta, és ez nagyon veszélyes. A vendégek megtekintették a Muhi Sándor igazgató válogatásában kiállított tíz év találkozóinak fényképes és írott dokumentumait. Felemelő érzés volt a jeles napra összegyűlt 10-20-30-40 éves találkozóikat ünneplő osztályok és a legidősebb, 50 éve végzett egykori diákok bevonulása. Megkoszorúzták az elhunyt tanárok és diákok emlékét idéző márványtáblát, ahol sorfalat álltak a zászlót hozó, díszmagyarba öltözött fiúk és lányok. /Benedek Ildikó: Véndiáktalálkozó - Szatmárnémeti 2001. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./"

"Júl. 15-én Felsősófalván megkezdődött a júl. 22-ig tartó VII. Székelyföldi Tánctábor. Mintegy 150-160-an jelezték részvételüket, ami megfelel a sokévi átlagnak. A programban tánc-, népdal- és népzeneoktatás szerepel. A táncokat Bajkó László, Bodó- Bán János, László Csaba és Mátéfi Csaba tanítja táncospárjaikkal, a népdalokat Bartha Ildikó és Papp Zsuzsa, a zenészeket Sinkó András. Meghívottak Barabás László, Pávai István, Szász Tibor. /VII. Székelyföldi Tánctábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./"

"Marosvásárhelyen a Szabadi úti református egyházközség keretében, 1997 óta immár az ötödik alkalommal megszervezte a vakációs bibliahetet, egy holland csoport támogatásával. A nyári bibliai tábor júl. 16 - 20. között lesz. Az evangelizációs hetet az idén is több helységben szervezik meg, ahova magyar, román és roma gyerekeket várnak. Tavaly 500 gyermek vett részt a rendezvényen, az idén viszont 350 főre csökkent a létszám. /Gál Ildikó: Vakációs bibliahét. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./"

"A hivatalos közlönyben most megjelent országos területrendezési terv meghatározott adatok alapján rangsorolja a helységeket: meghatározza a lakosság számarányát, oktatási rendszert, gazdasági fejlettséget, a munkaerő szakképesítését, az ellátottság milyenségét és típusát, megközelíthetőséget. A kormány támogatni fogja azokat a helységeket, ahol az elmúlt 30 évben jelentősen csökkent a lakosság száma. Kolozs megye több szempontból is kiemelkedik az ország többi megyéihez, helységeihez viszonyítva: 30 településével a 6. helyen áll azok között a megyék között, ahol 1966-1998 között 30-50%-kal csökkent a lakosság száma, és országos viszonylatban itt található a legtöbb település (18), ahol a lakosságcsökkenés még az 50%-ot is meghaladta az említett időszakban. A 30-50%-os lakosságcsökkenés a Kolozs megyei községeknek 40,5%-át érintette, az ennél nagyobb csökkenés pedig 24,3%-át. Boros János alpolgármester elmondta, hogy miután 1990 után megszűntek az úgynevezett zárt városok, főleg az erdélyi városokban volt érezhető egy enyhe lakosságnövekedés. Meglepő, hogy feltűnnek olyan életképes községek is a lakosságcsökkenés miatt nyilvántartott helységek között, ahol vállalkozások is beindultak, mint például Várfalva és Magyarszovát. /Újvári Ildikó: Kolozs megyei helységek vezető helyen az elnéptelenedésben. Elkészült az ország területrendezési terve. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./A következő Kolozs megyei településeken csökkent 30-50%-kal a lakosság aránya: Kisesküllő, Járabánya, Magyarkályán, Kiskalota, Pusztakamarás, Magyarkapus, Katona, Mezőcsán, Kolozs, Doboka, Erdőfelek, Ördöngösfüzes, Magyarfráta, Magyargorbó, Kőrösfő, Oláhzsuk, Reketó, Magyargyerőmonostor, Szamosújvárnémeti, Mócs, Várfalva, Székelyjó, Kalotaszentkirály, Szépkenyerűszentmárton, Magyarszentpál, Magyarszovát, Tordatúr, Cege, Járavize. A lakosságcsökkenés meghaladta az 50%-ot: Ajtony, Kecsed, Jósikafalva, Alparét, Kolozsborsa, Buza, Kajántó, Csürülye, Magyarszarvaskend, Gyeke, Meregyó, Magyarpalatka, Páncélcseh, Magyarpeterd, Palackos, Récekeresztúr, Révkolostor, Borsaújfalu. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./"

"Nagyszalontától húsz kilométerre délre, a Fekete-Körös jobb partján fekszik Ant, a 700 éves Bihar megyei magyar település. Ma alig százharmincan lakják, a falu átlagéletkora 63 év. A rossz út és a buszjárat hiánya teljesen kirekeszti a helységet a nagyvilágból. A faluban három ivóhelyiség van, tulajdonképpen mindegyik egy-egy vegyes üzlet, hiszen a legszükségesebb élelmiszerek bármelyikben beszerezhetők. Hetente háromszor hoznak kenyeret, és előre fel kell iratkozni rá. A helybeliek inkább zöldségtermesztéssel foglalkoznak. Nincs buszjárat, s az öregek hiába termesztik a paradicsomot, káposztát, karfiolt, nincs mivel elvigyék a piacra. Még az orvos sem jár ide ki. Szűcs Béla tiszteletes már nyugdíjas, de még ő hirdeti az igét. Igaz, alig egynéhányan járnak istentiszteletre. Az embereknek nincs idejük istentiszteletre járni. A mezei munka minden idejüket lefoglalja, még vasárnap sem pihenhetnek. - A templomot két éve újították föl, s akkor a világháborús hősök emlékére emléktáblát is avattak a falán. /Nagyálmos Ildikó: Anti világ. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 31./"

"A Bod Péter Tanítóképző /Kézdivásárhely/ küldöttsége, Bajcsi Ildikó igazgatónő vezetésével részt vett a csernátoni falunapokon, megkoszorúzták az újonnan avatott Bod Péter-szobrot. Aug. 14-én indul Szentendrére egy autóbusznyi diák két tanár vezetésével, hétnapos honismereti táborba. A Bod Péter diákjai évek óta meghívást kapnak a szentendrei Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesülettől. - A látogatásnélküli tanító-óvodapedagógus szakon az őszi felvételire van még 22 hely. /Iskolai hírek. Bod Péter Tanítóképző". = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 10./"

"Július elsejétől új igazgatója van a Puck Bábszínháznak /Kolozsvár/, Traian Savinescu személyében. Mint ismeretes, városunk bábszínháza egy magyar és egy román tagozattal rendelkezik, mindegyik egy-egy társulatvezetővel, őket koordinálja a meghirdetett állást frissen elnyert igazgató. Az igazgató hangsúlyozta, hogy reformtervei mindkét tagozatra és azonos mértékben érvényesek. A színészek képzésére vonatkozó egyik terv már meg is valósult: sikerült meggyőzni és leszerződtetni Kovács Ildikó rendezőnőt több darab színpadra állítására. A híres rendezőnővel való együttműködés nagymértékben hozzájárul majd a színészek szakmai képzéséhez. A társulat mindkét tagozata egy-egy előadással Budapestre utazik, ahol a Kolibri fesztiválon vesznek részt. A román társulattal Madách Imre Az ember tragédiája című darabját szeretnék színpadra állítani bábszínházi változatban, szintén Kovács Ildikó rendezésében. /Köllő Katalin: Puck bábszínház Új évad, új igazgató. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"

"Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy a hitoktatást az 1-4. osztályokban kötelezővé tették, a felsőbb osztályokban ajánlott. 2000-től kezdve a középiskolában is bevezették a hitoktatást. A katolikus hitoktatói képzést a gyulafehérvári teológia biztosítja, a reformátusok esetében pedig Kolozsvár vagy Nagyvárad. A hitoktatásnak is megvan a tanterve, ami minden tanárra kötelező. Korda Zoltán, a Református Gimnázium (Szatmárnémeti) iskolalelkésze szerint nagyon hasznos az iskolai hitoktatás. Sajnálja viszont, hogy a szülők az iskolai hitoktatással megelégednek, és nem irányítják gyermekeiket az egyházi vallásórákra. - Merlás Tibor, a Szentlélek-templom (Szatmárnémeti) plébánosa emlékezetett: a katolikus egyházban a hitoktatás már 1989 előtt is kiemelt fontossággal bírt. A katolikusok Magyarországról vették át a tervezetet, amit aztán a minisztérium elfogadott: a Bajtai Zsigmond-féle hittankönyv sorozatot, a középiskolák számára pedig a budapesti Piarista Gimnázium tantervét, négyéves hittan-sorozattal. - A folyamatosság megvan, mert egyetemi központokban is hangsúlyt fektetnek a hitoktatásra. Egyetemi lelkészségek működnek Kolozsváron, Temesváron, Marosvásárhelyen. /Benedek Ildikó: Az iskolai hitoktatás szerepe a keresztény nevelésben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 25./"

"Seprődi János zenetudósra (1874-1923) és Madaras Gábor (1918-1980) népdalénekesre emlékezik szept. 8. és 9-én Kibéd lakossága. Fellép a helyi dalárda, majd Kacsó Ildikó, a marosvásárhelyi rádió munkatársa ismerteti Madaras Gábor életét és munkásságát. Nagy Ferenc, az Országos Seprődi János Kórusszövetség elnöke előadást tart Seprődi Jánosról. Ezt követően koszorúzás lesz a kibédi múzeumnál és a Seprődi Háznál. A kibédi Seprődi János Művelődési Egyesület testvérszervezete, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület jóvoltából tárlat nyílik meg Ismerkedés Békéscsabával címmel. Vasárnap az ünnepség falutalálkozó jelleget ölt. Istentisztelet után a környező települések futball-találkozója következik. A rendezvényre a békéscsabai vendégek mellett Kibéd összes testvértelepülése meghívót kapott: így küldöttséget várnak Zalaegerszegről, Zalalövőről, Szatymazról, Bakonyszombathelyről, ugyanakkor a kisrégióhoz tartozó községek polgármesterei is hivatalosak. /Korondi Kinga: Kibédi emléknapok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./"

"Szatmárnémetiben a színház épületének felújítása nem készült el az ígért határidőre. A Művelődési Házban lesz az első bemutató, tájékoztatott Lőrincz Ágnes színművész, a Harag György Társulat igazgatónője. Könnyű, szórakoztató évad lesz. Számítanak turnékra, kiszállásokra is. Jelentős létszámcsökkentéssel kell számolniuk. /Benedek Ildikó: Évadkezdés előtt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 30./"

" Aug. 22-én volt az évadnyitó gyűlés a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban. Nemes Levente igazgató szerint az intézmény továbbra is csak súlyos kompromisszumok árán maradhat működő- és életképes. Több színész ugyanis elhagyta a társulatot, illetve a szabadfoglalkozású művész-engedély kiváltása mellett döntött. Megkezdődnek Madách Imre: Az ember tragédiája próbái. Szept. 11-én a bábtagozat Urbán Gyula Minden egér szereti a sajtot (rendező Nagy Kopeczky Kálmán) című előadásával részt vesz Nyíregyházán a Határon Túli Magyar Anyanyelvű Bábszínházak Fesztiválján. A színház Ödön von Horváth Kasimir és Karoline című darabjával (rendezője Bocsárdi László) szept. 15-én a gyergyószentmiklósi Nemzetiségi Színházak Fesztiválján, majd 22-én a budapesti Stúdiószínházak Fesztiválján szerepel. A sort a Vérnász zárja a nagyváradi Rövidszínházi Előadások Hetén és a budapesti Millennáris Központban. /Bálint Ildikó: Szétszéled az összeforrt társulat? Nagy engedmények árán marad működőképes a szentgyörgyi színház. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./"

"Új könyvekkel gyarapodott a Molter-életműkiadás. Megjelent a tanulmányok és irodalmi kritikák gyűjteménye és a leveleskönyv második kötete. /A keleti állomáson. Tanulmányok, kritikák. Mentor, Marosvásárhely, 2001, Molter Károly levelezése, 2. (1927-1932). Argumentum-Polis, 2001. (Mindkét kötetet Marosi Ildikó rendezte sajtó alá és látta el jegyzetekkel.) - A Mentor Könyvkiadó háromkötetes Molter-esszéválogatása (Erdélyi rozsda, Erdélyi argonauták, A keleti állomáson) minden szempontból meglepetés. Molternek ugyanis még a hatvanas években a Romániai magyar írók sorozatban megjelent egy cikk-, esszé-, tanulmány-, illetőleg kritikagyűjteménye, a Szellemi belháború, de ez a háromkötetes gyűjtemény meggyőzően bizonyítja, hogy a romániai könyvkiadás még viszonylag ,,legliberálisabb" korszakában, a hatvanas évek végén is mennyire szűkmarkú, volt, hogy az éber cenzorok mennyit ítéltek kiadhatónak az életműből. /Bogdán László: Egy életmű méretei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./"

"Az RMDSZ-platformvezetők eltérően értékelik az RMDSZ és a kormányzó Szociáldemokrata Párt közötti szept. 10-i tárgyalások sikerességét. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör nevű RMDSZ-platform vezetője szerint a két párt közti együttműködés jó ütemben indult, de néhány hónap múlva lassulás következett be. Ha ez a lassulás tovább tart, el kell gondolkodni, hogy érdemes-e felújítani még ezt a protokollumot. Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke leszögezte: a kormánypárt továbbra sem akar foglalkozni a számunkra sorsdöntő kérdésekkel, és az RMDSZ vezetése sem akarja komolyabban napirendre tűzni ezeket, példa erre az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye, amelyet ismét elodáztak. Ennek ellenére nem értékeli úgy, hogy a paktumot azonnal fel kellene bontani. Bucur Ildikó, az RMDSZ szociáldemokrata platformjának vezetője úgy vélekedett: Ha igaz, hogy két hét múlva kész lesz a helyi közigazgatási törvény alkalmazási jogszabálya, hogy az RMDSZ valóba ígéretet kapott arra, miszerint elhárítják az akadályokat a termőföldek és erdők visszaszolgáltatása útjából, hogy az egyházi ingatlanok törvénytervezete is napirendre kerül, a magyar felsőfokú oktatást kiszélesítik, a közszolgálati televízió és rádió magyar adásai is kibővülnek, akkor üdvözölni tudom ezt a megállapodást. A platformvezető szerint az ígéreteket szigorúan követni kell, a szakítópróba az egyházi ingatlanok kérdése legyen. /Kormánypárti fogadkozások. Platformvezetők az RMDSZ-SZDP tárgyalásokról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"

"Temesváron idén mindenütt indult magyar első osztály, ahol az utóbbi években működött és a létszám egyes iskolákban látványos növekedést mutatott a kisiskolások körében. A státustörvény megtette a hatását. Erdei Ildikó, a temesvári Bartók Béla Líceum igazgatónője tájékoztatott az elsősök viszonylag nagy számáról (42), a vizsgaeredményekről (45 nyolcadikos közül 43-an sikeresen képességvizsgáztak, az 52 tizenkettedikes sikeresen érettségizett, közülük több mint negyvenen továbbtanulnak. Elindult a három líceumi kilencedik osztály is, ahová 73-an tettek sikeres felvételi vizsgát. A Bartók Béla Líceumba az anyaországból jelentős támogatás érkezett: számítógépeket kaptak, ezzel egy harmadik számítástechnikai tantermet létrehoznak, az Apáczai Közalapítvány ötmillió forinttal járult hozzá mind a 19 Temes megyei magyar tagozat anyagi támogatásához és további hatmillió forintot juttat pedagóguslakások megvásárlása céljából. A negyvenkét első osztályos - emberemlékezet óta nem voltak ilyen sokan! - egyenként átvehette az Apáczai Közalapítvány és az RMPSZ ajándékát, az értékes tanszercsomagot. /Pataki Zoltán: Felszálló ágban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"

"Befejeződött Gyergyószentmiklóson a Kisebbségi Színházak Kollokviuma. Az öt nap alatt mintegy 3000 ember fordult meg az előadásokon, amelyek jó közepes minősítést kaptak a zsűri, jót a közönség részéről. Zsehránszky István kritikus, a zsűri elnöke szerint e kollokviumnak teszt jellege volt. Fel lehet-e kelteni az érdeklődést egy ilyen rendezvénysorozattal? Igen, lehet. Szeretnék, hogy az írók, a képzőművészek, zenészek is eljönnének. Vitát kellene indítani a romániai magyar drámáról és annak színpadi értékesítéséről. Sándor L. István budapesti színikritikusnak az a véleménye, hogy ez a fesztivál izgalmasabb volt, mint a kisvárdai. Ungváry Zrínyi Ildikó egyetemi tanár úgy látja, hogy ezt a fesztivált érdemes tovább szervezni. Örömmel látta, hogy beérett egy új rendezőgeneráció: Barabás Olga, Bocsárdi László, Kövesdy István, s melléjük újak, köztük Béres László sorakoztak fel. Kötő József színháztörténész leszögezte: miközben jelen volt a hagyományos színjátszás, jelen volt az a kísérleti szellem is. Harag György, majd Tompa Gábor után egy új raj jelentkezett, amely megpróbál másképp beszélni és mást is mondani. Szabó Tibor, a Figura Stúdió Színház igazgatója kiemelte, hogy a közönség 90%-ban a Figura által nevelt fiatal közönség volt. /Bajna György: Kisebbségi Színházak Kollokviuma, Gyergyószentmiklós. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./"

"Nagyajtán szept. 22-én megnyílt Kriza János munkásságát bemutató állandó kiállítás. Az avatást megelőzően Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban Kriza János tudományos emlékülést szerveztek. Az előadók és meghívottak között szerepelt Kriza Ildikó (Budapest), Olosz Katalin (Marosvásárhely), Móser Zoltán (Bicske), Pozsony Ferenc (Kolozsvár), Tari Lujza (Budapest) is. /(Flóra Gábor): Kriza emlékének hódolva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./ Nagyajtán felavatták a Petőfi Irodalmi Múzeum segítségével berendezett Kriza János emlékkiállítást. Kriza Ildikó előadásában a 190 éve született unitárius püspök munkásságának jelentőségét méltatta: "Kriza János mindenféle módon a magyar kultúra szerves része, akár verseit, akár nyelvészeti stúdiumait, akár gyűjtéseit nézzük. 1863-ban jelent meg a Vadrózsák első kötete - amit sajnos nem követte a második, és a kéziratok is elvesztek -, amely bemutatta, hogy milyen egy nép költészete, milyen gazdag a tudáskincse." Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár a Kolozsváron működő Kriza János Néprajzi Társaság munkáját ismertette. Az ünnepség Nagyajtán folytatódott, ahol a falu lakói, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai segítségével berendeztek egy állandó Kriza-kiállítást. "Az anyagok egy része itt volt a faluban, a paplakban, a Kovászna Megyei Könyvtár munkatársai Kolozsvárról gyűjtöttek anyagot, ezeket mi kiegészítettük a Magyarországon található Kriza-kötetekkel, -levelekkel" - mondta Birck Edit, akinek segítségével a Székelyföldön több kiállítás is készült már. /Turoczki Emese: "Aki ma népköltészetet gyűjt, az mind Krizától indult és Krizához is tért vissza" = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 25./"

"Szept. 29-én összeül az RMDSZ "miniparlamentje", a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A tervek szerint az SZKT elemzi a romániai gazdasági helyzetet, ismertetik a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottságának jelentését. Minden bizonnyal szó kerül a Reform Tömörülés székelyudvarhelyi elnökségi üléséről készült jegyzőkönyvről is. Az SZKT elnöki tisztségére sajtóértesülések szerint Frunda György szenátor a legesélyesebb, Az etikai bizottság jelentése szintén vitára adhat alkalmat, amennyiben az elmarasztalja Tőkés László püspököt. Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei RMDSZ-elnök kifejtette: az ülésen amellett fog érvelni, hogy az SZKT térjen vissza arra a döntésére, amellyel meghiúsította a belső választásokat. Kónya-Hamar megjegyezte: elfogadhatatlannak tartják, hogy afféle pártfegyelmi rendreutasítás alapján megvonják a tiszteletbeli elnöki tisztséget Tőkés Lászlótól, aki ezt a címet még 1989 előtti tevékenységével érdemelte ki. Az RMDSZ szociáldemokrata platformja szerint a tanácskozás egyik legfőbb pontját az RMDSZ és a kormánypárt közti viszony elemzése kell hogy képezze, hangsúlyozta Bucur Ildikó platformvezető. Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő platform elnöke szerint a tulajdon kérdésére kell koncentrálni. Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke szerint mindaddig, amíg nem tisztázott, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa szabályszerűen működik-e, vagy sem, nincs értelme napirendre tűzni az SZKT-elnökválasztást. A Reform Tömörülés javasolni fogja az SZKT ÁB megújítására vonatkozó napirendi pont elhalasztását mindaddig, amíg a szabályzatfelügyelő bizottság megfogalmazza álláspontját. Toró szerint a mai tanácskozáson vita tárgyát kell hogy képezze az RMDSZ álláspontja a státustörvény végrehajtásával, az ajánlószervezetek összetételével kapcsolatban is, és szintén az SZKT keretében kellene megvitatni az RMDSZ alkotmánymódosító indítványait. /Mélyülő ellentétek, vagy közeledő álláspontok? Az SZKT napirendjén az etikai bizottság jelentése Tőkés-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"

"Okt. 3-án Civil Termet avatott a temesvári Magyar Házban az RMDSZ Temes Megyei Szervezete. "A jelenlegi vezetőség nem a politizálást, hanem a közösségépítést tekinti elsőrendű feladatának" - hangsúlyozta köszöntőjében Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök. Az RMDSZ és a TEMISZ mellett a Civil Teremnek is otthont sikerült teremteni. Ez alkalomból Erdei Ildikó oktatási alelnök bemutatta a Temes megyei civil szervezetek tevékenységét bemutató kiadványt, amely egyelőre kilenc szervezet (Gyárvárosi Szülők Egyesülete, Pro Folk, Szórvány Kutatóközpont, Szülők az Iskoláért Egyesület, TMD, TEMISZ, TECHNÉ, Temesvári Magyar Nőszövetség, Temesvári Magyar Nyugdíjasok Klubja) adatait tartalmazza. A műszaki eszközökkel is kitűnően felszerelt Civil Terem fenntartási költségeit az RMDSZ fedezi, ingyen áll a "civilek" - gyakorlatilag az egész magyar közösség rendelkezésére. /(Pataki Zoltán): Civilek a Magyar Házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./"

"Okt. 5-én a temesvári magyar közösség az 1848-49-es magyar szabadságharc mártírjaira és hőseire emlékezett a régi városháza tanácstermében megtartott ünnepi műsorral, majd másodszor is felavatta a Klapka György szülőháza falán elhelyezett emléktáblát. A bevezetőben Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, történelemtanár ismertette a temesvári születésű honvédtábornok példamutató életpályáját. Toró T. Tibor parlamenti képviselő beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy itt és most a Bánságban különösen nagy jelentősége van e megemlékezéseknek, mert sokan vannak, akik ki akarják radírozni a történelemből ama félezer évet, amikor a magyarság meghatározó szerepet játszott ezeken a tájakon, és nem átallnak kalapácsot ragadni a magyar jelképek szétzúzása céljából. Az ünnepség fénypontjának bizonyult a Ne feledd a tért c., Mészáros Ildikó magyartanárnő irányításával készült verses összeállítás, az 1848-49-es szabadságharc hőseinek emlékére. Az ünneplők átvonultak a közeli Szent-György térre, ahol másodszor is sor került a Klapka György szülőháza falán elhelyezett emléktábla leleplezésére. A plakettet Ungor Csaba szobrászművész készítette, a márványtábla magyar és román nyelvű szövegét Andrássy Sándor kőfaragó mester véste ki. "Ezentúl minden évben itt fogunk összegyűlni október hatodikán, a magyar szabadságharc vértanúira emlékezve. Remélem, hogy Temesvár lakossága is megbékél ezzel a táblával és nem kell évről évre újból felavatnunk az 1999-ben már egyszer leleplezett és ismeretlen tettesek által összezúzott emlékművet!"- jegyezte meg Halász Ferenc RMDSZ-elnök. /(Pataki Zoltán): Évente újraavatjuk a Klapka-emléktáblát? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./"

"Okt. 5-én harmadszor szólalt meg a Bod Péter Tanítóképző /Kézdivásárhely/ épületében működő Babes-Bolyai Főiskola hallgatóinak a tanév kezdését hirdető csengő. A megnyitón jelen volt dr. Szamosközi István, a Tanítóképző Főiskola igazgatója, a kolozsvári tudományegyetem pszichológia - neveléstudományi szakának dékánja, Ördög Gyárfás Lajos, a megyei tanács képviselője, Török Sándor polgármester, Németh Csaba szenátor és természetesen a főiskola tanárai, ill. hallgatói. A 2001/2002-es tanévet Bajcsi Ildikó tanárnő, a főiskola tanulmányi igazgatóhelyettese nyitotta meg, mondván: "1999-ben egy álom vált valóra: itthon, a szülőföldünkön lehet tanulni. És íme, felnőttünk: öt évfolyammal indulunk az idén." Nappali tagozaton három, az összevont tagozaton két évfolyam, összesen 254 hallgató kezdi meg a tanévet, ebből 79-en első évesek. Az iskola fő profilja a tanítóképzés, de emellett angol szakon is tanul 123 hallgató. /Bartos Lóránt: Harmadszor szólt a csengő. Tanévnyitás a Főiskolán. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 11./"

"Okt. 23-án tartott emlékező ünnepséget Kolozsváron a Heltai Alapítvány pinceklubjában az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság és a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága. A rendezvényt Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke nyitotta meg. Dr. Péter Miklós mondta el Gagyi Balla Istvánról szóló emlékbeszédét, aki ezeknek az 56-os emlékező ünnepségeknek a szülőatyja és fő szervezője volt, és aki néhány hete eltávozott az élők sorából. Gagyi Balla István az 1956-os forradalom utáni erdélyi megtorlások történetét kutatta. Lipcsey Ildikó budapesti történész tartott előadást az 1956-os magyar forradalomról. A történész nem a forradalom eseménytörténetét foglalta össze, inkább a hozzá vezető utat elemezve, politikai és társadalmi szempontból, mindazokat az okokat, amelyek kiváltották a népfelkelést. Lipcsey Ildikó szerint Nagy Imre kivégzését leginkább Kádár János szorgalmazta, a Szovjetunió csak áldását adta rá. /Köllő Katalin: 45 éves a magyar forradalom. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"Bárdosi Ildikó Dicsőszentmártonból származik. 1990-ben felvételizett a Maros Állami Népi Együttesbe. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szerzett magyar-ének szakos oklevelet. Bárdosi Ildikó sorra nyerte a népdalversenyeket. Népdaléneklést tanít a hajdúböszörményi zeneiskolában. Az éneklést és a gyűjtést azóta is folytatja, 1994 óta rendszeresen hallható hangja a Táncháztalálkozó, valamint az Új élő népzene lemezein. Balladaestjéről CD jelent meg. - Bárdosi Ildikó nemes és nehéz faladatra vállalkozott - írta róla Könczei Árpád - , szűkebb szülőföldjének népzenéjéből válogatott össze egy lemezre valót. A napokban Erdélyben fog turnézni Bárdosi Ildikó. Lemezbemutató körútján elkíséri a szászcsávási cigányzenekar. A csávási zenészekről több tucatnyi hanganyag és videofelvétel készült, több CD-jük jelent meg, az erdélyi népzene követeiként járták be Európát és Amerikát. /Bölöni Domokos: Hazahozta az itt tanult dalokat. Bárdosi Ildikó erdélyi turnéja. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 8./"

"Kovács Ildikó rendező, a bábszínház Nagyasszonya újra dolgozik a kolozsvári bábszínházban, ahonnan jó néhány éve hiányzott. 1984-ben ugyanis a bábszínház akkori igazgatónője nyugdíjaztatta Kovács Ildikót, aki már rendezett az ország tizenegy bábszínházánál, és Magyarországon is hétnél. Az új román igazgató azután felkérte Kovács Ildikót, rendezzen újra. Kovács Ildikó közben ír egy könyvet, melyet a Színháztudományi Intézet rendelt meg. Az a címe, hogy Játék és Mágia, ebben kifejtette gondolatait a játékról. Csak az lesz jó bábos, aki még tud játszani, ezért van olyan kevés bábos a világon, jegyezte meg. Kovács Ildikó elmondta még, hogy életrajzának a címe: Csak! "Csak" magyarnak születtem Romániában, "csak" női rendező lettem, "csak" párton kívüli voltam egy pártállamban, "csak" elvált asszony, "csak" autodidakta rendező, és "csak" egyedül neveltem a gyermekemet." /Köllő Katalin: A nagy játékos. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./"

"Nov. 4-től a 2001/2002-es tanév végéig - vagy az igazgatói tisztségért kiirt versenyvizsgáig - Nemes András matematika szakos tanár a temesvári Bartók Béla Líceum megbízott igazgatója. Elődje, Erdei Ildikó objektív okokból lemondott tisztségéről. A fiatal igazgató, aki 1983-ban éppen a Bartók Béla Líceum elődjében, a 2. sz. Matematika-Fizika Liceumban érettségizett, 1990 őszétől került helyettesítőként a Bartókba és 1993-ban kapta meg végleges kinevezését. Nemes András folytatni szeretné az iskolaépítést. Beindultak a bentlakás bővítési munkálatai, amelyre - nem kis mértékben az RMDSZ városi tanácsosainak köszönhetően - másfél milliárd lejt utalt ki a városháza. Folyamatban van ugyanakkor a harmadik számítógépes terem elszerelése. Az anyaországi Sulinet programba 18 erdélyi iskola, köztük a Bartók Béla Líceum is bekapcsolódik, amely lehetővé teszi a számítógépeknek a legkülönfélébb tantárgyak oktatása területén történő felhasználását. Temes megye legnagyobb magyar iskolája, amely a diákok vizsgaeredményei alapján a megye élvonalában van, már évek óta vezetői gondokkal küszködik. A fiatal, energikus iskolaigazgató kinevezése hosszú távra megoldhatja az igazgatóválságot. /Pataki Zoltán): Új igazgató a temesvári magyar líceum élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./"

"A hetedik Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár talán legszokatlanabb mozzanata az volt, hogy Gyéresi Júlia marosvásárhelyi színművésznő szinte reggeltől estig elmondta Pilinszky János összes verseit. A vásár utolsó napján több kiadó ismertette újdonságait. Az önéletrajzi jellegű Bánffy Miklós trilógiáról Dávid Gyula /a kolozsvári Polis Kiadó vezetője/ elmondta: 1989 előtt a Kriterion Könyvkiadó számtalanszor tett kísérletet arra, hogy Bánffy műveit megjelentesse, de ezt nem sikerült elérni. Az 1904-től 1914-ig terjedő időszakról hírt adó alkotás művelődéstörténeti értékkel is bír. Gy. Dávid Gyula a bonchidai Bánffy-kastélyról írt könyvet. A Kalota Kiadónál /Kolozsvár/ nemrég látott napvilágot Czegei Carla Bözsi című írása, melyhez Marosi Ildikó előszót írt. Megjelent Molter Károly levelezésének második kötete. Igen gazdag volt a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó könyvvásári felhozatala. Köztük van Magyari András és Egyed Ákos történészek gondozásában megjelent tanulmánygyűjtemény: A székelység története a 17-19. században. A történészek célja egy korszerű Székelyföld monográfia megalkotása. A Németországban élő Gáll Mátyás Vízválasztók című, románul megírt dokumentumregényét az ugyancsak Németországban élő Hajdú Farkas Zoltán fordította magyarra. Gáll Mátyás egy zsidó kereskedő család gyermekeként látta meg a napvilágot. Bekerült az illegalista kommunista mozgalomba, majd börtönben töltött évei során többek között Nicolae Ceausescuval, Emil Bodnarassal, Gheorghe Gheorghiu Dej-zsel együtt raboskodott. Gáll Mátyás elmondta, azért írta románul, mert együtt dolgozott olyan politikai személyiségekkel, akiknek később igen jelentős szerepe volt Románia történetében, tehát a román közvéleménynek meg kellene ismernie azokat az eseményeket, melyeket ő átélt. A Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ jelentette meg Miklóssy Gábor festőművészről szóló monográfiát, a magyarországi művészettörténész, Sümegi György munkáját. /(Máthé Éva): Könyvvásári körséta (2.). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ Gazdag a kínálata nemzetközi könyvvásáron. Az romániai magyar kiadók közül leggazdagabb kínálattal a Pallas-Akadémia jelentkezett, Tőzsér József igazgató tájékoztatása szerint ebben az évben negyvennégy könyvet jelentettek meg, többségüket támogatás nélkül, saját erőforrásból. A Polis és a Kalota Könyvkiadó közös standján Gy. Dávid Gyula A bonchidai Bánffy-kastély s a Bánffy Miklós-sorozat Megszámláltattál, És híjával találtattál, Darabokra szaggattatol című kötetei - az idei erdélyi magyar könyvtermés talán legjelentősebb filológiai teljesítménye. A vásár színfoltja a kolozsvári Röser Antikvárium standja: többségében a hetvenes-nyolcvanas évek legjobb Kriterion-könyvei sorakoztak a pulton. A kiállításon megjelenő sok kiadó /Károlyi Gáspár Alapítvány, Mentor, Erdélyi Híradó, Juventus, Impress, Koinónia, Glória, Pro-Print Kiadó stb/ könyvei szinte teljesen hiányoznak a hazai nagyvárosok könyvesboltjaiból, jegyezte meg Fábián Imre. Arról sincs meggyőződve, hogy az itt bemutatkozott romániai magyar könyvkiadók könyvei eljutnak a megyei, városi, egyetemi könyvtárakba. /Fábián Imre: Könyvvásárt láttam. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 13./"

"A színházi vita folytatódik. Ebben a számban négy írás olvasható. Kié a színház, tette fel a kérdést Fuchsné Zágoni Róza Margit. Most már betelt a pohár, ezt így nem szabad és nem is lehet folytatni, a színházlátogatók többsége elégedetlen! Hol vannak már a hajdani táblás házak, amikor tapsolhattak kedvenceiknek, akiket vagy elűztek, vagy önszántukból mentek el.? Miért kellett félreállítani egy Orosz Lujzát, Vitályos Ildikót, Rekita Rozáliát? Kié a színház: az igazgató-főrendezőé, néhány színészé, az olimpiai játékokra emlékeztető díjaké? /Fuchsné Zágoni Róza Margit: "Avatatlan" kérdi: kié a színház? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./Széll Anna emlékeztetett: minket, kolozsváriakat a színház nevelt kölyökkorunk óta. Amióta "modern, alternatív, abszurd" színház van, nem szívesen megyünk el az előadásokra, írta. /Széll Anna: Közönségnek tetsző előadásokat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./ Horvát Ny. Éva Németországban él, de kolozsvári maradt, a vita őt is érinti. Fáj neki , hogy ide jutottunk. Reménykedik, hogy amikor annyira fontos lenne a megértés, senki még viccből sem nevez mást pont Bin Ladennek. Ő továbbra is Kolozsváron szeretne színházba járni. /Horvát Ny. Éva, Németország: Keresem a kolozsvári színházműsort. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./ Adorján János olvasó a Tompa Gáborral készült interjúra reagált /A spektákulum árnyoldalai Kolozsváron, Szabadság, nov. 2./ Ön nem avatatlanokkal vitázik, hanem a "nagyérdemű" színházba járó közönséggel, állapította meg Adorján János. "A műsorpolitika bírálatának nemzetellenes és veszélyes minősítése megint egy olyan manipuláció része, amely fedezékül szolgál egy olyan ember számára, aki tényleg nem képes elviselni a bírálatot." - folytatta. /A színházcsináló hivatásról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"