Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Gábor Szabolcs
7 tétel
2016. március 24.
Dolgokról egy földi szellemnek
Szerda este a nagyváradi Szigligeti Stúdióban mutatták be a Szilágyi Domokos és Fekete Vince verseinek megzenésítéséből álló zenés-verses összeállítást.
A kézdivásárhelyi Városi Színháznak és a sepsiszentgyörgyi Mácsafej Zenekarnak a  Dolgokról egy földi szellemnek című közös zenés-verses-színházi előadására meglehetősen kevesen jöttek el a Szigligeti Stúdióba szerda este, pedig ígéretesnek ígérkező produkcióról volt szó, mely stílusában változatosra, sőt, mondhatni eklektikusra sikeredett. Ez a változatosság akár erénye is lehetett volna az előadásnak, de hogy mégsem lett, az talán annak tudható be, hogy nem domborították ki eléggé az előadás kísérleti jellegét. A produkció szinte teljes sötéségben kezdődik, Szilágyi Domokos Kényszerleszállás című verse hangzik fel valahonnan Kolcsár József előadóművész mély tónusú hangjának érzékeny tolmácsolásában, majd a Mácsafej együttes egy free jazz zajzuhataggal kapcsolódik be a játékba.
Ezután az ígéretes kezdés után azonban a zenekar hagyományos könnyűzenei stílusba vált át, és lényegében ebben a kevésbé érdekes, váratlan zenei fordulatokban meglehetősen szegény stílusban folytatódik a műsor. Ferencz Csaba gitáros, énekes hangja nem különösebben erőteljes, hangszíne, énekesi kvalitásai nem alkalmasak arra, hogy a közönséget hosszabb időre leköthesse. Ugyanakkor a hatvanas, hetvenes évekbeli magyar könnyűzenei világot idéző dalokban (nekem egy adott pillanatban Zorán jutott eszembe) nem hatottak Szilágyi Domokos és Fekete Vince versei, sőt, furcsamód könnyűzenei slágerszövegekké degradálódtak, és ez nem változott akkor sem, amikor  Kolcsár József szavalta a költeményeket egyébként nagyon szépen zengő mély tónusú hangján, mert ezek a könnyűzenei alapra deklamált versek nekem önkéntelenül is a Paunescu féle csenaklukat juttatták eszembe. Az előadás legértékesebb részét a ritmusszekció rendkívüli profizmusa és Gábor Szabolcsnak a hangzást ízlésesen díszítő, gazdagító improvizatív jellegű szaxofonfutamai képezték, ugyanakkor figyelemre méltó volt a hattagú zenekar precíz közös játéka és az együttes hangzásának erőteljessége is.
Pap István. erdon.ro
2016. április 5.
Sikert sikerre
A sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum diákjai ismét bebizonyították, hogy méltó helyük van az ország zenei életében. Brassóban tartották az Országos Kórusverseny Megyeközi Olimpiáját, ahol a Campanella gyermekkórusa lett az I. helyezett. A Lőfi Gellért karmester által vezetett kórus így továbbjutott az országos versenyre.
Hasonló sikereket értek el a művészetis diákok az Országos Hangszerolimpia megyeközi szakaszán, melyet szintén Brassóban rendeztek meg. A zongoristák közül a VII. osztályos Sinka Noémi I. díjas (felkészítő tanára Rápolti Irma), az ötödikes Vizi Gellért II. díjas (felkészítője Krecht Emese), a szintén ötödikes Sebestyén-Lázár Regina III. díjas (felkészítője Kőmíves-Bokor Zsuzsa).A hegedűsök közül a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás Gimnázium ötödikes diákja, Furus Ábel I. helyezést ért (felkészítője Petraschovits Eszter); a művészetiben nyolcadikos Voiculescu Alexandra II. díjas (felkészítője Benedek Károly). Császár Katalin tanárnő fuvolistái közül a negyedikes Huszár Kincső, valamint a hatodikos Máthé Izabella I. díjasok, a negyedikes Karácsony Janka II. díjat kapott. A gitárosok közül a harmadikos Kakasi Zsuzsanna II. díjas (felkészítője Kakasi Zsolt), a klarinétosok közül az ötödikes Kádár Balázs I. díjas (felkészítője Gábor Szabolcs), a nyolcadikos Barcsa Norbert III. díjas (felkészítője Szántó Zsombor). A hetedikes Kádár Mihály a trombitások közül I. díjas (felkészítője Maksai József), a csellisták közül pedig a hetedikes Ferencz Tihamér ugyancsak I. díjas, felkészítője Lázár Zsombor). A nyolcadikos Ceryák István dobos diák szintén I. díjjal tért haza (felkészítője Kertész János). (babos)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. április 5.
Költészet-nap Szilágyi Domokos és Fekete Vince verseivel
A Magyar Költészet Napja alkalmából a Tompa Miklós Társulat a Kézdivásárhelyi Városi Színház előadását látja vendégül. A jeles napon Marosvásárhelyen kerül közönség elé az A DOLGOKRÓL EGY FÖLDI SZELLEMNEK című zenés versműsor.
Az alkotók ajánlása szerint „Egy, már klasszikussá vált erdélyi költőóriás és a kortárs költészet egyik legsajátosabb hangú alkotójának szellemi párbeszédéből született ez a szintén párbeszédre épülő, a műfajok találkozási pontjából táplálkozó produkció. Vers és zene, vagy még találóbban vers-zene, koncert és színház, avagy zenei kalandozás és drámai megközelítések. Szilágyi Domokos mély vallomásai a létezés határait feszegetik, Fekete Vince versciklusa pedig újra és újra figyelmeztet „a mély” és „a magasság” közötti vívódásainkra. Tízezer éj sötétjében, forgácslétből lobbanó fénybe a teljességet igénylő lélek rezdülései és a szívünk rokonai, a hegyek, fák, füvek, ágak, harag-zöld, azúr menny...”
Az alkotók – a Mácsafej zenekar, Gábor Szabolcs szaxofonos, Kolcsár József előadóművész-rendező Ferencz Csaba zenei gondolataival együtt – e kételyekkel, de felismerésekkel várandós világba kalandoznak, és magukkal hívják közönségüket.
Mácsafej zenekar: Ferencz Áron, Ferencz Csaba, Márk Attila, Ticusan János, Vitályos Lehel. Közreműködik: Gábor Szabolcs szaxofonok. Fekete Vince verseit Ferencz Csaba zenésítette meg. Szilágyi Domokos verseinek felhasználásával a szöveget Kolcsár József és Ferencz Csaba állította össze. Rendező: Kolcsár József.
A marosvásárhelyi előadásra 2016. április 11-én, 17.00 órától kerül sor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Kistermében.
Jegyek egységes 6 lejes áron válthatók online a www.biletmaster.ro oldalon, a Kultúrpalota jegyirodájában hétköznap 12.00-17.30 között és a színházi jegypénztárban 9.00-15.00 óra között, valamint előadás előtt egy órával a helyszínen.
A Mácsafej zenekar erdélyi turnéjának dátumai egyébként erről a plakátról leolvashatók:
maszol.ro
2016. április 7.
Színházi események a magyar költészet napján
Partiumi és erdélyi teátrumok is készülnek programokkal a magyar költészet napja, április 11. alkalmából.
A kézdivásárhelyi Városi Színház és a sepsiszentgyörgyi Mácsafej zenekar közös, A Dolgokról egy földi szellemnek című, verses, zenés produkcióját például a kolozsvári és a marosvásárhelyi érdeklődők is megtekinthetik. Kolozsváron április 9-én, szombaton 19 órától lépnek fel a művészek a Váróterem Projekt független színtársulat által működtetett ZUG.zone alternatív kultúrtérben, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat pedig József Attila születésnapján, április 11-én, hétfőn 17 órától látja vendégül a produkciót.
„Egy, már klasszikussá vált erdélyi költőóriás és a kortárs költészet egyik legsajátosabb hangú alkotójának szellemi párbeszédéből született ez a szintén párbeszédre épülő, a műfajok találkozási pontjából táplálkozó produkció. Vers és zene, vagy még találóbban verszene, koncert és színház, avagy zenei kalandozás és drámai megközelítések. Szilágyi Domokos mély vallomásai a létezés határait feszegetik, Fekete Vince versciklusa pedig újra és újra figyelmeztet »a mélység« és »a magasság« közötti vívódásainkra” – ajánlják a produkciót az alkotók. A Kolcsár József rendezte előadásban szereplő Fekete Vince-verseket Ferencz Csaba zenésítette meg, közreműködik a Mácsafej zenekar, valamint Gábor Szabolcs szaxofonos.
Megzenésített versek Szatmáron
A SzatmárON kezdeményezés újabb állomásaként idén is költészetnapi programsorozatot szervez a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata ezúttal szombaton Költészetünk ünnepe címmel. „A tavalyihoz hasonlóan 2016-ban is az irodalom, a zene és a gasztronómia témakörök mentén csoportosulnak a versblokkok, ugyanis nemcsak verseket lehet majd hallgatni, mondani vagy felolvasni, hanem a résztvevők magyar klasszikusok kedvenc ételeibe is belekóstolhatnak, és zenei csemegében is részük lesz. A rendezvénynek Szatmárnémeti egyik kedvenc közösségi tere, a MusiC’at Caffe & Pub (Hám János utca 4) ad helyet 14 és 21 óra között. Az est záróakkordja a helyi The Hats zenekar élő koncertje lesz” – írták a szervezők.
A programsorozatra a belépés ingyenes, és a szervezők minden érdeklődőnek lehetőséget adnak, hogy elmondja vagy felolvassa kedvenc magyar versét/verseit, illetve nagy örömmel fogadják a saját költeményeket is. A versmaratonra még lehet regisztrálni a szerdai nap folyamán, a kolteszetnap@harag.eu e-mail címen és a 0261-712362 telefonszámon. A programsorozat részeként április 11-én 11 órától Fütyülünk a világra címmel Bertóti Johanna megzenésített költeményekből összeállított koncertjére kerül sor az Ács Alajos Játékszínben.
Csíkban egész nap ünnepelnek
A költészet napja alkalmából a Csíki Játékszín is egész napos rendezvénysorozattal készül. Hétfőn 11 órától a Tizenegy című, immár hagyományosnak tekinthető versnapi városköszöntőre kerül sor a színház lépcsőin, amelynek keretében a Csíki Játékszín társulatának tolmácsolásában tizenegy vers hangzik el. 17 órától Egy szenvedély margójára címmel a Hunyadi László Kamarateremben Pilinszky János verseiből, naplórészleteiből, prózai műveiből összeállított előadásukkal lépnek fel a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem harmadéves színész szakos hallgatói. A produkcióra 10 lejért lehet jegyet váltani.
A rendezvénysorozat Bálint Márta színművész Székely János-estjével zárul. Az Egyedül – Székely János 677 sora című előadásra 19 órától kerül sor a csíki moziban. „Székely János (1927–1992) az elmúlt évtizedek nagy erdélyi írónemzedékének tagja és legfilozofikusabb alkotója volt. Caligula helytartója című drámáját sokan ismerik. 1990-ben kiadója kérésére válogatta össze »a fennmaradásra méltónak ítélt verseit«. A kötet, melynek címadó verse a Semmi-soha című költemény, csak halála után, 1994-ben jelent meg. Gyönyörű, nagy műgonddal megformált versei – a mai napig is csak kevéssé jutottak el a közönséghez” – olvasható az ajánlóban. A produkcióra a belépők 15 lejbe kerülnek.
Krónika (Kolozsvár)
2016. április 12.
Háromszéki díjazottak a Versünnep Fesztiválon
A tizenegyedik alkalommal megrendezett budapesti Versünnep Fesztivál különdíját kapta a sepsiszentgyörgyi Albert-Nagy Ákos kolozsvári egyetemista, aki Visky Zsolt Reppelgetünk apámmal című versével érdemelte ki az elismerést. Az énekelt vers kategória győztese pedig a szintén sepsiszentgyörgyi Mácsafej zenekar, amely A dolgokról egy földi szellemnek című produkciója egy részletét adta elő.
Aki a verssel találkozik, annak a lelke már biztosan nem veszett el – mondta Kolti Helga, a Versünnep Alapítvány kuratóriumának elnöke vasárnap a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Termében tartott eseményen. Idén hetvenkét nevezőt jegyeztek a vers- és prózamondó, valamint az énekelt vers kategóriában, a magyarországi versenyzők mellett erdélyi, délvidéki, felvidéki és kárpátaljai előadók is szép számban jelentkeztek. Márciusban három helyszínen, Budapesten, Kaposváron és Marosvásárhelyen tartották az elődöntőket, a döntőre tizenhét produkció jutott tovább. A Huszti Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező elnökletével értékelő zsűri a fődíjat Lőrinc Tímea szabadkai színművésznek ítélte oda. A fesztivált a Versünnep Alapítvány, a Bánffy György Kulturális Szalon és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet hirdette meg.
A Mácsafej zenekar (Ferencz Áron – dobok, Ferencz Csaba – ének, gitár, Márk Attila – ének, gitár, Ticuşan János – basszusgitár, Vitályos Lehel – bőgő) szombaton a kolozsvári ZUG alternatív színházban lépett fel a Szilágyi Domokos és Fekete Vince verseiből összeállított, A dolgokról egy földi szellemnek című előadással (a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház produkciója), amelynek rendezője és meghívott előadója Kolcsár József színművész, zenéjét szerezte Ferencz Csaba, szaxofonon közreműködik Gábor Szabolcs. Az együttes tegnap a marosvásárhelyi Nemzeti Színházban mutatkozott be, és egy őszi meghívással tért haza, ugyanis a Versünnepen kiérdemelt díja fellépési lehetőség a Budapesti Operettszínház szeptemberi évadnyitó rendezvényén, a Pesti Broadway Fesztiválon.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. március 29.
Sepsiszentgyörgyön állít ki az udvarhelyi szobrászművész
A szentgyörgyi Lábasházban lesz megtekinthető Berze Imre kiállítása.
Az Erdélyi Művészeti Központ szervezésében március 31-én, pénteken 18 órakor nyitják meg Berze Imre szobrászművész kiállítását a sepsiszentgyörgyi Lábasházban. A tárlatot Lőrincz Ildikó művészettörténész, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont igazgatója nyitja meg, közreműködik Gábor Szabolcs szopránszaxofonos. A kiállítás április 30.-ig tekinthető meg.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2017. április 29.
Zenerege – legendáink újrafogalmazása
A városünnep programjában – Lemezbemutató koncert alcímmel – valójában egy ősbemutatónak lehetett tanúja a moziba beült gyermeksereg és szüleik közössége. Az Evilági zenekar Zenerege című lemezének tizenegy dala ugyanis így egyben először hangzott fel (a frissen kiadott korong épp a koncert napján érkezett meg Szentgyörgyre). Ráadásul az évek óta futó Székelyföldi legendárium szerves részeként több mint egy lemez, hiszen valójában a zenei (tágabb értelemben auditív) környezetét adja meg az egyre szélesebbre terebélyesedő projektnek.
Akik már látták a legendárium valamelyik animációs filmjét, ajánlották már gyermekeinek az ezek nyomán megvalósított társasjátékok bármelyikét, mindenképpen örülhettek az újabb „hajtásnak”. Ami valójában nem új, hiszen az animációs filmek zenei anyaga már a lemezen most egészében megjelent dalok motívumait hordozza. Ezért is volt szerencsés a bemutatón beékelni három filmet, amelyek magát a nagy legendáriumprojektet is a közönség elé hozták. Zenében és filmben így egymás után elevenedtek meg az ismert és kevésbé ismert székely regék, a Maros és Olt, az Ika vára, a Súgó-barlang, a Függőkő, a Babba Mária, a Fergettyű vára vagy éppen Szent László csodái. Mindezt a legkorszerűbb nyelvezettel. A koncepció, népköltészeti értékeinket ily módon építeni be a fiatal generációk kultúrájába, identitásába, talán ahhoz hasonlítható, amikor a nagy gyűjtők és mesemondók felismerték: a kincset írott formában is rögzíteni kell, eredeti közegében és a szóbeliség „terjesztésében” ugyanis a már akkor is változó idők sodrában könnyen feledésbe merül. Hogy hatásában lesz-e olyan jelentőségű a „legendárium-mozgalom”, azt az utókor dönti majd el. Az viszont már most is látszik, hogy az új megjelenítési formák – a kortárs zene, a számítógépes animáció, a társasjátékok és kirakósok, térképek, versenyek sora – értékes, jellegében is saját értékeinket hordozó tartalmakat hoz a felszínre.
Így az Evilági zenéje is – Orbán Ferenc zeneszerző és frontember mellett Babos Szélyes Margit, Gábor Szabolcs, Lőfi Gellért, Lázár Zsombor és Gyergyai Szabolcs muzsikál, a dalszövegeket László Noémi jegyzi – szervesen épül be abba a folyamatba, amely a regék kincsestárának új formába öntését, újra közkincsé tételét tűzte ki célul. Dicséret érte.
Ferencz Csaba / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)