Kaphatnak magyar okleveleket a diákok
Király András oktatásügyi államtitkár szerint anyanyelvűek is lehetnek az iskolák által kiosztott érdemoklevelek. A Maros megyei főtanfelügyelő pontosít.
A Maros Megyei Tanfelügyelőség honlapján olvasható Király András államtitkár tanfelügyelőségekhez intézett körlevele. Az 1-es számú tanügyi törvény cikkelyeire hivatkozva leírja, hogy az évzárón kiosztott oklevelek magyar nyelvűek is lehetnek. A levélből az is kiderül, hogy ezek az oklevelek nem számítanak hivatalos okiratnak, azokat kizárólag román nyelven állítják ki.
Az átirat folytatásában olvasható a főtanfelügyelő, Ştefan Someşan üzenete is, amelyben pontosítását közli a megye iskolaigazgatói felé. A főtanfelügyelő kihangsúlyozza, hogy minden diák részesül hivatalos-, azaz román nyelvű oklevelekben. Azokban a tanintézetekben, ahol kisebbségek tanulnak, kiadhatnak a saját anyanyelvükön okleveleket, azonban nem szerepelhet a fejlécben sem a minisztérium, sem a tanfelügyelőség, csupán az iskola jelképe. Hozzátette, kétnyelvű okleveleket nem állítanak ki.
A főtanfelügyelő felhívásának ellenére az átirat sok iskolában segítette a magyar aligazgatók munkáját. A George Coşbuc Általános Iskolában az elmúlt évben sok gondot okozott a magyar nyelvű oklevelek kiosztása – mesélte Gábor Judit igazgatóhelyettes. „A tavalyi viták után számunkra nagy előrelépés az, hogy az átiratnak köszönhetően engedélyezik a színmagyar okleveleket, még akkor is, ha csak az iskola neve szerepelhet a fejlécben” – mondta az igazgatóhelyettes. Ez ügyben a Marosvásárhelyi RMDSZ is kifejezte köszönetét mindazoknak a pedagógusoknak és szülőknek, akik szorgalmazták a magyar nyelvű oklevelek engedélyezését.
Mivel az évzárón kiosztott oklevelek, bármilyen nyelven is szerepeljenek, nem hivatalos okiratok, ezért a 7-es számú általános iskolában ez évek óta nem jelent problémát – tudtuk meg Tamási Zsolt intézményvezetőtől. „Nálunk már több éve az a szokás, hogy mindenki az anyanyelvén kapja az érdemoklevelet, a magyarok magyarul, a románok románul, ezt természetesnek tartjuk” – jelentette ki az igazgató.
Becze Dalma. Székelyhon.ro

Könyvet írtak szülőfalujukról
Kézdiszentkereszt gyöngyszemei
Decemberben mutatták be a kézdiszenkereszti Tréfán Leonárd Általános Iskolában a Szülőfalum gyöngyszemei című könyvet, amelyet az iskola pedagógusai és diákjai írtak, illetve szerkesztettek.
A kiadott könyv Az iskola, a megismerés bölcsője pályázat keretében jelent meg, amelyben a kutatói munka mellett az iskola kisdiákjai honismereti kirándulásokon is részt vettek. A kiadványt Gábor Judit tanítónő szerkesztette, szerzők: Áda Nóra Zelinda, Fülöp Enikő, Gábor Barna, Gábor Judit, Kádár Tünde, Lénárt Piroska, Pál Adél, Pál-Varga Ilona és Szigeti Attila tanítók és tanárok. A könyvbemutatón a falu apraja-nagyja részt vett, a diákok a kötetben megjelenő szövegekből olvastak fel, illetve szavaltak.
A könyv helytörténeti és helyi érdekességek bemutatását célzó írásokat tartalmaz, így szó esik a faluban fellelhető borvízforrásokról, a nagy hagyománnyal rendelkező kőfaragásról, a helyi emlékművekről, régi szokásokról, valamint a falu jeles napjairól.
Írást közölnek a szülőfalu földrajzáról, a Tréfán Leonárd-iskoláról, a helyi néptáncegyüttesről, a népdalkincsről, mondákról és történetekről. Régi ízek a nagymama konyhájából címszó alatt a kiadvány külön fejezetben foglalkozik a helyi asszonyoktól összegyűjtött receptekkel, ételekkel. Nem hiányzik a kavart mézes, az almás-rétes, a pászka, az uzonkai rétes, a diós félhold, a csodahab, a tálbafőtt, a mákos lőnye, a bukta, az almafánk és az árva laska elkészítésének módja sem. A házikenyérsütés, a szappan- és a szilvalekvárfőzés mind olyan tevékenységek, melyeket nagyanyáink tudtak a legjobban.
Érdekes írás született A mi utcánk címszó alatt is, amelyben az iskola diákjai a falu lakóiként mondják el, milyen emlékeik vannak egy-egy utcával kapcsolatban.
„A Felszegben van. Hű de érdekes a neve! Kacagtatós. Ez a legkacagtatósabb utca. Ördög családról keresztelték. Ma ilyen nevű család nincs is a faluban. De ördögök és ördögöcskék vannak! Például mi, amikor rosszalkodunk. Ez az utca egy lik. Kicsike” – ezt mondja Gergely Alpár az Ördöglik utcáról. A fejezetben még sok-sok hasonló „értelmezést” találhatunk a falu utcáiról.
A könyvben külön fejezetet szentelnek a polyáni futballnak is, például megtudhatjuk, hogy az első focicsapatot 1975-ben alapította néhány lelkes fiatal.
A mákos lőnye receptje
A kalácsot vagy kiflit felszeleteljük. Az aszalt szilvát megfőzzük kotyósra, és ebben a lében megáztatjuk, megmártjuk. Őrölt, cukrozott mákba forgatjuk és egymásra rakjuk egy tálba, tetejét bőven megszórjuk cukros mákkal, aszalt szilvával díszítjük. Régen puliszkából is készítették, így is nagyon finom.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Népdaltalálkozóval fűszerezett falunapok
Felső- Háromszéken, mint minden esztendőben, idén is Kézdiszentkereszten tartották az első falunapokat. Az esemény legszínvonalasabb rendezvénye Gábor Judit tanítónő kezdeményezésére született meg: 2013 óta rendszeresen megszervezik a felső-háromszéki népdaltalálkozót.
A seregszemle évről évre színvonalasabb és népszerűbb, amint azt a résztvevők növekvő száma is bizonyítja, hiszen míg első évben csak 123-an, majd 2014-ben 150-en, tavaly már 208-an, idén pedig 248-an vettek részt hét kézdiszéki településről a negyedik találkozón. Lemhényből Miklós Mária Terézia tanítónő, Kézdialmásról Kovács Ildikó Mária óvónő, Csomortánból Moré László tanító, Esztelnekről Jánó Zoltán kántor, Bélafalváról Kiss Melinda tanítónő, Kézdiszentlélekről Marthi Erika tanítónő és Ábri Béla zenetanár, a házigazda szerepét betöltő Kézdiszentkeresztről pedig Gábor Judit tanítónő vezette a fellépő csoportot, illetve a szólistákat. A találkozón zsúfolásig telt a művelődési otthon. A közösségépítő és -formáló találkozó védnökségét a sepsiszentgyörgyi Kerezsi Mária zenetanár és Kerezsi János ny. zenetanár, a csernátoni Radu Ibolya tanítónő és Radu József néptáncoktató vállalta.
Gábor Judit szervező elmondta: minden települést egy-egy énekescsoport képviselt, melyben mindkét nemnek, s minden korosztálynak jelen kellett lennie, akárcsak egy nagy családban. A találkozó fő célja – hangsúlyozta a szervező – a helyi népdalkincs feltérképezése, rögzítése és továbbadása a gyermekeknek és a közösségnek. Céljuk, hogy a találkozó minél változatosabb és színesebb legyen, így az előző rendezvényeiket videofelvételre is rögzítették. 2013-ban 65, míg 2014-ben 80, 2015-ben pedig 119 egyedi darabot sikerült megörökíteni. A Boldizsár Géza helyi tanácstag által készített felvételeket megkapták a résztvevők.
Vasárnap a Vatány Gábor plébános által celebrált ünnepi szentmisén megerősítették fogadalmukat a 25, 30, 40, 50 és 60 évvel ezelőtt házasságot kötött párok. A két legidősebb házaspár Rettegi János és Erzsébet, valamint Csavar Zoltán és Mária volt. A szentmise után benépesedett a Trefán Leonárd-iskola udvara, ahol Páll Endre polgármester köszöntötte a párokat, akik a templomból mazsorettek és zenészek vezetésével sétáltak az iskolaudvarra. Anyák napja lévén, az elöljáró az édesanyákat is köszöntötte. Ezt követően az iskola mazsorettcsoportja és a Szép Emlékek Nyugdíjasklub lépett színpadra énekekkel és verssel, majd meglepetésképpen a kézdivásárhelyi Három Csillag Együttes szórakoztatta a nagyszámú közönséget. A műsor után a családtagok, barátok és ismerősök is felköszöntötték a jubiláló házaspárokat. Az idei falunapok sztárvendége Tamás Gábor volt.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tanítók és óvónők tábora
A Csiporkázó Játszóház Egyesület szervezésében augusztus 22–29. között az alsócsernátoni Enikő Panzióban zajlik a kézdiszéki tanítók és óvónők tizennyolcadik tábora.
A szállást a panzió biztosítja, az étkeztetésről az egyesület gondoskodik. Rádu Ibolya tanítónő, táborvezető arról tájékoztatott, hogy ezúttal a cigányoktatás problémái kerültek terítékre. Cigány népdalokat énekelnek, és a cigány konyha jellegzetes ételeit főzik meg. A kézműves-tevékenységek közül a résztevők a szalmafonást és a kilintechnikát sajátítják el. A szakmai felügyeletet Botos Erika, a Tanítók Háza igazgatója biztosítja. Oktatók: Rádu József és Fábián Irma, a két tréner pedig Gábor Judit és Torzsa Ibolya. Tegnap gombásztak, a többi napon elsősorban szalma asztaldíszeket állítanak elő. A cigány konyhát Bágyok Károly Sepsiszentgyörgyi gasztroblogger, a Szabadtűzi Lovagrend Erdélyi Rendjének főkancellárja irányítja, ma cigánypecsenye, gulyásleves és hígpalacsinta készül. Az őrkői cigányiskola és a petőfalvi iskola pedagógusai is beszámoltak a táborozás ideje alatti élményeikről, gyakorlati tapasztalataikról. A tábor folytatásaként a résztvevők minden hónap második csütörtökén találkoznak, megbeszélik gondjaikat, és aznap kézműves-foglalkozásokat is tartanak.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Felső-háromszéki népdaltalálkozó ötödször (Falunapok Kézdiszentkereszten)
Beindult a falunapok sorozata. Szombaton és vasárnap tartották Kézdiszentkereszten az idei falunapokat a Trefán Leonárd-iskola udvarán, a felújított művelődési otthonban és a sportpályán. Akárcsak az előző években, az esemény legszínvonalasabb rendezvénye a Gábor Judit tanítónő kezdeményezésére született felső-háromszéki népdaltalálkozó volt. A falunapokon a magyarországi Pilisszentkereszt testvértelepülés polgármestere, Peller Márton és alpolgármestere, Mikusik Gábor is jelen volt.
A seregszemle évről évről színvonalasabb és népszerűbb, amint azt a résztvevők növekvő száma is bizonyítja, hiszen míg az első évben 123-an, idén – az ötödik találkozón – már 220-an vettek részt hat kézdiszéki településről. Lemhényből Miklós Mária Terézia tanítónő, Kézdialmásról Kovács Ildikó Mária óvónő, Csomortánból Moré László tanító, Esztelnekről Jánó Zoltán kántor, Bélafalváról Kiss Melinda tanítónő, a házigazda szerepét betöltő Kézdiszentkeresztről pedig Gábor Judit tanítónő vezette a fellépő csoportot, illetve a szólistákat. A találkozón, akárcsak az előző években, idén is zsúfolásig telt a művelődési otthon nagyterme. A közösségépítő és -formáló találkozó védnökségét a sepsiszentgyörgyi Kerezsi Mária zenetanár és Kerezsi János ny. zenetanár, a csernátoni Radu Ibolya tanítónő és Radu József néptáncoktató, Gergely Zoltán néptáncoktató, kézdiszentléleki iskolaigazgató, a Perkő Néptáncegyüttes alapítója és Antal Tibor gyimesfelsőloki zenetanár, csángó népdalénekes vállalta. A megjelenteket, falusfeleit és a határon túli vendégeket Páll Endre, a község polgármestere köszöntötte.
Gábor Judit szervező elmondta: minden települést egy-egy énekescsoport képvisel, s abban mindkét nemnek és minden korosztálynak jelen kell lennie, akárcsak egy nagy családban. A találkozó fő célja – hangsúlyozta a szervező – a helyi és felső-háromszéki népdalkincs feltérképezése, rögzítése és továbbadása a gyermekeknek és a közösségnek. Céljuk, hogy a találkozó minél változatosabb és színesebb legyen, így előző rendezvényeiket videófelvételre is rögzítették. 2013-ban 65, 2014-ben 80, 2015-ben 119, 2016-ban 111 egyedi darabot sikerült megörökíteni. A Boldizsár Géza helyi tanácstag által készített felvételeket megkapták a résztvevők. A csoportok fellépése előtt Antal Tibor, a gyimesi népdalkincs legavatottabb előadója csángó népdallal köszöntötte az egybegyűlteket. A fellépőket a közönség vastapssal jutalmazta. Ezt követően Radu Ibolya és Kerezsi János értékelte ki a népdaltalálkozót, majd Antal Tibor jelképesen fejére tette a kalapját, és kalapot emelt a fellépő csoportok teljesítménye előtt. A rendezvény egy csángó népdal közös eléneklésével ért véget. Tegnap a Vatány Gábor plébános által celebrált ünnepi szentmisén megerősítették fogadalmukat a 25, 30, 40 és 50 évvel ezelőtt házasságot kötött házaspárok. A két legidősebb pár az ötven esztendeje együtt élő Szalló János és Ilona, valamint Sebestyén János és Ilona. A szentmise után benépesedett a Trefán Leonárd-iskola udvara, ahol Páll Endre polgármester köszöntötte a jubiláló párokat, akik a templomból helybeli mazsorettek és zenészek vezetésével sétáltak át az iskolaudvarra. Anyák napja lévén, az elöljáró az édesanyákat is köszöntötte. Ezt követően a Trefán Leonárd-iskola mazsorettcsoportja és a Szép Emlékek Nyugdíjasklub lépett színpadra, énekekkel és verssel szórakoztatta a nagyszámú közönséget. A műsor után a polgármester és Fejér László Ödön szenátor egy-egy szál virággal, a családtagok, barátok és ismerősök pedig virágcsokrokkal és -kosarakkal köszöntötték a jubiláló házaspárokat.
Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)