Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Gábor Áron
679 tétel
2003. augusztus 28.
"Vincze Gábor történész jóvoltából Sylvester Lajos birtokába került a bukaresti magyar nagykövetség 1973. december 5-én kelt, szigorúan titkos jelentésének másolata, amelynek tárgya: ,,A nemzetiségi közvéleményt sértő intézkedések Kovászna megyében". A jelentést Martin Ferenc bukaresti nagykövet jegyezte. A szigorúan titkosított minősítést dr. Szatmári István, a külügyminiszter által megbízott szakértő 2002. március 7-én szüntette meg. A jelentés szerint leváltották a Kovászna megyei kulturális bizottság elnökét, Sylvester Lajost, és a sepsiszentgyörgyi színház igazgatójává nevezték ki az ugyancsak ez alkalommal leváltott Dukász Anna helyére. Sylvester Lajos már hosszabb ideje szálka az erőszakos elrománosító törekvések képviselőinek szemében. Ő volt, aki támogatta kb. másfél évvel ezelőtt a sepsiszentgyörgyi színház magyarországi vendégszereplését, amiért akkor ugyancsak fejmosást kapott.Fazekas János miniszterelnök-helyettes esetleges eltávolításáról is beszélnek. Sylvester leváltását az robbantotta ki, hogy a közelmúltban engedélyezte a megyében, Erdővidéken, az 1848/49-es magyar szabadságharc egyik színhelyén egy emlékmű felállítását az évekkel ezelőtt eltávolított helyére. Ezt a megyei vezetők nem tűrhették, s buldózerrel rombolták le az új emlékművet.Sylvester leváltásának körülményeit 1989 után több publicisztikai írásban is megfogalmaztam. Az őrnagy hazatér című, önéletrajzi fogantatású könyve különböző funkciókból való eltávolításának történettöredékeiként is felfogható. Sylvester leváltása után a színházi bemutatókon a mindenkori bukaresti magyar nagykövet gyakran megjelent. Ennek a gesztusnak a jelzésértékét abban az időben a román állambiztonsági és a politikai szervek is érzékelték. Nem csupán a magyar nagykövetség érdeklődése biztosított számukra védelmet, hanem a Hámos László elindította észak-amerikai mozgalom is, az ebben részt vevők ugyancsak nyomon követték minden jelentősebb lépésünket. Ehhez társult, illetve az Amnesty International Righst Foundation azokra a magyarországi értelmiségi csoportosulásokra támaszkodott - Ablonczy László, Pálfy G. István, Bulla Károly, Márkus Béla, Cs. Nagy Ibolya, Fábián László, később Szakolczay Lajos, Apáti Miklós -, akik a sepsiszentgyörgyi színházi bemutatók majdnem mindenikén jelen voltak, a Film Színház Muzsikában és más magyarországi lapokban elhelyezett írásaikkal nemzetközi publicitást biztosítottak, és ránk irányították a közvélemény figyelmét. A fokozódó nyomás közepette is védelmezőik között volt az egész időszakban Ilia Mihály, Csoóri Sándor és Czine Mihály. Fazekas János már az 1968-as új adminisztratív-területi felosztás idején látványosan exponálta magát a székelyföldi magyarság együtt tartásának ügyében. Kettős játékba bonyolódott: Ceusescut magasztalta, másrészt konspirációs kapcsolatokat épített ki Sylvsterékkel, titkos találkozókat szervezett - ezek egyik kedvelt helye a tündérvölgyi szívkórház volt. A Barót és Köpec közötti keresztútnál lévő 1848-as szabadságemlékmű kétszeri lerombolása, majd az újjáépítése szimbolikus jelentésű. 1934-ben Bidu Valer, Háromszék megye akkori prefektusának parancsára ökrökkel húzatták el az obeliszket. 1968-1973 között Sylvester a Kovászna megyei emléktáblák, szobrok, emlékművek egész sorát állíttattam helyre. Ebben az időszakban avatták föl Kézdimárkosfalván Barabás Miklós portrészobrát. Kőrösi Csoma Sándor Kovásznán és Csomakőrösön kapott szobrot, ekkor került vissza Gábor Áron-emlékmű Kézdivásárhely főterére. Elkészült az első Dózsa-emlékmű Dálnokban, a vélt szülőház helyén. Visszakerültek a sepsiszentgyörgyi szabadságharcos obeliszk mellé a román katonák által a harmincas években lefeszegetett és darabokra tört oroszlánok, Alsócsernátonban Végh Antal 48-as ágyúöntőmester és Felsőcsernátoni Bod Péter emlékét őrzi portrészobor, Gábor Áron elfoglalta szoborhelyét Sepsiszentgyörgyön és így tovább. A megyei ideológiai titkár egy tűzeset miatt Erdővidéken járt, meglátta a szerinte mindenféle jóváhagyás nélkül frissen emelt monumentális emlékművet, dührohamot kapott, és buldózerrel akkor éjszaka eltávolíttatta az obeliszket. Sylvestert felelősségre vonták a szobor állítása miatt. Végül az ideológiai titkár azzal érvelt, hogy az emlékmű ,,csúnya". Menjenek ki a helyszínre, nézzék meg az obeliszket, javasolta Sylvester. Ekkor derült ki, hogy nincs már emlékmű. Eltávolították. A titkár azt állította, a barótiak, köpeciek voltak a tettesek. Amikor Sylvester megtudta, hogy buldózerrel rombolták le az obeliszket, bejelentette: az 1934-es szobordúlás és a mostani között csak technikai különbség van. A szellem azonos: a Vasgárdáé. Sylvester berohant az első titkár irodájába.Szokatlan fellépése sokkolta a vezető funkcionáriusokat. Mintegy három hét múltán Nagy Ferdinánd, akkori első titkár bejelentette: ,,Magának volt igaza! A Központi Bizottság kivizsgáltatta a köpeci ügyet. Valóban a haladó hagyományokhoz tartozik az a történelmi esemény, amelynek a megörökítésére az emlékművet maguk visszaállíttatták. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy új emlékművet kell állítani. A maga irányítása és ellenőrzése mellett." - Sylvester Tornay Endre szobrászt kérte fel az emlékmű létrehozására./Sylvester Lajos: Az utolsó bástya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26., 27., 28."
2003. szeptember 26.
"Sepsiszentgyörgyön a Gábor Áron téren álló Mihály vajda-szoborcsoport néhány elemét - egy tartóoszlopot és egy negyven kilogrammos fémláncot - emelték el ismeretlen tettesek - közölte Bartók Botond, a Kovászna Megyei Művelődési Igazgatóság vezetője. Bartók Botond ugyanakkor kifejtette, az utóbbi években már több hasonló esetet jeleztek a városban. A műemlékek, szobrok megrongálása sokak számára "kereseti lehetőséget" jelent - az eltávolított részeket ugyanis legtöbb esetben eladják. A szakmérnök elmondta, a sepsiszentgyörgyi zsidó, illetve a német katonai temetőt szinte teljesen kifosztották. /R. P. E.: Darabonként adják el a műemlékeket. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./"
2003. október 6.
"Kézdivásárhelyen a Kézdivásárhelyi Családegyesület szervezésében okt. 3-án és 4-én négy középiskola részvételével Ki mit tud történelmi vetélkedőre került sor a Vigadóban. Első nap a csapatok tudományos dolgozatokat olvastak fel Molnár Józsiás és Az aradi tizenhárom vértanú témakörökben. A legjobb dolgozatokat a jövő évi Képes Kalendáriumban jelentetik meg. A vetélkedő második napján a Vigadó színpadán kérdésekre válaszoltak a csapatok. Első helyen a Nagy Mózes Elméleti Líceum csapata végzett, a további sorrend: a Bod Péter Tanítóképző, a Református Kollégium és a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ csapata. /(Iochom): Történelmi vetélkedő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./"
2003. október 27.
"Történelmi környezetben - abban a teremben, amelyben Gábor Áron annak idején kijelentette, hogy lészen ágyú - történelmi ülésen alakult meg okt. 26-án Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Tanács. Az SZNT létrejöttét egyformán kísérte lelkesedés és gyanakvás, s mindezekhez immár a bizonyítás kényszere is társul. A Székely Nemzeti Tanácsnak ugyanis be kell bizonyítania, hogy egyetlen deklarált célkitűzése, a Székelyföld autonómiatörekvéseinek parlamenti elfogadtatása és intézményesítése a megvalósítható álmok kategóriájába tartozik. Támogatókat kell szerezni a nemzeti autonómia jogosítványait élvező többi európai kisebbség körében. /Csinta Samu: Fogadalom. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./"
2004. január 14.
Jól halad Berecken a Gábor Áron-emlékház udvarán létrejövő mikroturisztikai központ építése a magyarországi támogatóknak és a falubelieknek köszönhetően. A hódmezővásárhelyi önkormányzattól egymillió forintos támogatásban részesültek. A hódmezővásárhelyiek támogatásának fejében öt évig ingyen fogják elszállásolni az onnan érkező gyermekeket. A mikroturisztikai központ 40 fős csoportnak tudna férőhelyet biztosítani és szálláshelyeken kívül videotékával, könyvtárral, ebédlővel, tanácskozóval rendelkezne. /Bartos Lóránt: Turisztikai központ. = Krónika (Kolozsvár), jan.14./
2004. február 9.
Sikereikről és kudarcaikról számoltak be a sepsiszentgyörgyi Magyar Polgári Frakció, illetve az RMDSZ tanácsosai és városi elöljárói. Míg az MPF vezetője elsősorban a különválás indokait sorakoztatta fel, az RMDSZ-es polgármester a megvalósításokat hangoztatta. Február 6-án alig harminc érdeklődő jelent meg a sepsiszentgyörgyi Magyar Polgári Frakció tanácsosainak meghívására; Pethő István alpolgármester és hét képviselő ismertette az elmúlt négy évi tevékenységét. Tulit Attila frakcióvezető nem a megvalósításokra tért ki, politikai beszámolója elsősorban azt igyekezett alátámasztani, mi vezetett a városi tanács magyar frakciójának kettéválásához. Kónya Ádám az RMDSZ-es megyei önkormányzattól kapott román meghívót ismertette (hiányzó ékezetekkel tüntették fel nevét, és ugyanígy szerepel a helyszínként szolgáló Gábor Áron terem, ám az aláíró elnök, Demeter János neve már helyesen jelenik meg). „Ez az oktalan, indokolatlan önfeladás, legalább félszáz ilyen megaláztatás kötelezett arra, hogy a Magyar Polgári Szövetség tagjának kelljen vallanom magam” – hangsúlyozta. Fodor László, Nagy Gábor, Gazda Zoltán, Tölcséres Sándor, Kovács István beszámolóiból sikerek és kudarcok egyaránt visszaköszöntek. /Farkas Réka: Négy év eredményei és kudarcai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 9./
2004. február 24.
Erdélyben a magyar szobrok és emlékhelyek rongálása, meggyalázása nem csak mostanában jellemző cselekedet. Erről tanúskodnak azok a cikkek, tudósítások, melyek a Brassói Lapok hasábjain jelentek meg 1925 és 1934 között. Ebből idézett az Erdélyi Napló. Az aradi Szabadság téren 1925-ben lebontották a tizenhárom aradi vértanú szobrát. Akkor Barabás Béla dr., volt országgyűlési képviselő kijelentette: A magyar kormány sajnos elhanyagolta ezt a kérdést, vagyis nem nézte azzal a kötelességtudattal, melyet ez az ügy megérdemelt volna, és az emlékművet a tűzoltólaktanya udvarán felépítendő deszkaketrecben helyezik el. (1925. júl. 5.) Románia csak ellenértékért hajlandó átadni Magyarországnak a ledöntött erdélyi szobrokat. A román hatóságok, mint ismeretes, egy csomó emlékművet lebontottak: Aradon így a tizenhárom vértanú szobrát, a segesvári Petőfi-szobrot és egyéb emlékművek közül a millenniumi oszlopot is. Eddig a román kormány a békeszerződés értelmében átadta Magyarországnak az eltávolított emlékműveket. Most azonban elhatározta, hogy ezeket a szobrokat csak akkor adják ki, ha cserébe kiszolgáltatja Romániának az ott őrzött román vonatkozású műkincseket. Homan Bálint, a Nemzeti Múzeum igazgatója kijelentette, hogy a budapesti Nemzeti Múzeumban egyetlen román vonatkozású ereklye vagy műkincs sincsen, így a Nemzeti Múzeum semmit sem tud kiszolgáltatni. Ezért a magyar kormány erélyesen visszautasít minden román követelést. (1926. jan. 13.) Eltűnnek a magyar szobrok és emlékművek. Egy rövid kimutatás a pusztításokról. 1. Aradon: a Kossuth Lajos-szobor mellékalakjait hat tüzérkocsihoz kötve rántották le, majd az egész szobrot összetörték. Ugyancsak itt megcsonkították Csiki Gergely szobrát, Zala György remeke, a Vértanú-szobor pedig a városi lovarda raktárában található. 2. Nagyszalontán: Kossuth Lajos életnagyságú szobrának nyakához kötelet erősítettek és lovakkal lerántották. 3. Nagyváradon: Szigligeti Ede és Szent László szobrait rejtekhelyre szállították. 4. Zsombolyán: Kossuth Lajos szobrát dinamittal felrobbantották. 5. Nagyszentmiklóson: Révai Miklós mellszobrát leszerelték s helyére Eminescu költő szobrát helyezték el. 6. Karánsebesen: Erzsébet királyné szobrát megcsonkították. A következő helységekben is tűnnek el a szobrok: Kolozsváron, ahol az Erzsébet-szobor fejét leütötték, Marosvásárhelyen a szobor fejét egy nyirkos pincében helyezték el, Temesváron a hadapródiskola udvaráról vitték el a szobrot, eltávolították még Ferencz József szobrát is. 7. Buziásfürdőn: A Trefort-szobor tűnt el. 8. Déván: A vértanúhalált halt első unitárius püspöknek, Dávid Ferencnek szobrát ledöntötték és darabokra törték. 9. Szinérváralján: Kossuth Lajos szobrát megcsonkították. 10. Boksabányán: A honvédemléket megrongálták, a főalakok fejét letörték. 11. Nagykárolyban: A hat méter magas Kossuth-szobrot pusztították el. Hurkot kötöttek nyakába és lovakkal lerántották. 12. Szatmáron: Elpusztították a 22 láb magas Kölcsey-szobrot és a humanista Kiss Gedeon szobrát. 13. Kolozsváron: A fából faragott Kárpátok őrét a katonák széjjeldarabolták. Egyedül Mátyás király szobrának kegyelmeztek meg azzal, hogy Mátyás román származású volt, aki csak kalandos diplomáciával akadályozta meg, hogy Erdélyt Romániához csatolják. 14. Nagyenyeden: A labancok ellen harcoló tíz nagyenyedi diák emlékoszlopát megcsonkították. 15. Marosvásárhelyen: Kossuth Lajos, Bem apó, II. Rákóczi Ferenc és a Szabadság-szobrot ledöntötték. A kultúrpalota remek mozaikjait, magyar tárgyuk miatt, kikaparták. A 48-as hazafiak emlékét megcsonkították. 16. Nyárádszeredán: A Bocskai-szobrot döntötték le. 17. A fehéregyházi csatatér honvédemlékét megcsonkították, mely alatt Petőfi Sándorral együtt 150 honvéd alussza örök álmát. 18. Sepsiszentgyörgyön: A honvédemlékeket lebontották, Gábor Áron szobrát megcsonkították. 19. Nagyszebenben: A Bem-szobrot eltávolították, a Petőfi-reliefet megrongálták. 20. Baróton: A szabadságharc emlékoszlopát megcsonkították. 21. Madéfalván: A székely emlékoszlopot megcsonkították. 22. Székelyudvarhelyen: A Vasszékely-szobrot elpusztították. És így lehetne tovább folytatni a rombolásokat. (1930. aug. 15.) Szilágysomlyón a Hősök emlékoszlopáról lerombolták a turulmadarat. A szilágysomlyói hősök emlékművén egy turulmadár van. Ezt a szobordíszt február 23-án éjszaka ismeretlen tettesek a szoborral lerombolták. Reggelre a megcsonkított szobron ott lengett a román lobogó. (1933. júl. 28.) Nagykárolyban ismeretlen tettesek lefűrészelték a nagykárolyi Kölcsey-szobor fejét. (1934. szept. 1.) Désen a lebontott Turul-emlékmű helyén a város szobrot akar emelni Mihali Tivadarnak. (1934. aug. 8.). /Szakács János: Az erdélyi szobrok sorsa. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 24./
2004. április 7.
Berecken folyik a tavaszi takarítás, a faluszépítés, tájékoztatott Garai Lajos polgármester. A településen   jelenleg 108 olyan személy van, akinek szociális segélye fejében igazolnia kell elvégzett munkáját. Az iskola udvarán most épülő sportteremhez anyagi támogatást kell biztosítani. Berecken az ivóvíz-, szennyvíz- és villanyhálózat már készen megvan, most szerelik a gázvezetékeket. Garai polgármester függetlenként újra megpályázza Bereck község vezetői posztját, Dimény Zoltán jelenlegi alpolgármester az RMDSZ színeiben indul majd a helyhatósági választásokon.  A Bereckhez tartozó Kézdimartonosban már öntik az új óvodaépület betonalapját. Berecken az iskolában van informatikai felszerelés, központi fűtés, könyvtár és olvasóterem. Ferentzi László, az iskola igazgatója beszámolt arról, hogy honismereti vetélkedőt szervezetek. A településen alapították meg a Gábor Áron Kulturális Alapítványt és itt működik a Művelődési Központ. A Gábor Áron Kulturális Alapítvány kuratóriuma újra az Illyés Közalapítványhoz fordult, segítséget kérve, hogy be tudják fejezni az Ifjúsági Fogadó épületét. Tavaly növekedett a Gábor Áron-emlékház területe, melyet a hódmezővásárhelyi önkormányzat anyagi támogatásával vásároltak, tájékoztatott Khell Ödön alapítványi elnök.   Havonta megjelenik a Berecki Harangszó független művelődési és közéleti lap. A kiadvány dokumentuma lesz majdan a település életének. Nyáron festőtábort szerveznek, ősszel pedig megnyitja kapuit a III. Nemzetközi Fotóművészeti Alkotótábor. /Kisgyörgy Zoltán: A honfoglalás kapujában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./
2004. június 20.
Öt éve Kézdivásárhely központjának a Kantával összekötő útját Márton Áron püspökről nevezték el. Most a főtér felőli végén található kis parkban szobrot állítottak a szentéletű püspöknek. A számos dombormű és emléktábla mellett Kézdivásárhelyen már áll Gábor Áronnak, Bem Józsefnek, Turóczy Mózesnek, a szabadságharcban és világháborúkban elesett hősöknek, Kossuth Lajosnak köztéri szobra, Petőfi Sándorra egy mellszobor emlékeztet a róla elnevezett általános iskola udvarán. A főtéri Gábor Áron-szobrot valamint a hősök emlékművét kivéve mindegyik alkotás a város kiváló szobrászművész-tanárának, Vetró Andrásnak a munkája. Márton Áron szobra is az ő alkotása. A bronzszobor Balogh József marosvásárhelyi öntőmester műhelyében készült. Az avatóünnepség pünkösdhétfőn, máj. 31-én volt. Az ünnepi szentmisét Jakubinyi György érsek celebrálta a környékbeli papság részvételével. Az ünnepségen jelen volt Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete is. /Fórika Balázs: Szoboravatás Kézdivásárhelyen. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 20./
2004. július 10.
Júl. 10-én Rákóczi-portrészobrot avatnak Sepsiszentgyörgyön. Azért most, mert Erdélybe a kuruc világ késve, 1704-ben köszöntött be. II. Rákóczi Ferencet 1704. júl. 8-án a gyulafehérvári országgyűlésen választották Erdély utolsó fejedelmévé. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrászművészt kérte fel az alkotásra. Nem messzire a Rákóczi-szobortól a múlt évben leplezték le Kossuth Lajos portréját. A Szent József-plébániatemplommal átellenben, a Mikes Kelemen nevét viselő líceum épülete előtt van a fejedelem hűséges apródja, zágoni Mikes Kelemen szobra. Ugyancsak közel van a város szimbólum értékű Lábas Háza, az egykori háromszéki császári kommandó épülete, néhány napig a Makk-féle összeesküvés két mártírjának, Váradi Józsefnek és Bartalis Ferencnek a siralomháza. A régi megyeháza patinás épületén Gábor Áronra emlékeztető márványtábla áll. Két sepsiszentgyörgyi könyvtáros-helytörténész, Demeter Lajos és Éltes Enikő a szoboravatás alkalmából egy füzetre való históriai dokumentumot gyűjtött össze II. Rákóczi Ferenc és Mikes Kelemen emléke Háromszéken címmel. A tervezett kiadvány helytörténeti, tankönyv-kiegészítő értékű. /Sylvester Lajos: Rákóczi Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./
2004. szeptember 16.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke szept. 15-én hivatalos látogatást tett Kézdivásárhelyen, szülővárosában. Megjelent a Nagy Mózes Elméleti Líceum tanévnyitóján. Ünnepi beszédében a líceum diákjait az itthon maradásra szólította fel. Az eseményen jelen volt Tamás Sándor képviselő, Török Sándor Kézdivásárhely polgármestere, Ferencz Attila alpolgármester, Baka Tamás a megyei tanács alelnöke, valamint Bokor Tibor, a líceum igazgatója. Államfőjelöltként személyesen, és az RMDSZ számára is prioritás a Székelyföld fellendítése, jelentette ki az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ fontosnak tartja az autonómiát, de mindezt a többség és a kisebbség közötti együttműködés révén látja megvalósíthatónak. /(Gáll Zoltán / Csernik Attila): A szövetségi elnök hazalátogatott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./    Kézdivásárhely öt középiskolájának 112 osztályában 2895 diák kezdte meg az új tanévet. A Nagy Mózes Elméleti Líceum harminchét osztálya 950, a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ negyvenhárom osztálya 1073, az Apor Péter Iskolaközpont tizenkét osztálya 330, a Református Kollégium nyolc osztálya 212, a Bod Péter Tanítóképző tizenkét osztálya pedig 330 tanulóval indult.   . /Iochom István: Markó Béla a Nagy Mózes Líceumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./
2004. november 27.
Kézdivásárhelyen rendezték meg a felső-háromszéki református kórusok találkozóját. A rendezvény a főtéren, Gábor Áron szobrának a megkoszorúzásával kezdődött. A református templomban a helybeli kórus mellett a bodoki, a baróti, a kalotaszegi Kőrösfő és kantai római katolikus templom énekkara lépett fel, összesen százhetvenöt énekes. A szervezők minden kórust Beke Ernő Üdvözlet Kézdivásárhelyről című, képeslapokat bemutató könyvével ajándékoztak meg. /Iochom István: Református kórusok találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./
2005. január 19.
Hódmezővásárhely tizenöt fős hivatalos küldöttsége erdélyi körútjának utolsó állomására, Felső-Háromszékre érkezett. A berecki Gábor Áron Alapítvány kuratóriuma részéről Khell Ödön elnök, Handra Kelemen alelnök, Tibád Sándor és Handra Levente fogadta a dr. Lázár ­János polgármester, országgyűlési képviselő által vezetett delegációt. A hódmezővásárhelyiek nem jöttek üres kézzel, kétmillió forintot adományoznak a berecki alapítványnak az emlékház mellett épülő mikroturisztikai központ befejezésére. A kapcsolat több éve tart, s amikor elkészül az ifjúsági szálláshely a Gábor Áron-em­lékház udvarán, a hódmező­vásárhelyi iskolásokat ott in­gyen fogják elszállásolni. /(Iochom): Kétmillió forintot hoztak (Hódmezővásárhelyiek Bereckben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./
2005. február 14.
Február 12-én ülésezett a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Gyergyószentmiklóson. A küldöttek kilenc dokumentumot fogadtak el, ugyanakkor elnapolták az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) való viszony rendezéséről szóló határozatot. Az ülésen 99 küldött jelent meg a települési székely tanácsok képviseletében. Csapó I. József elnök kifejtette, az emberi jogok és szabadságok megsértését jelenti az a tény, hogy mind a tíz önkormányzatot, ahol határoztak az autonómiaigény kinyilvánítását célzó népszavazás kiírásáról, nyomásgyakorlással vagy perrel kívánják letéríteni az útról. Csapó szerint az utóbbi időben az SZNT magára maradt a Székelyföld területi autonómiáért vívott harcában, hiszen mind a magyar, mind a román kormány, illetve az RMDSZ lemondott a törekvésről. Az SZNT kilenc dokumentumot fogadott el. A Mit kíván a székely nép? címet viselő kiáltványban a testület 12 pontban fogalmazta meg a közösség legfontosabb követeléseit. Ugyanakkor az SZNT felhívással fordult a székely közösséghez, hogy különböző formában követeljék a törvényes népszavazás kiírását. A testület határozatban kezdeményezett tárgyalásokat Románia kormányával, miniszterelnökével, illetve elnökével Székelyföld területi autonómiájáról. Felhívással fordultak a magyar kormányhoz és miniszterelnökhöz, kérve, hogy méltányolják az európai normák szellemében megfogalmazott autonómiatörekvéseket, továbbá a jövő évben felújítandó román–magyar alapszerződésbe foglalják bele a területi autonómiát, ugyanakkor a magyar diplomácia ,,vállaljon védőhatalmi státust a székelység felett területi autonómiájának kivívásáért folytatott küzdelmében”. Az SZNT döntött arról, hogy az új parlament elé terjeszti statútum-tervezetét, felhívással fordultak az RMDSZ elnökéhez és székelyföldi szenátoraihoz, képviselőihez, hogy vigyék sikerre a törvénykezdeményezést. Az SZNT tiltakozását fejezte ki a Trianon című dokumentumfilm kapcsán a ,,magyarellenes, politikai indíttatású, diktatórikus megfélemlítéssorozat ellen”, és határozott a Gábor Áron-díj megalapításáról. /(Ferencz): Csak magunkra ­számíthatunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./ Ferencz Csaba kijelentette: reméli, hogy a magyar és a román kormány pozitívan válaszol a kérelemre. Az RMDSZ-hez és a székely honatyákhoz intézett felhívásában az SZNT azt kérte, hogy nyújtsák be a parlamenthez az autonómiáról szóló törvénytervezetet. /Mit akarnak a székelyek? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./ Az SZNT a rovásírást ismét a székelység írásrendszere méltó rangján kívánja kezelni. Az emberi jogokat sértő döntések ellen fellebbező önkormányzatok jogi védelmét Kincses Előd ügyvéd térítésmentesen vállalta. /Gergely Edit: Rovásírás és gazdasági terv az autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./
2005. március 16.
Első alkalommal történt meg Csíkszeredában, hogy a március 15-i ünnepi megemlékezés alkalmával bekiabálásokkal, énekkel és füttyszóval próbálták megszakítani Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenetének felolvasását. „Nem kellenek a Káinok, mi Ábelt választjuk!”, „Hazaáruló!”, „Fordítsunk hátat!”, Menjünk el!”, „Menjen haza!” – kiabálták. Voltak akik a Gábor Áron rézágyúja... kezdetű forradalmi dalt énekelték, így a felolvasott szövegből a tömeg nagyon keveset hallhatott. Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök üzenetét viszont tapssal fogadták. Ráduly Róbert polgármester beszédében a magyarság közös múltjára és a közös jövőre világított rá. Csíkszeredában február 1-jétől van ismét Kossuth utca. A Vár téren Nagy Zsolt, a román kormány távközlési és informatikai minisztere mondott ünnepi beszédet. /Daczó Dénes): Emlékezés a közös múlt és közös jövő jegyében. Gyurcsány üzenete füttyöt, Tariceanué tapsot kapott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
2005. március 16.
A jövő az ifjainkban rejlik, értük és velük kell kardot rántani – hangzott el március 15-én Kézdivásárhelyen, a Gábor Áron téren tízezres tömeg előtt, Török Sándor, kézdivásárhelyi polgármester beszédében. A rendezvény főszónoka Zsidó László, a Nagy Mózes Gimnázium diákja, a Zúg Március szónokverseny nyertese volt. Tamás Sándor képviselő mondott beszédet, kihangsúlyozva a háromszékiek példaértékű összefogását. A felsőháromszéki települések lovas-szekeres felvonulói zászlókat lengetve, forradalmi dalokat énekelve vonultak fel. Az ünnepségről a Duna Televízió megalakulása óta immár harmadszor – fél órát sugárzott élő adásban. /(Báthor Zsolt): Kézdivásárhelyen a márciusi ifjaké volt a főszerep. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
2005. március 22.
Sem a megyei sajtó, sem a Berecki Harangszó művelődési és közéleti lap nem biztosíthat annyi teret, hogy a maga teljességében helyet kaphasson minden, ami történik Berecken, Kézdimartonoson vagy Ojtozon. A hó elején beindult heti két helyi tévéadás pótolhatja az elvárásokat. A 79. életévét taposó Dimény György, a ,,berecki katolikus megyebíró” elmondta, a lelkiekkel nincsen baj, kevéssel több a gond az anya­giakkal. Tavaly új kerítéssel vették körbe a temetőt, megjavították a plébánia telkén álló melléképületeket. Berecken jelentős erdővagyont, községi erdőt kell visszaszerezniük Bákótól, továbbá Vrancea megyétől is. Tibád Sándor nyugalmazott történelemtanár bemutatta már mondhatni nyomdakész kéziratát az értékes hely- és művelődéstörténeti, néprajzi adatokkal, melyek Bereckhez, annak egyházához, nemkülönben a Gábor Áron Alapítvány kuratóriumának közel tízesztendős tevékenységéhez kötődnek. Tibád Sándor dolgozik egy egyházi jellegű kéziraton, a székely plébániákról. Khell Ödön, a Gábor Áron Alapítvány elnöke beszámolt arról, hogy használható állapotba akarják hozni az épületet. A kultúrotthonban Balogh András fiával a Berecki Harangszó helyi kiadvány február–márciusi összevont számának szerkesztésén dolgozott, készítik a Berecki Harangszó évkönyvet is. /Kisgyörgy Zoltán: Emberek a végeken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./
2005. május 10.
Tibád Sándor tanár Bereck-monográfiája befejezés előtt áll. Sylvester Lajos végighallgatta a berecki Gábor Áron-emlékkiállításon, amint Tibád Sándor Bereck mezővárosát bemutatta. Imponáló tárgyismerete döbbentette rá, hogy nem ismerjük és nem bátorítjuk eléggé egymást az alkotó, értéket teremtő munkára. Sylvester Lajos ekkor tudta meg, hogy Tibád Sándor több éve dolgozik Bereck egyház- és településtörténetén. /Sylvester Lajos: Szétoszlatom a szeleket… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./
2005. július 2.
Az Illyés Közalapítvány szaktestülete a múlt héten Kolozsváron értékelte az oktatási támogatások igénylésére beérkezett pályamunkákat. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő székelyudvarhelyi sajtótájékoztatóján elmondta, a szaktestület által meghirdetett pályázatra összesen 374 pályamunka érkezett. Udvarhelyszékről kevesen használták ki a pályázási lehetőséget, viszont sokan közülük kedvező elbírálásban részesültek. A felsőboldogfalvi iskolának 100 ezer forint értékű támogatást biztosítanak, az összeget a diákok ingázási költségeire fordíthatja a tanintézmény. Száz-százezer forint értékű didaktikai eszközcsomag-támogatásban pedig kilenc udvarhelyszéki település részesült: Szentábrahám, Csekefalva, Varság, Székelyderzs, Vágás, Homoródszentmárton, Kisgalambfalva, Szentkirály, valamint a szentegyházi Gábor Áron Középiskola. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Kevesen, de sikeresen pályáztak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./
2005. július 28.
Negyvennégy fős hódmezővásárhelyi csapat érkezett Bereckbe. A Gábor Áron Ifjúsági Fogadóban szálltak meg, és mindjárt érkezésük után hozzáláttak annak bebútorozásához. Elsősorban történelmi, művelődéstörténeti bebútorozás történt, a hódmezővásárhelyiek a berecki általános iskolai tanulók bevonásával 1848/49-es témájú történelmi vetélkedőt rendeztek. A hódmezővásárhelyiek modern konyhai felszerelést, hűtőszekrényeket, bojlereket, csillogó-villogó edényt hoztak, a konyhák, mosdók csempézését és fajanszpadlózatát is elkészíttették. /Sylvester Lajos: Bebútorozták a Gábor Áron Ifjúsági Fogadót. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./
2005. augusztus 9.
Bereck művelődési központjában Illyés Kinga halálának első évfordulóján a szentmisét követően emlékeztek arra a nagy művészre, aki 1940-ben itt, Gábor Áron szülőfalujában látta meg a napvilágot, és innen indult művészi pályafutása. Az emlékműsor keretében felidézték a néhai művész életútjának főbb állomásait. Balogh András, a művelődési központ igazgatója közölte, hogy a közeljövőben Illyés Kinga-emlékszobát fognak avatni, és egy majdani közművelődési egyesület is az ő nevét fogja viselni. /(Iochom): Illyés Kinga emlékére (Bereck). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./
2005. szeptember 13.
Kézdivásárhelyen szeptember 11-én, vasárnap Tolcsvay László és a helybeli Bumeráng együttes fellépésével ért véget az idei, sorban hetedik Őszi Sokadalom, melyen Kézdivásárhely kilenc testvérvárosából hét képviseltette magát. A Gábor Áron téren ötven árus kínálta portékáját. A szervezők a székelyföldi népművészeknek ingyen biztosítottak helyet. A három nap alatt az érdeklődők több mint hatvan művelődési vagy sportrendezvény közül válogathattak. A nyujtódi közösségi ház mellett az Ady negyedben sportpályát és új játszóteret is átadtak. /Iochom István: Véget ért a háromnapos dínomdánom (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 13./
2005. október 7.
Kézdivásárhely október 6-án a Gábor Áron téren az ágyúöntő hős szobránál alig harmincfős tömeg – zömében önkormányzati képviselők, tanárok és nyugdíjasok – gyertyával a kézben emlékeztek. A kézdivásárhelyi és felső-háromszéki RMDSZ által szervezett rendezvényen az RMDSZ-es tisztségviselők megkoszorúzták Gábor Áron szobrát, a résztvevők pedig gyertyáikat a szobor márványtalapzatán elhelyezett fakeretre helyezték. /Iochom István: A Magyar Golgota napja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./
2005. október 12.
Szentegyházán a Gábor Áron Gimnázium többéves álma valósult meg október 8-án, szombaton: az 1992-ben felavatott Gábor Áron-kőszobor helyébe az iskola névadójának bronzba öntött szoborportréja került. Mindkét alkotás Bodó Levente szobrászművész-tanár alkotása; ez az új bronzszobor első darabja egy Szentegyházára tervezett szoborparknak, amely az 1848-as szabadságharc legjobbjaihoz kötődik. Ugyanakkor felavatták az iskola néprajzi gyűjteménye új részlegét, megnyitották a Kis-Homoród menti népi kismesterségek gyűjteményét. /Nagy Eszter: Szoborállító ünnep Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./
2005. november 1.
Az Erdélyi Magyar Ifjak célja a Trianon-film bemutatókörútjának megszervezésével az volt, hogy bevigyék a magyar és román közbeszédbe a diktátum kérdését. Az erdélyi Trianon-járás kronológiája 2005. január 7. – Kolozsváron kezdődik a Trianon-film erdélyi körútja. A Protestáns Teológia Dísztermébe nem férnek be az érdeklődők. Mintegy ötszáz ember nézheti meg a filmet, legalább annyian kint rekednek. A szervezők megígérik, a körút végén visszatérnek a kincses városba, és megismétlik a vetítést. Január 8. – Sepsiszentgyörgyön is szűknek bizonyul a megyei könyvtár Gábor Áron terme. Január 9. – Kézdivásárhelyen mintegy ezren vesznek részt a Vigadóban rendezett filmvetítésen. Január 10. – Hasonló a létszám a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel már délelőtt, bár nem szerepelt az előzetes programban, Gyergyószentmiklós zsúfolásig telt Uránia filmklubjában is bemutatta filmjét Koltay és Raffay. Mona Musca kulturális miniszter törvénytelennek nyilvánítja a filmvetítéseket, utasítására az Országos Mozivállalat feljelentést tesz a Belügyminisztériumnál. Január 11. – Székelyudvarhelyen a Siculus Ifjúsági Házban vetítik le a filmet több száz embernek. Az EMI nyilatkozatban tiltakozik a feljelentés ellen, jelezve, a díjmentes, kulturális intézményekben történő filmvetítésekre nem vonatkozik a mozitörvény. Az aláírók mondvacsinált indokokat és cenzúrát emlegetnek, felkérik a kormányon lévő RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben, és járjon közben az illetékes szerveknél a vizsgálat mielőbbi megszüntetése érdekében. Választ nem kapnak. Január 12. – Marosvásárhelyen elmarad a vetítés. A szervezők nem kívánják tovább élezni a helyzetet, ezért elhalasztják a bemutatót a helyzet tisztázásáig, így csak a film alkotóival találkozik az ezeregynéhány ember. Az eredeti helyszín, a Diakóniai Központ egyik terme kicsinek bizonyul, a tömeg átvonul a Vártemplomba, ahol „hirtelen és váratlan” áramszünet miatt gyertyafénynél beszélgetnek. Közben mintegy száz kommandós és több rohamkocsi veszi körül a templomot, az előadókat állandó megfigyelés alatt tartják. Szintén január 12-én, miután előzőleg levélben arra figyelmeztette az Udvarhelyi Fiatal Fórumot, amennyiben levetíti a Trianont, büntetésre számíthat, a prefektus felsőbb utasításra ötvenmilliós büntetést ró ki Jakab Attila UFF-elnökre a 418/2003-as kormányhatározat 2-es paragrafusának h.) cikkelyére hivatkozva. Kovács Csabát is megbüntetik Csíkszeredában. Ugyancsak felső utasításnak engedelmeskedve megszólal Mihai Hardau, Kolozs megye főispánja is. Közleményben emel szót a filmvetítés ellen, azt állítva, hogy a film „Nagy-Magyarország visszaállításáért száll síkra”. Fenyegetést is megfogalmaz: a vetítés megismétlése esetén büntetést eszközöl ki. Ezenkívül magánbeszélgetésre hívja Juhász Tamást, a Protestáns Teológiai Intézet rektorát, hogy nyomást gyakoroljon rá, s ezáltal elérje a következő vetítés felfüggesztését, valamint az EMI-től való elhatárolódást. Nem sikerül neki. Az Egyesült Magyar Ifjúság nyílt levélben szólítja fel Somogyi Ferenc külügyminisztert a megfelelő diplomáciai lépések megtételére. Markó Béla RMDSZ-elnök a román ultrák szája íze szerint beszél: a szervezők nem vették figyelembe a filmvetítésekre vonatkozó törvényeket, Frunda György szenátor szerint az előírásokat azok használják fel, akik nem értenek egyet a film tartalmával. Január 13. – A szervezők bejelentik, hogy a film vetítése nélkül tartanak fórumot Kolozsváron. A beszélgetésre ott maradó mintegy százötven résztvevő azt kéri az RMDSZ-től, az ügy melletti kiállása jeléül március 15-én vetítsék le a filmet a Sportcsarnokban. Az EMI másnap nyílt levélben közvetíti a kérést a pártnak. Válasz nem érkezik. A fórumot sajtótájékoztató előzi meg, ezen Koltay Gábor filmrendező, Raffay Ernő történész és Bagoly Zsolt EMI-alelnök a román sajtó valótlan állításait cáfolja, a vitás jogi és ideológiai kérdéseket próbálja tisztázni. Január 14. – Koltay Gábor és Raffay Ernő nyílt levélben fordul Románia miniszterelnökéhez, melyben kérik, a szervezőket mentsék fel a vádak alól, s tegyék lehetővé, hogy a filmet bárki megnézhesse félelem és retorziók nélkül. Választ nem kapnak. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke szerint nem legális a kirótt büntetés. Január 15. – A Székely Nemzeti Tanács sajtóközleményében kifejti: a kulturális szaktárca és a rendőrség politikai indíttatású intézkedései sértik a magyar identitás szabad megélését. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség háromszéki elnöke szintén kéri „az erdélyi fiatalok ellen irányuló megfélemlítő és megtorló akciók” leállítását. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezetei (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Országos Magyar Diákszövetség, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Romániai Magyar Cserkészszövetség, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége) határozottan elítélik a Művelődési és a Belügyminisztérium intézkedéseit. Január 16. – Kézdivásárhelyen Salamon Ferenctől, a vetítésnek helyet adó intézmény igazgatójától, valamint Damó Csabától, az Uránia Filmklub vezetőjétől telefonon érdeklődnek a vetítésről a Román Hírszerző Szolgálat megyei hivatalától. Január 17. – A sepsiszentgyörgyi rendőrség kihallgatásra hívja be Nemes Előd háromszéki EMI-elnököt. Január 18. – A kolozsvári rendőrség kihallgatja Juhász Tamás rektort, Soós Sándor elnököt és Bagoly Zsolt alelnököt. A Kolozs megyei főispán feljelentésére bűnügyi eljárás indul Soós és Bagoly ellen fasiszta, rasszista, xenofób jelképek népszerűsítése címén. Mona Musca levelet ír Soós Sándor EMI-elnöknek, melyben igazát bizonygatja. Ismerteti a tényállást, ámde levelében Velünk élő Trianon című filmről beszél, amely a tizennégy részes dokumentumfilm címe. Január 19-én a miniszter asszony közleményben tagadja, hogy a Minisztérium ismerné a film tartalmát, és tagadja a cenzúrázás vádját. Január 20. – Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász politikai és jogi szempontból egyaránt felháborítónak mondja mind a filmvetítés megakadályozását, mind pedig a magyar parlament tiltakozásának hiányát. Január 24. – Németh Zsolt fideszes képviselő a parlamentben arra kér választ Somogyi Ferenc külügyminisztertől, milyen lépéseket szándékozik tenni a magyar diplomácia a román hatóságok eljárása nyomán. Nem kap konkrétumokat tartalmazó választ. Január 25. – Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése kijelenti, a hatalom megsértette a szólás és a gyülekezés szabadságát, és reményét fejezi ki, hogy az RMDSZ kormánytényezőként fel fog lépni a meghurcolt személyek érdekében. Gál Kinga EP-képviselő felhívja az Európai Parlament és a Bizottság figyelmét az eseményekre, melyeket elfogadhatatlannak és az EU alapelveivel összeegyeztethetetlennek nevez. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, az Erdélyi Református Egyházkerület, az Erdélyi Unitárius Egyház, valamint az Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház püspökei, valamint a Protestáns Teológiai Intézet rektora és dékánja nyilatkozatban tiltakozik az ellen, hogy az állami hatóságok a szervezőket kifaggassák és a törvénysértés gyanújába hozzák, s ezáltal beleszóljanak egyházaik életébe. Január 27. – Schöpflin György fideszes képviselő az Európai Parlamentben követeli a hatósági zaklatások leállítását. Február 7. – Sajtótájékoztatón adja hírül a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség vezetője, hogy a csíkcsicsói művelődési házban vasárnap este engedély nélkül levetített Trianon-film miatt Lukács Péterre, a Magyar Polgári Szövetség helyi elnökére 100 millió lejes pénzbírságot rótt ki. Február 9. – Az Antena 1 kereskedelmi televízió – román lapok szerint titkosszolgálati utasításra – bemutatja a filmet. Az alkotást bombariadó előzte meg, és parázs vita követte az alkotók és román történészek, újságírók között, közben magyargyűlölő üzenetek tucatjai érkeztek be a stúdióba drótpostán és telefonon. Február 10. – Koltay és Raffay sajtóértekezletet tart Bukarestben. A megjelent újságírók hevesen támadják őket, Európa-ellenes revizionista propagandának nevezve a Trianon-filmet. Február 14. – Somogyi Ferenc külügyminiszter válaszol az Egyesült Magyar Ifjúságnak. Megígéri, figyelemmel követi az eseményeket, már csak a „minél kiegyensúlyozottabb magyar–román viszony ápolása iránti felelősség” miatt is. Március 5. – Az EMI országos gyűlése közleményben ismerteti a valós tényállást, és bebizonyítja, hogy a film tartalma miatti politikai kampányról van szó, melyet az emberi jogok durva megsértésének tartanak. Március 7. – Alapfokon tárgyalják Jakab Attila fellebbezését. Védelmét Marosi György ügyvéd díjmentesen vállalta el. Március 12. – Jakab Attilát értesíti ügyvédje, hogy megnyerte a pert, a székelyudvarhelyi bíróság érvénytelenítette büntetését. Március 21. – Megjelenik Koltay Gábor új, filmjével azonos című kötete Botrány Erdélyben! alcímmel. Április 4. – Újabb tárgyalás zajlik le Udvarhelyen, tanúkat is kihallgatnak. Április 12. – Jakab pert nyer első fokon. A rendőrség bejelenti, élni fog a fellebbezés jogával. Április 20. – kihallgatják az EMI országos elnökét és alelnökét az ügyészségen. A vád: fasiszta, rasszista, xenofób jelképek terjesztése, melyért a 31/2002-es kormányrendelet szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés róható ki. Április 25. – Elejtik a vádat a kolozsvári ügyészségen. Május 6. – Írásban értesítik az EMI elnökét és alelnökét, hogy a filmvetítés ügyében ellenük indított vizsgálatot lezárták. Június 6. – A csíkszeredai bíróság alapfokon elutasítja Kovács Csaba fellebbezését. A bíró nem indokolja meg döntését. Június 21. – A Csíkszeredai Bíróság helyet ad a csíkcsicsói Péter Lukács fellebbezésének. Július 28. – Lemond Mona Musca. Távozása után folytatódik szervezetünk februárban indított bejegyzése, melyre a Kulturális Minisztériumnak is áldását kell adnia. Szeptember 22. – Az Erdélyi Magyar Ifjak bejegyzett, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetté válik. A bejegyzés február óta húzódott különböző formai és eljárásbeli hibák ürügyén. Október 6. – Csíkszeredában Kovács Csaba megnyeri a pert. Sem az ítéletet, sem az indoklást nem közlik hivatalosan a felekkel. Október 26. – Jogerős ítéletet hoz a Hargita Megyei Törvényszék a székelyudvarhelyi Jakab Attila ügyében: nem kell kifizetnie a pénzbírságot. /B. Zs.: Az erdélyi Trianon-járás kronológiája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./
2005. november 18.
Ojtozban a Végvár-Vámház Vendégfogadó fogadta a lelkes hagyományőrzőket, akik Gelencéről, Bélafalváról, Kézdivásárhelyről, Zaboláról, Sepsiszentgyörgyről és Szegedről érkeztek. Beszédek hangzottak el, melyeket Kelemen Botond, a 15. Székelyhatárőr Gyalogezred főhadnagya, az est szervezője nyitott meg, majd Vitéz Rózsa József ismertette az Ojtozi-szoros több katonai eseményének szájhagyomány és kordokumentumok alapján összeállított leírását. Dr. Szőts Dániel, a sepsiszentgyörgyi 11. m. kir. honvéd székely határőr zászlóalj egykori frontharcosa a Történelmi átjáró című és a Hitvallás 1938-as leírását ajándékozta a jelenlévőknek, majd a bál fővédnöke, Tamás Sándor képviselő, Khell Ödön, a berecki Gábor Áron Alapítvány elnöke és Dimény Zoltán, Bereck község polgármestere mondott köszöntőt. Többen javasolták a találkozók rendszeresítését. /Dr. Szőts Dániel: Hagyományőrzők első bálja Ojtozban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./
2006. január 20.
Nagyváradon megkezdődött a római katolikus püspöki palotában székelő Kőrösvidéki Múzeumnak a hajdani Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola épületébe történő, több hónapra saccolt átköltöztetése. „Úgy tudom, az iskola dísztermének a falán egy nagy festmény volt látható. Ha nem csal az emlékezetem, az alkotás a honfoglalást ábrázolta, és a hatalomátvétel után nem tüntették el onnan: azt vagy egy vászonnal takarták le, vagy pedig deszkákat helyeztek rá” – áll egy olvasói levélben. A magyar honfoglalókat megörökítő festményre, illetve annak emlékére azonban a lap munkatársai nem leltek rá. A levélíró olvasó arról a Gábor Áron-szoborról is említést tett, amelyet a tanoda udvaráról tüntettek el az illetékesek, még a kommunizmus idején. A kompozíció eredetileg az épület parkosított előterében volt. 1945-ben megszűnt a magyar iskola, ezután eltávolították a szobrot. Az 1942-ben a nagyvarjasi Oláh Sándor által készített szobor nem került vissza a helyére, 1971 óta Kézdivásárhely főterén áll. Hányatott sorsáról a talapzatára felszerelt, majd 2003. június 27-én leleplezett háromnyelvű emléktábla tanúskodik. /Gurzó K. Enikő: Dák leletek váltják fel a magyar honfoglalókat? = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 20./
2006. január 30.
A múlt hét végén dr. Grezsa István vezetésével hódmezővásárhelyi küldöttség kereste fel a berecki Gábor Áron Alapítványt és a polgármesteri hivatalt. A delegáció tagjai ez alkalommal sem érkeztek üres kézzel: a berecki Gábor Áron Ifjúsági Fogadó befejezésére 4000 eurós támogatást ajánlottak fel, hogy az ifjúsági szálláshely 2006. július 1-jétől uniós szintű feltételekkel tudja fogadni a berecki táborozásra érkező hódmezővásárhelyi fiatalokat. Berecken a Gábor Áron Ifjúsági Fogadó felépítését évek óta Hódmezővásárhely önkormányzata és a város civil szervezetei támogatják. Dr. Grezsa István arról is tájékoztatott, hogy Hódmezővásárhelyen erre a tavaszra készítik elő a tiszteletbeli polgárok világtalálkozóját, ez év március 15-ig kiadnak egy, a tiszteletbeli polgárok leveleiből összeállított, fotókkal illusztrált kötetet, most dolgozzák ki az orbaiteleki Horváth–Deák-kúria rekonstrukciójának és hasznosításának tervét. /Sylvester Lajos: Befejezés előtt az Ifjúsági Fogadó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 30./
2006. március 7.
Jó esetben már a negyvennyolcas szabadságharc 158. évfordulójára visszakerül Háromszékre az a Gábor Áron ágyúöntő készítette bronz ágyú, melyet 1972-ben kormányhatározattal elvettek, majd az akkor megalakult bukaresti Országos Történelmi Múzeumba szállítottak. A Gábor Áron öntötte ágyúk egy-egy másolata jelenleg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban és Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban látható. A két háromszéki másolatot a kézdivásárhelyi kisipari termelőszövetkezet műhelyében öntötték az 1970-es években. Cserey Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum muzeológusa szerint akkor a tanárok, iskolák, tanfelügyelőség felhívására az egész megyére kiterjedő réz- és bronzgyűjtési akció indult a lakosság, főként a diákok közreműködésével. Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor a hét végén tett ígéretet a történelmi értékű ágyú hazahozatalára. Háromszéki szakértők szerint nem egy, hanem két ágyú található az országban a hetven eredetiből. Az Országos Történelmi Múzeum mellett talán a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeum pincéjében is található még egy Gábor Áron-ágyú. /Domokos Péter: Hazatér a '48-as rézágyú? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./
2006. március 13.
Március 10-én Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban került sor az RMDSZ városi szervezete által második alkalommal meghirdetett Zúg Március szónokversenyre, melyen a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ kivételével a többi négy kézdivásárhelyi középiskola képviseltette magát. /(dévai): Zúg Március szónokverseny. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./