"Csángó napok voltak Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron. Negyedszer szervezték Sepsiszentgyörgyön a csángó napokat, Pusztináról érkeztek vendégek. Amint Nistor Ilona csángó népdalénekes fogalmazott, egy-egy ilyen találkozó után legalább hat hónapig magyarnak érzik magukat. Mesemondóversenyre került sor, a pusztinai gyerekek az állomás negyedi általános iskola diákjaival versengtek. Nistor Ilona karácsonyi CD-jét Tánczos Vilmos egyetemi tanár mutatta be. "A magyar folklór előadói közt senki nincs, aki hitelesebben tolmácsolná a moldvai csángó magyar folklórt" - jellemezte az előadót Tánczos. Kolozsváron is megünnepelték a Csángók Napját, dec. 6-át. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány által szervezett rendezvény vendége harmincöt külsőrekecsini csángómagyar gyerek volt. A falu papja ugyanis ellenzi a rendezvényt, azt állítja, hogy az erdélyiek el akarják lopni a falubeli gyerekeket. /Farkas Réka, Fülöp Noémi: A csángó folklór és ételek ünnepe. Csángó napok Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./"

Számos érdeklődőt vonzott Kolozsváron márc. 27-én a VII. Ifjúsági Néptánctalálkozó: a Kolozs megyei hagyományőrző és hagyományápoló néptáncegyüttesek seregszemléjének közönségében minden korosztály képviseltette magát. „Az volt a célunk, hogy a megyében működő összes néptáncegyüttes itt legyen. Objektív okok miatt mindössze két csoport nem tudott eljönni” – jelezte Lax Csongor, az aranyosegerbegyi néptánccsoport vezetője. A műsor a néptánccsoportok fellépésével kezdődött, majd a csoportvezetők kerekasztal-beszélgetésével folytatódott. A rendezvényt gálaműsor zárta. /Fülöp Noémi: Telt ház előtt ropták a táncot. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

György Attila készülő könyvéből olvasott fel Kolozsváron, a Bretter György Irodalmi Körön, az íróval Király Zoltán és Sántha Attila beszélgetett. A Tilos kávéház legszebb meséi egy – a szerző által imagináriusnak nevezett – kocsma vendégeiről szóló karcolatokat tartalmaz. A könnyed beszélgetés során kiderült, hogy a szerző /György Attila a Székely Nemzeti Tanács csíkszéki elnöke/ a politikusi pályára az írókat, költőket, papokat tartja megfelelőnek. /Fülöp Noémi: Kávéházi pikareszk sörivókkal. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

Folyóirat-olvasóteremmel bővült az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kolozsvári, Jókai utcai könyvtára: a több mint 100 címet számláló gyűjtemény az Egyetemes Filológiai Közlönytől a HVG-ig tudományos és szórakoztató kiadványokat egyaránt tartalmaz. Az egyre bővülő magyar, illetve erdélyi történelmet és kultúrát bemutató lapkollekció mellett a szervezet egy Kolozsvárral kapcsolatos gyűjtemény létrehozását is tervezi. /Fülöp Noémi: Száznál több kiadványt kínálnak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./ Újvári Mária főkönyvtáros bemutatta az állományt. A 110 folyóirat hazai és külföldi forrásokból, adományokból gyűlt össze. Külön polcokat tartanak fenn az erdélyi történelem és az erdélyi kultúra számára. /Ördög I. Béla: Új olvasóteremmel gazdagodott az EME. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

A Bogáncs néptáncegyüttes tagjainak több nemzedékéről láthatók fényképek, videofelvételek a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium dísztermében megnyílt 20 éves a Bogáncs című kiállításon. A tárlatnyitón mutatták be a Bogáncs című lap 19–20. ünnepi számát, illetve a tánccsoport újonnan elkészült honlapját is. A Bogáncs című kiadvány 1990-ben jött létre kis példányszámban megjelenő tájékoztatóként, ismertette a kiadványt Tolna Éva tanárnő, a Bogáncs néptáncegyüttes és a lap megálmodója. A Bogáncs az életművem – fogalmazott Tolna Éva – a táncosok negyedik nemzedéke jelenti a negyedik kötetet. A www.bogancs.ro honlapot készítői, a Zurboló felnőtt-táncegyüttes két tagja: Barta Zoltán és Pásztor József valamennyi Bogáncsos találkozóhelyének szánják. /Fülöp Noémi: Újság és honlap örökíti meg a Bogáncs mindennapjait. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

Az Erdélyi Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF) díjazott alkotásokat öttagú zsűri választotta ki. Fésős András rendező, a zsűri magyarországi tagja elmondta, tizenegy film közül kellett kiválasztani a legjobbat. Annak az alkotásnak van ereje, amelyből sugárzik, hogy valamit meg akar fogalmazni, valamit üzenni akar – és ezt megfelelő formában teszi. A TIFF-en olyan filmeket mutatnak be, amelyek máshol még nem nyertek díjakat, de ez a rendezvény felfedezi őket magának. /Fülöp Noémi: „A rendező hadvezér kell hogy legyen”. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

Ballagtak a kolozsvári és a marosvásárhelyi színihallgatók. A Babes–Bolyai Tudományegyetem Színművészeti és Színháztudományi Karának végzős magyar hallgatói – négy fiú és három lány – búcsúzott tanáraitól, jelezte Salat Lehel, a végzősök évfolyamvezető tanára. Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozatának nyolc színésznövendéke egyelőre a vásárhelyi, a szatmárnémeti és a gyergyószentmiklósi színház felé orientálódhat, ezeknél az intézményeknél vannak üres helyek. Kovács Levente, a tagozat vezetője hangsúlyozta: a színművészetin nem évfolyamok végeznek, hanem színészek. /Antal Erika, Fülöp Noémi: Színházi piacmozgások. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./

A tanárok mindössze 35 százaléka érte el a munkahely megszerzéséhez szükséges hetes osztályzatot a kinevezett és helyettes állásokra kiírt versenyvizsgán.Az osztályzatok Dumitru Matei, az oktatási és kutatási minisztérium államtitkára szerint rosszabbak, mint tavaly, mivel a szaktárca megváltoztatta az előre bejelentett javítóközpontok helyét, illetve a tételeket. A tízes osztályzatot mindössze harminchat oktató érte el, ötvenen pedig egyest kaptak a versenyvizsgán. A harminchétezer jelentkező tíz százaléka fellebbezett az eredmények ellen. Kovászna megyében a közel ötszáz vizsgázó pedagógus 67,37 százaléka ért el ötös fölötti osztályzatot. Hargita megyében több mint ezer állást hirdettek meg, de ezeknek felét nem foglalhatják el kinevezett pedagógusok. /Fülöp Noémi, Kovács Zsolt: Rosszabbak a versenyvizsgán elért eredmények, mint tavaly. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./

Beszterce-Naszód megyében, Csicsókeresztúron, a Szent Anna gyermekotthonban rendezte meg a Világhírnév internetes névsorolvasó és a Nagyszebeni Magyar Polgári Művelődési Egyesület a 9. Szórványtengely-műhelyt. A Csillagotthonok című, november 4-i rendezvényre Vicéről, a Szent István Otthonból és Csíksomlyóról, a Borbély-házból érkeztek vendégek.  Itt adják át a mozgalom Szórványhűség-oklevelét is, idén Mayla Júlia, a Máltai Szeretetszolgálat Beszterce-Naszód megyei vezetőjének. A kolozsvári Keljfeljancsi Kompánia bábelőadása után a kicsik origamizni tanulnak. Lőrinczi Károly plébános az általa vezetett csicsókeresztúri és vicei árvaház mindennapjairól számolt be. „Az itt élő gyermekek ugyanazt élik meg, mint egy szökőár vagy földrengés után: a halál állandó közelségét és félelmét. Van köztük olyan, aki látta a testvérét éhen halni, vagy földgázmérgezés miatt megfulladni” – magyarázta. A nevelők egyik legnagyobb feladata az, hogy segítsenek a gyermekeknek feldolgozni a traumákat, és beilleszkedni a társadalomba. A hat éve működő otthonok legnagyobb gondját az állami támogatás teljes hiánya jelenti. Eddig magyarországi és helyi támogatók fedezték az árvaházak minden működési költségét. Szabó Csaba, a Világhírnév alapítója, a rendezvény szervezője javaslatára a jelenlevők levélben kérték Szilágyi János Beszterce-Naszód megyei prefektus segítségét. Jobb helyzetben vannak a csíksomlyói otthon lakói és nevelői: a nevelők főállású fizetést, a gyermekek havi 100 lejes támogatást kapnak. /Fülöp Noémi: Erdélyi magyar kisárvaházak lakói találkoztak Csicsókeresztúron. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

Alkotmánymódosítást követel az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nemrég elfogadott közös memoranduma. A dokumentumban kérik az „egységes nemzetállam” meghatározás törlését az alkotmányból, illetve Románia többnemzetiségű voltának kinyilvánítását. A szervezetek vezetői a párttörvény és a választási törvények módosítását követelik oly módon, hogy azok megengedjék kisebb, regionális pártok bejegyzését, illetve a kisebbségi szervezetek részvételét az országos és helyi politikai életben. A követelések között szerepel, hogy a kormány kezdeményezzen tárgyalásokat a székelyföldi politikai szervezetekkel a térség autonómiájáról. A Soós Sándor EMI-elnök, Szász Jenő MPSZ-elnök és Fodor Imre SZNT-elnök által aláírt memorandum a Románia által aláírt, illetve ratifikált,  kisebbségvédelemmel kapcsolatos nemzetközi egyezmények gyakorlatba ültetését is kéri. /Fülöp Noémi: Közös EMI–MPSZ–SZNT memorandum. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./

Aláírta az egyetlen ellenőrzéssel történő román–magyar határátkelésre vonatkozó egyezményt Nelu Pop, a román határőrség főfelügyelője és Benedek József, a magyar Határőrség Országos Parancsnokságának vezetője december 4-én Szatmárnémetiben. /Fülöp Noémi: Csak egy vámvizsgálat. Szatmárnémeti – aláírták az egyezményt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

Nyílt levélben kérte fel a Szövetség a Székelyföldért Egyesület alapító ülésének résztvevőit az autonómia-referendum támogatására a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). „A székely nép önrendelkezési jogának csakis a saját erőnkre támaszkodó, jogkövetelő úton szerezhetünk érvényt” – áll a felhívásban. /Fülöp Noémi: SZNT-támogatáskérés a polgármesterektől. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./

Egyelőre nem kapott választ a csupán román nyelven közzétett érettségi tételek ügyében megfogalmazott tiltakozó levélre Csatlós Mihály, a felső-háromszéki tanügyi szakszervezet elnöke. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezete ugyanakkor az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult az ügyben. Csatlós az RMDSZ vezetőségének, az Oktatási és Kutatási Minisztériumnak, illetve az Európai Uniós fórumoknak kívánja elküldeni a tiltakozást. Az RMDSZ központi és területi vezetői nem válaszoltak a levélre. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke kifogásolta, hogy az interneten csak román nyelven jelentek meg a tételek, olyan nyelvismeretet követelnek, amely még a román anyanyelvű diákoknak is gondot okozhat. Csatlós felháborítónak tartja, hogy az RMDSZ nem tett lépéseket az ügyben. /Fülöp Noémi, Kovács Zsolt: Süket fülek tételügyben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./

Jól haladnak az autonómia-népszavazást előkészítő munkálatok Gyergyószéken – áll Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnökének közleményében. A bizottságok elkezdték munkájukat: felosztották szavazókörzetekre a településeket, urnabiztosokat toboroznak, és támogatást gyűjtenek a népszavazás költségeinek fedezésére. A szervezők megfigyelőként meghívták az RMDSZ összes parlamenti képviselőjét és szenátorát, a képviselőház és a szenátus emberjogi bizottságának, illetve a magyar Országgyűlés külügyi és emberjogi bizottságának tagjait. /Fülöp Noémi: Várják a referendum támogatóit. = Krónika (Kolozsvár), febr. 1./

„Az etnikai tisztogatás folytatásától” tart Horia Grama, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Kovászna megyei szervezetének elnöke abban az esetben, ha az RMDSZ kapja meg az eddig demokrata párti jelöltek által betöltött tisztségeket. Albert Álmos nemrég közölte, a PD ellenzékbe vonulása után az RMDSZ érdekelt lenne az összes, eddig a demokraták által betöltött Kovászna megyei tisztség átvételében. A Kovászna megyei RMDSZ-elnök úgy véli, a 2004-es helyhatósági választások eredményei alapján a szövetség jelöltjeinek kellene betölteniük a vezetői tisztségek 75 százalékát a megye hivatalaiban. A megyében működő RMDSZ, PSD, PD, valamint a Nemzeti Liberális Párt és a Román Humanista Párt szervezeteinek vezetői megegyeztek abban, hogy a tisztségek 60 százalékát az RMDSZ, a maradék negyven százalékot a többi párt jelöltjei töltik be. /Fülöp Noémi: RMDSZ-monopóliumtól félnek Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

A magyar kisebbségek számára létfontosságú területekre nincs pályázati lehetőség a Szülőföld Alap programjában – hívja fel a figyelmet a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) április 23-i állásfoglalása. Az MCSZESZ igazgató tanácsa a Szülőföld Alap új pályázati rendszerének tematikáját, illetve az elnyerhető összegek elosztását elemezte. Többek között az ifjúsági, illetve a szakkönyveken kívül más kötetek kiadását is támogató pályázatokat hiányolják az alapítvány programjából. A tudományos és szociális területre vonatkozó támogatások is szűk sávban mozognak. „Az ifjúsági szervezetek támogatása jövőnk támogatása. A könyvkiadás kisebbségi körülmények között támogatás nélkül beszűkül, lassan felszámolódik” – fogalmaznak az MCSZESZ vezetői. Azt is kifogásolják, hogy a Szülőföld Alap többé nem nyújt támogatást a nyertes európai uniós pályázatok esetében, a szükséges önrész biztosításával vagy kiegészítésével. A tízezer eurós nagyságrendű önrészt ugyanis az erdélyi szervezetek 95 százaléka nem tudja vállalni, áll a nyilatkozatban. Hiányzik az új pályázati stratégiából a kis összegekből megvalósított, helyi rendezvények támogatása is, amelyek a nyilatkozat szerint a kisebbségi lét megtartó rendszerét alkották. A szövetség vezetői felhívják a figyelmet az egyes kollégiumok keretében meghirdetett pályázható összegek aránytalanságára is: szerintük az alap elfogadhatatlanul csekély összeget irányoz elő a kultúra és az egyházak támogatására. „Az MCSZESZ semmilyen egyeztető-konzultációs fórumról nem tud, ilyenre nem kapott meghívást a támogatott területek kijelölését és az ezek mellé rendelt összegek nagyságát illetően” – szól az állásfoglalás. A szövetség vezetői ezért tavasszal újabb konzultációs tárgyalásokat javasolnak az érdekelt civil szervezetek képviselőivel. Kérik azt is, hogy az ott megfogalmazódó igények alapján kerüljön sor újabb, a jelzett hiányosságokat orvosoló pályázati kiírásra. /Fülöp Noémi: Civil hiányjegyzék. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

A tájékozódás és az egyeztetés hiányával magyarázta Törzsök Erika, a magyar Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) kifogásait a Szülőföld Alap pályázati kiírásaival kapcsolatban. Az MCSZESZ vezetői állásfoglalásukban a kiírások tematikáját és az összegek elosztását elemezték. Felhívták a figyelmet többek között az ifjúsági, a mezőgazdasági támogatások, illetve a kis költségvetésű helyi rendezvények támogatásának hiányára. Törzsök Erika kifejtette, az ifjúság számára a Szülőföld Alap mindhárom kollégiuma nyújt támogatást, a mezőgazdasági támogatások viszont a magyar Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörét képezik. Közölte, a kis költségvetésű helyi projektekre a keretösszeg tíz százalékát különítették el. „A pályázati kiírások megjelenése előtt több hónapos egyeztetés zajlott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Markó Béla RMDSZ-elnök között – fogalmazott Törzsök Erika. – A Szülőföld Alap működési alapelve, hogy az adott régiók képviselői határozzák meg a térség támogatási prioritásait. ” Hangsúlyozta, mindhárom kollégium testületében jelen vannak az RMDSZ által javasolt erdélyi szakértők is. /Fülöp Noémi: Egyeztetés orvosolná az MCSZESZ kifogásait. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem leendő magyar tagozatos hallgatóinak pontos és hiteles támogatására törekszik Magyari Tivadar rektor-helyettes, ezért idén román, magyar és német nyelvű plakátok és kiállítások várják a beiratkozókat, akiknek figyelmét a karok kínálata mellett felhívják a kolozsvári diákéletre, az oktatáson kívüli lehetőségekre is. A felvételizők közel hatvan magyar tannyelvű szak közül választhatnak. /Fülöp Noémi: Háromnyelvű tájékoztatás. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatot vezető rektor-helyettese a vele készült interjúban kifejtette, a magyar tagozat nyit a gyakorlati képzés felé. Az utóbbi években erősödtek a mérnöki képzést nyújtó szakok. Így a fizika karon már nemcsak egyszerű „fizikát” lehet választani, hanem anyagtudományt, illetve mérnöki fizikát is. A kémia karon már van magyar nyelvű vegyészmérnöki képzés, a BBTE sepsiszentgyörgyi tagozatán pedig környezetmérnöki képzés is indul. A szociológia és antropológia szakon tucatnyi új tárgyat vezettek be, így a különböző szervezetekben dolgozók vezetési, arculatépítési tudnivalóit is tanítják: a pályázást, public relationst, rendezvényszervezést, irodavezetést, szervezeti kultúrát, arculatdesignt stb. A földrajzon nem csak geográfus tudósokat vagy földrajzszakos tanárokat nevelnek, hanem komoly magyar tagozat működik a turisztikai földrajz szakon is. Ugyanakkor egyre gyakorlatiasabbá válik a közgazdasági képzés is. A legnépszerűbbek a közgazdasági szakok: ide jár a magyar tagozatos hallgatók egyhatoda, ezenkívül sokan választják az informatikát, a turisztikai földrajzot, a szociális munkát, a pszichológiát, a jogot. Már alkalmazzák azt a rendszert, amely áthallgathatási lehetőséget biztosít a diákok számára az intézetek között. Az oktatáson kívül szabadidős tevékenységekre is van lehetőség, kirándulások, közös zenélés, klubok, kávéházak, szakkörök, kutatótáborok, egyházi együttlét, sportolás, vetélkedő stb. Ezután a BBTE-n minden újabb tájékoztató, útmutató és köszöntő három nyelven, de legalábbis románul és magyarul megjelenik. A helyiségek feliratozása is napirenden van, őszre pedig reprezentatív bemutatókötetet készítenek a magyar tagozatról. /Fülöp Noémi: A gyakorlaton a hangsúly. Babes–Bolyai Tudományegyetem. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./

Nagyszeben a 3. Európai Ökumenikus Nagygyűlés résztvevőinek zárónyilatkozata tíz pontban foglalta össze ajánlásaikat. Egyebek mellett szorgalmazták az etnikai kisebbségek, elsősorban a romák jogainak elismertetését, az egyházak segítsék a bevándorlókat és a menekülteket abban, hogy aktív szerepet vállaljanak az egyházi és a társadalmi életben. „Nagyszebenben újra megtapasztaltuk az egyházaink közötti, fájdalmas szakadékot” – áll a zárónyilatkozatban. A nagygyűlést a földrész 34 katolikus püspökkari konferenciáját összefogó Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE), valamint az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) szervezte. Ez utóbbi az Európa országaiban található 125 ortodox, protestáns, anglikán és ókatolikus egyházat, valamint 40 társult egyházi szervezetet összefogó tanács. /Fülöp Noémi: Környezetvédelmet kérő egyházak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

Márton Áron 1932-ben került Kolozsvárra egyetemi lelkészként, a hallgatók kérésére. Négy évvel később ideiglenesen kinevezték a kolozsvári Szent Mihály plébániára. A Szent Mihály-templomban szentelték püspökké 1939-ben, egy évvel később pedig ő költöztette a Magyarországhoz csatolt kincses városba a katolikus teológiát. Ugyancsak a Szent Mihály-templomban hangzott el Márton Áron emlékezetes szentbeszéde 1944 május 18-án. A püspök a zsidók és keresztények deportálása ellen emelt szót, és másnap írásban is benyújtotta tiltakozását a Kolozs megyei Főispáni Hivatalnál és a Kolozsvári Rendőrkapitányságon. Ennek eredményeként kiutasították a kincses városból – útján az akkor a Feleki tetőn húzódó országhatárhoz a kolozsvári papok és egyházmegyei tanácsosok, valamint számos híve kísérte. Öt évvel később börtönbe zárták, ahonnan 1955-ben, hat év múlva szabadult, majd tizenegy évre házi őrizetbe került. Márton Áron 1980-ban, 84 éves korában hunyt el. /Fülöp Noémi: Márton Áron és a kincses város. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

Néhány ok arra, hogy idén múzeumba menj
A legnagyobb 19. századi magyar festők művei, vándorkiállítás a pestisről, vagy a székelyudvarhelyi gótok – többek között ez várható idén az erdélyi múzeumokban.
Múzeumi körképünkben erdélyi intézmények igazgatóit kérdeztük meg arról, mik a terveik 2010-re. Kiderült, tavasszal a 19. század legnagyobb magyar festőinek munkáiból láthat kiállítást a közönség Csíkszeredában, nyár végén pedig ugyanott Nagy István új arcát ismerhetik meg a látogatók. Marosvásárhelyen másfél éves projekt eredményét mutatja majd be a klasszikus román festők műveinek kiállítása, míg Sepsiszentgyörgyre 4,5 millió eurós támogatás érkezik, amelyből a múzeum teljes rehabilitációját tervezik. A pestis című vándorkiállítás beutazza Erdélyt, Székelyudvarhelyről pedig útnak indul egy kora népvándorláskori gót települést bemutató, nagyszabású régészeti vándorkiállítás.
Művészeti Múzeum, Brassó 
“Mivel az idei év pénzügyileg nem túl ígéretes, a múzeum másféle programokat szervez, mint eddig – ami persze nem jelenti azt, hogy nem lesznek kiállítások” - mondta a Transindexnek Bartha Árpád múzeumigazgató. Elsőként Kövesi György keleti útján készített fényképeinek kiállítása nyílik meg, amely februárban és márciusban lesz látogatható. 
Ugyancsak márciusban a nagyszebeni Brukenthal Múzeumban mutatják be a brassói múzeum Arthur Coulin-kiállítását, amely február 14-éig látogatható. A tárlat az egyik legnagyobb 20. század eleji, erdélyi festő születésének 140. évfordulóját ünnepli. Áprilisban a Brassó létezéséről tanúskodó első dokumentum 775. évfordulójára a Művészeti Múzeum Brassó képekben és fényképekben címmel tervez kiállítást. Szeptemberben Elena Popea festő tiszteletére szerveznek évfordulós kiállítást, míg novemberben Művészet a kommunizmusban címmel az 1944 és 1989 között készült, a múzeum tulajdonában lévő alkotásokból láthat majd tárlatot a brassói közönség.
Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda 
A csíkszeredai múzeumban az április végén megnyíló, a 19. századi magyar festészetet bemutató kiállítás ígérkezik az év legnagyobb eseményének. Itt olyan művészek alkotásaival találkozhat majd a közönség, mint Barabás Miklós, Székely Bertalan, Munkácsy Mihály, Mednyánszky László, Paál László és Szinyei Merse Pál. A június végéig látogatható tárlat több mint hatvan festményt vonultat fel a Magyar Nemzeti Galéria, illetve a Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményéből. “A múzeum ötödik, kiemelt kiállítása a magyar művelődéstörténethez, a közkedvelt festészethez való visszatérést jelent majd” - fogalmazott Gyarmati Zsolt igazgató. 
A február 7-én záruló egyiptomi tárlatot két vándorkiállítás, a Démoni ragály: A pestis, valamint Könczey Elemér karikatúra-kiállítása követi majd. Augusztus elején, a csíkszeredai városnapok alkalmával pedig Nagy István életmű-kiállítása nyílik meg a Csíki Székely Múzeumban. “Nagy Istvánt a legnagyobb székely festőművészként tartják számon, de személyisége nincs eléggé markánsan megjelenítve az erdélyi köztudatban” – fogalmaz Gyarmati Zsolt, és hozzáteszi: nem lehet eleget beszélni róla. A csíkszeredai múzeum saját, húsz képes gyűjteménye mellé újabb 16 Nagy István-művet vásárolt meg az alkalomra 7000 euró értékben, a kiállítást pedig a magyarországi Antal Péter műgyűjtő tulajdonában lévő képek egészítik majd ki. Októberben a cserkészet történetét bemutató tárlattal, novemberben pedig Plugor Sándor grafikus, festő kiállításával várják a múzeum látogatóit. Az igazgató reményei szerint 2011 első felében befejeződhet a 2005-ben elkezdett korszerűsítés a múzeumban, és elkészül az Erdélyben egyedülálló látványraktár, amely gördíthető polcrendszerével egyszerre lesz helytakarékos és látványos. Hiszen – mint az igazgató elmondta –, a múzeum tevékenységének jelentős része, a gyűjtés, konzerválás, restaurálás a színfalak mögött zajlik: ebbe nyerhet majd betekintést a közönség a látványraktár révén, egy-egy múzeumi nyílt nap alkalmával.
Tarisznyás Márton Múzeum, Gyergyószentmiklós 
Gyergyószentmiklóson egyelőre csak rövid távon mer tervezni Csergő Tibor András múzeumigazgató, hiszen hogyha megérkezik az épület felújítására a regionális operációs programból megpályázott pénz, a múzeumnak költöznie kell. Az új, ideiglenes székhely pedig egyelőre csak raktárhelyiségek, irodák befogadására alkalmas. Az intézmény ugyanakkor kurátori szerepet vállal több vándorkiállítás szervezésében, ilyen volt tavaly a Térbe zárt pillanat című sztereófotó-kiállítás, illetve A pestis című tárlat is. A távlati tervek között szerepel a Magyar Vendéglátóipari Múzeum anyagából összeállított vándorkiállítás megszervezése, az év első felében pedig többek között Ardai Ildikó iparművész kiállítását láthatja majd a közönség.
Művészeti Múzeum, Kolozsvár 
A Bánffy-palotában működő múzeumban több romániai kortárs alkotó kiállítása is látható lesz idén, a Képzőművészek Romániai Egyesületének Kovászna, Beszterce, Maros megyei szervezetével együttműködve. A múzeum saját anyagából is számos válogatást láthat majd a közönség: Kolozsvár képzőművészeti védjegye címmel például Ioachim Nica és Feszt László műveit mutatják be.
Constantin Dinu Ilea és Ion Țuculescu képzőművészek születésének századik évfordulóját is egy-egy kiállítással ünnepli a múzeum, illetve tárlatot szerveznek Georgeta Arămescu Anderson műveiből is. De a tervek között szerepel az intézmény saját gyűjteményéből összeállított önarckép-kiállítás, valamint a nagybányai iskola festőinek tárlata is. A Tribuna újsággal közreműködve a múzeum nemzetközi grafikai kiállítást tervez, míg a német kulturális központ együttműködésével a 20. század eleji reklámot és designt bemutató tárlatot nyitnak majd meg. A Művészeti Múzeumban megtekintheti majd a közönség a magyarországi Kornis Péter fotóművész munkáit is.
Maros Megyei Múzeum, Marosvásárhely 
A marosvásárhelyi múzeumban idéntől lesz látható egy nagyobb, másfél éve folyamatban lévő beruházás eredménye: a klasszikus magyar művészeti kiállítás klasszikus román művészeti kiállítással egészül ki. A Várban idén nyílik meg a múzeum kincstári gyűjteményének állandó kiállítása, és ugyanott terveznek egy, a 17. századi Marosvásárhely céhes életét bemutató tárlatot is. Hogyha év végéig elkészül az erre szánt helyiség rendbehozása a Várban, megnyitják a Székely Színház emlékszobáját is. 
A múzeum több vándorkiállításnak is otthont ad majd, köztük A pestis című tárlatnak. Május 17-én az intézmény nagyobb szabású rendezvénnyel készül a Múzeumok éjszakájára, amelyet negyedik alkalommal rendeznek meg. Soós Zoltán igazgató elmondta, többek között szabadtéri koncert megszervezésére is készülnek a Kultúrpalota előtt.
Körösvidéki Múzeum, Nagyvárad 
A nagyváradi múzeum január 3-ától ideiglenesen zárva tart: az intézmény a Királyi Hadapródiskola épületébe költözik, mivel eddigi székhelye, a római katolikus püspöki palota visszakerült az egyház tulajdonába. Az intézmény legkorábban év végén nyílhat meg újra.
Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy
Az intézmény nemrég 4,5 millió eurós támogatást nyert a regionális operacionális programból – amint a pénz megérkezik, elkezdődhet a múzeum Kós Károly tervezte épületének és környezetének rehabilitációja. 
Molnár István Múzeum, Székelykeresztúr
A múzeumban havonta egy képzőművészeti- vagy fotókiállítás megszervezésére készülnek, amelyek elsősorban erdélyi magyar, ezen belül is főként székelykeresztúri alkotók műveit mutatják majd be: többek között Kádár Dombi Péter szobrait, Kalló László festményeit és Czire Alpár fotóit láthatja majd a közönség. Nem hiányoznak majd a néprajzi kiállítások sem, többek között kecseti bundikákat, azaz cifra férfimellényeket láthatnak majd a Molnár István Múzeum látogatói. A kiállítások mellett könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, valamint az erdélyi kiadók, újságok szerkesztőivel szervezett találkozások színesítik majd az intézmény programját. A színfalak mögött pedig mentő ásatások folynak a város területén, amelyek az őskor, népvándorláskor és középkor emlékeire koncentrálnak.
Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely 
A múzeum egyik legütősebb idei eseményének ígérkezik az a régészeti vándorkiállítás, amelyet a tervek szerint május és október között elsőként Székelyudvarhelyen mutatnak be. Róth András igazgató elmondta, a helyi régészek egy gót települést tártak fel a város környékén, ahonnan óriási anyag gyűjt össze, érdekes újdonságokkal. 
A Magyar Kultúra Napját a múzeum tulajdonában lévő művekből összeállított szobrászati kiállítással, a Föld Napját természetrajzi tárlattal ünnepli majd a múzeum. A tervek között szerepel egy képzőművészeti kiállítás megszervezése is a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola volt tanárainak munkáiból. Az év második felében pedig Kosztándi Jenő és Katalin kézdivásárhelyi képzőművészek gyűjteményes kiállítására készülnek. Az érdeklődők Székelyudvarhelyen is megtekinthetik majd A Székely Hadosztály emlékezete című vándorkiállítást. Ugyanakkor nem marad el az évtizedes múltú erdélyi magyar restaurátor-továbbképző konferencia sem, amely az előadások után hagyományosan tanulmányi kirándulással zárul. Őszre két iparművészeti kiállítást is terveznek, ahol nyomdászjelvényeket, illetve Székelyföld magán- és társulati pecsétjeit láthatja majd a közönség. Jelenleg pedig a Haáz Rezső Múzeum ad otthont A pestis című vándorkiállításnak, amelyet január 16-áig tekinthetnek meg az udvarhelyiek. 
Fülöp Noémi. Forrás: Transindex.ro

Filmek a ME.dok új számában
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) 11. kiadásának tiszteletére különleges számot jelentetett meg a kolozsvári ME.dok média- és kommunikációtudományi folyóirat.
A hetedik művészet esztétikai, kultúrszociológiai aspektusait bemutató lapszámot Kassay Réka és Széman Rózsa Emese szerkesztette.
A cikkek tág tematikát fednek le: Fülöp Noémi Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál: hálás téma című írása a TIFF visszhangját elemzi az erdélyi magyar nyomtatott és online sajtóban, de a cikkek szórásspektruma kiterjed a videojátékokra is (Deák Anita: A videojátékok mint a populáris kultúra elemei, avagy menekülés a mesevilágba). Olvashatunk angol nyelvű tanulmányt nemzetközileg elismert filmkritikus „tollából” (Gyenge Zsolt: Cinema in Search for Artistic Innovation – A film művészi-innovációs útjai), de ifjú filmítészektől is, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmes szakán végzős diákoktól, a Virginás Andrea szerkesztette rovatban. Távol-keleti filmeket elemez Orosz Judit „Wuxia lookbook” – Díszletek és jelmezek karakterisztikája és kódrendszere a kortárs ázsiai harci filmekben átfogó tanulmánya, mely az antropológia módszereinek használatával bontja ki a keleti harci jelmezek szimbolikáját. De meg kell említenünk Búzás Annamária Amerikai és keleti hagyományok Yimou Zhang Hero című filmjében című elemzését is, amely a két világszemlélet (Kelet és Nyugat) konvergens filmnarratíváit boncolgatva megállapítja, a keleti filmek cselekmény- és jellemkezelési módszerei legtöbbször sajátos esztétikum megteremtéséhez járulnak hozzá, amely képes felkelteni a mindenkori egzotikumra kivételesen fogékony „fehér ember” érdeklődését, de ugyanakkor könnyedén felismerhető, cselekménykövetést megkönnyítő támpontokkal is szolgál. A rovatot Csapó Huba Áron zárja a Keleti harci filmek lüktetése című multidiszciplináris elemzésével. Európa keleti részének filmtermése is képviselteti magát, szintén külön rovatban. Szociológiai igényű, tabuelemző tanulmányt olvashatunk László Lillától, aki a kortárs magyar és román filmek nőszereplőinek helyzetét mutatja be, míg Tóth Orsolya Orbán Lajosról, a 20. század eleji kolozsvári „mozgóképművészről” készített művészettörténeti tanulmányt. Szűk Balázs dolgozata (A cigányok megfigyelése az antropológiai filmben) a cigányok helyzetéről fest képet. A 2012/2-es ME.dokot Kassay Rékának a színház- és filmművészet egybefonódását vizsgáló elméleti írása teszi teljessé. Új Magyar Szó (Bukarest)

Újabb Fehér Holló-kötet bemutatója
Vita média és közösség kapcsolatáról
A román nyelvű média érdeklődési területének beszűkülése és a hazai magyar sajtó kapcsolatteremtő szerepének háttérbe szorulása volt a témája annak a kerekasztal-beszélgetésnek, melynek szervezője a Szórványtengely mozgalom illetve ennek Fehér Holló Médiaklubja volt, helyszíne pedig a Marosi Református Egyházmegye esperesi hivatalának marosvásárhelyi tanácsterme. A rendezvényen – amelyre szeptember 28-án délután került sor – kolozsvári és marosvásárhelyi újságírók vitatták meg a média és közösség közötti kapcsolatok kérdéskörét.
A Fehér Holló Újságíróklub olyan újságírókat tömörít, akik önszántukból, saját energiaforrásokra támaszkodva próbálnak kapcsolatokat teremteni közösségek, közösségépítő intézmények és az erdélyi magyarság gondjait önzetlenül felvállaló személyiségek, civil csoportosulások között – mondta az újságírócsoportot bemutató beszédében Szabó Csaba kolozsvári újságíró a Teleki-Bolyai Könyvtárban, ahol a sorozat eddig megjelent köteteiből álló adománycsomagot adott át Kovács Bányai Réka könyvtárosnak. Az újságírók érdeklődésére kitűnt, hogy a Teleki Téka gondjai iránt valós érdeklődés mutatkozik a magyar média részéről; a közeljövőben az RTV Kolozsvári Stúdiója és a Keresztény Szó fog majd népszerűsítő riportot készíteni az intézményről.
A Teleki-Bolyai Könyvtárban tett látogatás után a Marosi Református Egyházmegye esperesi hivatalának tanácstermébe vonult át a kolozsvári médiaküldöttség. Itt azoknak az erdélyi magyar újságíróknak a kötetei kerültek terítékre, akiknek riportjai, interjúfüzérei vagy médiaprózája kötetben is megjelent a Fehér Holló sorozatban (Ambrus Attila, Tamási Attila, Mihály István, Szilágyi Szabolcs, Simon Ilona, Lőwy Dániel, Bodó Márta, Balázs János, Aczél Dóra, Fülöp Noémi, Szabó Csaba, Bodolai Gyöngyi, Ötvös József). A sorozat legújabbját, Bodó Márta (a Keresztény Szó főszerkesztője) Hit, kultúra, kommunikáció című riportkötetét kolozsvári tévés kollégája, Simon Ilona mutatta be. A beszélgetés során egyértelművé vált, hogy a hazai magyar média továbbra is "távolabbra tekintőbb" mint a román, hiszen jó néhány olyan témakört is érint a Bodó Márta kötete, amelynek feldolgozása nem feltétlenül erdélyi magyar anyanyelvű újságíró feladata. E téren a Bodó Márta által készített katolikus "VIP- interjúkat" (Paul Poupard bíborossal, a Vatikáni Kultúra Pápai Tanácsának elnökével; Armand Puig i Tarrech barcelonai biblikumtanárral; John-Michael Botean amerikai görög katolikus püspökkel) hozta fel példának Szabó Csaba.
A Médiaklub alapítója elmondta: az utóbbi hónapokban megejtett tucatnyi belföldi és Románia környéki riportútja alapján úgy érzi, hogy két tendencia érhető tetten manapság a hazai médiában: a román nyelvű média érdeklődési területének beszűkülése és a hazai magyar sajtó kapcsolatteremtő szerepének háttérbe szorulása. Az előbbire a Moldáviával kapcsolatos tudósításokat hozta fel, nevezetesen az Angela Merkel- látogatást, amelyet Moldávia föderalizálásának egyik felvonásaként fog fel a külpolitikai kommentárokhoz szokott nyugati(bb) olvasóközönség, nálunk viszont bohóckodás szintjére húzták le (ellopták a műgyepet a moldávok; a kancellár asszony cipeli a moldáv borospalackokat stb). A hazai magyar média kapcsolatteremtő funkciójának háttérbe szorulását többek között saját felméréseivel támasztotta alá, miszerint tízezrével vannak Erdélyben már olyan magyarok, akik nem igénylik a hazai magyar információt, és vagy a főváros, vagy – jobbik esetben – Budapest "információs holdudvarába" kerültek.
– Az erdélyi magyarság szekértáborok laza kapcsolatrendszerében él, az egyik közösség nem tudja, mit csinál a másik. A médiaintézmények nemigen keresik az együttműködés útjait, bár az újságírók fontos szerepet játszhatnának abban, hogy az erdélyi magyarság ne csússzon el a bukaresties információigénylés közellátó udvarába – mondta Szabó Csaba.
A kerekasztal-beszélgetésen bebizonyosodott. hogy a Szórványtengely mozgalom által beindított együttes újságírói fellépések (közös kiszállások "nehezebb témák" együttes feldolgozására) jó eredményeket hoztak. Kitűnt, hogy a Népújság (Bodolai Gyöngyi révén) és a Kolozsvári TV közös sármási oktatási riportja "megoldássá dagadt", azaz lényeges változásokat hozott a régió oktatási stratégiájában. Ezt valójában az egész erdélyi magyar média sikerélményeként is fel lehet fogni.
Megegyezés született: azok az újságírók, akik szeretnének "közös témákat" együttes erővel feldolgozni, keressék a Fehér Holló Médiaklubbal a kapcsolatot!
Sz. Cs.
Népújság (Marosvásárhely)

Aki közösségben nő fel, maga is közösségépítővé válik
A kultúra olyan összetevő a közösség lelkében, mint szövetben az aranyszál, díszít, tartást és erőt ad. Annyira fontos, mint a levegő. Pénzbe kerül, de ugyanakkor megfizethetetlen is.
Udvarhelyszéken hosszú évek óta hagyomány, hogy udvarhelyi és környékbeli jeleseket, személyeket és csoportba szerveződött mű(vészet) kedvelőket tüntessenek ki. Idén tizenegyedik alkalommal tartottak a Magyar Kultúra Napja kapcsán díjátadó gálát. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, amikor felsorolták az együttműködő intézményeket és szervezeteket, elmondta, hogy a nem éppen rózsás gazdasági helyzet ellenére is igen színes volt ez a rendezvénysorozat, amelyet az utóbbi héten követhettünk végig Székelyudvarhelyen, és jól körvonalazódott, hogy „a közösen és egyetértéssel végzett munka, a kaláka sokkal eredményesebb”. Idén a díjazottak többnyire a színjátszás és a műkedvelés más műfajait művelők, a néphagyományokat közkinccsé tevők köréből kerültek ki.
A Sinka-házaspárt értékközvetítésért jutalmazták
Sinka Erzsébet és Ignác hosszú éveken át az anyavárosban tevékenykedett. Elévülhetetlen érdemeik vannak az egykori Népszínház létrehozásában. Huszár Sándor Jött egy lány… című darabjával kezdődött. Ez 1977-ben volt, abban az évben, amikor főszerepet játszottak, jegybe léptek és házasságot kötöttek. A komoly sajtóvisszhangot kiváltó előadásokkal előrukkoló székelyudvarhelyi Népszínháznak mindketten szervezői és tagjai voltak. Annak idején, amikor egyre inkább beszűkültek a társadalmi kulisszák, maguk az igazi színfalak alkalmasak voltak még sokáig arra, hogy áttételesen kimondható legyen az igazság. A színpad a magyar nyelv egyik utolsó fóruma volt.
Számos előadás címszerepében váltak a város és környéke kedvelt, közismert személyiségeivé. Sinka Ignác 1985 és 1991 között Művelődési Ház igazgatója is volt, olyan periódusban, amikor a rendszer – az állam, a megye, a város – egy fityinget sem biztosított a kulturális hajlék fenntartására. Muzsikusként is rendkívüli pályát futott be, hiszen a legendás Venyige együttes brácsása volt, részt vett a táncház- és a kalákamozgalom meghonosításában. Ez az időszak az 1970-es évek vége, amikor a Siculus klubban szervezett táncház kinőtte a termet, és ideiglenesen átköltözött a Gábor Áron Munkásklubba. Életük 1991 után gyökeresen megváltozott: mindketten visszatértek a tanügybe. Ócfalvára költöztek. Erzsébet 2000 óta az ócfalvi iskolában tanít. A házaspár nem csak a betűk, hanem a kultúra tágas országába vezeti be az általános iskolásokat. Ignác Felsőboldogfalván, Farcádon, Bögözben, Agyagfalván több száz gyermekkel kedveltette meg a muzsikát – előszeretettel tanítja a furulyázást –, és teljesen magától értetődő módon a színjátszást is megszeretteti vélük. Bögözben népdalvetélkedőket, Felsőboldogfalván gyermekszínjátszó-fesztiválokat szervez.
Lázár Béla értékteremtő munkájáért kapta az elismerést
Valamikor a szentegyházi vasüzem dolgozója volt Lázár Béla, ám az ipari munkát – akárcsak sok falustársával – már rég abbahagyatta véle a változó idő. Hosszú évek óta azonban műkedvelő táncosa, színjátszója, alkalmi újságírója, rendezvényszervezője a községnek. Tizenegy éve, 2003 óta igazgatja az időközben szépen felújított művelődési házat, amelyet Lövétén Népháznak neveznek. És a kultúrház igen sok alkalommal megtelik néppel: farsangi bálokat, kortárstalálkozókat, falunapokat szervez és bonyolít, maga szorgalmazza a műkedvelő előadásokat.
Másfél évtizede szívügyének tekinti a Kákvirág néptáncegyüttest, annak működését, tagságának és repertoárjának frissülését. A talpalávalót húzó zenekarban pedig brácsásként van jelen. A most kitüntetett művelődésszervező azt vallja, hogy nem tett mást, mint megfogadta azt, amit a Lövétén negyvenkét éven át szolgáló egykori pap bácsi mondott. Tornai Gergely esperes-plébános, az 1959-ben őt is keresztelő pap mondta volt annak idején, hogy „aki közösségben nő fel gyermekkorában, az felnőttként is jobban megállja majd a helyét a közösségben, s erre annak a báránynak a példáját említette, amely a sereg körül szaladgál, hiszen könnyebben elkapja a farkas.” Lázár Béla egy másik útravalót is hozott magával, egy olyan tanácsot, amelyet az öregek kórusának egyik tagja mondott. „A kultúra szervezéséért nem kell várni az elismerést, mert azt nem biztos, hogy megkapja az ember, de amennyiben megvan hozzá a tehetsége, ha megadta neki a Jóisten, akkor dolgozzék csak a köz javára, mert ha nem ezt teszi, akkor azt az utókor még számon kérheti rajta.”
Régi idők hangulatát őrzi az alsósófalvi Fonó Hagyományőrző Csoport
Az együttes tizenöt éve működik. Tagjai nem csak színpadokon és alkalmi rendezvényeken, hanem a hétköznapokban is igyekeznek életben tartani olyan szokásokat, amelyek másutt már kimaradtak. Fülöp Noémi tanítónő másfél évtizeddel ezelőtt hagyományőrző órákat vezetett be az iskolában. Mivel a kezdeményezés igen sikeres volt, a „tanórákat” kiterjesztette a falura is. Ma mintegy százfős csoportja van, amelyben gyermekek, fiatal felnőttek és idősek közösségi szinten, együtt éltetik és élik meg a tegnap már-már elfeledett hagyományaikat, gyakorolják a sóvidéki táncrendet, a néhai fonóházak játékait. Autentikus programjaikkal számos hazai és nemzetközi fesztiválra kaptak meghívást az utóbbi években. A Fonósok értékmentésért vehették most át az elismerést.
Elismerték a Napsugár Egyesület munkáját is
A Napsugár Egyesület alternatív óvodai programokat szervez: a közösségért kifejtett magas minőségű pedagógusi munkáért részesült kitüntetésben. Minden olyan készséget és képességet igyekszik feltámasztani a kisgyermekekben, amelyekre a hagyományos tanrendi programok során kevesebb idő és energia jut. Igyekeznek már zsenge korban bemutatni bizonyos kézműves foglalkozások alapfogásait, a népi mesterségek fortélyait játékos formában tanítják. Székhelyük a Bethlen Gábor utca 10. szám alatt lévő napközi otthonban található, de tevékenységük túllépi az intézmény kereteit, hiszen mindig keresik az együttműködést, képzéseket és tapasztalatcseréket szerveznek pedagógustársaik számára, olyan konferenciákat is, amelyeket annak a hitvallásnak a jegyében tartanak, hogy a személyiségfejlesztés alapjait az óvodás korban a néphagyományok útján, azok segítségével kívánják megvalósítani.
Az ünnepi est rangját Farkaslakáról, Oroszhegyről, Székelykeresztúrról, Lövétéről és Agyafalváról érkező műkedvelő színjátszók adták az általuk játszott repertoárból válogatott jelenetekkel.
Simó Márton |
Székelyhon.ro,