Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Fülöp Attila
7 tétel
2016. február 3.
Magyarország példát kíván mutatni a nemzetiségek támogatásával
Magyarország a területén élő nemzetiségek támogatásával követendő példát szeretne mutatni más kormányok számára, hogy a viszonosság elve alapján hasonlóan támogassák a területükön élő magyar kisebbséget – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kedden Gyulán tartott sajtótájékoztatóján.
Fülöp Attila, miután román nemzetiségi és oktatási vezetőkkel tárgyalt, kifejtette, hogy 2010 és 2015 között megduplázódott a magyarországi román nemzetiségnek nyújtott támogatás összege, 137 millió forintról 270 millióra nőtt. Hozzátette: az elmúlt két évben a Magyarországon élő nemzetiségek támogatására fordítható keret is a kétszeresére, 8 milliárd forintra nőtt. Kreszta Traján román nemzetiségi szószóló a sajtótájékoztatón elmondta: jó kapcsolatot ápolnak a magyar kormányzat képviselőivel, a szószólói intézmény 2014-es létrehozása pedig sokat segített a nemzetiségeknek. Népújság (Marosvásárhely)
2016. február 5.
A kisebbségpolitika két lehetősége
Egy állam akkor kérheti számon, hogy egy másik ország mit és hogyan tesz kisebbségi sorsban élő polgáraiért, ha ő maga – lehetőségei és képességei szerint – sem szűkmarkú nemzeti közösségeivel. Magyarország példát kíván mutatni a nemzetiségek támogatásával – hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára. Ezzel szemben Sógor Csaba, RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a strasbourgi plenáris ülésen azt tette szóvá, hogy Romániában a mai napig nem fogadták el a kisebbségi törvényt, amelyet 2005-ben az európai uniós csatlakozás előtt az akkori román kormány jóváhagyott.
Mi több, szerinte ezt már az EU sem tudja kikényszeríteni, s a romániai tapasztalatok azt mutatják, a tagállammá válás után visszafejlődés indulhat el a többség-kisebbség viszonyrendszerben. Ha csupán e két nyilatkozatot tekintjük, már ezek is egymástól markánsan különböző  kisebbségpolitikai szemléletről árulkodnak, melyek újólag is igazolják, hogy Budapest és Bukarest  eltérő módon viszonyul az államhatárain belül élő nemzeti közösségeihez. A román parlament egy évtizede nem tudja lenyelni a jogszabálytervezetben rögzített kulturális autonómia fogalmát, ezért inkább a végtelenségig halasztják a kisebbségi törvény ügyét. Ezzel szemben a magyar kormány képviseletében Fülöp Attila – miután a Gyulán  élő román nemzetiségi és oktatási vezetőkkel tárgyalt – kijelentette: Magyarország a területén élő nemzetiségek támogatásával követendő példát szeretne mutatni más kormányok számára, hogy a viszonosság elve alapján hasonlóan támogassák a területükön élő magyar kisebbséget. Mint mondta, 2010 és 2015 között megduplázták a magyarországi román nemzetiségnek nyújtott támogatás összegét, ebben egyebek mellett szerepel a kulturális autonómiát biztosító nemzetiségi önkormányzatok működési támogatása is.  Míg tehát Budapest számára a magyarországi románok kulturális autonómiája természetes és felkarolt, Bukarest úgy ódzkodik a romániai magyarok mindennemű autonómiájától, mint ördög a tömjénfüsttől. Választási évben, a mostani terhelt román–magyar viszonyrendszerben ez vélhetően nem is változik. Közben Kreszta Traján gyulai román nemzetiségi szószóló nem panaszkodik a magyarországi románok sorsáról: jó a kapcsolatuk a magyar kormánnyal, a szószólói intézmény létrehozása után részt vehetnek a teljes törvényalkotás folyamatában, törvénykezdeményezési joguk is van. A Victoria kormánypalotát illető, hasonló bizakodást az erdélyi magyar közösség képviselői egyelőre nem engedhetnek meg maguknak. Változásáért fontos lenne, hogy a bukaresti politikusok ne csak a paprikás kolbászra gondoljanak Gyula kapcsán, hanem a román–magyar viszonyrendszer jó lehetőségét is lássák.
Mózes László. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. augusztus 23.
A lengyel–magyar barátságot erősítette meg a Szentegyházi Gyermekfilharmónia
A Szentegyházi Gyermekfilharmónia idén, a lengyel–magyar szolidaritás évében hagyományos nyári hangversenykörútján Kis-Lengyelországba látogatott augusztus 11. és 22. között. A csoport négy lengyel dallal is készült, ami nagy sikert aratott a turné koncertjein. A lengyel helyszínekre a szentegyházi huszárok és három honvédcsapat hagyományőrzői is a Filivel utaztak.
Összesen százharmincnyolc gyermek indult Szentegyházáról Lengyelország felé, kilenc kísérővel, szakáccsal, kuktákkal, tolmáccsal, filmessel és sofőrökkel. Lengyelországi tartózkodásuk első három napján erdélyi és magyarországi hagyományőrző huszárok kísérték őket – tudtuk meg Haáz Sándor karnagytól, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia vezetőjétől. Kilenc helyszínen tíz koncertet és egy kisebb hangversenyt tartottak. A turné erejéig három nem szentegyházi fiatal is csatlakozott hozzájuk, a Nagyváradi Baranyi-Nagy Tünde, a kézdiszentkereszti Gáspár Henrietta és az alsósófalvi Fülöp Attila.
Nyíradonyban tartották meg első koncertjüket, másnap a nyíregyházi Evangélikus Nagytemplomban léptek fel, ez egyben a lengyel dalok főpróbája is volt. Augusztus 13-án a három autóbusszal elindultak Lengyelországba. Az első állomás Szczawnica volt, ide érkeztek az 1848/49-es szabadságharc hagyományőrző csapatai is. Délután Ószandecben díszmenetben vonultak a Szent Kinga-kolostor udvarára hangversenyt tartani. Aztán a Dunajecen tutajoztak és énekeltek a huszárokkal együtt. Szczawnicán Szalay és Esterházy szobránál koszorúztak, közben a honvédek díszlövéseket adtak le.
Tarnón a csapat felkereste Bem apó, az 1848/49-es szabadságharc hős tábornokának síremlékét, megkoszorúzta a magyar nyelvű emléktáblát, ezt szabadtéri koncert követte. Luzsnán szintén szabadtéri kiskoncertet tartottak, számtalan magyar honvédsírt szalagoztak fel a gyermekek. Innen Krakkóba utaztak, ahol bár a szabadtéri nagykoncert végét ismét elmosta az eső, a Jezsuita Templomban tartott hangverseny talán a legszebben sikerült a turné alatt – számolt be Haáz. Már a hazaúton, Felvidéken feladat várta a gyermekeket: Szepesbélán, Haáz Rezső szülővárosában a művész egy korabeli vízfestménye alapján kellett felfedezni a főtéri helyszínt. Miskolc után a Barlangfürdőn látták vendégül őket, amit templomi hangversennyel háláltak meg. A huszadikai díszhangversenyt óriási táncház, vidám utcazenélés követte. A Gyermekfilharmónia történelmi hangversenykörútját az ózdi Olvasó koncertje zárta. Szállítási költségeiket a Bethlen Gábor Alaptól nyert pályázat fedezte, de étkezésüket, szállásukat önerőből oldották meg – mondta el Haáz Sándor.
Az együttes kísérője és tolmácsa, Bíróné Hasznos Hanna javaslatára négy lengyel éneket sikerült felvenni a repertoárba: két lengyel népdalt, egy mozgalmi nótát és egy szenténeket, amely a lengyelek Fekete Madonnájához köthető – mesélte a Filharmónia karnagya. Ez utóbbi nagyon népszerű katolikus búcsús ének, amit a közönség együtt énekelt a gyermekekkel – tudtuk meg. A mozgalmi nótát (magyarul: Hajnal óráján) a lengyelek sördalként ismerik, a Kakukk Jankót és az Egri ménest magyar és lengyel szöveggel is előadta a kórus.
Tamás Krisztina lassan öt éve tagja a csoportnak, most tizenöt éves, kórustagként kezdte, majd beült a zenekarba, és fuvolázik. Elmesélte lapunknak, hogy az idei turné valóban eseménydús volt, élményekkel telve érkezett haza. Számára legkedvesebb emlékként a dunajecei tutajozás mAradt meg. „Sajnos nem sikerült újabb barátságokat kötni lengyelekkel, de volt pár alkalom, amikor angolul próbáltunk szót váltani néhány érdeklődő nézővel” – mondta. Krisztina szeret utazni, s bár hosszú volt a buszozás, a jó társaságnak köszönhetően sosem érezte unalmasnak. Szerinte a közönség nagyon lelkes volt, főleg a betanult lengyel dalok hallatán. „Velünk együtt énekeltek, de volt olyan is, hogy kedvesen kijavították az apróbb kiejtési hibákat” – mesélte Krisztina.
Dávid Anna Júlia |
Székelyhon.ro
2016. augusztus 23.
Van, akiknek nem tetszik a ruszinozás
Az egyik kárpátaljai portál azt írja, hogy Magyarországon nem ismerik el a Kárpátalján élő ukránokat, hanem ruszinokként tekintenek rájuk.
Véleményüket egy MTI-s hírre alapozzák, ami szerint kárpátaljai magyar és ruszin gyerekek táboroztak Ópusztaszeren. A megfogalmazást Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára használta. A kárpátaljai regionális portál a hír kapcsán emlékeztet, hogy Magyarországon az ukrán és a ruszin nemzetiségűeket is önállóan kezelik, saját önkormányzatuk és parlamenti szószólójuk is van.
A cikk azzal fejeződik, hogy megemlítik, Ukrajnában továbbra sem ismerik el önálló nemzetiségként a ruszinokat, bár a Kárpátaljai Megyei Tanács regionális szinten ezt már megtette.
Érdemes a cikkhez érkezett egyik hozzászólásból is idézni, ami emlékeztet mindenkit az ENSZ emberi jogi bizottságának 2008-as ajánlására, amiben javasolta Kijevnek, hogy nyilvánítsák teljesen önállóvá a ruszinokat. A kommentelő még a trianoni diktátumot párizsi békeszerződésre is kitér, ahol ruszin autonóm területként esik említés a vidékről.
karpathir.com
2016. augusztus 26.
Megáldották a Nagykárolyi Kalazanci Szent József templomot
A szellemi és tárgyi értékek megóvásáról és továbbadásáról szólt a külsőleg megújult Kalazanci Szent József templom búcsúja - a szentmise elején Schönberger Jenő püspök megáldotta a templomot.
Ünnepelt Nagykároly augusztus 25-én, amikor az este hattól kezdődő búcsúmise keretében megáldották a külső felújításon átesett Kalazanci Szent József templomot. Az öröm már órákkal a kezdés előtt a levegőben vibrált: az emberek ünneplőben érkeztek, léptek be az irgalmasság kapuján, töltötték meg a padokat, és álltak a sorok között is, egyre többen és egyre haladva a szentély felé, ahogy közeledett a szentmise kezdési ideje. A bevonulás után Schönberger Jenő püspök köszöntötte a híveket és vendégeket, kimagasló eseménynek nevezve a templom külső felújítását követő szentelést - ezt Kalazanci Szent József közbenjárásának is tulajdonította. Ilyés Csaba esperes ismertette a felújítás részleteit, a püspök atya pedig háláját fejezte ki mindenkinek, aki segítséget nyújtott, Isten áldását kérte rájuk, értük ajánlotta a szentmisét. Ezután indult el, megszentelni a templomot. Végighaladt az emberek között, kilépett a kapun és szenteltvizet hintett a falakra.
"A templom mindig a benne ünneplő közösségnek, minden egyes személynek is a jelképe" - mondta már prédikációjában Labancz Zsolt piarista tartományfőnök, hiszen a piaristák egykori központja a Nagykárolyi templom. "Amikor egy megújult templomba érkezünk, öröm tölt el bennünket, erőt és reményt ad arra, hogy mi magunk is meg tudunk újulni, a mi életünk is meg tud szépülni" - vallotta.
Labancz Zsolt ezután a gyermekekre irányította a figyelmet. A piarista generális egyik leveléből idézve elmondta, általuk érkezik el Isten országa, a gyermekek visznek közel az Úrhoz. "Ma úgy ünneplünk itt együtt, hogy Kalazanci Szent Józsefre, a névadóra tekintünk és azt keressük, hogy az ő személye hol, hogyan hív meg, hogy megújítsuk az életünket? Amikor egy gyermekre tekintünk, azt érezzük meg, hogy van jövőnk és reményünk. Áldott az a közösség és áldott az az ország, ahol vannak gyermekek. Kalazanci Szent József a figyelmének a középpontba állította a gyermekeket és megáldotta őket. Alig ha van emberhez méltóbb cél, mint úgy élni, hogy új életet tudjunk a világba segíteni. De azt látjuk, hogy ma, mintha sokan megijednének ettől. Ahhoz, hogy a fiatalok tudjanak gyermeket vállalni, azt hiszem arra van szükség, hogy összefogjunk, hogy erősítsük egymást. Nem egyéneken múlik ez, hanem közösségeken."
A jövő milyensége a gyermekek nevelésén, oktatásán múlik, hangsúlyozta a tartományfőnök. "Amikor Kalazanci Szent József iskolát hozott létre, mindig a gyermekre figyelt. Tudta, hogy az iskola prófétai kell, hogy legyen, meg kell álmodnia, hogy milyen az a jövő, amit szolgálni szeretne? Azt a jövőt kell majd most elkezdeni megvalósítani. Nevelési szükséghelyzet van ma is, és ez arra hív mindannyiunkat, hogy megvizsgáljuk, mi ad értelmet, tartalmat, tartást a mi életünknek? Ha azt szeretnénk, hogy a következő nemzedékek hasonló értékeket kövessenek, mint amit mi fontosnak tartunk, akkor meg kell tanulnunk ezeket vonzóan, hitelesen élni - úgy, hogy az kedvet ébresszen a mai fiatalokban és gyerekekben. Akkor majd átalakítják a világot!"
A Kalazanci Szent József templom Magyarország kormánya pénzadományaként, a Bethlen Gábor Alapkezelő támogatásával újult meg. A szentmisén jelen volt Dr. Grezsa István magyarországi kormánybiztos és Fülöp Attila egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár - ők az áldozás után szóltak az ünneplő tömeghez, kifejezve elkötelezettségüket a határon túli magyar egyházi és civil közösségek segítésében, megtartásában. Végül, a teljes búcsú elnyeréséért szükséges imákat mondták el a jelenlevők együtt, majd az áldás után elhangzottak a himnuszok.
A templom megújult, szép lett - újra és újra megcsodálták a kilépő hívek -, de még szebb az a közösség, amely meg tudja tölteni hétről hétre, vasárnapról vasárnapra, ünnepről hétköznapokra a padokat.
szatmar.ro
2016. október 17.
Akik a közösségért tesznek
Lajosmizse adott otthont a III. Kárpát-medencei Civil Konferenciának
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Civil Információs Központ (CIC) szervezésében október 15-én a kárpát-medencei civil élet képviselői és döntéshozói találkoztak Lajosmizsén, a Geréby Kúriában tartott III. Kárpát-medencei  Civil Konferencián, hogy eszmecserét folytassanak a civil szerveződések közösségteremtő erejéről és lehetőségeiről Magyarországon, valamint a Kárpát-medencében.
A találkozót Basky András, Lajosmizse polgármestere nyitotta meg, bemutatva települését, majd a városában működő civilszervezetekről tartott előadást. Elmondta, ahhoz, hogy egy településnek arculata legyen, kellenek a civilszervezetek, azok az emberek, akik valami olyan tevékenységet végeznek, amitől fejlődhet településük, s akik egy-egy ügyet felvállalnak és azért hosszú távon is képesek tenni.
Hozzátette, ehhez elengedhetetlenek az ernyőszervezetek, a Civil Információs Centrumok (CIC), melyek segítenek a működésükben. Szerencsés esetben az önkormányzat és a civil szféra teszi a dolgát, ennek a kettőnek az elegye alapozza meg a társadalmi életet egy településen.
A szabadidőből áldozni másokra
Fülöp Attila nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár előadásában elmondta, valójában nehezen lehet megfogni, mi is az, hogy civil közösség, civil szféra. Míg az állam és a gazdasági terület feladata, működése jól körülírható, a civilekét nehéz, mert a legelemibb társadalmi igényt elégítik ki, vagyis a közösségi életet szervezik. Ez nagyon sok területet ölel fel, így tevékenységük is rendkívül szerteágazó, és amikor megerősödik egy szervezet, már nem a civilsége lesz a mérvadó, hanem az, hogy milyen területet lát el és milyen intézménnyé nőtte ki magát.
Hangsúlyozta, a civil élet fontos ismérve, hogy mindenki a szabadidejéből, a szabad energiájából, önkéntes alapon próbál tenni egy olyan célért, ami nagyon fontos lakóhelye élhetősége szempontjából.
Magyarországon ma a civil szférát 130 ezer foglalkoztatott, valamint 490 ezer önkéntes erősíti. Az országban 56 ezer civilszervezet tevékenykedik, ezek harmada Budapesten és Pest megyében működik. Az állam által adott normatív támogatásokból, a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) hozzájárulásából, az önkormányzatok által adott pénzből és a különböző pénzalapokból adott támogatásokból fedezik működési költségeiket.
Novemberben fontos változás várható a NEA pályázatoknál
A határon túli civilszervezeteknek nyújtott segítséggel kapcsolatban a helyettes államtitkár elmondta: „A magyar kormány, ha jogszabályokat hoz, azt államhatárokon belül tudja megtenni, ezért a határon túli magyarság, a kultúra, a nyelvmegőrzés és egyáltalán a magyar egység megteremtéséért akkor tud sokat tenni, ha az ottani magyar civilszervezeteket is tudja támogatni”.
Kiemelte, nagyon fontos az, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap akkor tudja támogatni a határon túli szervezetek programjait, ha azt magyar szervezettel együtt konzorciumban valósítják meg. Az idei év végén, feltehetően a novemberben megjelenő következő kiírásban is lehetőség lesz arra, hogy a magyarországi szervezet egy határon túli magyar szervezettel együtt pályázzon. A kiírásban fontos változás lesz, hogy a magyarországi szervezet, amelyik konzorciumban egy határon túli szervezettel pályázatot nyújtott be a NEA-hoz,alanyi jogon saját programjára is pályázatot nyújthasson be, ugyanahhoz a NEA kollégiumhoz, ahova a konzorcium adta be a pályázatát. Ezt nagyon fontos pozitív változásnak tartja Fülöp Attila. A változtatásra biztosan szükség van, mert míg 2015-ben 143 külhoni szervezetet támogattak meg 130 millió forinttal, 2016-ban ez lecsökkent 105 szervezetre és 95 millió forintra, ezért a pályázatot kiíróknak lépniük kell.
Határon túli falugazdász hálózat
Mihály Erzsébet, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatási igazgatója, „Civil szervezetek támogatási rendszere a Bethlen Gábor Alapból” című előadásában ismertette az alap által kezelt pénzügyi támogatások rendszerét, aktuális felhívásait, a rendelkezésre álló források merítését, a pályázással kapcsolatos tapasztalatokat és tudnivalókat.
A 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve program keretében a Magyarországgal szomszédos országokban nyilvántartott és működő fiatal magyar vállalkozások tevékenységének támogatására meghirdetett pályázat eredményeivel kapcsolatban elmondta, hogy a rendelkezésre álló keret 525 millió forint volt. A mezőgazdasági tevékenységre folyósítható támogatási összeg 4,5 millió forint volt, a nem mezőgazdasági vállalkozásokat 6 millió forinttal lehetett megtámogatni.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától Kocsy Béla külkapcsolatokért felelős igazgató előadásában beszámolt arról, hogy a Kamara sikeresen felépített és üzemeltet egy olyan falugazdász-hálózatot, amely egységes keretek között, az ország minden pontján magas színvonalon segíti a gazdálkodók munkáját.
A Kamara a meglévő szolgáltatási és tudásbázisra építve, a KEF keretei között, egy hasonló, határon túli, szakmai támogatói hálózat kiépítésén dolgozik. A tervek szerint kezdetben mintegy 20 falugazdásszal induló hálózat legfőbb célja, hogy hatékonyan segítse a határon túli gazdákat az agrár- és vidékfejlesztés terén. Ez elsősorban a szakmai információk átadására, regionális mezőgazdasági rendezvények, fórumok megszervezésére, illetve üzleti támogatási lehetőségek feltérképezésére irányulna.
Duray Miklós, a felvidéki Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) elnöke „Civilek a Kárpát-medencei együttműködésért” című előadásában arra hívta fel a figyelmet, milyen jelentős a civilek szerepe a nemzeti, társadalmi összefogás erősítésében. Mint elmondta, a SZAKC egy 20 tagszervezetből álló társulás, s 2002-ben a magyar–szlovák határ mentén, a felvidéki városokban, tájékoztató irodahálózatot létesítettek. Ezen kívül immár több mint tíz éve működtetik a Felvidék.ma hírportált és a Nagycsaládosok szervezetét.
Az idén szervezésükben beindult a jogi segélyszolgálat és a telefonos lelki segélyszolgálat is, ezek fontos visszacsatolások és igazolják a civil munka iránti igényt, annak fontosságát. A SZAKC öt országban működik együtt a Kárpát-medencei testvérszervezetekkel, ezzel is segítve a státusztörvényben foglaltak megvalósítását – emlékeztetett Duray.
A konferencia végén együttműködési megállapodást írt alá Makuk János, a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat vezetője, Dr. Márton András, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas igazgatója és Dr. Molnár Beáta, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Civil Információs Központ elnöke.
A csodálatos környezetben megrendezett, magas színvonalú, tartalmas rendezvényen a Felvidéket Duray Miklós, a SZAKC elnöke, Pogány Erzsébet, a SZAKC igazgatója, Furik Csaba, Kisgéres polgármestere és Szegedy László, a SZAKC királyhelmeci munkatársa képviselte.
Szegedy László Felvidék.ma
2016. december 10.
Új közgyűlése lett KREK-nek
Pénteken az élesdi egyházközség templomában tartotta alakuló közgyűlését a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Az ünnepségen lelkészeket szenteltek fel, és díjakat adtak át.
Az ünnepség kezdetén Csűry István királyhágómelléki református püspök hirdette Isten megtartó igéjét a Zsoltárok könyve 11 fejezetének 1-től 4-ig terjedő versei, ma is időszerű mondatai alapján. Párhuzamot vonva a bibliai idők és napjaink történései között, szószéki beszédében azt nyomatékosította: bármilyen nehéz helyzetben vagyunk, a megpróbáltatások közepette is a bizalom emberei kell legyünk, és az élet minden területén olyan döntéseket szükséges hoznunk, ami az Úr irányába indít, és amelyeknek alapja Isten szeretete. Úgy fogalmazott: egy olyan világban, amikor az ellenség titkon és a sötétségben már készíti a nyílvesszőit, hogy kilője ránk, nekünk nem szabad félnünk, vagy meghátrálnunk, hanem bátran ki kell állnunk azzal a feladattal, hogy mindenkinek elmondjuk: a hit alapfalai még mindig állnak, és nekünk nyert ügyünk van, mivel Krisztus a mi sarokkövünk, a fundamentumunk.
Az istentisztelet után Farkas Zsolt közigazgatási előadótanácsos üdvözölte a jelenlevő egyházi és világi vezetőket, méltóságokat. A tulajdonképpeni alakuló közgyűlést Bara Lajos megválasztott főgondnok nyitotta meg. Arról beszélt: milyen kihívást jelent Isten meghívása és támogatása a szolgálatra, és fontos a tőle kapott erő abból a szempontból, hogy a szolgálatot végzők a legjobbat és a legtöbbet tudják kihozni magukból annak fényében, hogy Isten békességének engedelmes eszközei lehessenek abban a munkában, melyet az ő hívására fejtenek ki az üdvterv megvalósítása céljából.
Az egyházkerületi választói bizottság jelentését Kánya Zsolt Attila ismertette, majd Csűry István letette a püspöki esküjét Módi József aradi esperes előtt. Ezt követően az egyházkerületi tisztségviselők és zsinatok tagok esküjét vette be az egyházfő, majd a kántorok kórusa szolgált.
Lelkészszentelés
A köszöntések rendjén először Varga Attila leköszönt főgondnok, a Szatmárnémeti-Németi Református Gyülekezet presbitere szólt az egybegyűltekhez. Háláját fejezte ki az elmúlt hat esztendőért, mely szerinte az életének leggazdagabb időszaka volt a szellemi és lelki feltöltődés szempontjából. Szintén a személyes hangvétel lelkületével szólt Lukács József korábbi püspökhelyettes, felidézve a szép időket. Mikrofonhoz szólították a továbbiakban még Kántor Csabát, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzőjét, dr. Kállay Dezsőt, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektorát, Mile Lajost, Magyarország kolozsvári főkonzulját, Fülöp Attilát, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) helyettes államtitkárát, Szász Jenőt, a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökét, valamint Cseke Attilát, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetőjét.
Forró László püspökhelyettes lelkészszentelést hirdetett ki, a szertartás után pedig Bozsoky Jonathán Benjámin székelyhídi gyakornok lelkész mondta el a felszentelt lelkészek köszöntőjét.
Az alakuló közgyűlés nyilvános része tizenegy díjnak az átadásával zárult. Pro Partium Díjat érdemelt Németi János régész, kutató, a hollandiai Hulp Oost Europa Alapítvány, a Debreceni Egyetem Hatvani István Szakkollégiuma és Csanádi János tanár, folklórgyűjtő. Pro Ecclesia Díjat vehetett át Zsigmond József nyugalmazott várad-újvárosi tiszteletes, Kalous Jaroslav cseh lévita lelkész, az SLB Segítsünk Lelének Baráti Társaság, a kisnyégerfalvi egyházközség, a várad-csillagvárosi gyülekezet és a kémeri egyházközség. Az M. Nagy Ottó Díjban Bordás Mária margittai vallástanár részesült.
Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro