Frunda György RMDSZ-szenátor megtekintette mind az öt szekusdossziét. Az átvilágító bizottság /CNSAS/ leköszönő szóvivője, Cazimir Ionescu bejelentette: ezentúl titkosan, és csakis igennel vagy nemmel szavazhatnak, de mindaddig nem hoznak döntést a politikusok ügyében, ameddig a két titkosszolgáltat, az RHSZ és a KHSZ nem adja írásban, hogy valamennyi politikus-dossziét átadtak. Frunda, miután szembesítették dossziéi tartalmával, ismételten kijelentette: nem működött együtt a Szekuritátéval. Nem írt alá együttműködési kötelezvényt, nem írt jelentéseket, nincs fedőneve, a róla kiállított megfigyelési dossziékban viszont öt álnevet használtak vele kapcsolatban. – Ebben a helyzetben van a többi RMDSZ-vezető is – vélekedett Frunda, aki szerint ennek a dosszié-cirkusznak a célja – többek közt – a szövetség kompromittálása. Elmondta: ’89 előtt két nyilatkozatot is írt, az egyikben visszautasította az együttműködést, a másikban pedig arról „tett ígéretet”, hogy nem hozza nyilvánosságra a titkosrendőrség behálózási kísérletét. E két nyilatkozat közül csak a második lelhető meg az iratok közt. A szenátornak összesen öt, két hálózati és három megfigyelési dossziét mutattak be. Frunda szerint a hálózati iratcsomók, amelyeket azon személyek számára is kiállítottak, akiket megpróbáltak ugyan behálózni, de nem sikerült, az ő esetében is ilyen sikertelen kísérletről tanúskodnak. – Amikor 2000-ben az államfői tisztségre jelöltek, kértem, mutassák meg a dossziémat, de visszautasítottak azzal az indoklással, hogy olyan tisztek neve szerepel benne, akik még mindig aktívak, és akiknek személyét nem lehet nyilvánosságra hozni. Most viszont, amikor átnéztem az iratcsomók tartalmát, egyetlen ilyen nevet sem találtam, csak azokét a régi szekusokét, akik még Marosvásárhelyen figyeltek – mondotta. Sorin Oprescu szociáldemokrata párti szenátor szerint ez az egész dosszié-hisztériának Traian Basescu az értelmi szerzője. Basescu mindent megpróbált, hogy kiteljesítse hatalmát. A szenátor szerint azzal, hogy Basescu jóváhagyta a parlamenti képviselők eddig titkosított dossziéinak a nyilvánosságra hozatalát, elsősorban nem a szekusmúltat akarja tisztázni, hanem a román törvényhozást akarja lejáratni, a teljes káoszban pedig kiprovokálni az előrehozott választásokat. Az SZDP szóvivője, Cristian Diaconescu bejelentette: pártja megfosztja párttagságától minden olyan tisztségviselőjét, akiről kiderül, hogy együttműködött a Szekuritátéval. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (KP) elnöke, akit az átvilágító bizottság korábban elmarasztalt, kijelentette: biztos forrásból tudja, hogy Traian Basescu államfő is együttműködött a Szekuritátéval. Ezt az álláspontot képviseli Emil Constantinescu volt államfő is, aki már tavaly decemberben megkereste a bizottságot azzal a kéréssel, hogy világítsák át Basescu múltját. Claudiu Secasiu, a bizottság elnöke bejelentette: elkezdték a vizsgálatot Constantinescu bejelentése nyomán, eddig azonban csak a Külügyi Hírszerző Szolgálattól /SIE/ kaptak választ, amely szerint egyetlen, Basescu elnök múltjával kapcsolatos dokumentumra sem akadtak az archívumban. Cazimir Ionescu szóvivő cáfolta azokat a sajtóban napvilágot látott információkat, amelyek szerint a következő „csomagban” olyan politikusok dossziéi szerepelnek, mint Theodor Stolojan, Teodor Melescanu, Adrian Severin és Mircea Geoana. Ioan Talpes független szenátor, a SIE volt elnöke azt nyilatkozta, hogy azon politikusok, akiknek megfigyelési dossziéja – akár hiányosan is – a CNSAS-nál van, egytől-egyig besúgók és ügynökök. Ezzel Talpes cáfolta a politikusok azon állítását, miszerint a megfigyelési dosszié léte nem a Szekuritátéval való együttműködést, hanem a megfigyelést jelentette. Ioan Talpes szerint újabb dosszié-hullám várható: az 1990 után keletkezett dossziék is a politikusoknak a Szekuritátéval való együttműködését bizonyítják. Szerinte léteznek olyan politikusok, akik 1990 után is együttműködtek a Szekuritátéval a régi hagyományok szellemében, akiket új, „pozitív, a változásoknak megfelelő” feladatok elvégzésével bíztak meg. /Sz. K.: Szavazási módszert változtatott az átvilágító bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Arra kérdésre vonatkozóan, hogy büntetőjogilag felelősségre vonhatók-e a korábban magukat tisztának tekintő, az átvilágítók rostáján mégis fennakadó politikusok az RMDSZ jogász politikusai közül, Frunda György és Máté András Levente nemmel, míg Ecktstein-Kovács Péter igennel válaszolt. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) csíkszeredai szervezete felkérte Garda Dezsőt, Kelemen Hunort, Sógor Csabát és Verestóy Attilát, hogy hozzák nyilvánosságra a teljes dossziéjukat. Az MPSZ csíkszeredai elnöke, Márton Róbert kijelentette, a Székelyföld lakói képesek lesznek az iratok alapján eldönteni: ki volt besúgó, és ki nem. Hasonló módon kezdeményezte a Transindex internetes újság, hogy Frunda György szenátor is hozza nyilvánosságra a Szekuritáté vele kapcsolatos anyagát. /Traian Basescu: nem lesz megtorpanás az átvilágításban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

A romániai magyar politikusoknak nagyon alacsony az ismertsége a hazai tévékben – derül ki az Audiovizuális Tanács felkérésére végzett felmérésből. Romániában az ország eseményeiről a lakosság 87%-a a televízióból informálódik. Romániai magyar politikus nincs 1 % felett sem a legfelkészültebb, sem legeurópaibb, sem leghitelesebb, legszimpatikusabb politikusok országos rangsorában. Legismertebb magyar politikusok kérdésre a minta 30%-a tudott válaszolni – a tévénézők 70%-a eszerint nem ismer magyar politikust. A rangsor: 1. Markó Béla 63%, 2. Frunda György 14%, 3. Verestóy Attila 8%, 4. Borbély László 5%, 5. Tőkés László 3% – a többiek nem érik el az 1%-ot. Kedvenc magyar politikus kérdésre mindössze 18% válaszolt (82%-nak nincs). Ezen belül Markó Béla 65%, Frunda György 15%, Borbély László 6%, Verestóy Attila 2%, a többiek 1% alatt nyertek említést. Ellenszenves magyar politikus kérdésre már többen, 22% válaszolt. Itt is Markó Béla vezet, 68%-kal. /Gergely Edit: Politikahomály az üvegen. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

Cozmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (PIN) elnöke sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy „Ioan Talpes közel állt a Ceausescu családhoz és a Kémelhárító Szolgálat egyik olyan igazgatója volt, aki semmit sem tett a Szekuritáté felfedése érdekében”. Gusa szerinte Teodor Melescanu, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöke szintén „egykori titkos tiszt”. „A Szekuritáté titkos tisztjei többnyire megmaradtak titkos tiszteknek a jelenlegi titkosszolgálatoknál. Azt hiszem, elég kevés annak a valószínűsége, hogy mindez nyilvánosságra kerüljön” – tette hozzá Gusa. Ami az RMDSZ-vezetőket illeti, a politikus kifejtette: „Hogyan mondhatná bárki is a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságról (CNSAS), hogy ő nem vádolható politikai rendőrséggel, amikor nyilvánosan maga is elismerte: információkat szolgáltatott a Szekuritáténak magyarországi írókról, akik Romániába látogattak. Ott van még Frunda György és Verestóy Attila esete is”. Ioan Talpes, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt elnöke, független szenátor kijelentette: egy második és egy harmadik „hullám” is következik, ami a Szekuritátéval együttműködők felfedését illeti, és ezek komoly meglepetéseket fognak jelenteni, mivel, „a politikusok jó része úgy tudja, hogy két levéltár létezett, de valójában három volt”. Talpes szerint „a harmadik levéltár” filmeket és különleges mikrofilmeket tartalmaz. Elmondta: ezek jelenleg a titkosszolgálatok adminisztrálásában vannak, és véletlenül fedezték fel, amikor az irodáját kifestették. Szerinte második dossziéhullám lesz, amely az 1990 utáni eseményekkel is kapcsolatos, de egy harmadikra is lehet számítani. Ezek azon titkosszolgálati tisztekre vonatkoznak, „akik hamis identitással rendelkeztek, és most a romániai politikában tevékenykednek”. /Talpest és Melescanut vádolja Gusa. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

A 2003-as szatmárnémeti RMDSZ-kongresszus után annyira elhaltak a belső kritikai hangok, hogy most a vita ténye is újszerűnek tűnik. Azonban csak a naivak gondolhatják, hogy a 2007-es kongresszus előtt valós alternatívákat felmutató valós csoportok közötti valós versengés kezdődött el. A verseny hitelességét mindenekelőtt kérdésessé teszi, hogy a reformerként megjelenő csoportok megvárták a karmester beintését; azt követően léptek a nyilvánosság elé, hogy Markó Béla Tusványoson megnyitotta a kongresszus előtti párbeszédek idényét. Mindannyian csak Markó-epigonok; azt ismételgetik visszhangként, amit a vezér már kijelentett, írta Gazda Árpád, a lap munkatársa. Gyanússá teszi a párbeszédet, hogy senki nem tör a Markó tisztségére. A megmutatkozó csoportok továbbra is az elnök oldalvizein lapátolnának. Legfennebb azt tekintik kérdésnek, hogy ki álljon majd Markó Béla mögött a 2007-es kongresszus utáni csoportképen: a Borbély László–Verestóy Attila–Takács Csaba–Frunda György négyes, a Nagy Zsolt és Kelemen Hunor nevével fémjelzett utánpótláscsapat, vagy netán a Borboly Csaba-féle ifik. Arra senki nem gondol, hogy elszámoltassa Markó Béla elnököt a szövetség – vezetése alatt eltelt – 13 évével, számon kérje az autonómiatörekvéseket, melyek képviselete a Markó-érában torpant meg. /Gazda Árpád: Vállveregetős ellenzékiség. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./

Frunda György RMDSZ-szenátor szerint a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működését szabályozó törvényen módosítani kell oly módon, hogy a jogszabály büntetéseket határozzon meg azok esetében, akikről bebizonyosodik, hogy felelősek az információk kiszivárogtatásáért. /Frunda: büntetni kell az információk kiszivárogtatóit. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

– Az európai uniós csatlakozást követően teljesen más megvilágításban jelentkezik majd az elvándorlás és az otthonmaradás kérdése – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök szeptember 2-án a Félixfürdőn tartott V. MIÉRT Akadémián. Amennyiben az ideiglenes nyugat-európai vagy magyarországi tartózkodás akadálymentesebbé válik, a végleges elvándorlásra való késztetés sokak számára megszűnik – mondta. A politikus a Demográfia, statisztika tükrében a romániai magyar ifjúság című rendezvényen vett részt. Előadást tartott többek között Markó Attila, a Kisebbségi Hivatal képviseletében, Arató Gergely, magyar oktatásügyi államtitkár, Antal Árpád parlamenti képviselő, Veres Valér, a Kolozsvári Egyetemi Intézet igazgatója, Kiss Tamás, az RMDSZ ügyvezető elnöksége keretén belül működő demográfiai munkacsoport vezetője, valamint Csata Zsombor, a Babes–Bolyai Tudományegyetem szociológia tanszékéről. Az előadók a demográfiai mutatóknak politikai döntések általi befolyásolásáról, a romániai magyar fiatalság jövőképéről beszéltek. Antal Árpád figyelmeztetett: évente körülbelül 17 ezer magyar ember vándorol el Erdélyből, mely számarány egy Kovászna nagyságú városnak felel meg. Úgy vélekedett: a Magyarországra történő kivándorlást nagy mértékben az anyaországi politikusok is gerjesztik, akik néha beismerik, hogy Magyarország népességcsökkenését az anyaországon kívül élő magyarság áttelepedésével szeretnék pótolni. /Kiss Olivér: Markó: az EU-tagság megállíthatja az elvándorlást. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ „Nem valakik ellen, hanem valamiért” kívánnak felszólalni azok a reformot sürgető fiatal RMDSZ-es politikusok, akik az elmúlt hétvégén a Félixfürdőn megrendezett V. Miért Akadémián első alkalommal mutatkoztak be a sajtó képviselői előtt. Mindannyian az RMDSZ szerkezetének átalakítását szorgalmazzák. Nagy Zsolt miniszter a változás igényét hangsúlyozta. A beszélgetésen felmerültek a Bukarestben dolgozó, illetve a vidéken és a Miért-ben tevékenykedő fiatal RMDSZ-es politikusok közötti esetleges nézetkülönbségek is. – Ez egy hamis ellentét, szögezte le Kelemen Hunor képviselő. A képviselő elhárította Kovács Péternek azt a kérdését: mi legyen a Frunda György által „megálmodott” RMDSZ-ellenzékkel? „Mi Frunda álmaival nem foglalkozunk” – mondta Kelemen Hunor. Jakab István, a kormányátszervezési okokból távozásra kényszerülő pénzügyi államtitkár átláthatatlannak nevezte a döntéshozatalt az RMDSZ-ben. „A döntések valahol fenn, a csúcsvezetésben születnek. Azt kellene elérnünk, hogy sokkal többen tudjanak beleszólni a dolgok menetébe. Nem természetes az sem, hogy az RMDSZ-es politikusok addig nem mondhatnak véleményt egy adott témában a sajtónak, amíg egy valaki nem nyilvánít véleményt a témáról” – mondta az exállamtitkár. A pártjelleg kialakítására vonatkozó javaslatokkal kapcsolatban Markó Béla elmondta, a szervezeten belüli fegyelem, illetve a felelősségre vonhatóság növelésére van szükség, ugyanakkor továbbra is meg kell őrizni az RMDSZ szövetség-jellegét. /Cseke Péter Tamás: Bemutatkoztak a „bukaresti csávók”. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ – Kinyílt a bicska a zsebemben – mondta Antal Árpád RMDSZ-es képviselő, Demszky Gábor Budapest főpolgármesterének augusztus 20-án mondott beszédére utalva, melyben Demszky Magyarországra hívta dolgozni a határon túli magyarságot. Antal Árpád szerint a migráció megállításáért az autonómia is sokat tehet. Arató Gergely /Budapest/, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára az anyaországi vezetés dilemmáját vázolta előadásában: a magyar kormány határon túli politikáját kettős irányultság jellemzi. Egyfelől kötelességének tartja, hogy otthont biztosítson azoknak, akik nem érzik jól magukat a szülőföldjükön, másrészt viszont az is célja, hogy a határon túli magyarság szülőföldjén találja meg a boldogulását. Veres Valér kifejtette, a romániai magyarság népességcsökkenése évi tíz-tizenötezer fő, ami egyes számítások szerint még nőhet is. Az elöregedésnek köszönhetően a népességfogyás aránya azokban a megyékben magasabb, ahol a magyarság aránya kisebb. A magyarok körében akár húsz százalékkal is magasabb az idősek aránya az országos átlaghoz képest, míg a fiatalok aránya közel ugyanennyivel kevesebb, mutatott rá Veres Valér. Mint elmondta, a magyarság teljes termékenységi arányszáma a Székelyföldön és a Partiumban a legnagyobb, a születések aránya általában a vidéki településeken magasabb. Ahol kisebb a magyarok aránya, nem csupán az elöregedés és az elvándorlás miatt csökkenhet a létszám: azon megyékben, ahol a magyarok aránya tíz százalék alatti, szinte minden harmadik gyermeket románként anyakönyveznek. A szociológus szerint a romániai magyarság lélekszáma 2025-re mintegy 1,2 millió, 2050-re pedig megközelítőleg 990 ezer lesz. Kiss Tamás, az RMDSZ ügyvezető elnöksége demográfiai munkacsoportjának tagja szerint a jelenlegi becslések szerint a romániai magyarság lélekszáma 1 350 000 körülire tehető. Csata Zsombor elmondta: a népességfogyás ellenére a magyarul tanuló diákok száma nőtt, többek között annak köszönhetően, hogy hozzáférhetővé vált a magyar nyelvű szakoktatás. /Balogh Levente: Antal „bicskanyitogatása” Demszky miatt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

Szeptember 8-án Budapesten, a parlamentben tanácskozott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF). A találkozót Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Szilvásy György magyar kancelláriaminiszter adott tájékoztatást a magyar kormány határon túli magyarsággal kapcsolatos célkitűzéseiről. A KMKF ülésén a Magyarországgal szomszédos országok parlamentjébe magyar szervezet képviselőjeként megválasztott politikusok, illetve a magyar országgyűlés elnöke által meghívott képviselők vesznek részt. – Fontos, hogy elinduljon az érdemi közeledés a nemzetpolitikában a magyarországi pártok és a határon túli nemzetrészek képviselői között, meg kell találni a közös minimumot – mondta nyitó beszédében Szili Katalin. A találkozón megjelent Markó Béla, a román kormány miniszterelnök-helyettese, az RMDSZ elnöke, Frunda György szenátor, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke, valamint Duray Miklós, a szlovák parlamentben a Magyar Koalíció Pártjának képviselője. Szlovákiának kell megtennie azokat a lépéseket, amelyek garantálják, hogy a magyarellenes incidensek ne ismétlődjenek – hangsúlyozta beszédében Göncz Kinga külügyminiszter. Markó Bélával egyetértve, Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke és Surján László EP-képviselő is arra hívta fel a figyelmet, hogy a szlovákiai helyzet nem elszigetelt eset, a többi környező országban ugyancsak kialakulhat hasonló helyzet. A fórum egyik napirendi pontját képezte a határon túli tagok által készített jelentés a magyarság helyzetéről. A dokumentumban a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, valamint az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség-Ukrajnai Magyar Demokrata Párt jelentése szerepel. Az RMDSZ 2006. évi jelentésében a romániai magyarság helyzetéről az olvasható: 1996 végén járatlan úton indult el az erdélyi magyarság, amikor érdekképviselete a román kormány tagja lett. Az RMDSZ véleménye szerint a létező alkotmányos keretek között a romániai magyarság helyzetének jogi-politikai rendezése csak egy hosszabb távú folyamat eredménye lehet, és ebben a folyamatban ésszerűen kihasználható a kormányzati szerepvállalás lehetősége. Mint írják, 2005-ben az RMDSZ a nemzeti kisebbségek jogai tekintetében újabb fejezetet nyitott: kezdeményezésére Románia kormánya olyan kisebbségi törvénytervezet nyújtott be a parlamentnek, amely egyben a kulturális autonómia létrejöttét is magába foglalja. A KMKF résztvevői egyetértettek abban, hogy ez a fórum nem helyettesítheti a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT). Az ülést követően a fórumot összehívó Szili Katalin házelnök, valamint a határon túli magyar szervezetek és a magyar parlamenti pártok képviselői közös sajtótájékoztatót tartottak. Ezen a legfontosabb kérdésként a magyar–magyar párbeszéd, illetve a MÁÉRT jövője és a határon túli magyarok támogatási rendszere vetődött fel annak nyomán, hogy Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a KMKF délelőtti ülésén közölte: átalakul a határon túli magyarság támogatási rendszere, mivel a kormány a Szülőföld Alapba szeretné összpontosítani a támogatást, amelyre korábban több közalapítványt hoztak létre. Az államtitkár kitért arra is, hogy az eddigi magyar–magyar kapcsolattartást sokszínű, differenciált és hatékony fórumrendszer váltja fel, amelynek egyik eleme a mostani KMKF-fórum, ugyanakkor a fórumrendszer elemei között nem említette a MÁÉRT eddigi intézményét, amelynek tagjai között a magyarországi parlamenti pártok is jelen voltak. Bugár Béla kifejtette: nem tudnak mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy a magyar kormány nem akarja működtetni a MÁÉRT-ot. Hozzátette: együtt akarnak működni, ehhez azonban meg kell állapodni a magyar–magyar együttműködés kereteiről. Leszögezte: úgy látja, hogy az Illyés Közalapítvány jól működött, ezért nem tartja indokoltnak a Szülőföld Alapba történő integrálását. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Markó Béla, aki a sajtótájékoztatón megjegyezte: nem szeretné ha az intézményes magyar–magyar kapcsolatokból eltűnne Illyés Gyula és Márton Áron neve. Utóbbival utalt a Márton Áron Szakkollégiumra, amelyet január 1-jéig beolvasztanak a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézetbe. A parlamenti tanácskozás után Sólyom László köztársasági elnök fogadta és köszöntötte a fórum tagjait. /Magyar–magyar fórum Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./ Szili Katalin rámutatott, hogy a KMKF az elmúlt két évben számos nemzetpolitikai stratégiai kérdésben jutott egyetértésre. A nemzetpolitika intézményrendszerének átalakítását kifogásolta Duray Miklós, aki szerint a magyar kormány által elképzelt magyar-magyar kapcsolattartási rendszer nem biztosítana intézményes kereteket. Duray Miklós rámutatott, kiderült számára, hogy megszűnnének a közalapítványok, köztük például az Illyés Közalapítvány. „Gyakorlatilag minden megváltozik, így nem lesz Magyar Állandó Értekezlet sem” – hívta fel a figyelmet Duray, leszögezve, hogy „a KMFK nem helyettesítheti a Máért-ot”. Markó Béla úgy fogalmazott: a környező országokon, beleértve az RMDSZ romániai koalíciós partnereit is, egyfajta „integrációs önhittség, önelégültség” lett úrrá, úgy tekintik, hogy az Európai Unióval szembeni a kötelezettségeiket teljesítették. Ez az önhittség rendkívül veszélyes, ez az elkövetkezőkben a térségben súlyos problémává válhat – tette hozzá. Németh Zsolt szintén arra hívta fel a figyelmet: a Kárpát-medencei magyarságnak szembesülnie kell azzal, hogy véget ért az az együttműködési időszak, amikor az európai integráció reményében a határon túli magyarokat bevonták a „kirakatpolitikába”. Ebben az új helyzetben egységesen kell fellépni – tette hozzá a külügyi bizottság elnöke. /Lezajlott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

„Nem írtam alá együttműködési kötelezvényt, fedőnevem sem volt, és nem írtam jelentéseket a Szekuritáténak” – állította Frunda György RMDSZ-es szenátor, aki kilátásba helyezte, hogy bepereli rágalmazóit. Frundát szeptember 12-én saját kérésére hallgatta ki a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS): tudomására hozták, hogy öt olyan dosszié áll rendelkezésükre, amely a szenátort érinti. Frunda szerint ezek tartalmaznak egy olyan jelentést is, amelyben „ellenségesnek, sovinisztának és irredentának” minősítik őt. Frunda György szenátor elmondta, az öt iratcsomóból kettő hálózati dosszié. Az első hálózati dosszié a behálózására tett kísérletet tartalmazza, a második pedig az együttműködés megtagadására vonatkozik, az illető dokumentum azonban hiányzik az iratcsomóból. Frunda hangsúlyozta, hogy a róla szóló dossziékból részleteket vágtak ki, 1990 után pedig hasonlóképpen jártak el más szekusdossziék esetében is, a módosítások célja szerinte az érintett személyek becsületének aláásása lehetett. A politikus azt is elmondta, hogy 1987-ben európai utazásairól beszámolót kellett írnia a marosvásárhelyi ügyvédi kamara elnökének. Ez a beszámoló egy szekustiszt birtokába jutott, aki ezt jelentésként sorolta be. Frunda szerint utólag a Szekuritáté helyi vezetője kiegészítette a dossziét azzal, hogy a beszámolót író személy nem besúgó, és nem is akar az lenni. A szenátor meggyőződését fejezte ki, hogy a CNSAS nem fogja őt elmarasztalni. Az RMDSZ-es politikus törvénymódosítást javasolt, amely értelmében csak azokat a személyeket sorolják a volt titkosszolgálat együttműködői közé, akik saját kezdeményezésből, saját akaratukból jelentettek a Szekuritáténak. Frunda nem marasztalná el a jóhiszemű személyeket, akik nem tudhatták, hogy egy szekustisztnek szolgáltatnak információt. A honatya ugyanakkor ellenezte, hogy a szekusdossziék teljes tartalmát nyilvánosságra hozzák. Álláspontját azzal indokolta, hogy az érintett személyek magánéletét sérthetné, ha számukra kínos részletek derülnének ki a szekusdossziékból. Egyébként Markó Béla RMDSZ-elnök is tiltakozott amiatt, hogy szekusmúlttal gyanúsították meg. A szövetségi elnök hangsúlyozta: ő a volt titkosszolgálat üldözöttje volt, a Szekuritáté magánéletébe is beavatkozott. Markó felháborítónak tartja, hogy a besúgók közé sorolják, holott ő a „barikád túlsó oldalán harcolt”. Kincses Előd ügyvéd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke korábban felkérte Markót, hogy ne csupán a megfigyelési dossziéját hozza nyilvánosságra, hanem azokat a jelentéseket is, amelyeket magyarországi írókkal történt találkozóiról írt. Frunda György az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) székházába is ellátogatott. Elmondása szerint „informális” beszélgetést folytatott az ügyészekkel olyan parlamenti vitákról, amelyek honatyákat érintenek. A szenátus emberjogi bizottságának elnöke leszögezte: nem vallomástételre idézték be az ügyészségre. /Barta Zoltán: Két hálózati dosszié létezik az RMDSZ-es szenátorról. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

Frunda György szenátor közölte, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ legutóbbi ülésén megállapította, hogy ő nem működött együtt a politikai rendőrséggel. A Gandul napilap úgy tudja: a szenátor esetében döntését a CNSAS nem egyhangúlag hozta meg, ketten – Mircea Dinescu és Constantin Ticu Dumitrescu – tartózkodtak a szavazáskor. Lavinia Sandru, a Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) alelnöke hevesen támadta a CNSAS legutóbbi döntéseit. Szerinte az átvilágító testület és a pártok vezetői között alku született bizonyos politikusok „tisztára mosásáról”. A PIN alelnöke úgy tudja: az első „tisztára mosandó” csomagban Frunda György (RMDSZ), Cristian Radulescu (PD), Serban Mihailescu (PSD) és Marcu Tudor (PRM) szerepel. „Vannak olyan politikusok, akik pletykából élnek meg, mert másképp nem tudnak érvényesülni” – kommentálta Sandru kijelentéseit Frunda György. Lavina Sandru információit cáfolták a demokraták is. /Cs. P. T.: Frunda nem volt besúgó. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Szász Jenő az államelnökkel történt március 15-i beszélgetése óta nem nagyon szólalt meg a nyilvánosság előtt. Most megtette, Markó Béla miniszterelnök-helyettes leváltását kérte a román miniszterelnöktől, mert szerinte az RMDSZ Markó, Verestóy és Frunda érintettsége miatt nem szavazta meg a feddhetetlenségi törvényt. Az a Szász Jenő aggódik tehát a politikusok jogtalan vagyonszerzése miatt, akinek számtalan elvarratlan pénzügyét tárta fel eddig a sajtó, a magyarországi közpénzből több száz millió forint támogatást szerzett, s annak jogszerű felhasználását nem tisztázta, írta Stanik István főszerkesztő. Stanik szerint ha a Feddhetetlenségi Ügynökség a Macovei miniszter asszony által javasolt formában létrejön, akkor Szász Jenő valószínűleg hamarosan börtönbe kerül. /Stanik István: Nicsak, ki beszél itt. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Frunda György és Sógor Csaba szenátorok nem működtek együtt az egykori kommunista politikai rendőrséggel – állapította meg az átvilágító bizottság. /Tiszta Frunda és Sógor. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

Eleget éltem az elmúlt rendszerben ahhoz, hogy tudjam: a legtöbb ember nem önszántából lett besúgó – nyilatkozta Toró T. Tibor képviselő, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, aki a közelmúltban megtekintette saját megfigyelési iratcsomóját, és tárgyalt arról a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsággal (CNSAS). Legalább 20–25 személy jelentgetett róla többé-kevésbé rendszeresen. Lavinia Sandru, a Nemzeti Kezdeményezés Párt azt nyilatkozta, hogy Frunda György sokáig együttműködött az intézménnyel. Frunda szemenszedett hazugságnak minősítette és tagadta a vádakat. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Tóró látta, a Frundáét megnéznék. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

A szekuritátés dossziék tanulmányozása, ismert politikusok, közéleti személyiségek besúgó múltjának, és egyre több iratcsomónak a nyilvánosságra hozása vitát, ellentmondást vált ki a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ tagjai között is. Mircea Dinescu, a bizottság tagja javasolta a bizottsági gyűlések nyilvánossá tételét. Dinescu megemlítette Frunda György szenátor esetét is, amikor ő tartózkodott a szavazástól. Cazimir Ionescu bejelentette, hogy az iratcsomókat nem hozhatják nyilvánosságra az interneten, mivel a törvény tiltja. /(i): /Forr a hangulat az átvilágító bizottságban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

Románia uniós csatlakozásával együtt járó lehetőségekről és kihívásokról, a különböző autonómiaformákkal kapcsolatos célkitűzésekről vitáztak szeptember 30-án a résztvevők Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) és Szövetségi Egyeztető Tanácsának (SZKT) együttes ülésén. Az uniós csatlakozás új, hatalmas lehetőségeket kínál az erdélyi magyarságnak, a nemzeti identitás megerősítése szempontjából is, és egyben megteremti a magyar nemzeti együttlét új formáját – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. Az integrációval egyidejűleg megszűnik a csaknem egy évszázados nemzeti szétszakítottság. Az erdélyi magyarságot versenyképessé kell tenni, amelyre csakis kormányzati pozícióból van lehetőség. Markó kudarcként értékelte azt, hogy a kulturális autonómiát tartalmazó kisebbségi törvényt nem sikerült a parlamenttel elfogadtatniuk. A szövetségi elnök hitet tett a különböző autonómiaformák megvalósításának szükségessége mellett. A területi autonómiát az állami intézmények helyi irányítás alá helyezésével, lépésről lépésre kell megvalósítani. Eckstein-Kovács Péter bírálta Markó Bélának az átvilágítással, a főügyész kinevezésének a módjával és az igazságügyi reformmal kapcsolatos kijelentéseit. Kelemen Hunor kijelentette, hogy a jövő évi RMDSZ-kongresszus a reform kongresszusa lesz. Kónya-Hamar Sándor szorgalmazta, hogy a Tőkés László által kezdeményezett autonómia-kerekasztalt. Frunda György szerint az autonómiáról folytatott vita nem korlátozódik a Székelyföldre, tehát nem etnikai változatáról van szó, hanem olyan autonómiáról, amelynek megvalósítása a románoknak is érdeke. Nagy Zsolt azt ajánlotta, hogy az RMDSZ-nek legyen saját EU-biztos jelöltje, és példaképpen Frunda Györgyöt említette, aki 1994 óta tagja az Európai Tanácsnak. Az RMDSZ nyilatkozatban támogatta a székelyföldi önkormányzati vezetők – Székelyföld területi autonómiájának megteremtésére vonatkozó határozatát, üdvözölte az ország EU-csatlakozását, és állásfoglalást fogadott el az átvilágításról. Ez utóbbi dokumentum leszögezi, hogy a Szekuritátéval együttműködőknek vissza kell vonulniuk. Az RMDSZ VIII. kongresszusára 2007. április 22-én kerül sor. Titkos szavazással döntöttek Demeter János ügyvezető alelnöki tisztségben történő megerősítéséről. A testület szintén titkos szavazással választotta meg a szövetség etikai és fegyelmi bizottságának új tagjait. /T. Sz. Z.: Autonómiáról, jogállamról, reformról tanácskozott az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

Cs. Gyimesi Éva egy budapesti kisebbségkutató intézmény munkatársa, Jakab Attila kérdéseire adott válaszait a nyilvánosság elé tárta, hogy kialakuljon a társadalmi párbeszéd. A romániai magyar politikai képviselet vonatkozásában megoldatlan a legitimitás kérdése, mert nincsenek belső választások. Amíg ezek „le nem zajlanak, nehezen oldhatók fel a belső feszültségek és az ellenszervezetekkel fennálló folytonos konfliktusok.” Az RMDSZ betagolódott az államhatalmi struktúrákba és a települések önkormányzatába, a közigazgatásba. Az RMDSZ hivatásossá vált politikusi rétegének legjava megállja a helyét, példa rá Frunda György és Kónya-Hamar Sándor az EP-ben. Közülük azonban Cs. Gyimesi Éva a megélhetési politikusokat nehezen tűri, különösen azokat, akik szekusmúlt vagy korrupciós ügyek gyanújába keverednek. Kialakult egy olyan réteg, az ún. „civil szervezetek” országos és helyi vezetői, bizonyos újságok szerkesztői, publicistái, megyei igazgatóságok dolgozói, politikailag elkötelezett egyetemi oktatók és mások, akik egzisztenciálisan függnek az RMDSZ vezetőitől. A függetlenségre vágyó értelmiségiek egy része szenved ettől. Cs. Gyimesi Évának több gondot okoz a mai öncenzúra, mint hivatalos hajdani. Szerinte vannak olyan intézmények, amelyek túlnyomóan múltorientált, szimbolikus tevékenysége nem a mai romániai magyar civil társadalom reális értékorientációját jeleníti meg, nem szólítják meg a fiatalabb nemzedékeket. Életellenesnek látja az erdélyi magyarság oly módon való megosztottságát, mintha a szemben álló felek közti korlátok nem lennének átjárhatók. Létezik-e romániai magyar civil társadalom? Erre a kérdésre Cs. Gyimesi Éva megjegyezte, hogy ízléstelenül átpolitizált „a (férfi szabású) romániai magyar civil társadalom”. Az értelmiségtől nem várható el, hogy „áldozati nemzedék” legyen. Nem baj, ha elhagyják Erdélyt, gazdagodik velük az egyetemes emberiség. /Cs. Gyimesi Éva: Alulnézet – Colloquium Transsylvanicum. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), 2006. okt. 5./

Frunda György szenátor az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén, a kisebbségi keretegyezmény ratifikálására szólította fel a tagországokat. Az RMDSZ-szenátor felhívta a figyelmet, hogy bár több mint egy évtizede elfogadták a nemzeti kisebbségek jogait garantáló konvenciót, csupán négy ország – Belgium, Görögország, Izland, Luxemburg – ratifikálta, és vannak olyan ET-tagállamok, amelyek alá sem írták. Ilyen Franciaország, Törökország, Monaco és Andorra. Frunda György egy úgynevezett minimális standard elfogadását ajánlotta, a politikai, szociális stabilitás, illetve a konfliktusok megelőzése érdekében. A nemzeti kisebbségi jogok biztosítása garancia arra, hogy a kisebbségeket ne tekintsék másodrendű állampolgároknak egy országban, és reális esély az etnikumközi konfliktusok megelőzésére. /(mózes): Frunda György a kisebbségi keretegyezmény ratifikálását sürgeti. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

Európai szintű kisebbségügyi megállapodásra van szükség – jelentette ki Frunda György RMDSZ-szenátor, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének román parlamenti küldöttségi elnöke Brüsszelben. „Álláspontunk szerint valamennyi demokratikus társadalomnak el kell fogadnia a diszkrimináció-ellenesség, a nemzeti identitás megőrzésének, az anyanyelvhasználat, illetve a kisebbségi képviselet elvét, nem csupán a nemzeti kisebbségek, hanem a többségi nemzet érdekében is” – mondta Frunda. Hozzátette: „ha a kisebbségek nem érzik magukat másodrendű állampolgároknak, jelentősen növekedhet az etnikai konfliktusok megoldásának lehetősége.” A küldöttségi elnök azt javasolta, hogy a testület vitassa meg, hogy a keretegyezmény ténylegesen megfelel-e a nemzeti kisebbségek elvárásainak. /Újabb Frunda-javaslat Brüsszelben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

A szenátus jogi bizottsága október 11-i ülésén törölte a „politikai rendőrség” fogalmát a Ticu-törvényből, ugyanakkor a honatyák megszavaztak egy olyan szakaszt, amely szerint az egykori Szekuritátéval együttműködő személyekhez veszik azokat a volt kommunista pártvezetőket, akik a hírhedt titkosszolgálatnak utasítást adva sértettek meg alapvető emberi jogokat. „Gyakorlatilag a szekusokon és a besúgókon kívül a törvény hatálya alá fognak kerülni azok a volt kommunista párttagok is, akik az utasításokat adták. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy a Szekuritáté formailag is, és ténylegesen is alá volt rendelve a Román Kommunista Párt vezető testületeinek” – mutatott rá Eckstein-Kovács Péter szenátor. /P. A. M.: Törölnék a politikai rendőrség fogalmát a szenátusban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./ A módosított törvény értelmében már besúgónak számít mindenki, aki jelentéseket írt, együttműködési kötelezvényt írt alá, fedőnevet használt, vagy pénzt fogadott el szolgáltatásaiért a Szekuritátétól. Az átvilágító testület /CNSAS/ korábban több olyan politikusról is megállapította, hogy nem működött együtt a Szekuritátéval, aki besúgói jelentéseket is írt. Döntését az átvilágító testület mindannyiszor azzal indokolta, hogy az illető honatya tevékenységével nem sértette az emberi jogokat. A „politikai rendőrség” fogalma eltörlésével a közvélemény megismerheti a Szekuritáté alkalmazásában álló személyek névsorát. A módosítás révén felkerül a listára az összes a szekus. A rendeletbe Frunda György RMDSZ-es szenátor javaslatára bekerült az az előírás, amely szerint „kollaboránsnak” tekinthetők azok a kommunista pártvezetők is, akiknek utasítása révén a Szekuritáté emberi jogokat sértettek. /Cseke Péter Tamás: Módosult a „besúgó” fogalma. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Tiszta múltúnak találta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS). Markót augusztusban hozta gyanúba a román média, azt sejtetve, hogy jelentéseket írt a titkosszolgálatnak. Markó kezdettől fogva hangsúlyozta, hogy őt megfigyelte és zaklatta az 1989 előtti romániai politikai rendőrség, ezért – mint mondta – az áldozatokat nem szabad összemosni a hóhérokkal. Augusztusban több romániai magyar politikussal kapcsolatban is felmerült ez a gyanú, de azóta Frunda György és Verestóy Attila RMDSZ-szenátor ártatlanságát is megállapította az átvilágító testület. /Markó nem működött együtt a Szekuritátéval. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Az 1956-os magyar forradalom széles körű visszhangot váltott ki Romániában, különösen a Székelyföldet magába foglaló Magyar Autonóm Tartományban és központjában, Marosvásárhelyen. Az 1956. februári népszámlálás szerint Marosvásárhely lakosságának 73,7%-a magyar nemzetiségű volt. A magyar beszéd nemcsak a magánszférát uralta, hanem a közhivatalokat is, kivéve a hadsereget és bizonyos mértékben a milíciát (rendőr-csendőrséget). Tartományi szinten ezekben a napokban aktivizálódtak a már régebben létező, de addig komolyabb tevékenységet ki nem fejtő szervezetek. A legkiemelkedőbb ezek közül a Faliboga Ioan által vezetett, marosvásárhelyi központú Nemzeti Felszabadító Bizottság (Comitetul National de Eliberare), amelynek Frunda Károly is a tagja volt. A forradalom hírére hét fiatal szovátai munkás a hegyekbe húzódva, fegyveresen akart harcolni a kommunista rendszer ellen. A gyulakutai hőerőműnél dolgozó néhány tisztviselő Veress Sándor vezetésével létrehozta a Titkos Forradalmi Szervezetnek nevezett Kis-Küküllő menti csoportosulást, és ekkor alakultak a magyar kultúrát ápoló, de később rendszerellenesnek bélyegzett egyesületek, mint amilyenek a sepsiszentgyörgyi Székely Ifjak Társasága, a Kossuth Kör, valamint a brassói központú EMISZ (Erdélyi Magyar Ifjak Szervezete). /Pál-Antal Sándor: Az 1956-os magyar forradalom visszhangja Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

Október 19-én a szenátusban fejtette ki Frunda György szenátor, hogy a területi autonómia nem minősül alkotmányellenesnek. A Nagy-Románia Párt szenátorai kérték, hogy ne vegyék fel jegyzőkönyvbe Frundának azt a mondatát, amely az autonómia törvény általi garantálására vonatkozott, arra hivatkozva, hogy ez „megengedhetetlen”. /Frunda: a területi autonómia nem alkotmányellenes. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./ A Nagy-Románia párti Gheorghe Funar szenátor javaslata betiltana „minden olyan nyilvános összejövetelt, amelynek célja az etnikai alapon szerveződő autonómia”.”A törvény nem tilthatja meg a nyilvános vitát a területi autonómia kapcsán” – hangsúlyozta felszólalásában Frunda György. Frunda 15-18 közigazgatási egységet javasol a jelenlegi negyven megye helyett. Hangsúlyozta: nem etnikai, hanem területi autonómiáról van szó, amely nem mond ellent az alkotmány elveinek. „Természetes, hogy az RDMSZ a Székelyföld autonómiájáról beszél többet, de ugyanazokat az elveket kéri az ország más régiói számára is” – mondta Frunda. Gheorghe Funar javaslatát elutasította a szenátus. Funar azt kérte, hogy a felsőház állandó bizottsága idézze be meghallgatásra Markó Béla szenátort, „aki az utóbbi időben sorozatosan román és Európa ellenesen nyilvánult meg a Székelyföld autonómiáját követelve”. /Szőcs Levente: Funar betiltaná a székely üléseket. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára október 21-én a párt Szatmár megyei szervezetének választási konferenciáján kijelentette, hogy az RMDSZ magyarjai „fel vannak fegyverkezve és készen állnak arra, hogy fegyveres konfliktust robbantsanak ki 2007. január elsejéig”, amikor Romániának be kellene lépnie az EU-ba. Funar szerint az NRP jövő héten benyújt a parlamenthez egy törvénytervezetet, amelynek célja törvényen kívül helyezni az RMDSZ-t, amelyet „terrorista szervezetnek” nevezett. A törvénytervezet arra vonatkozik, hogy ideiglenesen korlátozzák azon személyek köztisztségekbe kerülését, akik 1990 januárja után az etnikai alapú szeparatizmus érdekében cselekedtek. /Funar terrorista szervezetnek nevezte az RMDSZ- t. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./ / Gheorghe Funar szenátor felfegyverkezett „terrorszervezetnek” nevezte az RMDSZ-t. Heves támadást intézett az RMDSZ vezetői ellen a székelyföldi területi autonómia szorgalmazása miatt Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke is. Tudor közölte, pártja támogatja a kormányzó konzervatívok parlamenti indítványát, amellyel Markó Bélát megfosztanák kormányfő-helyettesi tisztségétől az önrendelkezést támogató állásfoglalása miatt. Vadim Tudor szerint nem csupán Markót kellene büntetni a székelyföldi autonómia eszméjének hirdetése miatt, hanem Frunda György szenátort is, aki a múlt héten a területi autonómia előnyeiről beszélt a felsőház plénuma előtt. Tudor úgy fogalmazott, ha jelen lett volna Frunda beszédénél, „a fülénél fogva hajította volna ki az ablakon” a szenátort. Tudor hozzátette, kérni fogja Frunda szenátori mandátumának felfüggesztését, szerinte a szenátusban mondott beszédéért az RMDSZ-szenátort bíróság elé kellene állítani hazaárulás vádjával. /Gheorghe Funar szerint fegyveres harcra készülnek a magyarok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./

„A magyarországi '56-os forradalmat az akkori román hatóságok ürügyként használták fel a romániai magyar közösséggel szemben, hogy megszüntessenek egyes magyar nyelvű kulturális és tanügyi intézményeket. 1958-ban a Bolyai Egyetem megszűnt mint autonóm felsőfokú intézmény, összevonták a Babes Egyetemmel, a magyar tannyelvű gimnáziumokba román tannyelvű osztályokat vezettek be, megszüntetve így Romániában a magyar nyelvű gimnáziumi oktatást. Ezen intézkedés célja a romániai magyar értelmiség lenyakazása, valamint a romániai magyarság asszimilációja volt. Ez nem sikerült és nem is sikerülhetett, mert egy közel 2 milliós nagyságú nemzeti közösségnek volt ereje megőrizni identitását”, jelentette ki október 24-én a szenátus plénumán Frunda György RMDSZ- szenátor. Az 1956-os forradalom szabad Magyarországot orosz csapatok nélkül, többpártrendszert és jogállamot, valójában egy jobb életet akart. A forradalom leverése után 200 ezren voltak kénytelenek elmenekülni. A magyar forradalom törést idézett elő a „vörös birodalmon” mert a környező országokban is antikommunista megmozdulások követték. Romániában magyarok és románok ezrei emelték fel szavukat a kommunista diktatúra ellen. A román kommunista rezsim reakciója azonban kegyetlen volt. A kivizsgálásokat a Szekuritáté és a rendőrség folytatta le, a bírói döntéseket a katonai törvényszékek hozták zárt ajtók mögött. A továbbiakban a marosvásárhelyi Faliboga-csoportot említette, amelybe románok, magyarok, zsidók, németek próbáltak a magyar forradalom mintájára szerveződni, s amelynek a vezetőit halálra ítélték. Falibogát (román tanító) kivégezték, a többi halálraítélt büntetését – közöttük a Frunda édesapjáét is – életfogytiglanra változtatták, akik az 1964-es közkegyelem nyomán szabadultak, de 1989 decemberéig megbélyegezték őket. A szenátor a hatóságok helyett köszönte meg nekik, hogy volt bátorságuk felemelni szavukat egy elnyomó és kegyetlen rendszer ellen, és bocsánatot kért azért, amit elszenvedtek a kommunista börtönökben és azt követően egy igazságtalan rendszerben. A szenátor arra is felhívta a figyelmet, hogy a romániai kommunista rendszer segítette a szovjet seregeket a forradalom leverésében, és hogy az '56-os magyar forradalmat az akkori román hatóságok ürügyként használták fel a romániai magyarság ellen. /Mózes Edith: Frunda György: ’56-ot a román hatóságok a romániai magyar közösség ellen használták fel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./

Az ASTRA Film Fest nemzetközi zsűrije Kincses Réka Balkán bajnok című filmjének ítélte a nagydíjat, melyben a rendező az 1990-es marosvásárhelyi eseményeket a családja életében történt változásokon keresztül mutatja be. Kincses Réka elmondta, ahogy előrehaladt a forgatással, egyre világosabbá lett számára, hogy nem a politika, hanem a családja a fontos. A Kincses család pozitívan reagált a filmre, annak ellenére, hogy ő a filmben úgyszólván nem nagyon kímélt senkit. A filmben egy párszor elhangzott: a mások fájdalmát is meg kell érteni. Kincses Rékának könnyebb a helyzete, mert ő Németországban él. A filmben nemcsak Kincses Előd politikai sikertelenségei lepleződnek le, hanem több, jelenleg aktív romániai magyar politikus is felbukkan kedvezőtlen megvilágításban. A filmben a rendező szülei /Kincses Előd/ állítják: „tudták”, hogy Frunda György RMDSZ-szenátor megfigyeli őket. Frunda tagadta ezt a vádat. „Hajlandó vagyok arra, hogy egy kompetens személy ellenőrizze, hogy létezik-e a dossziéjában vagy az enyémben ilyen nyilatkozat”, mondta Frunda. /Bartha Réka: „Nem kíméltem senkit”. Beszélgetés Kincses Réka ASTRA-díjnyertes dokumentumfilm-rendezővel.= Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

Nemzeti identitás és európai integráció címszó alatt szervezett országos fórumot Dorin Florea, Marosvásárhely. A fórumon a szélsőséges magyargyűlölő politikusok újabb kirohanásai hangzottak el. A székelyföldi autonómiakezdeményezés felett tartottak ítélőszéket, látszólag EU-konform érvekkel alátámasztva az autonómia ötletének elutasítását. A rendezvényen jelen volt több, a Demokrata Párt holdudvarába tartozó helyi intézményvezető, köztük a polgármester, a párt megyei elnöke is. George Pruteanu, Aurelian Pavelescu és Mircea Chelaru tábornok volt Dorin Florea polgármester mellett a nemzeti identitás, decentalizáció, autonómia és a romániai kisebbségek státusa témakörének felszólalója. A fenti témakörről érdemben szinte egyáltalán nem esett szó. Pruteanu szerint szégyen az országra nézve, hogy a területi autonómiát követelő magyar miniszterelnök-helyettes még mindig hivatalban van. Az RMDSZ mérsékelt és radikális szárnya mára egybeolvadt, és „Markóék alig várják már az újabb 1990 márciusát” – állította Pruteanu. A most a Parasztpártban alelnöklő Pavelescu szerint az RMDSZ-nek azért sürgős az autonómiakövetelés, mert Európában nem ismerik el a kollektív kisebbségi jogokat. Pavelescu és Mircea Chelaru tábornok, konzervatív párti alelnök szerint az RMDSZ annyira szélsőségessé vált, hogy veszélyt jelent a magyarságra nézve, ezért szerintük a magyar közösségnek meg kellene szabadulnia szélsőségessé vált vezetőitől. Dorin Florea szerint felháborítóak az RMDSZ autonómiakövetelései. Az említettek egyhangúlag kifogásolták, hogy meghívásukat nem fogadta el Frunda György RMDSZ-szenátor. Frunda György szenátor a következőket nyilatkozta a Népújságnak: „Meghívtak erre a rendezvényre, még hétfőn, de kérdésemre nem tudták megmondani, hogy kik a meghívottak, később a programból láttam, hogy George Pruteanuval és Aurelian Pavelescuval kellett volna vitát folytatnom. Szívesen vitázom az autonómia témájában európai szemléletű politikusokkal, de ezek nem közéjük tartoznak, korábban mindkettőjükkel csak negatív tapasztalataim voltak. Jobbnak láttam, ha nem adok hitelt a nevemmel és a személyemmel egy szélsőséges rendezvénynek.” Kérdés: vajon a demokrata pártivá vedlett, kormánypártinak számító Dorin Florea kinek a sugallatára hívott meg csupa közismerten elfogult előadót. Az RMDSZ megkérdezhetné ez ügyben Emil Boc pártelnököt. /Benedek István: Szélsőséges tiráda európai mázban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./

Traian Basescu elnök leszögezte, hogy a kommunizmus bűnös cselekedeteit elítélő Tismaneanu-jelentés a román állam hivatalos dokumentumának számít. Mircea Geoana, a szociáldemokraták /PSD/ elnöke élesen bírálta a Tismaneanu-bizottság jelentését. Azt kifogásolta, hogy a „hiteltelen” tanulmányt többnyire jobboldali emberek állították össze, akik a mai romániai baloldal lejáratására törekednek. Ion Iliescu volt államfő kifogásolta, hogy az államfő nem határolódott el a jelentés tartalmától. Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke szakszerűnek és objektívnek nevezte a tanulmányt. A PD koalíciós partnere, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői is közölték, hogy egyetértenek a jelentéssel. Az RMDSZ szenátora, Frunda György korábban úgy nyilatkozott, hogy kissé megkésett ez a kezdeményezés, ennek ellenére szükségesnek tartja a múlttal való szembenézést. /Szenvedélyes politikai vita a Tismaneanu-jelentés miatt. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

Huszonötezer lejre büntette az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) a B1 Tv Nasul című talk-show-ját. A pénzbírságot két műsorban elkövetett szabálytalanságok miatt rótták ki a csatornára. Az egyik az a „Scandal monstru intre romani si maghiari” volt, amelyre október végén a Transindex hívta fel Ralu Filip CNA-elnök figyelmét, és amelynek kapcsán a testületi vezető ígéretet tett arra, hogy amint kiegészül a CNA, megvitatják az ügyet. A másik bírságolt műsor az iskolákban elhelyezett ikonok ügyét megvitató talk-show volt, amikor – akárcsak az előbbiből Frunda György szenátor – egy ikonokat ellenző férfi az őt ért sértések miatt elhagyta a stúdiót. /Huszonötezer lejes CNA-büntetést kapott a Nasul tévéműsor. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Frunda György szenátor a vele készült interjúban kifejtette, eurooptimizmus tartható. Románia úgy fog megmaradni az Európai Unió történetében, mint az az ország, melyik lehetővé tette, hogy létrejöjjön a szélsőjobboldali európai frakció. Az Európai Parlamentben felvetették a Babes-Bolyai Egyetem kérdését. Ez is bizonyítja, hogy milyen fontos volt, hogy az RMDSZ kiállt az Európai Unió mellett, mert ha nem, akkor a Babes-Bolyai Egyetem kérdését már lezárták volna. A ügy azonban nincs lezárva, az RMDSZ-nek, az EU, és az Európa nyomásának köszönhetően a helyzet pozitív módon fog alakulni. /Lokodi Imre: A Babes-Bolyai ügye nincs lezárva. Interjú Frunda Györggyel európai választásról, nacionalizmusról, eurooptimizmusról. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Január 22-én Kolozsváron bemutatták a Romániai magyarok 2006 november címet viselő felmérést, amelyet az Etnikumközi Kapcsolatokat Kutató Központ az RMDSZ felkérésére készített. Eszerint a megkérdezettek közel harminc százaléka szavazna az RMDSZ-re, amennyiben választásokra kerülne sor. A népesség legnagyobb gondjai a jövedelmek, nyugdíjak, a munkanélküliség és az egészségügy, az RMDSZ-t ezzel szemben az autonómia foglalkoztatja leginkább. 63,6 százalék szerint hasznos volt az RMDSZ koalíciós tagsága, 91 százalék szerint fontos a párt parlamenti jelenléte. Az EU csatlakozás legnagyobb hasznát a többség (40, 4%) abban látja, hogy nem lesz többé határ Románia és Magyarország között, a szabad munkavállalás csak a második (18,2%). Az RMDSZ EP-részvétele 82,4 százalék szerint fontos, a korrupció elleni küzdelem élharcosa az RMDSZ, Traian Basescu és a kormány. A legismertebb erdélyi magyar politikusok Markó Béla, Tőkés László és Frunda György. /Nem remél lényeges változást az erdélyi magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Az RMDSZ megrendelésére készült közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a romániai magyarság egyre árnyaltabban látják az autonómia összetett kérdését. A közösség most már nem igényel „olyan zsákutcába vezető szólamokat”, mint például a kettős állampolgárság. Közeledünk a kizárólag etnikai alapú politizálás végéhez, írta Borbély Tamás, a lap munkatársa. A romániai magyarok az RMDSZ-t többnyire etnikai pártként azonosítják, és úgy érzik, hogy túl keveset foglalkozik a jövedelmek és nyugdíjak, valamint a munkanélküliség alakulásával. Ehelyett a kulturális autonómiával, Székelyföld területi önrendelkezésével, illetve az önálló magyar egyetem ügyével foglalkozik. /Borbély Tamás: Egy kutatás tanulságai. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./