Temetetlen múlt
Kíváncsi vagyok, milyen fogadtatásra lelne a világ szerencsésebb vidékein az a film, amelynek eredeti forgatókönyve ama történésekre épülne, amelyek az utóbbi napokban zajlottak Nyirő József újratemetése címen. Félek, a dologból csak akkor lenne kasszasiker, ha a mozi valamennyi fontos szerepét a nagy komikus, Sacha Baron Cohen alakítaná. Van ugye egy író, akiről sokszor leírták, hogy életműve jelentékeny, de anélkül, hogy pontosan ki akarnánk jelölni a helyét a huszadik századi magyar próza alkotói közt, hogy mondjuk Tamásihoz méricskélnénk, szóvá kell tenni dicstelen politikai szerepét, kitartását a legvégsőkig Szálasi Ferenc nyilas rendszere mellett. Ama rendszer mellett, amely megölte Radnótit, halálba küldte Karácsony Benőt, hogy csupán néhány további kiváló írókollégát említsek. A mi hősünk a háború után eljutott egészen Madridig, a falangista Franco diktatúrájában élte utolsó éveit. Sokat emlegetett végakarata szerint hamvainak hazai földben kellene nyugodniuk. Több mint érdekes, hogy e testamentumba foglalt óhaj eddig nem volt elég sürgős a tisztelőinek, pedig az utóbbi húsz-huszonkét évben lett volna alkalom a majd hatvan esztendeje elhunyt író földi maradványainak hazahozatalára szülőföldjére. (Igaz, maga a szülőhely a Brassó megyéhez tartozó Székelyzsomboron van, s nem Udvarhelyen.) Csakhogy a politikai szempontok minden mást felülírnak, a Magyar Polgári Párt tiszteletbeli elnöke, a minap ideiglenes államfő, Kövér László házelnök egy fesztív újratemetéssel próbált segíteni barátján, az önkormányzati választásokon Udvarhelyt visszanyerni akaró Szász Jenőn. Milyen különös, épp a temetést politikai eszköznek használók kérik nyomatékosan Nyirő alakjának bírálóitól, hogy válasszák külön a politikusi és az írói szerepét. Ha valóban csak íróként fontos, miért politikusok nyüzsögnek újratemetése körül, miért nem írók, civilek, családtagok? S miért két héttel a választás előtt, holott pár hét múlva, július 18-a, Nyirő születésnapja méltóbb időpont lett volna. Ha már a politikánál tartunk, nem csupán az érdekes, hogy ki, mit mond, hanem ki, miért hallgat. Hallgat például Orbán Viktor, ami érthető is, hiszen Kövérrel szemben ő inkább az Erdélyi Magyar Néppártot preferálja, márpedig az EMNP nem mozdult rá a temetésre, a néppárt informális vezetője, Tőkés László egyenesen „kampánycélokra használt végtisztességről” beszélt, ami Szásszal szembeni viszolyát ismerve érthető. Nem lenne kerek a történet a román hatóságok nélkül. Az, ahogy a zarándokvonatról leparancsolt urnát a székelyek apostolának hamvaival autókat megállítva csomagtartókban keresgéljék, hogy aztán az a szóbeszéd terjedjen el, hogy valójában Szőcs Géza államtitkár táskájában történt meg a nagy hazatérés. Azt is csak kezdő filmrajongók hinnék el, hogy a temetést valóban azért halasztották el, mert a polgármesteri hivatalban nem a megfelelő számmal iktatták az engedélyt. Ha jó lett volna a szám, akkor a közigazgatási bíróság mit vizsgálna? Az is érdekes kommunikációs megoldás, hogy Frunda György „árulja el” az egyik román hírtévében, hogy Bunta Levente polgármester is ellenzi Nyirő újratemetését. Maga Bunta eddig nem mondott ilyet. Persze, lassan már édes mindegy, hogy ki, mit mond, szerintem már Nyirő is inkább visszamenne a békés madridi sírkertbe. A temetés elnapolva, az urna pihen valahol, a kampány dübörög tovább, a film megszakadt.
Szűcs László. Erdélyi Riport (Nagyvárad)

Védjük megszerzett jogainkat!
Felháborító, ahogy a nacionalista, még halott nagyságainktól is rettegő román politika beleszólt Nyirő József hamvainak hazaszállításába, újratemetését megakadályozva.
De még fájóbb, ahogy némely magyar RMDSZ-vezetők viszonyultak ehhez a székelymagyar ember szá­mára felemelő eseményhez. Frunda György szenátor hozzáállása, megnyilvánulása egyenesen sértő, érthetetlen a „székely írófejedelem” megalázása, elárulása. Hát ilyen ember Marosvásárhely RMDSZ-es polgármesterjelöltje? Akkor százszor inkább Smaranda Enache asszony, aki mindig kiállt mellettünk a legtűrhetetlenebb helyzetekben is, védve magyar embertársait honfitársai megalázó tettei, kijelentései ellenében.
Május 27-én este az egyik román tévécsatornán hallottam a bemondónő gúnyos megjegyzését, hogy a székelyudvarhelyi Pap-kertben összegyűltek közt sok olyan magyar ember volt, akinek fogalma sincs Nyirő József munkásságáról. Lehet, hogy sok magyar ember önhibáján kívül nem ismeri az író könyveit, nem is ismerheti, hisz az elmúlt, kommunista rendszerben tiltottak voltak művei. Az én fiatal koromban, a 60-as, 70-es években beszélni sem lehetett Róla, nem hogy taníthatták volna. Nekem szerencsém volt: édesapám, aki a dimbes-dombos erdővidéki kis falu, Középajta református lelkésze volt a 40-es években, az úgynevezett kis magyar világban megvásárolhatta Nyirő József, Wass Albert, Márai Sándor műveit, és a tiltott időszakban a padláson elrejtve egy láda mélyén őrizte őket. Amikor értelmes emberekké cseperedtünk kishúgommal együtt, és már titkot is tudtunk tartani, elérkezettnek látta az időt, hogy bevezessen tiltott nagyjaink életébe, munkásságának megismertetésébe. Esténként lekerült egy-egy nagyra becsült, féltve őrzött kincs a padlásról, és mi valósággal faltuk a szívszorító történeteket.
Óriási öröm számomra, hogy habár már őszülő halántékkal, de megérhettem azt az időt, amikor szabadon, félelem nélkül lehet olvasni, terjeszteni, megbeszélni, megosztani a felhalmozott, már-már fojtogató, kitörni készülő tudást eleinte csak közelebbi barátainkkal, később mind több ismerősünkkel, odaadni olvasásra féltett, a sok tudásra szomjas baráti kéztől megrongyolódott kincseinket.
Ezért fáj, hogy még most is, szabadnak hitt világunkban megtörténhetnek ilyen szégyenteljes dolgok némely RMDSZ-es vezetők hallgatólagos, talán tudatos beleegyezésével. Megalkuvó politikájuk oda vezetett, hogy maholnap azt is elveszíthetjük, amit kínkeservesen sikerült kiharcolni (lásd: magyar tagozat megszüntetése a marosvásárhelyi orvosi-gyógyszerészeti tanszéken, a Mikó-kollégium, szeretett alma materem visszaszolgáltatásának pere, melyet szégyenszemre magyar ember kezdeményezett telhetetlen kapzsiságában). Ha nem vigyázunk, újra elveszíthetjük megszerzett jogainkat is.
Vigyázzatok, kérlek, honfitársaim! Nemsokára választunk, nagyon gondoljátok meg, hová ütitek a pecsétet! Tudom, vannak kivételek is, és gondolom, megérjük azt is, amikor a polgár nem a pártot nézi, hanem az embert magát. Nekem is van kiválasztottam, aki nagyon sokat tett városunk szebbé, lakhatóbbá, szerethetőbbé tételéért, és emberséges, szavatartó, az egyszerű ember szavára is figyelő vezető. RMDSZ-es színekben indul, de tiszta szívvel fogom támogatni!
Bíró Miklósné Tompa Enikő, Sepsiszentgyörgy. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Feszültségkeltés
Egy Trianonnal kapcsolatos ismeretterjesztő DVD borítóján olvastam néhány éve a következő mondatot: „Vajon milyen bűn lehetett az, amiért ilyen rettenetes a bűnhődés?” Íme, hogy lehet félrevezetni a tájékozatlan vagy félig tájékozott érdeklődőt egy történelmi kulcskérdésben, miként lehet hamis logikai látszatot teremteni. Mintha a történelmi bűnök szükségszerűen bűnhődést vonnának maguk után, s nem a győztesek ülnének tort a vesztesek felett.
Mintha Trianon nem a szomszédállamok csillapíthatatlan területszerzési étvágya, a háttérerők mesterkedése és a szűk látókörű nagyhatalmi akarat sajátos ötvözetének lett volna az eredménye, s mintha megtörténésébe belejátszott volna bármiféle korábbi magyar politikai hiba.
Mintha nem lett volna sokkal szélesebb jogkörük az Osztrák–Magyar Monarchiában a kisebbségeknek, mint az utódállamok rabigájába kényszerített magyar nemzetrészeknek bármikor.
Hasonlóan logikátlan, a tényeknek ellentmondó beállítás az, amikor az áldozatot teszik felelőssé a feszültségért, a konfliktusokért. A rendszerváltás után a magyarországi balliberális sajtó szerint Jeszenszkyék „rugalmatlan” külpolitikája miatt volt hűvös a román–magyar viszony, és nem pedig román posztkommunisták magyarellenes politikája okolható ezért. Hornék pedig ugyanezen retorika szerint „békét teremtettek a szomszédokkal”, miközben a valóságban feladták a magyar érdekérvényesítést.
A feszültségeket a sovén szlovák propaganda szerint – amely sajátos módon egybecseng a Híd–Most retorikájával – a Magyar Koalíció Pártja kelti (nyilván a felvidéki magyarság jogos igényeinek artikulálásával), valamint a magyar kormány a nemzetegyesítő politikájával. S persze mifelénk is azt olvashattuk a román újságokban, hogy Nyirő József újratemetése miatt vált feszültté Románia és Magyarország közötti kapcsolat, és nem az új román kormány nyílt magyarellenessége miatt. Ebbe a logikai sorba illeszthető bele Borbély László kijelentése is, miszerint Kövér László részvétele a román választási kampányban (a Magyar Polgári Párt oldalán) feszültséget kelt a két ország között.
A magam részéről sajnálatosnak tartom, hogy a Fidesz meghatározó politikusa olyan erdélyi személyiség mellett áll ki, aki mélyebbre süllyesztett saját pártjában a demokráciát, mint az RMDSZ valaha is. A 2009-es botrányos gyergyószentmiklósi MPP-kongresszussal, a párt egyéves ex lex állapotban való tartásával, majd az elmarasztaló bírósági ítéletet követően a törvényesség mellett fellépők kizárásával jelentős lemaradást okozott pártjának. Ettől függetlenül abszurdnak és európaiatlannak tartom, hogy bárki elvi kifogást emeljen az ellen, hogy egyazon ideológiai táborba tartozó pártok vezetői kampánysegítséget nyújtanak egymásnak. Ezt feszültségkeltésnek nevezni pedig tényszerűen is hamis.
Mert ez az egyébként természetes és európai szinten is bevett gesztus csak akkor kelt feszültséget, ha a román diplomácia így látja önérdekből taktikusnak. Mi sem természetesebb az egységesülő Európában, mint a testvérpárti segítségnyújtás. Élnek ezzel a konzervatív pártok, a szocialisták és a nemzeti radikálisok is. Ne dőljünk hát be az efféle propagandának! Annál is inkább, mivel a Frunda György által Deák Ferencnek tulajdonított – egyébként Szabó Dezsőtől származó – alapállás, miszerint „minden magyar felelős minden magyarért”, eleve értelmetlenné tesz minden olyan beállítást, amely szerint beavatkozás lenne, ha a Kárpát-medence vagy akár a világ bármelyik pontján lakó magyar véleményt nyilvánít egy másik magyar közösség sorsalakításáról. A magyar kormány által meghirdetett Kárpát-medencei nemzetegyesítés programja minden magyar politikai gesztus mércéje kell hogy legyen, és nem pusztán magyarul előadott többségi propaganda.
Borbély Zsolt Attila. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Frunda: a magyar alkotmányt szegi meg Kövér László és Németh Zsolt
Kövér László és Németh Zsolt megszegi a magyar alaptörvényt, amely kimondja, hogy a magyar kormánynak figyelembe kell vennie a határon túl élő magyar közösségek döntéseit – nyilatkozta szerdán tartott sajtótájékoztatóján Frunda György.
Az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje szerint Kövér László országgyűlési elnök, és Németh Zsolt külügyi államtitkár magatartása a magyar alaptörvény előírásaiba ütközik. Magyarország alkotmánya ugyanis kimondja, hogy a kormánynak és a parlamentnek kötelessége tiszteletben tartani a határon kívül élő magyar közösségek döntéseit, továbbá minden eszközzel támogatniuk kell azt. Mint mondta: ezzel szemben Kövér és Németh látogatása csupán a Fideszen belüli, Erdélyben különböző pártokat támogató frakciók felől érkezett gesztusnak tekinthető.
Az Agerpress tudósítása szerint Frunda úgy fogalmazott: a magyar kormánypárt két képviselőjének magatartása „a magyar közösség megosztására tett próbálkozást jelent, ezt pedig határozottan elutasítjuk”.
A politikus azt mondta: az RMDSZ már számtalan úton próbált kapcsolatot kiépíteni a Fidesszel, ugyanakkor maga Wilfried Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke is arra kérte a magyarországi párt vezetését, hogy ne ossza meg a magyar közösséget. „Kövér Lászlónak tiszteletben kellene tartania az EPP szabályzatát, amely arra kötelezi a tagszervezeteket, hogy támogassák egymást és ne kampányoljanak más pártok mellett. A Fidesz és az RMDSZ is az EPP tagjai, a Magyar Polgári Párt azonban csak Kövér Lászlónak a szövetségese” – magyarázta.
Frunda úgy látja: Marosvásárhely magyar lakossága – akikhez a magyar házelnök szólni szeretne – „sokkal okosabbak, mint amennyire Kövér és barátai tartják őket”, mivel ismerik saját gondjaikat, melyeket képesek egyedül is megoldani.
„Ha annyira gerincesek vagyunk, hogy nem fogadjuk el Bukarest kioktatásait, ugyanúgy azt is visszautasítjuk, hogy Budapest és itteni szolgái minket kioktassanak. Tudjuk, mit kell tennünk” - mondta. Hozzátette: azt javasolja a Tőkés Lászlót és az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) támogató Németh Zsoltnak, amikor a kisebbségi közösségeket próbája kioktatni, hogy „jó lenne, ha a magyar parlamentben is jelen lennének a magyarországi kisebbségek képviselői, amit a magyar kormány 1994-ben már felvállalt”.
Frunda hangsúlyozta: Budapest és a Fidesz osztja meg a romániai magyarságot és mindent megtesznek azért, hogy az erdélyi magyar közösség is a szlovákiai magyarok sorsára jusson, és ne legyen képviselete a bukaresti parlamentben. „Nem mi alapítottunk újabb pártokat, mi mindig azt mondtuk, hogy különböző ideológiák mentén ugyan, de együtt kell maradjunk az RMDSZ ernyője alatt.” - mondta az RMDSZ szenátora.
Ezekben a napokban Kövér László magyar országgyűlési elnök a Magyar Polgári Párt több Maros megyei kampányrendezvényén is részt vesz. Ugyancsak Erdélyben tartózkodik Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára, akit az EMNP védnöke, Tőkés László hívott meg. Krónika (Kolozsvár)

Kövér kabinetfőnöke: Frunda György valótlanságokat állít
Kövér László kabinetfőnöke szerint Frunda György, az RMDSZ szenátora nem ismeri a magyarországi alaptörvényt, ezért valótlanságokat állít, amikor annak megsértésével vádolja a magyar házelnököt.
Frunda György Magyarország alkotmányának megsértésével vádolta szerdán Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét és Németh Zsolt külügyi államtitkárt amiatt, hogy nem az RMDSZ-t, hanem a másik két erdélyi magyar pártot támogatják a választási kampányban. Frunda szerint a magyar alkotmány kimondja, hogy a magyar kormánynak a határon túli magyarság választott képviselőit kell támogatnia.
Kövér László kabinetfőnöke kiemelte: nagyon lebecsüli az erdélyi magyarságot az, aki úgy gondolj, hogy akár választási kampányokban, akár azon kívül, az erdélyi magyarok, szavazók befolyásolhatók. Az erdélyi magyarságnak joga van a tájékozódáshoz, ugyanúgy, mint a határon túli román közösségeknek is – szögezte le.
Veress László a román kormányfő nyilatkozatára is reagált (lásd keretes írásunkat – szerk. megj.), és azt mondta: a magyar házelnök ugyanazt a stratégiát követi, mint a román politika követ a határon túli román közösségek esetében. Azt az európai stratégiát, hogy összetartozunk – mondta.
Bízunk abban, hogy a román kormánnyal együtt tudunk működni a határon túli magyar, illetve a határon túli román közösségek helyzetének javításában - fogalmazott Kövér László kabinetfőnöke.
Ponta: figyeljük Kövér László minden lépését
A román hatóságok figyelemmel kísérik Kövér László, a magyar Országgyűlés elnökének minden lépését, hogy megszegi-e a törvényeket – jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök csütörtökön, Szatmárnémetiben.
Szerint Kövér erdélyi látogatása egy stratégia része, amellyel „radikalizálni kívánják a romániai magyar közösséget a román állam intézményei ellen”.
Victor Ponta leszögezte: Kövér László „nem barát, és nem szívesen látott Romániában”. A kormányfő úgy fogalmazott: Kövér „megsértette már a tisztelet és a jószomszédi viszony normáit”, a hatóságok pedig figyelemmel kísérik, hogy megszegi-e a törvényeket is.
„Kövér Lászlónak nincs mit keresnie választási kampány idején az Európai Unió egy másik országában, hogy egy szélsőséges pártot támogasson, és hogy provokálja a román hatóságokat” – fogalmazott Ponta.
A román kormány magatartása rendkívül határozott volt, „de nem kívánt olajat önteni arra tűzre, amelyet Kövér László tudatosan próbál fellobbantani Erdélyben” – szögezte le a miniszterelnök.

N Y I L A T K O Z A T
Az új román kormány, illetve a választási kampányban a magyar kártyát ismét előszedő román versenypártok a XXI. századi Európa alapértékeit semmibe véve korlátoznák az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát, amikor is a szomszédos Magyarország közméltóságait vegzálják obsukurus nyilatkozatokkal.
Sajnálattal állapítjuk meg, hogy az RMDSZ is csatlakozott ehhez a soviniszta-nacionalista „kórushoz”, sőt, egynémely vezető politikusa még túl is licitálja a többségi nemzet hangadóit.
Mintha ismét a kommunista diktatúra időszaka térne vissza. A bukott romániai magyar kormánypárt a ceausista „be nem avatkozás” doktrínájára emlékeztető módon hazaküldené az anyaországi politikusokat, miközben – magyarországi szocialista „elvtársai” gyakorlatát átvéve – az uniós „tanítóbácsihoz” rohangál feljelentgetni, panaszkodni, hogy kintről, hatalmi szóval oldják meg kétes panaszait.
A kettős mérce elfogadhatatlan számunkra. Az RMDSZ-es politikusokat arra a 2008-as nagyváradi botrányra emlékeztetjük, amikor Nyakó István és Ujhelyi István MSZP-s politikusok a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) nyári akadémiáján valóságos gyűlöletkampányra oktatta az arra fogékony tulipános trónkövetelőket. Ujhelyi István akkor elmondta, hogy gyakran sietnek segítségére az RMDSZ-nek, igaz, az erdélyi vendéglátóik arra kérik őket, hogy ezt ne mondják el sehol. Mondjuk, mi sem dicsekednénk ezzel, főleg nem 2004. december 5-e után…
Hadd szögezzük le, hogy: nincs több „magyar ügy”. Egyetlen, közös magyar ügy létezik. Minden, ami velünk történik, az érinti az anyaországiakat, és mindaz, ami Magyarországon és Kárpát-medence szerte történik szétszabdalt közösségünkkel, az a mi ügyünk is egyben. Ezt üzeni a Nemzeti Összetartozás Napja, ez képezi az alapját „Trianon gyógyításának”.
Ezzel ellentétes szellemben az a Kelemen Hunor pártelnök törli bele a lábát magyarországi vendégeinkbe, akinek a vezetése alatt – miután tizenöt éves kormányzás „eredményeképpen” csődbe vitték az országot – az RMDSZ belebukott a kormányzásba. Az a Frunda György kiabálja tele a sajtót habzó szájjal, aki – amúgy – a magyar állampolgárság visszaszerzését is ellenzi. Személyes motivációit tekintve ezt részéről talán el is fogadhatjuk, hiszen Románia és Magyarország között érvényes kiadatási szerződés van érvényben… A sort tovább folytatva, az a Borbély László licitálja túl román üzlettársait, aki környezetvédelmi miniszterként ciánnal mérgezte volna az erdélyieket, és akivel szemben az Országos Korrupcióellenes Főügyészség (DNA) vizsgálódik.
Az új román hatalom nem az erdélyi magyarok barátja. Emlékszünk még a kormányváltás időszakában tett hangzatos fogadkozásokra, melyek rendjén az RMDSZ-es honatyák bőszen esküdöztek, hogy utcai megmozdulásokat szerveznek, ha a román balliberálisok bántani merészelik a magyar köztisztviselőket. Azóta leváltották a magyar prefektusokat, most a főtanfelügyelők körében kezdett tisztogatásba a regnáló kormánykoalíció – de ugyanbizony hány tüntetést szervezett az RMDSZ? Egyet sem!
A saját embereiket is magukra hagyták. Hasonlóképpen, mint az erdélyi magyarságot, mikor is a csontig hatoló megszorításokat megszavazták. Érdekes, hogy a népnyúzó intézkedések meghozatalakor a válságra hivatkoztak, vagyonnyilatkozataik alapján viszont az állapítható meg, hogy valamilyen módon a képviselőket és szenátorokat a válság nem érintette – ők csak gazdagodtak. Talán ezért ülnek most olyan csendben, mert féltik a vagyonukat.
Újabb, árulásra hajló magatartásuknak vajon mi lesz az ára? Merthogy mi fogjuk megfizetni, arra tanunk az elmúlt tizenöt év.
Sepsiszentgyörgy, 2012. június 7.
Tőkés László
EP-képviselő
az EMNT elnöke. Krónika (Kolozsvár)

Kövér: Segítőkészek voltak a román hatóságok
Kövér László házelnök megköszönte a román hatóságoknak csütörtök este, hogy a hivatalos nyilatkozatok tartalmával ellentétben, a gyakorlatban a román hatóságok segítőkészen viszonyultak székelyföldi kampánykörútjához.
Kövér László a Magyar Polgári Párt (MPP) tiszteletbeli elnökeként kedden csatlakozott az erdélyi párt választási kampányához, amelynek során - három nap alatt - csaknem ötven székelyföldi települést keresett fel, és arra biztatta hallgatóságát, hogy a vasárnapi önkormányzati választásokon az MPP jelöltjeire szavazzanak.
"Minden politikai deklaráció ellenére, amely az elmúlt napokban velem kapcsolatban elhangzott, a román hatóságok a gyakorlatban, amikor segíteni kellett ezt a kampánykörutat, mindent megtettek, amit egyébként mi is megtettünk volna velük otthon. Nyoma sem volt semmilyen ideges feszültségnek az úton, amiért köszönetet mondok mindenkinek, az utcán álló rendőröknek és azoknak is, akik őket utasították" - mondta a kampánykörút tapasztalatait összegző sepsiszentgyörgyi sajtóértekezletén Kövér László.
A házelnök szerint ez reményt ad arra, hogy a kampány elmúltával a magyar-román kapcsolatok visszatérnek a bukaresti kormányváltást megelőző mederbe.
A kampány tartalmi részéről a politikus azt mondta, 2008-ban is részt vett a frissen bejegyzett MPP választási mozgósításában. Szerinte az akkori állapotokhoz képest nőtt a többpártrendszer elfogadottsága az erdélyi magyarság körében, és az MPP gyökeret vert az erdélyi magyar közéletben.
"Négy évvel ezelőtt az MPP eszköztelenül, a sajtóból kiszorítva, sok fenyegetést elszenvedve látott neki a politikai alternatíva építéséhez és a választási szabadság megvalósításához. Akkor is megjelentek néhányan a találkozón, fórumokon, most azonban össze sem vethető az érdeklődés a négy évvel ezelőttivel. Természetesen én bízom abban, hogy a megválasztott polgármesterek és tanácsosok száma is nagyobb lesz" - mondta az MPP tiszteletbeli elnöke.
Úgy vélekedett, hogy a Románai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által "erőltetett egység mítosza" kezd foszladozni, és ez az első lépés egy újfajta egység felé, amelyben a különböző pártok egymás különbözőségének elfogadásával meg tudják találni az együttműködés intézményesült lehetőségét a nemzeti célok együttes képviselete érdekében.
Arra az újságírói kérdésre, hogy látogatása vajon nem ártott-e a magyar-román kapcsolatoknak, Kövér László azt válaszolta, soha nem állt szándékában senkit sem provokálni, de soha nem tér ki egyetlen konfliktus elől sem. Hozzáfűzte, Magyarország számára a kétoldalú kapcsolatokban megkerülhetetlenül fontos kérdés a romániai magyarság helyzete.
Victor Ponta román miniszterelnök úgy véli, hogy Kövér Lászlónak, a magyar Országgyűlés elnökének erdélyi látogatása nem egyedi eset, hanem egy stratégia része, amellyel "radikalizálni kívánják a romániai magyar közösséget a román állam intézményei ellen".
Ponta erről Szatmárnémetiben beszélt csütörtökön. Szerinte Kövér nem szívesen látott vendég Romániában, amelynek nem barátja. Úgy véli, hogy a házelnök "a tisztelet és a jószomszédi viszony normáit már megsértette", és a román hatóságok figyelemmel kísérik, hogy megszegi-e a törvényeket is.
Ponta szerint Kövérnek "nem lett volna mit keresnie" egy uniós tagállamban választási kampány idején. Ponta szerint a magyar házelnök egy "szélsőséges romániai pártot" támogat, és ezzel provokálni akarja a román hatóságokat.
A román kormányfő egyebekben arról biztosította szimpatizánsait, hogy az általa vezetett kabinet határozott ebben a kérdésben, de nem akar "olajat önteni a tűzre", amit Ponta szerint Kövér "tudatosan akar meggyújtani Erdélyben". Hozzátette: a román állam intézményei "készenlétben vannak", hogy "a magyar házelnök és budapesti barátai ne érjék el céljaikat". Ponta szerint egy etnikai konfliktus senkinek sem használna, az egyedüli út a közös fejlődésé.
Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke visszaélt a határon átnyúló kampányolás jogával - jelentette ki csütörtökön Andrei Marga román külügyminiszter. A román diplomácia vezetője szerint Kövér azért élt vissza ezzel a joggal, mert "kibékíthetetlen ellentéteket hint el az állampolgárok és az országok között".
Rámutatott: Románia számára mind Nyirő József erdélyi író újratemetése, mind Kövér látogatása elfogadhatatlan, és ezt a román külügyminisztérium idejében jelezte is a magyar félnek. Mint mondta, a jószomszédság elvét - amit Marga szerint Kövér megsértett -, mindenkinek tiszteletben kell tartania.
Magyarország alkotmányának megsértésével vádolta Frunda György, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora Kövér Lászlót és Németh Zsolt külügyi államtitkárt. Frunda - aki az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje - úgy véli, Kövér és Németh azzal sértette meg a magyar alkotmányt, hogy a Magyar Polgári Pártot (MPP), valamint az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) támogatják a romániai helyhatósági választási kampányban, miközben Frunda szerint a magyar alkotmány kimondja, hogy a magyar kormánynak a határon túli magyarság választott képviselőit kell támogatnia. A szenátor emlékeztetett, hogy több mint húsz éve az RMDSZ képviseli az erdélyi magyarságot.
Kövér László kabinetfőnöke szerint Frunda György, az RMDSZ szenátora nem ismeri a magyarországi alaptörvényt, ezért valótlanságokat állít, amikor annak megsértésével vádolja a magyar házelnököt. Veress László a román kormányfő nyilatkozatára is reagált az MTI-nek, és azt mondta: Kövér László azt az európai stratégiát követi, amelynek lényege, hogy összetartozunk. MTI

Magyar radikalizálódástól fél Victor Ponta
Ponta szerint Kövér erdélyi látogatása nem egyedi eset, hanem egy stratégia része, amellyel „radikalizálni kívánják a romániai magyarokat a román állam intézményei ellen”.
A vasárnapi helyhatósági választások közeledtével egyre fokozódik a román kormány és Kövér László közötti nyilatkozatháború. Victor Ponta csütörtökön szatmárnémeti korteskedése során megismételte: az általa szélsőségesnek nevezett Magyar Polgári Pártnak kampányoló házelnök nem szívesen látott vendég Romániában, amelynek nem is barátja.
Szerinte a magyarországi politikusnak nem lett volna mit keresnie egy uniós tagállamban választási kampány idején, majd úgy vélte, Kövér erdélyi látogatása nem egyedi eset, hanem egy stratégia része, amellyel „radikalizálni kívánják a romániai magyarokat a román állam intézményei ellen”.
Mivel Ponta szerint egy etnikai konfliktus senkinek sem használna, a román állam intézményei készenlétben vannak, hogy a házelnök és „budapesti barátai ne érjék el céljukat”. Minderre Andrei Marga külügyminiszter is rátett egy lapáttal, közölve: egy uniós tagállam állampolgárának joga van ahhoz, hogy egy másik országban kampányoljon, szerinte azonban az Országgyűlés elnöke visszaélt ezzel a jogával, mert „kibékíthetetlen ellentéteket hint el állampolgárok és országok között”.
Marga rámutatott: Románia számára mind Nyirő József újratemetése, mind Kövér látogatása elfogadhatatlan, ennek ellenére azt állította: a május eleji kormányváltással nem változott az ország pozitív kisebbségpolitikája, sőt szerinte az USL járult hozzá eddig a legnagyobb mértékben ehhez a „pozitív kisebbségpolitikához”. Különben Ponta a Népszabadságnak adott interjúban kitérő választ adott a kérdésre, miszerint kormánya egyetértene-e azzal, hogy Nyirőt családi körben temessék újra Romániában.
A szociáldemokrata politikus kiválónak nevezte a Mesterházy Attilával ápolt személyes kapcsolatát, és közölte: nem zavarná, ha az MSZP elnöke átvenné tőle az EU legfiatalabb miniszterelnöke címét.
A balliberális hatalom célkeresztjébe került Kövér szerint azonban a magyar–román viszonyt terhelő vitákat nem ő provokálta ki, hanem ezek a bukaresti kormányváltásra vezethetők vissza. „Évente többször jövök Erdélybe, négy évvel ezelőtt is segítettem az MPP választási kampányát, és soha semmilyen problémát nem okoztam. Nem bennem van az oka ennek a kitüntető figyelemnek, hogy még a román kormány napirendjére is fölverekedtem magam, hanem a kormányváltás és a választási kampány tényében” – jelentette ki a házelnök Gyergyószentmiklóson. Kifejtette: a Ponta-kormány már a hatalomra kerülésének legitimációját is részben abból merítette, hogy egy „magyar ügy”, a MOGYE magyar kara miatt támadta meg az előző jobbközép Ungureanu-kabinetet.
Közben Németh Zsolt a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott szerda esti csíkszeredai fórumon – amelyen az EMNP helyi jelöltjeit mutatták be – elmondta, ha az erdélyi magyar pártok nem alakítanak ki közös álláspontot a romániai magyarság érdekeit sértő bukaresti kormányzati intézkedések ügyében, a magyar kormány nem tud segíteni. A magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a MOGYE magyar tagozatának és az arányos képviselet elvét felrúgó választójogi törvény ügyében is szükséges lenne, hogy a romániai magyar pártok egységes álláspontot alakítsanak ki.
„A magyar kormány azt az álláspontot képviseli, hogy a határon túli magyarságban nem lehetünk egyik vagy másik szekerének a tolója. Mindig is azokat a törekvéseket fogjuk támogatni, amelyek értéket jelentenek, és az egység irányába mutatnak” – jelentette ki Németh. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes Budapesten leszögezte, a kormány soha nem folytatott a határon túli magyar közösségeket megosztó tevékenységet, és határozottan visszautasította Pontáék és az RMDSZ bírálatát, miszerint Magyarország beavatkozna bármely külhoni magyar közösséget érintő választási kampányba.
Ugyanakkor Kövér kabinetfőnöke úgy nyilatkozott, Frunda György RMDSZ-es szenátor nem ismeri a magyar alaptörvényt, ezért valótlanságokat állít, amikor annak megsértésével vádolja a magyar házelnököt. Veress László kiemelte: nagyon lebecsüli az erdélyi magyarságot az, aki úgy gondolja, hogy akár választási kampányokban, akár azon kívül, az erdélyi magyarok, szavazók befolyásolhatók. Victor Ponta nyilatkozatára azt mondta: a házelnök ugyanazt az európai stratégiát követi, mint amit a román politika követ a határon túli román közösségek esetében: hogy összetartozunk.
Kelemen Hunor Csíkszeredában elutasította Kövér vádját, miszerint az RMDSZ kiszorította volna soraiból a másképp gondolkodókat. Az RMDSZ elnöke rámutatott: önmagáért beszél az a tény, hogy milyen sokan vannak általában az RMDSZ kampányrendezvényein, és hányan vesznek részt a „másképp gondolkodók” rendezvényein.
Közben Kövér erdélyi nyilatkozataival a magyar kormányban sem ért mindenki egyet: Prőhle Gergely kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes külügyi államtitkár külügyi szempontból aggályosnak nevezte, hogy a házelnök olyan szavakkal illette Romániát (barátságtalan, civilizálatlan és barbár magatartás – szerk. megj.), melyek nem erősítik a két ország közti kapcsolatokat.
Ezzel egy időben Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke budapesti közméltóságok „vegzálása” kapcsán azzal vádolta Bukarestet, hogy Európa alapértékeit semmibe véve korlátozná az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát, az RMDSZ-nek pedig felrótta, hogy a Ceauşescu-féle „be nem avatkozás” doktrínájára emlékeztető módon hazaküldené az anyaországi politikusokat.
Az EMNP védnöke szerint nem létezik több „magyar ügy”, hanem egyetlen közös magyar ügy létezik, így minden, ami a romániai magyarsággal történik, az érinti a magyarországiakat, és mindaz, ami Magyarországon és Kárpát-medence-szerte történik, az a romániai magyarság ügye is.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

Kiknek áll majd a zászló?
Vasárnap reggeltől urnákhoz várják a szavazókat a helyhatósági választásokon
A holnapi kampánycsend után vasárnap reggel héttől az urnákhoz várják a szavazókat a helyhatósági választásokon, melyeken eldől, kik kapnak négy évre polgármesteri, helyi tanácsosi, megyei tanácselnöki és megyei tanácsosi mandátumokat. Újdonság, hogy több településen már nem két, hanem három magyar politikai szervezet jelöltjei szállnak harcba tisztségért.
„Ahogy szétnézek, úgy látom, már győztünk, de óriási kihívás előtt állunk: meg kell őriznünk mindazt, amit eddig elértünk” – jelentette ki tegnap este Kelemen Hunor az RMDSZ Maros megyei kampányzáró rendezvényén. A szövetségi elnök arra utalt, hogy több ezres tömeg gyűlt össze a Maros partra meghallgatni a jelöltek – elsősorban Frunda György és Lokodi Edit Emőke – kortesbeszédeit, majd a szabadtéri színpadon fellépő együtteseket. A rendezvénybe videotelefonon bekapcsolódott a legendás labdarúgó, Bölöni László is, aki azt üzente a résztvevőknek: Frunda Györgyben látja a garanciáját annak, hogy szülővárosában rendben mennek majd a dolgok.
Erős, feszes kampány
Egy nappal előtte, szerda este Kelemen Hunor a csíkszeredai kampányzáró rendezvényen vett részt, amelyen feszesnek és erősnek nevezte a vasárnap sorra kerülő helyhatósági választások ma záruló kampányát. Hozzátéve: a szövetség hiteles emberekre és az eddigi eredményekre épített. A csíkszeredai kampányzárón Kelemen elmondta, a választási kampányból azt lehet leszűrni, hogy az emberek azokra a megoldásokra kíváncsiak, amelyeket a politikusok a lakosság problémáinak orvoslására kínálnak. Nem az egymásra mutogatás, valamint a sárdobolás érdekli őket – fűzte hozzá –, hiszen abból soha nem származik eredmény a közösség számára.
A szövetség csík- és gyergyószéki szervezetének kampányzáró rendezvényén Kelemen Hunor az önkormányzatokban való erős magyar képviselet fontosságát hangsúlyozta. A helyi sportcsarnokban összegyűlt többezres tömeg előtt mondott beszédében az RMDSZ elnöke kifejtette, azért fontos, hogy erős magyar képviselet legyen az önkormányzatokban, mert ott lehet megvédeni az eddig megszerzett jogokat. „Nagy nap ez a mai, több ezren gyűltünk össze azért, hogy megerősítsük: ez az önkormányzati csapat a közösséget, Székelyföldet, Erdélyt építi. Erre vállalkozott országszerte a szövetség több mint tízezer jelöltje” – fogalmazott az RMDSZ-elnök.
Borboly Csaba: lapátoljunk együtt
Borboly Csaba, Hargita megyei tanácselnökjelölt kortesbeszédében elmondta, a közösségépítésben a székelység csak magára számíthat. „Az elmúlt négy évben a három térség Csík, Udvarhely és Gyergyó együttműködve dolgozott. Azonban van még tennivaló, hiszen az elmúlt időszakban láthattuk, csak magunkra számíthatunk. Ezt a munkát szeretnénk folytatni, ehhez kérjük támogatásukat” – fogalmazott Borboly. Majd a kampányzáróra meghívott Neoton Família dalszövegét is idézte: „Nem szállunk ki a hajóból./ A kedvező szél nem ér mindig el./ Sajnos gyakran lapátolni kell”. Majd arra kérte a hallgatóságot, hogy folytassák együtt a lapátolást, azaz a kemény kitartó munkát.
Eckstein „hada”
Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje támogatói hadát sorakoztatta fel tegnapi kampányzáró sajtótájékoztatóján. Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök szerint Eckstein kellőképpen támogatja az egyházakat, Boros János volt alpolgármester szerint, ha minden magyar az RMDSZ jelöltjére voksolna, győzhetne is, László Attila alpolgármester úgy vélte, Eckstein ötleteit sokan fogják még felhasználni útvezetőként, Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója szerint egy jó polgármester – mint amilyen Eckstein-Kovács Péter – nyugodttá, kiegyensúlyozottá tehetné a magyar hivatásos, a civil és az egyházi szféra működését. Marius Tabacu filmrendező azt emelte ki, nem az a fontos, hogy milyen nemzetiségű a jelölt, hanem az, hogy jól tenné-e a dolgát, véleménye szerint pedig az RMDSZ jelöltje egy megbízható ember. A polgármesterjelölt utolsó vallomásként megjegyezte, akkor határozta el indulását, amikor Sorin Apostu korábbi polgármester lemondott, hiszen úgy érzi, ezzel komoly lehetőség nyílt arra, hogy megnyerhesse a választásokat.
Családbarát Szentgyörgy
Családbarát Önkormányzat díjban részesítette Sepsiszentgyörgy önkormányzatát az RMDSZ. A díjat Kovács Péter főtitkár adta át Antal Árpád polgármesternek. A szövetség főtitkára emlékeztetett, az RMDSZ azokat az önkormányzatokat részesíti e kitüntetésben, akik jó példát mutattak a gyermekes családok életfeltételeinek javítását szolgáló intézkedéseikkel, a gyermekeket és fiatalokat támogató programjaikkal, ezek kivitelezésében pedig együttműködnek a civil, ifjúsági és egyházi szervezetekkel. „Elég átutazni a városon, és látszik a látványos fejlődés. Az elmúlt négy év alatt több új játszótér jött létre, mint amennyi összesen addig volt a városban. A közlekedés biztonságossá tétele érdekében az önkormányzat a járdafelújítási munkálatoknál figyelembe vette a babakocsival közlekedő szülők igényeit is” – sorolta Kovács. Új Magyar Szó (Bukarest)

A vasvillától a szavazóurnáig
Beszélgetés Kovács Péterrel, az RMDSZ főtitkárával a kampány finiséről
„Én is azt mondatnám a sajtónak, hogy ma reggel EMNP-pólós fiatalok rohantak rám vasvillával. Ám ezt bizonyítanom is kell ahhoz, hogy elhigygyék” – reagált az RMDSZ-t ért támadásokra az Erdélyi Riportnak és az Új Magyar Szónak adott interjúban Kovács Péter. A szövetség főtitkárát és kampányfőnökét a választási kampány tapasztalatainak összegzésére kértük.
Hogy érzi, mennyire sikerült megszólítani, mozgósítani a választókat a kampányidőszakban? Mennyire voltak receptívek az emberek az RMDSZ üzeneteire a kampányrendezvényeken?
– A kampányunk alapjában véve nem volt rendezvénycentrikus. Úgy képzeltük el az emberek megszólítását, hogy őket hívjuk oda, ahol mi vagyunk, hanem mi megyünk el oda, ahol ők vannak. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem voltak rendezvényeink, jelöltbemutatóink, de ezek a kampánynak csak egy kis szeletét jelentik. A tömegrendezvényeink, az RMDSZ által szervezett majálisok, különböző kulturális események mindenesetre megmozgatták az embereket. Volt néhány koncertünk is, azok is sikeresek voltak, többezres közönséget vonzottak. Ám végig tudatában voltunk annak, hogy nem a tömegrendezvényekre kell helyezni a hangsúlyt, mert ezeken az eseményeken csupán egy irányú kommunikáció zajlik: aki kiáll a mikrofonhoz, elmondja, hogy mi az álláspontja ilyen-olyan kérdésben, de a másik irányból nincs lehetőség a kommunikációra. Idén arra is rájöttek a politikai szervezetek, hogy a kampány nem egy plakátháború: nem az nyer, akinek a legtöbb plakátja van. Fölösleges minden lehetséges köztéri felületet telenyomni arculati elemekkel. Éppen ezért sokkal kevesebb visszaélés volt ezen a téren, mint az elmúlt kampányokban. A közvetlen találkozók, a kiscsoportos találkozók és a véleményformálók megkeresése volt ebben a kampányban a legfontosabb eszközünk. A legkisebb településen is megpróbáltunk eljutni azokhoz az emberekhez, akikre hallgatnak a helyiek; elbeszélgettünk velük, megpróbáltuk meggyőzni őket arról, hogy szükség van a folytatásra, vagy ha úgy ítéljük meg, hogy váltásra van szükség, akkor váltásra. És én úgy gondolom, hogy ebből a szempontból sikeres volt a kampányunk.
Mennyire volt negatív ez a kampány az RMDSZ ellenfelei részéről?
– Számítottunk arra, hogy negatív kampány lesz és fognak minket támadni. Egészen szép csokorra való gyűlt össze a lejárató akciókból. Minden erdélyi megyét ellepték a személyes támadásokat is tartalmazó szórólapok, ami azt jelenti, hogy több százezret kellett nyomtatni belőlük. Legalább három honlapot indítottak azzal a céllal, hogy az RMDSZ jelöltjeit lejárassák. Ezeknek a honlapoknak a tárhelye Magyarországon van, a szakértők ezt könnyen be tudták azonosítani. Ezenkívül lejárató filmecskék terjednek az interneten az RMDSZ-ről. Amire én nem számítottam, hogy a megújulást hirdető párt, az EMNP folyamatosan valótlanságokat állít az RMDSZ-ről.
Valótlanság az is, hogy egy Bihar megyei településen vasvillások fenyegették meg az EMNP kampányembereit, vagy az, hogy az RMDSZ-es vezetőségű önkormányzatok megakadályozzák rendezvényeiket a helyi kultúrotthonokban? Több ilyen panasz is érkezett részükről a kampány ideje alatt.
– Nagyon szeretném, ha ezekre a sérelmekre, vádaskodásokra bizonyítékokat is felhozna az EMNP. Engem például, ma reggel, útban az RMDSZ-székház felé, vasvillával megkergetett három EMNP-pólós fiatal, hajszálon múlott az életem, alig tudtam elmenekülni előlük. Láttam az EMNP-matricát az autójukon, sőt a magyarországi pénzekből kifizetett benzinszámlákat is. Ha ezt én így most a sajtónak elmondom, gondolom, némi bizonyítékot is fel kéne mutatnom, hogy el is higgyék nekem. Így kellene eljárnia az EMNP-nek is.
Még a külső szemlélőnek is feltűnhet, hogy alig hallani konfliktusokról, nemtelen kampányról vagy tettlegességről Székelyföldön, ahol szinte minden településen állított mindhárom magyar politikai szervezet jelölteket, tehát kiélezettebb a verseny, mint máshol. Ezt mivel magyarázná?
– Ott lehetett hallani atrocitásokról, ahol az EMNP-nek nincsenek témái. Így kitalálnak témákat. Úgy lehet a legkönnyebben bekerülni a sajtóba, ha valami hírértéket tudunk szolgáltatni. Annak például van hírértéke, hogy vasvillával rámrohantak a politikai ellenfeleim. A langyos hangulatú kampányhírekből egy ilyen esemény mindig kiugrik.
Készült néhány IRES-felmérés is a kampány félidejében az erdélyi nagyvárosokban. Az egyik szerint Marosvásárhelyen Dorin Florea jóval megelőzi a választási preferenciákban az RMDSZ polgármesterjelöltjét, Frunda Györgyöt. Ezt hogyan kommentálná?
– A választási kampány idején megjelenő felmérések valójában kampányeszközök. Nekünk se került volna semmibe, hogy azt mondjuk: készítettünk egy felmérést Marosvásárhelyen, amely szerint Frundának már csak egy picit kell dolgozni ahhoz, hogy polgármester legyen, mert csak két-három százalék választja el Floreától. Elég lett volna kiadni egy közleményt erről, és senki nem tudta volna bebizonyítani, hogy valóban megtörtént ez a felmérés, vagy sem. Én hiszek a közvélemény-kutatásokban, az RMDSZ-ben hozott döntések egy részét sokszor felmérések előzik meg. Ám a kampány idejére rögzített felmérésekben nem hiszek.
Cseke Péter Tamás. Új Magyar Szó (Bukarest)

Legyen Erdély is átlátszó: elindult a Tulipédia
Sokkal könnyebb lett volna, ha az Átlátszó írja meg rólunk a frankót, de így se rossz. Nevünket a tulipán és a wikipédia szavak összevonásával alkottuk. Tulipán, mert a jelenlegi rommagyar politikai kultúra „főcsapásait” az RMDSZ honosította meg (jele a tulipán), a kisebbségi politizálást ez a szervezet próbálta-próbálja kanonizálni. Az új politikai alakulatok tagjai többségükben RMDSZ-tagok voltak, ha nem valamilyen tisztségviselői a szervezetnek, illetve minden új politikai szervezetnek viszonyulnia kell valamiképpen az RMDSZ-hez. A pédia az oldal gerincét képező tartalom szerkezetére utal, arra, hogy a Tulipédia a Wikipédiához hasonló szempontok szerint tulajdonképpen enciklopédiája kíván lenni az erdélyi magyar közéletnek, különös tekintettel a dokumentumokra, dokumentáltságra.
Tiszta politika?
Magyarországon többnyire, Erdélyben száz százalékosan ez az első kérdés. Ki(k)nek a nyúlványa vagyunk? Ki pénzel, kinek a szekerét toljuk? Mivel a romániai változások utáni, azaz a 22 év óta hatalmon lévő erdélyi magyar poltikai-gazdasági elit zsebközeli életét is kutatjuk, nem is, inkább dokumentáljuk, nyilvánvaló, hogy nem az RMDSZ holdudvarába tartoznak támogatóink. Ilyen értelemben ellenzékinek számíthatunk, bár szerintünk a szakmai magatartásunk az, mert minden megválasztott tisztségviselő viselt dolgaival foglalkozni fogunk. Kivétel nélkül. De nem mi tehetünk róla, hogy a vizsgált/kartotékolt politikusok 70-80 százaléka RMDSZ funkcionárius, vagy e párt színeiben székhez, tisztséghez jutott választott képviselő, polgármester, parlamenti képviselő vagy szenátor.
Úgy véljük, hogy itt is, ott is, azaz Magyarországon és a határon túl is érdemes lenne leszámolni néhány tévhittel. A külhoni magyarság nem szent tehén, mely méltósággal átvonul néha-néha a nemzet testén (ha például a magyarországi belpolitika megkívánja), és nem is élősködő, melytől szabadulnia kellene az (anya)országnak. A külhoni magyarság egyszerűen csak létezik, tagjai közt pedig – mint bármely közösségben – egyesek értéket, mások meg szennye(s)t teremtenek. Ezért a külhoni magyarság közéleti viszonyait egyszer már át kell világítania valakinek. Módszeresen. Helyzeti előny, ha olyan teszi ezt, akinek helyismerete van. És nekünk van, hiszen a hét – egyelőre névtelen – újságírónk közül négy Erdélyben élő médiamunkás, három pedig onnan származik, de már évek óta Magyarországon dolgozik.
Nem véletlen az sem, hogy a romániai helyhatósági választások kampányában indítottuk útjára a Tulipédiát, hiszen a választási hajrában megnő az érintettek együttműködési hajlandósága, a hozzájuk kötődő média pedig bőven szemlézte/kritizálta a nálunk megjelent tartalmakat, azaz ingyen bevezettek a „piacra”. Ebből a szempontból teljesen mellékes, hogy pró vagy kontra kritikákat kaptunk. Álláspontunk amúgy is az, hogy erősségünket – ha van/lesz nekünk ilyen – nem az általunk megírt ilyen-olyan cikkek (az ún. Tulipédia-szubjektívek) jelentik, hanem a hivatkozott és a tárhelyünkre feltöltött dokumentumok (például vagyonnyilatkozatok), melyet bármely médiamunkás és olvasó is kedvére böngészhet, használhat, másolhat és megoszthat.
Jó példa erre Szász Jenő, a Nyirő József újratemetési botrányában is főszereplő, Székelyudvarhely polgármesteri tisztségére pályázó, mellesleg a Magyar Polgári Párt elnökének esete: ellenlábasai a Tulipédián megjelent 2011-es vagyonnyilatkozatából készítettek szórólapot a kampányfinisben, ugyanis főállású politikusként gazdagodott meg piszkosul. De beszélhetnénk Frunda György RMDSZ-es szenátorról, Marosvásárhely polgármester-jelöltjéről is, aki szintén főállású politikusként lett milliárdos, de erről senki sem cikkezik az erdélyi magyar vagy magyarországi médiában.
Módszer?
Sokkal inkább aktakukacok, mintsem oknyomozó újságírók lennénk. Nem feltétlenül ügyekhez keresünk bizonyítékokat, hanem a nyilvánosan elérhető vagy megszerezhető hivatalos dokumentumokban keresünk összefüggéseket, melyek majd szép kis ügyekké állnak össze. Miként például a nagyváradi RMDSZ-birodalom. Ebben az esetben sem a spanyolviaszt találtuk föl, netán Pulitzer-gyanús sztorit prezentáltunk, hanem öt politikus tíz évnyi vagyonnyilatkozatait dolgoztuk föl. Ennyi.
Kapacitálnánk az erdélyi magyar, de a magyarországi újságíró-társadalmat is, hogy használják az általunk összegyűjtött dokumentumokat. Muníciót szeretnénk nyújtani ahhoz, hogy ne feltétlenül kontrolkopizzák a határon túli médiában megjelent tartalmakat/olvasatokat, ha netán ismét téma a szent tehén, hanem elsődleges forrásokból (dokumentumokból) tájékozódhassanak. Annál is inkább, mert a kettős állampolgársággal rendelkező ún. külhoniak visszavonhatatlanul tényezőivé váltak a magyar belpolitikának/közéletnek (is!), szavazati joguk okán mindenképp. Ezzel a szavazótáborral pedig számolnia kell minden magyar belpolitikai szereplőnek, ha tetszik, ha nem…
De mit kezdünk a konzervatív újságírói krédóval?
Semmit, már ha egyáltalán van ilyen (van ilyen!). Reménykedünk abban, hogy nem bolondulunk meg akkor sem, ha a Tulipédiát üzemeltető csoport ún. konzervatív-liberális újságírókból áll. Mert a csalás az csalás, a lopás az lopás. Pont. Ráadásul ez nem is nemzet(iség)i kérdés, netán országhatár-függő. Legfeljebb nem (mi) írjuk meg, de a dokumentumokat azért feltöltjük. Hadd szóljon!
Szőke László (Tulipédia)
Ui.: Az árulózást a szerk@tulipedia.info címre várjuk. Köszönjük! Atlatszo.hu

A kormánypártok győztek az önkormányzati választásokon
A kormányzó baloldali Szociálliberális szövetség (USL) fölényes győzelmet aratott a vasárnap rendezett romániai önkormányzati választásokon az urnazárás után közzétett becslések (exit pollok) szerint. A magyar szavazatokért először versengett három romániai magyar párt, amelyek saját választási biztosaik jelentéseire hivatkozva eltérően értékelték az általuk elért eredményeket. Az első hivatalos részeredmények hétfő délelőttre várhatók.
A szavazóhelyiségből távozó választók nyilatkozatai alapján végzett felmérek szerint Románia legtöbb nagyvárosában, közöttük Bukarest mind a hat kerületében, Temesváron, Jászvásáron (Iasi), Kolozsváron, Nagyváradon is az USL jelöltjei szerezték meg a polgármesteri tisztséget.
Ugyancsak az USL támogatásával nyert magabiztosan, a voksok több mint 60 százalékát megszerezve újabb mandátumot Bukarest független főpolgármestere, Sorin Oprescu.
Az első becslések szerint Marosvásárhely az egyedüli nagyváros, amelyben a jobbközép Demokratikus Liberális Párt, a PDL megőrzi a polgármesteri széket: a GeoPol közvélemény-kutató intézet exit pollja szerint Dorin Florea jelenlegi polgármester több mint 50 százalékos támogatottsággal nyerhet az RMDSZ-es Frunda György előtt.
Victor Ponta miniszterelnök, az USL társelnöke az első becslések közzététele után azt mondta: az általa vezetett kormány a vasárnap lezajlott önkormányzati választásokon kapta meg a választói felhatalmazást az ország vezetésére. A Ponta-kabinet parlamenti bizalmi szavazás nyomán vette át május elején az ország irányítását.
A nagyvárosokra összpontosító exit pollokból nem derült ki, hogyan szerepeltek a választáson az egymással is versengő magyar pártok, amelyek saját választási biztosaikra hivatkozva hétfőre virradó éjjel eltérően értékelték az eredményeket.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) párhuzamos szavazatszámlálására hivatkozva vasárnap éjfél körül bejelentette: a szövetség 123 polgármesteri tisztséget nyert a romániai helyhatósági választásokon.
Az RMDSZ – urnabiztosaira hivatkozva – közölte, hogy Székelyudvarhelyen (Bunta Levente), Sepsiszentgyörgyön (Antal Árpád) és Székelykeresztúron (Rafai Emil) újraválasztották tisztségébe a szövetség polgármesterét. Azt valószínűsítik, hogy Baróton és Kézdivásárhelyen is az RMDSZ polgármesterjelöltje győzött a Magyar Polgári Párt (MPP) hivatalban lévő polgármesterével szemben. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke vasárnap este úgy vélekedett: a magyar-magyar verseny nem segített a mozgósításban a romániai helyhatósági választásokon, és ez várhatóan a mandátumokban is mérhető lesz. A politikus a szövetség kolozsvári kampányközpontjában az urnazárás után elmondta: a románok és magyarok által vegyesen lakott, úgynevezett interetnikus környezetben a magyar szavazóknak a választáson való részvétele alacsonyabb volt, mint a román választóké.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke viszont úgy látta: a tavaly alakult új párt munkája is benne van abban, hogy a választók nagyobb arányban vettek részt a választásokon, mint négy évvel ezelőtt, és sikerült mozgósítania azokat, akik az elmúlt években távol maradtak a politikai közösségtől.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) több száz képviselőt juttatott az önkormányzati testületekbe, és ezzel a második legfontosabb romániai magyar politikai erővé lépett elő – állította Toró T. Tibor, az EMNP elnöke.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke eltérően értékelte az erdélyi magyar pártok támogatottságát, szerinte az MPP „rávert" az EMNP-re. Szász szerint az újonnan alakult EMNP megosztotta az RMDSZ-szel szemben álló jobboldalt, amely állítása szerint így együttvéve sem tudott olyan eredményt felmutatni, mint 2008-ban az MPP egymagában.
Szász Jenő a közelgő parlamenti választásokra utalva kijelentette: valamennyi romániai magyar szervezet részvételével nemzeti konszenzust kell felállítani annak érdekében, hogy közösen jelenítsék meg „a magyar érdeket a bukaresti nacionalizmussal" szemben. Az MPP elnöke Székelyudvarhely polgármesteri tisztségére jelöltette magát, a tisztséget 1996 és 2008 között ő töltötte be. Az urnabiztosok gyorsjelentéseiből azonban úgy tűnik, alulmaradt a négy éve hivatalban lévő RMDSZ-es Bunta Leventével szemben.
A vasárnapi önkormányzati választások hivatalos eredményeinek közzétételét a jórészt papíralapú adatfeldolgozás hátráltatja. A szavazás e módja mellett a csalások megelőzésére hivatkozva tartott ki a román választási hatóság. A hatóságok szerint a versengő pártok képviselői a szavazóhelyiségekben még tudnak figyelni egymásra, az általuk nagy körültekintéssel megírt jegyzőkönyvek pedig forrásértékű dokumentumoknak számítanak, amelyeket fegyveresek kísérnek egészen a megyei hatóságig.
Minden egyes választóhelyiségben négy jegyzőkönyv készül, ezeket beszállítják a települési bizottsághoz, onnan pedig – előzetes ellenőrzés után – a dokumentumok a megyei választási irodához kerülnek. Így az adatok hétfő hajnalban jutnak számítógépbe: a statisztikai hivatal emberei előbb beszkennelik a jegyzőkönyveket, és csak azután kezdik az adatokat összesíteni.
A sajtónak a világhálón nincs rálátása a részeredmények alakulására: hivatalos adatokat csak úgy lehet megtudni, hogy a választási irodák négyóránként közleményben összegzik addigi munkájukat.
A részeredményekre vonatkozó első hivatalos jelentést hétfő délelőttre ígérte a román központi választási iroda, a véglegesnek tekinthető, de még mindig nem hivatalos eredmény hétfő estére várható. MTI. Erdély.ma

Megosztó kampány – kevesebb szavazat
Urnazárás után, az exit poll marosvásárhelyi eredményei tükrében úgy tűnik, Dorin Florea jelenlegi polgármester 54,04%-kal újabb mandátumot nyert, Frunda György 30,76%-ot ért el, Cornel Briscaru 10,11%-ot, Smaranda Enache 3,12, Benedek Imre 1,67%-ot kapott.
A megyei tanácselnökjelöltek közül Ciprian Dobre az első 35,04%-kal, Lokodi Emőke a második 32,99%-kal, Marius Pascan 30,075, Bíró Zsolt 1,90%-ot kapott.
Az eredményhirdetést követően az RMDSZ megyei elnöke és a két jelölt nyilatkozott a sajtónak.
"A két versenypárt elérte a célját"
Kelemen Atilla: – Lezajlott ez a nehéz nap. Egy nagyon hektikus és nagyon rosszízű kampány után vagyunk. Úgy érzem, elsősorban a két magyar versenypárt, melyeket Magyarországról irányítottak, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt ártalmasan avatkozott közbe. A Maros megyei magyarságnak ártottak elsősorban, hiszen az a néhány százalék, amelyet mi előre láttunk, és fel is hívtuk rá a figyelmet, semmiképpen nem oldotta meg az ő problémájukat, viszont az RMDSZ dolgát megnehezítette.
Marosvásárhellyel kapcsolatosan bennem is van néhány kérdőjel: úgy néz ki, hogy Dorin Florea nyert, de az, hogy a román és magyar választási kedv között majdnem 20% különbség legyen, az számomra furcsa. Ez ugyan csak egy exit poll-jelentés, akkor ismerjük meg az igazi számokat, amikor a jegyzőkönyvek elkészülnek.
A megyei tanács elnökének esetében a két versenypárt, illetve Bíró Zsolt esetében az MPP jelöltje elérte a célját. Éppen azt az egy és fél, két százalékot valósította meg Marosvásárhelyen, ami jelen pillanatban Lokodi Editet a második helyre rangsorolja. Ez a községek eredményeiben még változhat. Óvatos becslések szerint úgy néz ki, hogy 38 helyett 40, de az is előfordulhat, hogy 42 polgármesterünk lesz a megyében. A tanácsosok számáról egyelőre nem tudok nyilatkozni, hiszen az a konkrét eredmények után fog kiderülni. Ám az RMDSZ mindeneképpen megmaradt a magyarság fő képviselőjének, és remélem, történelmi tanulságként szolgál majd az, hogy külföldről, az anyaországból irányított kampány csak árthat az itteni magyarságnak. Fontos, hogy megfelelő helyismerettel avatkozzanak be azok, akik esetleg be akarnak avatkozni, de a legjobb az, ha ezt az erdélyi magyarságra bízzák.
Az RMDSZ megtartotta elsöprő többségét a magyar közösségen belül
Frunda György megköszönte az RMDSZ csapatának, a tanácsosoknak, a sajtónak, a családjának a támogatást. Őszinte, emberi, mély csalódásnak értékelte, ami történt, mert ha két vagy öt százalékon veszít, megértette volna, jelentette ki. – Az exit poll viszont azt jelentette, hogy két erős irányzat van. Van az RMDSZ-nek egy erős támogató rétege, amely az RMDSZ listáira és jelöltjeire szavazott, és van kb. 2-3%, amely a Néppártra, a Polgári Pártra szavazott.
– Ilyen szempontból örvendek, hogy az RMDSZ megtartotta elsöprő többségét a magyar közösségen belül, de keserű szájízzel kell tapasztalnom, hogy a marosvásárhelyi magyarságnak nagyon nagy része nem ment el szavazni. Ez valóban annak az eredménye, hogy az emberek nem tudták, kinek higgyenek: Lokodi Editnek és Frunda Györgynek, vagy Kövér Lászlónak, Németh Zsoltnak és azoknak, akik mellettük futottak. Ilyen szempontból a Fidesz részleges sikert könyvelhet el: megosztotta az erdélyi magyarságot. Ezt próbáltuk végig sugallni, s ettől próbáltuk megóvni az embereket. Remélem, reggelre a különbség kisebb lesz, de nem tudtuk megnyerni ezt a harcot. Nagyon sajnálom azokat a marosvásárhelyieket, akik becsületesebb életet képzeltek el maguknak, sajnálom, hogy azokból a fejlesztési tervekből, amelyeket alkalmazni akartam és tényleg hittem abban, hogy polgármester leszek, nem tudunk életbe ültetni.
Mindettől függetlenül arra kérem az állam intézményeit, hogy ellenőrizzék az elmúlt öt évben kötött szerződéseket, nézzék meg, melyek azok a cégek, amelyek mindig nyertek, nézzék meg, kik ezeknek az igazi tulajdonosai, és miért volt Vásárhelyen minden munkálat drágább, mint máshol. Mindaddig, amíg ez nem történik meg, addig sem a polgármesternek, sem a csapatának nincs erkölcsi és jogi alapja, amire építsen.
Várjuk meg a holnapi eredményeket!
Lokodi Edit Emőke: – Mivel ez a mostani exit poll eredmény csak Marosvásárhelyre vonatkozik, és a marosvásárhelyi eredmények általában a megye szempontjából egyharmadot jelentenek, ezért úgy gondolom, ez az eredmény még változhat. Természetesen szeretném a jegyzőkönyvet a kezemben tartani, s hurrázni, vagy elkönyvelni, hogy más győzött, és utána megnézni, hogy az elkövetkező négy évben mit kell tenni. Én mindent megtettem az elmúlt négy évben. Dobre azt nyilatkozta, hogy lopás és csalás történt, de akkor az ő alelnöke is velem együtt elkövette a hibákat, ugyanis minden beruházásért az alelnök felel, aki a Liberális Párt képviselője. Nem szeretem az ilyen populista vádaskodást, de azt mondom, várjuk meg a holnapi eredményeket, s utána objektíven tudunk nyilatkozni. Én is köszönöm a csapatomnak, az RMDSZ munkatársainak, a megye polgármestereinek, a tanácsosoknak, akikkel közösen dolgoztunk a kampányban. Úgy éreztem, erős kampány volt, az emberek megtévesztése a magyarországi tisztségviselők által eredményezte ezt a helyzetet: a vidéki emberek nem tudták, mit kell ebben az esetben tenniük.
xxx
Ugyancsak a marosvásárhelyi exit poll szerint az RMDSZ mind a marosvásárhelyi, mind a megyei tanácsban a legtöbb szavazatot kapta. Az eredmények nem véglegesek, a marosvásárhelyi exit poll eredményeket tükrözik 19 óráig. Végleges eredmények hétfő estére várhatók.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)

Megfizetett voksok
Vincze Loránt, Frunda György kampánymenedzsere tegnap délután sajtótájékoztatón jelentette be az RMDSZ által észlelt rendellenességeket.
* Legsúlyosabbnak nevezte, hogy a déli órákban nagyszámú roma ment szavazni a kisegítő iskolához, az 54-es szavazókörzetbe. Legalább százas csoportokban érkeztek, ott voltak a közösség vezetői is, és volt a környéken egy személygépkocsi, amelyből utólag kifizették azokat a romákat, akik a szavaztak. – Ezek olyan fejlemények, amelyek arra engednek következtetni, hogy egyrészt szervezett akcióról van szó, és akkor természetesen azt is megszervezték, hogy kire szavazzanak. Ha valóban pénzt adtak a szavazatokért, az bűncselekmény. Az RMDSZ panaszt nyújtott be a városi választási irodához.
* A 11-es körzetben eltűnt egy pecsét, aminek tegnap délután négyig még nem akadtak a nyomára.
* Az RMDSZ szavazóbiztosai jelentették, hogy civil szervezetek megfigyelői egy jelöltnek kampányoltak, a Bolyai líceumban három európai uniós polgárt nem engedtek szavazni, csak miután az RMDSZ jogászai közbeléptek.
* Emellett gondok voltak a mozgóurnákkal, a kórházban levő betegek nem tudtak szavazni, mert a mozgóurnát csak a lakókörzetükbe viszik ki, illetve voltak szavazókörzetek, ahol nem fogadták el a kéréseket, ha nem jelentették be 24 órával korábban.
* Ugyancsak szavazóbiztosok jelentették, hogy egyes körzetekben az exit poll felmérők több személy jelenlétében hangosan kérdezgették az embereket, máshol a szavazófülkében felejtett szavazólapot találtak.
* Egy másik rendellenesség az volt, hogy a Salubriserv autói járták a központot és a Kövesdombot, leszedték az RMDSZ-pannókat, viszont a polgármester pannói a helyükön maradtak. A rendellenességeket az RMDSZ jelezte a megfelelő szerveknek.
Vincze Loránt elmondta, hogy az RMDSZ helyi és megyei tanácsosjelöltjei folyamatosan járták a szavazókörzeteket, odafigyeltek a szavazatszámlálásra is urnazárás után.
(mózes) Népújság (Marosvásárhely)

Káros magyar testvérharc
A Szociál-Liberális Szövetség (USL) jelöltjei taroltak az önkormányzati választásokon
Marosvásárhelyen újabb mandátumot nyert Dorin Florea jelenlegi polgármester, aki a szavazatok 54 százalékával maga mögé utasította a 30 százalékon álló Frunda György RMDSZ-es jelöltet. Kolozsváron a különböző exit-pollok a hibahatáron belüli eredményt mutatnak Marius Nicoară és Emil Boc volt kormányfő – az USL, illetve a PDL jelöltje – között.
Az országos részvételi arány alatt, de a négy évvel ezelőttinél többen vettek részt a bánsági, közép- és dél-erdélyi, valamint a partiumi megyékben a tegnapi helyhatósági választásokon. A nap folyamán mért adatok végig ezt a tendenciát mutatták, a lapzártánk előtti utolsó, 17 órai adatok szerint országos szinten a választási jegyzékben szereplők 39,01 százaléka adta le szavazatát. A magyarok lakta megyék a sereghajtók közé tartoznak: Temes megyében 32,34 százalékos, Arad megyében 36,30 százalékos, Kolozs megyében 37,52 százalékos, Szatmár megyében 39,72 százalékos, Fehér megyében 40,24 százalékos, Hunyad megyében 40,85 százalékos, Maros megyében 41,11 százalékos, Szilágy megyében 43,09 százalékos, Bihar megyében 43,76 százalékos részvételi arányt mértek.
Markó egységet vár
Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt szövetségi elnöke szerint rendkívül fontos, kulcskérdés a magyarság szempontjából az egységes magyar képviselet megteremtése. „Erős önkormányzatokat szeretnék, ez rendkívül fontos a következő időszakban, mert érvényesülnie kell a helyi autonómiának, a szubszidiaritás, a decentralizáció elvének, és ezt erős, hozzáértő önkormányzatok, megyei és helyi tanácsok nélkül nem lehet megvalósítani” – mondta. Markó Béla kifejtette, a két magyar ellenpárt megpróbálta gyengíteni a szövetséget, de meg van győződve, hogy a magyar választók bölcsebbek, mint az a néhány politikus, akik az RMDSZ-en kívül próbáltak pártot alapítani. „Arról is meg vagyok győződve, hogy a mostani eredmény legalább olyan jó lesz, mint 2008-ban, vagy még jobb” – szögezte le Markó Béla.
Frunda eltévedt, aztán „hazatalált”
Délelőtt 10-re érkezett családjával az Unirea gimnáziumban berendezett szavazókörzetbe Frunda György, ahol csak a terembe érve tudta meg, nem oda, hanem egy másik körzethez tartozik. „Kellett volna előre értesíteni az embereket, a sajtóban közzétenni, változott a körzet, hogy már nem ahhoz tartozunk, ahová mindig is tartoztunk. De nem történt tragédia, átmegyünk a másik körzetbe” – mondta Marosvásárhely RMDSZ-es polgármesterjelöltje.
A Mihai Eminescu Ifjúsági Házban, ahol fél órával korábban Benedek Imre, az MPP polgármesterjelöltje is leadta szavazatát, már sor volt, mire Frundáék megérkeztek, így a sor végén várakozva beszélgettek az emberekkel, akik közül többen is kifejtették óhajukat, hogy mennyire szeretnék, ha valóban megtörténne a váltás, jóra fordulna a város sorsa. A 95 esztendős Székely Lenke például elmondta, azért szavazott, mert reméli, hogy szavazatával ő is hozzájárul a változáshoz. „Nekem már lehet, hogy mindegy, de a fiatalabb generációknak nem mindegy, ki vezeti a várost” – mondta az idős hölgy.
„Ha megnyerem a polgármesteri széket, hozzáfogok mindazon tervek megvalósításához, amelyeket a kampányban ismertettem, hetente tanácskozom majd a megyei tanácselnökkel és rendszeresen a prefektussal, hogy összehangoljuk a város és a megye dolgait” – fogadkozott Frunda. Hozzátette: nem zárkózik el az együttműködéstől a tanácsba bejutott pártok képviselőivel. „Biztonságos többséget alakítanék ki a városi tanácsban, mert olyan terveim vannak, amelyeknek kivitelezéséhez stabil tanácsi többségre van szükség” – mondta az RMDSZ-es polgármesterjelölt.
A szatmáriak folytatnák
Nem mondható, hogy a teljes korrektség jegyében zajlott a választás Szatmár megyében. Az RMDSZ megfigyelői már a kora délelőtti órákban értesítették a megyei választási bizottságot, hogy az USL megbízottai listákról hívogatják az embereket szavazni. Csehi Árpád, az RMDSZ megyei elnöke feleségével szavazott az 59-es körzetben. Az őt váró újságíróknak elmondta, egy olyan csapatra szavazott, amely sikerrel tudja folytatni az eddigi munkát, biztosítani tudja a megye további fejlődését. Ilyés Gyula feleségével és két felnőtt gyermekével jelent meg a 68-as körzetben. „Korrekt és tisztességes adminisztrációra szavaztam, s arra, hogy maradjon meg a továbbiakban is a város békés, nyugodt hangulata” – mondta az RMDSZ-es polgármesterjelölt.
Ilyés Gyula szatmári polgármester győzelméért még izgulni kell
Cseke mindent megtett
„Új szemléletre szavaztam Biharért és Nagyváradért: ennek alapja azon területek azonosítása és fejlesztése, amelyeken kimagasló teljesítményt érhetünk el” – nyilatkozta Cseke Attila polgármesterjelölt tegnap reggel, miután leadta voksát Nagyváradon a 118-as szavazókörzetben. Cseke Attila elmondta, elégedett pozitív, új elemeket is bemutató kampányával. Példaként említette a 24 órás kampánymaratont, amely alkalmával sok helyen megfordult: piacokon, kórházakban, állomáson, emellett biciklizett és kocogott is. „Minden politikusnak javaslom ezt, mert közvetlenül kaphatnak információt a közösség életéről” – állította Cseke Attila, aki mindenkit arra biztatott: menjen el szavazni.
Kolozsvár belvárosában Eckstein-Kovács győzne
„Megyünk votálni… az is számít, az a votálás” – biztatta egymást két hölgy az egyik kolozsvári szavazóhelyiség előtt, mielőtt leadták volna a voksukat. Abban a körzetben, ahol Eckstein-Kovács Pétert várták a sajtó képviselői, elsősorban idősek, többen magyarok érkeztek, az exit poll felméréseket készítők elmondása szerint sok szavazatot kapott az RMDSZ jelöltje. Eckstein megszokott optimizmusát és harsány nevetését ezúttal sem hagyta otthon, a személyi igazolványát azonban szinte elfelejtette visszakérni. A szavazás után azt nyilatkozta, a kampány során végig a Szép város Kolozsvár című dalt dúdolta, és azt is szeretné, ha az ő polgármestersége alatt egy nagyon szép város lenne Kolozsvárból. Az imént említett optimizmusa azt sugallta, hogy győzni fog. Merre tovább bánsági magyarság?
„A folytonosságra, az építkezésre, a megmaradásra szavaztam ma. Arra adtam voksomat, hogy a Bánság olyan otthona legyen minden kisebbségnek, ahol élhető környezetben lehet felépíteni a közös jövőnket” – nyilatkozta Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei tanácselnökjelöltje tegnap délben Temesváron. Halász ugyanakkor kitért a választás jelentőségére is: „Ma saját magunk dönthetünk arról, hogy milyen irányba mozdul el a bánsági magyarok jövője. Erős képviselettel erős közösségeket tudunk építeni, ezért létfontosságú, hogy minél többen járuljunk az urnákhoz”.
Az EMNP megvetné lábát
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNP védnöke tegnap délben adta le a voksát a nagyváradi Kórház utcai vérközpontban. A püspök elmondta: a templomból jött szavazni, számára hitből fakadó erkölcsi kérdés a választás. Kijelentette: pártegység helyett nemzeti egységre van szükség. Az EMNP eredményeire vonatkozó kérdésre Tőkés kifejtette: elsődleges céljuk, hogy megvessék a lábukat. Toró T. Tibor, a Néppárt országos elnöke Temesváron szavazott. A politikus elmondta: az erdélyi magyar politikában új egységre van szükség, ő pedig erre pecsételt, hiszen minden magyar pártra adott szavazat az új egységet erősíti. Új Magyar Szó (Bukarest)

/vezércikk/
Kövér-effektus
Általános apátia jellemezte a tegnap lezajlott helyhatósági választások kampányát, a polgármesterek egyetlen fordulóban történő megválasztása csillapította a jelöltek harci kedvét. Az esélytelenebbek nem fektettek energiát korteshadjáratokba, a fordítás lehetőségét jelentő második forduló hiányában beletörődni látszottak sorsukba. A fegyvercsörgés elmaradása a választások tét nélküliségét sugallta. Ám a vasárnapi szavazás távolról sem volt tét nélküli.
A ma nyilvánosságra hozott eredmények meghatározzák az őszi parlamenti választások előtti politikai hangulatot: a nem várt siker energiát ad, a hirtelen csalódásnak fékező hatása van a szavazatokért folytatott küzdelemben. Így például a kormányon lévő Szociál-Liberális Szövetség vezetői számára hatalmas csalódás, ha nem szerezték meg a helyi és megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok több mint ötven százalékát. Aggodalomra lehet is okuk, éppen azért, mert hatalmon vannak, a hatalom pedig erodál: a parlamenti választásokig hátralévő idő nem nekik dolgozik majd, így jelentősen csökken annak az esélye, hogy ősszel megszerezzék a mandátumok abszolút többségét. Így nem csak a könnyedén jött miniszterelnöki tisztséget veszíthetik el, de az ősellenség Traian Băsescu államfőt sem tudják a helyéről elmozdítani. A Demokrata Liberális Párt számára nem az ötven, hanem a húszszázalékos eredmény jelenti a pszichológiai küszöböt. Húsz százalék alatt a PDL-t már nehezen állítja meg bármi is azon a lejtőn, amelyen a kormányzás évei alatt elindult. Kudarc esetén Emil Boc alól bizonyosan kicsúszik a pártelnöki szék, és ezt csak úgy kerülheti el, ha megnyeri Kolozsváron a polgármester-választásokat. Ha ez nem sikerül, utódlásáért megindul a párton belüli küzdelem, amelyben a korábbi első számú esélyesnek tartott Vasile Blagának – kampányfőnökként – már nem lenne ildomos részt vennie. A kampányt jellemző általános apátiát egyébként csak Nyirő József újratemetési kísérlete és Kövér László magyar házelnök nyilatkozatai törték meg. A magyarországi politikus erdélyi látogatását kísérő médiazaj nem csak a magyar szavazatokat befolyásolhatta, mint sokan hinnék, hanem a románokét is. Hogyan járt el például tegnap az a szatmárnémeti román ember, aki néhány hete még magyar jelöltre, Ilyés Gyulára adta volna szavazatát, ám időközben megtudta, hogy „a magyarok újra akarták temetni Romániában a romángyűlölő, fasiszta írójukat”? Kire szavazott az a marosvásárhelyi román választó, aki szívesen támogatta volna Frunda Györgyöt, ám eljutott hozzá a hír, hogy egy magyarországi közjogi méltóság barbároknak nevezi a román hatóságokat? A választ ma már tudni fogjuk.
Cseke Péter Tamás. Új Magyar Szó (Bukarest)

Toró: a magyarság távolmaradása az RMDSZ megosztó jelöltjeinek köszönhető
Megosztó jelölteknek köszönhető a magyarság távolmaradása egyes városokban – jelentette ki Toró T. Tibor. Az EMNP-elnök kiemelte Frunda Györgyöt, illetve a marosvásárhelyi helyzetet, ahol a magyarság részvétele számottevően alacsonyabb volt az átlagnál.
Toró értékelése szerint Marosvásárhely egyértelműen az RMDSZ csúfos veresége. Hozzátette, a kialakult helyzetben az EMNP-nek is van némi felelőssége, azonban jóval kevesebb. A marosvásárhelyi polgármester-választás elveszett, mielőtt elkezdődött volna – jelentette ki. (hírszerk.) Transindex.ro

A marosvásárhelyi önkormányzati választás eredményei
A Frunda Györgyre leadott szavazatok száma (28.837) mindössze 5-tel kevesebb, mint volt 2008-ban a szenátusi választáson (28.842).
A tanácsosi választáson az RMDSZ szerezte meg a legtöbb szavazatot. Három politikai alakulat jutott be a marosvásárhelyi képviselőtestületbe: az RMDSZ- nek 10 tanácsosa lesz a közgyűlésben, a PDL-nek 7, az USL-nek pedig 6.
A marosvásárhelyi polgármester-választás hivatalos eredménye: Frunda György: 28.837 (37,26%), Dorin Florea: 38.757 (50,07%) Cornel Briscaru: 6463 (8,35%), Benedek Imre: 1298 (1,68%), Smaranda Enache: 2038 (2,63%)
A marosvásárhelyi tanácsosválasztás eredménye: RMDSZ: 28.382 (37,07%) PDL: 22.239 (29,05%),USL: 17.594 (22,98%), MPP: 1804 (2,36%), EMNP: 1867 (2,44%) Népújság (Marosvásárhely)

Kelemen Hunor: az RMDSZ megnyerte a választásokat!
"A részeredmények ismeretében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megnyerte a választásokat. Megnyerte úgy, hogy két magyar versenypárt indult ellene, és megnyerte a 2008-as eredményekhez képest is az idei választásokat. Ebben a pillanatban a részeredmények szerint 203 polgármestere van a szövetségnek, amely 19-cel több, mint 2008-ban volt, valamint növeltük a tanácsosi mandátumok számát is. Nagyon nehéz és nagyon szoros versenyben győzött az RMDSZ. Úgy is mondhatnám, hogy tulajdonképpen győztek a romániai magyar emberek, akik úgy döntöttek, hogy a járt utat járatlanra nem cserélik fel, akik úgy döntöttek, hogy az eredményekre épített programokat értékelik. A romániai magyar emberek a szavazataikkal eldöntötték, hogy az RMDSZ-en belül kell kialakítani azt az egységet, amely nélkül a politikai képviseletnek nem lehet és nincsen alternatívája. Az önálló erdélyi magyar politizálás mellett döntöttek a választók, ezért köszönet nekik" – mondta el Kelemen Hunor szövetségi elnök tegnap Kolozsvárott, ahol Borbély László politikai alelnökkel és Kovács Péter főtitkárral közösen a választási eredményeket értékelték sajtótájékoztató keretében.
A szövetségi elnök ugyanakkor köszönetet mondott az RMDSZ minden jelöltjének, akik az elmúlt négy hétben tisztességesen végezték a munkájukat, miközben egy nagyon erős negatív kampány folyt az RMDSZ ellen országszerte.
"Fontos az a tény, hogy idén nagyobb volt a részvétel, mint 2008-ban, ám a magyar emberek részvétele sajnos alacsonyabb volt, mint a románoké. Az már biztos, hogy a magyar-magyar verseny a részvételen, a mozgósításon nem segített, hisz azt láthatjuk, hogy leginkább az interetnikus környezetben, ott, ahol a magyar-magyar verseny a közösség hátrányára volt, a magyar emberek kisebb számban mentek el szavazni. Azok, akik azt mondták, hogy a pártokat azért hozzák létre sejtburjánzáshoz hasonlóan, hogy a részvételt növeljék, és 600.000 szavazatot visszahozzanak, most bebizonyosodott, hogy tévedtek. Elriasztották az embereket az urnáktól, és nem hoztak semmiféle eredményt, esetleg annyit, hogy néhány helyen mandátumot veszít az RMDSZ, a magyar közösség, anélkül, hogy a magyar versenypártok bármit is nyertek volna. Ezt hozta a Magyar Polgári Párt és Tőkés pártjának, az EMNP-nek az önkormányzati választásokon való részvétele: rosszat, kárt okoztak. Székelyföldön viszont határozottan kijelenthetjük, hogy a magyar-magyar versenyt megnyertük. Itt mindenhol jobb eredményeket értünk el, mint 2008-ban, és olyan, számunkra kiemelten fontos településeket nyertünk meg, mint Kézdivásárhely, Barót, Farkaslaka, Zetelaka, Bögöz, Szentábrahám. Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön a helyi tanácsokban az RMDSZ-nek kétharmados többsége van. A két magyar versenypárt, a Szász Jenő-féle MPP és a Tőkés László-féle EMNP összesen kevesebb szavazatot kapott, mint 2008-ban az MPP egyedül" – nyilatkozta az RMDSZ elnöke. Hozzátette, a számok magukért beszélnek, "azok, akik 600.000 magyar szavazat visszahozásáról beszéltek, nem hoztak vissza még hatot sem. Az már világosan látszik, hogy egy pillanatig sem az erdélyi magyar közösség érdekeit tartották szem előtt, hanem az önös pártérdeküket" – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
A szövetség partiumi eredményeiről Kelemen Hunor elmondta: bár Szatmárnémetiben Ilyés Gyula több szavazatot kapott, mint 2008-ban, ez idén sajnos nem hozott mandátumot. Nagyváradon Cseke Attila 3000-rel több szavazatot kapott, mint 2008-ban az RMDSZ jelöltje. A marosvásárhelyi eredményeket értékelve a szövetségi elnök elmondta, Frunda György szinte ugyanannyi szavazatot kapott, mint 2008-ban, a szenátusi mandátuma megnyerésekor. Bebizonyosodott, hogy az MPP jelöltjének, Benedek Imrének és az EMNP által támogatott Smaranda Enachénak nincsen társadalmi támogatottsága.
"Az RMDSZ az elkövetkező időszakban részletesen elemzi az önkormányzati választások eredményeit, és ennek függvényében meghozza a szükséges döntéseket a területi szervezeteket illetően. Azt már most látjuk, hogy ahol építkeztek, erősítették a helyi és megyei szervezetet, ott nagyon jó eredmények születtek. A hibáinkat be kell ismernünk, és minél hamarabb korrigálni kell őket, hiszen a marosvásárhelyi szervezet esetében már a választások előtt látszott, hogy igény van a váltásra, a városi tanácsban lévő frakció hozott olyan döntéseket, amelyekkel a marosvásárhelyi magyar emberek nem voltak elégedettek. Az elkövetkező periódusban ezeket a hibákat nekünk ki kell javítanunk" – összegezte Kelemen Hunor.
Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség azt üzeni Kövér Lászlónak, a magyar Országgyűlés elnökének, hogy bár rosszkor ültette el a fenyőfákat Erdélyben, ezekre az RMDSZ vigyáz majd, és körbeülteti tulipánnal.
"Az RMDSZ két év nehéz kormányzást tud a háta mögött, mindennek ellenére azonban bizonyított. Bebizonyította azt, hogy meg tudja szólítani a magyar embereket, el tudja vinni őket szavazni. A szavazók az egységre szavaztak, és az ma világos, hogy nincs szüksége az erdélyi magyar közösségnek az Erdélyi Magyar Néppártra vagy a Magyar Polgári Pártra. Az általuk összegyűjtött szavazatok sok településen nem számottevőek, viszont az olyan településeken, mint például Marosvásárhely, kimondottan rontják a magyarság esélyeit abban, hogy a jelöltjeik bekerüljenek az önkormányzatba" – mondta Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke.
Az RMDSZ az elmúlt 22 év alatt sikeresen tudta képviselni a közösség érdekeit, és amint azt a 2012-es választási eredmények mutatják, erőt tudott felmutatni.
"Egységesen léptünk fel és továbbra is egységesen fogunk fellépni, mert erre kaptunk felhatalmazást a szavazóinktól, a magyar emberektől. Az RMDSZ-nek mint érdekvédelmi szervezetnek az a célja, hogy hatékonyan érvényesítse a magyar emberek érdekeit, ezért a napokban tárgyalni fogunk a román pártokkal annak érdekében, hogy hogyan tudunk együtt dolgozni az önkormányzatokban"- mondta Borbély László. Népújság (Marosvásárhely)

Megsemmisült Tőkés és Szász csapata
Felemás győzelmet aratott az RMDSZ a romániai helyhatósági választásokon: a magyar-magyar versenyt fölényesen megnyerte, a magyar-román megmérettetésben azonban érzékeny vesztességeket szenvedett, elsősorban a magyar megosztottság következtében. Feketén-fehéren bebizonyosodott: az anyaországi beavatkozás ártalmas, a politikai sokszínűség támogatásaként előadott magyar kormányzati filozófia pedig csak álca, amely mögött a behódolni nem akaró RMDSZ tönkretétele az igazi cél.
A részleges eredmények alapján különösebb meglepetést nem hoztak a romániai helyhatósági választások. A papírforma igazolódott minden vonatkozásban: országos szinten földrengésszerű győzelmet aratott a Szociáldemokrata-Nemzeti Liberális Párt választási szövetsége, az USL, és középpárttá zsugorodott a volt kormánypárt, a Traian Basescu nevével fémjelzett, Emil Boc volt kormányfő által vezetett PDL. Az Ungureanu-kabinet megbuktatásával hatalomra került, a Victor Ponta-vezette kormány mögött álló új román politikai szövetség győzelme nem volt kérdéses, csupán annak mértéke. Az őszi parlamenti választásokon kétharmados győzelemre készülő Pontáéknak jól sikerült főpróba lett a helyhatósági választás. Olyannyira jól sikerült, hogy túl is nyerték magukat: Bukarest főpolgármesteri tisztségét kétharmaddal, a kerületeket úgyszintén, és minden nagyvárost "bevettek" még Erdélyben is, ahol mindeddig nem sikerült megvetnie a lábát a román baloldalnak. Basescuék utolsó mentsvára Kolozsvár, ahol Emil Boc, a nem végleges eredmények alapján, szoros versenyben ugyan és magyar szavazatok segítségével, de legyőzte USL-s riválisát.
A magyar-magyar megmérettetés is papírforma szerint alakult. A Budapest által támogatott belső ellenzék, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) egyike sem érte el az 1 százalékos küszöböt, egyetlen politikailag fontos pozíciót sem sikerült megszereznie, a székelyföldi településeken kívül a helyi képviselő testületekbe sem sikerült mandátumot szereznie. Mindkét formációt a Fidesz és Orbán Viktor segítségével hozták létre Erdélyben az RMDSZ ellenében. A 2008-as választási kampányban Orbán még személyesen, Tőkés László kíséretében kampányolt Szász Jenő polgári pártjának, ám azóta Szász kegyvesztett lett és a 2010-es Fidesz győzelem után Tőkés László személyére építve hozták létre az immár nem polgári, hanem néppártot. Kövér László kitartott Szász mellett, de a határon túli terület kormányzati "gazdái" - Németh Zsolt államtitkár és Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár - ezúttal Tőkésék mellett kampányoltak. Az EMNP előzetes ígérete ellenére, hogy csak ott indít jelölteket, ahol nem veszélyeztetik a magyar képviseletet, mindenhol, az etnikailag vegyes vidéken is indultak, az MPP viszont a Székelyföldre koncentrált.
Itt azonban az RMDSZ jobb eredményt ért el, mint 2008-ban. Sikerült visszaszereznie a négy évvel korábban MPP által elhódított települések túlnyomó többségét, Gyergyószentmiklós kivételével minden székely városban RMDSZ-es polgármester győzött, a helyi testületekben is kisebbségben maradtak vagy be sem jutottak a polgáriak és a néppártiak. A Székelyföldön kívüli, román többségű területeken azonban politikai kulcspozíciókat, esetenként pedig tanácsosi mandátumokat is veszített az RMDSZ a többes magyar indulásnak és az ebből fakadó magyar passzivitásnak köszönhetően. Az országos részvételi arány ugyan magasabb volt mint 2008-ban, a magyar viszont mindenhol átlag alatti. Bebizonyosodott, ami 2008-ban már a székelyföldi településeken is látszott: a magyar-magyar küzdelem nem ösztönzi a részvételt, sőt épp az ellenkező hatást váltja ki.
Megfontolhatnák lemondásukat Tőkésék
Mind a magyar pártokkal való verseny tekintetében, mind a 2008-as eredményekhez képest az RMDSZ megnyerte a helyhatósági választásokat - értékelt a részleges eredmények ismertetése után Kelemen Hunor RMDSZ elnök. "Az EMNP egyetlen ígéretét sem tartotta be: nem sikerült 600 ezer szavazót mozgósítani, és interetnikus környezetben is indítottak jelöltet. Ilyen eredmények után a magánszférában a vezetők le szoktak mondani" - hangsúlyozta Kelemen. Az RMDSZ elnök kiemelte: bár nincsenek végleges eredmények, az már látszik, hogy az RMDSZ polgármestereinek száma meghaladja a 200-at, míg 2008-ban 184 településvezetője volt, a tanácsosi mandátumok számában is hasonló emelkedés tapasztalható. Ugyanakkor nem lesz magyar polgármestere Szatmárnémetinek, Szászrégennek, és bár a Maros megyei tanácselnöki versenyben egyelőre az RMDSZ jelöltje vezet, a győzelem még nem biztos.
Eckstein-Kovács Péter az RMDSZ kolozsvári polgármester-jelöltje arra a kérdésünkre, hogy az interetnikus környezetben miért nem tudták hozni a magyar jelöltek az etnikai arányoknak megfelelő százalékot, illetve miért volt alacsonyabb a választási kedv, a politikus úgy vélekedett, ezeket a tényeket érdemes a jövőre nézve továbbgondolni. A több magyar jelölt indulása egyértelműen elbizonytalanított sokakat mind a részvétel, mind a választás tekintetében. Másrészt pedig mindenki szeretné, hogy szavazata érjen is valamit, hogy a győzteshez tartozzon, s ebből kifolyólag sokan az esélyesebbnek tűnő román jelöltre voksoltak. Ezzel sajnos számolni kell, mondta Eckstein.
Frunda György szenátornak, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjének nem sikerült legyőznie a 12 éve hivatalban lévő Dorin Floreát, magyar riválisaival szemben azonban fölényes győzelmet aratott. Lapunknak nyilatkozva elmondta, ahhoz, hogy Marosvásárhelyen győzni lehessen, az etnikai arányokat és a megosztottságot is le kellene győzni. Sajnos tudomásul kell venni, hogy az egykori székely fővárosban ma már a román lakosság van többségben és az etnikai szavazást egyelőre nem tudta meghaladni a társadalom. A magyarok három jelöltet indítottak, az esélyes román jelölt mögött viszont felsorakoztak a román pártok. A magyar-magyar verseny hatására kevesebb magyar ment el szavazni, ennek ellenére az RMDSZ megőrizte tanácsosi helyeinek számát és egyértelműen legyűrte magyar riválisait, amelyeknek nem sikerült mandátumot szerezniük. Az RMDSZ országos szereplése kapcsán is a szenátor azt emelte ki, figyelembe kell venni azt a megkerülhetetlen tényt, hogy az USL nem egy párt, hanem kettő, amely ha nem szövetségben indul, akkor másképpen festenének az arányok is.
Megosztottságot támogatni bűn
Az MSZP kisebbségpolitikusa, Szabó Vilmos parlamenti képviselő a romániai helyhatósági választásokat értékelve a Népszavának elmondta: "Arra számíthatunk, hogy az őszi parlamenti választásokat is fölényesen nyerheti a szocialista-liberális koalíció, és minden bizonnyal újra Victor Ponta alakít kormányt Bukarestben. Az MSZP számára a román baloldal előretörése, amely illeszkedik az európai tendenciákba, örvendetes. Egyúttal azonban azzal is számolnunk kell, hogy ez a kampány, Kövér László erdélyi útjai és megnyilvánulásai révén komoly feszültséggócot teremtettek a kétoldalú kapcsolatokban. Természetesen minket a magyar közösség helyzete és erdményei érdekelnek. A kampány, sajnálatos módon a megosztottság jegyében zajlott, és ez az eredményekre is rányomta bélyegét. Sok magyar szavazó maradt otthon, fájdalmas Szatmárnémeti vagy Szászrégen, Zsombolya, polgármesteri tisztségeinek vagy a szatmári tanácselnöki poszt elvesztése, és ez rossz előjel a parlamenti választások előtt. Mindez azt igazolja, hogy megosztottságot előidézni, támogatni az anyaországból mindig veszélyes, egyenesen bűn. Le kell vonni a konzekvenciákat azoknak is, akik a széthúzást szították. A politikai sokszínűség támogatásaként előadott fideszes kormányzati filozófia álca, ami mögött az igazi cél az RMDSZ megtörése volt. Nem sikerült, de romlottak a magyar pozíciók a Székelyföldön kívül, és ezt nem támogathatja tovább egyetlen felelős anyaországi kormányzat vagy párt sem."
Erőviszonyok a választás után
A megyei tanácselnökökre leadott szavazatok USL 50,29% PDL 14,51% RMDSZ 6,83% EMNP 0,72% MPP 0,71% A helyi tanácsosokra leadott szavazatok USL 35,23% PDL 14,38% RMDSZ 47% MPP 0,61% EMNP 0,59 A helyi tanácsosi helyek leosztása országos szinten a részleges eredmények alapján: USL: 5452 tanácsos (az összes tanácsos 36,95%-a) PDL: 2216 tanácsos (az összes tanácsos 15,02%-a) RMDSZ: 818 tanácsos (az összes tanácsos 5,54%-a) MPP: 89 tanácsos (az összes tanácsos 0,60%-a) EMNP: 75 tanácsos (az összes tanácsos 0,50%-a)
Gál Mária / Népszava. Népszava

Nagyot csalódott Frunda Györgyben Smaranda Enache
Enache fenntartja a választások előtti véleményét, miszerint Dorin Floreát csak egy pártérdekektől független jelölt tudta volna legyőzni.
Nagyot csalódott Frunda Györgyben Smaranda Enache, aki a vasárnapi polgármester-választáson az RMDSZ-es politikus ellenfele volt. A függetlenként induló és mindössze 2038 szavazatot szerző emberjogvédő szerint egy 21. századbeli európai államban elképzelhetetlennek tartja azt a módot, ahogy egyik vetélytársa mindegyre a visszalépésre próbálta őt sarkallni.
A visszalépését követelő nyomásról szólva elmondta, hogy őt semmilyen módszerrel nem tudták megtörni, ám el tudja képzeli, hogy mi zajlott le azoknak a lelkében, akik rá szavaztak volna, de pártutasításra mégsem merték megtenni. Smaranda Enache ugyanakkor gusztustalannak tartja azt a lejárató és vádaskodó kampányt, amit Frunda és az RMDSZ folytatott ellene. „Eddig csak egyes románok tartottak nemzetárulónak, most már egyes magyarok számára is azzá váltam” – mondta.
Enache fenntartja a választások előtti véleményét, miszerint Dorin Floreát csak egy pártérdekektől független jelölt tudta volna legyőzni. „Ha megszületett volna az általam mind a román, mind a magyar pártoknak javasolt összefogás, minden esély megadatott volna az eddigi városvezető leváltására. És ez a független lehetett volna bárki, nem feltétlenül én” – szögezte le Enache, aki a felmérésekben 12–16 százalék között mozgott, ám a szavazatok polarizációja miatt végül be kellett érnie a voksok 2,63 százalékával.
Elmondta, sok potenciális támogatója a szavazófülkében a hasznos voks mellett döntött, az esélyesebb jelöltet támogatva. Újságírói kérdésre, miszerint a vasárnap esti vereség után próbálkozna-e újból ősszel, Smaranda Enache nem adott egyértelmű választ. Úgy vélte, ha komoly civil összefogás alakul ki mögötte, esetleg megpróbálná, de pártszínekben semmi esetre sem. Ugyanakkor azt is belátta, hogy egy függetlennek szinte semmi esélye a pártkatonákkal szemben.
Tisztában van azzal, hogy nem kerül be a parlamentbe, de ősszel próbálkozna a másik legyőzött, Benedek Imre is. A Magyar Polgári Párt 1298 szavazatot szerző jelöltje a honlapján bejelentette, annak ellenére, hogy esélytelennek tartja magát, nekivág a parlamenti választásoknak is.
A magyarság három jelöltje közül a legnagyobb esélye ősszel is Frunda Györgynek lesz. A szenátor nem nyilatkozott, de RMDSZ-es körökből kiszivárgott, hogy a polgármester-jelöltség fejében a politikusnak felkínálták egy újabb, hetedik országgyűlési mandátum megszerzésének lehetőségét.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

Egy út áll előttünk
Az idei helyhatósági választás volt az első, amelyen három magyar párt mérkőzött meg egymással. Az RMDSZ sajátos módon jobb eredményeket ért el, mint négy évvel korábban, noha ezúttal két kihívója is akadt. A Magyar Polgári Párt fontos pozíciókat vesztett, az Erdélyi Magyar Néppárt viszont meg tudott kapaszkodni önkormányzati szinten. Nem túlzás és nem sikerpropaganda, amit az EMNP vezetői állítanak, hogy új politikai erő született, amelynek sikerült a közösség szolgálatába állítania korábban inaktív fiatalokat, s helyenként az urnákhoz szólítania passzív választói csoportokat. Mindezt igen kedvezőtlen peremfeltételek mellett.
A vetélytársaknak jóval több idejük volt a felkészülésre, valamint az RMDSZ birtokolja mindmáig a hajdan közösen megteremtett infrastruktúrát, a kezdeti lelkesedésből született országos hálózatot és humán erőforrásokat, és rendelkezik az erdélyi magyar közösségnek címzett román állami támogatások felett.
Leltár A Magyar Polgári Pártnak 2008 óta négy esztendeje volt a tudatos építkezésre és az önkormányzati szinten való bizonyításra, más kérdés, hogy ezt mennyire használta ki. Az eredmény azt igazolja, hogy hiba volt az MPP részéről dupla vagy semmit játszani. Célravezetőbb lett volna, ha ésszerű megállapodásokat kötnek települések tucatjain. Hiba volt Szász Jenőtől, hogy csak és kizárólag kvázi kötelező jellegű országos szintű MPP– EMNP megállapodásban volt hajlandó gondolkodni, s ennek EMNP-s elutasítása után letiltotta az alapszintű megegyezéseket. Egy-két „renitens” szervezet így is akadt, országos szinten azonban hatott az elnöki tiltás, mely mindkét szervezet eredményein rontott. Alapvetően helyes volt közösségi szempontból az EMNP konstruktív hozzáállása, amely szerint nem indított jelöltet az elmúlt ciklusban jól teljesítő polgármesterek ellen – legyen az RMDSZ-es – mint a sepsiszentgyörgyi Antal Árpád – vagy MPP-s, mint a Gyergyószentmiklóst vezető Mezei János. Előzékenységük értelemszerűen a párt statisztikai eredményei ellen hatott, ám egy olyan politikai szervezet, amely komolyan veszi a nemzeti felelősség gondolatát, egyszerűen nem tehet mást. Még akkor sem, ha ellenfelei a lehető legetikátlanabb eszközöket vették elő a kampány során. A Tőkés Lászlót lejáratni szándékozó könyv megjelentetése és célzott terjesztése az erdélyi magyar politikatörténet morális mélypontja, különösen ha figyelembe vesszük az egész akció alantasságát és azt, hogy a „szerző”, akit az EMNP ellenfelei megnyertek a piszkos munka elvégzésére, a nemzetellenes kozmopolitizmus egyik legfröcsögőbb, leggátlástalanabb képviselője.
Valami új egység
Sokat lehetett hallani az utóbbi időben az új egységről, a magyar összefogásról, leginkább a Fidesz és az EMNP oldaláról. A választások eredményei nem ezt vetítik előre. Az RMDSZ már a választások előtt erőből próbált megoldani mindent, a marosvásárhelyi kudarc éppen ezzel magyarázható. E bukás dacára az RMDSZ csúcsvezetése továbbra is azokra mutogat, akik az utolsó pillanatig kiálltak a közös magyar jelölt indítása mellett, mely ügy vitathatatlanul az RMDSZ ellenállásán bukott meg. A Szövetség saját, kizárólagos pártjelöltben gondolkodott, s miután Vass Levente – akinek személye körül széles társadalmi támogatottság körvonalazódott – nem volt hajlandó belemenni a várható bukásba, Frunda György személyében olyan jelöltet indítottak, akinek veresége borítékolható volt. Ezzel az RMDSZ immár harmadszor indított olyan közösségmegosztó pártjelöltet, akinek személyéről sejteni lehetett, hogy képtelen felsorakoztatni maga mögött a magyar választói bázis teljes spektrumát. Minden jel arra mutat tehát, amit már korábban is vélelmeztünk többen is: az RMDSZ tulajdonképpen nem akart győzni Marosvásárhelyen. Az új egység gondolatkörére visszatérve: az optimális magyar erőfelhasználás és érdekérvényesítés szemszögéből nincs más alternatíva. Az EMNP élcsapatát alkotó politikusok taktikai célja 1990 óta ugyanaz: a magyar önkormányzatiság, a magyar szabadságpolitika, szaknyelven a belső önrendelkezés elvén nyugvó háromszintű autonómia megvalósítását célzó érdekképviselet.
Szintek Hadd ejtsünk itt meg egy vargabetűt. A közösségi programalkotásnak van egy paradigmatikus, egy stratégiai, illetve egy taktikai szintje. A paradigmatikus szint az alapvető értékrendet jelöli: hogy egy közösség – a maga kollektív voltában – meg akar-e maradni szülőföldjén, megőrizve önazonosságát. A felvidéki magyarság körében – ahol tömbmagyar vidékeken is számottevő az alapvetően nacionalista Ficóra való szavazás – paradigmatikus problémák vannak. A román fennhatóság alá került németek exodusa, kimenekítésük kérdése a Ceauşescu-korszak idején paradigmatikus döntés volt a németek számára. Ezen a szinten az erdélyi magyar közösség még nem ingott meg. Stratégiai kérdés, hogy milyen célokat tűzünk ki a közösségként való megmaradás érdekében. A háromszintű autonómiánál többet a jelenlegi geopolitikai körülmények, erőforrások birtokában nem tudunk elérni, kevesebbet követelnünk viszont nem érdemes, mert az egyenértékű a középtávú felmorzsolódással. A közösségi stratégia ott bicsaklik meg, hogy az autonómiát legjobb esetben is csak választási jelszóként használó RMDSZ továbbra is képes elfogadtatni a szavazói bázissal saját, komprádor jellegű, bukaresti politikáját. Ilyen körülmények között taktikai szinten mi mást tehet egy, a nemzeti önrendelkezés és autonómia célkitűzését hirdető csapat, mint hogy előbb elfogadtatja e célokat az RMDSZ-főáram ellenére a szervezeten belül (ez történt lépcsőzetesen 1990 és 1993 januárja között), majd miután sikertelen a saját hivatalos programjának RMDSZ-en belüli elfogadtatása (1996-2003), ugyanezt kívülről próbálja meg. Erről szólt a 2009-es összefogás, és erről szólna az új egység, amit a választási eredmények szerint az erdélyi magyar nemzeti közösség is elvár. Az RMDSZ választás utáni diadalittas szólamait hallgatva egyre nagyobb a kétkedésünk e stratégia sikerében. De ahogy Nagy Feró fogalmazott a rendszerváltás környékén egyik dalában: „Egy út áll előttem, melyiket válasszam?”
Borbély Zsolt Attila. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Győzött az RMDSZ, önkormányzati tényező a Néppárt
A Szociálliberális Unió (USL) országosan elsöprő győzelmét hozták a június 10-én megtartott önkormányzati választások. Magyarlakta vidékeken – főleg Székelyföldön – az RMDSZ aratott látványos győzelmet, interetnikus környezetben azonban helyenként jelentős veszteségeket könyvelhet el a magyarság. A Magyar Polgári Párt több polgármesteri széket és számos önkormányzati képviselői helyet veszített el, az Erdélyi Magyar Néppárt pedig első választási megmérettetésén felkerült Erdély önkormányzati térképére.
A helyhatósági választások részlegesen feldolgozott, kedd délutáni eredményei szerint a Szociálliberális Unió (USL) Románia több mint harminc megyéjében és Bukarestben aratott elsöprő győzelmet. A balliberális szövetség szerezte meg a megyék többségének az elnöki székét, és közel 42 százaléknyi szavazatot söpört be a polgármesteri tisztségekért folyó küzdelemben. Jóval mögötte – 20 százalék alatti eredménnyel – szerepel a Demokrata Liberális Párt (PDL), 8 százalék körüli eredményt ért el a Dan Diaconescu-féle populista Néppárt, és ezt követi 5,5 százalék körüli eredményével az RMDSZ. A helyhatósági választások legnagyobb vesztese a volt kormánypárt, a PDL, amely szavazóbázisának több mint felét vesztette el. Románia legfontosabb 10 városából mindössze hármat tudott megtartani, azt is Erdélyben: Kolozsváron, Brassóban és Aradon maradt demokrata-liberális polgármester és jelentősebb önkormányzati képviselet. A kolozsvári polgármesteri székért folyó küzdelem országos eseménnyé vált: a választások napján készült, az USL győzelmét jósló exit-pollos eredmények ellenére Emil Boc kevesebb mint 1500 szavazat előnnyel nyert. Politológusok véleménye szerint a négy évvel ezelőtti szavazási részvételt meghaladó érdeklődés annak tulajdonítható, hogy a választók többsége büntetni akarta az elmúlt évek megszorító intézkedéseiért felelős Demokrata Liberális Pártot. Erre vezethető vissza az USL mindent elsöprő győzelme, ami előrevetíti az ősszel sorra kerülő parlamenti választások kimenetelét is.
A magát „túlnyerő” RMDSZ
A kisebbik kormánypártot, az RMDSZ-t elkerülte a magyar protesztszavazás, és valamivel jobb eredményt ért el, mint négy évvel ezelőtt. 95 százalékos feldolgozottság mellett a 410 ezer szavazatnak országosan 5,50 százalék az értéke: ez 2219 önkormányzati képviselőt, 57 megyei tanácsost és 199 polgármestert, valamint két megyei tanácselnököt jelent. A két székely megyében az RMDSZ többséget szerzett olyan településeken is, ahol négy évvel ezelőtt még az MPP-nek termett babér. A Hargita és Kovászna megyében elkönyvelt elsöprő sikere ellenére a Szövetséget jelentős veszteségek érték vegyes lakosságú településeken: immár nem csak Marosvásárhely polgármesteri széke veszett el harmadszorra, hanem a megyei tanácselnöki tisztség is elúszott. De elveszett Szatmárnémeti polgármesteri és a megye tanácselnöki széke is. Az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt eredményeihez viszonyítva az RMDSZ sikert aratott. Kelemen Hunor pártelnök szerint Székelyföldön az RMDSZ mindenhol javította önkormányzati pozícióit, ugyanakkor a vegyes lakosságú településeken – a magyar–magyar verseny miatt – helyeket is veszített. Az RMDSZ elnöke úgy fogalmazott, az EMNP nem mozgósította a választókat, és sok helyen kárt okozott a magyar közösségnek. Kelemen azt tanácsolta a két párt vezetőjének, hogy politizálás helyett keressenek maguknak más munkát.
EMNP és MPP
Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Toró T. Tibor kolozsvári sajtóértekezletén úgy vélte, elért eredményeik – a várható 250 helyi és megyei önkormányzati képviselői hely, valamint a néhány általuk támogatott polgármesteri tisztség – nem értékelhetőek kedvezőtlennek. Toró elismerte, hogy az RMDSZ a helyhatósági választások magyar győztese. Ez az eredmény a PDL büntetése mellett is bejött, az RMDSZ vezetőinek ugyanis sikerült a kormányzás felelősségét áthárítaniuk a koalíciós partnerre, fogalmazott a pártelnök. Toró számottevő megvalósításnak tartja, hogy az MPP-vel szemben a Néppártnak sikerült kitörnie Székelyföldről, és interetnikus környezetben is eredményeket elérnie. Néhány vegyes lakosságú községben – az EMNP kampányának köszönhetően – az eddiginél több magyar önkormányzati képviselő jutott be a helyi képviselő-testületbe. Toró a hiányosságok közt említette, hogy a vegyes lakosságú megyék és nagyvárosok önkormányzatába – Kolozsvár, Nagyvárad, Zilah, Szatmárnémeti és Marosvásárhely – nem sikerült képviselőt bejuttatni, amit az RMDSZ riogató kampánya is jelentősen befolyásolt. Az Erdélyi Napló kérdésére, hogy a Néppárt és az MPP szélesebb körű összefogása nem lett volna-e eredményesebb, Toró azt válaszolta: ez nem a Néppárton múlott. Az EMNP több helyen szorgalmazta az összefogást, ezt azonban Szász Jenő országos protokollumtól tette függővé. E mögött az állt, hogy a Néppárt Szászt támogassa a székelyudvarhelyi polgármesteri megmérettetésben, amit viszont az EMNP nem tudott vállalni. A kedd délutánig összesített adatok szerint az EMNP helyi tanácsosi listájára Erdélyben 36232-en voksoltak, ez 207 helyi önkormányzati képviselőt, négy megyei önkormányzati képviselőt és két polgármestert igazol vissza.
Szász Jenő szerint a Néppárt és az MPP együttvéve nem érik el az MPP 2008-as eredményeit. A pártelnök ezt a jobboldali összefogás elmaradásával magyarázza, amiért a Néppártot tette felelőssé. Szász továbbra is az MPP-t tartja az erdélyi magyar jobboldal vezető pártjának. Újságírói kérdésre úgy fogalmazott: „az EMNP részéről történt megosztás gyakorlatilag meggyilkolta a jobboldalt, megnehezítette a jobboldali szavazók helyzetét”.
A választási eredmények 95 százalékos feldogozottsága mellett az MPP helyi önkormányzati képviselői listájára 31 996 személy szavazott: ez 259 helyi önkormányzati képviselőt, 3 megyei képviselőt valamint 7 polgármesteri széket jelent.
Az MPP lényegesen gyengébb teljesítményt könyvelhet el, mint négy évvel korábban. Több polgármesteri széket veszített, és jelentős vereséget szenvedett számos székelyföldi város és a két tömbmagyar megye önkormányzati testületeiben is.
Az önkormányzati választások második helyét mindkét párt magáénak tulajdonítja, a Néppárt azért, mert Erdély viszonylatában több listát állított, mint az MPP. Tény, hogy a négy évvel ezelőtti, hozzávetőleg 80 ezres MPP-szavazótábor köszönt vissza 2012-ben, immár két pártra leadott voksok formájában.
Székelyföldi körkép
Háromszéken, Csíkban, Udvarhelyszéken, Gyergyóban és a marosszéki falvakban egyértelműen az RMDSZ tarolt. Nagy többséggel nyerte meg Hargita és Kovászna megye elnöki székét – Borboly Csaba és Tamás Sándor megyei tanácselnökök maradtak –, ugyanakkor mindkét megyei önkormányzatban többséget szerzett a Szövetség. A két megyében az MPP és az EMNP is szerzett mandátumokat a megyei közgyűlésben, illetve a székelyföldi városok többségében. Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád az EMNP támogatásának is köszönheti elsöprő győzelmét, a csíkszeredai, székelyudvarhelyi, baróti és kézdivásárhelyi hármas küzdelemben azonban magabiztosan nyert az RMDSZ jelöltje. Székelyudvarhelyen Bunta Levente a szavazatok 54 százalékát söpörte be, míg Szász Jenő pártelnök 27,6 százalékot. A Néppárt jelöltje, Tankó László ennek valamivel több mint felét érte el. Az MPP mind Udvarhelyen, mind Sepsiszentgyörgyön elveszítette önkormányzati mandátumainak többségét. A polgáriaknak három székelyföldi városa maradt: Gyergyószentmiklós, Tusnádfürdő és Szováta. Mezei János gyergyószentmiklósi polgármestert az EMNP is támogatta, noha az EMNP itt nem jutott be a városi önkormányzati testületbe.
A székelyföldi magyarságot legérzékenyebben Marosvásárhely polgármesteri székének és a megyei önkormányzat elnöki tisztségének az elvesztése érinti. Amint az várható volt, Dorin Florea PDL-s polgármester nyert 50 százalék fölötti eredménnyel, Frunda György – ettől messze elmaradva – 37,26 százalékot szerzett, míg az MPP jelöltjére, Benedek Imrére a szavazatok mindössze 1,68 százaléka jutott. Az EMNP által is támogatott Smaranda Enache 2,63 százaléknyi szavazatot kapott. A Maros megyei magyarság számarányánál kevesebb képviselői mandátumot ért el: 13 helyet a 31 tagú önkormányzatban. Hasonlóan rossz az arány a megyeszékhely városi közgyűlésében is. Az adatok ismeretében egyértelmű: Maros megyében 5 százalék fölötti hozama lett volna egy közös EMNP–MPP-listának. Kedd délelőtt derült ki az is, hogy Lokodi Emőke szintén elveszítette megyei testületi elnöki mandátumát, helyét a liberális Ciprian Dobre veszi át.
Jó kampány, apró veszteségek Közép-Erdélyben
Kolozs, Fehér és Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ megőrizte polgármesteri székeit, a kemény néppárti kampánynak köszönhetően azonban több községben nőtt a magyar önkormányzati képviselők száma. A Néppárt több községben is önkormányzati mandátumhoz jutott. A Beszterce-Naszód megyei Árpástón hosszú idő óta most van először magyar polgármester, ami egyértelműen a két párt közötti verseny mozgósító hatásának köszönhető. Vegyes lakosságú környezetben Kolozsváron zajlott az egyik legjobban felépített RMDSZ- és EMNP-kampány, Eckstein-Kovács Péter és Gergely Balázs polgármesterjelöltek azonban számottevően nem tudták befolyásolni saját pártjaik önkormányzati listáit sem. Kolozsváron és a megyében a szokásosnál egy-két mandátummal kevesebb lesz, ami megkérdőjelezi a kolozsvári magyar alpolgármester, illetve a megyei magyar tanácselnök-helyettes kilátását is.
Etnikai szavazás a Partiumban
Marosvásárhely mellett Szatmárnémeti és Szatmár megye a magyarság legnagyobb „vérvesztesége”. Itt az RMDSZ elveszítette a megye mindkét vezető tisztségét: megbukott Illyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere, illetve a megyei önkormányzat eddigi magyar elnöke, Csehi Árpád is. Az MPP szatmárnémeti polgármesterjelöltje, Zazula Béla mindössze 467 voksot kapott, ami lényegesen nem befolyásolta az RMDSZ-es polgármester eredményét. A Néppárt szerint a szatmári vereség egyértelműen az RMDSZ-polgármester megosztó személyiségnek tudható be. Amint az várható volt, Nagyváradon fölényesen nyert Ilie Bolojan USL-s polgármester. A magyarság valós részaránya azonban itt sem mutatkozik meg az elnyert 6 önkormányzati mandátumban. A következő négy évben aligha lesz magyar alpolgármestere Nagyváradnak. Az RMDSZ szerint a szokatlanul magas részvétel okolható a gyengébb eredményekért, ugyanis jelöltjeik valamivel több szavazatot kaptak, mint négy évvel ezelőtt. A szilágysági magyarság 14 településen nyerte meg a polgármesteri széket. A három legjelentősebb partiumi megyében – az RMDSZ-dominancia mellett – a községekben főleg a Néppárt, szerzett mandátumokat, a városi, illetve megyei közgyűlések listáin azonban nem tudta átlépni az 5 százalékos küszöböt.
Makkay József. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Megalakult a marosvásárhelyi tanács
Alpolgármesterek: Ionela Ciotlaus és Józsa Tibor
A marosvásárhelyi tanács tegnapi alakuló ülésén a testület 15 igen, 7 ellenszavazattal választotta Ionela Ciotlaust (USL), illetve 14 igen és 8 ellenszavazattal Józsa Tibort (RMDSZ) alpolgármesternek.
Az ülést Kikeli Pál korelnök nyitotta meg, aki elmondta, életében egyszer tett esküt, 44 évvel ezelőtt az orvosi esküjét, amelyhez azóta is hű maradt, ez a második esküje. Ehhez is hű akar maradni, s mindent meg fog tenni a város testi-lelki, szellemi és szociális egészségéért. Ugyanakkor egy Mindent az egészségért feliratú pólót ajándékozott a polgármesternek és a két alpolgármesternek.
A mandátumok igazolását követően a tanácsosok letették a hivatali esküt, majd Törzsök Sándor vette át az ülésvezetést.
Dorin Florea polgármester mandátumát a marosvásárhelyi bíróság alelnöke, Lupascu Florin igazolta: a polgármester a június 10-i választásokon a 77.393 érvényes szavazatból 38.757 szavazatot kapott, Frunda György 28.837, Cornel Briscaru 6.463, Benedek Imre 1298, Smaranda Enache 2038 szavazatot szerzett.
Dorin Florea székfoglaló beszédében sikert kívánt az új tanácsnak, és arra kérte őket, hogy a pártérdekeket hagyják a polgármesteri hivatal ajtajánál.
A 23 tagú marosvásárhelyi tanács összetétele ábécésorrendben: Bakos Levente (RMDSZ), dr. Benedek István (RMDSZ), Briscaru Cornel (USL), Ciotlaus Ionela (USL), Farcas Ioan (APMS), Gombos Csaba Géza (RMDSZ), Gujan Lucian (APMS), Haller Béla (RMDSZ), Józsa Tibor (RMDSZ), Karácsony Etel (RMDSZ), Kikeli Pál (RMDSZ), Loghin Lucian (USL), Maior Claudiu (APMS), Matei Dumitru (APMS), Peti András (RMDSZ), Pui Sebastian (USL), Puiac Claudiu (APMS), Roman Ioana (APMS), Sabau Pop Aurelian (USL), Sîmpalean Dan (USL), Soós Zoltán (RMDSZ), Todoran Radu (APMS), Törzsök Sándor (RMDSZ).
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Csata után, háború előtt
Milyen következményei lesznek az önkormányzati választások eredményeinek az erdélyi magyar politikai életre? Valóban oly elsöprő-e az RMDSZ győzelme, mint azt a szövetség vezetői hangsúlyozzák?
Mi lehet a mentőöv a szakadék szélére sodródott MPP számára? Elégedett lehet-e az Erdélyi Magyar Néppárt? Külön-külön méretkeznek meg a parlamenti voksoláson is, vagy addig létrejöhet valamiféle együttműködés a magyar szervezetek között? Hogyan befolyásolhatja a magyarság parlamenti képviseletét a választási rendszer? Elemzésünkben ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a választ, olyan szempontokat is szem előtt tartva, melyeket a győzelmi mámorban úszók hajlamosak figyelmen kívül hagyni.
A vesztesek
Ha a magyarok körében létezik egyértelmű vesztese az önkormányzati választásoknak, akkor az kétségkívül a Magyar Polgári Párt. A Szász Jenő vezette alakulat feleannyi szavazatot sem kapott, mint négy évvel korábban, és ami a legsúlyosabb vétke: a választás szabadságának eszméjét járatta le, csalódást okozva azoknak is, akik négy éve az egypártrendszerből kiábrándulva, reménykedve voksoltak az MPP jelöltjeire. A változásba vetett hitet játszották el tehát – nem csoda, ha a harmadik magyar alakulat, az EMNP már nem tudott annyira megkapaszkodni, mint 2008-ban a polgári párt. Kudarcuknak kétségkívül vannak rajtuk kívülálló okai is – az RMDSZ-es megyevezetések megvonták a forrásokat az MPP-s irányítású településektől (jeleskedett ebben Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is, nemcsak a polgármestert, hanem a teljes lakosságot büntetve); az EMNP-vel való versengés, illetve felemás kapcsolat is visszahúzó erő lehetett –, a leglényegesebbek azonban csakis rajtuk múltak. Ide sorolható, hogy az MPP színeiben mandátumot nyert önkormányzati képviselők, alpolgármesterek, polgármesterek a legtöbb helyen munkájukban nem remekeltek, az ellenzéki szerepet is jobbára úgy értelmezték, hogy mindennel szembe kell szállni, amit az RMDSZ javasol. Ezzel maguk biztosították a muníciót a szövetség részéről érkező olyan jellegű támadásokhoz, miszerint ők a gáncsoskodók, a fejlődést akadályozók stb. Ellenőrző szerepkört egyáltalán nem érvényesítettek, négy év alatt alig lehetett olyan vitát hallani, amelyben az ellenzék számon kérte és bizonyította volna például a közpénzek felelőtlen elköltését. Vereségük másik belső oka maga a pártelnök, Szász Jenő személye. Egyfelől azért, mert diktatórikus módon irányította az alakulatot, elmarva mindazokat, akik nem egy véleményen voltak vele, másrészt pedig azért, mert a másik két magyar pártból senki sem tekinti tárgyalópartnernek, le sem ülnek vele egy asztalhoz, ami kétségkívül elszigetelődéshez vezet. Jelenleg az MPP-nek túl sok választási lehetősége nincs. Lassan eltűnhet a politikai porondról, még személyi változások esetében sem garantált a túlélés. Legkézenfekvőbbnek valóban az tűnik, hogy nemzeti távlatokban gondolkodó tagjai egyesülnek az EMNP-vel, s együtt próbálnak alternatívát kínálni az RMDSZ-szel szemben – erre azonban a jelenlegi vezetéssel nincs esély.
A legkisebb fiú
Jobb eredményre számított a választásokon az EMNP is, ám a számok azt mutatják, csak azokat sikerült visszahozniuk az urnákhoz, akiket az MPP elveszített. A várakozásokon aluli teljesítmény okai esetükben inkább külső tényezőkre vezethetőek vissza. Ezek közül a legfontosabb éppen az, ami az MPP számlájára írható: a csalódás a polgáriakban sokakban fájdalmasabb volt, mint az RMDSZ-ből való kiábrándulás, hiszen a polgáriak felvillantották a reményt, majd eljátszották azt. Az EMNP emiatt is nehezebben tudta elnyerni a szavazópolgárok bizalmát: joggal kérdezhették a választók, meddig kell még újabb és újabb pártokat létrehozni? A felemás teljesítmény belső okai közé sorolhatjuk a negatív kampányt, amely a kormányváltás után uralgó magyarellenes hangulatban fölöttébb visszásnak tetszett, ekkor ugyanis már a magyar erők összefogását kívánta a közvélemény. Az EMNP által meghirdetett új egység elvét nem sikerült megfelelően elmagyarázniuk: létjogosultságukat igazolva ugyanis óhatatlanul bírálniuk kellett a másik két magyar pártot, ez esetben pedig legalábbis furcsának hatott az egység eszméjét hirdetni. Mindezek ellenére az EMNP sikerként könyvelheti el számos fiatal bevonását a közéletbe, s ha önkormányzati munkájuk során nem követik el ugyanazokat a tévedéseket, mint az MPP, ez alapot jelenthet a további építkezésre. A néppárt legnagyobb dilemmája a következőkben is az MPP lehet: szövetkeznek-e velük, miután ott esetleg vezetőváltás történik, és együtt veszik fel a harcot az RMDSZ-szel, vagy az új egység jegyében az együttműködés konkrét módozatainak kidolgozásán fáradoznak, tárgyalóasztalhoz ülve a szövetséggel is. Ez utóbbi esetben minden bizonnyal lesznek, akik vádolják az alakulatot, hogy az RMDSZ zsebpártjává válik, ráadásul azt is el kell viselniük, hogy szerény választási eredményük miatt Kelemen Hunorék igen magas lóról tárgyalnak majd velük – ha egyáltalán lesz párbeszéd.
Győztes csapat, melyen változtatni kell
Diadalittas nyilatkozatok hangzottak el az RMDSZ vezetői részéről a választásokat követően, a győztes csapaton azonban minden bizonnyal változtatnia kell a szövetségnek. Megnyilatkozásaikban is egyre jobban elkülönülnek egymástól a regionális szervezetek, de az eredmények tekintetében is lényeges különbségek vannak.
Ami egyértelmű: a csúcsvezetés fellegvára, Marosvásárhely, de még Maros megye is elveszett – és ezért bizony illenék vállalni a felelősséget a Székelyföld fővárosában ténykedő olyan politikusoknak is, mint Frunda György, Borbély László, Kovács Péter, Kelemen Attila. Bebizonyosodott: önmagukban nem tudnak eredményeket elérni, és megbizonyosodtunk arról is, képtelenek a párbeszédre, kompromisszumra, mi több, a kampány leghajmeresztőbb, legarrogánsabb nyilatkozatai is tőlük származnak (gondoljunk csak arra, amikor Frunda György lefasisztázta Nyirő Józsefet, de felidézhetjük a Kövér László látogatása kapcsán elhangzott nyilatkozataikat is). Nagyjából hasonló hangot ütöttek meg a szövetség partiumi képviselői is, a vereség pedig ott is látványos, lásd Szatmár megyét vagy Cseke Attila váradi levitézlését. Ezekhez képest visszafogottabbak voltak az RMDSZ székelyföldi, Kovászna megyei képviselői: valós vagy éppen felnagyított eredményeik hangoztatására épülő kampányuk során kerülték a magyar kormánypártok képviselőinek bírálatát, ellenfeleik lejáratását, helyt engedve a voks utáni párbeszédnek – győzelmükben kétségkívül szerepet játszott ez is. (Jelentős mozzanata lehet az önkormányzati választásoknak a sepsiszentgyörgyi eset, ahol a néppárt Antal Árpád RMDSZ-es polgármesterjelöltet támogatta – anélkül, hogy fennállt volna az összefogás demográfiai kényszere. Ennek egyik üzenete ugyanis, hogy az RMDSZ-en belül is vannak olyan vezetők, akik mellé felsorakozhatnak a szövetség vetélytársai, lehetséges tehát a párbeszéd, csak megfelelő partnerek kellenek hozzá.) Az RMDSZ vitorlájába fogta az elmúlt hetekben-hónapokban felerősödött magyarellenességet is, ellenfeleiknek nem sikerült elmagyarázniuk, hogy a szövetség kormányzati pozícióban sem tudott tartós eredményeket elérni.
A következő időszak egyik legfontosabb kérdése: a szövetség csúcsvezetése melyik irányba hajlik. Továbbra is az erdélyi magyar–magyar párbeszédet mereven elutasító, a magyarországi kormánypártot minduntalan támadó politikusok – Borbély László, Markó Béla, Kovács Péter, Szabó Ödön – határozzák-e meg az RMDSZ irányvonalát, vagy pedig nagyobb szerepet kapnak az eredményeket felmutató székelyföldi szervezetek képviselői közül azok, akiket politikai vetélytársaik is elfogadható tárgyalópartnernek tekintenek. A pillanatnyi diadalon túl ugyanis sem az RMDSZ, sem pedig magyar közösségünk számára nem mindegy, sikerül-e stratégiai céljaink megvalósításába bevonni azt a mintegy százezer magyar választópolgárt, aki az urnák elé járult, és nem a szövetséget támogatta.
Román nyílzáporban
Hogy mennyire szükséges a romániai magyar kisebbség érdekeinek védelme, azt eléggé jól látjuk az elmúlt hetek-napok történéseiből. Zászlócirkusz, leváltott magyar intézményvezetők – ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulásokra számíthatunk a hatalomra került és ősztől minden bizonnyal ismét kormányzó szociál-liberális koalíció képviselőitől. De mi lehet a megoldás? Mint látjuk, az RMDSZ ugyanazt a sémát, ugyanazt a Bukarest-központú politizálást folytatja, amikor egyfelől ostorozza a jelenlegi hatalmat, másfelől helyi szinten koalíciókat köt vele. Közben pedig nem győzi hajtogatni minden újabb jogfosztás nyomán: lám-lám, ezért van szükség a kormányzati pozícióra, hogy befolyásolni tudják a döntéseket. Sokat elárul a szövetség stratégiájáról az is, hogy magyar vetélytársaival továbbra sem kíván szóba állni, s mintha az új hatalom jóindulatát akarná elnyerni, maga is, legalább hallgatólagosan, hozzájárul ama megbélyegzés továbbéltetéséhez, miszerint ők a magyar mérsékeltek, a jófiúk, Tőkés Lászlóék pedig a szélsőségesek. Csakhogy nem első ízben láthatjuk, mit ér a kormányon hallgatásért cserében kínált néhány „kedvezmény”: mihelyt fordul a politikai széljárás, tollvonással megszüntethetőek az elnyert kisebbségi jogok.
E Bukarest-centrikus, Budapesttel szemben konfrontatív politika helyett az autonómia iránt elkötelezett, Erdély-központú, Kárpát-medencei támogatottságot élvező megközelítésre lenne hát szükség – e tekintetben az EMNP által javasolt együttműködésre, a civil szervezetek, egyházak bevonására alapuló új egység eszméje kétségkívül vonzónak tűnik, de az is világos, hogy egymagában a néppárt képtelen lesz érvényesíteni elképzelését.
Az együttműködés kényszere
Az erdélyi magyar–magyar viszony alakulását a június 10-i választások eredményein túl a következő hónapokban a román kormány fokozódó magyarellenessége és a választási törvény módosítása határozhatja meg. Abban mindhárom magyar politikai alakulat egyetért, hogy a magyarságnak erős parlamenti képviseletre van szüksége. Ez azonban azon is múlik, milyen szabályok szerint szavazunk, illetve hogy a három magyar párt egymással verseng-e, vagy hajlandó együttműködni. Vegyük sorra a lehetőségeket. Ha az alkotmánybíróság nem utasítja el a többségi választási rendszer bevezetését, a bejutási küszöb törlése könnyen arra sarkallhatja a magyar vezetőket, hogy önállóan méretkezzenek meg, annál is inkább, mert a nemzeti kisebbségeknek automatikusan jár képviselői mandátum azokban a megyékben, ahol arányuk eléri a hét százalékot. Nem érvényesül a megegyezés kényszere, szabad a verseny, és félő, az önkormányzati választásokon elért eredmények még elbizakodottabbá, gőgösebbé teszik az RMDSZ vezetőit. S bár rövid távon lehet, hogy nem okoz különösebb vérveszteséget egy újabb magyar–magyar verseny, a románság számára az az üzenete lehet, hogy megosztottak vagyunk, ily módon pedig könnyebb elbánni velünk. Az új rendszer egyúttal azt is jelentené, hogy a parlamentben jelentős többséghez jutna a Szociál-Liberális Szövetség, ez feleslegessé tenné az RMDSZ-t – és a szövetség újraválasztott polgármesterei sem tudnának majd olyan eredményeket felmutatni, mint amikor a kormányzati pozíciónak köszönhetően folytak a pénzek. Amennyiben a taláros testület megvétózza a választási törvényt, és a régi rendszer szerint voksolunk, jóval sürgetőbbé válik a magyar–magyar párbeszéd. Hiába ugyanis az alternatív küszöb, az erős parlamenti képviselet biztosításához valamiféle magyar–magyar együttműködés elengedhetetlen. Ilyen helyzetben talán az RMDSZ is inkább hajlana a megegyezésre, ennek üzenete pedig mozgósító erejű lehet. Hogy ez konkrétan milyen formát öltene, azt még van idő eldönteni, kétségtelen azonban, hogy egy ilyen, pluralizmuson alapuló egység – melyben mindenkinek meghatározott szerepe lenne – jelentősen javítaná a magyar érdekképviselet tárgyalási pozícióját is. Mennyivel könnyebben lehetne kisebbségi jogokat kivívni Bukarestben, ha a román politikusok látnák: olyan sokarcú, mégis egységes szövetséggel tárgyalnak, amely érdekei érvényesítéséhez a párbeszédet választotta, de amely mögött akár utcai megmozdulásokra kész tömegek állnak, amelyben ott vannak az úgynevezett „radikális” vezetők, a civil szervezetek, egyházak, és amely mögött teljes mellszélességgel kiáll Budapest, a Kárpát-medence egészében élő magyarság. Újfajta, „sokarcú” szövetség, egység létrehozása lenne a három magyar párt elsődleges feladata. Ez lenne jóformán az egyetlen esélyünk a hatékony politizálásra, autonómiatörekvéseink érvényesítésére akkor, amikor a román hatalom a történelem kerekének visszafordításán fáradozik, amikor a magyarság fogyása megállíthatatlannak tűnik, amikor mindinkább beszűkülünk Székelyföldre. És ez lehetne a garanciája is annak, hogy a vitathatatlanul szükséges egységes fellépésre hivatkozva némely vezetők nem valamiféle kizárólagosságra épülő egység kiépítésén dolgoznak.
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megalakultak a helyi tanácsok
Megalakultak a hétvégén a városi tanácsok: míg Marosvásárhelyen és Kolozsváron magyar alpolgármestert választottak, Szatmárnémetiben az RMDSZ kiszorult a városvezetésből. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ kétharmados többsége ellenére is együttműködik az EMNP-vel.
marosvásárhelyi választásokat megnyerő Dorin Floreának péntek óta úgymond négy alpolgármestere van: két régi és két új. Miközben a frissen megalakult önkormányzat az RMDSZ-es Józsa Tibornak és a Szociálliberális Unió (USL) jelöltjének, Ioana Ciotlăuşnak szavazott bizalmat, a negyedik mandátuma elején járó demokrata-liberális polgármester kijelentette: ő továbbra is PDL-s társával, Claudiu Maiorral és még a tanácsosi mandátumtól is eleső Csegzi Sándorral kíván együtt dolgozni.
Mindkettőjük megőrzi titkárságát és irodáját, és a továbbiakban Florea személyes tanácsadójaként szerepelnek a városházi munkatársak lajstromán. Az elöljáró egyelőre nem kívánta elárulni, hogy milyen irodahelyiséget és feladatköröket szán az RMDSZ–USL helyi koalíció által megválasztott új alpolgármestereknek.
„Én a város érdekeit helyezem előtérbe, nem a mindenféle egyezségeket kötő politikusokét” – magyarázta döntését a frissen beiktatott Dorin Florea. Négy évvel ezelőtt, amikor a tanács szintén nem az ő kedve szerint választotta meg az egyik alpolgármestert, Florea Marius Ichimmel szemben is hasonló taktikát alkalmazott. A liberális alpolgármestert a Hangyaépület egyik manzárdszobájába száműzte, és semmiféle feladattal nem látta el. A megalázott Ichim néhány hónap után beadta felmondását, helyébe pedig a polgármester favoritja, Claudiu Maior került.
Józsa Tibor, az ismeretlen ismerős Vásárhelyen
Az RMDSZ csúcspolitikusai által támogatott, ám a helyi szervezet választmánya előtt szinte ismeretlennek számító Józsa Tibor a Krónikának elmondta: a következő négy évben keveset politizálna, viszont annál többet foglalkozna a közigazgatással és a város gondjaival. Az alpolgármester úgy véli, a legfontosabb feladat visszaszerezni a polgármesteri hivatalban csalódott lakosok bizalmát. Azt szeretné, hogy Marosvásárhely ismét a nyugalom, a csend városa legyen, ahol virágzik a magyar kultúra, és ahonnan az ifjak nem kényszerülnek elköltözni.
„Ugyanakkor azt mondom, hogy a fülünket eresszük le az emberek felé, és figyeljünk oda, mit szeretnének” – tette hozzá. A Floreával való jövendőbeli együttműködésről a volt városházi igazgató elmondta, hogy a múltban korrekt és eredményes munkaviszonyban voltak, és reméli – a polgármester legfrissebb, egyáltalán nem hízelgő nyilatkozatai ellenére – visszaáll a kettőjük közötti kölcsönös bizalom.
Arra a felvetésre, hogy az RMDSZ választmányi ülésén visszatérő motívum volt, hogy a testületi tagok egyáltalán vagy alig ismerik, Józsa elmondta: „az idéntől lettem felkérve, hogy lépjek be az RMDSZ-be”. „Nem tudom, hogy ki az, aki nem hallott rólam. Elismerem, hogy nem voltam kirakatban, hogy mindenki bámuljon, de nem most kezdtem a közéleti tevékenységet” – nyilatkozta a Vásárhely.ro portálnak a fiatal alpolgármester. „Én nem tartok a székemhez, ha majd úgy érzem, hogy nem tudok teljesíteni, akkor lemondom a széket” – replikázott Józsa azon választmányi tagoknak, akik megkérdőjelezték az alkalmasságát az alpolgármesteri tisztségre.
Elbukott anyanyelvvizsga
A közgazdász-végzettségű Józsát rögtön beiktatása után számos támadás érte magyar részről. A „lemondom a székemet” és a választmányi ülésen elhangzott hasonló kijelentéseire számos ironikus megjegyzés jelent meg a Székelyhon.ro honlapon. Az RMDSZ-es politikus Facebook-oldalát tanulmányozva kiderül, Józsa nemcsak az anyanyelvén való kommunikációval, de a helyesírással is hadilábon áll. „Erdemes meghalgatni ...... valaszuk Frunda Gyorgy -Rmdsz”, „Frunda Gyorgy –polgarmester lehet ha elmegyunk szavazni egyutt iunius 10 en”, „csucs.......szavazzunk Frunda Gyorgy polgarmester”, „Csak sajnos meg nincsenek bicigli utak.... a zold festekel amivel a foter jardajat festete le a polgarmester inkabb vonalazott volna bicigli savokat.....de majd mi megteszuk meg egy het van hatra !!!!” – ezek a megjegyzések voltak olvashatók péntek estig az újdonsült alpolgármester üzenőfalán.
„Ne vonja kétségbe senki a magyarságomat, anyám-apám magyar volt. A középiskolát és az egyetemet románul végeztem, de szerintem helyesen beszélek magyarul. Az is lehet, hogy bizonyos dolgokat nem én írtam, az is, hogy véletlenül elütöttem a betűket, mert telefonról töltöttem fel. És különben is, nem olyan nagy hiba, amiért el legyek ítélve” – mondta a vádak kapcsán lapunknak Józsa Tibor, aki eltávolította közösségi oldaláról a kampányban írt bejegyzéseket.
Horváth Anna az alpolgármester Kolozsváron
Akárcsak Marosvásárhelyen, Kolozsváron is magyar alpolgármester segíti Emil Boc városvezető munkáját. A PDL-vel kötött koalíciónak köszönhetően a helyi tanács pénteki alakuló ülésén az RMDSZ részéről Horváth Anna szerezte meg az egyik alpolgármesteri tisztséget. Horváth Anna újonc a kolozsvári önkormányzati testületben, de a szövetség önkormányzati főosztályát vezető főtitkárhelyettesként jelentős tapasztalattal rendelkezik a területen. A másik alpolgármester a PDL-s Gheorghe Şurubaru lett. Az önkormányzati testületben az USL 12, a PDL 10, az RMDSZ 4, míg a PPDD egy mandátummal rendelkezik.
A helyhatósági választásokat minimális fölénnyel megnyerő Emil Boc beiktatásakor elmondta, minden kolozsvári polgármestere akar lenni, nemcsak azoké, akik megválasztották. A volt kormányfő, aki immár harmadik mandátumát kezdte meg a kolozsvári városháza élén, elmondta: a város fejlesztéséhez minden jó ötletet fel fog használni, függetlenül attól, hogy a hatalomtól, az ellenzéktől vagy a civil társadalom felöl érkezik. Az ellenzéki polgármester hozzátette, a kolozsváriak érdekében együtt fog működni a kormánykoalíció által kinevezett prefektussal és az USL-s megyei tanácselnökkel is.
Halasztott ülés Károlyban, román vezetés Szatmáron
Nagykároly kivételével Szatmár megyében is megalakultak a helyi tanácsok, illetve a megyei képviselőtestület. A kisvárosban a hétvégén a 19 tanácsosból mindössze 12 jelent meg az alakuló ülésen, ezért halasztani kellett az ünnepi eseményt – a prefektúra tájékoztatása szerint szerdán ülnek ismét össze. A találkozóról a 8 USL-színekben tisztségbe jutott képviselő hiányzott, akik minden bizonnyal azért maradtak távol, hogy nyomást gyakoroljanak az RMDSZ és a Német Demokrata Fórom által alkotott, 12 személyes frakcióra annak érdekében, hogy engedjék át nekik az alpolgármesteri posztot.
Kovács Jenő, az RMDSZ színeiben ismét mandátumhoz jutott polgármester korábban a helyi sajtónak nyilatkozva beszélt arról, hogy ismét a volt alpolgármestert, Keizer Lajost kívánja megbízni az alpolgármesteri teendőkkel. Nagykárolyban egyébként mindössze két párt jutott be a tanácsba: az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum által alkotott koalíció, illetve az USL-szövetség.
A szatmárnémeti tanács is megalakult a hétvégén – itt az USL-s Dorel Coica polgármester munkáját Radu Roca és Marcela Papici segítik majd alpolgármesterként, miután a kétharmados többséget szerzett pártszövetségnek nem volt szüksége az RMDSZ támogatására, így az eddig polgármester és alpolgármestert is adó szövetség ellenzékbe került. A Szatmár megyei képviselőtestületnek ellenben az USL-vel kötött országos egyezménynek köszönhetően RMDSZ-es alelnöke lett.
A megye vezetésében személyi csere nem történt, mindössze az erőviszonyok rendeződtek át: Csehi Árpád, aki eddig tanácselnökként tevékenykedett, alelnökként folytatja, míg a liberális Adrian Ştef volt alelnök elfoglalhatja a tanácselnöki széket, a szociáldemokrata Mircea Govor eddigi alelnök pedig megtartja tisztségét.
RMDSZ–EMNP-együttműködés Szentgyörgyön
Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Magyar Néppárttal működik együtt az RMDSZ, annak ellenére, hogy a szövetség megszerezte a kétharmados többséget az önkormányzatban. Antal Árpád polgármester alpolgármester-rangú tisztséget ajánlott fel Nemes Elődnek, a néppárt háromszéki elnökének, listavezetőjének.
A két politikus pénteken közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a következő négy évben közösen dolgoznak a város érdekében, Nemes Előd pedig a közösségfejlesztési egyesület vezetését látja el. Antal Árpád hangsúlyozta, ez valójában a negyedik alpolgármesteri tisztség, feladata a közösségépítés mellett a székely szórvány és a székely csángó programok koordinálása. „Nem szabad lesöpörni a legyőzötteket, fontos, hogy a győztesek alázattal viszonyuljanak azokhoz, akik gyangébben szerepeltek a választásokon” – fogalmazott a polgármester, aki bízik benne, hogy az együttműködésből a szentgyörgyiek nyernek.
Sepsiszentgyörgyön pénteken alakult meg az új döntéshozó testület, amelynek 14 RMDSZ-es, két–két EMNP-s, nemzeti liberális párti (PNL) és Szociáldemokrata Párti (PSD), valamint egy MPP-s képviselője van. Az ülésen az alpolgármestereket is megválasztották, mindkét tisztséget RMDSZ-es jelölt tölti be: Sztakics Éva folytatja az elmúlt négy évben elkezdett munkáját, Tischler Ferenc szociális és egyházi ügyekkel foglalkozik, Czimbalmos Kozma Csaba pedig továbbra is a városmenedzser tisztséget tölti be. Codrin Munteanu prefektus az ülésen az önkormányzati korrupció megelőzéséről szóló kézikönyvet adott át Antal Árpádnak, aki a város zászlójával ajándékozta meg a kormánymegbízottat, melyet az a közigazgatási bíróságon támadott meg.
Pénteken tette le hivatali esküjét Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök is, és megkezdte második mandátumát. A megyei tanács a héten tartja alakuló ülését, az RMDSZ az alelnöki tisztségekre Henning László eddigi alelnököt és Nagy Józsefet, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség korábbi igazgatóját javasolja.
Változatlan városvezetés Csíkszeredában
A régi polgármesterrel és alpolgármesterekkel, de zömében új tagokkal folytatja a munkát Csíkszereda önkormányzata, amely szombaton tartotta alakuló ülését. Ráduly Róbert Kálmán régi-új városvezető mellett újra Antal Attila és Szőke Domokos alpolgármestereknek szavazott bizalmat a testület. Az elöljárókat adó RMDSZ-frakció 13 tanácsossal rendelkezik a 19 tagú testületben, az EMNP, az MPP és az USL két-két mandátumot mondhat magáénak. Ráduly elmondta, a konfrontáció helyett a továbbiakban is az együttműködést fogja keresni. A testület összetétele az alakuló ülésen hiányos maradt: formai hiba miatt nem igazolták az MPP-s Bokor Márton mandátumát, ez ugyanis nem lehetett jelen az ülésen, az általa bemutatott orvosi igazolás érvényessége pedig egy nappal az ülés előtt lejárt.
MCL–RMDSZ-koalíció alakul Aradon
A PDL által alapított Keresztény-Liberális Mozgalommal (MCL) lép koalícióra az RMDSZ Aradon a helyi, illetve megyei önkormányzatban, döntött pénteken a megyei szervezet állandó tanácsa. Bognár Levente megyei RMDSZ-elnök elmondta, a döntés meghozatalakor a PDL-vel való eddigi jó együttműködésre alapoztak, és a továbbiakban folytatnák az elkezdett projekteket. A támogatás fejében az RMDSZ a következő négy évben is megkapná az alpolgármesteri tisztséget, mondta a tisztséget eddig betöltő Bognár, aki most is a legesélyesebb a posztra. Az RMDSZ két tanácsosának a támogatásával a 12 mandátumot szerzett MCL-nek egyszerű többsége lesz a 23 tagú testületben. A néppárt miatt nincs magyar alpolgármester?
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) tanácsosának szavazatán múlt, hogy Kolozs községnek nem lett magyar alpolgármestere – véli az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Amint a szövetség közleményéből kiderült a 13 tagú tanács 7–6 arányban szavazta le az RMDSZ alpolgármester-jelöltjét, Debreczeni Józsefet. „Megítélésünk szerint ez az eset is azt példázza, hogy az egyéni érdekek, illetve az RMDSZ-szel való nyílt szembenállás képes felülírni a közösségi elköteleződést. Sajnálatosnak tartjuk, hiszen a magyar célokat csak magyar emberek tudják képviselni” – olvasható a Máté András megyei elnök által aláírt közleményben.
Kurucz József, a kolozsi tanács EMNP-s tagja a Krónikának elmondta, a szavazat eredménye annak köszönhető, hogy az RMDSZ az elmúlt évekhez hasonlóan most sem tudott olyan jelöltet állítani, amely valóban a közösség érdekeit képviselné, tiszta háttérrel rendelkezne, és így méltó lenne a támogatásra.
„Korábban próbáltunk arról is tárgyalni, hogy a szövetség támogassa a néppárt által javasolt alpolgármester-jelöltet, akit más pártok is segítettek volna, az RMDSZ azonban teljesen elzárkózott ettől a lehetőségtől” – magyarázta Kurucz. Hangsúlyozta, nem ért egyet azzal, hogy valakit csak azért kellene megszavazni, mert magyar nemzetiségű, ehelyett a szövetség jelöltjeinek tettekkel és felmutatott eredményekkel kellene támogatókat szerezniük.
„Magunk mögött kellene hagyni azt a gyakorlatot, hogy a magyarság és öszszefogás címszó alatt toborozzunk szavazatokat” – fogalmazott az EMNP képviselője, aki hozzátette, a szavazás titkos volt, így senkinek nem kellene tudnia, hogy melyik tanácsos kire adta le voksát.
Babos Krisztina, Bíró Blanka, Kőrössy Andrea, Pap Melinda, Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

Választási tangó
Bár országos szinten valóban megnyerte a helyhatósági választásokat az RMDSZ, nálunk el kell már végre ismerni derekasan, hogy helyi szinten veszítettünk. A helyzet egy kicsit a Titanic zenekarára emlékeztet. Nincs megyei tanácselnök és nem lett magyar polgármester Marosvásárhelyen. Az pedig gyenge gyógyír, hogy a megyében sikerült megőrizni 38 polgármesteri széket, hiszen vidéken sok esetben nem a pártot, a jelölt programját szavazták meg, hanem a jó gazdát választották vissza, vagy váltották le a rosszul teljesítő polgármestert. S amint lenni szokott, az öntömjénezés mámorában senki sem vállalja a felelősséget a veszteségért. A konszolidált demokráciákkal rendelkező országokban is ilyen esetben fejek hullnak a porba. Igaz, volt mifelénk is követendő példa, hiszen a választási bukás miatt Emil Boc pártelnök lemondott a PDL éléről.
Nálunk, sem a megyei, sem a marosvásárhelyi szervezetben senki sem vezekelt még. Frunda György a vereség okát egyrészt a magyar választók távolmaradásával, illetve a két magyar párt ellenkampányával magyarázta. Halovány kibúvók a felelősség alól. Mert lássuk csak, mi vezethetett Marosvásárhely jelenlegi politikai helyzetének, önkormányzatának a kialakulásához. Nem lehet eltekinteni a négy, a nyolc, sőt a tizenkét évvel ezelőtti előzményektől. Fodor Imre polgármestersége alatt nem sikerült maradandó, a város általános fejlesztése érdekében megvalósított tervet kivitelezni. S bár igaz, hogy a vár és a Víkendtelep felújításának ötlete még az ő korában fogalmazódott meg, de jelentős politikai támogatottság nélkül nem tudta leküzdeni azokat az adminisztrációs és anyagi akadályokat, amelyek elvezettek volna a kivitelezésig. A többségi szavazóbázis biztonságában 2000-ben valójában nem is volt kampány, mert amolyan természetesnek tűnt a folytonosság. Aztán mégsem így történt. Máig sem tisztázott, mennyire volt jogos a 125 szavazatnyi különbség. A mókuskerék beindult.
Aztán 2004-ben dr. Kelemen Atilla vállalta a polgármester-jelöltséget. Akkor először készült választási program és volt viszonylag profi kampány. Elbukott, mert kiderült, hogy többen voltak azok, akiknek már nem jelent semmit "a város régi fénye". S jócskán voltak olyanok is, akik a jelölt személyisége miatt maradtak távol az urnáktól. Ekkor fogalmazódott meg az az igény is, hogy a jelöltet a városi szervezet, a körzetek javasolják olyanok közül, akik a helyi tanácsban tevékenykedtek, ne a funkcióra felülről "rátelepedett" legyen a polgármesterjelölt. S bár a tanácsosi lista összeállításáért akkor is folyt a lobbi, 2004-ben, a szervezet szabályzatát betartva, a körzetek javasolták és szavazták meg a rangsorolásra kerülő elöljárókat. Igaz, a "cetlik" azért jó előre ki voltak osztva. A 2008-as választásokon a körzetek Csegzi Sándor alpolgármestert javasolták. Aztán pálfordulás történt, s mint ismeretes, annak ellenére, hogy a városi szervezet Csegzit támogatta, mégis Borbély László lett a jelölt. Kétségtelenül nagy a két politikus kalibere közötti különbség, de az indulás rossz fényt vetett a szervezetre. Mi több, a jelölt elég erőszakos lobbival juttatta be embereit a helyi tanácsba, ami szintén befolyásolta a választások alakulását. Mindezek mellett el kell ismernünk, hogy a 2008-as kampány volt a legprofibb, amely minden réteghez szólt és sokféle eszközt bevetett a mozgósítás érdekében. Ennek ellenére nem sikerült visszanyerni a várost. Mert egyrészt Dorin Florea jelentős helyzetelőnybe került. Kiépítette kapcsolatrendszerét, olyan látszatmegvalósításokat ért el, amelyek elsősorban a városban legutóbb épített tömbháznegyedek új lakóinak szóltak, annak a nemzedéknek, amelynek nem a régi város kell, hanem szórakozóhely, parkoló, játszótér stb. Közben fő hitelutalványozóként osztotta a pénzt, kihasználva azt, hogy sem Csegzi Sándor, az RMDSZ alpolgármestere, sem a tanács nem tanúsított különösebb ellenállást vele szemben. Nem sikerült ténykedéseit kormánypozícióból sem ellensúlyozni. Inkább amolyan néha mindkét fél részéről az abszurd határát súroló, látszat húzd meg–ereszd meg játéknak voltunk tanúi Dorin Florea és Borbély László között. S közben azt se feledjük, hogy az etnikai arány is – hátrányunkra – igencsak megváltozott. Nem tanultak mindezekből.
Rossz ómennel indult az idei választás is. Miután az év elejétől azon folyt a vita a megalakult új magyar pártokkal, hogy ki legyen az alkalmas polgármesterjelölt, annak ellenére, hogy a város "átvételére" készülő magyar formációk programokat, terveket, ötleteket és megoldásokat egyeztettek volna, a szervezetek előrukkoltak Vass Leventével, aki az egészségügyi miniszteri felkérést utasította el a városért. Aztán a belviszályok, ami elbizonytalanította a szavazókat, nem csitultak, s amikor már úgy látszott, hogy végre sínen van a jelölt, ismét pálfordulat következett be Frunda György javára. Későn. Mert bár a szenátor ismert politikus, de egy nyerő kampányt ilyen rövid időn belül helyi szinten nem lehetett felépíteni. Különösen akkor nem, amikor egy olyan politikus vállalkozott erre a megmérettetésre, aki nem volt olyan pozícióban, hogy a városért valami konkrétumot tegyen. S ami óriási hiba volt, hogy az idén a tanácsosokat a szabályzat ellenére nem is a város jelölte, hanem egyszerűen a vezető politikusok "helyzetbe hozták őket". Ez csak fokozta az "ellenhangulatot". A kampányprogram gyenge volt, több pontjában támadható, a kampány pedig jóval alulmaradt a 2008- asnál. A szimpátiaszavazás is elmaradt, mert nem volt idő Frunda György szenátort még közelebb hozni a marosvásárhelyiekhez. S minderre csak "enyhe" ráadás az, hogy a marosvásárhelyi szavazóknak mindeddig nem igazán volt tudomásuk arról – az újságbeli tudósításokat leszámítva –, hogy miként tevékenykedtek az RMDSZ-t képviselő tanácsosok, az alpolgármester(ek). Ami csak növelte a bizalmatlanságot az önkormányzattal szemben.
Mindezek mellett különös, de nem véletlen utójáték az új alpolgármester megválasztása, abból az RMDSZ-frakcióból, amely az előzőnél – a "város dolgaiban" jártas szakemberek összetételét illetően – nem sok változást ígér az önkormányzati politizálásban. Egy olyan személyt előretolni, aki nem is volt RMDSZ-tag, nincs városfejlesztési programja és önkormányzati gyakorlata, enyhén szólva amatörizmus. Ezzel szemben négy, vagy akár nyolc évvel ezelőtt kellett volna olyan tanácsost előtérbe helyezni, akire potenciális polgármester-jelöltként idejében rá lehessen építeni egy kampányt. Ha csak nem szól Józsa Tibor mentségére az a gyakorlat, hogy eddig a polgármesteri hivatal közterület-kezelő osztályának vezetőjeként hajtotta végre Dorin Florea utasításait. Ráadásul bizalmat szavaznak neki a tanácsban úgy, hogy választmányi ülésen felelősségteljesen kijelentette: ha nem megy neki, lemond…, ez igencsak arra vall, hogy a "politikacsinálók" átverték a szavazókat, azokat, akik a nehézségek ellenére még fenn akarják tartani a süllyedő hajót, annak a tudatával, hogy más nincs nekünk, s az a csónak, amelyet az MPP és az EMNT vízre eresztett, nem kínált megfelelő alternatívát.
Jó lenne már a kottaváltás, a belső hangzavarok letisztázása, hogy minél később kelljen elját-szani a Requiemet egy süllyedő hajón.
Vajda György. Népújság (Marosvásárhely)

A kisantant magyar szárnya? – Nyári vihar egy RMDSZ-es felvetés miatt
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) vasárnapi, marosvásárhelyi ülésén több RMDSZ-es politikus is javasolta egy Magyarországon bejegyzett határon túli magyar versenypárt megalapítását. Ez a felvetés SZKT határozat formájában ugyan nem öltött testet, de a Kárpát-medence magyar közösségeiben így is jó kis nyári vihart kavart.
Kezdjük a legáltalánosabb megállapítással.
Az ötlet, a körülményeket figyelembe véve, az RMDSZ e diadalittas megnyilvánulása az eddigi leghevesebb támadás a Fidesz ellen. Immár nyílt politikai hadüzenet, amely mögött felvillan a Kárpát-medencében működő egypártokat támogató helyi többségi elitek helyeslése is. Ellentámadás ez a javából, a helyi többségi elitek megnyilvánulása is, amellyel választ adnak a magyar kormány nemzeti integrációt szorgalmazó intézkedéseire, a kettős állampolgárság és a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) bevezetésére.
Az ellentámadás célja a neptuni elvek érvényesítése, végső soron az autonómiakövetelések (lehetőleg tartós) ellehetetlenítése. (Emlékezetes, hogy Az RMDSZ három tisztségviselője, Tokay György frakcióvezető, Borbély László frakcióvezetőhelyettes, valamint Frunda György szenátor, Európa Tanács-i küldött szövetségi mandátum nélkül részt vett a Project On Ethnic Relations nevű amerikai szervezet által 1993. június 15-én és 16-án megrendezett, lényegében autonómiaellenes tanácskozáson.)
Szabó Ödön, Bihar megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnök „pártalapító” érve, hogy az RMDSZ magyarországi versenypártjának megalakítása, nem más, mint önvédelmi reflex, voltaképpen felelet a magyar politikusok „erdélyi portyázásaira”. Ez az érvelés úgy hamis, ahogy azt az első javaslattevő kimondta. Lényegében ugyanis arról van szó, hogy a helyhatósági választások eredményein felbuzdult RMDSZ maga mögött tudva a helyi többségi elit hathatós támogatását, a kettős állampolgárságot zavaró tényezőnek tartja, s ellenzi az Orbán-kormány által megkezdett korszakváltás alapvető folyamatait, elsősorban a NER politikai tartalommal való feltöltését.
Miért pont most került sor erre a magyar-magyar viszonyrendszerben nem tapasztalt kirohanásra? A felelet viszonylag egyszerű. Mind az RMDSZ, mint a mögöttes erők látják: Magyarország nagy léptekkel halad az EU-val folytatott küzdelme győzedelmes befejezése felé. Most van itt az ideje annak, hogy a magyarországi ellenpárt gründolására irányuló, kinyilvánított szándék a NER továbbvitele helyett netán védekezésre késztethese a magyar kormányt.
Tegyük most zárójelbe a hitelesnek tűnő megfigyelők figyelmeztetését, hogy gyakorlatilag kivihetetlen ötletről van szó. Mert a lényeg a politikai propaganda, s a Kárpát-medencében működő magyar egypártok NER elleni stratégiai összefogásának a szándéka. Az így értelmezett magyar kisantant-blok léterehozatala ugyanis, kerete lehet a magyar kisebbségi elitek helyi többségi elitekhez való csatlakozását népszerűsítő politikai akcióknak, s ami szintén nagyon fontos, a Kárpát-medencében élő magyarok politikai integrációja elleni gyakorlati küzdelemnek.
Van azonban egy mélyebb politikai-filozófiai rétege is a magyarországi ellenpárt gründolására tett SZKT-ban elhangzott javaslatoknak.
A második Orbán-kormány lényegében a nemzet határmódosítás nélküli politikai integrációja elemeinek megalkotásával (kettős állampolgárság, NER) a magyar-magyar és a magyar-szomszédos országok viszonyrendszerének átkomponálásával megkezdte a mélyenszántó politikai folyamatot, melynek kettős célja egyre inkább kirajzolódik. Az egyik a múltra vonatkozik: ez a trianoni trauma demokratikus feloldása, meghaladása. A másik a jövőt, a magyar nemzet határmódosítás nélküli politikai autonómia útján történő integrációjában jelöli meg.
El kell ismerni, mind a két cél veszélyezteti a több mint húsz éve kialakult helyzetet. Mind a magyar-magyar kapcsolatokban, mind pedig Magyarországnak a szomszédaival kialakult kapcsolatrendszerében.
Részint, mert elveszik az egypártok „hídszerepe” s ezzel a jelentőségük is, másrészt nő az államok közötti bilaterális kapcsolatok jelentősége. Miközben a szomszédos országok politikai elitjei számára, csökken a kisebbségi pártok eszközként való felhasználásának lehetősége.
Az, hogy az RMDSZ ilyen kemény támadást intézett Magyarország ellen, nos, annak kettős oka lehet. Az egyikről már volt szó: a választási nagy győzelmi mámor, s az őszi választásokkal kapcsolatos pozíciók tisztázása. Látni kell, hogy az összefogásra irányuló budapesti törekvés okafogyott lett. Illetve, csak az RMDSZ listán való részvétellel valósítható meg. Ami viszont szintén az RMDSZ és a helyi többségi elit malmára hajtja vizet.
Másodszor, a neo-neptuni vonal győzelme az RMDSZ-ben erősíti a többi magyar kisebbségi elit egypártjait is. Erősíti bennük a reményt, hogy a „stratégiai partnerség”, s az azzal járó bizalmi minimum vállalása továbbra is jól kamatoztatható alapja maradhat a hídszerepből kifejlett magyar-magyar és a kisebbségi magyar, meg a helyi többségi elit között kialakult és már korábban bejáródott viszonyrendszernek.
Hogy a kisantant magyar szárnyának kialakulása nemcsak rémálom, arra a Vajdaságban is találunk fontos jelzéseket. S itt nemcsak a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) fiktív százezres támogatottságra épülő versenypárti allűrökről, politikai légvárak emelkedéséről és napi összeomlásairól van szó. Hanem például arról, hogy a VMSZ képviselője a nemzetközi politikai színtéren lényegében csatlakozott az RMDSZ minimális kisebbségi jogokra vonatkozó kerettörvény elképzeléséhez, aminek az EU szintjén csak egy eredménye lehet. Az, hogy az autonómiaköveteléseknek egy (esetleg hosszú) időre befellegzett.
Nyomós stratégiai, nemzetpolitikai meggondolások utalnak arra, hogy Budapest hatékony lépéseket tegyen az „egypártok” pozíciójának erősítésére irányuló törekvések meghiúsítására.
Leghatásosabb az lenne, ha akár a Tusványos adta lehetőséggel élve, sikerülne az RMDSZ minimális jogokat rögzítő kerettörvényre irányúló, már folyamatban levő politikai akcióját leszerelni. Például a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) területi autonómiát célzó elképzelésének valamint a magyar (nem területi) perszonális autonómia ismérveinek nemzetközi képviseletének vállalásával.
Figyelemmel a választási eredményekre, csak a magyar szavazókat Erdélyben is csak hiteles, a nemzeti autonómia ígéretével lehet visszahódítani.
VMDP Hírlevél

Levél Kelemen ezredeshez
Az elmúlt napokban a bukaresti sajtó megszellőztette, hogy az összes parlamenti párt első vonalában hemzsegnek a szolgálati eskü alatt álló tábornokok, ezredesek és más főtisztek. Az RMDSZ sem kivétel. Az EMNT alelnöke nyílt levélben kér magyarázatot.
Az elmúlt napokban a bukaresti sajtó megszellőztette, hogy szinte az egész román politikai élvonal tagjai magas rangú tartalékos katonatisztként kénytelenek bármilyen mozgósításnak vagy más nemzetvédelmi feladatnak megfelelni, azonnal és késlekedés nélkül, ha behívót kapnak. Az összes parlamenti párt első vonalában hemzsegnek a szolgálati eskü alatt álló tábornokok, ezredesek és más főtisztek. Ugyanez a helyzet az állami vezetők, magas rangú köztisztviselők zömével. A média kiderítette: legtöbbjüket rövid idő alatt léptették elő, általában soron kívül, sőt olykor rangfokozatokat is átugorva. Az RMDSZ-vezérkar legmagasabb rangú tisztjei: Verestóy Attila ezredes (2010 óta), Kelemen Hunor ezredes (2011 óta) és Cseke Attila alezredes (2008 óta). Mellettük Antal István udvarhelyszéki képviselő csak százados, míg Markó Béla és Frunda György szenátorok csak hadnagyi rangfokozatig vitték.
Boros Zoltán, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, az ismert televíziós személyiség nyílt levelet intézett az eset kapcsán az RMDSZ elnökéhez, amely a következőképpen szól: „Tisztelt Kelemen Hunor ezredes úr, Stimate domnule colonel Hunor Chelemen! Ezt a rosszízű, abszurd, transzközép avagy balkánközép játékot, a te kinevezésedet valamely eddig nem bevallott román fegyveres testület ezredesévé, csak akkor lehetne tisztán látni, ha nyilvánosságra hozod legalább a következőket: 1. Milyen különleges katonai cselekedetekkel érdemelted ki ezt a több rangfokozatot átugró rendkívüli előléptetést? Az Afganisztánban meggyilkolt katonák post mortem egyetlen fokozatot kapnak. Ők az életüket áldozták. Te, kedves Kelemen Hunor, mit áldoztál, ami többet ér egy ember életénél? Csak azt ne mondd, hogy semmit se tettél, semmit se ígértél, s csak hozott egy levelet a posta, hogy ezredes lett belőled. 2. Milyen meggondolásból fogadtad el azt a helyzetet, hogy az RMDSZ elnöke egy román fegyveres testület tartalékos ezredese legyen, aki a honvédelmi miniszternek vagy ki tudja melyik parancsnokságnak van békében és háborúban alárendelve és esetleges vétségeiért akár a katonai törvényszék elé is kerülhet? 3. 1989-ben a román hadsereg 235 ezer aktív katonából állt, beleértve a tiszteket. 2007-re ez a szám 75 ezerre csökkent. 1989-ben volt 55 ezer tiszt, 1998-ban 36,5 ezer, 2003-ban 14 252, 2009-ben már csak 11 250. Valaki kiszámította, hogy az utóbbi 20 évben minden napra 7 katonatiszt elbocsátása vagy tartalékba helyezése jutott. Miért volt mégis a ti szolgálatokra (tartalékosként a készenlétetekre) akkora szükség, hogy különleges előléptetésekben részesülhettetek és növelhettétek a tisztek számát? 4. Ki javasolta, hogy az RMDSZ-ből kit léptessenek elő? Markó Béla? Történhetett-e volna ez az ő tudta és beleegyezése nélkül? Ha érdekel az erdélyi magyar közélet tisztasága, ha szeretnéd, hogy a valódi tevékenységed alapján ítéljenek meg az emberek, ezeket a kérdéseket tisztáznod kell.”
Székelyhon.ro

Katonai rangjáról faggatják Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt
Katonai rangjának és előléptetésének tisztázására szólította fel Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt Boros Zoltán, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke.
Az elmúlt időszakban több tucat parlamenti képviselő és szenátor, miniszter, államtitkár, polgármester és újságíró kapott különböző katonai rangot. Az előléptetéseket még az áprilisban megbukott jobbközép Ungureanu-kormány védelmi minisztere, Gabriel Oprea hagyta jóvá, utódja, Corneliu Dobriţoiu pedig elrendelte a rendeletek jogosságának kivizsgálását.
A politikus-főtisztek listáján Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő és Crin Antonescu, a szenátus liberális elnöke századosi ranggal szerepel, de magasra „kúsztak” a katonai ranglétrán a magyar politikusok is. Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét tavaly a román hadsereg ezredesévé léptették elő, ugyanilyen katonai rangja van Cseke Attila és Verestóy Attila szenátornak, míg Antal István képviselő százados.
Sokan már a kommunizmusban megszerezték a főtiszti rangot: Markó Béla szenátor, volt RMDSZ-elnök és Frunda György szenátor 1980 óta, míg Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezető 1982 óta hadnagyi rangban tartalékosa a román hadseregnek.
Az Evenimentul zilei napilap szerint az előléptetések gyakran soron kívül, bármiféle katonai érdem nélkül történtek az elmúlt 22 év során. Boros Zoltán, a román közszolgálati televízió magyar adásának volt főszerkesztője, az EMNT médiapolitikai bizottságának elnöke nyílt levelében azt firtatta Kelemen Hunortól, hogy miközben az Afganisztánban meggyilkolt katonák post mortem egyetlen fokozatot kapnak, az RMDSZ elnöke milyen különleges katonai cselekedetekkel érdemelte ki a több rangfokozatot átugró rendkívüli előléptetést.
„Milyen meggondolásból fogadtad el azt a helyzetet, hogy az RMDSZ elnöke egy román fegyveres testület tartalékos ezredese legyen, aki honvédelmi miniszternek van békében és háborúban alárendelve, és esetleges vétségeiért akár a katonai törvényszék elé is kerülhet?” – tudakolta Boros, érdeklődve afelől is: ki javasolta, hogy az RMDSZ-ből kit léptessenek elő?
Rostás Szabolcs

Tisztelt Kelemen Hunor ezredes úr!
Tisztelt Kelemen Hunor ezredes úr, Stimate domnule colonel Hunor Chelemen! Ezt a rosszízű, abszurd, transzközép avagy balkánközép játékot, a te kinevezésedet valamely eddig nem bevallott román fegyveres testület ezredesévé, csak akkor lehetne tisztán látni, ha nyilvánosságra hozod legalább a következőket:
1. Milyen különleges katonai cselekedetekkel érdemelted ki ezt a több rangfokozatot átugró rendkívüli előléptetést? Az Afganisztánban meggyilkolt katonák post mortem egyetlen fokozatot kapnak. Ők az életüket áldozták. Te, kedves Kelemen Hunor, mit áldoztál, ami többet ér egy ember életénél? Csak azt ne mondd, hogy semmit se tettél, semmit se ígértél, s csak hozott egy levelet a posta, hogy ezredes lett belőled.
2. Milyen meggondolásból fogadtad el azt a helyzetet, hogy az RMDSZ elnöke egy román fegyveres testület tartalékos ezredese legyen, aki a honvédelmi miniszternek vagy ki tudja melyik parancsnokságnak van békében és háborúban alárendelve és esetleges vétségeiért akár a katonai törvényszék elé is kerülhet?
3. 1989-ben a román hadsereg 235.000 aktív katonából állt, beleértve a tiszteket. 2007-re ez a szám 75.000-re csökkent. - 1989-ben volt 55.000 tiszt, - 1998-ban 36.500 tiszt, - 2003-ban 14.252 tiszt, - 2009-ben már csak 11.250 tiszt. Valaki kiszámította, hogy az utóbbi 20 évben minden napra 7 katonatiszt elbocsátása vagy tartalékba helyezése jutott. Miért volt mégis a ti szolgálatokra (tartalékosként a készenlétetekre) akkora szükség, hogy különleges előléptetésekben részesülhettetek és növelhettétek a tisztek számát?
4. Ki javasolta, hogy az RMDSZ-ből kit léptessenek elő? Markó Béla? Történhetett-e volna ez az ő tudta és beleegyezése nélkül?
Ha érdekel az erdélyi magyar közélet tisztasága, ha szeretnéd, hogy a valódi tevékenységed alapján ítéljenek meg az emberek, ezeket a kérdéseket tisztáznod kell. Válaszodat várva, jó egészséget kívánok!
Boros Zoltán
Krónika (Kolozsvár)