Doina Cornea ismert ellenzéki és Petre Bacanu, a Romania Libera főszerkesztője a román ellenzéki erőknek kért támogatást az amerikai kormánytól és törvényhozástól. Fogadta őket Robert Gates, George Bush elnök helyettes nemzetbiztonsági főtanácsadója is. /Cornea asszony nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Napvilágot látott A romániai magyar főiskolai oktatás, múlt-jelen-jövő /Kolozsvár, 1990/ című kiadvány, a Jelenlét, a kolozsvári kulturális és irodalmi hetilap gondozásában. A kiadványban a magyar egyetem újraindításáért küzdő Bolyai Társaság történelmi dokumentumok segítségével mutatta be az erdélyi magyar felsőoktatás több évszázados múltját. A Bolyai Tudományegyetem erőszakos egyesítéséről elsőször közöltek korabeli dokumentumot. Az erdélyi magyarság a második világháború után önálló felsőoktatási intézményrendszerrel rendelkezett, melyet a diktatúra idején jogtalanul megszüntettek. 1945. júl. 1-jei hatállyal létesült Kolozsváron a Bolyai Tudományegyetem négy karral: Irodalom és Bölcsészt, Jog és Közgazdaság, Természettudomány, Orvostudomány. A Bolyai Tudományegyetem történetéhez hozzátartoznak a letartóztatások, elhurcolások, kizárások. 1952-ben több tanárt, köztük a legkiválóbbakat /Szabó T. Attilát, Jakó Zsigmondot és másokat/ eltávolították az egyetemről, 1956-ban újabb elbocsátások voltak, majd jöttek az 1957-es és 1958-as letartóztatások /a Magyar Tanszékről Dávid Gyulát, Lakó Elemért és Varró Jánost/, hallgatókat is bebörtönöztek. 1959-ben erőszakkal egyesítették a magyar és a román egyetemet, melyet a Bolyai utolsó rektorának kellett bejelentenie. 1959 őszétől a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 137 tárgyat csak románul adtak elő, 43-at magyarul, két karon és több tagozaton nem indult magyar nyelvű oktatás. A Marosvásárhelyre áthelyezett Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet 1948-ban önálló egyetemmé vált, ahol 1962-ig magyarul folyt az oktatás. Az 1989/90-es tanévben a hallgatók összlétszámának 29,7 százaléka, az ekkor elsőéveseknek mindössze 8 százaléka magyar nyelvű. Magyar nyelvű mérnökképzés az 1946/47-es tanévtől 1953-ig volt a Kolozsvári Almérnöki, majd a Mechanikai Intézetben. A kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán 1948-1959 között működött magyar nyelvű tagozat. 1948-tól önálló magyar és román Művészeti Intézet létezett Kolozsváron. Ennek átalakítása nyomán hozták létre a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát /1954-76 között magyar, 1976 óta vegyes tannyelvűként működik Marosvásárhelyen/ és a George Dima Zeneművészeti Főiskolát /magyar tagozatát 1950-1989 között fokozatosan sorvasztották el/, továbbá a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolát. Az utóbbin az előadás nyelve magyar és román volt, de az 1989/90-es tanévben már egyetlen elméleti diszciplínát sem oktattak magyarul. A romániai magyar értelmiség hiányának megszüntetését csak az önálló magyar egyetem biztosíthatná. Az 1985/86-oes tanévben minden tízezer román nemzetiségű állampolgárra 85-86 egyetemi, illetve főiskolai hallgató jutott, míg ugyanannyi magyar nemzetiségű állampolgárra 55. /Fleischmidt Margit: Érvek, adatok, dokumentumok a romániai magyar egyetemi oktatásról. = A Hét (Bukarest), dec. 27./

"George Stancov képviselő máj. 30-án a képviselőházban bejelentette: negyvenöt esztendővel ezelőtt végezték ki Antonescu marsallt, aki szerinte "a nemzet újraegyesítésének, a román nép méltóságának harcosa volt." Egy perces felállásra szólította fel képviselőtársait. A terem nagy része felállt, az RMDSZ-képviselők ülve maradtak. Később Kerekes Károly RMDSZ-képviselő kifejtette, hogy Antonescut háborús bűnösként ítélték halálra. Malaparte Kaput című könyvében leírta iasi-i pogromot, Antonescu ezenkívül Transznisztriába száműzte a cigányokat. Közben a parlament előtt ülnek az éhségsztrájkolók, a decemberi forradalom résztvevői, akik követelik, nekik is juttassanak segélyt. A szenátus már megszavazta a juttatásokat, a képviselőházon volt a sor. Több román képviselő felszólalt, hevesen ellenezve a segélyt. Petre Turle, Catalin Radulescu például, Constantin Ivanovici pedig megjegyezte: szerinte Tőkés László, Ana Bladiana és Doina Cornea nem voltak a forradalom résztvevői. Bárányi Ferenc képviselő vitába szállt képviselőtársával: "Ami pedig Tőkés Lászlót, Ana Bladianát és Doina Corneát illeti, bárhogy akarják egyesek, nélkülük nem lehet megírni a román forradalom történetét. Mert az az igazság, hogy december 16-án Tőkés László lobbantotta fel a forradalom szikráját." /Román Győző: Ülve és állva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./ "

"A kisebbségellenes Romania Mare egyetlen számában a következő címek olvashatók: Magyarország bűnös keze; A honvédek el akarják foglalni Kolozsvárt; Ismét K.K. grófról; Erdély után a magyarok Bukovinát és Ukrajnát támadják; Újra magyar nyomás nehezedik Bukarestre. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./"

"Az amerikai képviselőház száznál több tagja határozati javaslatban igényelte, hogy a román kormány tartsa tiszteletben a kisebbségek jogait. A képviselők felhívták George Bush elnököt és James Baker külügyminisztert, hogy vitassák meg az erdélyi magyarság emberi, kulturális és önrendelkezési jogait a román és más érintett kormányokkal, valamint az EBEÉ-vel. Az amerikai képviselőház emberjogi bizottsága a bizottság társelnökei, Tom Lantos és John Porter által aláírt levelet köröz a képviselők között, amelyet később elküldenek Iliescu elnöknek. A képviselők "legmélyebb aggodalmuknak" adnak kifejezést Tőkés László püspök és családja sorsa miatt. A román parlament jobboldali tagjai azt követelték, hogy a titkosszolgálat vizsgálja ki Tőkés László tevékenységét, s a püspököt utasítsák ki az országból. Az amerikai képviselők elítélik ezt az akciót. /Levélféle a román elnökhöz. = Új Magyarország, ápr. 6./"

Az Egyesült Államok képviselőházának több dokumentumát közölte a Közlöny. Az elsőt képviselőház emberi jogokkal foglalkozó kongresszusi bizottságának társelnökei, Tom Lantos és John Porter írták alá. Ebben felkérték a képviselőket, hogy aláírásukkal csatlakozzanak a mellékelt levélhez, melyet Ion Iliescunak, Románia elnökének küldenek Tőkés László püspök ügyével kapcsolatban. 1990. márciusa óta a püspököt halálos fenyegetések érték, emellett a nacionalista támadja őt. 1991. októberében a román parlamentben az RNEP /a Vatra Roamneasca szélsőjobboldali csoportosulás politikai szárnya/ árulással vádolta Tőkés László püspököt, mert az erősödő nacionalizmust és a nemzetiségekkel kapcsolatos feszültséget bírálta. A következő dokumentum az Iliescunak elküldött levél, melyet a képviselőház 103 tagja írt alá. Ebben kérték az elnököt, ítélje el a Tőkés püspök elleni támadásokat, valamint garantálja biztonságát. A képviselők levelükben emlékeztettek arra, hogy Tőkés László püspök nagy népszerűségnek örvend az Egyesült Államokban. George Bush elnök és James Baker külügyminiszter 1990-ben találkozott Tőkés püspökkel és mindketten elismerésüket fejezték ki bátorságáért és vezető szerepéért. A harmadik dokumentum a képviselőház 415. számú határozata az erdélyi magyarság jogainak Románia kormánya általi tiszteletbentartással kapcsolatban. A nemzeti feszültségeket meg kell szüntetni, még mielőtt az 1990. márciusában Marosvásárhelyen kirobbant összetűzésekhez hasonló vérontáshoz vezetnének. A képviselőház sürgeti Románia kormányát, hogy tartson be minden, az emberi jogokra vonatkozó egyezményt és határozatot, és biztosítsa a Romániában élő kisebbségek biztonságát, továbbá a képviselőház kérje fel Bush elnököt és James Baker külügyminisztert, hogy vitassák meg az erdélyi magyarok emberi, kulturális és önrendelkezési jogaival kapcsolatos kérdéseket Románia kormányával, valamint az EBEÉ-vel. /Dokumentum. = Közlöny (Nagyvárad), május ? 6. sz./

Júl. 10-én véget ért Helsinkiben az Európai Biztonsági És Együttműködési Értekezet /EBEÉ/ kétnapos csúcstalálkozója. Iliescu elnök a csúcstalálkozó alkalmával Helsinkiben találkozott George Bush amerikai, Borisz Jelcin orosz elnökkel és más államfőkkel. /Helsinki csúcs. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

A harmadik Érdmindszenti Zarándoklat rendezvénysorozata nov. 21-22-én lesz Szatmárnémetiben és Ady Endre szülőfalujában. 1990-ben A politikus Ady megközelítése volt a címe, 1991-ben Költészet és hit, idén pedig Ifjú szívekben élek címmel a Kárpát-medence fiatalságát hívják meg. Nov. 20-án ökumenikus istentisztelet lesz, majd ifjúsági fórum következik. Nov. 21-én megkoszorúzzák Szatmárnémetiben az Ady-fordító Gabriel Georgescu szobrát, majd Érdmindszentre utaznak. /Ifjú szívekben élek... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

Ion Iliescu elnök Florin Georgescu pénzügyminiszter, Constantin Teculescu kereskedelmi miniszter, Gheorghe Tinca külügyi államtitkár és más hivatalos személyiségek kíséretében ápr. 10-én kétnapos hivatalos látogatásra az Egyesült Arab Emirátusba látogatott. Három kormányegyezményt írtak alá: a tőkeberuházások ösztönzéséről, a kettős adóztatás elkerüléséről és a kétoldalú kereskedelem fellendítéséről. Iliescu elnök kíséretével - körútja során -, ápr. 12-én Szíriába látogatott, majd Libanonba repült. A gazdasági együttműködésről tárgyalt. /Üzleti körút ? elnöki szinten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Ápr. 27-én Iliescu elnök fogadta az ET jogi bizottságának küldötteit, akik a Belügyminisztérium, a rendőrség demilitarizálásáról érdeklődtek, továbbá az SRI felügyeletéről, felvetették a szélsőséges nacionalizmus, antiszemitizmus jelenlétét. Példának hozták fel Paul Everac antiszemita hangvételű esszéjét, megkérdezve, miért nem lép fel ilyen embernek a televízió éléről történő eltávolításáért. Az ET-küldöttek találkoztak George Ioan Danescu belügyminiszterrel is. /ET-tagságunk feltétele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

Gheorghe Florica vezérőrnagy, a pénzügyi ellenőrző gárda nemrégiben leváltott főbiztosa parlamenti meghallgatásán azt állította, hogy román vezetők feketézésben vettek részt. Florica 18 nevet tartalmazó listáján szerepel a Florian Georgescu pénzügy- és George Dunaescu belügyminiszter, Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára /aki megfenyegette a főbiztost, ne forduljon az ügyészséghez/ és több magas rangú katonatiszt. Florica a névtelen, fenyegető telefonok miatt kénytelen volt rejtekhelyre vonulni. /Bogdán Tibor, Bukarest: Dagad a romániai korrupciós botrány. = Magyar Hírlap, máj. 11./ Florica az Evenimentul Zilei lapban közölte a megvesztegetéssel, korrupcióval vádolt vezetők névsorát, köztük van a minisztereken kívül Costica Voicu tábornok, a román rendőrség gazdasági ügyosztályának parancsnoka, Andronic, a kormány által pénzelt Libertatea lap főszerkesztője, Marcu és Agache főtisztek a Román Hírszerző Szolgálattól, az SRI-től, Ioan Popa államtitkár, Gheorghe Badescu, a Vámhatóság aligazgatója.../Szondy Zoltán, Csíkszereda: Korrupciós botrány Romániában. = Pesti Hírlap, máj. 12./

Illyefalván a liberális konferencián felszólalt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Konrád György, Németh Zsolt, Bíró Béla, Dinu Tamfirescu, Horia Rusu, a 93-as Liberális Párt elnöke, Gabriel Andreescu, Vékás János, a VMDK alelnöke, két oxfordi egyetemi tanár /George Ross és Mark Allmond/ és Molnár Gusztáv. A kollektív jogokról, a nemzetállam meghaladásának szükségességéről volt szó. Orbán Viktor leszögezte, az egyéni jogok nem elégségesek, kollektív jogokra van szükség. El kell ismerni a kisebbségek önrendelkezési jogát, azzal megszorítással, hogy ezt határmódosítás nélkül gyakorolhatják, az államok korlátozott szuverenitása és a kisebbségek korlátozott, belső autonómiájának együttes megléte mellett. A vitán Dinu Tamfirescu teoretikus a nemzetiségek autonómiája mellett foglalt állást. /B. Kovács András: Szabadelvű remény? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./ Felszólalt továbbá Stelian Tanase, Smaranda Enache, Fábián Ernő, Vásárhelyi Miklós, Egyed Péter, Szőcs Géza és Kodolányi Gyula. Az első két nap témája az etnikai viszonyok voltak, a harmadik napé pedig az európai integráció volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31. - aug. 1./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke 1991. okt. 30-án rágalmazás címén bűnvádi panaszt emelt az azóta megszűnt nagyváradi Phoenix szélsőséges hetilap újságírója, Ion Somesan és a lap igazgatója, dr. Alexandru-George Munteanu ellen, mert a lap románellenes prédikálással, az ifjúság fasiszta nevelésével és hasonló képtelen vádakkal illette a püspököt. A Bihar Megyei Ügyészség 1993. jan. 13-i válaszában megtagadta a bűnvádi nyomozást, mondván, hogy ezt a negatív jellemzést Tőkés László maga vívta ki ellentmondásos kijelentéseivel. A püspök 1993. jan. 21-én fellebbezett. Románia Főügyészsége máj. 7-i válaszában újból elutasította Tőkés László panaszát, leszögezve, hogy az első fokú határozat törvényes és megalapozott. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége megdöbbenését fejezte ki ezen döntés miatt. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnökségének közleménye. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 5., Tőkés László panaszt emel. = Pesti Hírlap, aug. 5./

Tokay György, az RMDSZ képviselőcsoportjának elnöke a Carnegie Alapítvány és a washingtoni Kulturális Alapítvány Erdélyért meghívására újabb látogatást tesz az Egyesült Államokban. Tájékoztatja a romániai magyarság helyzetéről a külügyminisztérium, a törvényhozás illetékeseit, előadást tart a George Washington Egyetemen és a Princeton Egyetemen, nyilatkozta az MTI-nek. /RMDSZ-vezető Washingtonban. = Új Magyarország, aug. 11./

A kormány elutasítja és provokatív gesztusnak minősíti az ellenzéknek azt a beadványát, hogy a kormány szólítsa fel lemondásra a korruptnak mondott kormány-tisztviselőket, jelentette ki Vacaroiu miniszterelnök a szept. 3-i kormányülés utáni sajtótájékoztatón. Ugyanitt megjelentek a szóban forgó, korrupcióval vádolt vezetők, Hrebenciuc kormányfőtitkár, Danescu belügy-, Georgescu pénzügyminiszter, akik igyekeztek meggyőzni az újságírókat arról, hogy amíg nem létezik büntetőjogi felelősség, addig félreállításukat kérni erkölcstelen. /Cseke Gábor: A román kormány védi tisztségviselőit. = Magyar Nemzet, szept. 4./

Szept. 18-án hazaérkezett a magyar katonai delegáció, amely Gyuricza Béla altábornagy vezetésével hivatalos látogatást tett Romániában. George Grigorian altábornaggyal, a román szárazföldi erők parancsnokával és a 4. román hadsereg parancsnokaival tárgyaltak. /Katonai küldöttség romániai látogatása. = Magyar Hírlap, szept. 20./

Mircea Cosa frissen kinevezett reformügyi államminiszterrel, Florin Georgescu pénzügyminiszterrel és Mugur Isarescuval, a Román Nemzeti Bank kormányzójával az élen 14 tagú küldöttség utazott Washingtonba, folytatni a még júniusban megszakadt tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal. /Magyar Nemzet, szept. 21./

Okt. 11-én a magyar történelmi egyházak Kolozsváron tanácskoztak, ennek eredményeképpen nyilatkozatot adtak ki a vallásügyi törvénytervezet helyzetéről. Ápr. 27-én valamennyi felekezet tárgyalt Bukarestben, a Vallásügyi Államtitkárság székhelyén. Ekkor egységesen elutasították a felekezeti oktatás magánoktatássá minősítésének javaslatát, továbbá azt a szándékot, hogy az egyházi javak visszaszolgáltatása ne szerepeljen a vallásügyi törvényben. A következő tárgyaláskor, szept. 23-án értesültek arról a magyar történelmi egyházak képviselői, hogy előzőleg a többi felekezettel már tárgyaltak és azok elfogadták, hogy a felekezeti oktatás magánoktatásként szerepeljen a tervezetben. A magyar történelmi egyházak ehhez nem járulnak hozzá, továbbra is követelik az egyházi iskolák visszaadását, felekezeti iskolahálózatot akarnak az óvodától az egyetemig, anyanyelven. Ugyanígy az egyházi vagyon visszaadását is kérik. Az egyházak jogos követeléseit megerősíti az Európa Tanács Románia felvételéről szóló okmányának 9. pontja, amely az egyházi vagyon visszaadására hívja fel a román kormányt. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ A görög katolikusok visszakapták a George Cosbuc Líceum épületének tulajdonjogát, a nagyváradi református püspökség pedig hiába perli vissza a hívei által épített székházat. /Nits Árpád: A görög katolikusok visszakapták egyik iskolájukat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Ugyanekkor, okt. 11-én, a Romániai Magyar Egyházak Állandó Értekezletének tanácskozásán jóváhagyólag tudomásul vették az RMDSZ által az Európa Tanácsnak /ET/ benyújtott memorandumot, megjegyezve, hogy az egyházzal foglalkozó részt írónak kevés köze lehet az egyházakhoz. Szükséges, hogy az RMDSZ vezetői minden egyházi főhatóságot felkeressenek. /Előterjesztés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

A NATO európai szövetséges erőinek főparancsnoka, Georges Joulwan ápr. 6-án Bukarestben megkezdte megbeszéléseit. Ugyanezen napon érkezett a román fővárosba Willy Claes belga miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter. A közép-európai országoknak nincs sok esélyük arra, hogy belátható időn belül csatlakozzanak az Európai Unióhoz, mondta Claes. /Magyar Hírlap, ápr. 7./

Máj. 24-én Sinaia kaszinójában megkezdődött a hazai és külföldi román értelmiség első jelentős fórumának munkálatai, amely a tudomány, a kutatás és a technika terén neves személyiségek valóságos kongresszusa. Az összejövetel fő célja, mondta George Emil Palade Nobel-díjas tudós, a kapcsolatteremtés és állandó együttműködés létesítése a diaszpórában és otthon élő román tudósok között, egyben a román tudomány és kutatás stratégiáját szeretnék kidolgozni. /Román értelmiségi világfórum. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

Lészpeden 1959-ben szüntették meg a magyar elemi iskolát, majd eltávolították a magyarul miséző papot is. 1989 után megcsillant a remény, hogy megállítható ez a románosítási folyamat. Elsőként Fazekas József nyugdíjas próbálta összegyűjteni a gyermekeket magyar szóra, majd Fehér Katalin kezdte magyarul írni-olvasni tanítani a gyermekeket. 1993. márc. 28-ára beidézték kihallgatásra és jegyzőkönyv született: Fehér Katalin azzal, hogy magyarul tanít, alkotmányellenes tevékenységet folytat. Fehér Katalin az RMDSZ parlamenti csoportjától kért segítséget. Az akkori belügyminiszter, George Ioan Danescu válaszolt beadványukra: A körzeti rendőr cselekedete helyes volt, a rend és a biztonság megőrzését hivatott elősegíteni. Nem maradt más hátra, mint egy polgári per. A tárgyalást 1994. jún. 17-re tűzték ki, Bákóban. Négyórás várakozás után végre bejuthattak a tárgyalóterembe. A bírónő tíz perc múlva ígéretet tett, hogy délután háromkor ítéletet hirdet. A megadott időpontban azonban már senki sem volt az épületben. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 22./

Demokrata Centrumpárt néven új párt alakult, életrehívását aug. 10-én Bukarestben jelentette be George Muntean elnök. A pártot megjelenése pillanatától a kormánypárt csatlósának tekintették. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24./ A párt kiemelt célja Románia újraegyesítése történelmi határai között. Megfigyelők szerint az új párt a hatalom közreműködésével jött létre, feladata a Petre Roman-vezette Demokrata Párt gyengítése. /Magyar Hírlap, aug. 12./

"Iliescu elnök nyitotta meg szept. 20-án a nagyiparosok és vállalkozók nemzetközi kongresszusát. A találkozón a volt KGST-államok, illetve az azóta szétbomlott Szovjetunió egykori tagköztársaságai képviseltették magukat. Iliescu beszédéből kiderült, hogy a most létrehozott új szervezetet amolyan KGST-pótlónak képzelik el. A keleti országoknak össze kell fogniuk és együttes erőfeszítéssel felemelkedniük. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 22./ Arkagyij Volszkij és George Constantin Paunescu az orosz, illetve a román gyáriparosok nevében aláírtak egy 12 pontból álló megállapodást, amely a vállalkozók támogatásáról szól "ebben a térségben". /Vocea Romaniei (Bukarest), szept. 22./"

George Serban, a Temesvár Társaság elnöke belépett a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártba, egyúttal lemondott elnöki tisztségéből. Az alapszabályzat szerint ugyanis az elnök nem lehet politikai párt tagja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

Iliescu elnököt és Florin Georgescu külügyminisztert bírálta Frunda György szenátor szenátusi felszólalásában, mert mindketten felléptek az alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített határátlépési illeték védelmében. /Magyar Hírlap, dec. 30./

Venczel Józsefről olvashatunk emlékezést, aki legtermékenyebb éveit börtönben töltötte: 1950. febr. 17-től 1961. jan. 11-ig. Temetésén /1972-ben/ volt zárkatársa, Márton Áron püspök mondott beszédet, akit Venczel József etetett, amikor a püspök kezét, lábát bilincsbe verték. Venczel József megérdemelne egy szobrot. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

Febr. 22-én kétnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Richard Holbroeke európai és kanadai ügyekben illetékes külügyminiszter-helyettes. Febr. 23-án megbeszélést folytatott Adrian Nastase képviselőházi elnökkel. Holbroeke kijelentette, hogy a közép-európai országok közül Románia folytatja a legjobb katonai együttműködést az USÁ-val. Holbroeke-ot fogadta Iliescu elnök, Melescanu külügyminiszter és Florin Georgescu pénzügyminiszter. Az amerikai vendég leszögezte, hogy a közép-európai országokat azonos módon kezelik a NATO-ba való integrálásuk során. Romániában lassan folyik a privatizáció, állapította meg. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

"A magyar Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és az amerikai Project on Ethnic Relations /PER/ kétnapos konferenciát szervezett /máj. 19-20-án/ Budapesten a következő címmel: "Hogyan érthetné meg Nyugat jobban a közép- és kelet-európai kisebbségek kérdéskörét, illetve ők hogyan értethetik meg magukat jobban a Nyugattal?" Tabajdi Csaba politikai államtitkár bevezető előadásában kifejtette: a rendezvény célja, hogy segítse a résztvevő politikai döntéshozókat és tanácsadóikat a térségben élő kisebbségek helyzetének jobb megismerésében. Az 1989-90-es fellendülés után fokozatosan hullámvölgybe jutott a nemzeti kisebbségek ügyének rendezése régiónkban, mondta. A környező államok vezetői ugyanis nem hajlandók az országukban élő kisebbségekkel kompromisszumot kötni. A tanácskozáson felvetett gondolatra, hogy a kisebbségeknek meg kell győzni a többséget, Tabajdi Csaba azzal reagált, hogy van-e tárgyalópartner, vagy arról van szó, hogy a politikai elit nacionalista hisztériakeltéssel próbálja hatalmát biztosítani. Georges Schöpflin magyar származású amerikai politológus szerint nem szabad lebecsülni a többség félelmét, ha az néha irracionális is. Lábody László, a HTMH elnöke arról beszélt, hogy a kisebbségi magyarok azért hadakoznak, nehogy elvegyék tőlük azt, amilyük van, például az iskolarendszerüket. Allen Kassof, a PER elnöke szerint definiálni kellene az autonómia fogalmát és azt, mit is jelentenek a kollektív jogok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ Balog András /Magyar Külügyi Intézet/ kifejtette, amennyiben Nyugat nem lép fel határozottan a térségben elburjánzó rasszizmus, sovinizmus ellen, akkor ezek elterjedése súlyosan veszélyezteti a kontinens biztonságát. Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke a konferencia hasznával nem annyira elégedett. Többen arra utaltak, hogy a kisebbség vigyázzon a többség érzékenységére, "mintha nem a mi létünk forogna kockán", mondta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 24./"

"A bukaresti Ziua napilap jún. 23-án rágalmazási pert indított Iliescu államelnök ellen. A lap továbbra is foglalkozik Iliescu KGB-s múltjával és azt nehezményezi, hogy az elnök televíziós beszédével erkölcsi és anyagi károkat okozott a szerkesztőségnek olyan "felelőtlen" kijelentéseivel, mint "érdemtelen cetli", a "vád szerkesztőségi kitaláció" /mármint az, hogy Iliescu KGS-s volt/. Jún. 21-én a Ziua újságírói a járókelők segítségével feltartóztatták a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ két tisztjét, amint videokamera segítségével rögzíteni próbálták Tana Ardeleanu és a Moszkvából éppen hazaért George Scutaru beszélgetését. Tana Ardeleanu egyike azoknak az újságíróknak, akik Iliescu KGB-s múltja után nyomoznak. Az SRI szóvivője végül beismerte: munkatársairól van szó, akik nem az újságírót, hanem egy kémet figyeltek meg. Ennek azonban ellentmond, hogy a videoszalagon csak Tana Ardeleanu és George Scutaru látható. Mindez felbátorította az ellenzéket, hogy most már nemcsak Iliescu elszámoltatását követelje, hanem a Romania Mareban megjelent vádak tisztázását is. A hetilapban 300 katonatiszt Iliescu elnököt vádolta a hadsereg gyengítése miatt. /Magyar Nemzet, jún. 24./"

"Bukarestben nagyszabású kiállítást rendeztek a fasizmus észak-erdélyi áldozataira emlékezve, ugyanakkor a transznisztriai, dorohoi és egyéb deportálásokról, kivégzésekről, a iasi pogromról, a földvári tábor többezer áldozatáról, az 1944-es szárazajtai, csíkszentdomokosi, egeresi, magyarremetei, gyantai gyilkosságok ártatlan magyar áldozatairól nem tettek említést. Sipos János volt politikai fogoly, a LADO vezetőségi tagja a 45 éves diktatúra áldozatairól írt: több mint 200 ezer halottja van a kommunista diktatúrának. Az utóbbi időben igyekeznek csökkenteni a volt szekuritate felelősségét. A Tele ABC tévé adásában Tabacariu vezérőrnagy és Ratiu ezredes, a volt politikai rendőrség tagjai azt bizonygatták, hogy manapság lebecsülik a Securitate "hazafias jellegű megtorlásait". Hazafias megtorlás volt-e, hogy a szovjet megszállás elől Romániába menekült besszarábiai és bukoviniai "testvéreket" Dalgára deportálták, kegyetlenül vallatták, sokat közülük Szibériába vittek. A hazafias dalokat tanító tanárokat a diákokkal együtt véresre verték. Petre Roman a francia televízióban úgy nyilatkozott, hogy "Romániában a múlt rendszerben csak mintegy tízezer politikai foglyot tartottak nyilván." Valójában csak 1949 és 1962 között 100 128 politikai per zajlott. 1962-től a politikai pereket köztörvényesnek álcázták. Sipos Jánosról volt cellatársa a Cuvantul Liber hasábjain így számolt be: 45 napig bilincsben tartották. "Mi segítettünk, hogy vécére tudjon menni, és kanállal etettük, mert a keze hátra volt kötve. Egy és fél hónapig verték őt." Kun András volt szekustiszt rendkívül kegyetlenül vallatott, elektromos árammal, majd gúzsba kötve verte az áldozatokat, a Dobra községbeli Sipos testvéreket halálra kínozta. Most pedig így vall: "A nyugdíjamat megérdemlem. Teohari Georgescu volt belügyminiszter rendeletet adott ki, hogy a politikai foglyok kihallgatását éjjel végezzük. Elképzelhető, hogy milyen nehéz és főleg fárasztó munka volt! Gondolják, hogy könnyű éjjeleken át talpon állni, órák hosszat verni és másnap elviselni a kezek fájdalmát?" /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./"