"A szabadkőművesek titkos társaságait a szellemi elit képviselői hozták létre, jótékonysági intézményrendszerként, a tolerancia jegyében, írta Vajnovszki Kázmér. Az erdélyi páholyok az 1784-ben alakult bécsi Grosse Landesloge von Österreichhoz csatlakozta. A Román Nemzeti Nagypáholy - francia bábáskodással - 1880-ban jött létre. A román szellemi élet meghatározó személyiségei, Balcescutól Bratianun át Octavian Gogáig szabadkőművesek voltak, állapította meg Dan Amadeo Lazarescu nagymester. Az 1920-as rendszerváltás után az erdélyi - zömmel magyar és szász - páholyok megőrizték függetlenségüket, anyanyelvi kötődésüket. Így a kolozsvári Unió-páholy nagymestere, Jancsó Elemér, az Ady Társaság révén ápolta kapcsolatait a magyarországi "testvérekkel". /Az utolsó magyar nagymester pedig Benedek Marcell./ 1949-50-ben a szovjet csatlósállamokban törvényen kívül helyezték a szabadkőműves páholyokat. A Román Nagypáholy nagymestere, Marcel Shapira Párizsba tette át székhelyét. Párizsban megalakult az Üldözött Szabadkőművesség Szövetsége. - Az "elaltatott" páholyok nehezen ébredeznek. Jelenleg helyzetük szinte áttekinthetetlen. Marcel Saphira teljhatalmú nagymesternek tekintette magát, meglepetéssel nyugtázta, hogy 1991 februárjában az Egyesült Angol Nagypáholy Romániában megalakította az első, Concordia nevű skót rítusú páholyt, majd újabb két páholy alakult /a Duna-delta és a Balcescu/. Az olasz Grand Oriente 1993 januárjában megalakította Románia Nemzeti Nagypáholyát, Nicolae Filip nagymesterrel az élen. Shapira erre Bukarestbe sietett, híveit tiszti ragra emelte és egy ellennagypáholyt hozott létre, Dan Amadeo Lazarescuval az élen. Közben az amerikai központi szövetségi tanács is megalakította a maga romániai nagypáholyát Costel Iancu hegedűművésszel és üzletemberrel az élen. Megindult a belháború Lazarescu és Iancu között. Dan Amadeo Lazarescu elmondta, hogy az 1993-as konstantinápolyi konventen megállapodtak abban, hogy a nagypáholyt haza kell telepíteni. Azonban Marcel Shapira véglegesen Franciaországban telepedett le, rá ruházta a nagymesteri tisztet. Ugyanakkor a Grand Oriente képviseletében páholyt alapítottak Bukarestben. 1995-ben az Egyetemes Szabadkőművesek Romániai Nemzeti Nagypáholyának élére Sever Frentiu festőművészt választották. Tizenhárom erdélyi páholy nem ismeri el az új vezetést és 1995 decemberében megalakította az erdélyi nagypáholyt, amely 1996 januárjában Gyulafehérváron konventet tartott, a Lazarescu-páholyok egy része is csatlakozott, nagymesterré pedig Vladimir Boantát avatták. A páholyok egy része azonban hátat fordított nekik. A Bevett Óskót Rítusú Nagypáholy Főtanácsa febr. 2-án összeült és Dan Amadeo Lazarescu nagymestert - idős kora miatt - "ad vitam" nagymesterré avatták, a gyakorlati ügyek intézését egy évre az 1994 óta a francia nagypáholy összekötőjére, André Szakvaryra bízta. Ügyvezető nagymester Dan Emanuel Dobreanu lett. Dan Amadeo Lazarescu mindezt puccsnak minősíti. Elítéli Ernst Schlesingert, aki több erdélyi páholyt alapított és mindenáron külön nagypáholyt akart 25"

Puskel Péter legújabb könyvének bemutatója
Aradon éltek
Ötven-valahányan, az utánuk következőkre immár csak a halálon túli létből (ha van ilyen) visszatekintő tanár, művész, orvos, képzőművész, színész, sportedző, irodalmár, feltaláló (meg más kategóriákba is sorolhatók is) szerepelnek Puskel Péternek az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatában legújabban, pár napja megjelent kötetében(Aradon éltek). Az alanyok közös vonása, hogy egy ideig valóban Aradon éltek, s még akkor is, ha nem itt születtek, de életük, munkásságuk itt teljesedett ki, itt dolgoztak a közösség javára, és emlékezetük méltán maradt meg nemcsak a szerző, de még élő kortársaik emlékezetében is.
Ám mi lesz akkor, ha a még emlékező, a kötetben szereplőket ismerő
kortársak is az örökkévalóságba lépnek?
A hagyományos, mintegy félezer éves technikával készült könyv megmarad, s az utódok, a mai szülők unokái, déd- és ükunokái elővehetik és fellapozhatják – ha akkor még egyáltalán olvasnak majd nyomtatott könyvet, és olvasnak majd magyarul...
De hát ez már a jövő nemzedékeinek ügye, bennünket csak elméletileg izgathat.
Aminek most örülhetünk, hogy ez a könyv megszületett és van, a „közelmúlt” aradi magyar társadalma néhány kiemelkedő személyiségének (vázlatos) portréjával. Akad néhány nem magyar szereplője is: a kiváló festőművész, egyebek között a Városháza lépcsőházának négy évszakot ábrázoló remek ablakfestményeit tervező Sever Frenţiu, például, aki, tudomásom szerint, csak azt a pár szót értette és használta alkalomadtán magyarul, ami itteni magyar kollégáitól ráragadt. Ioan Popoviciu (lehet-e ennél románosabb név?), a kiváló sportövő-edző (mellesleg neves modellező) viszont nem hogy jól, hanem választékosan beszélt magyarul.
Ha Puskel Péter mégis főleg az aradi magyarokat választotta könyvvé alakult újságcikk-sorozatának hőseivé, az teljesen érthető: a más nemzetiségű kutatók, helytörténészek végezzék csak el a maguk dolgát hasonló téren, a maguk körében egy ilyen, sok nemzetiséget felölelő környezetben, mint Arad és Arad megye.
Puskel Péter, mondta a könyv ismertetője, már régóta (aktív újságíróként is) „kitalált magának” egy-egy (helytörténeti, kultúrtörténeti) sorozatot, amelyet aztán végigvitt, amíg a témából futotta, vagy rá nem unt, és újabbat el nem indított. Az Aradon éltek egy eredetileg 25 részesre tervezett, a Nyugati Jelenben az utóbbi egy-két évben közölt (végül a tervezettnél, az olvasók unszolására jóval terjedelmesebbé vált sorozat) cikkeiből született meg. Akár folytatni is lehetett volna.
Jelen cikk szerzője pedig (a bemutató során és után) arra gondolt: a sors bölcsen elrendezte, hogy egy ilyen – számbelileg, sajnos, rohamosan zsugorodó – magyar közösségben akadjanak olyanok, akik, nem kis munkával, erőfeszítéssel, képesek rögzíteni (helyenként, esetleg, kicsiny túlzással és teljesen érthető elfogultsággal – a halottakról jót vagy semmit elv alapján) a közelmúlt tényeit, embereinek vonásait.
Jó és minden dicséretre méltó könyvet kapott az olvasó kézhez, ráadásul a szponzorok (Arad Municípium Kulturális Központja, Pro Presens Arad Alapítvány) jóvoltából ingyenesen.
Olvassák el és adják tovább a jövő nemzedékeinek is! Nyugati Jelen (Arad)