Képmások és kép-mások versenye a Kós Károly Központban
A temesvári Kós Károly Közösségi Központban szombaton délben tartották meg az ifjú magyar hivatásos és amatőr képzőművészek hagyományos találkozóját. A Művészeti Magyar Ifjúsági Találkozót (MMIT) idén is a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ) szervezte meg, a Bánsági Magyar Napok keretében.
Az ifjú képzőművészek tárlatának megnyitóján Szász Enikő TMNSZ-elnök elmondta: a Bánsági Magyar Napok keretében 1996-tól kezdődően évente megszervezik a Temesváron tanuló magyar képzőművész hallgatók közös kiállítását. Az utóbbi öt évben a „fiatalok” kiállítását a TEMISZ szervezi, a Nőszövetség a befutott, Temesváron élő/dolgozó magyar képzőművészek, a „nagyok” tárlatának szervezését vállalta magára, amelyre idén a Helios Galériában került sor Szimbiózis címmel.
A fiatal művészek idei tárlatának témája a képmás, amelyet a résztvevők egy része a szó szorosabb értelmében portrénak, arcképnek, másik része rugalmasan kép-másnak, azaz másféle képnek értelmezett. Szekernyés János művészettörténész tárlatnyitó beszédében így fogalmazott: a képmás-teremtés foglalatossága magával a teremtéssel kezdődött, hiszen Isten a maga képére teremtette az embert. A képmások alkotása, amelynek vallásos vetülete az ikonográfia, a kezdetektől napjainkig végigkíséri az egyetemes művészettörténetet. Nagyon fontos, hogy a képmás, a portré a hasonlóságon túlmenően „jellemező” legyen, azaz jellemezze a modellt, mondta Szekernyés János, aki szerint „az itt kiállító fiatalok jelezték, hogy ehhez a témához hányféle képen, mennyiféle formában lehet viszonyulni. Vannak, akik szigorúbban ragaszkodtak a témához, mások egy kicsit elrugaszkodtak, de sokféle vetületét érintik a képmás-teremtés problematikájának. A képmás nem tükörmás: tükrözni a valóságot egy dolog, megjeleníteni a valóságot egész más dolog.” A Kós Károly Közösségi Központban kiállító 15 fiatal művész mintegy 25-30 alkotását a Szekernyés János művészettörténész, Tar Béla festőművész és Török János Csaba grafikusművészből álló háromtagú zsűri értékelte. A zsűri végül öt kategóriában díjazta a kiállított alkotásokat. A nyertesek: Lőrincz Melinda – fotóművészet, Găurean Cristina – grafika, Forgács Szimi – festészet, Järger Zsolt szobrászat és Péter Eszter – textilművészet.
„A zsűrinek nagyon nehéz dolga volt – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Tar Béla festőművész – a tárlat az utóbbi évek legszínvonalasabb ifjúsági kiállítása, a különböző kategóriákban egymástól nagyon eltérő, nehezen összehasonlítható alkotások versenyeztek. Az itt látható munkák bárhol megállják a helyüket. Remélem, hogy az alkotások színvonala a jövőben is tovább emelkedik, a fiatal alkotók jövőre még nehezebb feladat elé állítják majd a zsűrit!”
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Vásári forgatag a Székelytámadt-várban
Gyermekfoglalkozások, eszem-iszom, zene, vásári forgatag várta a Székelyudvarhelyi Székelytámadt-várban az érdeklődőket a hétvégi 16. Míves Emberek Sokadalmán.
Lőrincz Zsuzsánna szervező szerint minden szempontból megújult az idei sokadalom, Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke pedig „hiteles munkára” biztatta a jelenlevőket. „A hagyományt élni kell” – jelentette ki Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere, ugyanakkor felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy a magyar nemzetet ne máshol keressék, hanem éppen ezen a helyen.
Örülnek, hogy újraindult
A gyermekeknek szombaton egész napos foglalkozásokkal, a vásárra betérőknek különböző előadások és más programokkal igyekeztek kedvükre tenni. Szóba elegyedtünk néhány árussal is: kiderült, igencsak örülnek, hogy néhány év szünet után idén újra van sokadalom. Negyedik alkalommal érkezett a sokadalomra a nagyzerindi Szénási Ferenc. Nyugdíjasként fő foglalkozása lett a mézeskalács-készítés, feleségével együtt sütik, de egyedül díszíti. „Ihlet kell az alkotáshoz”, ha van leül és „se perc alatt” elkészít bármennyit, máskor nehezen megy egy is. Elmondta, hogy alkotás közben megszűnik az idő, így nem is méri, hogy mennyi idő alatt készül el egy vásárnyi portéka. „Szeretik az udvarhelyiek a mézeskalácsot” – mondta.
Képeslapokat, dobozokat, pólóillusztrációkat, hangulatlámpákat készít a fiatal édesanya, Forgács Szimona és párja. Elmesélte, hogy a sokadalmon első alkalommal vannak, de karácsonyi vásáron és a csíksomlyói búcsún már voltak. Temesváron is voltak vásáron, amíg egyetemista volt „de ott, ha nem csillog, akkor nem megy”. Örül annak, hogy Udvarhelyen hasonló érdeklődésűek között lehetett, jó volt a hangulat, és vásároltak is az emberek. Mint mondta, kimondottan szeretik a vásári hangulatot, akkor is örült volna, hogy itt lehet, ha semmit sem adott volna el.
Horváth Károlyra emlékeztek
A szombat esti Horváth Károly-emlékkoncertről Józsa Erika művésznőt kérdeztük. Elmesélte, hogy 1971-ben a Siculus Fesztiválon indult el a Horváth Károllyal közös együttese. Azóta az énekesnő televíziós pályafutásba kezdett, Ausztráliában telepedett és ott él 1985 óta. Amikor innen elment, a zenélést is abbahagyta. Legutóbb éppen huszonkét évvel ezelőtt lépett fel, Székelyudvarhelyen az azóta elhunyt Horváth Károllyal. „Most huszonkét év után nagyon sokat jelent számomra ez a koncert. Érzelmileg nagy megpróbáltatás, hiszen sosem gondolta volna egyikünk sem, hogy el kell búcsúztatnia a másikat” – mondta Józsa Erika.
A sokadalom keretében pénteken konferenciát is szerveztek, amelyen egy, a kézműveseket védő törvénytervezet, valamint egy minősítési rendszer kidolgozásának szükségességéről esett szó, de egy szándéknyilatkozatot is elkezdtek összeállítani a résztvevők.
Dávid Anna Júlia
Krónika (Kolozsvár)