Hitélet – Toronysisak is emlékeztet Ferencz Ervinre
Egy hitvalló ferences méltatása
Bizonyára még nagyon sok kolozsvárinak él emlékezetében Ferencz Ervin, az óvári barátok templomában 1976–1980 között szolgáló, kiemelkedő szerzetespapi alakja. Személye ismét a figyelem középpontjába került, mert november 3-án, a budapesti Országházban megtartott ünnepségen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty József Társaság ügyvezető elnöke a társaság által adományozott rangos emlékéremben részesítette. A kitüntetésben azokat a személyiségeket részesítik, akik életük példájával Mindszenty bíboros – akinek boldoggá avatási pere folyamatban van – hitvallását szolgálják.
A díjazottak minden alkalommal javasolhatnak három középiskolás fiatalt, akik személyenként százötvenezer forintos támogatásban részesülnek, valamint egy-egy százezer forint értékű kiskönyvtárat is kapnak. Az ünnepség után az Országházban megkoszorúzták azt az emléktáblát, amelyet Mindszenty József bíboros, Magyarország utolsó hercegprímása 1956. november 3-án este elmondott híres rádióbeszédének emlékére állítottak.
Ervin lett a szerzetesi neve
Ferencz Béla Szárhegyen született 1920. május 10-én. Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában járt középiskolába, 1938-ban érettségizett Marosvásárhelyen. Még abban az évben megkezdte a noviciátust a Szent Ferenc-rendiek medgyesi rendházában. Az ünnepélyes szerzetesi fogadalmat 1942. október 8-án tette le, szerzetesi neve Ervin lett. Időközben, 1939–1944 között elvégezte teológiai tanulmányait Vajdahunyadon. 1943. június 20-án szentelte pappá Isten Szolgája Márton Áron püspök Gyulafehérváron. A fogarasi rendházban kezdte működését, onnan hurcolta el az akkor még román királyi rendőrség 1944. augusztus 30-án. Csak azért, mert magyar, és római katolikus szerzetes. Szabadlábra helyezése után, 1945–1947 között klasszika filológiát (görög és latin nyelvet) tanult a kolozsvári Bolyai Egyetemen. Aztán két évig Székelyudvarhelyen a Collegium Seraphicumban nevelő, s a klerikusok magisztere Csíksomlyón. A következőkben helyettes plébános Zetelakán, majd plébános Fogarason. Onnan deportálták az 1951. augusztus 20-ról 21-re virradó éjjel a máriaradnai ferences kolostorba, ahova minden ferences szerzetest elhurcoltak azon az éjszakán Erdély területéről.
FODOR GYÖRGY
Szabadság (Kolozsvár)

Napköziből lett templomot ünnepeltek
80 éves a Györgyfalvi negyedi katolikus istenháza
Kezdetben 80, később kétszáz gyermekről gondoskodott a két világháború között a Györgyfalvi negyedben létrehozott katolikus napközi otthon. Gyakorlatilag a kezdetektől a magyar családok segítő közösségi központjaként működött. A háborúban volt óvóhely is, házikápolnája később plébániatemplommá bővült. Az egyházközség 80 éves jubileumát ünnepelték hétvégén.
Kívül-belül megújultan várta az ünneplőket vasárnap a kolozsvári Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom. Ez a templom eredetileg napközi otthon volt. Ha ezt nem tudjuk, és sietve haladunk el előtte, észre sem vesszük, hogy templom áll ott, bár kereszt és felirat tanúskodik erről. Az ünnepségen Vízi Zakariás esperes-plébános köszöntése után a 80 éves templom és egyházközség történetét bemutató filmet vetítettek, majd a hálaadó ünnepi szentmisét dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrálta, Potyó Ferenc pápai káplánnal, általános érseki helynökkel és Kovács Sándor Kolozs-dobokai főesperessel, Oláh Dénes marosvásárhelyi főesperessel, dr. Nóda Mózessel és dr. Vik Jánossal, a BBTE Római Katolikus Teológia Karának tanáraival, Balla Árpád szászrégeni plébánossal együtt.
Az életpéldák fontosságát a családban, illetve a papi és szerzetesi hivatások terén, valamint Krisztus királyságának örökkévalóságát hangsúlyozta szentbeszédében Jakubinyi György érsek.
FODOR GYÖRGY
Szabadság (Kolozsvár)

Örömvasárnap: ünnepélyes főpásztori szentmisén áldották meg a munkálatokat
Megtelt a Kálvária-dombi Istenháza vasárnap délelőtt a római katolikus főegyházmegye érseke, Jakubinyi György (és a kíséretében érkező Varga Rezső esperes, főegyházmegyei vagyonkezelő igazgató és Székely Dénes kanonok, teológiai tanár) fogadására összegyűlt hívekkel.
A főpásztori látogatást megelőzően, december 10. és 13. között háromnapos lelkigyakorlattal – a Czikó László búzásbesenyői plébános által tartott triduummal – készült a Kolozs-monostori római katolikus egyházközség mind a Kálvária zöldövezetében lévő Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt néhai apátsági templomon, mind a Kálvária-kápolnán végzett munkálatok ünnepélyes megáldására.
Felújították az 1831-ben épült Golgota (Kálvária) kápolnát.
FODOR GYÖRGY
Szabadság (Kolozsvár)

Egykori pompájában a főtéri plébánia bejárata
Véget ért a kolozsvári Szent Mihály plébánia patinás főtéri épülete 1894-ből származó főbejárati fakapujának teljes restaurálása, amelynek megvalósítása sok szakember támogatásával történhetett meg.
A főtéri plébániaépület fa kapubejáratát most kovácsoltvas díszítéssel gazdagították. A felújítási-tatarozási munkálatokat Balla Barna és csapata végezte. A kapuzat boltíves kőkeretének – amelyen az 1799-es évszám olvasható – felújítását és kerékvető köveinek kicserélését a magyarvistai Barta Levente kőfaragómester és társai végezték. Az átfogó tatarozással egy időben sikerült kijavíttatni és újrafestetni a teljes kapubejáratot, amelynek járószintjén kőlapokat helyezett el a székelyudvarhelyi Benedek Zsolt vállalkozó. A kőlapokat kedvezményes áron szállította György Gusztáv magyarvistai kőfaragó.
(Fodor György)
Szabadság (Kolozsvár)

Hitélet – 25 éve püspök Jakubinyi György
Az ünnepelt – akit az egyik legképzettebb bibliaszakértőnek és tanárnak ismernek el – hangsúlyozta: a Szentírás tulajdonképpen hálaadás a teremtésért. Isten jókedvében találta ki a papságot – mondotta az érsek –, annak kegyelmeit az egyházon keresztül gyakorolja.
Minden kegyelem, ez a 25. évforduló pedig a hálaadás napja. Megemlékezett püspökké szenteléséről, amelyet Francesco Colasuonno különleges pápai nuncius végzett, valamint a társszentelőkről, Jakab Antal és Bálint Lajos püspökökről. Hálával gondol máramarosszigeti szüleire és hitoktatóira, az őt pappá szentelő Márton Áron püspökre, Szent II. János Pál pápára, aki 1990-ben Aquae Regiae címzetes püspökévé és gyulafehérvári segédpüspökké, 1991-től a romániai katolikus örmények apostoli kormányzójává, 1994-ben a főegyházmegye érsekévé nevezte ki.
Különszámmal köszöntötte az érseket a Keresztény Szó.
FODOR GYÖRGY
Szabadság (Kolozsvár)

Hitélet – Magyar áldást küldött Erdélybe Ferenc pápa
Fodor György piarista konfráter 70 éves
Ferenc pápa áldásában részesítette Fodor György piarista konfrátert, lapunk Hitélet rovatának római katolikus munkatársát, aki a napokban ünnepelte 70. születésnapját. Ő az első erdélyi, aki magyar nyelvű áldást kapott írásban Vatikánvárosból Ferenc pápától.
„Őszentsége Ferenc pápa szívből adja Apostoli Áldását 70. születésnapja alkalmából Fodor György konfráter életére, családtagjaira és barátaira, kérve számukra a bőséges mennyei kegyelmek és vigasztalások kiáradását, és a Boldogságos Szűz Mária állandó segítségét.” – ez olvasható a szárazpecséttel hitelesített, Ferenc pápa képével ellátott díszes okiraton, amelyet a pápa nevében Konrad Krajewszki érsek, Őszentsége főalamizsnása írt alá. Áldását küldte dr. Jakubinyi György, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke is, dr. Florentin Crihălmeanu, a Kolozsvár–szamosújvári görög katolikus egyházmegye püspöke az egyházmegye 1989 utáni megerősítése és újjáépítése terén szerzett különleges érdemeiért jutalmazta oklevéllel és emlékéremmel, köszöntötték a piarista öregdiákok és nagyszámú tisztelője is szerte az országból, továbbá Kalazanci Szent József emlékplakettel ajándékozta meg Ruppert József, a Piaristák Romániai Rendtartományának felelőse.
A hitem megtart
A mindig segítőkész Fodor György konfráter hittudományi felkészültséggel is rendelkező, nyugalmazott újságíró, a Romániai Szerzetes Elöljárók Országos Konferenciájának alapító, ma tiszteletbeli titkára, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének és a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének tagja erdélyi nemesi család kései sarjaként született Kolozsváron.
– Akkor már mindenből kiforgatta családunkat az új hatalom, kivéve az Istenben való hitet és a gerincességet. Szüleimet nagyon korán elvesztettem, nagyanyám nevelt fel nagy nehézségek közepette. Már gyerekkortól gyönyörűségem telt az olvasásban, ehhez „társult” később az írásra való hajlam. Nagyanyám rányitotta értelmem a zenehallgatásra. A zene szépsége láthatatlan finom reszelőként simítja, finomítja lelkünket. Nem tudom elképzelni az életem zenehallgatás nélkül. Az orgona mindent átjáró hangjain „úszva” közösen imádkozva éljük meg a szent liturgiában a csodát. Ugyanakkor a közösség ereje a magasba emel, s átérzem, hogy a hitem megtart, hiszen Istenhez szeretnék emelkedni.
Tetteink lélekkapuk
– Mindig vallottam az önnevelés fontosságát, hiszen tetteink lélekkapuk. Ne legyünk önmagunkban megbotló emberek, hagyjuk magunkat vezetni a kegyelem által. Nem keresztény magatartás a visszahúzódás. Az ésszerű kiállás etikai, erkölcsi kötelességünk. A hitről és lelki élményeinkről beszélni nemcsak lehet, hanem kell is. Ifjúkoromban a piarista paptanárok – akik már nem taníthattak, de ministráltam nekik – hangsúlyozták, hogy keresztényként „oázissá” kell válnunk a világban. Ha nincs hitünk, akkor nincs semmink. Sokszor megtapasztaltam, hogy Isten kegyelme megajándékoz, megvéd és felöltöztet.
Szabadság (Kolozsvár)

Hitélet – Szerzetesek restaurálják a Lorettói kápolnát Kolozsváron
270 éve szentelték fel a ferences templom Mária-házát
Pénz híján maguk a szerzetesek tatarozzák a Karolina téri Barátok templomának Lorettói kápolnáját, amelyet 270 évvel ezelőtt szenteltek fel. Hogyan is született a Mária házának különleges hagyománya?
Átfogó restaurálási, felújítási munkálatok folynak a kolozsvári ferences templom Lorettói kápolnájában. Anyagi támogatás hiányában a rendházban élő szerzetesek végzik el az immár időszerű festési, kőműves-, illetve asztalosmunkát – tájékoztatott Sebestyén Antal Albert ferences atya, templomigazgató. A kápolna Karolina-tér felőli ajtója már eredeti díszében látható.
Az úgynevezett Lorettói Házat ugyanakkor „téli kápolnának” rendezik be – ott celebrálják a szentmiséket és szertartásokat –, mert a hideg évszakban csak óriási anyagi áldozattal lehetne kifűteni a templomot, amire nincs fedezet – mondta Albert páter.
FODOR GYÖRGY
Szabadság (Kolozsvár)

Kisebbségi témák a színházban
Vasárnap este ért véget Gyergyószentmiklóson a 11. Nemzetiségi Színházi Kollokvium – az utolsó napon két előadást tekinthettek meg a legkitartóbb fesztiválozók.
Az első előadás a kolozsvári Váróterem Projekt, független színházi társulat Zéró című produkciója volt, majd a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadása, a Koldusopera zárta a seregszemlét.
Egyfajta színházi seregszemlét láthattunk, ahogy Fodor Györgyi, a szervező Figura Stúdió Színház irodalmi titkára fogalmazott. „Az egyik legnagyobb múltú hazai színházi eseménynek számít a fesztivál – és nemcsak színházi berkekben. A kollokvium hozzátartozik Gyergyószentmiklóshoz – tíz napra Gyergyó a hazai színházi élet központjává válik, így van ez évek óta” – fogalmazott.
Az előző kiadáshoz képest másfajta koncepciója volt a fesztiválnak: a szervezők igyekeztek úgy összeválogatni az előadásokat, hogy tematikájukban is érintsék a nemzetiségi, kisebbségi kérdéseket. Így került be a programba többek között a Giuvlipen elnevezésű roma feminista színházi társulat, a sepsiszentgyörgyi Andrei Mureşanu Színház, vagy a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház román és magyar társulatának koprodukciója. A nemzetiségi-kisebbségi tematika miatt idén először külföldi társulat, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház is fellépett Gyergyóban.
A Figura igazgatója, Czegő Csongor elmondta, az idei fesztivállal azt szerették volna elérni, hogy a rendezvény műsora többet beszéljen kisebbségi kérdésekről. „Állami színházak előadás-ajánlatai mellé így olyan független vagy nem kisebbségi társulatban készült előadásokat is meghívtunk, amelyekről úgy éreztük, a fesztivál témájához kapcsolódni tudnak. Nagyon jó, hogy a kisebbségi helyzet, a mellettünk élő másikkal való együttélés problematikája sok színház repertoárjában megjelenik. Úgy érzem, ettől tud a kollokvium is Románia-szerte egyedi rendezvénnyé válni” – fogalmazott Czegő.
Hozzátette, a fesztiválon a fősodron kívüli színházi társulatok jelenléte kapott nagy hangsúlyt, az hogy megjelenjenek a független társulatok és kezdeményezések is. Idén nagyrészt a nemzetiségek jelenlétének bővítése, kétnyelvű előadások bemutatása volt a cél. „A jövőre nézve is érdemes ebbe az irányba keresgélni – szögezte le Czegő. – Azt, hogy két év múlva mi lesz műsoron Erdély színházaiban, milyen értelemben tud téma maradni a kisebbségi létezés, nem tudom. A következő program nagyban függ azoktól a majdani összefüggésektől, amelyeket a fesztivál előkészítése során próbálunk megsejteni.”
Szabó Janka
Krónika (Kolozsvár)

Kiértékelték a Nemzetiségi Színházi Kollokviumot
„Egyfajta színházi seregszemlét láthattunk” – így fogalmazott Fodor Györgyi, a szervező Figura Stúdió Színház irodalmi titkára a vasárnap végetért XI. Nemzetiségi Színházi Kollokviumról.
„Az egyik legnagyobb múltú hazai színházi eseménynek számít a fesztivál – és nemcsak a színházi berkekben. A kollokvium hozzátartozik Gyergyószentmiklóshoz – tíz napra Gyergyó a hazai színházi élet központjává válik, így van ez évek óta. Az előző kiadáshoz képest leginkább az változott, hogy most először másfajta koncepciója volt a fesztiválnak: a szervezők igyekeztek úgy összeválogatni az előadásokat, hogy tematikájukban is érintsék a nemzetiségi, kisebbségi kérdéseket. Így került be a programba többek között a Giuvlipen Színházi Társulat, amely egy roma feminista színházi társulat, a sepsiszentgyörgyi Andrei Mureşanu Színház, vagy a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház román és magyar társulatának koprodukciója. A nemzetiségi-kisebbségi tematika miatt volt jelentős újítás az is, hogy a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház is jelen volt, legelőször a fesztivál történetében” – fejtette ki Fodor Gyöngyi.
A Figura igazgatója, Czegő Csongor elmondta, az idei fesztivállal azt szerették volna elérni, hogy a rendezvény műsora többet beszéljen kisebbségi kérdésekről. „Állami színházak előadás-ajánlatai mellé így olyan független vagy nem kisebbségi társulatnál készült előadásokat is meghívtunk, amelyekről úgy éreztük, a fesztivál témájához kapcsolódni tudnak. Nagyon pozitívnak gondolom, hogy a kisebbségi helyzet, a mellettünk élő Másikkal való foglalkozás felbukkan a színházi repertoárban. Úgy érzem, ettől tud a kollokvium Románia-szerte egyedi rendezvénnyé válni” – fogalmazott Czegő. Hozzátette, a fesztiválon a mainstreamen kívüli színházi társulatok jelenléte kapott nagy hangsúlyt, az, hogy legalább egy műhelybemutató erejéig megjelenjenek a fesztiválon azok a független társulatok és kezdeményezések is, amelyek kőszínházainkon kívül bukkantak fel. Idén nagyrészt a nemzetiségi jelenlét bővítése, kétnyelvű előadások bemutatása volt a cél.
„Úgy gondolom, hogy a jövőre nézve is érdemes ebbe az irányba keresgélni” – szögezte le Czegő Csongor. A kollokvium következő kiadásával kapcsolatban úgy fogalmazott: „azt, hogy két év múlva mi lesz műsoron Erdély színházaiban, milyen értelemben tud téma maradni a kisebbségi létezés, nem tudom megjósolni. Ez nagyban függ a színházak majdani repertoárjától, azoktól az összefüggésektől, amelyeket a fesztivál előkészítése kapcsán megpróbálunk megsejteni.”
Szabó Janka
Székelyhon.ro

Hitélet – Tettekre váltotta a szeretet fogalmát
Kitüntették Bakó Béla-Pál ferences papot
Orbán Balázs-díjat kapott többek között Bakó Béla (Pál atya), a kolozsvári rendház közösségéhez tartozó ferences szerzetespap.
A díjat azoknak adományozzák, akik sokat tesznek a közös székelyföldi ügyekért, az egységes Székelyföld-kép kialakításáért. Méltatásában Tamási Zsolt, a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója elmondotta: Pál atya Székelyföld nehéz helyzetbe kerülő társadalmi rétegeit, csoportjait segíti folyamatosan a méltó emberi élethez.
Bakó Béla 1954. július 23-án Marossárpatakon született.
– Asztalosmester nagyapám sok földet művelt és műveltetett. A földeken gyakran találkoztam cigány származású munkásokkal, és láttam, miként viszonyultak hozzájuk a nagyszüleim és a szüleim. Édesapám sokszor hangsúlyozta, hogy ha van valamink, próbáljuk azt megosztani a rászorulókkal. Gyakran hallottam tőle: Ne edd meg egyedül az ételedet! Az otthon csírázni kezdett szociális érzékenység az iskolában fejlődött tovább. Érdekes szokás volt Sárpatakon, hogy tízórainkat megosztottuk az éhező cigány gyermekekkel – mondta.
FODOR GYÖRGY
Szabadság (Kolozsvár)

Felújították, megáldották a Piarista templom kriptabejáratát
A múltban még a kilincsét is lelopták az ajtajáról
Nemrég fejeződött be az erdélyi barokk gyöngyszemének tartott kolozsvári Piarista templom kriptabejáratának felújítása.
A több mint két hónapig tartó, Kovács Sándor főesperes-plébános gondoskodásával, a Szent Mihály-plébánia anyagi támogatásával megvalósított munkálatok során teljesen megújult a közel háromszáz éves kripta bejárati része: többek között letisztították a barokk fémdíszítésű ajtót, kijavították a salétromos falrészeket, helyettesítették a letört vasdekorációkat és az idők során ismeretlen tettesek által lenyúlt – és talán ócskavasként értékesített – kilincset. A kriptabejárat felújításával a kincses város egyik fontos hitéleti, történelmi és művészettörténeti értéke mentődött meg a jövőnek – a mögötte lévő, összesen 140 halott eltemetésére kialakított kripta nem csak papok és szerzetesek temetkezési helyéül szolgált, hanem Erdély és a magyar nemzet történetében fontos szerepet betöltött nemesi családok nyughelyeit is rejti.
Egyházi és világi kiválóságok egész sora nyugszik a kriptában.
FODOR GYÖRGY
Szabadság (Kolozsvár)

Őszbúcsúztató versmondók
Huszonhat éve versekkel búcsúztatják az őszt a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban. Szombaton szervezték meg a Petőfi Sándor Elhull a virág, eliramlik az élet mottójú Őszi szavalóversenyt.
Ezúttal is megtelt a díszterem verskedvelőkkel. Budapesti, hatvani, csíkszeredai, marosvásárhelyi, szovátai és idén első alkalommal gyimesfelsőloki versmondók is beneveztek a versenyre a helyi Batthyány Ignác Szakközépiskola és a Salamon Ernő Gimnázium versenyzői mellett. Radnóti Miklóstól választották a kötelező verseket, a Szerelmes vers címűt mondták a IX-X. osztályosok, az Il faut laisser címűt a XI-XII-esek.
A Korpos Szabolcs tanár vezette iskolakórus, valamint a hatvani diákok éneke tette még színesebbé a rendezvényt, amelyen a szervezőkön kívül a zsűritagoknak is akadt bőven dolguk. Összesen huszonhárom versmondó kötelező illetve szabadon választott versét hallgatták meg úgy, hogy a végén jegyfelmutatással értékelték az előadásokat. Bajna György újságíró, Drentea-Istók Erzsébet magyartanár, Fodor Györgyi, a Figura Stúdió Színház irodalmi titkára, Pál Judit magyartanár, Ráduly Andrea egykori szavaló, Varga Gyöngyi román-magyar szakos tanár, valamint a zsűri elnöke, Dézsi Szilárd rendező tetszését leginkább a házigazda iskola diákjai nyerték el. Tizenegy jelentkezőből nyolcan díjat érdemeltek.
A IX-X. osztályosok közül első díjat nyert Kedves Tamás Hanga, a Salamon Ernő Gimnázium diákja, második Kaltenecker Evelin, a budapesti Veres Pálné Gimnáziumból, harmadik díjazott Dezső Renáta a házigazda iskola diákja. Dicséretben részesült Nagy György Kriszta salamonos diák és Kelemen Szabolcs, a gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium diákja.
A XI-XII. osztályosok közül az első három díjazott salamonos diák, Darvas Emőke nyerte az első díjat, második Varga Katalin-Eszter, harmadik pedig Ambrus Dorottya. Dicséretet érdemelt Szalma Szilárd, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium versmondója és Berki Eliza, a hatvani Széchenyi István Római Katolikus Középiskola diákja.
A közönségnek a salamonos Domokos Orsolya és Lőrincz Adrienn szavalata tetszett. A különdíjak idén sem maradtak el. Az Árus Zsolt által felajánlott díjat Ambrus Dorottya vehette át, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége díját Darvas Emőkének adták, Bajna György újságíró Kelemen Szabolcs versmondását értékelte, Gergely Géza magyartanár pedig Kedves Tamás Hangának ajándékozta kötetét.
Érdemoklevél és Varga Lőrinc által készített ajándék járt minden versmondónak, felkészítő tanárnak. A versenyzőket pedig hasznos tanácsokkal tarisznyálta fel a zsűri elnöke.
Tamás Gyopár
Székelyhon.ro

Hitélet – Három hétig „bőségesen siránkozott” a Könnyező Szűz kolozsvári kegyképe
Sokszáz kilométert utaznak a hívők világszerte azért, hogy egy csodatevő kegyszobor vagy kegykép közelébe juthassanak, annak ajándékaiból részesülhessenek. A kolozsváriaknak nem kell ilyen messzire menniük, csak a belvárosi Egyetem utcába: a piarista templom Könnyező Szűz-kegyképe Kolozsvár egyik kiemelkedő hitéleti és művészettörténeti kincse. Erről tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást Kolozsváron dr. Gábor Csilla szociális testvér, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának tanára, Fejezet a kincses város hitéleti topográfiájából: a „Kolosvári könyvezö Szüz” képe címmel a BBTE Római Katolikus Teológia Kar szervezte Katolikus Akadémia előadássorozatának keretében.
Bevezetőjében a moderátor, dr. Nóda Mózes, a kar előadó paptanára, szentszéki tanácsos kifejtette, milyen nagy jelentőséggel bír a néhai akadémiai templomként is ismert barokk Istenháza kegyképe, amelynek tisztelete a mai napig fennmaradt. Ugyanakkor hangsúlyozta: az előadás alkalmával bemutatott Laus et polemia című hiánypótló kötet tanulmányaiban Gábor Csilla az általa végzett egy évtizednyi irodalomtörténészi vizsgálódások javát adja közre, erről beszélgettünk a tanulmányok szerzőjével.
Út a „könyvezéstől” a közösségi tiszteletig
A számos változatban elbeszélt történet szerint a képet a Füzesmikolához közeli Iklódon egy „Lukács nevü Orosz kép-iró irta”, majd eladta egy helybeli román nemesnek, bizonyos Kupcsa Jánosnak (Ioan Cupşa), és az ő ajándékaként lett a mikolai, ma görögkeleti (az időben unitus, vagyis görög rítusú katolikus) fatemplom felszerelésének részévé. Itt látták 1699-ben a környékre beszállásolt, s a falu templomában nézelődő német katonák első ízben könnyezni (csak az anya sírt, a gyerek Jézus szeme mindvégig száraz maradt). Az esemény böjtelő (azaz február) havának 15. napján történt, a könnyezés pedig kisebb megszakításokkal folytatódott böjtmás (azaz március) havának 12. napjáig.
Gábor Csilla: A könnyezés és a csodás események a 18. századi magyar nemzeti identitás formálódásához is hozzáadtak néhány szempontot.
FODOR GYÖRGY
Szabadság (Kolozsvár)

Kolozsváron is megnyitották az Irgalmasság kapuját
Rendkívüli jelentőségű vallási esemény történt tegnap este Kolozsváron.
Az ország és ugyanakkor Európa egyik legnagyobb területű főegyházmegyéjében, Erdélyben megnyitották – a csíksomlyói kis pápai bazilika és a gyulafehérvári székesegyház után – az Irgalmasság harmadik szent kapuját a Szent Mihály központi plébániatemplomnál. Jakubinyi György érsek megbízásából a felemelő szertartást Kovács Sándor főesperes-plébános végezte nagyszámú papság és hívősereg jelenlétében. A templom főbejárata előtt rövid buzdításban hangsúlyozta: Jézus maga mondta, „aki engem lát, látja az Atyát is”, így lett Jézus az Atya irgalmasságának arca, az Atya irgalmassága pedig a názáreti Jézusban vált elevenné, láthatóvá, őbenne érte el a csúcspontját.
FODOR GYÖRGY
Szabadság (Kolozsvár)

Bölcsességéből és gerincességéből merítkeztünk
Alázatos főhajtás Tőkés István előtt
Kereken 25 esztendeje ért az a megtiszteltetés, hogy 1991. január 1-jén megajándékozott A Romániai Magyar Református Egyház élete 1945–1989 című átfogó művével, amelynek ajánlásában ezt írta: „Fodor György barátomnak az együttgondolkozás jegyében újévi üdvözlettel, Tőkés István”.
A letünt kommunizmus éveiben is többször meghallgathattam nagy teológiai tudást sugárzó, mégis közérthető prédikációit. Ezzel kapcsolatban elmondanám, hogy egyik leveléhez csatoltan elküldte az Agyagfalván 1990-ben elhangzott beszéde szövegét.
Arról is beszámolt – nem dicsekvésként –, hogy a többezres gyülekezet kizárólag az ő útkeresését tapsolta meg. „Ebből arra következtetek, hogy tulajdonképpeni szándékomat, vagyis Agyagfalvának a mai üzenetét megértették. Az elhallgatások kora talán végéhez érkezett... ” – nyomatékosította a professzor. Az 1989-et követő hónapokban, sőt 1991-ben is bármennyire furcsának hangzik, levélben tartottuk a kapcsolatot. Megindoklása szerint: „A telefont érthető okok miatt nem veszem ígénybe...”
A rendszerváltás utáni, még bizonytalan hónapokban elsők között kerestem fel. Sokan viszont szó szerint elkerülték a családot. Köztudomású, hogy arra az időszakra is érvényes a mondás, miszerint: háború után sok az öndicsekvő hős, akik azonban még puskát sem láttak... Akkor a Valóság című Bukarestben – Bogdán Tibor kolozsvári születésű kiváló publicista főszerkesztésében – megjelenő tényfeltáró napilap hitéleti munkatársaként készítettem vele egy átfogó interjút.
Fodor György. Szabadság (Kolozsvár)

Magyar Kultúra Napja: „Jó nekünk a régi himnusz…”
Teltházas rendezvénnyel ünnepelték szerdán este a kolozsvári Római Katolikus Nőszövetség dísztermében a Magyar Kultúra Napját. Köszöntőjében Fábián Mária elnök rámutatott arra, hogy az ilyen rendezvények által sikerül nagyobb figyelmet szentelni hagyományainknak, gyökereinknek, megerősítjük nemzeti tudatunkat és továbbadjuk értékeinket.
Kovács Sándor főesperes, a Szent Mihály-templom plébánosa ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy január 22-e nemzeti imánk, a Himnusz születésnapja, így a rendezvénnyel egyben Kölcsey Ferenc előtt is tisztelgünk, aki 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz szövegének megírását. Ez Kölcsey hazafias költészetének legnagyobb remeke, amelyet 1844-ben zenésítettek meg pályázat keretében – azt a Nemzeti Színház akkori karmestere, Erkel Ferenc nyerte meg. Az idén 193 éves Himnuszt a közmegegyezés tette nemzeti imádságunkká, azonban csak 1903-ban lett az ország törvényileg elfogadott himnusza.
FODOR GYÖRGY. Szabadság (Kolozsvár)

Budapesten lesz 2020-ban az Eucharisztikus Világkongresszus
Budapest lesz a helyszíne 2020-ban a négyévenként sorra kerülő Eucharisztikus Világkongresszusnak – hangzott el Ferenc pápa videóüzenetében vasárnap a Fülöp-szigeteki Cebuban, az 51. Eucharisztikus Világkongresszus zárórendezvényén. Legutóbb 1938-ban volt ilyen Budapesten.
Az eucharisztia titka nagycsütörtök éjszakáján az utolsó vacsora termében „született”, amikor egy maroknyi megilletődött ember előtt először hangzott el Jézus Krisztus szájából: „Ez az én testem és ez az én vérem”. Átvitt értelemben az anyaszentegyház története az eucharisztia küzdelmei és diadalai, amely azóta is átfonta a századokat.
Az eucharisztikus kongresszusok kezdeményezője Tamisier Emilia volt, a francia lány Toursban született 1834-ben. A szülői háznál bejáratos vendég volt az egyszerű fehérhajú pap, Dupont abbé. Ő 1849-ben bevezette a városba az éjszakai szentségimádásokat, hogy ezzel az európai testvérharcok és politikai forradalmak véres évtizedeiben engesztelje a sokaktól magára hagyott, elfeledett Megváltót. Emiliát foglalkoztatta a zárdába vonulás vágya, mégsem lett apáca. Később a rongyos koldusok és útszéli csavargók apostola, a szentéletű Chevrier lyoni pap lett Emilia lelkivezetője. Nagy hatással volt rá az ünnepség, amellyel 1873 nyarán az üldözött, meggyötört francia katolicizmusnak Jézus Szívét tisztelő körei a hívők több ezres tömegének jelenlétében ünnepélyesen felajánlották Franciaországot az Isteni Szívnek. Ekkor vetődött fel lelkében, hogy az Oltáriszentségben személyesen jelen lévő Krisztust valóban mint a társadalom királyát, isteni orvosát kellene elismertetni.
FODOR GYÖRGY. Szabadság (Kolozsvár)

Hitélet – Jakubinyi György érsek 70 éves
Örvendetes esemény lesz holnap: 70. életévét tölti dr. Jakubinyi György érsek, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye 87. főpásztora.
Máramarosszigeten született 1946. február 13-án, ott végezte a középiskolát is. A Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézetben végezte teológiai tanulmányait. 1969. április 13-án szentelte pappá Isten Szolgája Márton Áron püspök a szatmári egyházmegye részére. Négy évig a római pápai egyetemeken tanult tovább. Licenciátust szerzett teológiából és szentírástudományból. Visszatérte után püspöki titkár Szatmáron. Ezt követően 22 éven át a gyulafehérvári intézet szentírástudomány, valamint a héber és a görög nyelv professzora. A budapesti Pázmány Péter Akadémián szerzett teológiai doktorátust.
Fodor György piarista konfráter. Szabadság (Kolozsvár)

Márton Áron – szerelemmel népe, az emberek és hite iránt
Ünnepélyes hálaadó szentmisét tartottak pénteken este a Szent Mihály-templomban Márton Áron püspökké szentelésének 77. évfordulóján. Az esemény jelentőségét bizonyítja a résztvevők nagy száma. Erdély tizenhét településéről érkeztek zarándokok Isten szolgája Márton Áron boldogemlékű főpásztorunk emléke előtt tisztelegni.
A szentmise főcelebránsa, Kovács Sándor főesperes-plébános rámutatott: Márton Áronról joggal elmondhatjuk, hogy ő a nép fia és ugyanakkor a nép apostola is. „Az Anyaszentegyház mindig szeretettel nyitotta meg az érvényesülés útját a falusi nép gyermekei előtt. Szárnyai alatt, nemes lelkek adományaiból épült és fenntartott iskoláiban felnevelte a nép tehetséges fiait, lányait, hogy aztán szolgálatukat felhasználva lehetőséget adjon arra, hogy felemelkedjenek és övéik előtt világító fáklyákká váljanak”, fogalmazott Kovács Sándor, hozzátéve: Márton Áron ma már nemcsak a római katolikus hívek, hanem az összmagyarság, sőt a más nemzetiségű és vallású emberek tekintete előtt is a vezércsillag fényében tündököl.
FODOR GYÖRGY. Szabadság (Kolozsvár)

Hitélet – Piaristák az 1848-as forradalom és szabadságharcban
Ma már kevesen tudják, hogy az 1848-as forradalom és az azt követő szabadságharc idején mintegy tíz piarista paptanár működött a honvédsereg és a nemzetőrség tábori lelkészeként. A legnagyobb hírnévre közülük Erdősi (Poleszni) Imre tett szert, aki 1849 januárjában Selmecbányán állt be a Guyon Richárd vezette feldunai hadtest nyolcadik dandárjába. Rendtársai közül tucatnyian egyszerű honvédnek álltak (közülük ketten a rendet is elhagyták), a kolozsvári és szegedi piaristák pedig 1848 őszén nemzetőrként harcoltak.
Megtiltották a novíciusok felvételét
A feldunai hadtestnél Erdősi Imre február 5-én kulcsszerepet játszott a branyiszkói ütközetben, ahol keresztjével a hágót támadó hadoszlop elé állt, és „Előre, utánam, velünk az Úristen” bátorítással győzelemre vezette a honvédzászlóalj zólyomi önkénteseit. Mindez természetesen kemény megtorlást vont maga után. Cseh Ferenc kolozsvári házfőnököt már 1848 novemberében elfogta az osztrák hadsereg, Petlanovics Alajost és Perlaky Lászlót 1849 elején Pesten, illetve Budán tartóztatták le a szabadságharcot éltető megnyilatkozásaikért. Utóbbit nyolc évnyi várfogságra ítélték, de 1850 júliusában kegyelemmel szabadult. A szabadságharc bukása után a harcokban részt vevő piaristák ilyen súlyos büntetést már nem kaptak, de a tanítástól néhány évre eltiltották őket. Sőt 1849. augusztus 26-án Geringer Károly császári helytartó Palotai József tartományfőnököt is elmozdította hivatalából, majd szeptember 6-án letartóztatta. Két hónapig volt vizsgálati fogságban, míg november 15-én ártatlannak nyilvánították és szabadlábra helyezték.
Az osztrák kormányzat a piarista rend eltörlését is fontolgatta, és ennek első lépéseként 1850. január 21-én megtiltotta a novíciusok felvételét. Ekkor azonban éppen azok álltak a piaristák mellé, akikkel 1848-ban a szerzetesi ruha és hittantanítás elhagyásának kérdésében szembekerültek, azaz a magyar főpapság és kiemelten az újonnan kinevezett hercegprímás, bíboros, Scitovszky János (1785–1866) esztergomi érsek. A prímás a rend általános vizitátoraként felkereste a rendházakat, majd 1852. szeptember 1-jére káptalant hirdetett Vácra, ahol az 1848-as reformereket kirekesztve Nagy Pétert választották tartományfőnöknek. Így sikerült megakadályozni a rendtartomány megszüntetését.
FODOR GYÖRGY. Szabadság (Kolozsvár)

Hitélet – Teréz anya erdélyi nyomdokain
Szeptemberben avatják szentté a római Szent Péter téren
Világszerte nagy örömmel fogadták március 15-én délelőtt Ferenc pápának a boldogok szentté avatása ügyében tartott rendes nyilvános konzisztóriumán elhangzott döntését Boldog Kalkuttai Teréz anya szentté avatásának időpontjáról.
A Szeretet Misszionáriusai szerzetesrendet 1950-ben megalapító Teréz anya 1997. szeptember 5-én hunyt el az indiai Kalkuttában, 2016. szeptember 4-i szentté avatása halálának dátumához kötődik. Teréz anya világméretű tömegeseménynek ígérkező szentté avatási szertartására Rómában kerül sor a Szent Péter téren. Az ünnepi szentmisét Ferenc pápa mutatja be az Irgalmasság Szent Éve önkénteseinek jubileuma keretében. Ma már talán kevesen emlékeznek rá, hogy Teréz anya Erdélyben is járt: a 90-es évek elején kétszer is megfordult Sepsiszentgyörgyön, ahol mai napig működő rendházat alapított.
A szentté avatási eljárás során megvizsgálták a Teréz anyának tulajdonított csodatételt. A Teréz anyához intézett imádság egy ma 42 éves brazíliai mérnök gyógyulásához vezetett. A halálos beteg férfi felesége kérte Teréz anya közbenjárását. Ennek következtében a férfi meggyógyult és a mai napig egészséges. A szentté avatási kongregáció orvosok véleményét is meghallgatta, akik tudományos szempontból megmagyarázhatatlannak tartották a 2008. december 9-én történt gyógyulást.
Tavaly volt 25 éve, hogy Bálint Lajos, a Gyulafehárvári Főegyházmegye első érsekének meghívására a szent életű Kalkuttai Teréz anya Sepsiszentgyörgyre jött felkarolni a legszegényebbeket, az őrkői romatelep lakóit, 1990 júliusában. Ott hagyott négy szerzetesnővért, hogy elkezdjék a munkát az őrkői telepen. Ismét felkereste Sepsiszentgyörgyöt 1992 augusztusában
Fodor György
Szabadság (Kolozsvár)

Tempfli József – követendő példa az imádságban és a szolgálatban
Szomorú szívvel vettük tudomásul, hogy Tempfli József nyugalmazott nagyváradi római katolikus megyés püspök életének 86., papságának 54., püspökségének 27. évében hosszú betegség után, május 25-én visszaadta nemes lelkét Teremtő Istenének.
1931. április 9-én született a Szatmár megyei Csanáloson. A nagyváradi Szent László Líceumban végezte tanulmányait, majd a gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézetben tanult. 1962. május 31-én szentelte pappá Isten Szolgája Márton Áron püspök Gyulafehérváron. 1982 júniusától szentjobbi apát. 1989 előtt sokat küzdött a kommunista hatalom által megsemmisítésre ítélt váradolaszi temető híres magyar halottai földi maradványainak és síremlékeinek megmentéséért.
1990. március 14-én Szent II. János Pál pápa kinevezte a nagyváradi egyházmegye 81. püspökévé. Székhelyén szentelte püspökké ugyanazon év április 26-án dr. Paskai László bíboros, Magyarország prímása, esztergomi érsek, társszentelők voltak Bálint Lajos gyulafehérvári megyés püspök (később a főegyházmegye első érseke) és dr. Gyulai Endre Szeged-csanádi megyés püspök. Jelmondata: „Petra Christus – A szikla Krisztus” volt.
Főpásztorként is fontos feladatának tartotta rendületlenül küzdeni többek között az egyháztól a kommunista időkben elrabolt és bitorolt egyházi javak visszaszerzéséért, valamint a felekezeti oktatásrendszer visszaállításáért.
Élmény volt vele beszélgetni, nagy irodalmi kultúrával rendelkezett, a magyarság kiváló íróinak, költőinek alkotásaiból gyakran szőtt be részleteket szentbeszédeibe is.
FODOR GYÖRGY piarista konfráter
Szabadság (Kolozsvár)

A holokauszt kolozsvári áldozataira emlékeztek
Hazkara megemlékezést tartott tegnap délután a Kolozsvári Zsidó Hitközség a Caragiale parkban található Holokauszt-emlékműnél az 1944-ben a kincses városból lágerekbe elhurcoltak emlékére.
Megnyitóbeszédében Schwartz Róbert hitközségi elnök mementónak és a figyelmeztetés jelképének nevezte az emlékművet, amely minden embertársunkhoz szól. A gyászszertartást Rónai Mihály végezte, majd koszorúzott rendre: Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa (Csulák Péter konzul), Kolozsvári Helyi Tanács (Horváth Anna alpolgármester, Csoma Botond és Ioan Pop tanácsosok), Kolozs Megyei Prefektúra, Kolozs Megyei Tanács (Vákár István alelnök), Szent Mihály plébánia (Fodor György piarista konfráter), Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület (Sebesi Karen Attila), a Német Demokrata Fórum, a Francia Kulturális Központ, László Attila szenátor. Az emlékünnepség a Kolozsvári Deportáltak Emléktemplomában folytatódott.
Ö. I. B.)
Szabadság (Kolozsvár)

Hitélet – Huszonöt éve nevezték ki a romániai örmények apostoli kormányzóját
Negyed évszázada Jakubinyi György a Romániai Katolikus Örmény Ordináriátus apostoli kormányzója. Személyében az örmény és a római katolikus egyház uniója is megvalósult Erdélyben 1994-ben, amikor Jakubinyi György lett a Gyulafehérvári főegyházmegye érseke. Az örmények több mint 300 éve telepedtek le Erdélyben, s bár a romániai törvénykezés nem ismeri el kultuszként, székesegyházuk is van Armenopolisban, azaz Szamosújváron.
Mind világtörténelmi és keresztény történelmi szempontból, mind a Romániában élő római katolikus örmények számára nagy jelentőségű eseménynek számít Ferenc pápa június 24–26. közötti látogatása az első keresztény nép földjén, Örményországban. 14. nemzetközi útján a pápa azzal a céllal utazott oda, hogy tovább erősítse az örmény apostoli egyházzal fenntartott ökumenikus kapcsolatokat, kifejezze együttérzését a vértanú örmény néppel, illetve bátorítsa a kisebbségben élő helyi katolikus egyházat.
Az örmény az első hivatalosan keresztény nemzet a történelemben, mert Világosító Szent Gergely 301-ben megkeresztelte népével együtt III. Tiridát örmény királyt, aki államvallássá tette a kereszténységet. Ez akkor történt, amikor a Római Birodalomban még javában tombolt a keresztényüldözés.
Az örmény keresztény egyház független és autokefál (saját jogú). Apostoli, mert eredetét visszavezeti Bertalan és Tádé apostoloknak az ország területén végzett térítőmunkájára. Az örmény apostoli egyház jó ökumenikus kapcsolatokat ápol mind az ortodox, mind a katolikus, valamint a protestáns egyházakkal, valójában egyházjogi szempontból teljesen független tőlük. Az örmény katholikosz irányítása alatt áll. Az örmény apostoli egyház önmagát ortodoxnak és katolikusnak is tartja, amennyiben hite az igaz keresztény, az egyetemes egyház hitének kifejeződése. 1996 decemberében hosszú előkészítés után Szent II. János Pál pápa és I. Karekin örmény katholikosz aláírták azt a közös nyilatkozatot, amelyben megállapították az örmény és a római katolikus egyház közös eredetét.
FODOR GYÖRGY
Szabadság (Kolozsvár)

Hitélet – Márton Áronnal házasságról és családról
Márton Áron – A keresztény családok pártfogója címmel szervezett rangos rendezvényt szerda délután a Kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus plébánia. Fábián Mária, az Erdélyi Római Katolikus Nőszövetségek Egyesülete, illetve a helyi nőszövetség elnöke köszöntötte a Szentegyház utcai dísztermet megtöltő közönséget, köztük a vendégként érkezett Nagyváradi Casciai Szent Rita Római Katolikus Nőszövetség tagjait, élükön lelkivezetőjükkel Kiss Albert főesperes-plébánossal és Stelli Olga elnöknővel.
Fábián Mária elmondotta: Márton Áron már abban az időben felismerte és világossá tette, hogy népet nagyobb veszély nem fenyegethet, mintha gyökerében, a családban kezd el gyengülni. A püspök kiemeríthetetlen keresztény szellemisége a 21. században is nevel.
A zenei mozzanat – melynek keretében Egyed Apollónia énekművész előadta Pietro Mascagni Parasztbecsület operájából az Ave Mariát, zongorán kísérte Potyó István karnagy, tanár – után Kovács Sándor főesperes tartott előadást, melynek bevezetőjében hangsúlyozta, hogy ezzel a rendezvénnyel, illetve előadásával a 120 évvel ezelőtt (1896. augusztus 28-án) született Isten szolgája Márton Áron püspök előtt szeretne tisztelegni. Égi kegyelem, hogy erre az évfordulóra éppen az Irgalmasság Szentévében kerül sor.
FODOR GYÖRGY
Szabadság (Kolozsvár)

Hitélet – Haydn páratlan oratóriuma a Szent Mihály-templomban
Tisztelgés Guttman Mihály és Gabriella emléke előtt
Mind zeneművészeti, mind hitéleti szempontból rendkívüli hangversenyre kerül sor a Kolozsvári Szent Mihály-templomban július 22-én este 7 órától. Haydn remekművét a hittfeldi kórus (Németország) és a Kolozsvári Szent Cecília kórus adja elő, nemzetközileg elismert énekesek együttműködésével. A belépés ingyenes. A további részletekről a templom karnagyát, dr. Potyó István zenetanárt kérdeztük.
Joseph Haydn: Die Schöpfung – A teremtés oratórium, azeneirodalom egyik legismertebb és legfenségesebb műve csendül fel pénteken. Az oratórium az 1798-as bécsi bemutató óta az egyik legragyogóbb természetfestő, leíró és ábrázoló zenei alkotásként írta be magát a zenetörténet örök értékű remekművei közé.
FODOR GYÖRGY
Szabadság (Kolozsvár)

Hitélet – Ötéves a Kolozsvári Szent István-templom
Kettős eseménynek örvendezhettek a Kolozsvári Magyar Napok idején a Kolozsvári római katolikus hívek és mások is, augusztus 20-án: egyrészt országalapító Szent István királyunk ünnepének, másrészt a tiszteletére emelt Kolozsvári Donát úti templom búcsújának, valamint Ft. Msgr. Dr. Jakubinyi György, főegyházmegyénk érseke általi felszentelése ötödik évfordulójának.
FODOR GYÖRGY
Szabadság (Kolozsvár)

Kápolnafelújítás Válaszúton, búcsúünnep Bonchidán is
Kiemelt jelentőségű nap volt szeptember 14-e mind a válaszúti, mind a bonchidai magyarság számára, hiszen a helyi római katolikus kápolnát, illetve a templomot egyaránt a Szent Kereszt felmagasztalásának tiszteletére szentelték – de nemcsak búcsúünnepet ültek a szórványközösségekben, Válaszúton még eggyel több oka volt az örömre a tucatnyi lelket számláló gyülekezetnek: a jövőre százéves kápolna teljesen megújult az ünnepségre. A két gyülekezet beszolgáló lelkipásztora, Kovács Árpád a felújítás kapcsán elmondta: az épületnek szinte csak a falai mAradtak épen, a tatarozáskor a teljes szerkezetet le kellett bontani.
A felújítás költségeinek túlnyomó részét Kovács Sándor főesperes és a kerületi főesperesség fedezte, de sok más segítséget is kaptak: a válaszúti Kallós Alapítvány például a tatarozás munkálatainál dolgozóknak felszolgált meleg ebéddel támogatta a közösséget.
FODOR GYÖRGY
Szabadság (Kolozsvár)

A zsidóság hálás tisztelgése Márton Áron előtt
A Kolozsvári Zsidó Napok kimagasló eseményeként vasárnap reggel a Szent Mihály-templom bejárata melletti Márton Áron-szobor előtt a Zsidó Hitközség tisztelgő tagsága – élén Schwartz Róbert elnökkel –, Csulák Péter magyar konzul és a templom nagy számban jelen levő hívei Isten Szolgája Márton Áron püspökről emlékeztek meg. A bátor, elveiért bármilyen áldozatot vállaló főpap szavait és szellemiségét Laczkó Vass Róbert színművész idézte meg.
Kovács Sándor főesperes-plébános beszédében emlékeztetett arra, hogy hetvenkét éve, 1944. május 18-án a kolozsvári Szent Mihály-templom szószékén, a papszentelés alkalmával elhangzott Márton Áron püspök világvisszhangot kiváltó és Magyarország akkori vezetőit figyelmeztető tiltakozó beszéde a zsidók megsemmisítését célzó intézkedések és haláltáborok ellen. Ezzel a magyar nyelvterületen elsőként tiltakozott a Sztójay Döme-kormány rendelete ellen, amelynek írásban is elküldte állásfoglalását. A kormánytól, keresztényi és emberi felelősségére hivatkozva, követelte az intézkedések visszavonását és a felelősök lemondását. Kiállásáért a püspököt „nem kívánatos személynek” nyilvánította az akkori hatalom és kitiltotta Magyarország területéről.  
FODOR GYÖRGY Szabadság (Kolozsvár)

Tisztelgő megemlékezés 1849 és 1956 októbereire
In memoriam – októberek 1849 és 1956 című telt házas rendezvénnyel elsők között emlékeztek meg szerdán délután a két magyar forradalomról és szabadságharcról, azok ismert és ismeretlen vértanúhőseiről a Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség Szentegyház utcai dísztermében.
Bevezetőjében Fábián Mária, a nőszövetség elnöke emlékeztetett arra, hogy a magyarok példát adtak Európa népeinek szabadságszeretetükről. Mind az 1848–49-es, mind az 1956-os eseményekben elsősorban idegen, konkrétan orosz beavatkozással sikerült csak vérbefojtani a nemzetet. Erkölcsi és hazafias kötelességünk megemlékezni a hősökről és imádkozni értük.
FODOR GYÖRGY Szabadság (Kolozsvár) Szabadság (Kolozsvár)