Ez a világ semmivel nem lesz békésebb…
A második világháború óta ezen a földön még egy békés nap nem volt, és egyelőre nem is lesz. Szerte a világban jelenleg húsz háború dúl. A legfrissebb adatok szerint jelenleg 244 millió migráns él a földön, 90 százalékuk a szomszédos országokba menekül. A szíriai háború miatt 20 millió ember menekült el a térségből, a többiek az éghajlati katasztrófa, vízhiány, vallási üldözés miatt hagyják el otthonukat. Jelenleg ott tartunk, hogy minden évben négyszer több migráns indul útnak – hangzott el Nógrádi György kolozsvári előadásán, a biztonságpolitikai szakértő a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely vendégeként Migráció egyházi és biztonságpolitikai szempontból témakörben fejtette ki nézeteit. A kedd esti rendezvény másik meghívottja Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára, külügyi szakértő volt.
Romániában él a térség legnagyobb muzulmán közössége
– Európa nyitott volt az iszlámot, az iszlám által képviselt értékeket, az általa teremtett lenyűgöző kultúrát illetően, de az utóbbi másfél évtized merényletei óta megváltozott ez a hozzáállás – ezekkel a gondolatokkal kezdte előadását Fischl Vilmos.
Úgy vélekedett: napjainkban jelentős mértékben felerősödött az a tendencia, amelyik egyre inkább bűnösnek kiáltja ki az iszlám vallást. George Bush az iszlámot a „rossz birodalmának” nevezte, ezzel szemben áll Amerika, amely nyilván a „jó birodalma”. Ez a gondolkodásmód csak megerősítette Samuel P. Huntington azon elméletét, miszerint a nyugati kultúra és az iszlám közötti konfliktus elkerülhetetlen.
Jelenleg az iszlám óriási erőre tett szert Európában is – vélekedett Fischl. Ma már ugyanannyi iszlám vallású él a világon – másfél milliárd –, mint keresztény, noha az iszlám 622 évvel fiatalabb a kereszténységnél. Az iszlám tehát behozta a számbeli lemaradást, ha tartja ezt az iramot, valószínű, hogy a muszlimok száma hamarosan meghaladja a keresztényekét, amennyiben a kereszténység nem lesz képes a megújulásra, ha Európa nem talál önmagára.
Nehéz kérdés, hogyan viszonyuljunk ma a muszlimokhoz. A szakértő szerint megértőnek és humánusnak kell lenni, de a megértő és befogadó hozzáállás nem jelentheti saját kultúránk feladását. Az iszlámon belül van egy fundamentalista, nyugat-ellenes radikalista irányzat, ennek tanításai rémisztően hatnak az európai és amerikai emberekre, de hiba ezeket a radikális mozgalmakat a muszlimok egészével azonosítani – figyelmeztetett a lelkész.
Európában 43 millió muszlim él, az adatok szerint ezek közül Közép és Kelet-Európában 126 000, többségük Romániában (73 000), míg Magyarországon 25 000. Fischl ironikusan megjegyezte: nem kell attól félnünk, hogy Európát elárasztják a muszlimok, mivel már itt vannak … Iszlám, zsidó és keresztény Európáról kell ma helyesen beszélnünk! – hangsúlyozta.
A közel-keleti helyzet egyik kiváló ismerőjeként számon tartott szakértő kifejtette: az iszlám fenyegetés az aszimmetrikus hadviselésben, azaz a terrorizmusban és nem az iszlám vallásban rejlik. A terror az állandó félelem állapotát jelenti, hogy nem ismerni, honnan érkezik támadás, hogy milyen ellenséggel állunk szemben.
N.H.-D., Sz. K.
FOLYTATJUK
Szabadság (Kolozsvár)

A nagyváradi biztonságpolitikai fórumról
Tőkés László európai parlamenti képviselő irodája és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei szervezete közös rendezésében került sor június 16-án Nagyváradon a Migráció, biztonság, Európa című közéleti fórumra, amelyet a váradújvárosi református templomban tartottak meg.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke az ismert magyarországi biztonságpolitikai szakértőt, közgazdászt, egyetemi tanárt, a hadtudományok kandidátusát, Nógrádi Györgyöt hívta meg, hogy tartson előadást az európai kereszténységet, valamint tágabb és szűkebb pátriánk közösségeit foglalkoztató jelenkori dilemmákról, aggodalmakról.
Házigazdaként Sándor Lajos lelkipásztor köszöntötte az érdeklődők népes táborát, átadva a szót a fórum levezetőjének, Szilágyi Zsolt európai parlamenti kabinetvezetőnek. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke elsőként Tőkés László EP-képviselőt kérte szólásra, aki Brüsszelből érkezve adott rövid helyzet- és hangulatjelentést a migránsválság vonatkozásában. A püspök a szeretet kettős parancsára utalva figyelmeztetett: felebarátaink iránti törődésünk közepette nem szabad szem elől tévesztenünk önnön természetes érdekeinket. Saját magunk, családunk, közösségünk, nemzetünk biztonsága előbbre való, mint az egyes gazdasági-politikai körök által mesterségesen előidézett népmozgások következményeivel való álságos törődés. Az ösztönös önvédelem ugyanakkor ki kell terjedjen keresztény testvéreink védelmére is, hiszen a világban, de különösen Ázsiában, az iszlám fundamentalizmus uralta területeken elharapózott keresztényüldözés tragikus méreteket öltött. S ha Európa nem képes megvédeni önmagát, kétezer éves keresztény kultúráját a szélsőségesektől és terroristáktól, akik a vallási fanatizmus köntösében törnek ránk, akkor hogyan tudná megvédeni a szomszédságában vagy távolabb élő, immáron kisebbségbe szorult keresztény közösségeket? – tette fel a korántsem költői kérdést az EP-képviselő, aki ígéretesnek mondta azt a kelet-közép-európai összefogást, ami a kontinensre beözönlő migránsok – ezernyi veszélyt hordozó – felelőtlen befogadása és szétterítése ellen körvonalazódik. Az EMNT elnökeként is emlékeztetett: az erdélyi, partiumi, váradi magyarok saját a múltjuk és jelenük szomorú tapasztalataiból kiindulva fogalmazzák meg jogos aggodalmaikat, amikor a szülőföld, az identitás, a gyökerek, az értékes hagyományok megőrzésének kérdése felmerül. „Mi nem akarunk a migránsok sorsára jutni” – jelentette ki meggyőződéssel Tőkés László, utalva rá: a migránsválságot a kiváltó okok megszüntetésével, társadalomfejlesztéssel és pacifikálással lehetne megoldani.
Fischl Vilmos evangélikus lelkipásztor, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára iszlám- és arabszakértőként kapott szót a tegnapi fórumon, rövid összegzésében a két monoteista világvallás, a kereszténység és az iszlám viszonyáról, illetve a muszlimok radikalizmusának és fanatizmusának okairól, a kibékíthetetlen ellentétek mibenlétéről nyújtott tájékoztatást.
Nógrádi Györgya médiából ismert információgazdag, de mégis közérthető és kollokviális, anekdotikus elemekkel és személyes élményekkel fűszerezett előadásában igyekezett átfogó képet adni a globális, regionális és lokális biztonságpolitikai kihívásokról, amelyekkel egyénként és különféle közösségek tagjaként szembesül a ma embere. Az aktuális gazdasági-politikai-hadászati fejlemények mentén a háttérhatalmak törekvéseinek kulisszatitkaiba is betekintést tudott adni, egyetemes és sajátos összefüggéseket is felvillantva, beleértve a migránsválság kevésbé ismert vonatkozásait. A bűnözési tendenciák adataiból arra lehet következtetni, hogy igenis van kapcsolat az Európába özönlő, kisebb részben menekültek, nagyobb részben bevándorlók megjelenése és bizonyos típusú bűncselekmények elharapózása között. A tények és folyamatok ismeretében nem tudott optimizmust sugallni a közeli vagy távolabbi „európai jövőt” illetően, ám biztatásként többször is kijelentette: minden kérdésre hajlandó válaszolni, mert minden kérdésre megvannak a megfelelő válaszok.
A kitartó érdeklődésű hallgatóság szaván is fogta a Nagyváradon első ízben előadó szakértőt, kérdések özönével késztetve frappáns válaszokra Nógrádi Györgyöt, aki – mint mondta – örömmel tett eleget Tőkés László meghívásának.

tokeslaszlo.eu

Migráció, biztonság, Európa
Csütörtök délután a váradújvárosi református templomban Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, közgazdász és egyetemi tanár tartott előadást Migráció, biztonság, Európa címmel. A Budapesti Corvinus és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanáraként a nemzetközi tekintélynek örvendő, elismert szakember a világ jelenlegi arculatáról és az Európát sújtó migrációs válságról beszélt.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének, Tőkés László európai parlamenti képviselőnek a meghívására érkezett Nógrádi György kilencéves korában átutazóban már járt ezelőtt is Nagyváradon, de előadást most először tartott a helyi közönségnek. A szaktekintélyt és a vele érkező vendégeket Sándor Lajos nagyvárad-újvárosi lelkipásztor köszöntötte, megindokolva a szokatlan helyszínválasztást: az előadás a keresztény gyülekezetek számára fontos témát boncolgat, és a rendkívül nagy érdeklődés következtében nem volt hol máshol befogadni a nagyszámú érdeklőt. Tőkés László bevezető beszédében elsősorban arra tért ki, hogy az Európai Uniónak mindenekelőtt a saját állampolgárainak a biztonságával és védelmével kellene foglalkoznia, az állampolgárok egészséges önvédelmi mechanizmusának támogatásával, amelyről az elmúlt évtizedek során a kisebbségben élők kitartása és ragaszkodása tanúskodhat leginkább.
Segíteni kell a beilleszkedés folyamatát
Az esemény moderátoraként Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke az előadásra érkezett vendégek sorában Fischl Vilmosnak, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa főtitkárának adta át a szót, aki egy rövid ismertetőt tartott az iszlám világról. Az evangélikus lelkész, aki Líbiában nőtt fel, és beszéli az arab nyelvet, az iszlám Amerika- és Nyugat-ellenességéről beszélt egy olyan korszakban, amely a kereszténység sajnálatos hanyatlásával néz szembe. Kiemelte, hogy természetesen megértőnek kell lennünk a háborús övezetekből menekülőkkel szemben, és azok esetében, akik megkapják a tartózkodási engedélyt, segíteni kell a beilleszkedés folyamatát, de semmiképp sem a saját kultúra és Európa feladásával. Kitért továbbá arra is, hogy Nyugat-Európa, és a világ legtöbb országa máris nagyszámú muzulmán lakossal rendelkezik, így Európa kereszténysége – a sok bevándorlóval és vegyes házassággal – eleve fenyegetett helyzetben van.
Nem csak az iszlám világ fenyegetésétől kell tartani
Nógrádi György a maga fesztelen és mérhetetlenül tájékozott, információgazdag stílusában Fischl kijelentésével kapcsolatban az Amerikai Egyesült Államok (USA) példáját említette, amelyről a statisztikák tükrében elmondható, hogy a most születő lakosságát 50%-ban nem fehérbőrű emberek teszik ki. Az előadását három globális tényezőre, azaz a 21. század három nagyhatalmára – az USA, Kína és Oroszország – és ezek egymáshoz való viszonyára, valamint ezen hatalmak céljaira és közvetett módon a migrációs válsághoz való viszonyukra vonatkozó ismeretekre építette, és szót ejtett Nagy Britannia valószínű kilépéséről is az Európai Unióból (a június 23-i népszavazásról) és ennek hátrányos következményeiről. Ezen ismeretek – melyeket nemzetközi fórumokon való részvétel és személyes kapcsolatok erősítenek – eléggé aggasztó jövőképet festenek, melyben nem csupán az iszlám világ fenyegetésétől kell tartani, hanem a hatalmi viszonyok megváltozásától is, amelyek várható Csendes-óceáni csatáktól lesznek terhesek, mivel Ázsia, illetve Kína egyre látványosabban tör felfelé, és minden erejével igyekszik világméretű játékossá avanzsálódni. Egy esetleges világháborútól ugyan nem ezen törekvések vagy az iszlám folyamatos beszivárgása miatt kell tartani (egy harmadik világháború Nógrádi szerint az Izrael és Irán vagy Észak- és Dél-Korea közötti ellentétek okán törhet ki), de a migráció kérdése és a hozzáállás máris alaposan megosztotta Európát.
A világpolitika játékosai közül ugyanakkor azok, akik rendelkeznek a megfelelő hálózattal és kapcsolatrendszerrel (Az Öt Szem nevű hírszerzési szövetség – az USA, Nagy Britannia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland), igenis képesek az egész világ profi lehallgatására, tevékenységüket 90%-ban gazdasági információk gyűjtésére összpontosítják, és csak a maradék 10% jut a terrortámadások esetleges megakadályozására.
Európa az egyetlen lehetőség
„A háborúval sújtott Szíriából először a környező országokba (Jordániába, Libanonba) menekült családok az elmúlt két évben a balkáni és a líbiai-olasz vonalon jöttek Európába, amely tárt karokkal fogadta őket – mostanáig –, míg a világ más országai (az USA, Ausztrália és a Közel-Kelet is) egyszerűen kijelentették, hogy nem kérnek belőlük” – foglalta össze a válság világméretű ismertetőjegyeit a biztonságpolitikus. Ily módon Európa marad az egyetlen lehetőség a menekülők számára, és mivel az érintett európai országok közül a legtöbben ( Lengyelország, Csehország, Románia) nem akarják elfogadni a megszabott migránskvótákat, ezért ezeket – különösen Magyarországot, ahol népszavazásra bocsátják a kérdést – rossz szemmel nézi az Unió. Mindezek ellenére Nógrádi állítja, hogy a menekültek fő befogadóországával, Németországgal nem romlottak meg Magyarország kapcsolatai. „Jó viszonyban kell lennünk Németországgal, mert ahogy a világpolitika alakulása az USA szövetsége nélkül elképzelhetetlen, úgy Magyarország sem politizálhat anélkül, hogy jó viszonyban lenne Berlinnel. Ugyanígy Oroszországra is szükségünk van” – fogalmazott.
Zárásképpen, a temérdek kérdésre adott válaszokban Nógrádi a folyamatokra és tényállásokra rámutatva összegezte a saját véleményét a migrációs válság felszámolásának módjaival kapcsolatban: szerinte „először is profi hírszerzésre van szükség, amely kideríti, hogy honnan jönnek és miért is jönnek egészen pontosan a migránsok, másodszor hajóikat vissza kellene fordítani oda, ahonnan indultak, azaz Líbiába, és harmadszor, ha az ottani partraszállásuk nem tetszik a helyi kormánynak, akkor tenni róla, hogy megváltoztassák a véleményüket. Azok esetében pedig, akik megkapják az engedélyt a bejövetelre, a befogadó ország és annak törvényrendszere diktál.” Végezetül pedig arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy a család és a közvetlen környezet ápolása és óvása az egyes ember legfőbb feladata, amelyek a nagyobb társadalmi szerkezetek, illetve a világ makrotársadalmának alappilérei.
Szamos Marian
Reggeli Újság (Nagyvárad)