Magyar osztályok szűnhetnek meg, oktatási intézményeket zárhatnak be az új tanévben
Oktatási intézmények adminisztratív összevonását, több településen magyar osztályok kényszeregyesítését vagy megszüntetését eredményezheti többek között az a kormányrendelet, melynek értelmében az új tanévtől kezdődően fejkvótarendszer alapján kapnak finanszírozást a tanintézetek. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a tanügyi tárca idén országos szinten tizenötezer pedagógust bocsátana el. Bár pontos adatokkal nem tudnak szolgálni, a partiumi megyék magyar tanfelügyelői szerint szeptembertől várhatóan kevesebb magyar tannyelvű osztály indul.
A kormányrendelet szerint szeptembertől a közoktatásban az óvodások és a diákok nevelésére, oktatására megszabott költségek alapján számítják ki a tanintézeteknek nyújtandó állami támogatás mértékét, az illető oktatási intézményben dolgozók béralapját.
Mindez függ majd többek között az oktatási intézményben alkalmazott szakoktól, a diáklétszámtól és az oktatás nyelvétől is, sőt aszerint is változik a finanszírozás mértéke, hogy a tanintézet városon vagy vidéken működik. A tanintézeteket koefficiensek alapján rangsorolják, a kiindulópont pedig a városi gimnáziumi oktatás számára megszabott 1-es szorzó, amely 2857 lejes ráfordítást jelent diákonként.
Az erdélyi megyék magyar szakos tanfelügyelői arra hívták fel a figyelmet, az 1618-as számú kormányhatározat csak oktatási szintekre, oktatási típusokra és kisebbségi oktatásra lebontva differenciál, amikor különböző koefficiensekkel számol. Mivel a válságra hivatkozva a tanügyi tárca már így is csökkentette a tanintézetek finanszírozási szintjét, félő, hogy számos tanintézet már a naptári év közepén pénz nélkül marad.
A rendelet gyakorlatba ültetéséről javában zajlanak a tárgyalások a tanfelügyelőségeken, a tanintézet-vezetők és önkormányzatok képviselőinek bevonásával. Bár konkrét megoldásokról, tanintézetek, osztályok kényszerösszevonására vonatkozó pontos adatokról még nem beszélhetünk, a tanfelügyelőségeknél érdeklődve megtudtuk, a kivitelezés várhatóan rendkívül nehéz lesz.
Veszélyben a magyar iskolák
A nemrég oktatásügyi államtitkárnak kinevezett Király András volt RMDSZ-képviselő érdeklődésünkre elmondta, a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a különböző szintű intézmények között nagyok a különbségek a bérköltségeket tekintve: már látszik, hogy a megyében sok helyen csak 70-80 százalékban biztosított az alkalmazottak bére.
„Másik probléma, hogy a tanügyben már tavaly is voltak leépítések, újabb elbocsátásokkal ellehetetlenítenék a munkát” – hívta fel a figyelmet Arad megye egyetlen önálló magyar tannyelvű iskolája, a Csiky Gergely Iskolacsoport eddigi igazgatója. Király szerint a nemzetiségi iskolákban különösen körültekintően kell eljárni. „Több olyan település is van a megyében, ahol nincs annyi gyerek, hogy osztályokat lehessen összevonni, ilyen esetben is biztosítani kell az anyanyelvi oktatáshoz való alkotmányos alapjogot. A szülőkkel és az önkormányzatokkal konzultálva kell majd kiderítenünk, hogyan fogjuk ezeket a kérdéseket megoldani” – mondta a pedagógus.
Több iskolára lakat kerülhet
Szilágy megyében még szintén keresik a megoldásokat. Rozs Rita Éva kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő a Krónikának elmondta, az iskola-összevonásokról tegnap tárgyaltak a polgármesterekkel. A megbeszéléseket ma is folytatják a helyi önkormányzatok vezetőivel, a bezárásra ítélt tanintézetek végleges listája várhatóan a napokban készül el. A tanfelügyelőtől ugyanakkor megtudtuk, többek közt arról egyeztettek a polgármesterekkel, hogy magyar tannyelvű intézményeket csak magyar iskolával vonjanak össze. Az Agerpres információi szerint a megyei tanfelügyelőség 9 gimnázium összevonásával számol, további tizenhárom tanintézet pedig elveszítheti jogi személyiségét.
Kevés a magyar diák
Szeben megyében 17 tanintézetben működnek magyar tannyelvű osztályok, melyek közül egyikben sem éri el a diáklétszám a minimális 15-öt – tudtuk meg a Keresztes István tanfelügyelőtől. Mint mondta, egyelőre korai beszélni arról, hogy a minisztérium által elrendelt megszorítások következtében a tanfelügyelőség milyen intézkedéseket fog hozni, de elképzelhető, hogy az átszervezés a magyar tannyelvű osztályokat, óvodákat is érinti majd. „Mind a leépítésekre, mind a létszám szerinti finanszírozásra vonatkozó rendeletek életbeléptetése nehézségekkel jár, ráadásul sok tisztázatlan kérdést vet fel. Egyelőre csak annyit tudunk, hogy jóval kevesebb pénzből fogunk gazdálkodni” – mondta Keresztes.
Hunyad megyében 280 tanügyi állást kell megszüntetni idén szeptembertől – olvasható a leépítéseket szorgalmazó minisztériumi közleményben. A leépítést itt is osztály- és iskola-összevonásokkal kell megoldani. Borbély Ágnes magyar oktatásért felelős tanfelügyelő a Krónika érdeklődésére elmondta, a magyar oktatás terén egyelőre a vajdahunyadi elemi osztályokat érinti negatívan a rendelkezés: a mostani létszám alapján két összevont osztály engedélyezhető a jelenlegi három helyett.
Intézményeket vonnak össze
A kormány által megadott képlet alapján a Szatmár megyei tanfelügyelőség illetékesei kiszámították, a partiumi megyében tavaly az országos átlagnál jóval több volt az egy diákra eső kormánytámogatás. „Míg országosan 3400 lej körüli összeg jutott egy gyerekre, addig nálunk ez az összeg a teljes tanévre kiszámítva majdnem elérte a 4 ezer lejt. Az új rendelet értelmében idén szeptembertől ez a fejpénz nem lesz több 2870 lejnél, így 464 tanügyi állást kell megszüntetnünk” – közölte Kónya László főtanfelügyelő-helyettes. A szatmári tanügyi vezető szerint eddig olyan speciális minisztériumi engedéllyel is működtek iskolák a megyében, amelyek alsó tagozatos osztályaiban 4-5 gyerek tanult.
„Ezeket a többnyire elszigetelt falvakban működő iskolákat át kell szerveznünk, és össze kell vonnunk őket a legközelebbi községközpontban működő tanintézetekkel” – fogalmazott Kónya, aki úgy látja, ahol van iskolabusz, ott az önkormányzat oldja majd meg a gyerekek szállítását, amelyik település nem kapott ilyen közlekedési eszközt, ott a tanfelügyelőség kifizeti a diákok távolsági buszokra váltott bérleteit. Több kisiskolát és gimnáziumot kényszerülnek összevonni Szatmárban, de pontos számokat a tanfelügyelőség csak a minisztérium jóváhagyása után tud mondani.
A történelmi Máramaros megye területén több falusi iskola különleges, kihelyezett működési státussal rendelkezik. „Az itt tanuló kisdiákoknak több mint 5-6 kilométerre kellene ingázniuk naponta, ha megszűnnének ezek a tanintézetek. Félő, hogy az átszervezésekkel ősztől sor kerül erre, hiszen a folyamatosan csökkenő gyereklétszám miatt be kell zárnunk néhány intézményünket” – részletezte a Krónika kérdésére Pavel Filip máramarosi főtanfelügyelő.
Elmondása szerint eddig voltak olyan iskolák, ahol 100 gyerek tanult összesen, ám az átszervezések és összevonások után kevesebb épületben működik majd oktatási intézmény, és az általános iskolák nagy része 300 személyes, az óvodáké pedig 200 személyes lesz. „Pontosan még nem tudom megmondani, hány iskolát érint az átszervezés, mert a napokban összesítjük az adatokat” – tette hozzá a határ menti megye főtanfelügyelője.
Tiltakoznak a szülők
A szülők és a diákok akadályozták meg nemrég, hogy a nagyváradi Alexandru Roman Általános Iskolát gazdasági okokra hivatkozva összevonják egy másik tanintézettel. A tanintézet megszüntetésével 207 diák került volna át a Lucreţia Suciu általánosba, és felszabadult volna egy épület, amelybe akár a Partenie Cosma szakközépiskolát is átköltöztethette volna a tanfelügyelőség, ez ugyanis jelenleg olyan ingatlanban működik bérleti díj ellenében, amely visszaszolgáltatása óta újra a Római Katolikus Püspökség tulajdonát képezi.
Dorel Luca tanfelügyelő azzal indokolta az ötletet, hogy a kormány által kért leépítések véghezvitelében is segíthetne. Múlt héten a gyerekek a szülőkkel együtt a tanfelügyelőség székháza, majd a városháza előtt is tüntettek az iskola bezárása ellen. Ilie Bolojan polgármester megígérte: megakadályozza az összevonást. Ramona Bacter, a tanfelügyelőség szóvivője a Krónika kérdésére elmondta: más iskolák összevonásáról még nincs szó Bihar megyében, ez volt az egyetlen eset, hogy egy iskola neve konkrétan szóba került volna. Mint mondta, megvárják a beiskolázási terveket, azok alapján döntenek majd.
Alternatív megoldások
Elsősorban azokban a megyékben gyökeresen átszervezni a tanügyi rendszert, ahol ezt a korábbi években nem tették meg, mondta Keresztély Irma, Kovászna megyei főtanfelügyelő. Kifejtette, Háromszéken már 3 éve készülnek a normatív finanszírozási rendszer bevezetésére. Vidéken már semmit nem lehet változtatni, összevonni, jelenleg az optimális szinten műkődnek az iskolák. A falvakban a kis létszámú vagy párhuzamos gimnáziumi osztályokat kénytelenek megtartani, mert nem lehet megoldani a diákok ingáztatását vagy a községközpontban nincs elég tanterem a községhez tartozó falvak gyerekeinek a befogadására.
A városokban az önkormányzatokkal tárgyalnak, hogy azok vállalják-e a hiányzó összegek pótlását. Keresztély Irma hangsúlyozta: körültekintően kell összevonni, vagy felszámolni a meglevő osztályokat, mert néhány év múlva nehezebb lesz ezeket újraalakítani. A főtanfelügyelő elmondta, az előrejelzések szerint négy-öt éven belül jelentősen emelkedni fog a beiskolázott gyerekek száma Kovászna megyében, és akkor nehéz lesz a megszüntetett osztályokat újraalakítani. Jelenleg különböző változatokról egyeztetnek az önkormányzati vezetőkkel.
A hétvégéig kell elkészíteni a beiskolázási tervet, amelyben már figyelembe kell venni a normatív finanszírozási rendszert és a 221 tanügyi állás megszüntetését. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, az önkormányzat nem tudja előteremteni a jelenlegi tanügyi rendszer fenntartásához szükséges pénzösszeget. Sepsiszentgyörgyön tízmillió lejjel kellene kipótolni a tanügyi költségvetést, hogy a jelenlegi szinten tudják tartani a rendszert, hiszen tavaly egész évben a helyi adókból és illetékekből 9,2 millió lej folyt be a város kasszájába – mutatott rá a polgármester.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba, Kiss Előd-Gergely, Nagy Orsolya, Végh Balázs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Valós reformok ellenében támogatja Románia Moldovát
Románia „határozott támogatója” marad Moldova Köztársaság európai integrációs törekvéseinek, de ennek a hozzáállásnak a feltétele az is, hogy a kisinyovi hatóságok valós politikai akaratot tanúsítsanak a jogállam alapelveinek betartására és az európai uniós egyezményeknek megfelelő reformok folytatására – jelentette ki tegnap Klaus Johannis államfő a Bukarestbe akkreditált nagykövetek éves értekezletén. Moldova parlamentje szerdán bizalmat szavazott az EU-barát pártszövetséghez tartó Pavel Filip miniszterelnök új kormányának, és elfogadta annak programját. A szavazás előtt az oroszbarát ellenzéki pártok szervezésében tüntetés kezdődött a parlament előtt, amelynek résztvevői megpróbálták megakadályozni a voksolást.
Az európai partnereknek be kell tartaniuk a Moldovával szemben felvállalt kötelezettségeket, illetve a jogállamiság megalapozásában elért eredmények függvényében ki kell majd terjeszteniük ezeket – hangsúlyozta csütörtöki beszédében Klaus Johannis, kijelentve azt is, hogy Románia támogatja Moldovát a demokratikus fejlődés útján. Szabadság (Kolozsvár)

Románia anyagilag is kész támogatni Moldovát
A kisinyovi kormány hitelességén múlik
Románia támogatja Moldova európai közeledését, és kész anyagi segítséget nyújtani számára, ha az új kisinyovi kormánykonkrét reformokkal bizonyítja európai elkötelezettségét – jelentette ki Dacian Ciolos miniszterelnök kedden Bukarestben, miután a múlt héten beiktatott Pavel Filip moldovai kormányfővel találkozott.
Ciolos szerint a tavaly aláírt 150 millió eurós hitelszerződés első, 60 milliós részletét akkor hívhatja le a moldovai kormány, ha a megállapodást a román parlament és államfő is jóváhagyja, a Nemzetközi Valutaalap pedig megállapodik Moldovával egy új hitelmegállapodás menetrendjéről. Ezen kívül a román kormány a "leginkább rászoruló" moldovai polgároknak gyorssegélyt tervez küldeni, hogy segítsen nekik átvészelni a telet: ennek tartalmáról még a héten döntenek Bukarestben.
Ciolos szerint az új kisinyovi kormány hitelessége azon múlik, képes-e azokra a reformokra, amelyeket az ország lakossága, Románia és Moldova európai partnerei elvárnak tőle. A román kormányfő arra biztatta moldovai kollégáját, hogy tárgyaljon a Kisinyovban tüntető civil szervezetek képviselőivel.
Pavel Filip megköszönte Románia segítőkészségét, hozzátéve, hogy az "igaz barát a bajban ismerszik meg". Filip kijelentette: Románia támogatását létfontosságúnak tartja, kormánya pedig eltökélt abban, hogy elindítsa az országot az EU-val kötött társulási egyezményben foglalt reformok útján.
A moldovai kormányfő maga is jogosnak nevezte a Kisinyovban kormánya ellen tüntető civil szervezetek elégedetlenségét, és elismerte a politikustársadalom felelősségét a moldovai válság előidézésében. Mint mondta: az "őszinte tüntetőkkel" pragmatikus párbeszédre törekszik, követeléseiket  "hasznosaknak" tekinti, mert serkentőleg hatnak a kormányra. Az általa vezetett kabinetet Filip "az utolsó esély kormányának nevezte". Ugyanakkor megjegyezte: a (tüntetéseket bátorító) szocialisták mindenáron előre hozott választásokat akarnak kierőszakolni, de ez a kérdés nem tartozik a kormány hatáskörébe.
A moldovai kormányfőt Klaus Johannis államfő is fogadta, aki a két ország közti közeledés folytatásának jeleként értékelte, hogy Filip beiktatása utáni első külföldi útja Romániába vezetett. Johannis Románia támogatásáról biztosította Moldova európai közeledését. Népújság (Marosvásárhely)

Cioloş a moldovai kormányfőnek: támogatásért reformot!
Románia hajlandó támogatni Moldova európai integrációját és az új kormány reformjait, de ahhoz annak olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek bizonyítják a reformok iránti elkötelezettségét – jelentette ki kedden Dacian Cioloş román miniszterelnök azt követően, hogy a Bukarestbe látogató moldovai kormányfővel, Pavel Filippel tárgyalt.
Cioloş közölte: ennek megfelelően Románia továbbra is fenntartja, hogy hajlandó 150 millió eurós hitellel támogatni a Pruton túli országot, az első részlet folyósítása előtt azonban azt várják a chişinăui kormánytól, hogy konkrét reformintézkedéseket dolgozzon ki. Abban állapodtak meg, hogy az elvárt intézkedések első listáját a román kormány a hét végéig elküldi Chişinăunak.
A feltételek között szerepel a moldovai jegybank új elnökének kinevezése, az EU-s társulási szerződés gyakorlatba ültetése, valamint egy korrupcióellenes, illetve az üzleti szférát érintő törvénycsomag elfogadása. Az első részlet összege egyébként 60 millió euró. A második részlet a Nemzetközi Valutaalappal történő megállapodástól függ, a harmadik pedig a megvalósítandó strukturális reformok elkezdésétől.
A román kormányfő azt is elmondta: a reformok függvényében Románia támogatni kívánja a rászoruló moldovai polgárokat átvészelni a telet azáltal, hogy alapvető szükségleti cikkeket adományoz nekik – az adományokat közvetlenül az érintettekhez kívánják eljuttatni.
Cioloş leszögezte: Moldova stabilitása nem csupán Moldova, hanem a régió biztonsága szempontjából is fontos. Egyben felkérte moldovai kollégáját, hogy kezdeményezzen párbeszédet a moldovai civil szféra képviselőivel, mivel a kormány hitelessége nagyban függ ennek eredményétől.
Pavel Filip megerősítette: az általa vezetett kormány első száz napjának legfontosabb célkitűzése a stabilitás megvalósítása és a reformok beindítása, és be akarja bizonyítani, hogy Európa-párti kabinetről van szó. A kormány beiktatása tartó kormányellenes tüntetésekre utalva rámutatott, a támogatás létfontosságú Moldova számára, mivel nehéz időszakon megy át. „A kormányra borzasztó nyomást gyakorolnak az előre hozott választást akaró szocialisták” – ecsetelte a miniszterelnök. Filip érthetőnek nevezte az őszinte tüntetők érzéseit, és kijelentette: egyes szociális és gazdasági követeléseket ő maga is jogosnak tart.
Közölte: a legfőbb cél az, hogy az ország mind pénzügyi, mind szociális szempontból stabilizálódjon, ezért az uniós társulási szerződésben foglalt reformok gyakorlatba ültetése és a kapcsolat felvétele a külföldi hitelezőkkel a kormány prioritását képezi. „Románia támogatása nélkül nehéz lesz elérni a stabilitást” – hangoztatta a moldovai miniszterelnök.
A moldovai kormányfőt Klaus Johannis államfő is fogadta, aki Románia támogatásáról biztosította őt, de szintén a politikai és pénzügyi reformok fontosságát hangsúlyozta.
Filip egyébként egy, a BBC-nek adott interjúban leszögezte: nem hajlandó lemondani, és nem tűri el az erőszakos megnyilvánulásokat. Úgy vélte, a lemondása nyomán csak még rosszabbá válna a helyzet, az ország pedig mély társadalmi és gazdasági válságba süllyedne, még az is előfordulhat, hogy nem tudná kifizetni a közalkalmazotti béreket és a nyugdíjakat.
Filip elismerte, hogy az utóbbi időszak korrupciós botrányai miatt megingott a polgárok politikusokba vetett bizalma, de időt kért, elismerve: ez az utolsó esély, hogy helyreállítsák a politikai osztályba vetett bizalmat. Azt is közölte, hogy nem mond le a 2014-ben aláírt európai uniós társulási szerződésben rögzített reformokról.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

A román kormány feltételeket szabott Moldovának
Az új moldovai kormány európai elkötelezettségét bizonyító reformok megkezdéséhez kötötte a Chisinaunak ígért hitelfolyósítását a bukaresti kormány – közölte vasárnap a román média Dacian Ciolos miniszterelnök moldovai partneréhez, Pavel Filip kormányfőhöz intézett levelét ismertetve.
Ciolos hét pontban foglalta össze, milyen lépéseket vár Moldovától ahhoz, hogy a tavaly aláírt 150 millió eurós hitelszerződés első, 60 milliós részletét Chisinau lehívhassa. Bukarest ugyanis elvárja, hogy Moldova előbb elkezdje valóra váltani az EU-val kötött társulási egyezményébe foglalt reformokat. Bukarest a korrupció visszaszorítását célzó jogszabályok elfogadására, az ebben érintett igazságszolgáltatási szervek megerősítésére kiemelt hangsúlyt helyez.
Az elvárások között szerepel, hogy Moldovában feddhetetlen, szakmailag hiteles kormányzót nevezzenek ki a jegybank élére, mérjék fel a bankrendszert fenyegető veszélyeket, erősítsék meg a nemzeti bank hatáskörét a pénzmosás visszaszorítása érdekében, továbbá dolgozzák ki a Nemzetközi Valutaalappal kötendő hitelmegállapodás menetrendjét és feltételeit.
Bukarest olyan gazdaságélénkítő törvénycsomagot is elvár Chisinautól, amelynek kidolgozásába az üzleti és civil szféra képviselőit is bevonják. Ciolos levelében megerősítette: Románia támogatni kívánja Moldovát, hogy sikeresen kilábaljon a válságból, amelyre szerinte csak az EU által szorgalmazott reformok társadalmi párbeszéden alapuló, eltökélt végrehajtása hozhat megoldást.
Az új moldovai miniszterelnök beiktatása utáni első külföldi útja hétfőn Bukarestbe vezetett, ahol a román államfő és miniszterelnök támogatásukról biztosították Moldova európai közeledését. Moldovában 2014 óta belpolitikai bizonytalanság uralkodik. Január 29. volt az utolsó határidő az új kormány megalakítására, ellenkező esetben fel kellett volna oszlatni a parlamentet, és új választásokat kellett volna kiírni. Az oroszbarát ellenzék nem ismeri el törvényesnek Pavel Filip európai irányultságúnak mondott kormányát, tüntetéseket szervezett és panasszal fordult az alkotmánybírósághoz az ügyben. Népújság (Marosvásárhely)

Nagy-Románia-térképet ajándékoztak Cioloșnak Chișinăuban
Bukarest elégedett a chișinăui reformok beindításával, ezért Románia átutalta a Moldovai Köztársaságnak a korábban beígért 150 millió eurós visszatérítendő hitel első, 60 millió eurós részletét.
Románia kormányának kiemelt célja a Moldovai Köztársaság polgárai helyzetének jobbítása, éppen ezért Bukarest fenntartások nélkül támogatja az itteni reformokat – jelentette ki csütörtökön chișinăui látogatása során Dacian Cioloș miniszterelnök. A szakértői kabinet vezetője közölte, Románia különleges kapcsolatként tekint a Pruton túli országhoz fűződő viszonyára, a kétoldalú reláció „szentimentális vetületén" túlmenően ugyanakkor pragmatikus kapcsolatra törekszik.
Cioloș bejelentette: mivel a Moldovai Köztársaság Európa-barát kormánya által elindított politikai-gazdasági reformokról a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is elismerően szólt, Románia átutalta Moldovának a korábban beígért 150 millió eurós visszatérítendő hitel első, 60 millió eurós részletét. A fennmAradó összeget azután bocsátják Chișină rendelkezésére, hogy aláírta megállapodását az IMF-fel.
A hitelrészlet folyósítását Bukarest eddig a chișinăui politikai válság és a reformok halogatása miatt blokkolta. A román kormány tavaly októberben kötött hitelszerződést a nehéz gazdasági helyzetbe került másik román nyelvű állam kormányával, hogy segítsen átvészelni azt az időszakot, amíg Moldovának sikerül megállapodnia az IMF-fel. Klaus Johannis államfő azonban novemberben visszaküldte a parlamentnek megfontolásra a hitelmegállapodás ratifikálásáról szóló törvényt, mivel úgy ítélte meg: nem lehet biztosra venni, hogy Moldovában folytatódnak a reformok, és az ország teljesíti az Európai Unióval kötött társulási egyezményben vállalt kötelezettségeit.
A hitelszerződés ügye akkor lendült ki ismét a holtpontról, amikor az év elején Chișinăuban Pavel Filip vezetésével új, európai elkötelezettségűnek mondott kabinet alakult Moldovában. Bukarest a korrupció visszaszorításához, az igazságszolgáltatás megerősítéséhez, független és feddhetetlen jegybanki vezető kinevezéséhez és egy gazdaságélénkítő csomag elfogadásához kötötte a hitel folyósítását. A kölcsönszerződésről szóló módosított törvényt Johannis májusban kihirdette.
Dacian Cioloș szerint ezek a feltételek teljesültek. „Megtörténtek az első lépések a várt reformok irányába, amelyeket meggyőződésem szerint az Európai Bizottság is üdvözölni fog. Románia a továbbiakban is felvállalja, hogy elkötelezett ügyvédje legyen Moldova európai integrációjának, ez a legjobb módja annak, hogy kimutassuk az ország iránti testvéri ragaszkodásunkat" – idézte a miniszterelnököt az Agerpres hírügynökség. A kormányfő emellett arra figyelmeztette a moldovai hatóságokat, hogy a romn fél figyelemmel követi majd a kölcsön elköltésének módját is. Cioloș ismertette még, hogy kormánya vissza nem térítendő támogatást is nyújt a szomszédos országnak, emellett azt szeretné, ha minél több romániai állami és magáncég fektetne be Moldovában.
Chișinăui látogatása során a román kormányfő megbeszélést folytat a moldovai állami vezetőkkel, emellett meglátogat egy, Bukaresti forrásból felújított óvodát is. Az Unimedia portál tudósítása szerint Mihai Ghimpu volt ideiglenes államfő, a Moldovai Liberális Párt elnöke Moldovát is magában foglaló Nagy-Románia-térképpel ajándékozta meg Cioloșt.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Román–moldovai kormányfő-találkozó
Túl a bukaresti kormányok politikai színezetein, Románia viszonyulása a Moldovai Köztársasághoz nem változott soha – jelentette ki a Mihai Tudose román kormányfővel való találkozását követően a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke, Pavel Filip.
A moldovai kormányfő hozzátette: véleménye szerint a chişinăui politikai vezetőknek is el kellene sajátítaniuk ezt a fajta hozzáállást. „Egyes chişinăui hivatalosságok kemény nyilatkozatai ellenére a Moldovai Köztársaság tudja, kik az igazi barátai, és tudja, merre kell tartania. Ez az út Európa felé vezet, és azon értékek irányába, amelyek meghatározóak az Európai Unióban” – mondta a moldovai miniszterelnök. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ha elfogadja a román „segítséget”, a kölcsön harmadik részletét is megkaphatja Moldova
Klaus Iohannis szerdán a Moldovai Köztársaság miniszterelnökével, Pavel Filippel találkozott, akinek elmondta, hogy Romániának intézményes szinten kell segítenie a Moldovai Köztársaságot, és nem csak bizonyos politikusokat kell támogatnia.
„Úgy hiszem, hogy a moldovai emberek megérdemlik Románia figyelmét és gratulálok miniszterelnök úr, mert úgy sikerült kormányoznia ezekben a bonyolult időkben, hogy dicsőségére válik” – mondta Iohannis az ENSZ közgyűlése alkalmából tartott találkozón. Iohannis hangsúlyozta, hogy sok beszélgetést folytatott a Moldovai Köztársasággal kapcsolatban, ő a segélyprogramok híve és nem áll szándékában ezen változtatni. „A kölcsön harmadik részletéről is tárgyaltunk. Szerintem meg lehet ítélni ezt. Személy szerint várom és biztos vagyok benne, hogy már előkészítettek egy intézményes választ, hogy milyen reformokat folytatnak vagy vezetnek be. Nagyon fontos, hogy Romániának intézményes szinten kell segítenie a Moldovai Köztársaságot és nem bizonyos politikusokat kell támogatnia. Fontosabb, hogy a Moldovai Köztársaságot, az embereket, az intézményeket támogassuk és számomra fontos, hogy azokat az intézményeket támogassuk, amelyek reformokra szorulnak” – mondta az államelnök. A moldovai miniszterelnök megköszönte Romániának a támogatást, megemlítve többek közt az óvodák felújítására és építésére adott pénzforrásokat.
Agerpres; itthon.ma/erdelyorszag