Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Filep Marót Levente
2 tétel
2011. augusztus 1.
Székely Vágta, a sikerrendezvény
"Ez a föld a tiéd, ha elmész, visszavár" – dúdolták a tűzoltóautó tetején a szolgálatot teljesítők hosszú percekkel azt követően is, hogy az Óriáspince-tetőn elcsendesedtek a Honfoglalás című rockopera utolsó akkordjai. A szombaton rendezett első Székely Vágta rendezvénysorozata a szélsőséges időjárás ellenére is meghatározó közösségi élményként marad meg sokunk emlékezetében.
Szinte misztikus ködbe burkolózott szombat reggel a Maksa fölötti magaslat, amikor a megnyitóünnepséggel megkezdődött a Nemzeti Vágta első, az anyaország határain kívül rendezett előversenye és kísérő rendezvényei. A lovas huszárok felvonulását követően Székely Tibor, a Nemzeti Vágta kapitánya a lovas vitézek jelmondatát – "Erőt, tisztességet!" – ajánlotta a jelenlévők figyelmébe, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere pedig a román politikusoknak üzent: "Ahányszor a bukarestiek elmondják, hogy Székelyföld nem létezik, mi annyiszor szervezünk egy-egy nagy rendezvényt." A szólamokon túl azonban a látogatók tömege – délután háromig az időjárást is a Székely Vágta "támogatói" közé sorolhattuk –, a kosztümös történelmi filmekbe illő díszletek és környezet, a jó szervezés, a választékos étel-, italkínálat, a mértéktartó ízléssel felvonultatott, túlnyomó részében lóhoz és lovagláshoz kötődő kiállítások és tevékenységek varázsolták jól azonosíthatóvá az eseményt. No és természetesen a verseny, hiszen mindennek ez volt az eredője. Harmincan neveztek, de csak 29-en álltak rajthoz a három nemzeti vágtás hellyel kecsegtető viadalon, amely egészen a középdöntőfutamokig balesetmentesen zajlott. A harmadikban a küzdelem hevében két páros kisodródott, s a védőkordonon kizuhanva mindkettejük számára hatalmas bukás lett a dolog vége – szerencsére súlyosabb következmények nélkül. Sajnos, amikor az Illyefalva képviseletében induló Filep Marót Levente Nor nevű 11 éves lovával győztesként fejezte az utolsó középdöntőfutamot, "leszakadt" az ég az Óriáspince-tető fölött. A hatalmas zivatar alaposan "átrendezte" a sátrakat, elmosta a versenypályát, így a rendezők úgy döntöttek: a döntőt – és a további délutáni rendezvényeket – lefújják, az eredeti hármas helyett pedig a döntőbe jutott négy versenyző képviselheti majd Székelyföldet a szeptemberi budapesti Nemzeti Vágtán. Így ifj. Bihari Béla nyolcéves Neagra lovával Kálnokról, a megyeszékhelyet képviselő Bagoly Szabolcs a 11 éves Samirral, Székelyudvarhelyről Ambrus Szabolcs a 14 éves Flamingóval és a már említett Filep Marót készülhet Budapestre. Az egyetlen, függőben maradt kérdés az esti Honfoglalás című rockopera megrendezése vagy vasárnap estére halasztása volt, mivel azonban az időjárás-előrejelzés vasárnapra sem kecsegtetett jobb perspektívákkal, a szervezők úgy döntöttek, jöjjön a komáromi Magyar Lovas Színház, a szigetszentmiklósi Sziget Színház és közel száz háromszéki szereplő közös előadása. A vállalást a közönség is honorálta, estére több ezren szállingóztak vissza az Óriáspince-tetőre, és énekelték-tapsolták végig a Honfoglalás több mint harminc lovas szereplővel, látványos fényelemekkel színesített egyedi történetét.
Mentettek, akit tudtak
Egy hasonlóan nagy tömegeket megmozgató rendezvény kötelező "szereplője" a mentőszolgálat és a különböző segélyszervezetek csapatai, akik az Óriáspince-tetőn szinte folyamatos tevékenységre kényszerültek. Több vérnyomás-ingadozással, anginás panaszokkal (szívtájéki fájdalommal) hozzájuk fordulón segítettek, apróbb sebeket, autóbaleset sérültjeit, alkoholkómás fiatalt elláttak. Egy 68 esztendős csíkszeredai férfin, az egyik huszár édesapján azonban közel egyórás küzdelem árán sem tudtak már segíteni.
Csint Samu. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. november 10.
Megpezsdülhet a lovasélet
Színvonalas díjlovaglóversenynek adott helyet Illyefalva november első vasárnapján. Huszonnyolc versenyző három kategóriában állt rajthoz a Háromszéki Lovas Egyesület által hagyományteremtő szándékkal szervezett megmérettetésen. A viadal kitűnő szervezése, a nagyszámú versenyző, a felvonultatott lovak minősége, a lovasok tudása és megjelenése, a nézők népes tábora mind azt mutatja: Háromszéken megpezsdült a lovasélet, minden körülmény adott ahhoz, hogy a lovas szakágak, a lótenyésztés, a ló szabadidős kihasználása vonatkozásában is élvonalba kerülhessünk. Más kezdeményezéseket is számon tartunk, a Benedek-mezőn lovasiskola alapítását tűzte ki célul a Vadon Egyesület. Kíváncsiak voltunk tehát, hogy milyen munka zajlik a színfalak mögött, mit tesznek mindezért a lovasélet elkötelezettjei, milyen szabályok szerint kell megszervezniük a nyilvános eseményeket.
Meghonosítanák a díjlovaglást
A Háromszéki Lovas Egyesület még fiatal, idén tavasszal jegyezték be hivatalosan. Célként fogalmazták meg a lovas „szakma” népszerűsítését, a különböző szakágakban dolgozó versenyzők támogatását, lovas edzőtáborok szervezését – mondta el érdeklődésünkre az illyefalvi Filep Marót (Marci), a szervezet öt alapító tagjának egyike, az illyefalvi díjlovaglás versenyigazgatója. Rögtön hozzáfűzte: a díjlovaglás fejlesztését is szem előtt tartják, hiszen ez minden lovas szakág alapja. Máris tervezik, hogy tavasszal megszervezik a második illyefalvi díjlovagló-rangadót is.
– Hogyan lehetne megfogalmazni a díjlovaglás lényegét? – tettük fel a kérdést a lovas szakembernek. Válaszul lovas tematikájú könyvei közül vett el egyet, s abból olvasta: a díjlovaglás tulajdonképpen az idomító lovaglás magyar elnevezése. A versenyrendezés gondolata a campagne lovak díjazására alakított társaságtól indult, melyet Széchenyi Dénes 1872-ben alapított Pozsonyban. Tovább kutatva, a Wikipédia internetes lexikonban a következő meghatározást találtuk: a díjlovaglás egyrészt a lovassportok egyik szakága, melyet sokan a lovassportok királynőjének tartanak, másrészt a ló kiképzésének egyik módja. Díjlovas versenyeket rendeznek a kezdőtől egészen az olimpiai szintig. A díjlovaglás magyar elnevezése a szakág régi német elnevezésének (Preizreiten) tükörfordítása. A sportág neve jelenleg németül Dressurreiten, míg angol neve a dressage, francia eredetű szó, melyet általánosan edzésnek, kiképzésnek vagy idomításnak fordítanak – éppen ezért sokan használják a magyar nyelvben is az idomító lovaglás kifejezést. Alapvető célja a ló szervezetének, természetes adottságainak és az emberrel való kapcsolatának fejlesztése egymásra épül lépésekből álló kiképzési skála segítségével.
Díjlovaglásra minden ló megfelel, melyet mozgása alkalmassá tesz erre. Az alapfokú belovaglás körülbelül három hónapot tart, ez idő alatt kiderül, miben tehetséges a paripa. Már csikó korukban figyelik a lovakat, lényeges, hogy a későbbiekben a lovas alatt is ugyanezeket a mozdulatokat legyenek képesek megismételni – magyarázta Marci. Szakszemmel nézve van, hová fejlődnie a sportágnak, országos szinten elmaradás tapasztalható, nyilvánvaló az edzőhiány. Ezért tartják fontosnak, hogy újabb díjlovaglóversenyeket szervezzenek, hozzájárulva az utánpótlás neveléséhez, tisztább képet adva a lovasoknak, ló- és klubtulajdonosnak a díjlovagláshoz szükséges katonás fegyelemről, pontosságról. Azt is elmondta: a román lovasszövetség elnöke, dr. Kelemen Attila már támogatásáról biztosította. Mi több, az illyefalvi verseny bírája, Kele­men Melinda – akinek önzetlen munkájáért köszönettel tartozik a Háromszéki Lovas Egyesület – országos díjlovaglóversenyre hívta Filep Marótot és Bartha Zsoltot, a kézdialmási Táltos Paripa Lovarda edzőjét, lovasát. Ez is jó alkalom lesz arra, hogy a háromszéki szakemberek jobban belelássanak színvonalas versenyek kulisszatitkaiba – ezt a tapasztalatot értékesíthetik majd itthoni versenyek szervezésében.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)