A Margitszigeten a nyár óta több szobrot elloptak: Jókai Mór, József Attila, Balassi Bálint, Ferenczy Károly és Radnóti Miklós mellszobra eltűnt. Kerényi Jenő Furulyázó lány című, a ferences kolostornál felállított szobra októberben tűnt el. A kétméteres, többmázsás bronzszobor kiemeléséhez és elszállításához daruskocsira volt szükség. Minden jel arra mutat, hogy szervezett körülmények között folyik a szoborlopás. A bronz kilójáért ezer forint körüli összeget adnak. Eddig egyetlen esetben sem sikerült a szobrok nyomára bukkanni. /Szigeti szoborveszedelem. = Magyar Hírlap, nov. 25./

Több évvel ezelőtt alakult meg a Csíki TV is, Csíkszereda lakosságának nem kis örömére. A kábeltévét működtető vállalkozók később eladták részesedésüket a Digital 3-nak /Székelyudvarhely/. A napokban a kolozsvári székhelyű Astral Telecom megvásárolta a székelyudvarhelyi Digital 3 részvénytársaság kábeltelevízió-hálózatait. Az Astral Telecom a romániai "kábelezés" egyik óriása, szolgáltatásaik elsősorban nem kábeltévézésről szólnak, internetszolgáltatók, terveik között szerepel a helyi telefonszolgáltatás is. Ferenczy Károly, a Digital 3 igazgatója elmondta, hogy most meg kell húzni a nadrágszíjat. A stúdiót viszont megtartották, mert nem akarták megszüntetni a hagyományokkal rendelkező helyi adást. Nézzék meg a vásárlót, a kolozsváriakat: hétszázezer előfizetőjük van, de saját stúdiójuk? A Csíki TV bejelentette: a Csíki harangszó név alatt futó, egyházi tematikájú saját műsor megszűnik. A Csíki TV alkalmazottai közül elbocsátanak legalább tíz személyt. /Szondy Zoltán: Új tulajdonosa van a kábelhálózatnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./

"Aug. 19-én falutalálkozó keretében ünnepeltek Nyárádkarácsonfalván. Az ünnepség a református templomban istentisztelettel kezdődött, ahol Pap Géza, az Erdélyi Egyházkerület püspöke hirdetett igét. A gyülekezet vegyes karának előadása után az 1830-ban készített és most felújított barokk orgonát a javítómester, Pünkösti Apor rövid orgonajáték után adta át újra az egyház közösségének. Az ünneplők a temetőkertbe vonultak, ahol a Ferenczi Károly által készített kopjafánál először Karácsonfalva polgármestere, Ferenczi György üdvözölte az egybegyűlteket. Borbély László az RMDSZ képviseletében a Szent István-i örökségről beszélt. Borbély László után Karácsonfalva magyarországi testvértelepülésének, Balatonendrédinek a polgármestere, Késmári Tibor szólalt fel. Elmondása szerint azért vannak jelen az ünnepségen, mert ezáltal is erősíteni kívánják azokat a kötelékeket, amelyek átnyúlnak az országhatáron. Az említett településen kívül még jelen voltak a hollandiai Huidekeskerk, a magyarországi pomázi és a káposztásszentmiklósi testvérgyülekezet képviselői is. /Vajda György: Hármas ünnep Karácsonfalván. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./"

"Dec. 1-jén egy fogadáson Verestóy Attila Szondy Zoltán újságíróhoz fordult: "Te januártól úgyis nálam fogsz dolgozni. Úgy, hogy észre sem veszed". Az újságíró nem tudta, mit jelent ez. Hírek kezdtek terjengeni a nehéz pénzügyi helyzetről, csődről, bukásról beszéltek. A Hargita Népe több újságírója meghívást kapott a Székelyudvarhelyen és nemcsak ott jól ismert Ferenczi Károlytól, több beszélgetésre került sor vele, csíkszeredai "jobbkezével", Szabó Gyulával és Székedi Ferenccel, az anyagilag rendkívül súlyos helyzetben álló Csíki TV főszerkesztőjével. A jelenlevők megtudhatták: Ferencziék az OSIM-nál (a szabadalmi hivatal) levédte a Hargita Népe nevet. A megyei tanács mint az újság kiadója ebben partner lesz. Az új napilap tehát a régi lesz, Hargita Népe néven fog megjelenni. Mindenkit átvesznek, mindenkit szívesen látnak. Székedi Ferenc lesz a főszerkesztő. Zsombori Vilmos, a megyei tanács elnöke közölte: a lap privatizációjára "politikai akarat" van a tanács részéről. Zsombori megjegyezte: haragszanak a lapra, főleg Szondy írásai miatt, így azért, mert Szondy védte az UPE-tanácsosokat. - Nagyon valószínű: a Hargita Népe előfizetőstül, mindenestül átcsúszhat a "magánszférába", úgy, hogy ezért még pénzt sem kell áldozni. Két személy - Borbély László főszerkesztő és Szondy Zoltán - bejelentette: nem fog csatlakozni az "új" Hargita Népéhez. /Szondy Zoltán: Átjátsszák a Hargita Népét? = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 12./ A Kahó Kft. és egy "befektető csoport" levédte a Hargita Népe nevet, és az e néven immár 12 éve jól menő Hargita megyei napilapot felszólította, hogy ne használja többé ezt a nevet - tudósított a MÚRE-hírek. Az "új" névvel a székelyudvarhelyi Ferenczi Károly vezette csíki és udvarhelyi kábeltévé szerkesztőségeinek tulajdonosai új lapot indítanak. Főszerkesztőnek Székedi Ferencet, a Csíki TV főszerkesztőjét kérték fel, aki a megbízatást elvállalná. Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke a Hargita Népéhez látogatott, és közölte a lap munkatársaival, hogy a megyei tanács átvilágítást fog elrendelni, és a lap kérdését a dec. 21-i tanácsülés tárgyalja. Borbély László szerint ez nem privatizálás, hanem új lap indítása, amely a konkurenciától átvenné a szerkesztőket. /Kié lesz a Hargita Népe? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./ "

"Bizonytalanná vált a Hargita Népe napilap sorsa, miután egy vállalkozói csoport ugyanezzel a névvel kíván lapot indítani Hargita megyében. A napi 15 ezer példányban megjelenő újságot jelenleg a Hargita megyei tanács által létrehozott, de a tanácstól anyagilag is független közhasznú társaság adja ki. Egyes beszámolók szerint a lapátvétel mögött Ferenczi Károly székelyudvarhelyi üzletember, médiavállalkozó, Verestóy Attila RMDSZ-szenátor sógora áll. Ferenczi a többségi tulajdonos abban a társaságban, amely ezen a héten indítja Magyarországon a Pax TV nevű új, vallási, kulturális műsorokat kínáló kereskedelmi csatornát. Az egész eljárás kétes volta miatt az ügyben állásfoglalást készül nyilvánosságra hozni a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MURE) és annak Becsületbírósága. /Bonyodalmak a Hargita Népénél. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./ A Hargita Népe anyagi gondokkal nem küszködhetett, hiszen a megyei reklámpiac átlagosan, az újságban napi két oldalt is betöltött. A Hargita Népe dec. 11-éig nem jelezte, hogy gondok lennének a lap további megjelenésével kapcsolatosan. A dec. 12-i HN-ben Szondy Zoltán közölt részletes írást. Zsombori nehezményezte, hogy a lapban gyakran az önkormányzatot bíráló cikkek jelentek meg. /(Daczó Dénes): A Hargita Népéről dióhéjban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ "

"A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ Igazgatótanácsa közleményt adott ki a Hargita Népe megyei napilappal kapcsolatos üzleti kísérletek miatt. A MÚRE megdöbbenéssel értesült arról, hogy a közszolgálati feladatokat ellátó sajtóval szemben is a piaci farkastörvényeket akarják alkalmazni olyan társaságok, amelyek maguk is a közszolgálati sajtó, a független sajtó értékeinek fontosságát hirdetik. A MÚRE nem érthet egyet olyan üzleti elképzelések etikátlanságával, amely mások évtizedes munkájának hasznát akarja kisajátítani. Valamely lap nevének elorzása törvénybe ütköző cselekedet, a jogi fondorlatok, fiskális trükkök alkalmazójának pedig számolnia kell a közvélemény és a sajtó szakmai-etikai értékítéletével. A Hargita Népe szerkesztőségének esetében a MÚRE elvárja, hogy a megyei önkormányzat tegyen lépéseket a név rosszhiszemű kisajátításának megállítása érdekében, s amennyiben tulajdonosváltást látnak szükségesnek, akkor legyen elővételi joga a jelenlegi szerkesztőségnek /Etikát a sajtóüzletben is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ Albert Antal, a Hargita Népe névadója, egykori főszerkesztője úgy érezte, kötelessége véleményt mondani. A Kaho Kft. és egy magát befektetőknek titulált csoport "a védjegyeket bejegyző országos hivatalnál levédte mind a Hargita Népe, mind a Csíki Lapok nevet". Más szóval elorozták ezeket a lapcímeket. Albert Antal több kérdést tett fel. A megyei tanács eddig nem támogatta a szerkesztőséget, akkor milyen törvényes jogon és alapon ért egyet azokkal, akik szerint "a lap kiadása a jelenlegi formában hosszú távon nem biztosított"? Miért nem vállalják a nyílt megmérettetést, a becsületes versenyt egy új lap indításával? Ki a vállalkozói csoport ügyvezető megbízottja? Miért nem vállalják a nyilvánosságot? /Albert Antal, a Hargita Népe névadója, egykori főszerkesztője: Feleletekre váró Nyilatkozat a "levédetlen" Hargita Népéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./ A Hargita Népe körül kialakult helyzetről beszámoló írások szerint a lapátvétel mögött Ferenczi Károly székelyudvarhelyi üzletember, médiavállalkozó áll. Ferenczi Károly a Krónika című lapnak úgy nyilatkozott, hogy az egész ügyről nem tud semmit. Szokatlan eljárással szeretné megkaparintani a csíkszeredai napilapot egy udvarhelyi vállalkozó - írta a Megfosztották nevétől a Hargita Népét című tudósításában a Krónika dec. 12-i száma. Az írás idézte Zsombori Vilmost, a Megyei Tanács elnökét, aki szerint a kialakulandó jogi bonyodalmak megoldása a jogászok feladata lesz, a szerkesztőségnek számolnia kell azzal, hogy a tanácsosokban nem alakult ki jó vélemény a lapról, amely "felelőtlen, sértő írásokat" Bonyodalmak a Hargita Népénél címmel számolt be a csíkszeredai eseményekről a Népújság. A marosvásárhelyi napilap Idegen tollakkal ékeskedni alcímmel az MTI alapján közölte az eddigi történéseket, majd jelezte, hogy az ügyben állásfoglalást készül nyilvánosságra hozni a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és annak Becsületbírósága. Elhalászták a Hargita Népét? - kérdezte a Romániai Magyar Szó dec. 13-i száma. Borbély László főszerkesztő úgy nyilatkozott, hogy szerinte ez nem privatizáció. Az internetes napilap, a Transidex Verestóy kiszemelte a Hargita Népét címmel járta körbe a témát, és kiemelve, hogy Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke Ferenczi Károlynak a sógora. Ferenczi Károly pedig Verestóy Attila sógora - olvasható a www.transindex.ro-n. /Sajtóvisszhang a Hargita Népe körüli fejleményekről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./"

"Székelyudvarhely képviselő-testületét az Udvarhelyért Polgári Egyesület, illetve az RMDSZ-listán bejutott tanácsosok alkotják. Ez utóbbi frakciója célja, hogy Szász Jenő polgármestert teljesen ellehetetlenítse. Stratégiájuk lényege: a legkevesebb eszközt hagyni meg a polgármesternek, hogy az egyszerűen ne tudjon tevékenykedni és érvényesülni. Mindent megpróbálnak megvétózni, amihez hathatós segítséget kapnak a mindenható Verestóy Attila-sógor, Ferenczy Károly kezében levő médiától (Star Rádió, Digitál 3 TV). Az RMDSZ-frakció mindent feljelent, amit Szász Jenő dűlőre visz. Verestóy támogatásával azt is elérték, hogy - kizárólag Udvarhely esetében - a város polgármesteri hivatalában csak a bákói és brassói számvevőszék tarthasson vizsgálatot. Ugyanis a Hargita megyei számvevők nem hajlandók feltétel nélkül teljesíteni a Verestóy-utasítást: márpedig valami kompromittálót kell találni Szász tevékenységében. Ezt az RMDSZ-frakciót elnökként Borbáth István, a helybéli ROSEAL Rt. igazgatója vezeti, aki a legtöbbször hangoztatja: Szász "csal, lop, hazudik". Borbáth ellen viszont nemrég pénzügyellenőri kivizsgálás kezdődött. Borbáth István a Szász Jenő leváltását kezdeményező aláírásgyűjtés során "parancsba adta" alkalmazottainak, hogy írják alá az íveket. Az aláírásgyűjtést a Ferenczy Károly által támogatott (és létrehozott) Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület szervezi. /Kristály Lehel: Mégis, ki a tisztességes Udvarhelyen? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 23./"

"Szász Jenő polgármester beperelte a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület elnökét, szept. 19-én megvolt a tárgyalás. Ferenczi Károly, a polgármester leváltását kezdeményező egyesület elnöke, aki összegyűjtötte a kellő számú aláírásokat, becsületsértés és rágalmazás vádjával áll a törvény előtt. Az április elején közzétett felhívásukban ugyanis ez állt: "Az egyesületünkhöz beérkező, városunk polgármestere ellen szóló, egyre több lakossági panasz arra késztet bennünket, hogy aláírásgyűjtést kezdeményezzünk helyi referendum megszervezésére, amely során Székelyudvarhely lakosai lehetőséget kapnak arra, hogy az elmúlt egy és fél év keserű tapasztalatát összevetve az 1996-2000-es mandátum alatt elkövetett polgármesteri visszaélésekkel, az alkotmány által biztosított szavazati jogukat gyakorolva újra dönthessenek arról, hogy városunkat továbbra is a jelenlegi polgármester vezesse-e vagy sem." Szász polgármester ügyvédje szerint nemcsak becsületsértés történt, hanem köztisztviselő ellen elkövetett bűncselekmény is. /(oláh) : Szász kontra Ferenczi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ Ferenczi Károly médiavállalkozó Verestóy Attila szenátor sógora."

"Romániában is sugároz dec. 20-a óta a vallási témájú adással jelentkező Pax TV. A magyarországi "testvéradó" főrészvényese, a romániai Pax TV öt részvényesének egyike és egyben az adó vezérigazgatója Ferenczi Károly székelyudvarhelyi üzletember. Ferenczi Károly székelyudvarhelyi üzletember a Pax TV román verziójában is érdekelt. A bukaresti székhelyű adó műsorigazgatója szintén magyar, Szász Irén. Ferenczi elmondta: tekintettel kellett lenni arra, hogy Romániában a lakosság 87,6 százaléka görögkeleti vallású. A magyarországi és romániai szerkesztőség együttműködik majd olyan módon, hogy az egyik szerkesztőség a másik számára vásárolhat anyagokat. Ferenczi Károly kifejtette: bár a romániai Pax TV ökumenikus adó, az erdélyi magyar történelmi egyházakkal csupán kisebb arányban foglalkozhat, magyar nyelven készített műsoraiban. Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen dec. 18-a óta már fogható a magyarországi Pax TV. A román Pax TV-nek főrészvényese Costica Gudana. A társtulajdonosok között található Károlyi Béla volt edző is. Az új televíziós csatorna jelenleg napi négyórás műsorral jelentkezik. A tervek szerint a műsoridő jövő áprilisig 14-15 órára nő majd. Magyarországon már körülbelül egy éve, 2001 decemberétől sugároz a Pax TV "magyar verziója". /Salamon Márton László: Domináló ortodoxia. Beindult a vallási témájú Pax TV. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./"

"A Csíkszeredában megjelenő Transzilván Figyelő "A legenda köddé foszlik" címmel nagyszabású cikket tett közzé, eszerint Csibi István üzletember a városban uralkodó helyzetről szóló cikkeket "személye ellen irányuló rágalmakként és megalapozatlan vádakként kezeli. Peres eljárást indított valamennyi őt támadó sajtóorgánum ellen: az Adevarul bukaresti napilapot két cikk miatt, a Romániai Magyar Szó és az Udvarhelyi Híradó lapokat az őt gyalázó, lefordított anyagok miatt perelte be. A csíkszeredai üzletember kijelentette: Londoni ügyvédi irodám tanácsára bukaresti ügyvédeket fogadtam, akik azt javasolták, hogy egyenként 900 millió lejes kártérítést kérjek minden újságtól. Az összeget a szegények megsegítésére fogom fordítani, elsősorban a közköltség kifizetésében elmaradt családoknak adományozom". A Csibi Zoltán által támogatott Transzilván Figyelő bemutatta az üzletembert. Csibi István a semmiből épített magának birodalmat. Két egyetemi végzettséggel rendelkezik: a Tengerészeti Egyetem Elektrotechnika Karán, valamint belkereskedelemből diplomázott. Tengerész lévén, bejárta az egész világot. 1992-ben 800.000 német márkával kezdte üzleti tevékenységét. Mára már 17 féle tevékenységet folytat, többek között fafeldolgozással, út- és hídkarbantartással, turisztikával, könyvkiadással, bányászattal, nehéziparral, építőiparral, állattenyésztéssel foglalkozik, részvényes a kőolaj-kitermelésben és a médiaiparban. Vállalkozásainál több mint 1400 személy dolgozik. Csibi István azt is elmondta, hogy helyi tévéstúdiót és rádióadót fog működtetni, a médiapiacon továbbra is támogatni fogja a Jurnalul de Transilvania és a Transzilván Figyelő kiadványokat. "Nem akar polgármester lenni. Csibi viselt dolgairól cikket író Szondy Zoltánról azt állította, hogy többször megvendégelte az újságírót, még pénzt is kapott tőle. Csibi Istvánnak 267 autója van és nemsokára egy helikoptert is vásárol. A vállalkozó a legjobb ügyvédekkel dolgoztat bizonyos személyek - az udvarhelyi Albert András, Verestóy Attila és Ferenczy Károly vagyonszerzési módszereinek kiderítésére. /Londoni ügyvédi irodája tanácsára Csibi pereli az RMSZ-t! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./"

"Az Illyés Közalapítvány kuratóriumának döntése értelmében a Budapestet Székelyudvarhellyel összekötő optikai kábel végpontját a Digital3 helyi tévéadóhoz költöztetik át a Székelyföldi Regionális Tévéstúdiótól. Az intézkedést a kuratórium a Székelyudvarhelyért Alapítvány által működtetett stúdió nem megfelelő kihasználtságával magyarázza. Az évekkel ezelőtt nagyszabású pályázat útján felszerelt udvarhelyi stúdiónál nemrég folytatott ellenőrzést az Illyés Közalapítvány (IKA) kuratóriumának ellenőrző bizottsága. Az erdélyi magyar televíziós munkapontok infrastrukturális megerősödése négy évvel ezelőtt az Illyés Közalapítvány Televízió határok nélkül című pályázata révén valósult meg. A korábbi magyar kormány 600 millió forintos programja keretében 300 milliót a határon túli stúdiók műszaki felszerelésére, 300-at pedig filmek támogatására utaltak ki; Erdélyben a kolozsvári Videopontes Alapítvány, valamint a Székelyudvarhelyért Alapítvány is részesült a pályázati pénzből. A budapesti támogatás révén tavaly novembertől például már nem kellett a távolsági autóbuszok sofőrjeire bízni a székelyudvarhelyi stúdiótól a magyarországi tévék által megrendelt híreket, tudósításokat tartalmazó videokazettákat. A korszerű optikai kábel ugyanis megszüntette a távolságokat, a Duna Televíziónak és az m2-nek az anyaországi tévések munkaritmusában képesek tudósítani, és a Matáv rendszerének közvetítésével élő műsorokat is szerkeszthet az udvarhelyi stáb. A hálózatot jelenleg nemcsak a Székelyudvarhelyért Alapítvány által működtetett stúdió használja, több ízben innen küldik át filmezett anyagaikat Budapestre a Ferenczy Károly vállalkozó tulajdonában lévő Digital3 helyi kábeltelevíziós stúdió, illetve az Interfilm stúdiók munkatársai és más erdélyi tévés tudósítók. A város Hargita terén található épületében ugyancsak a Szász Jenő polgármester által irányított Székelyudvarhelyért Alapítvány működteti azt a regionális tévéstúdiót, ahova a Matávval és az IKA-val közösen aláírt szerződés értemében csatlakoztatták a nagysebességű adatátvitelt lehetővé tévő optikai végpontot. Laborczi Géza, az IKA titkára elmondta: a közalapítvány kuratóriuma szakmai okokból döntött a költözésről, a végleges határozatot tartalmazó jegyzőkönyvet pedig december 10-i ülésén fogadja el a testület. /Rostás Szabolcs, Zilahi Imre: Költöztetik az optikát. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./"

December végén magánosították a csíkszeredai traktorgyárat, a Hart Rt.-t. Az esetleges létszámcsökkentésről az államnak kell döntenie, az elbocsátottak 16-24 havi fizetésben részesülnek. A Károlyi Béla (a román tornászválogatott egykori edzője), Ferenczy Károly, Kurkó János György üzletember, valamint a brassói Tristar Exim külkereskedelmi céget összefogó befektetőcsoport tulajdonába került a gyár. A beruházók 2,65 millió eurót fizetnek a részvényekért, amelyben a technológiai továbbfejlesztésre szánt összegek is benne vannak. A befektetőcsoport vállalta, öt évig nem változtatják meg a gyár termelési profilját, valamint hogy az üzleti forgalom mintegy 70 százalékát traktorok és más mezőgazdasági gépek, illetve alkatrészek gyártása teszi majd ki. Kurkó János György csíkszeredai üzletember elmondta: szinte teljesen a csőd szélén áll a vállalat, a villanyáramot kikapcsolták, a gázt elzárták. Jelenleg a gyár feltérképezésének és átalakításának megszervezésén dolgoznak. A 428 alkalmazottból pár százan mindenképp megmaradnak. /Bálint B. Eszter: Eladták a traktorgyárat. Magyar érdekeltségű lett a csíkszeredai Hart. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./

A National TV Hargita megyei tudósítói, Daniela Mezey riporter és Ferencz Hunor operatőr Székelyudvarhelyen a központban, az autós tiltakozás idejére lezárt úttesten készített interjút Szász Jenő polgármesterrel, amikor Ferenczy Károly üzletember, a csíkszeredai és az udvarhelyi kábeltelevízió-hálózat egykori tulajdonosa beléjük tolatott. Az incidensben senki sem sérült meg, a sofőr megállás nélkül továbbhajtott. – A forgalom állt, a sofőrt az újságírókollégák kiáltásokkal figyelmeztették, de ő továbbhajtott hátramenetben addig, amíg belénk jött. Az, hogy sikeres üzletember és Verestóy szenátor rokona, még nem jogosítja fel, hogy megszegje a törvényt és veszélyeztesse három ember életét – nyilatkozta Daniela Mezey. Ferencz Hunor elmondta, az ütés hátulról érte, és elesett volna, ha Szász Jenő el nem kapja. Az újságírók a helyi rendőrségen tettek panaszt, amelyet a rendőrök csak hosszas telefonálgatások után voltak hajlandók iktatni. Ferencz Hunor azt is elmondta, hogy később Ferenczy Károly felhívta telefonon és elnézést kért tőle, mondván, hogy nem látta őket. Az operatőr elmondása szerint az üzletember burkoltan célzott arra, hogy remélhetőleg a dolog ennyiben marad és nem lesz folytatása. /Szüszer-Nagy Róbert: Incidens Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

Pénzbírsággal sújtotta Ferenczy Károly székelyudvarhelyi vállalkozót a Hargita megyei rendőrség, miután a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) április 13-án megszervezett autós tüntetésekor a bukaresti National Tv Hargita megyei tudósítóinak tolatott gépkocsijával. A vállalkozó kis híján elütötte a tüntetőket filmező tévéseket – Daniela Mezey riportert és Ferencz Hunor operatőrt. Az incidenst követően Ferenczy azonnal továbbhajtott. „Három ember életét veszélyeztette, tettéért vállalnia kell a felelősséget” – fakadt ki a riporternő. A helyi rendőrök csak Ioan Craciunas helyi parancsnok jelenlétében voltak hajlandók beiktatni a panaszt. /D. Balázs Ildikó: Nekiktolatott, majd elhajtott. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

Házkutatási jegyzőkönyv a bűnjeleknek vélt tárgyakról, könyvekről, olyasmikről, amiket a szekusok magukkal vittek. A jegyzőkönyv román nyelvű, csak a ,,bűnjeleket” rögzítették magyarul, tele elírásokkal, betűhibákkal. Betűország ötödik és hatodik virágoskertje – meséskönyv. Ezt is elkobozták Török Józseftől, akit ’56 után, közel egyévi előzetes letartóztatást követően, tizenkét évi börtönbüntetésre és vagyonelkobzásra ítéltek. További könyvek a jegyzőkönyv szerint: Magyarország földrajza, Erdély a kárpáti nagy magyar medence, Erdélyi karácsonyi játékok, Honfoglalás című könyv egy része, Domokos, a nagyhorog (meséskönyv), Népimakönyv, Ki mint vet, úgy arat (kisregény), Budapesten kiadott Földrajzi atlasz, 47 db kéziratos papír, 16 megcímzett boríték, képeslapok, címtár, 20 kicsengetési kártya, 27 db fénykép, postai levelezőlapok és IMSZ-tagkönyv, 30 cm hosszú piros-fehér-zöld szalag. Török József kálváriáját néhai Balogh László jegyezte le, A jóisten nem szállt le Bükszádon /Kaláka Könyvek, Sepsiszentgyörgy, 1997/ című, a kommunizmus pere alcímű könyvében, a könyv a Háromszék napilap kiadásában jelent meg. Török József a Volt Politikai Foglyok Szövetsége háromszéki szervezetének elnöke közel másfél évtizede. Már kikérte és áttanulmányozta a szekusdossziéját. Bizonyítható, hogy a román és a magyar állambiztonsági szervek, az ávó utódszerve és a szekuritáté folyamatosan együttműködtek. Ennek a ,,csúcsteljesítménye” minden kétséget kizáróan a Nagy Imre per előtti Bukarest melletti (snagovi) ,,vendégeskedése”. De ennél is aljasabb az, amint kisemberek koncepciós politikai pereiben a két represszív szervezet együttműködött. Embereik rangrejtve a székelyföldi fiatalok kihallgatásain is jelen lehettek, az információcserék sem maradnak el, azonos ritmusban, összehangolva tartóztattak le Budapesten és Erdélyben, illetve Románia területén olyanokat, akiknek a lakosság megfélemlítése, az erdélyi magyarság visszaszorítása végett pereket akasztanak a nyakukba. Török Józsefnek és társainak viszonylag kései perbe fogása és elítélése a folytonosság biztosítására volt. Őket ugyanis 1956 után nyolc évvel csukták le. Közvetlenül a Ceausescu-rendszer részleges, de jelentős tömegeket érintő amnesztiája után. A gyergyói tizenketteket 1965-ben tartóztatták le és ítélték háromtól tizenkét évig terjedő börtönbüntetésre. A hatvanas-hetvenes évek börtönviszonyai már nem voltak azonosak az ’50-es évek körömtépő brutalitásával. Rafinált lélektani fogásokkal sok esetben a fizikai fájdalomnál is elviselhetetlenebb szenvedést okoztak a kiszemelt ,,pácienseknek”. Török József és társai, budapesti barátai és rokonai, akik 1956 miatt ugyancsak – a budapestiek két ízben is – végigjárták a poklok poklát, folyamatosan reménykedtek. A Galócáson élő Török Józsefnek volt Budapesten egy unokabátyja, aki 1956-ban, október első felében hazalátogatott. Ő ugyanis 1947-ben szökött át Magyarországra. Ez a rokon, Török Sándor, részt vett a forradalomban, utána tizenkét évre ítélték. Ebből hat évet le is töltött. A rokon szabadulása után, 1964-ben, meghívta Török Józsefet, hogy az ő itthon maradt öccsével ketten látogassák meg őt Budapesten. Ki is mentek, két hétig voltak nála. A pesti rokon megmutatta azokat a helyeket, ahol az 1956-os forradalom leghevesebb harcai voltak, kezdve a Corvin-köznél, a Széna-tér és a többi. A rokon még bajtársait is elhívta, velük is megismerkedtek. /Szőnyi Gyula, Cselik Ferenc/. Hazatérve itthon barátaiknak elmesélték, mit láttak Budapesten. Elhatározták, a pesti mintára egy szervezetet hoznak létre. Tizenhárom tagú volt szervezetük, de tizenkettőjüket ítélték el. A tizenharmadik volt a koronatanú a perben, s őt nem csukták le. Az elítéltek: Török József, Török István, Csatlós Jenő, Zakariás Dezső, Ferenczy Károly, Hompot Ferenc, Mezei Árpád, Halász József, Bajkó István, Kulpinszki István, Gegő Béla, Mózes Károly. A tizenharmadik, a besúgó Antal Ferenc volt, az egyedüli családos ember. Török József volt a fő vádlott, 12 évre ítélték, unokabátyját, Török Istvánt szintén 12 évre. A harmadfokú vádlott, Csatlós Jenő 8 évet kapott, aztán ettől lefelé hét, hat, öt évet mértek ki többieknek, s hárman a feljelentés elmulasztása miatt három-három évet kaptak. Török József akkor húsz éves volt, s a többiek is mind 25 éven aluliak voltak, egyedül Mezei Árpád volt 26 éves. Nem jutottak el addig, hogy nevet is adjanak a szervezetnek. Ahogy a szervezkedéssel elindultak, észrevették, hogy a szekuritáté nyomon követi őket. Próbálták valahogy lerázni őket magukról. Egyszer sem gyűltek össze mindannyian. A ,,szervezet” tagjai nem is ismerték mindannyian egymást. Török József másfél hónapig volt egyetemista, majd 1965. november 15-én letartóztatták. Miután őket letartóztatták, lefogták a budapestieket is. Töröknél megmaradt egy érdekes papír: őt is megidézték Budapestre tanúnak. Akkor ő még börtönben volt. Az idézést a szüleivel íratták alá, 1967-ben. Budapesten ugyanis letartóztatták a magyarországiakat, Szőnyi Gyulát, Török Sándort és Cselik Ferencet. Másodszor is lefogták őket, annak ellenére, hogy ők már ’56-ért egyszer ültek! Török Sándort és Cselik Ferit kétévi kihallgatás után elengedték. Szőnyi Gyulát viszont hét évre elítélték. Együttműködött a két ország állambiztonsága! Utólag tudták meg, hogy ,,ávós” tisztek is jelen voltak az ő kihallgatásaikon. Ők vitték az ,,üzeneteket” róluk. Itt van a bizonyíték is az együttműködésre, megőrizte az idézést:(Budapesti Fővárosi Bíróság. Idézés bűnügyben izgatás és összeesküvésre irányuló előkészület miatt. Török Sándor és Szőnyi Gyula ellen indított bűnügyben megidézem a címzettet mint tanút a bíróságnak Bpest V. Markó utca 27 házszám II. emelet 1. szám alatt levő helyiségében 1967. évi december 20. napjának 9 órájára kitűzött tárgyalásra. Figyelmeztetem a túlsó oldalon …… szám alatt olvasható következményekre. Budapesten, 1967 évi augusztus hó 31. Címzett Török József /: 1944. jan.10. Sarmas. Anyja Rozália, Román Szocialista Köztársaság Dr. Bimbó István, a tanács elnöke) Török elmondta, hogy a kihallgatásokon nem verték őket, de durvák voltak. Pszichikailag készítették ki őket. Reggel elvitték és délutánig vallatták. Akkor egy fél órára visszavitték a cellába. Utána újra jött a vallatás este későig. És éjszaka is folyt a vallatás. Román tisztek vallattak, de volt egy Fábián Márton nevű kihallgató is, aki az összes erdélyi ,,szervezet” felgöngyölítésében részt vett, az EMISZ-esek, a SZIT, azaz a szentgyörgyi ,,koszorúsoknak” a vallatásában, és ’65-ben még mindig jó kondícióban volt. A fő vádpont volt: a román állam erőszakos megdöntése és Erdély Magyarországhoz csatolási kísérlete. A letartóztatott társaság Marosvásárhelyen volt vizsgálati fogságban, ott volt tárgyalás is, az ítéletet Bukarestben mondták ki. A szervezkedéshez a ,,bizonyítékok” például a könyvkölcsönzések voltak: ha olyan könyv volt, melyben a Magyarország vagy az Erdély szó szerepelt, ez már elegendő volt a vád megfogalmazásához. Vagyonelkobzásra is ítélték őket, Töröktől egy rend ruhát és egy nagykabátot koboztak el. Török József börtönös évei után Sepsiszentgyörgyön telepedett le. 1974. november 14-én szabadult. 1974-es szabadulása után első ízben 1986-ban ment látogatóba Magyarországra. Felkereste azokat, akiket akkor szintén bebörtönöztek. Kiderült, hogy ott azt terjesztették, mintha itt, Romániában ők vádolták volna be őket. Mindent kiforgattak. Budapesten unokabátyja elé tettek mindenféle tanúvallomást. Ezeket a szekusok írták és aláírták Török József helyett is. Az unokabátyja azonnal mondta: ez nem az unokaöcsém aláírása! 1989. december 21-én Sepsiszentgyörgyön abbahagyták a munkát. Jöttek a vezetők és a szekusok. Rab István akkori megyei első titkár nyilatkozott, elmondta, hogy mit akartak csinálni. December 22-én az IAME gyár épületeit körbe akarták venni katonasággal. Ezt tartották veszélyes gócnak. Később megalakították a Volt Politikai Foglyok Szövetségének Háromszéki Szervezetét. /Sylvester Lajos: Törököt fogtak… (Akiket megérintett '56 szele). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25., folyt.:26., 27./

Ha a romániai magyar lapok nem teszik, az Evenimentul Zilei folytatja Verestóy Attila RMDSZ-szenátornak és környezetének vagyoni helyzetével kapcsolatos helyzetfeltárást. Ferenczy Károly, a politikus sógora mindössze 135 millió lejért vásárolta meg az igen értékes Ugron-kúriát Székelyudvarhelyen. A helyi tanács megtámadta az adásvételt, de a Maros megyei fellebbviteli bíróságon Ferenczy nyert. Szót ejt a lap arról is, hogy a Fereczy–Verestóy kettős igen szépen gyarapodott állami megrendelésekből. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./

Az utóbbi években valóságos sajtóbirodalmat épített ki Verestóy Attila Erdélyben, mely által könnyűszerrel manipulálhatja a romániai magyarságot – írta az Evenimentul Zilei bukaresti napilap. A lap szerint az országos terjesztésű Új Magyar Szó napilap vagy az Erdélyi Riport hetilap Verestóy, a leggazdagabb romániai magyar politikus tulajdonát képezi, ugyanakkor részvényes a Krónikánál is, a Hargita és Kovászna megyei médiaüzletei mögött pedig sógora, Ferenczy Károly áll, aki a térségben több kábeltévés-társaság és rádióállomás tulajdonosa. Ferenczy és felesége (Verestóy testvére) vezetik például a székelyudvarhelyi Digital 3 TV-t és a Sztár Rádiót, amelyek az utóbbi években igencsak sok borsót törtek Szász Jenő polgármester orra alá. A sajtóbirodalom Sepsiszentgyörgyöt is magába foglalja, ahol a Selectronic kábeltévés társaságot az a Trinvest nevű részvénytársaság hozta létre, melyben Verestóy is érdekelt. Kelemen Hunor, a Verestóy Attilához közel álló képviselő birtokolja a Transindex internetes oldalt, amely a legfontosabb magyar nyelvű hír- és kommentár-portál Romániában. A Transindex kapcsán azt mondták, hogy Kelemen Verestóy pénzén vette meg, mert a képviselőnek a fizetésén kívül más jövedelme nem volt. Az RMDSZ-képviselő ezt tagadta. A Transindex portál szerkesztősége azonnal cáfolt. /Verestóy a sajtómágnás? = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), ápr. 14./

Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában rendhagyó tárlatnyitó volt. A három budapesti művész – Benedek József, Ferenczi Károly és B. Laborcz Flóra – maga vezette fel munkáit a teremről teremre végigvonuló közönségnek. Szobrászati, grafikai anyag volt látható. Mindhárman itthon vannak a városban. Benedek József szobrászművész munkásságát már akkor sokan ismerték, amikor áttelepült az anyaországba. Sokszor állított ki ezekben a termekben. Felesége, a szintén szobrász és egyben ötvös B. Laborcz Flóra budapesti ugyan, de az édesanyja Erdélyben született. A harmadik vendégművész, aki grafikáit, kerámiáit állította ki, Marosvásárhely szülötte. /Nagy Miklós Kund: Időfolyamatok a kiállítóteremben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./

Vizsgálódni kezdett a Korrupcióellenes Ügyészség Verestóy Attila sógora, Ferenczy Károly kétes ügyletei után – adta hírül az Evenimentul Zilei bukaresti lap. Az újság egyik áprilisi számában jelezte, hogy a szenátor rokona 2001-ben 135 millió lejért vásárolta meg a műemlék épületként besorolt székelyudvarhelyi kúriát az Agroprodcom Rt. állami cégtől. Néhány hónap múlva ugyanaz a cég eladott Ferenczynek hat hektár földet több építménnyel, egy tavat és egy gyümölcsöskertet, összesen 25 000 euróért. Ezt a szerződést megtámadta az udvarhelyi városháza, mert a hathektáros telket saját vagyonának tekintette. Szász Jenő polgármester abszurdnak tartja az eladási árat, Udvarhelyen egy négyzetméter terület ára 20–150 euró. A polgármester szerint Ferenczy egy garzonlakás áráért kapta meg a telket. Az ügyészség megerősítette ezt, elkezdte a nyomozást. /Bajban a sógor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./

A Bernády-gyűjteményt október 20-tól a szentendrei MűvészetMalomban tekintheti meg a nagyközönség. A Szépművészeti Múzeum anyagaként egykor ideiglenesen marosvásárhelyi letétbe került alkotások több mint 90 év elteltével láthatók ismét Magyarországon. A gyűjtemény része Barabás Miklós, Lotz Károly, Munkácsy Mihály, Ferenczy Károly és Fényes Adolf több festménye is. A Bernády-gyűjteményként ismert 44, nagy értékű alkotás 1913-ban a Szépművészeti Múzeumból szekereken utazott Marosvásárhelyre, egy ottani kiállításra, Bernády György polgármester kérésére. Nem sokkal később kitört a világháború, majd a trianoni békeszerződés következtében a képek a román állam tulajdonában kerültek. A felbecsülhetetlen értékű alkotások mostanáig, évtizedeken át a marosvásárhelyi múzeum raktáraiban porosodtak. Most a festmények négy hónapon át lesznek láthatók Szentendrén. /A Bernády-gyűjtemény Szentendrén. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

A Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában levő, a nagybányai festőiskola műveit bemutató kiállítás május 8-tól július 18-ig lesz nyitva Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeumban. Gyarmati Zsolt igazgató 30 ezer látogatóval is elégedett lenne. Olyan festők alkotásait szemlélheti majd meg a közönség, mint például Aba Novák Vilmos, Thorma János, Koszta József vagy Ferenczy Károly. A Magyar Nemzeti Galéria ingyen bocsátja a város rendelkezésére a képeket, a városnak csak a biztosítást, a reklámköltségeket, valamint az őrzést, védést kell majd fizetnie. Nem csak jön, hanem megy is kiállítás: Nagy Imre festményei egy teljes évig járják Magyarországot, az első megálló Kaposvárott lesz. /Horváth István: Nagybánya Csíkba készül. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Nem iktatta a székelyudvarhelyi Digital 3 Tv és a Star Rádió a Magyar Polgári Párt (MPP) arra vonatkozó kérvényét, hogy biztosítsanak számára műsoridőt politikai jellegű műsoraikban a választási kampány idején. Akárcsak 2004-ben, idén sem tudja a székelyudvarhelyi Digital 3 Tv-ben és a Star Rádióban hallatni a hangját az RMDSZ ellenzéke. A Ferenczy Károly, Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor sógorának a tulajdonában lévő tévé- és rádióadónál először arra hivatkozva tagadták meg a kérvények iktatását, hogy nem tudják, lesznek-e politikai műsoraik. Amennyiben a két adó nem hajlandó megadni a törvény által biztosított jogot, panaszt tesznek az Országos Audiovizuális Tanácsnál (CNA). A két sajtóorgánum 2004-ben hasonlóképp járt el Szász Jenő polgármesterjelölt esetében, amiért a CNA bírságot rótt ki rájuk. /Pengő Zoltán: Cenzúra áldozata az MPP. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

Egyes hírek szerint Ferenczy Károly székelyudvarhelyi üzletember, Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor sógora az elmúlt napokban megvásárolta a Gyergyó Tv-t. Ferenczy Károlyt nem volt hajlandó konkrét választ adni, a hírt nem erősítette meg, de nem is cáfolta. Az 1990-es évek elején indult Syn Tv-t először egy brassói befektetői csoport, majd Hodgyai Géza, a Kabelkon Kft. tulajdonosa vásárolta meg. Hodgyai Fény Tv néven indított új adót, ami a mai napig sugároz. A szerkesztőség néhány kivált tagja létrehozta az Objektív Tv-t. Ez utóbbit megvásárolta Bajkó Tibor, a Tigard System Kft. tulajdonosa, átvéve a stúdiófelszerelést és az engedélyek jogát. A nagy tervekkel induló Gyergyó Tv 2007 márciusában kezdte el a műsorszórást. /Jánossy Alíz: Gazdát cserél a Gyergyó Tv? = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./

Elterjedt a hír, hogy gazdát cserél Gyergyószentmiklós egyik helyi televíziója. A vásárló neve is elhangzott, Verestóy Attila szenátor sógorát, Ferenczy Károlyt jelölve meg új tulajdonosként. A Gyergyó Televíziót fenntartó Tig-Rad System Kft. tulajdonosa, Bajkó Tibor közölte: valóban voltak tárgyalások a Gyergyó TV eladásáról, de üzletkötésre nem került sor. /Balázs Katalin: Nincs tulajdonosváltás a Gyergyó Tévénél. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./

Megszüntette saját készítésű műsorait a székelyudvarhelyi Digital 3 Tv és a tulajdonát képező Csíki TV. Csíkszeredában ezzel csak hivatalossá tették a közel három hete tartó műsorszünetet, Székelyudvarhelyen viszont előzmények nélkül szűnt meg a saját műsor. A csíki és az udvarhelyi televíziók tulajdonosa, a Digital 3 Rt. szűkszavú közleményt juttatott el a sajtóhoz, amelyben a gazdasági válság okozta anyagi gondokkal magyarázza a saját műsorgyártás megszüntetését, a közleményt aláíró Dimény Zsolt ügyvezető és Asztalos Ágnes főszerkesztő nem elérhető. A Digital 3 Rt. többségi tulajdonosa, Ferenczy Károly, Verestóy Attila szenátor sógora keresi azokat a pénzügyi konstrukciókat, amellyel megmenthető lenne a két helyi stúdió. /Kovács Csaba: Csőd szélén a Digital 3 és a Csíki Tv. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./

Bunta: Szász nem dolgozik,
Szász: Bunta leszámol
A székelyudvarhelyi önkormányzat döntéshozó testülete csütörtökön tárgyalja Szász Jenő alpolgármesteri tisztségéből való leváltását. Bunta Levente polgármester szerint Szász havi 12-13 órát tölt a hivatalban, ennek ellenére erkölcstelenül felveszi a fizetését, Szász viszont azt mondja, Bunta politikai tisztogatásának kicsúcsosodása lenne az ő eltávolítása. A végső szót minden bizonnyal ezúttal is Jakab Attila zöld párti tanácsos mondja ki: Szász eltávolításához ugyanis elegendő a tisztségben lévő tanácsosok fele plusz egy szavazata. Jakabon kívül a testület 9 RMDSZ-es és 9 MPP-s tagot számlál.
Nem dolgozik semmit, de erkölcstelenül felveszi a fizetését – nyilatkozta a Hargita Népének Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere Szász Jenőről. Az alpolgármester tevékenységét a kamerarendszer segítségével figyelték meg, Bunta szerint Szász havonta 12-13 órát töltött a hivatalban. „Más csökkentett fizetéssel 172 órát kell dolgozzon” – jegyezte meg a városvezető, hozzátéve: ennyi idő alatt értelemszerűen nem is tudta ellátni feladatait, ennek ellenére „erkölcstelenül, gátlástalanul felvette a fizetését. Ezt a tarthatatlan állapotot kezelni kell, ezért terjesztettem a testület elé az utolsó napirendi pontot. Olyan alpolgármesterre van szükség, aki hajlandó dolgozni, tenni is a városért, s aki nem munka nélkül veszi fel a fizetését.” Bunta nem minősítette Szász Jenő tevékenységét, „állandó akadékoskodását”, de hangsúlyozta: az alpolgármester csak hébe-hóba fordul meg a hivatalban, munkaidejének tíz százalékát sem tölti az irodában, ez pedig mindennél beszédesebb tény.
Hiányolt építő jellegű javaslatok
“Le kell váltani, egyértelmű, dolgozni sem jár” – jelentette ki megkeresésünkre Péter Pál. Az RMDSZ-es tanácsos – aki Szász idejében az alpolgármesteri funkciót is betöltötte – úgy látja, olyan személyt kell választani, aki tenni, dolgozni is akar a városért. „Ilyen nehéz gazdasági helyzetben megengedhetetlen, hogy kidobjuk a pénzt az ablakon a semmire. Márpedig ebben az esetben ez történik.” Péter szerint Szásznak soha nem volt építő jellegű javaslata, észrevétele egyetlen szakbizottsági ülésen sem, ami pedig alpolgármesteri munkáját illeti, „gyakorlatilag ingyen kapja a fizetését, holott nem hiszem, hogy rá lenne szorulva: abból a bérből egészen biztosan nem lehet Mercedeseket vásárolni, fenntartani”.
Szász: Kelemen Hunor keze van benne
„Több mint fél éve tudok Bunta Levente azon ügyködéséről, hogy meggyőzze a Zöld Pártot, szavazzon ellenem” – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Szász Jenő. Az alpolgármestert éppen ezért saját bevallása szerint nem érte meglepetésszerűen a kezdeményezés, számított rá. Szász azt mondja, munkaideje kötetlen, s különben is, sok időt tölt terepen, az emberek között. Szerinte sokkal inkább Bunta politikai leszámolásaival, átláthatatlan ügyleteivel kellene foglalkozni. „A polgármester korábban elküldte a személyzeti osztály vezetőjét, majd a főkönyvelőt, aki komoly tapasztalattal rendelkezett, sok-sok évig kezelte a város pénzügyi dolgait, hogy aztán a közintézményekből is leépítsen jó néhány személyt.” Az alpolgármester fájlalja, hogy szegényes hatáskört kapott, holott tizenkét évnyi polgármesteri tapasztalattal biztosan el tudta volna látni az alpolgármesteri feladatokat is. Azt mondja, azért volt szálka a városvezető szemében, mert sok mindent látott, hallott a városházán, s „félinformációkból is rájött, hogy elherdálják a közpénzeket”. Szász továbbment: szerinte az sem lenne meglepő, ha Kelemen Hunor keze is benne lenne a leváltásában, hiszen az utóbbi időben számtalan kritikával illette az RMDSZ elnöki tisztségére pályázó politikust. Az alpolgármester próbált nyomást gyakorolni a Zöld Párt tanácsosára, aki gyakorlatilag kimondja az ítéletet a feje fölött: „Itt az ideje, hogy a Zöld Párt képviselője színt valljon, holnap kiderül, hogy Jakab Attila beáll-e az RMDSZ mögé vagy sem. Az mindenképpen jó, hogy erre most derül fény, jobb, mintha jövőben, választások előtt érnének meglepetések.” Az MPP visszaszól
Molnár Miklós MPP-s tanácsos úgy látja, két kritériumnak kell megfeleljen az a személy, aki napjainkban munkát vállal a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatalban. „Legyen butább, mint Bunta Levente, legyen gyáva, ne merjen visszakérdezni se” – élcelődött a tanácsos. Molnár is azt mondja, a városvezető fél éve készíti elő ezt a lépést, „a nagy kérdés csak az, hogy Jakab Attila beáll-e a bandájukba”. Szerinte igen, a holnapi tanácsülés nem tartogat számára ilyen szempontból meglepetéseket, s pesszimizmusát az az érv is alátámasztja, hogy Bunta fél év után csak most terjeszti a testület elé az alpolgármester leváltását, vagyis biztosra megy. „Inkább olyan kérdésekkel kellene foglalkozni, mint a városközpontba felszerelt égők, amelyekről természetesen azt nem mondták el, hogy Ferenczy Károly RMDSZ-közeli udvarhelyi üzletember cégétől vásárolták. Szász Jenőnek rálátása van ezekre a dolgokra, ezért nem nézik jó szemmel, ezért kell meneszteni” – fakadt ki a tanácsos. Arra a kérdésre, hogy miként lehetett rálátása, ha átlagban naponta fél órát sem töltött a polgármesteri hivatalban, Molnár kijelentette, „az úgynevezett monitorizálást Buntáék végezték, vagyis nem hitelt érdemlő, másrészt ne feledjük azt sem, hogy Szász Jenő nem rendelkezett jóformán semmilyen hatáskörrel, hiába kért több feladatot a város polgármesterétől”.
A számok döntenek
Jakab Attila zöld párti tanácsost nem hiába tartják a mérleg nyelvének: a kilenc RMDSZ-es és kilenc MPP-s tanácsos mellett ő is tagja a székelyudvarhelyi önkormányzat döntéshozó testületének. A csütörtöki tanácsülésen – ha egyenlő létszámban jelennek meg a két nagy frakció tagjai – tulajdonképpen az ő szavazata dönt az alpolgármester sorsáról. Természetesen mindkét fél részéről megkeresték már, árulta el a Hargita Népének, ő azonban mindent a Zöld Párt székelyudvarhelyi szervezetének megbeszélésétől tesz függővé. „Kértem a polgármesteri hivatalban egy részletes kimutatást az alpolgármester munkájáról: mennyit jár be, ezért mennyi pénzt kap.” Jakab azt mondja, eléggé szubjektív dolog megítélni egy alpolgármester tevékenységének minőségét, a mennyiséget viszont a számadatok egyértelműen bizonyítják. „A részletes kimutatás függvényében döntünk, jómagam pedig a párt döntését fogom képviselni az önkormányzatban.” Jakab Árpád. Hargita Népe (Csíkszereda)

Átadták a Kortárs Magyar Kultúráért díjakat
Első alkalommal adták át tegnap Kolozsváron az RMDSZ által alapított Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat: az elismerésben Székely Csaba marosvásárhelyi drámaíró, a Bányavirág és a Bányavakság című művek szerzője, Részegh Botond csíkszeredai képzőművész, az Új Kriterion Galéria vezetője, valamint Bocsárdi László rendező, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója részesült.
A Sánta Csaba szobrász által készített kisplasztikával, Könczey Elemér grafikus tervezte oklevéllel és 10 ezer lejjel járó kitüntetést Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyújtotta át az ünnepségen jelenlévő Részegh Botondnak és Székely Csabának (képünkön), Bocsárdi László a következő napokban kapja meg a díjat.
A Magyar Kultúra Napja tiszteletére a Reményik Sándor Galériában szervezett műsorban fellépett a Concordia vonósnégyes, és megnyitották az Intermezzo – In memoriam Claude Debussy, Ferenczy Károly és Bálint Tibor című tárlatot.
(F. Zs.)
Szabadság (Kolozsvár),

Irodalom, képzőművészet és zene a Magyar Kultúra Napján Kolozsváron
Képzőművészet, irodalom, zene és humor egyaránt helyet kapott a Magyar Kultúra Napja tiszteletére Kolozsváron tartott kétnapos ünnepség programjában, amelyet a Romániai Evangélikus–Lutheránus Egyház szervezett, kultúránk alkotó jelenére és jövőjére fókuszálva. Az eseménysorozat helyszínéül a Reményik Sándor Galéria szolgált, ahol kiosztották az RMDSZ által alapított Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat is.
Házigazdaként Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus–lutheránus püspök köszöntötte az egybegyűlteket kedden délután, hangsúlyozva: a kultúra olyan boltív, amely sokféleségünk ellenére is képes összekapcsolni bennünket. – Egyetlen oka van annak, hogy a négy-ötszáz személy befogadására alkalmas templomunk helyett a Reményik Sándor Galéria ad otthont a Magyar Kultúra napi ünnepségnek: az örömhír, hogy ezen a héten hozzáfogtunk a templom restaurálásához. Inkább tartalmi jellegű változás a korábbi évekhez képest, hogy ezúttal nem kizárólag a múltra figyelünk, hanem kultúránk életerős, alkotó, termékeny jelenére és jövőjére is. Leginkább a kortárs szó jellemzi a rendezvénysorozatot – magyarázta a püspök. Kodály Zoltánt idézte – „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” –, majd Pilinszky János Imádságért című írásának tolmácsolása után a Concordia vonósnégyesnek adta át a terepet, amelynek tagjai (Márkos Albert – hegedű, Béres Melinda – hegedű, Király Erzsébet – brácsa, Ortenszky Gyula – cselló) Orbán György Öt madrigál című művét adták elő.
– Január 22-én fejet hajtunk a múltunk előtt, kulturális értékeinkkel szembeni tiszteletünket fejezzük ki. Ugyanakkor az alkotások, az alkotók jelenére is gondolunk, a jövő felé fordulva – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki az RMDSZ által tavaly januárban alapított Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjak kapcsán kifejtette: az elismerést olyan személyek vagy szervezetek kaphatják meg, akik alkotó, építő, szervező tevékenységükkel hozzájárulnak az erdélyi magyar kultúra megőrzéséhez, gyarapításához, továbbviteléhez. Az első alkalommal idén odaítélt díjban Székely Csaba marosvásárhelyi drámaíró, a Bányavirág, Bányavakság és Bányavíz című művek szerzője, Részegh Botond csíkszeredai képzőművész, az Új Kriterion Galéria vezetője, valamint Bocsárdi László rendező, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója részesült. A Sánta Csaba szobrász által készített kisplasztikával, Könczey Elemér grafikus tervezte oklevéllel és 10 ezer lejjel járó kitüntetést Kelemen Hunor nyújtotta át az ünnepségen jelen lévő Részegh Botondnak (laudációt mondott Egyed Péter filozófus, egyetemi tanár) és Székely Csabának (Tompa Andrea színikritikus laudációját Laczkó Vass Róbert színművész tolmácsolta), Bocsárdi László pedig, aki munkája miatt nem tudott jelen lenni a rendezvényen, a következő napokban kapja meg a díjat (laudációt mondott Bodó Ottó dramaturg, egyetemi tanár). (A méltatásokat pénteki lapszámunkban olvashatják.)
Németh Júlia műkritikus nyitotta meg ezután az Intermezzo – In memoriam Claude Debussy, Ferenczy Károly és Bálint Tibor című tárlatot, amely különböző korok és műfajok kölcsönhatásának eredményeként jött létre. – A Magyar Kultúra Napját ezzel a sajátos Intermezzóval ünnepeljük, amely egybekapcsol zenét, képzőművészetet és irodalmat, s amely a 2012-es esztendőből – amikor Ferenczy Károly és Claude Debussy születésének 150., valamint Bálint Tibor születésének 80. évfordulójára emlékeztünk –, átnyúlik az új évbe. Az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete és a Kolozsvár Társaság, Székely Géza és Kántor Lajos szervezésében létrejött rendezvényei most egy fedél alatti közjátékként hirdetik a különböző művészeti ágak közti kapcsolatot és átjárhatóságot, egymásra gyakorolt jótékonyan gyümölcsöző hatásukat, magát a tényt, hogy a művészetek, szóljanak akár a szemnek, a fülnek, vagy az értelemnek, egy tőről fakadnak és érzelmi megalapozottságú mindahány – részletezte a műkritikus.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett rendezvénysorozat tegnap délután, borkóstolóval, Muszka Sándor hangulatos székely stand-up comedyjével, valamint Márkus András és Vass Ákos verspárbajával zárult.
FERENCZ ZSOLT
Szabadság (Kolozsvár),

Kolozsváron és Nagyváradon is díjakat osztottak ki a magyar kultúra napján
Zenével, díjkiosztással, kiállításmegnyitóval ünnepelték a magyar kultúra napját Kolozsváron, az evangélikus-lutheránus püspökség Reményik Sándor Galériájában, amely zsúfolásig megtelt az esemény alkalmával. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök első alkalommal adta át a szövetség által tavaly létrehozott Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjat.
A népes közönséget Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök köszöntötte, aki elmondta: a rendezvénnyel ki akarnak törni a hagyományos megemlékező klisék, sztereotípiák világából, ezért inkább a kortárs magyar kultúra kap főszerepet. Hozzáfűzte, az eseményre azért került sor a Reményik Galériában, mert elkezdődött a belvárosi templom restaurálása.
A házigazda köszöntőjét követően a Concordia vonósnégyes Orbán György Öt madrigál című szerzeményét adta elő. Kelemen Hunor elmondta: a díjat olyan személyek vagy szervezetek kaphatják, akik a kultúra területén kifejtett alkotó-, építő, szervező tevékenységükkel hozzájárulnak az erdélyi magyar kultúra megőrzéséhez, gyarapításához. Továbbá elmondta, a díj nem csak szimbolikus, tízezer lej pénzjutalom is jár vele, a szövetség ugyanis így kívánja alkotásra ösztönözni az erdélyi magyar művészeket.
Amint arról korábban már beszámoltunk, irodalom kategóriában Székely Csaba drámaíró, képzőművészet kategóriában Részegh Botond festőművész, zene, film, színház kategóriában pedig Bocsárdi László rendező, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója kapta meg az elismerést. A tízezer lejen kívül Sánta Csaba szobrászművész kisplasztikáját és lapunk munkatársa, Könczey Elemér által tervezett díszoklevelet vehettek át a díjazottak. A rendezvény az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete által szervezett Intermezzo – In memoriam Claude Debussy, Ferenczy Károly és Bálint Tibor című kiállítás megnyitójával ért véget.
Hisznek a kultúrában
Négy kiadványát mutatta be Nagyváradon a kolozsvári Koinónia Könyvkiadó kedden, a magyar kultúra napján. Zágoni Balázs, a kiadó igazgatója bevezetésképpen elmondta: a Koinónia idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. Az eredetileg egyetemi közösségből kinőtt kiadónál a kultúra szolgálata és az istenhit együttesen jelentette az irányelvet, és ez mai napig megmaradt. A kiadó ugyanakkor innovatív próbál lenni, erre jó példa, hogy a közelmúltban megjelentették Erdély első elektronikus könyvét.
A kiadó egyébként egy éven át Váradon is működtetett egy könyvesboltot, jelenleg pedig más váradi boltokban találhatók meg könyveik. Bemutatták Gergely Edó meséskönyvét, a Monyómeséket, amely a szerző elmondása szerint nem kizárólag a gyerekeket célozza meg, a kötet egyes meséi ugyanis inkább a szülőknek szólnak. A gyerekkel közös olvasás, verselés és történetmesélés nála és a következő bemutatásra került könyv szerzőjénél, Balázs Imre Józsefnél is nagyon fontos.
A Blanka birodalma című gyermekverskötet tavaly novemberben a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár Szép Könyv díját is elnyerte, nem utolsósorban Keszeg Ágnes illusztrációinak köszönhetően. Eginald Schlattner Vörös kesztyű című, történelmi regényét Zágoni Balázs kiadóigazgató mutatta be. A történelmi trilógia második része Zágoni szerint az erdélyi szász sors személyes és lelkiismeretes feldolgozása. Kelemen Attila Ármin Így működik Markó Béla című kötetéről a szerző és a „főszereplő”, vagyis az interjúkötet alanya közösen beszélt. A szerző szerint az, hogy a kötet e-könyv változatban is megjelent, sokat segített abban, hogy külföldiek is megvásárolhassák, akik másképpen nem juthattak volna hozzá. Kelemen Attila Ármin azt mondta, tervei közt szerepel az Így működik... sorozattá való kiterjesztése is, amelyet különböző szerzők írhatnának meg más-más interjúalanyokkal.
Díjözön Nagyváradon
A könyvbemutatók után a már hagyományos kultúranapi díjkiosztásra és gálára került sor a Szigligeti Színházban. Emlékplakettet vehetett át Kovács Rozália érmihályfalvi néprajzkutató, helytörténész, a nagyszalontai Toldi néptánccsoport, illetve Pál Hunor színművész, a Szigligeti Társulat tagja. Magyar Kultúráért-díjjal tüntették ki a váradi Ady Endre Gimnáziumot és a Bihari Napló megyei napilapot
Idén két életműdíjat is odaítéltek: Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke, valamint Szilágyi Aladár író, publicista munkásságát ismerték el. Idén először adták át a tavaly elhunyt váradi festőművész emlékére alapított Jakobovits Miklós-díjat, ezt Jovián György festőművész, grafikus vehette át Jakobovits Miklós özvegyétől, Jakobovits Márta keramikustól. Laudációját Ujvárossy László grafikus, egyetemi tanár olvasta fel. Az estet a Nagyvárad Táncegyüttes Fekete Sáfrán című produkciója zárta.
Nagy Orsolya, Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár),

Kolozsvári Intermezzó a Magyar Kultúra Napján
Amikor 1823. január 22-én szatmárcsekei magányában Kölcsey Ferenc befejezte a Hymnus a magyar nép zivataros századaiból című, nyolc versszakos költeményét, mintha megsejtette volna annak örök érvényűségét. Azt a rendkívüli szerepet, amit az Erkel Ferenc által 1844-ben megzenésített sorok a magyar nép életében betöltöttek. A zivataros századok ugyanis folytatódtak, s rájuk gyógyírt éppen azok a csodálatos zenébe foglalt, a balsorsból erőt merítő közösség összefogására, a harmóniára buzdító sorok nyújtottak: a néphimnusz, amit még a legkeményebb diktatúra sem tudott eltörölni. Ahhoz sem hozzátenni, sem abból elvenni nem lehet – vélte Kodály Zoltán és Illyés Gyula, amikor az ötvenes években Rákosi Mátyás új, a szocializmushoz illő himnuszt akart íratni velük, s ők mindketten, fejvesztés terhe mellett, ezt kategorikusan megtagadták.
Emblematikus jelentőségű tehát január 22-e, a Himnusz születésének napja, amelynek ma 190. évfordulóját ünnepeljük, a Magyar Kultúra Napját.
Ünnepeljük pedig ezzel a különböző korok és műfajok kölcsönhatásának eredményeként született kiállítással is. Ezzel a sajátos Intermezzóval, amely egybekapcsol zenét, képzőművészetet és irodalmat, s amely a 2012-es esztendőből – amikor Ferenczy Károly és Claude Debussy születésének 150., illetve Bálint Tibor születésének 80. évfordulójára emlékeztünk –, átnyúlik az új évbe. Az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete (EMME) valamint a Kolozsvár Társaság, Székely Géza illetve Kántor Lajos szervezésében létrejött rendezvényei most egy fedél alatti közjátékként hirdetik a különböző művészeti ágak közti kapcsolatot és átjárhatóságot, egymásra gyakorolt jótékonyan gyümölcsöző hatásukat, magát a tényt, hogy a művészetek szóljanak akár a szemnek, fülnek, vagy értelemnek, egy tőről fakadnak és érzelmi megalapozottságú mindahány. A művészpedagógusok tárlatai, évente két-három alkalommal, immár hagyományosan, egy-egy kerek évforduló és meghatározott tematika köré csoportosulnak. A véletlen úgy hozta, hogy jelen esetben két homlokegyenest más kultúrkörből és művészeti ágból, jelesül a 19. század második felének magyar festészetéből és francia zenéjéből származó remekművek szolgáltak ihletforrásként művészpedagógusainknak. De bármennyire távolinak is tűnik Ferenczy Károly festészete Claude Debussy zenéjétől, mindketten az impresszionizmus bűvkörében teremtettek egyedi kolorithatásokkal pompázó alkotásokat. A színek bűvöletében eredeti színhangzataikkal és hangszíneikkel kápráztatták el közönségüket, hogy aztán egy derűs, kiegyensúlyozott klasszicizmusban teljesedjenek ki.
A nagybányai művésztelep egyik alapítójaként, Ferenczy ecsetjét a táj varázslatos szín- és fényviszonyai irányítják: a plein air, a pillanat hangulatában fogant festői impressziók, a napimádat, a sajátosan vibráló fény-árnyék játékok jellemzik munkáit. A természet iránti mélységes hódolattal kutatta kora modern művészetének lehetőségeit. Akkora sikerrel, hogy egynémely munkája már-már napjaink új-figurativitását, hiperrealizmusát juttatja eszünkbe. Nem véletlen, hogy művészpedagógusainkra oly serkentően hatott mindkét, a maga területén korszakalkotónak számító művész életműve. A különféle műfajokban – festészet, grafika, szobrászat, kerámia, textil – és a legkülönfélébb, hagyományos és modern technikákkal készült munkák magukon hordozzák azt a mágikus hatást, amit a színek, fények, ritmusok e két zseniális mestere gyakorolt a ma művészeire.
Az évszakok függvényében váltakozó természet a maga művészileg átlényegített konkrétumában, de töredékesen, motívumkincseiben, ritmusaiban, kifinomult harmóniáiban is, vagy éppenséggel áttételesen, az elvonatkoztatás, az általánosítás és összegzés különböző, olykor metafizikus irányultságú mélységeiben tárul fel előttünk olyan jellegzetes alkotásokban, mint többek között Antal Tövissi Anna, Ábrahám Jakab, Balogh Borbála, Bordy Margit, Essig Kacsó Klára, Forró Ágnes, Gally A. Katalin, Gedeon Zoltán, Koncz-Münich András és Judith, Kocsis Ildikó, Labancz Cismaşiu Ágnes, M. Lovász Noémi, Nagy Endre, Orbán István, Pócsai András, Sipos László, Starmüller Katalin és Géza, Székely Géza, Tompos Opra Ágota, Tudoran Klára, Valovits László, Vízi Katalin, Wanek Ferenc itt kiállított munkái. Ami pedig a Bálint Tibor írói munkássága, személyisége ihlette munkákat illeti, nos azok szintén a műfaji és stílusbeli változatosság jegyében születtek. Csupán egyvalami közös bennük: az az ihletforrásként szolgáló mindenkori útravaló, ami az írásokból sugárzik, legyenek azok tárcába foglalt pillanatképek vagy a mindennapi élet pillanatképeiből összeálló regényfolyam, színmű. S akkor itt el is indulhatunk, hogy a sánta angyalok utcaköveit róva eljussunk a Zokogó majombeli szíverősítős pihenőig, ahonnan az út már a Bábel toronyháza felé vezet. Ezt az utat pedig többek között Forró Ágnes, Horváth Gyöngyvér, Miklós János, B. Nagy Gabriella, Sipos László, Székely Géza élményszerű, lélekbevágóan látványos kalauzolásával tehetjük meg. Írott szó és képírott világ, a szavak és a képek művésze talált egymásra a konkrét illusztrációtól az elvont, színekbe fogalmazott hangulati reflexióig. S Bálint Tibor, a nagy mesélő, mindennapjaink, karaktereink egyszerűségükben nagyszerű rögzítője, immár képzőművészeink vizuális megfogalmazásában, képszerűen is ránk köszön. Ünnepeljük hát ezzel az összhangot sugalló, sajátos Intermezzóval a Magyar Kultúra, Nemzeti Himnuszunk születésének napját itt, Kolozsváron, Erdély fővárosában.
NÉMETH JÚLIA
Elhangzott 2013. január 22-én, Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában, a Magyar Kultúra Napjának ünnepi rendezvényén.
Szabadság (Kolozsvár),